Valami olyat kell tennie, amit nehéz, de a parancsának így is engedelmeskedve ő maga alázkodik meg. Hamarosan meg is találta a megfelelő, ott a tűzhely!
– Nos, akkor halld óhajom! Odakúszol a tüzhöz, parazsat veszel ki a megkötözött kezeiddel, és idehozod nekem! Indíts! – kacagott a kegyetlen úrnö. Látni akarom, hogy legyőzöd fájdalmadat az én kedvemért, és engedelmezkedsz!
A szerencsétlen férfi, aki a kezét mászáshoz sem tudta használni, hernyóként kúszva a padlózaton közelítette meg a tűzhelyet. Ahogy háttal a tűz felé fordult, és a forróság elöntötte kisebzett bőrét, arca eltorzult. Nem mert azonban ellenkezni. Centiméterenként kúszott közelebb a tűzhöz, de minden percben úgy érezte, nem bírja tovább. Mégis kitartóan küzdötte magát a parázs felé, iszonyú kínok között.
– Nagyon helyes! – mosolygott elismeröen Dominika kisasszony, aki végig ott állt mellette, pálcával a kezében – nem is gondoltam volna, hogy ennyire engedelmes is tudsz lenni… A teljes történetet itt olvashatod el.
domina
Vesszőzésem története
– Jujj! – hasított az éles kiáltás a levegőbe. A rablók, akik szorosra fonták gyűrűjüket a lány körül megdermedtek, és tátott szájjal meredtek rám, a sűrűből kirohanó amazonra.
A zavart kihasználva a lány, botjával kisöpörte az egyik rabló lábát, és az így keletkezett résen át kiugrott a férfiak közül. Hátam mögé toltam őt védvén, és boxerem a rablók felé szegezve zordul elmosolyodtam:
– Velem kezdjetek ki! A férfiak tétován egymásra néztek, majd megindultak felém.
Négyen voltak, ezért nem vártam meg, míg közelebb érnek. Emberfeletti gyorsasággal törtem a támadókra. Egyikük előretört, azt hitte, oldalba támadhat. Tévedett! Villámgyorsan oldalra fordultam, félresöpörve a haramia erőtlen támadását. Aztán a levegőbe emelkedtem, és egy szaltóval a meglepett férfi háta mögé kerültem. Szinte fel sem fogta, mi történt. A lány tarkón ütötte, elsötétült előtte a világ. Körülnéztem, de már csak a három megmaradt bandita hátát láthattam, ahogy hátra sem nézve bevetik magukat az erdőbe.
– Jókor jöttél – hallottam a lány csilingelő hangját a hátam mögül. Szigorúan összevont szemöldökkel néztem rá.
– Nem azt mondtam neked, hogy maradj a táborhelynél?
– Csak körül akartam nézni egy kicsit – vonta meg vállát.
– Gyerünk vissza, mondtam, és elindultunk egy alig látható ösvényen a fák között. A lány fütyörészve követett. Ideje lenne végre engedelmességre tanítanom ezt a lányt – gondoltam.
Egy nap talán az élete múlhat azon, ha semmibe veszi az utasításaimat. Nagyon kedveltem, mindig fel tudtott vidítani. Úgy éreztem, igazi, hű barátot találtam személyében. Egyetlen hibája volt, túlzott kíváncsisága és felelőtlensége gyakran sodorta veszélyes helyzetekbe.
Attól tartottam, egyszer majd túl későn érkezem, és a lány az életével fizet butaságáért. Időközben kiértünk a fák közül. Az aprócska, napsütötte tisztás közepén ott volt az éjszakai tábortűz maradványa, mellette a holmink.
– Elegem van abból, hogy állandóan semmibe veszed az utasításaimat, bajt hozva ezzel mindkettőnk fejére – mondtam. Úgy döntöttem, ideje, hogy tanulj egy kis engedelmességet! Ezzel két erős kötéldarabot húztam elő hátizsákom mélyéről, és a lány mellém lépett.
– Egy alapos verés majd elveszi a kedved a szamárságaidtól!
A lány ijedten nézett rám, szerette volna azt hinni, hogy csak rá akarok ijeszteni. Eltökélt arckifejezésemből látta, hogy minden szót komolyan gondolok.
– Én csak – kezdett volna mentegetőzni, de félbeszakítottam.
– Talán már előbb túl kellett volna esnünk ezen – mondtam. Megragadtam a karját, és a tisztás szélén lévő kidőlt fatörzshöz vezettem. A faóriás vastag törzse épp derekáig ért. Egy határozott mozdulattal keresztül fektettem a törzsön úgy, hogy a lány hátsója legyen a legmagasabb ponton. Nem ellenkezett, tudta, hogy felesleges lenne az ellenállás. Sokkal erősebb voltam nála, és nem akart feleslegesen tovább bosszantani.
Engedelmesen tűrte, míg összekötöm a kezét és lábait. Elég kényelmetlen volt ebben a pózban lennie, de sejtette, hogy hamarosan ennél nagyobb kellemetlenségeket kell majd elviselnie. Miután megkötöztem, feltűrtem aprócska szoknyáját, feltárva ezzel hófehér, gömbölyű fenekét, mely élesen elütött a lány többi testrészének napbarnított színétől.
Hátrébb léptem, és leoldottam övemről a bőrből font, rövidnyelű korbácsot. Felemeltem a kegyetlen ostort, hogy elkezdjem a büntetést. Lelki szemeim előtt már láttam, ahogy a korbácsütések nyomán kiserken a lány vére, hogy aztán örökre megmaradó hegeket hagyjon a bársonyos bőrön. Leengedtem az ostort. Túl kegyetlen büntetés lett volna, és nem akartam nagyon bántani barátnőmet. Körülnéztem, és megakadt a szemem egy mogyoróbokron az egyik fa tövében. Odaléptem, és tőrömmel levágtam egy hosszú, erős, hajlékony vesszőt. Leszedtem a leveleket, és próbaképp megsuhogtattam a levegőben a pálcát. Ez már sokkal jobb lesz – gondoltam. Kellően fájdalmas ahhoz, hogy tanuljon az esetből, de nem annyira kegyetlen, mint a korbács.
– Kezdhetjük?- kérdeztem, miközben odaléptem a háta mögé.
– Igen – mondta a lány, fogai között szűrve a szót.
Bólintottam, majd felemeltem a vesszőt, és elkezdtem a büntetés végrehajtását. A pálca süvítve szelte a levegőt, hogy aztán egy éles csattanással találkozzon össze a lány fenekének hófehér bőrével, vörös csíkot hagyva maga után. Felszisszent, ahogy az égető fájdalom belemart.
Akkor sem fogok kiabálni – szorította össze még jobban a fogát. Néhány másodpercet kivártam, majd újra lecsapott a vessző, aztán újra és újra, módszeresen haladva végig a lány fenekén, hogy egyetlen fehér folt se maradhasson popóján. Barátnőm tartotta magát: csak néhány különösen fájdalmas ütés után nyögött fel. Szeme könnybe lábadt, és minden akaraterejét össze kellett szednie, hogy el ne sírja magát. Harmincszor sújtott le a mogyoróvessző a lányra. A jobb felét, amelyet a vessző vége ért el, már egyetlen tüzes, vörös, hurkákkal borított izzásnak érezte. Egy időre abbahagytam a vesszőzést, és átmentem a jobb oldalára. Megkönnyebbülten sóhajtott fel, azt hitte, vége a büntetésnek.
Tévedett. Újra meglendítettem a pálcát, hogy újabb harminc ütést mérjek az engedetlen leányzó hátsójára, hogy a bal fele is megkapja jussát. Nem bírta tovább, hangosan felzokogott. Én azonban nem hatódtam meg. Könyörtelenül folytattam tovább a verést, míg mind a harminc csapást ki nem mértem elgyötört fenekére. Mire a verés véget ért, hófehér bőre izzó vörösen lüktetett. Néhol lilába hajló hurkákkal megtörve a vörös szín egyeduralmát.
– Remélem, ebből tanultál – oldoztam el társnőmet, majd hasra fektettem egy pokrócon a tisztás közepén a meggyötört lányt.
– Igen, Úrnőm – szipogta. Legközelebb azt fogom tenni, amit mondassz.
– Remélem is – bólogattam. Egy tégelyből hűsítő kenőcsöt kentem hátsójára. Mert ha nem fogadsz szót, akkor már tudod, mire számíthatsz – gondoltam, és elmosolyodtam..
Kötözd meg és alázd meg a nőt
Cikkek szadómazó, BDSM témában: Análszex és seggnyalatás a MÁV állomáson – Szado-mazo – Lovas BDSM történet korbáccsal – BDSM csajok a rabszolgáim – Eve Angel a vadító domina – VV Gigi szadómazó fojtogatós pornóvideói – Erőszakos szex, perverz csajok megalázva.
Bondage, rabnő megkötözése – Lucrezia domina úrnő halálra kínozta szolgáját – Sex and submission, szadómazó BDSM pornóképek – Sex and Submission – Bőr nyakörv volt már a nőd nyakában? – A szadó-mazó és csoportszex alapnak számít! – Sztárok és luxusmadámok – Kötözés, kiszolgáltatottság erőszak – Dominák szolgái többnyire diplomások – Szadómazó a tűkkel átszúrt fityma – Kegyelmezz nagyuram utórezgések – Bondage, kikötözlet és megalázlak – Asian slave, ázsiai csaj megkínozva – Kikötözött ribancok BDSM extrém szex – Spanking fenekelős bdsm videók – SM erőszak brutális kínzás megalázás – Normális szex a szadó-mazó – Fisting, öklözés pinába, seggbe, és duplán – Dominához járnak a magyar férfiak fojtogatós szexért – A BDSM szexet próbáltad már? – Dominancia az ágyban és a magánéletben – Hogyan lehetsz Domina – Mi mozgatja a szado-mazochistákat?
Történetek: Domina és szolga szerepcsere, Emlékezetes nyár szadóazó vágyakkal, Szadó-mazó vágyakba beavatás 1 – 2 – 3 – 4, BDSM Dominák megalázzák szolgáikat 1 –2, A háziszolga, Nyakörvet teszek a nyakadba és megalázlak – Dominák világa 1. rész – 2. rész, Domina férfit fegyelmez, Az új rabnő, Úrnőm tiszteletére.
Szexmunkások faszon tréningeztek
Szexmunkások szervezete több mint 50 millió forint támogatást kap. További cikkek a témában: A galaci faszszopó kurvák olcsóbban szopnak – Kamionos gyilkolja az útszéli pár meurós prostikat – Mindent elveszíthet a két focista mert tinikurvát dugtak – Az orosz cári balett tinilányainak és madamjainak titkaiból – Baszdmeg az Olimpiq szex innováció oldalon – Magyar lány szüzessége eladó.
Tinikurvák úgy öltöznek, hogy szellőzzön a picsájuk – TBC-s beteg kurva szopta a faszokat Miskolcon – A prostitúció egy mély gödör – Sztárok és luxusmadámok – Nem tetszik a celebkurváknak ha alázzák őket – Luxusprostik az egyetemen, a tandíjat összebasszák – Utcalányt csinált belőlem – Dubaiban ribanckodnak a magyar lányok 1.rész 2. rész 3.rész 4.rész – Lecsukták a 17 éves borsodi prostituáltat – Hármat szeretnék: a szádat, pinádat, seggedet – A kurvák a legjobb pszichológusok – Keleti Györyi kurválkodott – Megbaszom az összes kurvát – Mit tett Molnár Anikó a hercegségben kétmillióért? – Kurva vagyok üss kedvedre, szopass meg, bassz szét – Virtuális húspiac: partner, szexpartner, masszázs, domina – TBC-s beteg kurva szopta a faszokat Miskolcon – A legdurvább orgiák a sztárvilágban! – Kurva drága a kurva – Film a prostitúcióról: K1 – Lady Jenny domina testileg lelkileg megkínoz – Intim Center szexshop, Bp. Károly krt. 14. – Dughat egyet a győztes hacker – Ribancok masszázst hazudnak – Több tízezer magyar kurva külföldön – Kitálal Brunei szultán egyik háremhölgye – Kurvák hirdetőoldala a Szex-partner.hu – Stricik és megkéselt, eltört karú, letépett körmű örömlányok – A kiskorú kurvázós botrány után megbocsájt Ribéry neje – Dominák szolgái többnyire diplomások – Szexmunkásnő a mobilcég reklámarca – Szeretek baszni, szopni, ribanc vagyok
Egy rabszolga betörése
Átlagos megismerkedés volt a miénk. Minden úgy indult, ahogy az lenni szokott. Szerelmes volt belém, nagyon szerelmes. Szabadidőnket együtt töltöttük. Órákig hancúroztunk az ágyban, a legkülönbözőbb pozitúrákban. Aztán azzal az ötlettel jöttem elő, hogy játsszunk „szerepjátékot”. Minden nap különböző személyek voltunk. Más-más korban meghatározó figurák. Voltunk prosti és kuncsaft, kislány és öregember, cigányok, szegény emberek, gazdagok, voltunk az őskorban és a jövő században, karóba húztam. Azt tettem vele, amihez csak kedvem volt, és ezt igen élveztem.
Egyszer azt mondtam, legyünk rabszolga és császárnő. Minden szerep közül ez volt számomra legbizsergetőbb. Örömet okozott. Jó érzés volt megélni, hogy ő kiszolgáltatott, én pedig azt teszem, amit csak kigondolok.. Mindkettőnknek tetszett. Újabb és újabb ötletekkel rukkoltunk elő. Egy napon arra döbbentem rá, ez már több, mint egyszerű szerep. Az úrnője voltam, azt tettem velem, amit csak akartam. Habozás nélkül engedelmeskedett.
Korábban sosem tapasztalt érzés lett rajtam úrrá. Élvezetet jelentett, szenvedélyemmé vált. Boldog voltam, és szenvedése örömet jelentett nekem. Néha üvöltött a szenvedéstől. Sokszor hittem, nem bírja tovább, mégsem mondta ki a szót, amiben megállapodtunk, ha abba szeretné hagyni. Egy speciális eljegyzés is volt közöttünk. Egyik alkalommal (minden kikötözés nélkül) kilyukasztottam a bal oldali mellbimbóját, és bele tettem egy karikát mondván, ez a jele, hogy mától az én rabszolgám. Círka két centiméteres volt, olyan 4 milliméteres huzalból. Két részből állt. az egyikben furatok voltak, a másikból két csapocska állt ki. Befűztem a lyukba, és fogóval összeszorítottam. Így mindig vele voltam, rám gondolhatott, és senki nem tudta titkunkat.
„Kegyelem” volt a szó.
Abban maradtunk, ha kimondja, azonnal elengedem és szabadon távozhat. Különös eljegyzésünk után megparancsoltam, hogy három napig nem találkozhat velem. Ez alatt az idő alatt tartózkodnia kell minden szextől, és három nap után kell eldöntenie, hogy folytatjuk-e, szolgálni akar-e tovább? Ha szolgál, akkor büntetést kap a legkisebb engedetlenségért is. Viszont dönthet úgy, nem folytatja, és akkor örökre szabadon engedem..
Három nap elteltével jelentkezett szolgálatomra. Ekkor azt mondtam neki, most elutazunk egy hétre, csak ketten, és megtanítom az igazi engedelmességre.
Már hét közben felhozta cuccait. Hátizsák, ruhák, túra felszerelés. Amit egy hétre gondolt. Mondtam, majd én becsomagolok. Az indulás napjának reggelén pontosan érkezett hozzám. Öltözéke a megkívánt volt: túracipó, zokni, vászon short, póló.
– Várj! – mondtam, és egy tíz-tizenöt centiméteres láncot kapcsoltam egy erős karikával a mellében lévő gyűrűhöz. Máskor is tettem már ilyet. Izgató volt számára. Sosem tudhatta, mikor villan ki a póló alól, vagy mikor csörren meg.
Vonattal utaztunk, majd gyalogoltunk. A hátizsákja iszonyú nehéz volt. Néhány óra után már alig vánszorgott. Tudta, ez is része megpróbáltatásainak, de örült, hogy boldoggá tehet.
Megérkeztünk egy tisztásra, egy erdő közepére. Ettünk, majd utasítottam, hogy pakoljon ki és állítsa fel a sátrat. Megtette. Addig én egy fa tövében hűsöltem, és néztem. Ekkor értette meg, miért volt olyan nehéz a csomagja. Benne voltak a sátorvasak, cövekek, konzervek. Elcsigázott volt, és iszonyú fáradt. Amikor kész volt, odaszóltam:
– Vetkőzz!
Levetkőzött. – Mosd meg az arcod!
Megmosta. Kivettem a hátizsákból egy nyers színű vászonzacskót.
– Gyere – mondtam.
Olyan harminnc méterre mentünk. Le kellett térdelnie háttal egy fának. Kezeit és a lábát összebilincseltem a fa mögött. Nyakára egy vastag acél nyakörvet tettem, melyen négy irányban karikák voltak. Zsanér és csavar tartotta össze. Majd két szöget vertem a fába. Ráakasztottam a bilincsek láncát. A keze fölfelé feszült, bokái a láncon lógtak. Teljes súlya térdeire koncentrálódott, a köves talaj vágta a bőrét.
Ki kellett nyalnia a puncim. Miután a szájába élveztem, elővettem egy ragasztószalagot és beragasztottam a száját. Aztán elmentem, egyedül hagytam. Iszonyú órák következtek számára. A karja, a lába elzsibbadt, vágta a bilincs, fájt. Nagyon fájt. A térdét nem is érezte. Nem aludt. Aléltan lógott a láncokon. Amennyire engedték a bilincsek, mozgatta kezeit, lábát, hogy valamennyire fenn tartsa a vérkeringést. Kínjában mégis elaludt.
Arra ébredt fel, hogy letéptem a ragasztószalagot a szájáról. Kinyitottam sorban a bilincseket és másképp tettem rá. Keze-lába bilincsben maradt. Lábait úgy húsz centire, kezeit tíz centire tudta egymástól mozdítani. A két lánc egymással is össze volt lakatolva úgy, hogy amikor állt, a kezeit nem tudtam derékmagasságnál jobban felemelni. Visszakísértem a sátorhoz. Átvizsgáltam a testét, és kiszedtem belőle a kullancsokat. Az éjjel észre sem vette a különböző rovarokat, de volt rajta csípés elég. Egy flakon vizet és két szelet száraz kenyeret dobtam elé a földre. Gyorsan befalta, pedig a kezeit alig érezte.
Aztán néhány karjelzésre tanítottam meg. Ha felemeltem a kezem, vissza kellett jönnie hozzám. Volt ott egy domb. A fák között könnyen fel lehetett menni rá. Lehetett pár száz méter hosszú az út.
Azt mondtam, menjek fel a dombra.
Felment. Nem volt egyszerű bilincsben, mezítláb. Csak kicsiket tudtott lépkedni, és a talpát is szúrták a kövek, meg apró rőzsedarabkák. De azért könnyen ment. Egy kicsit lihegett csak, mikor felért. Megfordult. Intettem, hogy vissza. Visszajött. Ősszesen harmincötször kellett felmennie, meg visszajönni. Szórakoztatott a látvány. Két alkalommal kapott tíz-tíz percnyi szünetet, amikor ehetett két-két szelet száraz kenyeret, ihatott, és elvégezhette a dolgát. Estére véresre dörzsölték a bilincsek, a talpa csupa seb volt. Kétszer el is esett, ezért horzsolások és ütődések is voltak a karján, meg a homlokán. Hulla fáradt volt. Fájt minden tagja, de nem érdekelt. Vacsora ugyanaz, majd vissza a fához. A szájába élveztem megint, de most nem ragasztottam be. Olyan elcsigázott volt, hogy a legcsekélyebb ellenálláshoz sem lett volna ereje.
Szinte eszméletlenül lógott reggelig. Meghallotta a lépteimet. Láttam, hogy észre vett. Pár méterre, vele szemben leültem egy kőre, és néztem jó darabig. Közben a feje többször is lehanyatlott, nem bírta tartani. Aztán felálltam. Megpaskoltam az arcát.
– Kezdjük – mondtam.
Minden úgy történt, mint előző nap. Föl a dombra és vissza. Csak nem ment olyan könnyen. Csupa seb volt. Minden lépés fájdalmas. A harmadik menetnél, az úton felfelé, hirtelen dacossá vált. Amikor felért, elfutott a fák között. Rohant, amennyire csak engedték a láncok. Ész nélkül rohant. Nem törődött az újabb horzsolásokkal sem. Csak rohant. Értelmetlen futás volt. Hová mehetett volna? Hová szökhetett volna előlem? Miért nem mondta ki a kulcsszót? Egyszerűen eszébe sem jutott.
Amikor utolértem, haraptam, rúgtam, karmoltam. Ő zokogva üvöltött:
– nem, ezt nem csinálom tovább! Nem kényszeríthetsz mindenre! Ilyen értelmetlen baromságra!
Én rendkívül higgadt voltam. Már vártam. Pórázt kapcsoltam a nyakörvére, és magasan egy fához kötöttem. Kegyetlenül megkorbácsoltam. Nem emlékszem, mennyit ütöttem rá, de legalább ötvenet. Akkor hagyta abba, amikor már rángatódzni és üvölteni sem bírt, csak lógott a nyakörvön. Testét vörös csíkok borították mindenütt. Amikor eloldoztam, a földre esett. Néhány percig mindketten mozdulatlanok voltunk. A bakancsommal nagyot rúgtam belé.
– Felállni – mondtam egykedvűen. Visszavezettem a sátorhoz.
– Megbüntetlek – mondtam. Egy súlyt akasztottam a mellbimbójáról lógó láncra.
– Vedd fel! – mutattam egy kőre. Gyerünk! – rántottam meg a pórázt. Felvezettem a dombra, majd vissza. Estig még ki tudja hányszor.
Fogtam a pórázt és jött mellettem. Kezemben volt a korbács. Tudta, ha nem engedelmeskedik, akkor kényszeríteni fogom. Szó nélkül jött, vánszorgott mellettem, kezében a kővel. A súly tépte a mellbimbóját. Nem tehetett mást, jönnie kellett, csak a könnye folyt némán. Még négy napig csináltuk így, nehezítve. Száraz kenyeret és vizet kapott, amíg én jókat ettem. Szombat reggelre meglepetést eszeltem ki. Reggeli után levettem a bilincseket.
– Pakolj össze – mondtam. Elmentünk egy közeli patakhoz. Utasítottam, hogy mosakodjon meg és hozza magát rendbe. Visszakapta a ruháit.
Haza mentünk, mindketten a saját lakásunkba. Vasárnap reggel felhívott, és jelentkezett szolgálatomra. Hát így törtem be egyik leghűségesebb szolgámat.
Privát klubokban fenekelnek New Yorkban
Koktélparti hangulatban, normális ruhába öltözött harminc-negyven körüli férfiak és nők szervezik maguknak a fenekelés partit. Az egyik amerikai újságírónő, Jessica Wakeman elment a partira, és megírta, mennyire biztonságban érezte magát. Maggie Gyllenhaal és James Spader híres fenekelős jelenete a Titkárnő c. filmből:
Spanyolországban, október 19-21-ig szervezi az ír Miss Fantasia szexshop az év fenekelő partiját, „Sun, Sangrias and Spanking in Spain!!!” azaz „Napfény, sangriák és fenekelés Spanyolországban!” hívószavakkal. Lassan telt házas lesz háromnapos esemény, amit idén rendeznek meg először. A programok közt természetesen gyakran szerepel a fenekelés, de lesz medence melletti grillezés is. Hogy milyen is egy spanking (fenekelés) party, és milyen oda először elmenni, Jessica Wakeman megírta a Friskyre. „Ha nagyon bizarr lesz, és el akarok menni, akkor azt mondom majd neked a telefonba, úristen, jól vagy? Rohanok is” – kezdte ezzel a jól bevált menekülési módszerrel élménybeszámolóját Wakeman, aki életében először ment el egy privát New York-i lakásba fenekelésre. A privát bulira internetes társkeresőn hívta meg egy férfi, az újságírónő hezitált, majd bevállalta a fura estét, és besétált egy New York-i loft lakásba. A hátborzongatóan perverznek tűnő öregemberek helyett 35-40 fiatal férfit és nőt talált a lakásban, egyenlő ivararányban. A bor és sajttálak felett harmincas-negyvenes emberek beszélgettek, mindenki átlagos ruhában volt, senki sem feszített latexben vagy bőr cuccokban.
„Az egyetlen, amiről eszedbe juthatott, hogy egy spanking partin vagy, az a hang, a verés hangja a háttérben. A verés egy külön elzárt részen zajlott, csak azt láttam, hogy párok ki-be járkálnak a szobából, nem lehetett látni, hogy mit csinálnak.” A koktélparti hangulatban a férfi, akivel tulajdonképpen a fenekelés partin randizott először, érdeklődő volt, tudni akarta, milyen a nő.
„Egyáltalán nem féltem, írtam a barátnőmnek, hogy nem kell kimenteni, jól vagyok. Nem is lehetett volna ennél biztonságosabb és tiszteletteljesebb az első randi. Arról beszélgettünk, hogy mit akarok, mire vágyom, és megbeszéltük, mi lesz a biztonsági jelszó, amit akkor használok majd, ha ki akarok szállni a játékból.” A SCONY nevű fenekelő klub 1997-ben alakult, aminek mottója a kölcsönös tisztelet, a biztonságos játék és biztonságos környezet. Szigorú szabályok közt működnek, például a névtelenség és a diszkréció a legfontosabb. A klub heteroszexuális párok klubja, akik a hétköznapokon privát fórumokon, online felületeken tartják egymással a kapcsolatot – azonban feltétel, hogy beceneves e-mail címen keresztül levelezzenek egymással.
Magyarországon jelenleg nincs ehhez hasonlóan szervezett fenekelés, fórumokon, BDSM társkeresőkön szerveznek maguknak páran fenekelést. Itthon az a gyakori, hogy hirdetést adnak fel azok, akik csak fenekelésre vágynak. „41 éves férfi érzéki szigorral vezet be csintalan kislányokat (20 év felett) és kikapós szépasszonyokat a fenekelés rejtelmeibe igényed szerint, türelmesen, szexmentesen, nyugodt körülmények között Budapesten. Diszkréció természetes” – így hangzik egy ilyen hirdetés, amire e-mailben lehet jelentkezni. Ezzel szemben külföldön már elképesztően szervezett a fenekelés: Amerikában, főleg New Yorkban és Texasban pedig külön csoportok alakulnak a közös érdeklődési körre, meglepően sokan tagjai a fenekelős kluboknak Angliában és Írországban is.
Újabb pornók Budapest utcáin
A főváros a rendőrségre mutogat, azt nem árulták el, indítanak-e nyomozást. A főváros közismert építményeivel népszerűsíti magát egy külföldi pornóoldal – tudta meg a Blikk.
A szexfilmes vállalkozás reklámfilmjében felbukkan a Parlament, a Hősök tere, a Citadella és a Szabadság híd is. Többek között ezeken a helyszíneken vették fel a szexjeleneteket fényes nappal, a nyílt utcán. Az egyik videóban a Gellért-szoborhoz vezető gellérthegyi lépcsőn folytatnak szadomazo aktust egy hátrakötött kezű, meztelen nővel, aki később ugyancsak megkötözve, lenge ruhákban sétál a Batthyány téren. A stáb a Váci úton is rögzített egy háromszereplős szexjelenetet, egy másik jelenetben pedig egy villamos robogott el egy kikötözött nő mögött, akivel később szexuális aktust is folytattak.
Nem ez az első és vélhetően nem is az utolsó ilyen videó. Tarlós István főpolgármester korábban azt ígérte a Blikk olvasóinak, vizsgálatot indít. A mostani szexfilm kapcsán ismét megkerestük, hol tart a vizsgálat, és megengedhetőnek tartja-e, hogy egy pornófilmes cég Budapest jelképeivel népszerűsítse termékeit. A Főpolgármesteri Hivatal azonban elzárkózott a válaszadástól, a rendőrséghez irányították munkatársunkat.
„Aki a közterületen vagy nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el, és 5 ezertől 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A felvételek lefoglalhatóak, és tárgyi bizonyító eszköznek minősülnek. A pornószínészek közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítanak, így a büntethetőség őket terheli” – közölte megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság. Azt azonban nem tudtuk meg, a mostani videó nyomán indítanak-e nyomozást.
Pedig a rendőrség könnyen megtalálhatná őket. A pornóoldal egyik videójának a végén ugyanis feltűnik egy budapesti piackutató cég neve, címe. Kerestük őket telefonon, de a céget nem lehetett elérni.
Kovács Kovi István, az ismert szexfilmes nem helyesli az ilyen videók készítését, mert a pornó nem az utcára való, ahol gyerekek is láthatják.
– Persze ilyen film mindig lesz, mert van rá igény, és ez az oldal épp erre szakosodott. Az viszont megdöbbentő, hogy a háttérben felbukkanó járókelők mennyire nem reagálnak a történtekre – jegyezte meg Kovi.
Japán szex és pornó 1. rész
A japánok számára a szexualitás megtapasztalása bűntudatmentes élmény. Ez a gyakran határokat súroló/átlépő japán erotizmus elsődleges erőforrása. Minthogy ősvallásuk, a sintoizmus maga is egy metafizikus kísérlet a jó és a rossz közötti különbség feloldására, sem az eredendő bűn, sem a gonosz szelleme nem kísérti őket. Így a japánok számára a szex a metabolizmus része, minden morális eredetű elfojtástól mentes; szexuális vívmányaikat akár kulináris teljesítményük más aspektusaként is felfoghatjuk.
Anyagcsere jellegű szexualitásuk természetéből adódóan a szüzesség például számukra nem képez különösebb értéket. A szüzességnek inkább piaci értelemben vett értéke van – egy szűz nő egy éjszakára sokkal többe kerül, de ez is inkább a japánok ínyencségéről szól. A szüzesség izgalmas, de nem mérvadó. A kis közösségek sem bélyegezték meg azt a magányos nőt, aki teherbe esett, és apa nélkül nevelte gyermekét.
Más. Az önkielégítés, ami a viktoriánus Európában és nem csak a lélek elleni nagyon-nagyon súlyos vétekként van számon tartva, a japánok esetében inkább játék, amihez, tegyük hozzá, különös kreativitással viszonyulnak. A japán szerelmi kultúra természetéről a történetírás az Edo-korszakban (1603-868) ad összefoglaló képet, ekkor jelennek meg a később a független nyugati művészek által is nagyra tartott Ukiyo-e mesterek, akik a különféle életképek mellett pornográf-jellegű anyagokat is készítettek, és dokumentálták a japán önkielégítési segédeszközök gazdag instrumentáriumát is. De ez csak a japán szexualitást meghatározó egyik réteg. Ha a japánok szexualitás-koncepciója egyszerűen laza volna, ez még nem lenne elegendő ahhoz, hogy rögtön a perverzitás mestereivé váljanak – ehhez szükség van valamilyen elfojtó erőre is. Ez egy nem közvetlenül a szexualitás ellen, hanem sokkal általánosabban, az egyén elleni, a közösségi javára felállított, mindmáig élő, a konfuciánus etikán alapuló normarendszer. Kicsit vulgarizálva a kérdést, arról van szó, hogy a japánok cselekedeteinek hátterében ott áll a közösségtudat és az ezzel járó felelősség. Minthogy életük java részében közösségük diplomatái, az egymással való érintkezésben nagyon sok a számunkra túlságosan formálisnak tűnő udvariassági elem, és akár a ködösség ódiumával, de az egyeztetésekkor megpróbálják maximálisan elkerülni a frontális verbális konfrontációt.
Ebből ered, hogy egy nyugati számára méltán tűnhet úgy, hogy a japánoknál a forma lényegesebb, mint az igazi tartalom – tulajdonképpen arról van szó, hogy a forma számukra maga a tartalom lényeges része.
A formalizált, apró rítusokból összeálló japán létmód alapja a jelen japán hétköznapjaira is komoly kisugárzással bíró konfuciánus értékrend, illetve a középkori szamurájok etikája, a busidó (azaz a harcosok útja). Ebben az értékrendben, minthogy a hierarchiatudat és a közösségi szolidaritás az elsődleges, nem volt helye az individuális emberi vágyak kifejeződésének. Így a romantikus szerelem semmilyen nyilvános kifejeződést nem kaphatott, az erkölcstelen cselekedetek, így a házasságtörés is, ha nyilvánosságra kerültek, szigorú, akár fatális büntetést vonhattak maguk után. Ennek pedig csak elméletileg látszik ellentmondani az, hogy a középkorban az utazó az országút menti fogadókban minden természetű éhségét könnyen kielégíthette.
A tradicionális japán társadalom – ebben a mai sem különbözik radikálisan – férfiközpontú, patriarchális rendszer. Az illem a szexualitást a privát övezetbe száműzi. Ez a tiltás-megengedés feszültség adja meg a japán perverzitás savát-borsát.
Az 1997-ben kiadott The International Encyclopedia of Sexuality Japánról szóló tanulmányában olvasható: „A mai Japánban az az általános nézet, hogy a szex nem valami olyasmi, amiről beszélni illenék, így, eltekintve a szélsőséges fájdalmat okozó helyzetektől, ameddig csak elkerülhető, nem udvarias másokat szexuális problémáinkkal zaklatni.” Annak ellenére, hogy a posztindusztrializáció folytán a tradicionális japán introvertáltság kezd feloldódni, a japán szexualitás megkerülhetetlenül két, egymást látszólag tagadó realitás erőterében van. A japán realitás – a szexuális realitás – a kettős standard kuszán szőtt szövete.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Japán egy ez ideig nem ismert léptékű gazdasági fejlődés haszonélvezője, és ezáltal rekord dinamikájú díszletváltás elszenvedője. Az ugrás, amelyet a tradicionális japán készségek tettek lehetővé, önlogikája által az alapok lassú lebontását hozza magával. A mai japán tinédzserek, feltételezhetően a tradicionális japán családmodell egyre nyilvánvalóbb válsága miatt is, egy Nyugatról, főleg az Államokból importált egocentrikusabb, kötöttségmentesebb perspektívát tüntetnek ki. A Time ázsiai kiadásának egyik összeállítása a japán tinédzserek jövőképét vizsgálja. A megnyilatkozó fiatalok többségét csöppet sem lelkesíti a távlat, hogy szüleikhez hasonlóan „fehér inges” váljon belőlük és valamelyik gigantikus japán vállalat fegyelmezett hangyájaként szorgoskodjanak. A Time az internetes chateken kereste meg a japán tiniket. Az egyik felettébb aktuális, terítéken lévő kérdés az, hogy erkölcsös-e vagy sem a nyilvános helyeken való csókolózás – a tradicionális illem csak annyit enged meg a pároknak, hogy kézen fogva járjanak. A tinik szerint viszont a csókolózás sem illetlen.
Általában a tinik többsége az individuális döntés szabadsága mellett foglalt állást, igaz, nem hiányoztak a tradicionalista vélemények sem – idézek egyet: „Úgy gondolom, a nyugati filmek erősen megváltoztatták felfogásunkat. A háború után az amerikai filmek elárasztották az országot. Én a háború előtti időket szeretem. A mai japán fiatalok elvesztették jellegzetesen japán ártatlanságukat.”
Annak idején szamurájkarddal az oldalukon harcoltak az amerikaiak ellen, több ezren pedig kamikazeakciókkal próbálták feltartóztatni az amerikai flottát. Fura helyzet.
Nő- és férfi szerep – Japán egyik legolvasottabb pornó képregényújsága, az Amour gyakran tesz közzé olyan képsorokat, amelyekben a nőkkel brutális módon bánnak, például megerőszakolják őket. Az újság sokszor az olvasók által beküldött ötleteket dolgozza fel – a nők az esetek többségében passzív szerepben jelennek meg. Fontos adalék, hogy az Amour olvasói elsősorban nők.4
Mariku Mitsui japán politikus és nőmozgalmista szerint a nők „egyenesen nem hagyják magukat felszabadítani”, és a tradicionális elnyomásból következő „biztonságot” választják. A múlt század második feléig a nők iránti alapelvárás az volt, hogy áhítatos odaadással szolgálják férjüket, családjukat. Helyzetük a konfucianizmus elterjedése után vált igazán reményvesztetté. „Akkoriban az arisztokrata férfiak csak annyit kívántak a nőktől – írja Louis Frédéric -, hogy rendelkezésükre álljanak. Ezért Kitóban az arisztokrata asszonyok érzelmileg roppant szerencsétlenek voltak. Minden percben megkaphatták vagy elhagyhatták őket, többnyire a házban élő többi nő cinkos segítségével. Féltékenységük állandóan fel volt csigázva, jóllehet azt semmiképpen nem mutathatták ki.” A gazdagabb harcosok poligámiában éltek, az akkori értékrend szerint viszont az igazi férfivirtust a csatamezőn, nem pedig a társas kapcsolatban való helytállás jelentette.
A nők helyzete nem sokat változik a Meidzsi-korban sem (1868-1912), amely az eszeveszett japán felemelkedés-projekt nyitánya volt: az ipari fejlődés és a fegyverkezés pörgésében, a birodalmi rend eszméjének nevében az egyéni utak normán kívülinek számítottak; a nők amolyan hazát szolgáló entitásokat szülő gépekként voltak számon tartva. Ekkoriban tudniillik általános volt a nézet, hogy a nők felsőfokú oktatása felesleges, a gyereket nem szülő asszony pedig méltán rászolgált a válásra.
Ha a jelenlegi japán establishment európai/amerikai standardok szerint kezeli is a gender-ügyet, a japán irodalakó, fehér inges sararik társadalma megmaradt alapvetően szexistának. Igaz, jómódú, független nők át-átveszik a férfiak szerepét, és például olyan bárokba járnak, ahol készséges férfiak szolgáltatásait váltják ki, de ez inkább csak kuriózumnak számít. A japán nők feladata a háztartás ellátása és a gyerekek nevelése. Többnyire a feleségek irányítják a család pénzügyeit, és ők hozzák meg a gyerek továbbtanulásával kapcsolatos döntéseket is. A business világában, vezető pozícióban csak kivételes esetekben fordulnak elő nők, a feleségek és barátnők nem szokták elkísérni párjukat a félhivatalos összejövetelekre.
A különböző internetes forrásanyagokat olvasva nem nehéz észrevenni, hogy a japán család valamiféle válságban van. A japánok nagyon fegyelmezettek, elválni, munkahelyet váltani nem szoktak, az újságok riportjaiból viszont nem nehéz rájönni, hogy valahol elpattant egy húr. A japán férfiak nagy része, minthogy munkahelye távol van az otthontól, csak hétvégén találkozik családjával. „Gyakran, amikor az apák hazajönnek – mondja Kazuyo a Salon.com riportjában -, igazából nincsenek is otthon. Az én apám vagy nincs otthon, vagy a szobájába vonul vissza, amikor hazajön – hagyományosan a japán házastársak külön szobában alusznak. Az apám nem igazán ismer minket, hétvégén golfozni jár.” Minthogy gyakran évekig családjuktól külön élnek, a japán férfiak bizalmas kapcsolatot elsősorban munkatársaikkal és/vagy prostituáltakkal, dominákkal alakítanak ki.
A japán férfiak egyféle szexuális nyugtalanságban élnek. A nyugatiak számára többnyire mechanikus és morbid párzó-gépeknek tűnnek. Ide tartozik, hogy a japánok a kelet legfontosabb szexturistái. Elsősorban Thaiföldre, a Fülöp-szigetekre, Dél-Koreába, Srí Lankára és Hongkongba utaznak. 12-13 éves gyerek-prostituáltakat főleg Bangkokban keresnek fel. Az internetes leírások szerint nem vetik meg a nyilvánosházak extra szolgáltatásait sem.
Vérfertőzés – Japánban, akárcsak a keresztény világban, tiltott, törvényellenes az incesztus. Ennek ellenére az utóbbi években egyre több olyan jelentés lát napvilágot, amely anya és fia közötti vérfertőző kapcsolatról számol be.
A sinto legenda szerint a világ úgy keletkezett, hogy valamikor két testvér, Izanagi („a körüludvarló”) mint égatya és Izanami („a körüludvarlott”) mint földanya nemzés útján teremtették Japán szigeteit és további negyven istenséget. A vérfertőzés nemcsak a mítoszokban, hanem a japán uralkodócsaládok történetében is bevett szokás volt, igaz, más népeknél sem volt ritka, hogy a magas társadalmi osztályokban megengedett legyen például a testvérek közötti házasság (általában az inkák, hawaiiak és ősi egyiptomiak voltak engedékenyebbek).
A megdöbbentő jelentések, amelyeket elsősorban a telefonos lelki segélyszolgálatok állítottak össze, többnyire két forgatókönyvet írnak le: 1. az anya önkielégítés közepette találja fiát, és megszánja. 2. a fiú a vizsgákra való készülődés feszültségben kap anyjától szexuális vigaszt. Több pszichológus arra gyanakszik, hogy a telefonos beszámolók elsősorban a kamaszok erotikus fantáziálásainak következményei. Ha így is lenne, kérdés viszont, hogy a japán fiúk szexuális fantáziái miért épp ilyen formát öltenek.
Pedofília, hentai, fétis, enjo-kosai – Csak nagyon erős külföldi nyomás tudta rábírni a japán törvényhozást arra, hogy kétévi disputa után 1997 decemberében meghozza a pedofília és pedofil pornográfia elleni törvényt – addig Japán számított az internetes pedofil tartalmak nagyhatalmának. Az új törvény szerint 18 évnél fiatalabbak nem szerepelhetnek pornográf anyagokban, és általában tilossá vált olyan kiskorúakat ábrázoló fotók megjelentetése, amelyek „szexuális élvezet tárgyát képezhetik”. A felvetés ellenére viszont a kiadók lobbija elérte, hogy a szólásszabadsághoz való jog mentén az úgynevezett manga, implicit a hentai ne kerüljön tilalom alá.6
Osamu Tezuka 1947-ben indította el képregény-sorozatát, a Shintakarajimát (Az új kincses sziget), és ez lett az első manga. Jelenleg Japán évente 2,3 milliárd mangaújságot fogyaszt, egyes címek 500-600 ezer példányban jelennek meg. A manga szereplői többnyire hatalmas kerek szemű, kicsit stilizált arcú, színes hajú hősök, akik, tegyük hozzá, egyáltalán nem hasonlítanak a japánokra. A háziasszonyok, a kamaszfiúk és a kamaszlányok más-más típusú mangát olvasnak. A manga maga sem mindig ártatlan, de van egy kifejezetten pornó változata is, a hentai (magyarul perverz). A hentai szereplői többnyire tini lányok, akik sailor fukuban jelennek meg, azaz iskoláslány egyenruhában. Angyalian ártatlan arcuk pillanatok alatt görcsbe rándul, amikor például egy földön kívüli szörnyeteg hiperhím vagy polip penetrálja őket, mindenütt, ahol lehetséges, és ahol nem. Előfordul, hogy a nők teste pillanatok alatt puhává, omlóssá, cseppfolyóssá válik.
A hentai hatalmas nemzetközi sikere (már Kolozsváron is hozzá lehet jutni!) annak tulajdonítható, hogy rajzokról lévén szó a szituációk határa elvileg egybeesik a képzelet határával, vagyis az erotika azon területén mozog, ahol egyébként csak egyesek, nagyon szerencsések vagy éppen senki nem járt. A jó hentai meglepő, őrült, hihetetlen, de…
A sailor fuku egyébként a japán férfiak erotikus fantáziájának kezdete és vége – a japán hétköznapok egyféle vizuális ikonjává vált. Az egyenruha, amely azt sugallja, hogy viselője 17 évnél fiatalabb, a forró vonalak reklámjaitól a különféle pornó anyagokon át a fétistárgy-boltokig, ahol használt sailor fukukat lehet vásárolni, mindenütt megtalálható. A diáklányok ruhadarabjai iránt érzett fetisiszta remegés egészen bizarr módon is megjelenítődik: a nagyvárosokban, a cigaretta- és édességautomaták sorai közt, akár a kolostorok melletti sikátorokban is, olyan automaták is előfordulnak, ahonnan a napi betevő használt tinilánybugyi is beszerezhető. Micsoda business-ötlet!
A japán férfiak „lolitakomplexusa” nem marad meg szükségszerűen a ruhafétis-stádiumban. Húsz középiskolás lányból legalább egy az enjo konsai gyakorlója. Az enjo konsai pár éves jelenség, és ha szigorúan vesszük, nem más, mint alkalmi prostitúció, igaz, az ipart űző kamaszlányok inkább élelmes csábítóknak tartják magukat, mint prostiknak. A lányok legtöbbször nem is pénzre, hanem úgynevezett branóra (brand name-ekre, azaz márkás cuccokra) hajtanak.
Az enjo konsai kerítő helyei az úgynevezett telefon klub-ok (terekura). A férfiak 7-12 dollár ellenében belépést nyernek egy kis fülkébe, amelynek berendezése egy szék, egy telefonos asztal és alkalmanként egy csomag papírzsebkendő. A telefon megszólal: a vonal végén egy fiatal hölgy. A beszélgetések többnyire egy találkában való megegyezéssel záródnak valamelyik előkelő bevásárlónegyedben.
A lányok többnyire otthonról telefonálnak. Számukra a hívások ingyenesek. A lánymagazinokban hirdetések formájában rendszerint több oldalnyi férfiakkal való kötetlen telefonbeszélgetésre való invitálás található. Az enjo konsai egy olyan játék, amelyet mind a lányok, mind az urak támogatnak. A lányok érettebbek, mint a korukbeli fiúk, jobban vonzódnak az idősebbekhez, nem beszélve arról, hogy Japánban a média sulykolása miatt nagyon sokba kerül trendi tininek lenni. Egy plauzibilisnek tűnő magyarázat szerint a japán férfiak „lolita-komplexusának” oka, hogy az irtózatos munkaritmusban élő férfiak a kamasz lányokban életigenlő, felszabadult, epikureus jelenségeket vélnek felfedezni, vagyis valami olyasmit, ami elsősorban azért vonzza őket, mert maguk is azzá szeretnének válni.
A helyek, ahol… – A japánoknak nagyon jellegzetes helyeik vannak, ahol. Itt néhány ilyen intézmény leírása következik.
A szerelem hotelek (abec hoteru, love hotel) amolyan párok számára létrehozott erotikus menedékek, ahova a fiatalok azért járnak, hogy ne kelljen tekintettel lenniük a család többi tagjára, a lakás vékony falaira. Naptól, napszaktól, szolgáltatásoktól függően egy lakosztály kibérlése 40 dollártól akár óránkénti több száz dollárig is felkúszhat. A szerelemhotelek sajátossága, hogy tiszták, diszkrétek, és valamiféle idétlen-bájos-giccses hangulat lengi be őket – ez teszi, hogy egy útikönyv tanúsága szerint legalábbis, a betévedt nyugati férfiaknak potenciaproblémái lehetnek. A szerelemhotelek kis csoportokba rendeződnek, gyakran előfordul, hogy régi temetőkre épülnek (másra senkinek nem kellett a telek), és többnyire középkori váraknak, mini-disneyknek, esetleg Titanicnak vagy repülő csészealjnak néznek ki; mindenképpen nagyon látványosak. A párok, miután a kivilágított fotókat tartalmazó pulton egy érintéssel kiválasztják a szobát, egy vékony résen fizetnek, és ugyanott megkaphatják a kulcsot is – a dolog teljesen anonim. Szobájukba a padlón végigfutó fénycsík kalauzolja el őket. Egy középkategóriájú lakosztály karaoke automatát, vízágyat, videójátékokat, videokamerát, tévét (pornócsatorna előfizetéssel), romantikus zenetárat, óvszer- és masszázsolaj-készletet tartalmaz. Akik vadabb élményre vágynak, tematikai szobákba mennek (Fogorvosi rendelő, Csillagok Háborúja, Arab románc stb.).
A japán vörös lámpás negyedek szappanországok (soaplands, sopu). A bordélyok kívülről például sógunvárnak vannak kiképezve, és gyakoriak a barokk stukkók is, belül a krómozott üvegfalak, metálos sci-fi fantáziamegoldások. Egy szökőkútban Botticelli Vénuszának szobormásolata, esetleg darumadarak, stilizált sinto szentélyek.
A klasszikus soap szolgáltatás rituális levetkőztetéssel kezdődik, amelyet egy lazító fürdő követ puha szivacsok és illatos szappanok társaságában. Ezután egy hatalmas felfújható matracon a speciális masszázs következik, az ava odori, aminek a lényege, hogy a habos hölgy (sopu-reedi) teljes testrészarzenáljával masszírozza a férfi teljes egészét. Ezt követően a shakuhachi következik, ami egy a férfivágyat felkeltő és fokozó erotikus tánc. Mindezt – minthogy a prostitúció tilos – orális szex koronázza. Az interneten található beszámolók szerint a 90 perces program 400 dollár körüli áron élvezhető. A luxus kategóriának, amit koh kyu-nak hívnak, 600-700 dollár az ára – itt válogatott nők dolgoznak, és a vendégnek a bordélyba való limuzinos szállítása is benne van az árban. (Aki olcsóbbat szeretne, fapadosabb szolgáltatást is igénybe vehet: a fashion health keletiesen fűszerezett egyórás pettinget nyújt átlag 100 dollárért.)
A shutchoh soap amolyan mobil soap, lényege, hogy a telefonon rendelt hölgy házhoz megy. A szolgáltatásban benne van, hogy ha a hölgy nem felel meg, kapsz még egy esélyt. A szex-útikalauzok figyelmeztetnek: egyes hotelek nem engedélyezik a szappanhölgyek fogadását, úgyhogy ezt jó előre tisztázni. Egy szeánsz általában 300 dollárba kerül.
A rózsaszín szalonok (pink salon, ping salo) sajátossága, hogy egy ital mellett, jelmezbe öltözött hölgy erotikus táncot lejt, majd orálisan zár. A szerepek/jelmezek változatosak: iskolás lány, nyuszi, ápolónő, régi idők kurtizánja tarka kimonóban, stewardess, SM domina, buddhista vagy katolikus apáca. Egy 60 perces műsor 100 dollárba kerül.
A seikan-masszázs lényege, hogy a hölgy úgy tesz, mintha élvezné, és valóban a férfi szeretője volna. Itt a nyelv nagyon változatos használata áll a szolgáltatás középpontjában.
Az ime kura (image club) lényege, hogy különféle, a japán férfiakat lázba hozó díszletekben kerül sor szexuális szerepjátékra (iskola, kórház, iroda, metrószerelvény, börtöncella).
A szexkabarékba való belépés 50 dollár körüli áron van. A különféle műsorok mellett mód van kitárulkozó hölgyekkel, hölgyekről polaroid emlékképet készíteni (10 dollár körüli áron). A polaroid-hölgyeket bárhol meg szabad ragadni, előtte azonban illatosított kendővel illik kezet törölni. A szexkabarék másik interaktív műsora az úgynevezett manaita show, amely abban áll, hogy a legkitartóbban licitáló férfinak nyíltszíni kezelésben lesz része. A show többnyire sztriptíz és artisztikus maszturbálás.
Pornográfia, erotika – Annak idején, 1957-ben D. H. Lawrence regényét, a Lady Chatterley’s szeretőjét obszcének nyilvánították, és betiltották. Ma ez nem ismétlődhetne meg. A japán pop kultúrában a soft és kevésbé soft pornográfia előkelő pozíciót harcolt ki magának. A délutáni tévéshowkban bevett az ártatlan meztelenkedés és pajzánkodás, a spektrum közepén elhelyezkedő színes magazinokban a soft fotók és groteszk SM képsorozatok teljesen elfogadottak. Nehéz elképzelni pornográfiamentes életet ott, ahol nemcsak a rádió- és tévécsatornák, a lapautomaták, az internet, hanem az úgynevezett nem kért pink chirashik, azaz erotikus termékkatalógusok miatt maga a postaládánk is mindennap potenciális forrás.
A japán pornóipar hatalmas üzlet. A tíz vezető, kamasz fiúknak kiadott soft core magazin 2-300 000 példányban fogy. Külön műfajnak számít az úgynevezett ero-manga, a lányoknak készített erotikus képregény. A tini lányoknak grafikailag kevésbé kidolgozott, de nagyon szentimentális, gyakran sziruposra hangolt homoszexuális férfikapcsolatokat megjelenítő képregényeket készítenek. Valójában a korhatáros anyagokat bárki könnyedén beszerezheti. Valamiféle idétlen tapintat folytán a tripla X-es filmekben az elsődleges nemi szerveket az utómunkálatok során le kell takarni. Egy internetes forrás szerint évi körülbelül 1000 illegális, azaz takarásmentes cím kerül piacra.
A profi fogyasztók úgy tartják, a japán pornó sokkal szellemesebb és kreatívabb, mint a szopás/dugás-orientált nyugati. Igaz lehet, mert a japán pornográfia múltja csöppet sem középszerű. Az Edo-korban működő Ukiyo-e iskola shungái egy városi, epikureus hajlamú polgárság szórakoztatására készült, nagy becsben tartott, igazi tapintattal kezelt, gyakran egészen artisztikus pornográfia (merthogy van ilyen is). A shunga, azaz „a tavasz képei” tulajdonképpen az oktatókönyvek illusztrációiként szolgáltak. Több shungán a szeretkező párokkal egy helyiségben gyerekek is jelen vannak, ami bizonyos képet adhat arról, milyen naturalista is a japának szexfelfogása.
A „felnőtt anyagok” fontos exportcikknek is számítanak. A hatvanas évektől a filmek, fotósorozatok kezdtek egyre brutálisabbak lenni, s ez olyan fejlemény, ami nagy elégedettséggel töltötte el az emancipálódó nőktől frusztrált amerikai férfiakat. A 18-28 év közötti amerikai férfiak túlnyomó része szerint a kérdésre, hogy mit nyújt a japán pornó, amit az amerikai nem, a típusválasz ez volt: engedelmes, nagyon erotikus nőket, olyan nőket, akik függetlenül attól, hogy mennyi idősek, „úgy néznek ki, mint a kislányok”.7
Fokozatosan a japán pornográfia a legelőkelőbb mainstreambe is bekerült. Az egyik példa Toshio Saeki lehetne, akinek képregényeit nemcsak korhatáros magazinok hozzák, de a világ vezető galériái is kiállítják. „Néha a fantáziámból dolgozom – mondja Saeki egy a Salon.com-nak adott interjúban -, de gyakran előfordul, hogy néhány gyerekkori rémálmomat rajzolom meg. Ilyenkor a képek csak úgy folynak. Középiskolás koromban nagyon jó voltam a shunga képek másolásában, és a fiúk gyakran kértek arra, rajzoljak nekik gusztustalan képeket. Tehetségem miatt nagyon népszerű lettem.” Arra a kérdésre, miért vannak tele képsorai szexszel és halállal, Saeki válasza a következő: „Miért? Nem is tudom, miért csinálom. Valójában még nem gondolkoztam el ezen. Úgy gondolom, az ok az lehet, hogy pajkos állatfajta vagyok, aki szereti meglepni az embereket. Tudatosan szem előtt tartom közönségem reakcióit. Úgy gondolom, az, amit csinálok, szórakoztatás. Nem bírok unalmas lenni, muszáj szórakoztassak. Szeretnék egyre fontosabb lenni azok számára, akiknek dolgozom. Amúgy magam nem vagyok egy agresszív személy, és nem élek azokkal a morbid szituációkkal, amelyeket papírra vetek.”
Szintén nagy karriert futott be Hajime Sorayama is, akinek a giccs-menti cybernő-grafikái rendszeresen jelennek meg például a Penthouse-ban, de árveréseken is.
Nobuyoshi Araki, a legnépszerűbb japán fotós albumát nemrégiben jelentette meg a Benedikt Taschen Verlag. Araki fotói summa cum laude SM és gyermekpornó anyagok, van, hogy megússzuk egy kimonóba öltöztetett, erotikusra hangolt kislánnyal, de előfordul, hogy egy megkötözött állapotos nő aktjával kell megbirkóznunk.
SM – A japán szadomazó inspirációs forrását a16. századi, háborús időkben alkalmazott kínzási módszerek leírásai képezik. A 18. század közepén a Tokugava-kormányzat büntető törvénykönyvében négytípusú kínzáskategóriát állapít meg: megkorbácsolás, kövek súlya általi összeroppantás, kötéllel való összekötözés és kötéllel való felfüggesztés. Európában mindenféle elmés kínzómasinát eszeltek ki, a japánoknak viszont elég volt egy szál vékony és érdes kötél ahhoz, hogy lassú és gyötrelmes halálba vezessenek valakit. Akárcsak a modern kötözési szeánsz, a tradicionális is erősen ritualizált cselekedet. Az egész a csuklók hurokba szorításával kezdődött, majd csöppet sem véletlenszerű sorrendben és módon az egész test szorítás alá került – nagy számú designt fejlesztettek ki. A kötözések során az idegpályák ingerlése és a vérutak elzárása által pokoli fájdalmat idéztek elő. A kínt csak fokozta, hogy a felaggatottaknak szembesülniük kellett reménytelen és megalázó helyzetükkel.
A kötözés az utóbbi 5-10 évben egyre nagyobb médiafigyelemnek örvendő domináns-szubmisszív erotikus játékok (szaknyelven bondage) alaptechnikájává vált. A kötözés, amelyben a japán dominák a legelismertebb mesterek, valameddig ritualizált szerepjáték, valamin túl patologikus. Fontos aláhúzni, hogy annak ellenére vagy talán bizonyos fokig épp azért, mert a japánok speciális kapcsolatot tartanak fenn a kegyetlenséggel, világviszonylatban Japánban a legalacsonyabb az erőszakos bűnözési ráta.
A dominák egybehangzó véleménye szerint SM hajlamai valamilyen szinten mindenkinek vannak. A szeánszok célja a katarzis, amiben csak részben van szerepe a fájdalomnak: nagyon sok múlik a domina által megkonstruált pszichikai feszültség kezelésén. A dolog pszichológiájára jobban rá lehet érezni, ha belegondolunk, hogy a japán férfiak többsége munkaőrületben és iszonyatos pörgésben él, ami olyan megkövült feszültséget okozhat, ami csak radikális eszközökkel vezethető le. Nem ritka, hogy jelentős felelősséggel rendelkező férfiak keresik fel a dominákat, akik a megélt felelősségkrízis miatt szubmisszív, mazochista szerepben próbálnak feloldódni.
Egy internetes forrás szerint Tokióban körülbelül 30 profi kötöző-sensei dolgozik. Munkájuk, minthogy nagyon veszélyes, akár több éves előzetes stúdiumot igényel. A domináknak meg kell harcolniuk a renoméért is. Többségük erős egyéniséggel rendelkező kreatív nő, általában művészek, táncosok, írók, akik csak másodállásban űzik a szakmát. A szakmában férfiak is dolgoznak.
A szeánszokat többnyire telefonos egyeztetés előzi meg, ekkor a kliens megbeszélheti, milyen fájdalomszintű csomagot óhajt. Egy órás szeánsz ára 200-400 dollárba kerül.
Biztosan Ti is láttatok már Japán pornót, melyben a farkak és a puncik mozaik filterrel voltak elhomályosítva. Felmerülhet a kérdés, hogy az egyik legnagyobb felvevő hi-tech piac miért teszi ezt ? Miért nem lehet látni pinát és faszt a japán pornó filmekben ?
Természetesen a kimaradt dolgokat pótolni kell, ha nem látni puncit, akkor csináljunk mást ami miatt odafigyelnek majd az emberek a filmre, így lett bukkake hazája és fellegvára (Németország mellett) Japán. Akinek nem elég a ruhában meggyalázott kis japán csajszik látványa, az hihetetlen és tényleg extrém pornók közül válogathat az ázsiai filmekben. Az extremitás netovábbja a japán piac, nézzünk is szét mikre verik ott a brécskéjüket a világ másik oldalán. Persze mindent fel lehet törni erre is létezik megoldás, aki mindenképpen hazai lányokat szeretne látni a távol keleten, annak gyártanak gépeket, mellyel állítólag le lehet szedni a cenzúrát a filmekről. Nekem azért ennyit nem érne a dolog . Ha már együtt kell élni a mozaikos puncival, akkor viszont más kiélhető dologban gondolkodnak a rendezők így kerül a polip a punciba!
Azért ez a filmborító odabasz. Természetesen farkak helyett nagy pacákat szopogatnak, ellenben a sperma és fenéklyuk nem tiltott, tehát azt lehet is mutogatni bátran. Meg is teszik, van egy külön kategória, amelyben műspermával öntenek le lányokat; itt ne csak egy 5-6 adagos mennyiségre gondoljatok, hanem 30-40 literre! Aztán ezekben megmártózva megy az akció. Egy-egy ilyen jelenetet megnézve még azon is elgondolkozom hogy talán képesek összegyűjteni ennyit és nem is műsperma a cucc … A kategória neve : „Gooey mess”
Ez még mind semmi, A gokkun stílusban ugyanez megy csak igaziban, elég extrém módon minden megcsináltatnak a lányokkal amit csak lehet a spermával, eszik, isszák, arcra teszik, lenyalogatják, visszaköpik, lenyeletik. Azért még mindíg nem üi meg az egyik american bukkake jelenetet, melyben az összegyűjtött kb 60 adagot megsütötték egy serpenyőben és a csajszi megette (illetve a szájába vette, de megenni már nem tudta …)
Sok olyan film van melyben csak csókolóznak a leszbi lányok, 2 órán át. Vagy a „cum in public” kategória melyben lányok leélvezett arccal mászkálnak a szabadban, vagy akár az utca közepén élvezik tele őket. De van „Cum on hair”, melyben a hajra élveznek, de láttam már hónaljba élvezős jelenetet is :) Náluk is dívik az öregember kis fiatal csajjal cucc, ha lehet talán még extrémebb mint Európában :
Nunit mutatni nem, de ököllel a fenékbe túrkálni azt szabad, meg is teszik ezt a drága japánok, és ki is használják a lehetőséget, hogy a fenéklyuk nem kerül cenzorság alá, nosza akkor két ököllel tegyük meg. Érdekes hogy az USA-ban pedig bizonyos részeket tiltott az öklözés, ők erre teszik rá a homály filtert .
Szeretik a kösztümös filmeket is, na nem a Büszkeség és balítéletet, hanem mindenféle szerepjáték kosztümös szetteket. Nem maradhatnak ki a nővérkék, irodai munkások, de a szuperhősnek öltözött lányok is beindítják a japán kukikat, meg persze az elmaradhatatlan iskolás lány kosztümök :
Természetesen kötöznek is bőszen a bondage melegágya a japán piac, mivel itt eleve nem nagyon érdekel senkit, hogy most élvezi-e a nő a szexet, sőt az a jó nekik ha szenved, kiváló hogy ha még közben jó alaposan meg is van kötözve, vagy hátrapeckelve az orra …
Ha ezeket extrémnek gondoljátok ne tegyétek, következő posztunkban kitérünk a Bizarre és a WTF! kategóriákra is, melyben belekukkantunk a sokat mondó címmel rendelkező Skull fuck c. moziba is! Én nem vagyok japán film fogyasztó, a foot fetish scene-ből minden megvan ami valaha is megjelent náluk, de ezek az extrémkedések hidegen hagynak. Forrás: Olimpiq.com, Szexplaza.com, Pornolover.freeblog.hu
Szexi úrnő lett Muri Enikő
Félmeztelen pasikon pihen Muri Enikő (21)! Az X-Faktor énekesnője első dalához készült klipjében szexi úrnőként hódít.
A Késő márt csinos táncos lányok társaságában mutatta be a ValóVilág 5. fináléjában, most azonban izmos felsőtestek és kockahasak veszik körül.
– Izgatottan vártam már a forgatást, hiszen az elején eldöntöttük, hogy a Késő már című dalomhoz különleges képi világot társítunk. Teljesen steril környezetben forgattunk félmeztelen srácokkal, ahol a berendezési tárgyakat a fiúk jelenítik meg – nyilatkozta a Blikknek Muri Enikő. Az énekesnő elárulta, a teljesen üres stúdióban csak a lámpák fényével játszottak, a hiányos öltözékű pasik pedig hol fotelként, hol ágyként vagy éppen szekrényként funkcionáltak.
– Először nagyon féltem, de viszonylag rövid idő után feloldódtam. Mivel én is részt vettem a srácok castingján, már ismerősként köszöntöttem őket, ez pedig sokat segített abban, hogy ki tudjam élvezni a kemény munka gyümölcsét, amire az X-Faktor óta vágytam – mondta. Enikő hozzátette, reméli, hogy sikerült olyat létrehozni a stábbal, ami meghökkentően hat majd a nézőkre. Forrás: Blikk.hu
A Nő-uralom elvi szintre emelése az Istennő-vallásban
1. A matriarchális kor Istennői – Az Istennő-vallás, vagyis a Nőnek mint Istennőnek (Istennő-Kurvának) az imádása, egyszerre ősi és modern jelenség. Az ősi és a modern Istennő-vallás is a Nő felsőbbrendűségén és imádandóságán alapul: hiszen a Nő a férfi számára valójában mindigis Istennő és Úrnő (Diva et Domina) volt, mégpedig a maga jelenvaló, földi, hús-vér testi mivoltában – s az ősi-új Istennő-vallásban ilyenként imádják a Nőt és a Nőket a férfiak. Az ősi matriarchális időkben a legfőbb istenség a Nagy Istennő-Domina (Magna Mater, Nagy Anya-Istennő) volt, de más Istennőket is, mint a Nagy Szűz-Istennő és a Nagy Asszony-Istennő (Artemisz–Diána, illetve Istár–Ízisz–Aphrodité–Vénusz) tiszteltek és imádtak. Az ilymódon imádott Istennőknek az Istennő-tisztelet során a Papnők természetesen férfiakat (főleg fiatal szűzfiúkat) áldoztak; de később már csak a levágott hímtagjukat, még később csak a lemetszett előbőrüket. Az ősi kultikus szobrok hatalmas-idomú, erős és buja Asszonyokat mutatnak, a férfiak azonban törpék vagy véznák, csak a falloszuk hatalmas: az Istennőknek (a Nőknek) ugyanis nyilvánvalóan az volt belőlük a fontos.
Hiszen a Nagy Istennő imádása természetesen az égi megjelenésformája volt a földi Nő-uralomnak, s a férfi-áldozatok fokozatos racionalizálása is megfelelt ama józan asszonyi megfontolásnak, hogy a férfit illetve a hímtagját is kár lenne feláldozni, ha a férfi maga jól szolgálhat eunuch-rabszolgaként az Isteni Nőnek, körülmetélt pénisze pedig persze mégjobban a Szent Pinának. Az Istennő-kultusz során a férfiúkat 14 éves koruktól kezdődően rendszeresen berendelték valamelyik Istennő templomába szolgálni. Előszörre 1 teljes hónapig, később a Papnők által évente megszabott ideig (fiatalabbak 1-2 hétig, idősebbek 1-2 napig) kellett a Nők rendelkezésére állniuk: nappal a templomba betérő Asszonyok és Lányok kedvére és élvezetére, éjjel a templomi Pap-Nők és az előkelő Vendég-Hölgyek nagy Istennő-tiszteleti orgiáihoz.
Az Istennő-Anya (Magna Mater) mint minden család szimbolikus feje állt Matrónaként a kultusz hierarchiájának csúcsán – a földi család mintájára, ahol, mint föntebb már láttuk, szintén az Asszony volt a férjein uralkodó családfő. A fiatal Szűz-Istennők (mint Artemisz és Diána) a fiatal földi Szűz-Leányokat jelenítették meg, akik nagy Szűz-kurválkodásaik közben a férfiak szexrabszolgává-tételében és erotikus gyötrésében lelik élvezetüket. Az érett Asszony-Istennők viszont, miként a földi érett Asszonyok, amint a mítoszokból kitűnik, gátlástalan szexuális életet éltek: a történetek szerint ifjú szeretőik száma egyszerűen végtelen, miközben ugyancsak ifjú hősök egész sora áldozza fel értük az életét. A mezopotámiai Istár, az egyiptomi Ízisz, a görög Aphrodité, a római Vénusz nemcsak ősibb istenségek, mint a későbbi istenvilág férfitagjai, s nemcsak alávetik maguknak a férjeiket, de gátlástalan Istennőként megjelenő Úrnő-Kurvák is. Nyilvánvalóan úgy, ahogyan a matriarchális időkben a földi Fejedelem-Asszonyok (illetve általában a földi Asszonyok) is a férjeiket diadalmasan alávető és az értük boldogan meghaló fiatal szeretők tömegét elfogyasztó, gátlástalanul szexelő és kurválkodó Úrnők voltak. Az „Asszony” szó egyébként önmagában is azt jelenti: Fejedelem-Nő – tudniillik férjeinek és általában a férfiaknak a teljhatalmú Fejedelem-Nője.
2. Modern Istennő-kultuszok – A patriarchális rendszerben az Istennők tisztelete háttérbe szorult: az ősi Nő-uralmi hagyományokat az ókorban a Baccháns-Nők őrizték tovább a kultikus szex-orgiáikon, a középkorban pedig a misztikus Tündér-regékben és Boszorkány-kultuszokban szintén továbbélt az Imádandó Nő alakja. Bár a hivatalos patriarchális szellemiség tiltotta és üldözte, a férfiak mégis mindig boldogan vetették magukat a Diadalmas Kurvák uralma alá az ilyen kultikus Tündér/Boszorkány-szertartásokban és a nagy Boszorkány-szombat Nő-szexorgiákban – amelyek egyébként nyilvánvalóan az összekötő kapcsot jelentik az antik Nő-bacchanáliák és a modern Hölgy-csoportszexelések között. Ugyanígy megjelent az Istennő fenséges alakja a középkorban a Madonna mint éjszakai Hold-Úrnő imádatában, és persze a földi Menyecske-Madonnák éjszakai imádásában is a teliholdnál – hiszen „Madonna” egyszerűen azt jelenti: Asszonyom/Úrnőm. Az ókori Istennők mind éjszakai Hold-Istennők voltak, s az Égi Madonnához írt Hold-himnuszok burkolt formában ezt a hagyományt vitték tovább. A földi Menyecske-Madonnák pedig, buja asszonyi testüket mezítelenül tárva fel a misztikus teliholdnál és fürösztve meg a mennyei holdfényben, ilyenkor igazi Madonna-Kurvaként fogadták hűséges férjük és rajongó szeretőik imádatát.
A modern korban, mely a Diadalmas Nők számára újra megteremtette a teljes szexuális szabadságot, természetes módon újjáéledtek az ősi matriarchális szokások. A fejlett nyugati társadalmakban (elsősorban Amerikában, de Európában is) új Istennő-egyházak alakultak, amelyekben az Isteni Nőt a maga szentséges testi mivoltában, vallási-erotikus szertartások keretében tisztelik a férfiak. Az Istennő-egyházak hívei egyre többen vannak: a Nők büszkén imádtatják magukat Istennő-Kurvaként, a férfiak pedig áhitatosan imádják őket. Az Istennő-vallás tanítása szerint ugyanis minden Isteni Nő a Nagy Istennő inkarnációja, maga is Úrnő és Istennő (Domina et Diva), egyben férfileigázó Hódító Kurva, aki az Istennő-gyülekezeti szertartásokon nemcsak eljátszhatja a Domina-Papnők vagy a Diva-Istennő szerepét, de a gyülekezeti férfiakat (ún. „hím-tagok”) is Dominaként és Divaként maga alá vetheti.
3. A Nőknek mint a Nagy Istennő inkarnációinak imádása – A beavatásra váró férfiakat – miután Úrnőjük parancsára egy elhagyott helyen órákon át, meztelenül és farkuknál-kikötve, meditáltak a Nők magasabbrendűségéről – a Papnők (Dominák) kéjes kínzásoknak és próbáknak vetik alá, hogy megmutassák az Istennő végtelen hatalmát (vallási-erotikus Nő-szadizmus), a férfiak pedig minden szenvedést és megaláztatást boldogan elviselnek, hogy bizonyítsák az Istennő iránti határtalan imádatukat (vallási-erotikus férfi-mazochizmus). A Domina-Papnők nem képeznek külön papnői kasztot, hiszen bármelyik Istennő-gyülekezeti Hölgy bármikor eljátszhatja a Domina szerepét. Mivel a dévaj Hölgyikék ezt a szerepet nagyon élvezik, hiszen minden Nő élvezetét leli a férfiak kéjes gyötrésében, a beavatásra váró férfiak kipróbálására a gyülekezeti Hölgyeket rendszeresen kisorsolják. Így minden pajzán Delnő sorra kerül, s kiélvezheti, hogy a kezei közé került és neki kényre-kegyre kiszolgáltatott, a Nő eksztatikus imádásában és a Nővel szembeni totális megalázkodásban ilyenkor valóban maximális teljesítményre törekvő férfiak korlátlan hatalommal bíró Úrnője és a sorsáról végső ítéletet mondó Istennője lehet. A meditáció és a próbák nyomán eksztázisba jött férfiak egész lelkükkel hiszik és vallják, hogy a férfi élethivatása a Nő (pontosabban: a Nő mint Kurva) Úrnőként való szolgálata és Istennőként való imádása, s így méltóvá lesznek rá, hogy a gyülekezet alázatos „hím-tagjai” legyenek.
A gyülekezeti Úrnő-beavatási szertartásokon az Új Úrnők előszöris, a Nő-uralom jelképeként, a Papnőktől korbácsot kapnak a kezükbe. A térdencsúszva eléjük járuló férfiak ünnepélyesen megcsókolják az Új Úrnőnek-Istennőnek most jelképes piedesztálként szolgáló cipőjét, a női szentségeit (a Szent Punciját és a Mennyei Seggét) rejtő bugyiját, végül a korbácsát mint a férfiak fölötti szexuális uralmának szimbólumát: vagyis a hagyományos, közismert Úrnő-fétiseket. Ezután újabb ceremónián sor kerülhet az új „hím-tagok” szertartásos beavatására: kedveltek például beavató szertartásként az olyan Hölgy-játékok, mint a „hímvesszőzés” vagy a „hímvesszőfutás” és más hasonló ünnepi játékok. Az új Úrnők végső szertartásos beavatásán minden új Úrnő-Hölgy szex-varázsital „natúr-pezsgőt” ürít a férfiaknak egy bili/komba, amit aztán a férfiak ünnepélyesen az új Hölgy-Úrnő tiszteletére ürítenek.
Az Istennő-tiszteleteken a férfiak mint a Nagy Istennő élő, hús-vér inkarnációit imádják az összes gyülekezeti Hölgyeket, akik azután tetszésük és kedvük szerint, ha akarják, a kegyeikben részesítik őket. Az Úrnők közül ünnepi alkalmakkor – egy istennői „epifánia” (rituális vetkőzés) bemutatása után egy piedesztálon a sorra eléjük járuló és őket sorban imádó férfiaknak – egyet külön is megválasztanak a férfiak az Istennő szerepére. Ezt a Hölgyet az összes gyülekezeti „hím-tagok” ilyenkor alázatos hódolattal imádják mint az Istennő megtestesülését, s egyikük abban a kegyben is részesül, hogy a Nagy Istennő (mint Istennő-Kurva) őt az egész Istennő-gyülekezet színe előtt a magáévá teszi, s egy hatalmas „istennői nászágyon” addig szexel és hancúrozik rajta, amíg a boldog férfi (majdnem) kéjhalált hal alatta.
A további szertartások során a férfiak általában az ún. rituális „öt csókkal” illetik az összes Istennő-Hölgyikék gyönyörűséges mezítelen testét: az Úrnő-Kurvák elé leborulva sorra megcsókolják a Nő lábát, térdét, combját, vulváját és tomporát. (Ezt a nagyon ősi hagyományú „öt csók” szertartást egy modern amerikai Istennő-egyház magyar származású alapító Úrnője vezette be újra a modern Nő-imádás ceremóniái közé.) A férfiak továbbá ünnepélyes nedv-áldozatot is bemutatnak a Nagy Istennőnek és az Istennőknek a Hölgy-koszorú oltáránál és a Papnők kezei között – ha pedig az éppen kurválkodó Úrnőjük otthon bezárta őket, akkor az Úrnő-Istennő egész-alakos aktképével díszített házioltárnál.
Mindennek ceremoniális betetőzéseként az Isteni Örök Nő (vagyis az Istennő-egyház valamennyi istennői Hölgy-Kurvája) előbb – mágikus kéz- és láb-„rátétellel” a férfi péniszén – átárasztja istennői kegyét az erre immár hívői alázatukkal méltóvá lett, „macho”-bűneiktől megtisztult férfiúkra. Azután egy ünnepélyes nagy „szerelem-lakomán” – mely természetesen egy hatalmas Hölgy-bacchanáliával és Bestia-orgiával van egybekötve – kegyesen (a farkuknál fogva) „felemeli” magához az így üdvözülő boldog férfiúkat. Végül pedig, szertartásosan megülve őket, és a Szent Puncit ünnepélyesen a péniszükbe installálva, egy csodálatos – a férfi számára eksztatikus elragadtatással járó – Hölgy-misztériumban „egyesül” velük, mint bár Mezítelen, ámde mégis (ti. álarcot viselő) Ismeretlen Istennő. Minden Nő uralom cikk itt