Kisiskolások megerőszakolása a legmenőbb a japán a pornófilmekben. Arra izgulnak a pasik, ha fáj a nőnek, de ha gyerek, az még jobb. Összefoglaló a japán pornóiparról a pedofil képeskönyvtől a péniszt helyettesítő polipcsápig.
A Japánban készült szexfilmek legfőbb jellemzője, hogy a nők nem élvezik a szexet. Szinte minden pornófilmben van olyan jelenet, amelyben brutálisan megerőszakolnak egy lányt, aki általában még húsz éves sincs. A leggyakoribb az iskoláslány-motívum. Jellemzője, hogy szerény és ártatlan nem ritkán még szűz általános- vagy középiskolás „jókislányokat” kényszerítenek szopásra, hagyományos és análszexre. Hivatalosan a pornószínésznők nem lehetnek 18 évnél fiatalabbak, ezzel szemben a japán társadalom rendkívül megngedő. A zokogó kamaszlány sikolyai és könnyei itt nem az örömöt, hanem a fájdalmat jelentik.
Képek gyerekekről macival és vibrátorral
Nem csak a kamasz-, de és gyermekpornó is virágzik Japánban. Nagyon sokáig egyáltalán nem tilottták pedofilpornót, és csak 2003-ban hoztak ellene törvényt. A kilencvenes évek végén az interneten fellelhető pedofil képek kétharmada Japánból származott.
Szintén rendkívül népszerű az erotika képi ábrázolása. Az egyik ilyen termék a Lolicon, egy olyan képeskönyv, ami többnyire gyerekeket ábrázoló pornográf képekkel van tele, és amiből 2006-2007-ben hárommillió darabot adtak el. 2000-ben az eladott mangák értéke elérte a 5,5 milliárd dollárt, ami majdnem az egynegyedét teszi ki Japán összes nyomtatott sajtóeladásának. Ezeknek a mangáknak a 30-40 százaléka tartalmaz szexuális képeket iskolás lányokról nemi erőszakkal és szadomazoval tarkítva.
Rengeteg ágazata van a japán erotikának, amelyek főként a cenzúratörvények miatt alakultak ki. Jó példa erre az úgynevezett „csápos nemi erőszak”, ami egy animációs ábrázolása az erőszakos fantáziáknak. Ebben egy nő egy polipszerű teremtménnyel közösül, amely egy alternatív megjelenítése a pénisznek, amit a nyolcvanas években még nem volt szabad nyíltan megjeleníteni.
Már gyerekkorban a mindennapok része a szex: A japán pornóipar sokkal szélesebb körben elfogadott a média szerves részeként, mint nyugaton. A trágárság teljesen mindennapos már a gyerekek életében és kifejezéseikben is. Rengeteg olyan áru, műsor és szolgáltatás irányul a gyerekekre, amelyeket más kultúrákban figyelmeztetés, vagy korhatár megszabása nélkül nem lehetne piacra dobni. Vágvölgyi B. András író-újságíró, aki többéves Japánban való tartózkodása után írt könyvet a szigetország tömegkultúrájáról, erről a következőképpen fogalmazott a Velvetnek: „A legfontosabb különbség az európaiakhoz és amerikaiakhoz képest, hogy Japánban nincs valláserkölcsi rosszallás a szex körül. A szexipar használata teljes mértékben része a civilizációjuknak.” Az a tény is ezt támasztja alá, miszerint a japán gyerekek már 13 éves koruktól megvásárolhatják a pornográf termékeket.
Általában azok a jelenetek, amelyek elfogadottak a japán közönség számára, elfogadhatatlanok más országokban. „Japánban pornó ott kezdődik, ahol egy nyugati országban abbahagyják. Egy megkötözős szadomazo-jelenet az alap egy igazi japán pornófilmben” – mondta Vágvölgyi. „Japánban nagyon macsó és rendkívül férfiközpontú a társadalom, de az igazság az, hogy a japán férfi fél a nőtől. Ezzel magyarázható, hogy miért élvezik a férfiak a sok erőszakot a szexfilmekben.”