Sz\u00e1momra a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s legkedvesebb r\u00e9sze, amikor a b\u00fatorok m\u00e1r a hely\u00fckre ker\u00fcltek, a cipeked\u00e9sben seg\u00edt\u0151 bar\u00e1tok m\u00e1r elmentek, az ember kibont egy \u00fcvegs\u00f6rt, \u00e9s le\u00fcl. M\u00e9g meg kell tanulni, h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9s a konyha, befel\u00e9 ny\u00edlik a f\u00fcrd\u0151szoba ajtaja, vagy kifel\u00e9, m\u00e9g nem esik k\u00e9zre a TV t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja, m\u00e9g ezernyi csetresznek kell helyet tal\u00e1lni, de f\u00e9l \u00f3r\u00e1t egy \u00fcveg s\u00f6r t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r megengedhet mag\u00e1nak az ember.
\nAzt\u00e1n m\u00e1snap kiss\u00e9 unalmas, feszeng\u0151 feladat legal\u00e1bb az emeleten lak\u00f3knak bemutatkozni. R\u00f6vid csenget\u00e9s, r\u00e9snyire ny\u00edl\u00f3 ajt\u00f3: J\u00f3 napot k\u00edv\u00e1nok! Kez\u00e9t cs\u00f3kolom! Szia! Engedje meg.! Most k\u00f6lt\u00f6ztem ide … Nem, nem k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m … M\u00e9g rengeteg a dolgom … Fut minden oda\u00e1t …
\nSz\u00f3val feszeng az ember, mert az \u00fagyis csak k\u00e9s\u0151bb der\u00fcl ki, kivel lehet majd elj\u00e1rni meccsre, vagy s\u00f6r\u00f6zni. Ki kopog \u00e1t a falon minden WC-leh\u00faz\u00e1sra. Kin\u00e9l ord\u00edt a TV \u00e9jf\u00e9lkor is, mert nagyothall. Ki n\u00e9z ki minden liftcsap\u00f3d\u00e1sra, ellen\u0151rizve az \u00e9rkez\u0151t-t\u00e1voz\u00f3t. K\u00e9s\u0151bb az ember a lak\u00f3t\u00e1rsak z\u00f6m\u00e9vel \u00fagyis k\u00f6sz\u00f6n\u0151 viszonyba ker\u00fcl. A fel\u00e9vel v\u00e1lt is n\u00e9h\u00e1ny mondatot. Pl. k\u00f6z\u00f6sen sokallj\u00e1k a k\u00f6z\u00f6s k\u00f6lts\u00e9geket. De igazi bar\u00e1ts\u00e1gok ink\u00e1bb csak a Szomsz\u00e9dokban k\u00f6ttetnek, meg az \u00e9gben, ritk\u00e1bban a val\u00f3di lak\u00f3telepeken.
\nHarmadik napja laktam B\u00e9k\u00e1smegyeren, hogy pontosan hol, nem \u00edrom. Tudom\u00e1som szerint a t\u00f6rt\u00e9net f\u0151h\u0151se ma is ott \u00e9l. Ha valaki m\u00e9gis r\u00e1ismerne, az val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00fagyis j\u00f3l tudja, mir\u0151l besz\u00e9lek, h\u00e1t nagy baj nem sz\u00e1rmazhat bel\u0151le.
\nSz\u00f3val a csenget\u00e9s hossz\u00fa volt \u00e9s hat\u00e1rozott, vagy er\u0151szakos, ahogy tetszik. Az ajt\u00f3ban alacsony, g\u00f6mb\u00f6ly\u0171 n\u0151 \u00e1llt. Tal\u00e1lkoztunk m\u00e1r, ha hagy egy kis id\u0151t, eszembe is jut kicsoda. De nem hagyott!
\n– L\u00e1ttam, haza\u00e9rt m\u00e1r. Mondom, megn\u00e9zem, hogy rendezkedett be. Nincs-e sz\u00fcks\u00e9ge valamire. – Aha, tudom m\u00e1r.
\n– …n\u00e9 vagyok, am\u00fagy Ica. \u00c9n vagyok a k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pvisel\u0151, a lak\u00f3bizalmi, ahogy r\u00e9gen mondt\u00e1k, de neveznek egyszer\u0171en h\u00e1zmestern\u00e9nek is.
\nEsetleg t\u00f6mbh\u00e1zmestern\u00e9nek, gondoltam, eln\u00e9zegetve a kellemesem g\u00f6mb\u00f6ly\u0171 form\u00e1kat. T\u00e9nyleg tal\u00e1lkoztunk m\u00e1r.
\n– No \u00e9s persze t\u00e1j\u00e9koztatnom is kell. – nyomult beljebb, a feje b\u00fabja nagyj\u00e1b\u00f3l az \u00e1llamat s\u00farolta.
\n– Nem is tudja elk\u00e9pzelni, mennyi gond van egy ilyen h\u00e1zban. \u00c9s minden az \u00e9n v\u00e1llamon. De hozz\u00e1m bizalommal fordulhat, \u00e9n mindent elint\u00e9zek. A k\u00f6z\u00f6s k\u00f6lts\u00e9geket havonta szedem. Persze, tudom \u00e9n, hogy sokallj\u00e1k, mindenki sokallja, pedig \u0151k is megszavazt\u00e1k. \u00c9s egy\u00e1ltal\u00e1n, azt senki sem k\u00e9rdi, mibe ker\u00fcl a fest\u00e9s, a patk\u00e1ny – \u00e9s cs\u00f3t\u00e1nyirt\u00e1s, a szigetel\u00e9s. Az \u00e9g\u0151ket \u00e1lland\u00f3an kicsavarj\u00e1k, a z\u00e1rakat felt\u00f6rik, \u00e9s persze cser\u00e9lni kell, azt\u00e1n kulcsot m\u00e1soltatni ennyi lak\u00f3nak. Az ut\u00e1nj\u00e1r\u00e1s, mert nem mindegy, hol rendelem meg.
\n\u00d6mlik bel\u0151le a sz\u00f3. Szerintem a f\u00fcl\u00e9n vesz leveg\u0151t, mert sz\u00fcnetet, nem tart. Lec\u00f6vekel az el\u0151szob\u00e1ban, sz\u0171k, \u00fagyhogy karny\u00fajt\u00e1snyi t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l pislog fel r\u00e1m, \u00e9s mondja, mondja, mondja. A haja festett v\u00f6r\u00f6s, m\u00e1sk\u00e9nt tal\u00e1n m\u00e1r \u0151sz sz\u00e1lak is keveredn\u00e9nek benne, de a negyvenen m\u00e9g innen van. A sz\u00e1ja is v\u00f6r\u00f6s, mit v\u00f6r\u00f6s, \u00e9l\u00e9nk piros, mint a k\u00f6rmei. A pul\u00f3vere vastag, bord\u00f3, j\u00f3kora mellek t\u00f6ltik ki. Az eg\u00e9sz n\u0151 v\u00f6r\u00f6s, ahogy besz\u00e9l, v\u00f6r\u00f6s mondatok h\u00f6mp\u00f6ly\u00f6gnek bel\u0151le meg\u00e1ll\u00edthatatlanul.
\n– \u00c9n takar\u00edtom a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zat, meg a folyos\u00f3kat. Persze ezen is takar\u00e9koskodni akartak, hogy majd beosztj\u00e1k lak\u00e1sonk\u00e9nt. Ki is volt f\u00fcggesztve odalent a takar\u00edt\u00e1si rend. Na ett\u0151l megmenek\u00fclt, mert persze mindig elfelejtett\u00e9k, ha meg nem, h\u00e1t abban a munk\u00e1ban sem volt k\u00f6sz\u00f6net. El sem tudja k\u00e9pzelni, milyen rendetlenek az emberek! Hi\u00e1ba van n\u00e9gy kont\u00e9ner is a h\u00e1z el\u0151tt, csak leviszik a szemetet egy nylon szatyorban, azt\u00e1n odav\u00e1gj\u00e1k mell\u00e9je. A k\u00f3bor kuty\u00e1k meg sz\u00e9tszedn\u00e9k, ha \u00e9n nem tenn\u00e9m be ut\u00e1nuk. J\u00f3, nem az\u00e9rt mondom, l\u00e1ttam, hogy maga rendesen beteszi!
\n– Te j\u00f3 isten! Lehet, hogy m\u00e9g a szemetet is ellen\u0151rzi, amit leviszek?
\n– Tudom \u00e9n, hogy neh\u00e9z az ilyen mag\u00e1nyos f\u00e9rfiaknak takar\u00edtani. M\u00e9gsem lehet hagyni, mert a piszokra egyszer csak megj\u00f6nnek a cs\u00f3t\u00e1nyok. – \u00e9s \u00fagy n\u00e9z k\u00f6r\u00fcl, mintha a konyhaszekr\u00e9ny al\u00f3l minden pillanatban v\u00e1rhat\u00f3 lenne a cs\u00f3t\u00e1nyok bevonul\u00e1sa.
\n– Na, ne s\u00e9rt\u0151dj\u00f6n meg! Nem az\u00e9rt mondtam. Csak, hogy tudja, v\u00e1llalok takar\u00edt\u00e1st is, ott, ahol nagyon elfoglaltak, vagy eleve nem \u00e9rtenek hozz\u00e1. A szomsz\u00e9dj\u00e1n\u00e1l is \u00e9n takar\u00edtok. Tudja, az \u00f6reg m\u00e9rn\u00f6kn\u00e9l. K\u00f6zt\u00fcnk maradjon, de hogy ott mi lenne, ha \u00e9n nem ganajozn\u00e9k ki hetente k\u00e9tszer!
\n\u00c9rtem, gondolom, most j\u00f6n a szomsz\u00e9dok nacion\u00e1l\u00e9ja, \u00e9s nem is t\u00e9vedek.
\n– Hogy az micsoda egy mocskos v\u00e9nember! \u00c9s nem csak \u00fagy, ha \u00e9rti, mire gondolok. Nem tudok \u00fagy takar\u00edtani n\u00e1la, hogy v\u00e9gig ne simogatn\u00e1 a fenekemet, vagy meg ne markol\u00e1szn\u00e1 a mellemet a diszn\u00f3. Na j\u00f3, egy kicsit hagyom neki, \u00fagysincs m\u00e1s \u00f6r\u00f6me az \u00e9letben. De a diszn\u00f3 azt akarta, hogy a l\u00e1nyom j\u00e1rjon fel hozz\u00e1 takar\u00edtani. Hogy \u0151 majd cser\u00e9be matekozik vele, meg hogy csak seg\u00edteni akar. Szeretem a hajnalt! K\u00f6zben meg a bugyij\u00e1ba ny\u00falk\u00e1lna. De \u00e9n azt\u00e1n megmondtam neki a magam\u00e9t. El\u00e9gedjen meg velem a perverz diszn\u00f3ja! Ha tetszik, tetszik, ha nem, nem! Ne gondoljon rosszra, de az a kis p\u00e9nz is p\u00e9nz. Neh\u00e9z a magamfajta asszonynak, egyed\u00fcl egy ekkora l\u00e1nnyal. Tudom \u00e9n, hogy van mit n\u00e9zni rajta, mert olyan feneke, \u00e9s olyan combjai vannak, hogy mindenki ut\u00e1na fordul, de nem egy ilyen v\u00e9nembernek.
\nT\u00e9nyleg van mit n\u00e9zni rajta, ha j\u00f3ra gondolok, tal\u00e1lkoztam m\u00e1r vele odalent. Sz\u00e9p, \u00e9gsz\u00ednk\u00e9k bugyija volt, pedig nem is hajolgatott el\u0151ttem, csak mintha a szokny\u00e1ja als\u00f3 fel\u00e9t vesz\u00edtette volna el.
\nAz mam\u00e1ban volt valami eg\u00e9szs\u00e9ges k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gess\u00e9g. El tudtam volna k\u00e9pzelni diszn\u00f3\u00f6l\u00e9sen, ahogy a vis\u00edt\u00f3 \u00e1llat nyak\u00e1hoz tartja a t\u00e1lat, azt\u00e1n f\u00e9l k\u00e9zzel elkeveri a friss, meleg v\u00e9rbe a mar\u00e9knyi s\u00f3t. De lehet, hogy soha nem is \u00e9lt falun. A Ferencv\u00e1ros valamelyik lepusztult b\u00e9rh\u00e1z\u00e1nak gangj\u00e1n n\u0151tt fel. \u00c9letreval\u00f3s\u00e1got ott is \u00f6ssze lehet szedni. S most foggal-k\u00f6r\u00f6mmel ragaszkodik a m\u00e1sf\u00e9l szob\u00e1s panelhez, f\u00fcrd\u0151szob\u00e1hoz, melegv\u00edzhez, t\u00e1vf\u0171t\u00e9shez.
\n– Szerencs\u00e9re m\u00e1r nem kell r\u00e1 annyira vigy\u00e1zni, elm\u00falt tizennyolc.
\nVagy nem, hat\u00e1reset, ha j\u00f3ra gondolok.
\n– De azt az\u00e9rt megn\u00e9zem, hova engedem fel takar\u00edtani!
\nNocsak, \u00e9s ide felengedn\u00e9d, mozdul bennem a kis\u00f6rd\u00f6g, mert egyre ink\u00e1bb az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy a l\u00e1ny\u00e1t kommend\u00e1lja itt nekem.
\n– \u00c9s a m\u00e1sik szomsz\u00e9d, biztos tal\u00e1lkozott m\u00e1r vele. Na, azzal csak vigy\u00e1zzon! – halk\u00edtja le a hangj\u00e1t.
\nJ\u00e9, \u00edgy is tud besz\u00e9lni?
\n– Meleg, iz\u00e9, \u00e9rti, na, sz\u00f3val homokos. A gyerekek fel is szokt\u00e1k \u00edrni a folyos\u00f3n, de m\u00e9g az ajtaj\u00e1ra is, hogy „H\u00fclye Buzi!”. H\u00e1t \u00e9n nem mosom le! V\u00e9g\u00fcl is igaz, nem? Am\u00fagy nem sok vizet zavar, csak tudja, mindig att\u00f3l f\u00e9lek, hogy hazahoz valami betegs\u00e9get. Annyi mindent hall az ember! Azt\u00e1n ki tudja, hogy fert\u0151znek az ilyenek. Na vele ez\u00e9rt vigy\u00e1zzon! De egy ilyen stramm fiatalembert igaz\u00e1n nem fenyegethet ilyen vesz\u00e9ly! Igaz?
\nEg\u00e9szen k\u00f6zel hajol, mintha r\u00f6gt\u00f6n bizonys\u00e1got akarna szerezni „norm\u00e1lis” be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gomr\u00f3l.
\n– Nah\u00e1t, r\u00e9szemr\u0151l azt\u00e1n igaz\u00e1n nem fenyegeti vesz\u00e9ly … a szomsz\u00e9dot. – emeltem fel a kezemet, v\u00e9gigsim\u00edtva a vastag pul\u00f3vert.
\n– Nana, r\u00e1csapok a kez\u00e9re!
\nDe nem csapott, s\u0151t a cs\u00edp\u0151j\u00e9t \u00fagy lend\u00edtette nekem, mintha \u00e9n \u00e1lln\u00e9k a fal mellett, nem \u0151. \u00cdgy is \u00e9rtelmeztem a tiltakoz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s minden tapintatos \u00e1lca n\u00e9lk\u00fcl kezdtem simogatni a pul\u00f3veren kereszt\u00fcl.
\n– Naa, mit csin\u00e1l? – \u00e9s \u00fagy nyomta nekem a cs\u00edp\u0151j\u00e9t, hogy k\u00e9nytelen voltam a fenek\u00e9t is felder\u00edteni.
\nAz biztos, hogy k\u00e9tszer \u00e1llt sorba \u00e9rte, de az eredm\u00e9ny leny\u0171g\u00f6z\u0151 lett. Teny\u00e9rbe simul\u00f3, gy\u0171rhet\u0151, markolhat\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g. V\u00e9gre a sz\u00e1j\u00e1t is befogta\/befogtam, b\u00e1r k\u00f6zben is olyanokat s\u00f3hajtott, hogy visszhangzott t\u0151le a folyos\u00f3, \u00e9s nagyon szenved\u00e9lyesen kent \u00f6ssze a r\u00fazs\u00e1val, ami nem lehetett valami szuper gy\u00e1rtm\u00e1ny, de ez igaz\u00e1n nem zavart. S r\u00f6gt\u00f6n ki is pr\u00f3b\u00e1ltam, tudok-e m\u00e1r \u00e9n is maszatos cs\u00f3kot adni. Felt\u0171rtem a vastag pul\u00f3vert, \u00e9s sz\u00e9p szab\u00e1lyos lenyomatot helyeztem el fens\u00e9ges, h\u00f3feh\u00e9r cicij\u00e9re, ahol nem takarta a melltart\u00f3. A mozdulatot m\u00e1r \u0151 fejezte be, pillanatok alatt kib\u00fajt a pulcsib\u00f3l. Az apr\u00f3, hegyes, \u00e1gaskod\u00f3 mellbimb\u00f3knak is megvan a maguk b\u00e1ja, de az ilyen csod\u00e1s, beletemetkezni val\u00f3 willendorfi keblek mindig leny\u0171g\u00f6ztek. Az ajt\u00f3t m\u00e1r m\u00e9giscsak becsuktam, \u00e9s befel\u00e9, a nappaliba korm\u00e1nyoztam a h\u00e1zmestern\u00e9t. Figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva a folyamatosan hangoztatott
\n– Naa, na mit csin\u00e1l ?! – mert am\u00fagy nem igaz\u00e1n vonakodott. A feh\u00e9r melltart\u00f3 form\u00e1t adott, kiss\u00e9 tal\u00e1n m\u00e1r puha melleinek. Lenyomtam a b\u0151rfotelbe \u00e9s folytattam a sz\u00e9p feh\u00e9r h\u00fas \u00f6sszemaszatol\u00e1s\u00e1t. Bennem pajz\u00e1n gondolatokat keltettek a r\u00fazsnyomos cicik, \u0151 egyszer\u0171bb l\u00e9lek volt, lehunyt szemmel s\u00f3hajtozva \u00e9lvezte a bec\u00e9z\u00e9seket. Sz\u00e1jam lekalandozott puha pocakj\u00e1ra is, amibe belev\u00e1gott a meleg\u00edt\u0151nadr\u00e1g gumija. Ahogy al\u00e1ny\u00faltam v\u00f6r\u00f6sl\u0151 cs\u00edk t\u0171nt el\u0151 a feh\u00e9r b\u0151r\u00f6n, alig valamivel a k\u00f6ld\u00f6ke alatt. Hasa \u00e9pp kellemesen domborodott a tenyerem alatt. Torn\u00e1zni biztos nem j\u00e1rt, de izmai m\u00e9g nem ereszkedtek meg, nem v\u00e1ltak petyh\u00fcdtt\u00e9, csak kiss\u00e9 g\u00f6mb\u00f6lydedd\u00e9, asszonyoss\u00e1.
\n– Levehetem a nadr\u00e1godat?
\n– H\u00e1t, ha m\u00e1r eddig jutottunk.
\nS\u00f3hajtotta el\u00e9gedetten, \u00e9s k\u00e9szs\u00e9gesen emelte a fenek\u00e9t.
\nBugyiban \u00e9s melltart\u00f3ban az\u00e9rt m\u00e9gis elbizonytalanodott egy kicsit, mert maga al\u00e1 h\u00fazta a l\u00e1bait, \u00e9s karjaival mell\u00e9t takarva kuporodott a fotelba. R\u00f6vid, vaskos combjai, \u00e9s kerek feneke f\u00e9lg\u00f6mbjei k\u00f6z\u00f6tt persze szabadon maradt a bugyi egy szelete, j\u00f3l l\u00e1that\u00f3an duzzadt, s\u0171r\u0171 sz\u0151r\u00f6s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t rejtve a selyem alatt.
\nOlyan gusztusosan kerek \u00e9s pici volt, hogy \u00f6sszefutott sz\u00e1jamban a ny\u00e1l. A fekete fotelban a s\u00e1padt test igaz\u00e1n meg\u00f6r\u00f6k\u00edtenival\u00f3 volt. De ha el\u0151venn\u00e9k egy f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pet, perverz diszn\u00f3 lenn\u00e9k, tal\u00e1n majd m\u00e1skor, h\u00e1tha.
\nInk\u00e1bb a fotel karf\u00e1j\u00e1ra \u00fcltem, \u00e9s piros ajk\u00e1t kerestem, hogy oldjam a gyors lerohan\u00e1s miatti vonakod\u00e1s\u00e1t. Ha volt benne egy\u00e1ltal\u00e1n, \u00e9s nem csak a l\u00e1tszat kedv\u00e9\u00e9rt j\u00e1tszotta a meglep\u0151d\u00f6ttet. Ha nem pont ilyen h\u00e1ts\u00f3 gondolatokkal cs\u00f6ngetett be a galambom. Nem tudom mennyi lehetett a napi r\u00fazsfogyaszt\u00e1sa, de most azt\u00e1n t\u00e9nyleg rendesen \u00f6sszemaszatoltuk egym\u00e1st. Szenved\u00e9lyesen karolta a nyakamat, j\u00e1tszott a nyelvemmel, harapta az ajkamat, id\u0151nk\u00e9nt a f\u00fclemig kalandozott, hogy beles\u00faghassa:
\n– Ez nagyon j\u00f3, igaz\u00e1n finom, m\u00e9g!
\nK\u00f6zben a cicij\u00e9t markolhattam a melltart\u00f3n kereszt\u00fcl, de a bugyij\u00e1ba m\u00e9g nem engedett.
\n– Ne, el\u0151bb h\u00fazd be a f\u00fcgg\u00f6nyt! – pedig \u00e9n \u00e9ppen, hogy l\u00e1tni szerettem volna.
\nEz\u00e9rt ink\u00e1bb magam kezdtem vetk\u0151zni, ami ellen nem tiltakozhatott, csak a szem\u00e9vel kutatott a h\u00e1l\u00f3szoba ut\u00e1n. De nem akartam neki paplannal, takar\u00f3val sem kegyelmezni. Visszatelepedtem a karf\u00e1ra \u00e9s leplezetlen\u00fcl a szem\u00e9be n\u00e9zve, simogatni kezdtem a nyak\u00e1t, melleit. R\u00f6videsen \u00e9szrevettem, hogy \u00f3vatos pillant\u00e1sokat k\u00fcld\u00f6zget az als\u00f3nadr\u00e1gom fel\u00e9. Az \u00e9n szersz\u00e1momnak m\u00e1r nem kellett k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb b\u00edztat\u00e1s, am\u00fagy is el\u00e9g b\u00fcszk\u00e9n meredezett. Ez\u00e9rt a kez\u00e9t odah\u00faztam, hadd ismerkedjenek.
\n\u00cdgy m\u00e1r igaz\u00e1n nem lehetett kifog\u00e1sa az ellen sem, hogy \u00e9n is felder\u00edtsem a cunus\u00e1t. A bugyij\u00e1ba cs\u00fasztatva a kezemet, \u00e9reztem, hogy a vastag bozont alatt a puncija forr\u00f3n l\u00fcktet. J\u00f3csk\u00e1n nedves is volt m\u00e1r a bej\u00e1rat, hogy k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ujjam igen sz\u00edves fogadtat\u00e1sra tal\u00e1lt. A f\u00fcrge csiklandoz\u00e1s egyre er\u0151s\u00f6d\u0151 ny\u00f6g\u00e9seket csalt ki bel\u0151le. Meg egy csal\u00f3dott, szemreh\u00e1ny\u00f3 pillant\u00e1st, amikor elhagytam a meleg f\u00e9szket, igaz\u00e1n csak annyi id\u0151re, hogy megszabad\u00edthassam a melltart\u00f3j\u00e1t\u00f3l. De ehhez mindk\u00e9t kezemre sz\u00fcks\u00e9g volt, \u00e9s m\u00e1r igyekeztem is vissza a combjai k\u00f6z\u00e9. \u0150 megnyugodva markolta meg \u00fajra a farkamat. A cicijei t\u00e9nyleg olyanok voltak, mint k\u00e9pzeltem, hatalmas, m\u00e1r nem feszes feh\u00e9r dinny\u00e9k, lefel\u00e9 n\u00e9z\u0151 csod\u00e1s, barna bimb\u00f3kkal. Csak \u00fagy k\u00edn\u00e1lkoztak az ember sz\u00e1j\u00e1nak.
\nAhogy izgalma fokoz\u00f3dott lett a bozontja egyre csatakosabb r\u00e1simul\u00f3 tenyerem alatt. Am\u00edg a cicij\u00e9t szoptam, \u0151 nyakamat, v\u00e1llamat harapd\u00e1lta, \u00e9s \u00fagy r\u00e1ngatta a szersz\u00e1momat, hogy \u00e9reztem, r\u00f6videsen a mark\u00e1ba l\u00f6v\u00f6k. De ezt a v\u00e1ratlanul j\u00f6tt alkalmat m\u00e9gsem adhattam ilyen olcs\u00f3n. Felh\u00faztam h\u00e1t a fotelb\u00f3l, \u00e9s \u00e1t\u00f6lelve s\u00fagtam neki:
\n– Menj\u00fcnk be az \u00e1gyra!
\nEl\u0151reengedve az ajt\u00f3ban, felt\u00e1rult el\u0151ttem gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, kerek h\u00e1ts\u00f3ja.
\n– \u00c1llj meg! – amint leh\u00faztam r\u00f3la az utols\u00f3 ruhadarabot is, l\u00e1ttam, az is j\u00f3 nedves m\u00e1r, sz\u0151rzete csatakos csom\u00f3kba \u00e1llt telt combjai k\u00f6z\u00f6tt, h\u00e1tul a lassan ritkul\u00f3 sz\u0151rsz\u00e1lak magasan felh\u00faz\u00f3dtak a feneke v\u00e1gat\u00e1ba is.
\nAz \u00e1gyon r\u00f6gt\u00f6n mag\u00e1ra akart vonni, de \u00e9n – lehet, persze diszn\u00f3 vagyok – el\u0151bb k\u00f6zelebbr\u0151l is szem\u00fcgyre akartam venni terjedelmes kufferj\u00e1t, f\u00e9nyl\u0151 puncij\u00e1t. Combjait egy kiss\u00e9 sz\u00e9t kellett igaz\u00edtanom, t\u00e9rd\u00e9t feltolnom, hogy az \u00e1gy mellett t\u00e9rdelve k\u00f6nnyebben hozz\u00e1f\u00e9rjek. Ujjammal r\u00f6gt\u00f6n beletal\u00e1ltam, de a s\u0171r\u0171 f\u00fcgg\u00f6nyt el\u0151bb sz\u00e9t kellett f\u00e9s\u00fcln\u00f6m, hogy a r\u00f3zsasz\u00edn kagyl\u00f3 is el\u0151bukkanjon, a koron\u00e1j\u00e1n \u00e1gaskod\u00f3 csikl\u00f3val. A cs\u00edp\u0151je r\u00e1ndul\u00e1s\u00e1n \u00e9reztem, meglep\u0151d\u00f6tt, amikor nyalogatni \u00e9s sz\u00edvni kezdtem. Tudom, sokan idegenkednek a cunnilingust\u00f3l. Pedig, ha sz\u00e9gyenli is a partner nedvess\u00e9gt\u0151l f\u00e9nyl\u0151 kit\u00e1rt \u00f6l\u00e9t, gyorsan \u00e1tadja mag\u00e1t a csikland\u00f3 \u00f6r\u00f6mnek, \u00e9s az egyik legbiztosabb m\u00f3dja \u0151t az orgazmus k\u00f6zel\u00e9be juttatni. Tal\u00e1n tartva a visszautas\u00edt\u00e1st\u00f3l, kev\u00e9s n\u0151 kezdem\u00e9nyezi ezt maga, de v\u00e9gtelen\u00fcl h\u00e1l\u00e1sak tudnak \u00e9rte lenni. Az \u00e9n g\u00f6mb\u00f6ly\u0171 t\u00f6mbh\u00e1zmestern\u00e9m is \u00f6sszer\u00e1ntotta egy pillanatra puha combjait, de \u00edgy csak a fejemet szor\u00edtotta m\u00e9g jobban mag\u00e1ra. A hasa hamarosan hull\u00e1mozni kezdett a tenyerem alatt. M\u00e1sik kezemet el\u00f6nt\u00f6tte a s\u00edkos nedvess\u00e9g, \u00e9reztem, ahogy h\u00fcvelye t\u00f6bbsz\u00f6r \u00f6sszer\u00e1ndult m\u00e9lyen feldugott ujjaim k\u00f6r\u00fcl.
\nMell\u00e9h\u00faz\u00f3dtam az \u00e1gyon, \u00e9s apr\u00f3, megnyugtat\u00f3 simogat\u00e1sokkal igyekeztem csit\u00edtani sz\u00edve dobog\u00e1s\u00e1t. Eltartott n\u00e9h\u00e1ny percig, am\u00edg kinyitotta a szem\u00e9t \u00e9s r\u00e1m mosolygott. Akkor felt\u00e9rdelve mutattam neki magamat, hogy m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nincs v\u00e9ge. T\u00e1gra ny\u00edlt szemmel vid\u00e1man b\u00f3lintott, \u00e9s k\u00e9szs\u00e9gesen h\u00fazta fel a t\u00e9rd\u00e9t. Megk\u00e9rtem, nem fek\u00fcdne-e ink\u00e1bb hasra kedvem\u00e9rt.
\n– Tudod, olyan gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 popsid van.
\n– Ne t\u00e9rdeljek ink\u00e1bb? – k\u00e9rdezte felszabadultan.
\nFej\u00e9t a karj\u00e1n nyugtatta, \u00e9s k\u00edv\u00e1ncsian pislogott h\u00e1tra. T\u00e9rd\u00e9t t\u00e1volabbra igaz\u00edtotta, g\u00f6mb\u00f6ly\u0171 fenek\u00e9t magasan a leveg\u0151be emelte. Sz\u00e9les h\u00e1t a k\u00f6nny\u0171 \u00edvben meghajlott, gerince \u00e1rk\u00e1ban m\u00e9g az el\u0151z\u0151 er\u0151fesz\u00edt\u00e9s ver\u00edt\u00e9ke csillogott. Mellei oldalra gy\u0171r\u0151dve nyugodtak a leped\u0151n, puncija h\u00e1tulr\u00f3l j\u00f3l l\u00e1that\u00f3an, pirosan csillogva t\u00e1tongott. Ha lehet, egyszer meg\u00f6r\u00f6k\u00edtem, mindenf\u00e9le p\u00f3zban, csak tudjam r\u00e1besz\u00e9lni, nyeltem egyet. De most v\u00e9gre \u00e9n k\u00f6vetkezem, helyezkedtem el m\u00f6g\u00f6tte. Nem \u00e9n voltam ebben a punciban az els\u0151, gyan\u00edtom nem is a legnagyobb, de forr\u00f3 volt, olvad\u00f3. A mellei eloml\u00f3k, markolhat\u00f3k, felszisszent, mikor a bimb\u00f3it kezdtem morzsolni. Azt\u00e1n eg\u00e9sz teste \u00fajra\u00e9ledt, mikor megkerestem a csikl\u00f3j\u00e1t, \u00e9s ujjamat r\u00e1szor\u00edtva, l\u00f6keteimmel egy ritmusban kezdtem d\u00f6rzs\u00f6lgetni. Cs\u00edp\u0151je egyre gyorsabb hull\u00e1mz\u00e1s\u00e1val seg\u00edtett nekem. M\u00e1r egyik\u00fcnknek sem volt sok h\u00e1tra, mikor hanyatt ford\u00edtottam, \u00e9s bel\u00e9hatoltam, amennyire csak tudtam. M\u00e9lyen a h\u00fcvely\u00e9be \u00e9kel\u0151dve csak apr\u00f3 mozdulatokkal mertem v\u00e1laszolni hull\u00e1mz\u00f3 test\u00e9nek, m\u00edg v\u00e9gre hosszan el\u00f6ml\u00f6ttem \u00e9n is.
\nSok\u00e1ig fek\u00fcdt\u00fcnk egym\u00e1s mellett, alig-alig bec\u00e9zgetve a m\u00e1sik testet. Az izzadts\u00e1g lassan sz\u00e1radt fel rajtunk, amikor megk\u00e9rdezte:
\n– El\u00e9gedett vagy? Mert \u00e9n r\u00e9g \u00e9reztem ilyen j\u00f3l magam.
\nMegnyugtattam, hogy \u00e9n sem b\u00e1ntam meg a dolgot. Csak magamban tettem hozz\u00e1 n\u00e9mi ir\u00f3ni\u00e1val. Nem, nem b\u00e1ntam meg, hogy galambom lett a t\u00f6mbh\u00e1zmestern\u00e9.
\n– Jesszusom! – pillantott egyszer csak az \u00f3r\u00e1ra
\n– M\u00e1r ennyi az id\u0151? A l\u00e1nyom r\u00e9g otthon.
\n\u00dagy pattant ki az \u00e1gyb\u00f3l, mint egy gumilabda. \u00c9n igen el\u00e9gedetten n\u00e9ztem az ajt\u00f3b\u00f3l az elt\u0171n\u0151 gusztusos g\u00f6mb\u00f6ly\u0171s\u00e9geket, ahogy felkapkodta ruh\u00e1it a nappaliban. Egyszer meg kell \u00f6r\u00f6k\u00edteni, ha a fene fen\u00e9t eszik is.
\n– Legal\u00e1bb az arcodat t\u00f6r\u00f6ld meg! – hoztam neki egy t\u00f6r\u00fclk\u00f6z\u0151t.
\n– Te is belen\u00e9zhetsz egy t\u00fck\u00f6rbe. – nevetett r\u00e1m.
\n– Szia! Ha tudsz m\u00e9g ilyen finomakat, azt hiszem, gyakran fogok hozz\u00e1d j\u00f6nni – takar\u00edtani. – kaptam m\u00e9g egy siet\u0151s puszit, b\u00facs\u00faz\u00f3ul.
\nAz igazs\u00e1ghoz az is hozz\u00e1tartozik – hogy visszakanyarodjak a t\u00f6rt\u00e9net elej\u00e9re – a dolognak ennyivel nem lett v\u00e9ge, \u00e9s a l\u00e1ny is anyja m\u00e9lt\u00f3 k\u00f6vet\u0151j\u00e9nek bizonyult. De ez m\u00e1r csak a t\u00f6rt\u00e9net folytat\u00e1sa lehet.
\nHetek sem teltek el, s Ica sz\u00e1mra kezdtem int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lni. Vacsor\u00e1t hozott fel, ha k\u00e9s\u0151n \u00e9rtem haza. Gyakran megjelent, ha otthon dolgoztam, ilyenkor t\u00f6bbnyire egy kis hanc\u00faroz\u00e1sra is sort ker\u00edtett\u00fcnk, azt\u00e1n rohant, hogy dolga van. A takar\u00edt\u00e1si rohamait id\u0151nk\u00e9nt neh\u00e9z volt elh\u00e1r\u00edtani, de am\u00fagy j\u00f3l megvoltunk. A kapcsolat sz\u00e1momra k\u00e9nyelmes volt, s \u00e9n k\u00f6nnyelm\u0171en hagytam magam sodortatni az esem\u00e9nyekkel. Csak m\u00e9lyen \u00e9reztem, hogy valahol lapul egy pici kis sz\u00f6rnyeteg, egy apr\u00f3 \u00f6rd\u00f6g\u00f6cske, de sejtelmem sem volt honnan fog el\u0151ugrani.
\nIca besz\u00e1molt \u00fcgyes – bajos dolgair\u00f3l, Gabi (a l\u00e1nya) tanulm\u00e1nyair\u00f3l, el\u0151ttem ismeretlen rokonokr\u00f3l \u00e9s esem\u00e9nyekr\u0151l mes\u00e9lt anekdot\u00e1kat. Tan\u00e1csot k\u00e9rt, id\u0151nk\u00e9nt p\u00e9nzt is, de mindig m\u00e9rt\u00e9kkel, s szigor\u00faan k\u00f6lcs\u00f6nk\u00e9nt, ha mindketten tudtuk is, hogy nem eg\u00e9szen err\u0151l van sz\u00f3.
\nVesz\u00e9lyes j\u00e1t\u00e9k volt. Az apr\u00f3, csal\u00e1di titkok megoszt\u00e1sa lek\u00f6telez, hasonl\u00f3val kell viszonozni, hogy az ember ki\u00e9rdemelje ezeket a bizalmas, intim t\u00f6rt\u00e9neteket, azt\u00e1n \u00e9szre sem veszed, s nyakig benne vagy egy csal\u00e1d mindennapjaiban.
\nIca sz\u00e1m\u00e1ra egyetlen tabu volt, valahai (?) f\u00e9rje, \u00e9lett\u00e1rsa (?), akir\u0151l egy sz\u00f3t sem tudtam kih\u00fazni bel\u0151le. Nem is nagyon igyekeztem. \u00d6n\u00e1ll\u00f3nak t\u0171nt, aki k\u00e9t l\u00e1bbal, szil\u00e1rdan \u00e1ll a f\u00f6ld\u00f6n, \u00e9n megel\u00e9gedtem a fenn\u00e1ll\u00f3 helyzettel. M\u00edg egy napon be nem \u00fct\u00f6tt a m\u00e9nk\u0171.
\n\u00c1ltal\u00e1ban nem szoktam Ic\u00e1hoz bemenni, a l\u00e1nya vagy otthon volt, vagy nem, de ha nem, akkor is gyakran becsengetett valamelyik lak\u00f3 a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb gonddal, ny\u0171ggel. Sz\u00f3val ott ritk\u00e1n volt nyugalom, Ica is sz\u00edvesebben menek\u00fclt hozz\u00e1m, egy kis kikapcsol\u00f3d\u00e1sra.
\nAznap azonban beh\u00fazott a f\u00f6ldszinti lak\u00e1sba, \u00e9s \u00fagy dorombolt, ahogy m\u00e9g \u0151 is ritk\u00e1n szokott. Hideg s\u00f6rrel k\u00edn\u00e1lt, a vir\u00e1gos otthonka gombjai magukt\u00f3l pattantak ki Ica er\u0151s mell\u00e9n, feneke sz\u00e9lesen pr\u00e9sel\u0151d\u00f6tt a konyhaasztal sz\u00e9l\u00e9re. Karny\u00fajt\u00e1snyi t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l l\u00e1ttam, hogy feh\u00e9r combjai cs\u00e1bos fekete bugyiban t\u0171nnek el, amely el\u00e9g v\u00e9kony \u00e9s kicsi volt ahhoz, hogy s\u0171r\u0171 bozontj\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny tincse el\u0151g\u00f6nd\u00f6r\u00f6dj\u00f6n al\u00f3la. Az arca felszabadultan kipirult volt, a mosogat\u00f3 mellett f\u00e9lig telt poh\u00e1r jelezte, hogy kortyolt m\u00e1r kedvenc \u00c9va vermutj\u00e1b\u00f3l. Nem mondta, mit \u00fcnnepel\u00fcnk, hi\u00e1ba \u00e9rdekl\u0151dtem, de f\u00e9l fen\u00e9kkel fel\u00fclt az asztalra, \u00e9s sz\u00e9jjelebb nyitotta a combj\u00e1t, hogy simogathassam. A tiszteletemre felvett csipk\u00e9s bugyi al\u00e1 m\u00e9g nem is jutottam, amikor ny\u00edlt az ajt\u00f3. Azt hittem, legal\u00e1bb bez\u00e1rta.
\n– Mindig tudtam, hogy az \u00e9n Ic\u00e1m kurva j\u00f3 n\u0151! – a hangban volt m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny fr\u00f6ccs.
\nTulajdonosa \u00f6tven k\u00f6r\u00fcli, izmos fick\u00f3 volt. Ica mulats\u00e1gos r\u00e9m\u00fclettel r\u00e1ntotta \u00f6ssze otthonk\u00e1j\u00e1t, \u00e9s sik\u00edtott fel. Nem mintha akkor nevettem volna, de Ica el\u00e9g gyenge sz\u00edn\u00e9szn\u0151 volt. Mindenesetre el\u00e9g bamb\u00e1n t\u0171rtem a f\u00e9rfi nyomul\u00e1s\u00e1t, n\u00e9mi magyar\u00e1zat nem \u00e1rtott volna nekem.
\n– Na, mit \u00fclsz ott? Nem f\u00e9lsz, hogy beverem a pof\u00e1dat?
\nBiztos, hogy t\u00f6bb mint h\u00fasz \u00e9vvel fiatalabb voltam n\u00e1la. Nem kis el\u0151ny, ha nem is \u00e9p\u00edtkez\u00e9sen tr\u00f3gerolok reggelt\u0151l estig. De egy\u00e9bk\u00e9nt is, a dolog annyira megrendezettnek t\u0171nt, Ica t\u00falj\u00e1tszott r\u00e9m\u00fclete, a fick\u00f3 ajt\u00f3stul a h\u00e1zba ront\u00e1sa, m\u0171balh\u00e9t \u00e9reztem.
\n– \u00c9s hol gondolod, a sz\u00e1nt\u00e1son, vagy a t\u00e9rdig \u00e9r\u0151 goly\u00f3z\u00e1porban?
\n– Hehe, de legal\u00e1bb nem f\u00e9lsz. \u00c9n a Sanyi vagyok, az Ica bar\u00e1tja. Csak le\u00fcl\u00fcnk, azt\u00e1n megbesz\u00e9lj\u00fck, hogy is van ez.
\nOtthon volt, biztos. Ica sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl gombolkozott, hozta a s\u00f6rt, de csak kett\u0151nknek, el\u0151ker\u00edtett egy \u00fcveg k\u00eds\u00e9r\u0151konyakot is. No nem Nap\u00f3leont, Trois Tours volt, m\u00e9g alig hi\u00e1nyzott bel\u0151le. \u0150 maga, n\u00e9m\u00e1n az asztal sark\u00e1hoz h\u00faz\u00f3dott egy hokedlire.
\nR\u00e1hib\u00e1ztam, Sanyi k\u0151m\u0171ves volt. El\u00e9gedetten nyugt\u00e1zta, hogy azt \u00e9p\u00edti, amit \u00e9n rajzolok. Nem nagyon lehetett lebesz\u00e9lni r\u00f3la, hogy utakat, meg aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1t ritk\u00e1n \u00e9p\u00edtenek t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l.
\n– Nem baj, az\u00e9rt meg\u00e9rtj\u00fck egym\u00e1st.
\nMeg\u00e9rtett\u00fck, sz\u00f3 se r\u00f3la, a s\u00f6r\u00f6k fogytak, \u00e9s bel\u00fclr\u0151l fesz\u00edtettek is m\u00e1r lassan. Gabi is megj\u00f6tt \u00e9s r\u00f6gvest elfoglalta a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1t, sajnos a WC is ott volt. Azt\u00e1n bugyiban, melltart\u00f3ban \u00e1tlibegett a konyh\u00e1n.
\n– Nem sz\u00e9gyelled magadat, \u00d6lt\u00f6z\u00f6l fel azonnal? – csattant fel Ica.
\nTal\u00e1n tekint\u00e9ly\u00e9t helyre\u00e1ll\u00edtand\u00f3, legal\u00e1bb a l\u00e1nya f\u00f6l\u00f6tt, de Gabika nem vette a lelk\u00e9re. Amikor visszaj\u00f6tt a szob\u00e1b\u00f3l h\u00e1rom sz\u00e1mmal kisebb farmer volt rajta, hogy csak zsilettel lehetett volna leh\u00e1mozni r\u00f3la, \u00e9s v\u00e9kony feh\u00e9r pamutp\u00f3l\u00f3, hogy mindenki l\u00e1thassa, a melltart\u00f3t\u00f3l megszabadult m\u00e1r, \u00e9s le\u00fclt az egyik sarokba sz\u00e1jat t\u00e1tani, meg kagyl\u00f3zni. Angyali \u00e1rtatlans\u00e1ggal bejelentette, hogy disc\u00f3ba megy, \u00e9s n\u00e9mi p\u00e9nzre van sz\u00fcks\u00e9ge.
\n– Mi\u00f3ta nem fizetnek be a haverjaid? – k\u00e9rdezte Sanyi.
\n– \u00c9n itthon is maradhatok, ha nem zavarok … – v\u00e1laszolta kih\u00edv\u00f3an.
\nKezdtem felengedni, hogy a k\u00e9nyesebb k\u00e9rd\u00e9seken m\u00e1r t\u00fal vagyunk. Most m\u00e1r csak k\u00e9t szomsz\u00e9d s\u00f6r\u00f6zget b\u00e9k\u00e9sen, focir\u00f3l meg \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekr\u0151l besz\u00e9lgetve, amikor Sanyi megint belev\u00e1gott a k\u00f6zep\u00e9be.
\n– Csak az nem f\u00e9r a fejembe, hogy mi\u00e9rt pont az Ic\u00e1ra buksz? Mert tudom \u00e9n azt nagyon j\u00f3l, hogy mit tud az Ica. Igaz aranyom? De h\u00e1t a Gabika m\u00e9giscsak fiatalabb kiad\u00e1s, nem?
\n– Az, 16 \u00e9ves iskol\u00e1s kiad\u00e1s. \u00c9n meg 25 vagyok, nem gondolod, hogy egy kicsit fiatal hozz\u00e1m?
\n– Fiatal, mi\u00e9rt? Az Ica meg \u00f6reg hozz\u00e1d, nem?
\n– Nah\u00e1t ez az, akkor tal\u00e1n jobb is, ha hagyjuk a dolgot, nem? \u00dagyis mennem kell m\u00e1r. – \u00e1lltam volna fel.
\nAzt nem tudtam meg\u00e1llap\u00edtani, hogy a k\u00e9t n\u0151 \u00f6r\u00fclt – e t\u00e1voz\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9komnak. Gabi nagyon f\u00fclelt, l\u00e1tszott. Ica ker\u00fclte a tekintetemet, de \u0151 is figyelt, \u00e9s olyan temp\u00f3ban t\u00f6lt\u00f6gette a poharakat, mintha gyorsan az asztal al\u00e1 akarn\u00e1 k\u00fcldeni valamelyik\u00fcnket, vagy mindkett\u0151nket.
\n– Ugyan, hov\u00e1 menn\u00e9l! Na, \u00fclj csak vissza! Ica, bonts m\u00e9g s\u00f6rt, ugye nem fogyott el. Gabik\u00e1m, gyere ide! Mutasd meg a Zsoltnak, mennyire nem vagy m\u00e1r kisl\u00e1ny!
\nSanyi maga mell\u00e9 h\u00fazta a nem igaz\u00e1n vonakod\u00f3 l\u00e1nyt, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lta feh\u00e9r p\u00f3l\u00f3j\u00e1t kir\u00e1ncig\u00e1lni a farmerb\u00f3l.
\n– Ne h\u00fcly\u00e9skedj m\u00e1r! M\u00e9giscsak a l\u00e1nyod.
\n– Jaj, dehogy! Te eddig azt hitted? – r\u00f6h\u00f6g\u00f6tt fel Sanyi.
\n– Dehogyis! Valami tr\u00f3ger az apja, aki h\u00fasz\u00e9ves kor\u00e1ban egyszer megm\u00e1szta az Ic\u00e1t, azt\u00e1n lel\u00e9pett. Gabi nem a l\u00e1nyom. – k\u00f6zben, hogy a p\u00f3l\u00f3j\u00e1t nem siker\u00fclt felh\u00faznia, tenyer\u00e9vel mutatta micsoda form\u00e1s kis didiket rejt a v\u00e9kony pamut. Gabi egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u0171nt meglepettnek.
\n– No meg a Gabi is meg\u00e9ri a p\u00e9nz\u00e9t. M\u00e1r tizenn\u00e9gy \u00e9ves kor\u00e1ban nem lehetett levakarni r\u00f3la a fi\u00fakat. M\u00e9g el\u0151ttem sem volt sz\u00e9gyenl\u0151s! Igaz, Gabi? No az Ica persze eleinte ar\u00e9n\u00e1zott egy kicsit, de h\u00e1t att\u00f3l m\u00e9g neki sem jutott kevesebb. Sanyi ugyan r\u00e9szeg volt, de Ica arc\u00e1n l\u00e1ttam, igazat mond. Annyi mindent hall az ember, olvassa pszichol\u00f3gusok m\u00e9lyinterj\u00fait k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6nyvekben. L\u00e1t a t\u00e9v\u00e9ben eltakart arc\u00fa riportokat \u00e9s megront\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 b\u0171n\u00fcgyi tud\u00f3s\u00edt\u00e1sokat ismeretlen csal\u00e1dok \u00e9let\u00e9nek rejtett, s\u00f6t\u00e9t bugyrair\u00f3l. Szemt\u0151l szemben \u00e1llni ilyesmivel m\u00e9gis m\u00e1s. Ott \u00fcltem, n\u00e9ztem \u0151ket, \u00e9s nem tudtam legy\u0151zni a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gomat. \u00dagy hiszem, ismertem Ic\u00e1t, tudtam sok mindent k\u00e9pes megtenni egyszer\u0171, eg\u00e9szs\u00e9ges b\u0151v\u00e9r\u0171s\u00e9gb\u0151l, magyarul – szeret kef\u00e9lni, \u00e9s ugyanennyire szereti a p\u00e9nzt is. Burkoltan nekem is c\u00e9lozgatott m\u00e1r a l\u00e1ny\u00e1ra. M\u00e9gsem \u00e9rtettem. Keser\u0171 – k\u00e9nyszer\u0171 kompromisszum volt-e ez r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u00e9lett\u00e1rs\u00e1nak megtart\u00e1s\u00e1ra, vagy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, eltorzult – L\u00e1m milyen sz\u00e9p l\u00e1nyom van! – anyai b\u00fcszkes\u00e9g.
\nVajon, hogyan festhetnek egym\u00e1s mellett ruh\u00e1tlanul? Ica alacsony, kip\u00e1rn\u00e1zott n\u0151iess\u00e9ge, \u00e9s Gabi tizenhat \u00e9ves sud\u00e1r, izmos ny\u00fal\u00e1nks\u00e1ga, amit tal\u00e1n ismeretlen apj\u00e1t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt. Arcr\u00f3l le sem tagadhatt\u00e1k volna egym\u00e1st, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, hogy Gabi Ica iskol\u00e1j\u00e1ba j\u00e1rt. Ugyanaz a hajfest\u00e9k, ugyanaz a v\u00e9konyra t\u00e9pett szem\u00f6ld\u00f6k, a feket\u00e9vel hangs\u00falyozott, k\u00e9kkel keretezett d\u00e9moninak sz\u00e1nt szem, Ic\u00e1n\u00e1l ink\u00e1bb a f\u00e1radts\u00e1gt\u00f3l csillog, Gabi\u00e9 nagyl\u00e1nyosan, hatalm\u00e1nak tudat\u00e1ban. Er\u0151s, jellegzetes arccsont, keskeny, idegesen k\u00edgy\u00f3z\u00f3 ajkak, amit Ica ugyan mindig t\u00falm\u00e1zol az \u00e9l\u00e9nk r\u00fazsaival, de igaz\u00e1n megvastag\u00edtani nem tud. A r\u00f6vid otthonk\u00e1ban \u00fcl\u0151 Ica feneke \u00e9retten k\u00edv\u00e1natosnak t\u0171nt, a ruha \u00e1ltal alig takart combokkal. De a hossz\u00fa l\u00e1b\u00fa, feszes p\u00f3l\u00f3s, farmeros Gabi ugyanolyan izgat\u00f3nak t\u0171nt, bimb\u00f3z\u00f3 mell\u00e9n Sanyi lap\u00e1t tenyer\u00e9vel.
\nMilyen sz\u00e1lak, \u00e9rdekek, \u00e9rzelmek kapcsolhatj\u00e1k \u00f6ssze csal\u00e1dd\u00e1 ezt a h\u00e1rom embert? Az \u00f6reged\u0151, de m\u00e9g j\u00f3 er\u0151ben l\u00e9v\u0151 Sanyit, aki egyk\u00e9nt otthon van \u00e9p\u00edtkez\u00e9sen \u00e9s kocsm\u00e1ban, any\u00e1n\u00e1l \u00e9s l\u00e1ny\u00e1n\u00e1l, de j\u00f3 es\u00e9lye van arra, hogy kiv\u00e9nhedt alkoholistak\u00e9nt v\u00e9gezze valahol az utc\u00e1n. A lassan hervad\u00f3 de m\u00e9g mindig sz\u00e9p Ic\u00e1t, aki remeg nehezen megszerzett kis egzisztenci\u00e1j\u00e1\u00e9rt, \u00e9s a l\u00e1ny\u00e1val val\u00f3 etyepety\u00e9z\u00e9st eln\u00e9zi Sanyinak, de egy s\u00f6rre val\u00f3t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem nyomna a kez\u00e9be. Az \u00fcde, man\u00f6ken sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 Gabit, akir\u0151l nem lehet levakarni a fi\u00fakat, de otthon a meleg szob\u00e1\u00e9rt, az \u00e9tel\u00e9rt elt\u0171ri Sanyi tapiz\u00e1s\u00e1t, tal\u00e1n m\u00e9g t\u00f6bbet is. De tudja, nem ez az igazi, s amint lehet le fog l\u00e9pni. Gondoltam, s b\u00e1r j\u00f3csk\u00e1n volt nyom\u00e1s a fejemben, azt az\u00e9rt tudtam, hogy ebbe a j\u00e1t\u00e9kba \u00e9n legfeljebb j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l sz\u00e1llhatok be, s csak egyszer.
\n– H\u00e9, elaludt\u00e1l? – riasztott fel Sanyi hangja
\n– L\u00e1tom, jav\u00edthatatlan vagy. – k\u00f6vette tekintetem ir\u00e1ny\u00e1t. Ic\u00e1n az otthonka j\u00f3csk\u00e1n felh\u00faz\u00f3dott, ahogy sark\u00e1t a hokedli l\u00e1bt\u00e1masz\u00e1ra emelte. Nyitott t\u00e9rdei k\u00f6z\u00f6tt f\u00e9nylettek a feh\u00e9r combok, halv\u00e1nyk\u00e9ken vil\u00e1g\u00edtott a bugyi kis darabja.
\n– Gabik\u00e1m, ne siess m\u00e1r annyira! Ilyenkor m\u00e1r r\u00e9g a t\u00e9ren szokt\u00e1l lenni. – mondta Sanyi.
\n– L\u00f3v\u00e9 n\u00e9lk\u00fcl, nincs hol l\u00f3gni. – Tartotta a mark\u00e1t a l\u00e1ny.
\n– Te Zsolt, van n\u00e1lad egy kis suska? \u00c9n m\u00e1r eg\u00e9szen kifogytam! – oldotta meg Sanyi nagyvonal\u00faan a zsebp\u00e9nz k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t.
\nVolt, Gabi sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl gy\u0171rte zsebre, \u00e9s indult.
\nH\u00e1rmasban maradva Sanyi figyelme \u00fajra Ica fel\u00e9 fordult. A s\u00f6r \u00e9s a gyors\u00edt\u00f3k\u00e9nt ivott konyak kezdte feloldani a g\u00e1tl\u00e1sokat. Sanyi egyre ked\u00e9lyesebben dics\u00e9rte nekem Ic\u00e1t, a f\u0151ztj\u00e9t\u0151l a b\u00e1mulatos melleiig, aki sz\u00f3tlanul t\u0171rte a m\u00e1r tapogat\u00e1sba \u00e1tcsap\u00f3 mustr\u00e1t. A bar\u00e1tja k\u00f6zelebb cs\u00faszott hozz\u00e1, \u00e1tkarolta a nyak\u00e1t \u00e9s minden\u00e1ron be akarta vonni \u0151t is a t\u00e1rsalg\u00e1sba.
\n– Icusk\u00e1m, dr\u00e1ga. L\u00e1tod, mondtam \u00e9n, hogy j\u00f3 bar\u00e1tok lesz\u00fcnk mi ezzel a fi\u00faval. \u0150 is ugyanazt szereti, amit \u00e9n. Ugye mondtam, hogy nem fogunk \u00f6sszeveszni.
\n– J\u00f3, mondtad, na \u00e9s? Mit iszol annyit? Att\u00f3l csak a h\u00f3lyagod lesz nagyobb, nem a faszod.
\n– H\u00e1t, mit csin\u00e1ljak, ha te csak gubbasztasz azon a hokedlin? Ez \u00edgy olyan, mint egy kanmuri. Bizony isten mindj\u00e1rt el\u0151veszem a k\u00e1rty\u00e1t. – k\u00f6zben lelkesed\u00e9s\u00e9ben majdnem a konyha k\u00f6v\u00e9re r\u00e1ntotta Ic\u00e1t.
\n– Gyere m\u00e1r ide, na! Te m\u00e9gsem lehetsz sz\u00e9gyenl\u0151sebb, mint a l\u00e1nyod.
\n– Tiszta r\u00e9szeg vagy. – billent vissza Ica.
\n– Na \u00e9s? Att\u00f3l m\u00e9g m\u0171k\u00f6dik. Megmutassam? – \u00e9s r\u00f6h\u00f6gve kezdte gombolgatni mag\u00e1t.
\n– Na, Ica, t\u00e9nyleg! Mutass m\u00e1r nek\u00fcnk valamit! Zsolt, seg\u00edts m\u00e1r r\u00e1besz\u00e9lni ezt a lib\u00e1t! – k\u00e9ptelen volt belet\u00f6r\u0151dni az egyszer\u0171 s\u00f6r\u00f6z\u00e9sbe.
\n– Ugyan, hagyd! Ha egyszer nem akarja. – pr\u00f3b\u00e1ltam b\u00e9k\u00edtgetni.
\n– Nem akarja a fen\u00e9t! Neki is viszket a pics\u00e1ja. Csak k\u00e9reti mag\u00e1t.
\nIca akkor kiitta a marad\u00e9k vermutot, \u00e9s lehajtott fejjel, komolyan gombolgatni kezdte az otthonk\u00e1j\u00e1t. F\u00e9lig h\u00e1tat ford\u00edtott nek\u00fcnk a hokedlin, csak vil\u00e1g\u00edt\u00f3, k\u00f6v\u00e9rk\u00e9s combjait l\u00e1thattuk, meg a fenek\u00e9b\u0151l egy szeletet, ahogy felh\u00faz\u00f3dott a ruha. Nem n\u00e9zett r\u00e1nk, de a p\u00f3zban benne volt a „Na, ezt akart\u00e1tok?” \u00edg\u00e9rete.
\n– Mocskos diszn\u00f3k vagytok, mind a ketten. Tudj\u00e1tok? – mondta alig hallhat\u00f3an.
\nEgyik mell\u00e9t kiemelte a sz\u0171k ruh\u00e1b\u00f3l, tejfeh\u00e9ren vil\u00e1g\u00edtott. M\u00e1sik kez\u00e9t a combjai k\u00f6z\u00e9 z\u00e1rta, mintegy v\u00e9dve mag\u00e1t az elker\u00fclhetetlent\u0151l.
\n– Ez az Ica! L\u00e1tod, \u00edgy szeretlek \u00e9n. – l\u00e9pett m\u00f6g\u00e9je Sanyi.
\nAz ujjatlan, vir\u00e1gos otthonk\u00e1t m\u00e9g k\u00e9t gomb tartotta k\u00f6z\u00e9pen, Ica dundi pocakj\u00e1n, \u00edgy Sanyi fel\u00fcl kib\u00fajtatva bel\u0151le csak hurk\u00e1ba gy\u0171rte azt a derek\u00e1n. Leh\u00e1mozta r\u00f3la a fekete melltart\u00f3t, \u00e9s nagy, lap\u00e1t tenyere a lel\u00f3g\u00f3 ciciket kezdte massz\u00edrozni, csavargatni a tall\u00e9rnyi barna bimb\u00f3kat. Kortyoltam a konyakb\u00f3l, azt\u00e1n a s\u00f6rb\u0151l is. Sanyi h\u00e1tulr\u00f3l az \u00fcl\u0151 Ica f\u00f6l\u00e9 hajolt, \u00e9s fel\u00e9m ford\u00edtva \u0151t, sz\u00e9lesre nyitotta a combjait. L\u00e1ttam az \u00e1tt\u00f6rt, fekete bugyit, amit ma m\u00e1r majdnem felder\u00edtettem egyszer, \u00e9s Sanyi kez\u00e9t, amint elt\u0171nik benne. F\u00fclig vigyorogva nem annyira simogatta, ink\u00e1bb markol\u00e1szta Ica pinus\u00e1t \u00e9s melleit. Azt\u00e1n az \u00e1lla al\u00e1 ny\u00falva felemelte a fej\u00e9t, \u00e9s sz\u00e1jon cs\u00f3kolta.
\n– Gyere, Zsolt! – kacsintott r\u00e1m.
\n– Add a sz\u00e1j\u00e1ba, att\u00f3l mindig felp\u00f6r\u00f6g!
\nMell\u00e9j\u00fck \u00e1llva Ica kih\u00e1mozott a nadr\u00e1gb\u00f3l \u00e9s cumizni kezdett. Sanyi a combjait gy\u00farta, azt\u00e1n elfordult, \u00e9s t\u00f6lt\u00f6tt mag\u00e1nak. Mire visszaj\u00f6tt, m\u00e1r neki is nyitva volt a slicce, \u00e9s r\u00e9szeg volt, vagy sem, de t\u00e9nyleg m\u0171k\u00f6d\u00f6tt neki. A mi, imm\u00e1r k\u00f6z\u00f6s, h\u00e1zmestern\u00e9nk hol ide, hol oda fordult k\u00f6zt\u00fcnk, de az\u00e9rt a mark\u00e1b\u00f3l egyik\u00fcnket sem engedett ki. J\u00f3 volt, buli volt, kezdtem elfelejteni a zavar\u00f3 el\u0151zm\u00e9nyeket.
\n– Na nagyfark\u00faak, gyertek be a szob\u00e1ba! Melyik\u0151t\u00f6k akar els\u0151 lenni? – pattant fel Ica.
\nMenet k\u00f6zben dobta le az otthonk\u00e1j\u00e1t, a szem\u00fcnk el\u0151tt m\u00e1r csak a fekete bugyi fesz\u00fclt terjedelmes fenek\u00e9n. Mi pedig olyan lelkesen vetk\u0151zt\u00fcnk, mintha legal\u00e1bbis az \u00e9let\u00fcnk m\u00falna azon, ki ugrik el\u0151sz\u00f6r Ica combjai k\u00f6z\u00e9, de \u0151 m\u00e1r v\u00e1lasztott. Az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9re helyezkedett, hogy Sanyi levetk\u0151ztethesse, \u00e9s el\u00e9je t\u00e9rdelhessen.
\n– Zsolt, te \u00fclj ide a hasamra, hogy el\u00e9rhesselek!
\nNem panaszkodhattam a szereposzt\u00e1sra. Ica puha dunyha pocija csak \u00fagy k\u00edn\u00e1lta mag\u00e1t a fenekemnek, b\u00e1r ink\u00e1bb t\u00e9rdeltem f\u00f6l\u00f6tte. A k\u00e9t \u00f6sszeszor\u00edtott cicivel pedig bebor\u00edthattam a farkamat, \u00e9s megc\u00e9lozhattam a kerekre cs\u00fccs\u00f6r\u00edtett, v\u00f6r\u00f6sl\u0151 sz\u00e1jat. K\u00e9t k\u00e9zzel megmarkolta a cs\u00edp\u0151met, \u00fagy mozgatott a sz\u00e1j\u00e1ban el\u0151re – h\u00e1tra. A l\u00e1ba Sanyi v\u00e1llain nyugodott, \u00e9s a pinusa id\u0151nk\u00e9nt mulats\u00e1gos hangokat produk\u00e1lt, ahogy a bar\u00e1tja farka lend\u00fcletesen j\u00e1rt benne. A fenekem alatt hull\u00e1mz\u00f3 hason \u00e9reztem a h\u00e1tulr\u00f3l j\u00f6v\u0151 er\u0151teljes l\u00f6k\u00e9seket, de Ica el\u0151l is hars\u00e1ny cuppog\u00e1st hallatott, mint aki nagyon nagy \u00ednyencs\u00e9get falatozik. Ahogy dob\u00e1lta mag\u00e1t, \u00e9s k\u00f6zben h\u00fazta a cs\u00edp\u0151met, egyre el\u0151bbre cs\u00fasztam. K\u00e9nytelen voltam a feje f\u00f6l\u00f6tt megt\u00e1maszkodni, mert a t\u00e9rdemmel m\u00e1r a h\u00f3na alj\u00e1t szor\u00edtottam, \u00e9s gyakorlatilag a mellein fek\u00fcdtem. De \u00edgy m\u00e1r nem szorultam az \u0151 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra, magamt\u00f3l kezdtem mozogni a sz\u00e1j\u00e1ban, izgalmamban egyre kev\u00e9sb\u00e9 t\u00f6r\u0151dve a m\u00e9rt\u00e9kkel. T\u0171rte, ameddig t\u0171rhette, azt\u00e1n a hasamnak fesz\u00edtve a tenyer\u00e9t kit\u00e9pte mag\u00e1t A farkam ny\u00e1lasan, melegen simult a nyak\u00e1hoz, pici tok\u00e1j\u00e1hoz.
\n– H\u00fclye, megfulladok!
\n– Meg ne fojtsd nekem! K\u00e1r lenne \u00e9rte! – h\u00fcly\u00e9skedett Sanyi h\u00e1tulr\u00f3l.
\n– Csere! – vez\u00e9nyelt azt\u00e1n.
\nIca most hasra fordult, feje az \u00e1gy kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9re teleped\u0151 Sanyi \u00f6l\u00e9ben. El\u0151ttem kit\u00e1rult a kedvencem, a nagy, kerek, feh\u00e9r segge. (\u00c9s most nem tr\u00e1g\u00e1rkodok! Az t\u00e9nyleg nem popsi volt, nem tompor volt. Az a leny\u0171g\u00f6z\u0151 h\u00e1ts\u00f3 fert\u00e1ly egy nagy, kerek, feh\u00e9r segg volt, amibe legink\u00e1bb beleharapni t\u00e1madt az embernek kedve. Ica j\u00f3l ismerte b\u0171n\u00f6s vonzalmamat ama testr\u00e9sze ir\u00e1nt. Ez\u00e9rt hiszem, hogy ma sem s\u00e9rt\u0151dne meg a „seggen”.) Sz\u00f3val a terjedelmes labd\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt Ica m\u00e1r j\u00f3csk\u00e1n be volt j\u00e1ratva. S\u0171r\u0171, fekete bozontja csatakosan, csom\u00f3kban csillogott. Ujjammal kipr\u00f3b\u00e1ltam, \u00e9s az r\u00f6gt\u00f6n s\u00edkos, ny\u00e1lk\u00e1s lett t\u00f6vig. \u00c9reztem, hogy a szem\u00e9remajkai \u00e9s a csikl\u00f3ja is kem\u00e9nyen duzzadt m\u00e1r. Nem volt m\u00e1s h\u00e1tra, mint megmarkolni a cs\u00edp\u0151j\u00e9t, \u00e9s hajr\u00e1, t\u00f6vig. Most \u00e9n l\u00f6ktem \u0151t Sanyi fark\u00e1ra, de nekem nem besz\u00e9lt vissza a pinusa, \u00e9n csak csattantam id\u0151nk\u00e9nt a fenek\u00e9n, amikor t\u00fal nagy lend\u00fcletet vettem. Nem tudom, meddig tartott, azt hiszem, eg\u00e9szen j\u00f3l b\u00edrtuk, nekem m\u00e1r kezdett j\u00f3 lenni, amikor Sanyi megszak\u00edtotta a kialakult j\u00e1t\u00e9kot.
\n– Figyelj Zsolt! Mutatok neked valamit. Ezt m\u00e9g biztos nem csin\u00e1ltad vele, mert nem nagyon szereti. El\u0151bb kell neki egy kis t\u00fct\u00fc, csak akkor hagyja. – Ica r\u00f6gt\u00f6n tudta, mir\u0151l van sz\u00f3.
\n– Egy nagy faszt! Ehhez m\u00e9g akkor sem ittam eleget, ha te olyan rohadtul kanos vagy a seggemre!
\n– Na, maradj m\u00e1r! – csapott j\u00e1t\u00e9kosan a fenek\u00e9re Sanyi.
\n– Ott se vagy te m\u00e1r sz\u0171z r\u00e9gen. – \u00e9s Ica maradt.
\nT\u00e9rdelt a sz\u0151nyegen, fels\u0151teste r\u00e1simult az \u00e1gyra, a fej\u00e9t oldalra ford\u00edtva a p\u00e1rn\u00e1n csukott szemmel v\u00e1rta, mi j\u00f6n. Sanyi mell\u00e9je t\u00e9rdelt, \u00e9s ujj\u00e1t a pinus\u00e1ba mer\u00edtve, kenegetni kezdte a v\u00e9gbel\u00e9t, massz\u00edrozni a fenek\u00e9t, id\u0151nk\u00e9nt sz\u00e9th\u00fazva azt.
\n– Csak el\u0151bb t\u00e1g\u00edtani kell egy kicsit. – magyar\u00e1zta.
\n\u00c9s t\u00e9nyleg, a popsilyuk egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r nem r\u00e1ndult \u00f6ssze minden \u00e9rint\u00e9sre, s\u0151t k\u00e9szs\u00e9gesen befogadta a kutakod\u00f3 mutat\u00f3ujjat. A barn\u00e1s, r\u00e1ncos lyukacska r\u00f3zsasz\u00edn gy\u0171r\u0171csk\u00e9re kezdett hasonl\u00edtani. Akkor Sanyi f\u00f6l\u00e9guggolt, \u00e9s a szersz\u00e1mj\u00e1t el\u00e9gedett arccal elt\u00fcntette Ica v\u00e9gbel\u00e9ben. Addig soha nem csin\u00e1ltam ilyet, az\u00f3ta sem sokszor. Leny\u0171g\u00f6zve n\u00e9ztem, hogyan kezd el mozogni. Ica arc\u00e1n nem l\u00e1ttam elviselhetetlen f\u00e1jdalmat, ink\u00e1bb b\u00e9k\u00e9s volt, csak egyszer-egyszer futott \u00e1t rajta valami.
\n– Na ez az, l\u00e1tod? – ny\u00f6gte Sanyi.
\n– Gyere, most m\u00e1r te is megpr\u00f3b\u00e1lhatod.
\nK\u00edv\u00e1ncsian \u00e1lltam Ica m\u00f6g\u00e9. Meglepet\u00e9semre Sanyi szersz\u00e1mja ut\u00e1n a popsilyuk nem h\u00faz\u00f3dott eg\u00e9szen \u00f6ssze. Nem t\u00e1tongott, nem, csak mintha h\u00edvogatott volna. Eg\u00e9szen k\u00f6nnyed\u00e9n cs\u00fasztam be. Forr\u00f3 volt, forr\u00f3bb, mint a pinusa, \u00e9s \u00fagy szor\u00edtott, mint egy rugalmas, vastag gumigy\u0171r\u0171. Tetszett a sosem tapasztalt \u00e9lm\u00e9ny, az \u00f6r\u00f6m\u00f6k sz\u0171k alag\u00fatja. Sanyi Ica tark\u00f3j\u00e1t, h\u00e1t\u00e1t simogatta, \u00e9s b\u00edztatott. Nekem m\u00e1r nem kellett sok, alig n\u00e9h\u00e1ny h\u00faz\u00e1s ut\u00e1n vadul megr\u00e1ndultam, \u00e9s nagyon is b\u0151s\u00e9ges be\u00f6nt\u00e9st adtam Ic\u00e1nak. Amikor kih\u00faztam magam, szab\u00e1lyosan belel\u00e1ttam Ica h\u00e1ts\u00f3j\u00e1ba, \u00e9s a „m\u00e9lyben” ott csillogott a feh\u00e9r sperma. Sanyi k\u00e9sleked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vetett, Ica sz\u00e9les h\u00e1t\u00e1ra t\u00e1maszkodott, \u00e9s \u00e1tszellem\u00fclt arccal t\u00f6mte, t\u00f6mte. Ica mellei sz\u00e9lesre pr\u00e9sel\u0151dtek a leped\u0151n, az \u00e1gy reccsent egyet-egyet, az \u00e1gynem\u0171 gy\u0171r\u0151d\u00f6tt, azt\u00e1n egyszer csak Sanyi is felny\u00f6g\u00f6tt, \u00e9s fr\u00f6csk\u00f6lni kezdett. M\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny pillanatra izzadtan borult Ica h\u00e1t\u00e1ra, majd kiengedte maga al\u00f3l.
\nIca felh\u00fazott l\u00e1bakkal, h\u00e1t\u00e1val az \u00e1gynak t\u00e1maszkodva \u00fclt. Ebben a helyzetben l\u00e1tszott, mellei m\u00e1r kezdik elvesz\u00edteni ruganyoss\u00e1gukat, a barna bimb\u00f3k lefel\u00e9 \u00e9s egy kicsit oldalra n\u00e9ztek, mintha k\u00e9tfel\u00e9 kacsintan\u00e1nak r\u00e1nk.
\n– Na, el\u00e9gedettek vagytok? A fene abba a nagy\u00e9tk\u0171 faszotokba.
\n– \u00d3ri\u00e1si volt\u00e1l Icusk\u00e1m! – dics\u00e9rte meg Sanyi.
\n– Akkor adjatok egy cigit, meg valami pi\u00e1t. – ketten ugrottunk.
\nIca arc\u00e1n elm\u00e1zol\u00f3dott a fest\u00e9k, \u00e9s valami el\u00e9gedett, szem\u00e9rmetlen diadal ragyogott rajta. Az eg\u00e9sz tart\u00e1s\u00e1ban volt valami a j\u00f3l v\u00e9gzett munka otthonos magabiztoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l, a j\u00f3llakott n\u0151st\u00e9ny el\u00e9gedett morg\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Ahogy a farkunk a nyak\u00e1n is sz\u00e9tkente a piros r\u00fazs\u00e1t. Ahogy a k\u00f6ny\u00f6k\u00e9vel a t\u00e9rd\u00e9re t\u00e1maszkodott, \u00e9s l\u00e1thattuk, izzadtan csillog\u00f3 h\u00f3naljsz\u0151rzet\u00e9t. Ahogy minden megfontol\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, teljes term\u00e9szetess\u00e9ggel \u00fclt ott felh\u00fazott t\u00e9rdekkel, sz\u00e9tvetett l\u00e1bbal, a k\u00e9p\u00fcnkbe t\u00e1tong\u00f3 bozontos pics\u00e1val. Ahogy az egy\u00e9bk\u00e9nt minden foltot d\u00fch\u00f6dten k\u00e1romkodva s\u00farol\u00f3 Ica most hagyta, hogy a h\u00e1ts\u00f3j\u00e1b\u00f3l sziv\u00e1rg\u00f3 szaft a sz\u0151nyeget \u00e1ztassa. Ahogy most nem kapkodott r\u00f6gt\u00f6n a ruh\u00e1ja ut\u00e1n, hanem el\u00e9gedetten ny\u00fajt\u00f3zkodott, \u00e9s ring\u00f3 cs\u00edp\u0151vel lejtett el el\u0151tt\u00fcnk.
\n– Elmentem f\u00fcr\u00f6dni. – sz\u00f3lt m\u00e9g vissza.
\nMi lassan \u00f6sszeszedegetve a sz\u00e9tsz\u00f3rt ruh\u00e1kat \u00fajra a konyh\u00e1ban telepedt\u00fcnk le egy b\u00facs\u00fapoh\u00e1rra, amely a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9let megszokott sz\u00edntere volt a h\u00e1zmesterlak\u00e1snak.
\n– Rem\u00e9lem, j\u00f3l sz\u00f3rakozt\u00e1l? – emelte fel\u00e9m a pohar\u00e1t Sanyi.
\nElismer\u0151en h\u00fcmm\u00f6gtem valamit.
\n– Akkor j\u00f3, a Gabik\u00e1t is megkaphatod, ha akarod.
\n– Ezt m\u00e1r megbesz\u00e9lt\u00fck, nem?
\n– Ahogy akarod, csak mondom. Nem az Ic\u00e1t f\u00e9ltem t\u0151led, elmondta, hogy j\u00f3l \u00f6sszej\u00f6ttetek. Csak az\u00e9rt mondom, mert neked ingyen van, az Ica is, a Gabika is. \u2013 no fene, gondoltam.
\nSanyira n\u00e9zve m\u00e1r sejtettem, hogy valami \u00e1ra biztos lesz a nagyvonal\u00fas\u00e1g\u00e1nak, csak azt nem tudtam, mi.
\n– Tudod, az Ic\u00e1nak n\u00e9ha hozok vend\u00e9geket, akiknek nem ingyen van. – Sz\u00f3val futtatod, gondoltam.
\n– Lassan a Gabika is elkezdheti. Neki sem lenne ellen\u00e9re, j\u00f3 kis l\u00f3v\u00e9t tudna \u00f6sszehozni. – persze, neked.
\nDe m\u00e9g mindig nem \u00e9rtettem, hova akar kilyukadni.
\n– Csak tudod, ez a lak\u00e1s kicsi, meg \u00e1lland\u00f3an becs\u00f6nget valaki, az Ica sem akarja elvesz\u00edteni az \u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Te meg \u00fagysem vagy otthon napk\u00f6zben, a ti\u00e9d szebb is, annak is meg lehet k\u00e9rni az \u00e1r\u00e1t. Az Ica meg \u00fagyis takar\u00edt n\u00e1lad.
\nBaszd meg! Sz\u00f3val te futtatod \u0151ket, \u00e9n meg szob\u00e1ztatok, s\u0151t m\u00e9g azt is elint\u00e9zi helyettem az Ica, \u00e9n meg cser\u00e9ben ingyen kef\u00e9lhetem \u0151t, meg a l\u00e1ny\u00e1t is.
\n– H\u00e1t \u00e9n nem tartom ezt olyan j\u00f3 \u00f6tletnek.
\n– Mi\u00e9rt? Tiszta p\u00e9nz, csont n\u00e9lk\u00fcl. Gondold meg! Meg azt\u00e1n mi\u00e9rt hagytam, hogy az Ic\u00e1val kavarj, mi\u00e9rt aj\u00e1nlgatom itt neked a Gabik\u00e1t? H\u00e1t nem a k\u00e9t sz\u00e9p szemed\u00e9rt baszd meg!
\n– Majd meggondolom, j\u00f3?
\nK\u00f6zben meg\u00e9rkezett Ica, felt\u0171z\u00f6tt hajjal, gombolatlan pongyol\u00e1ban, \u00e9s egyetlen megjegyz\u00e9s\u00e9vel visszamen\u0151leg vil\u00e1goss\u00e1 tette az eg\u00e9sz est\u00e9t, az eg\u00e9sz helyzetet:
\n– Megbesz\u00e9lt\u00e9tek?
\nA gondatlan term\u00e9szetess\u00e9ggel felt\u00e1rt meztelen idomok, a festetlen arc, szappanszag, a r\u00f6vid, odavetett k\u00e9rd\u00e9s mind – mind jelezte: otthon vagyok, a nagy „csal\u00e1di” munkamegoszt\u00e1sban megvannak a k\u00f6teless\u00e9geim \u00e9s az el\u0151nyeim.
\nK\u00e9t nap m\u00falva, h\u00e1t ki volt takar\u00edtva, t\u00e9ny. Csak a hamutart\u00f3 volt egy kicsit m\u00e1shol, csak a f\u00fcrd\u0151szoba volt m\u00e9g egy kicsit nedves, csak az \u00e1gynem\u0171 volt friss … Els\u0151 d\u00fch\u00f6mben lerohantam Ic\u00e1hoz. Azt mondta, a hallgat\u00e1s beleegyez\u00e9st jelent. Nem \u00edgy mondta, de ez volt a l\u00e9nyege. Azt mondta, vegyem tudom\u00e1sul, hogy abb\u00f3l, hogy \u00e9n id\u0151nk\u00e9nt megkef\u00e9lem, \u0151 nem tud meg\u00e9lni, \u00e9s j\u00e1rtattam volna a pof\u00e1mat id\u0151ben. Most viszont fogjam be, \u00e9s vegyem ki a p\u00e9nzt a konyhaszekr\u00e9nyb\u0151l, mert oda tette, \u00e9s m\u00e9g a takar\u00edt\u00e1s\u00e9rt sem vont le bel\u0151le.
\nEgy\u00e9bk\u00e9nt vegyem tudom\u00e1sul, hogy ez\u00e9rt a p\u00e9nz\u00e9rt \u0151 dolgozik, a Sanyi elissza, de legal\u00e1bb vend\u00e9geket hoz, \u00e9s \u00e9n vagyok az egyetlen, aki semmit sem csin\u00e1l \u00e9rte. Azt\u00e1n m\u00e9g hozz\u00e1tette, hogy ha minden\u00e1ron csin\u00e1lni akarok valamit, h\u00e1t esetleg r\u00fagjam ki a Sanyit, \u00fagyis elege van m\u00e1r bel\u0151le, \u00e9n is j\u00f3l j\u00e1rn\u00e9k, \u00e9s a bolt is jobban menne n\u00e9lk\u00fcle. Sz\u00f3val sz\u00e9d\u00edt\u0151 perspekt\u00edv\u00e1t v\u00e1zolt fel el\u0151ttem. De ut\u00f3lag be kell ismernem, legal\u00e1bb a maga szempontj\u00e1b\u00f3l, igaza volt.
\n(Bocs, de itt most egy percre meg kell szak\u00edtanom az elbesz\u00e9l\u00e9st. Sz\u00f3val azt mondtam, hogy az Ic\u00e1nak a maga szempontj\u00e1b\u00f3l igaza volt. Amit viszont \u00e9n csin\u00e1ltam, abban – ut\u00f3lag – azt hiszem, nem volt igazam. Tulajdonk\u00e9ppen piszkos \u00e9s aljas dolog volt. Ma m\u00e1r nem tenn\u00e9m, de \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt.)
\nH\u00edrb\u0151l ismertem a k\u00f6rny\u00e9k legolcs\u00f3bb krim\u00f3j\u00e1t, Sanyi t\u00f6rzshely\u00e9t. Tudtam, hogy ott iszik, sn\u00f3blizik, huszonegyezik, vagy f\u00e1jerozik. Nem volt \u00fcgy, besz\u00e1llni a partiba, Sanyi \u00fagy mutogatott a haverjainak, mint egy kit\u00fcntet\u00e9st. K\u00e9t \u00f3ra se kellett hozz\u00e1, hogy Sanyi majd \u00f6tezer forintot nyerjen t\u0151lem – a seregben sokszor eg\u00e9sz napokat f\u00e1jeroztunk \u00e1t – akkor majd egy havi fizet\u00e9s\u00e9t. A haverok l\u00e1tt\u00e1k, \u00e9s biztos voltam benne, nem fognak lesz\u00e1llni r\u00f3la, am\u00edg egy grand van a p\u00e9nzb\u0151l. Gabika hat el\u0151tt nem indult a dizsibe, m\u00e9g volt id\u0151m.
\nFelpakolva estem be Ic\u00e1hoz.
\n– Seg\u00edten\u00e9l? Fel k\u00e9ne cuccolni a kocsib\u00f3l, de egyed\u00fcl vagy h\u00e1rom fordul\u00f3.
\nOdafent azt\u00e1n kezdtem sz\u00e9tpakolni az \u00e1llv\u00e1nyokat, reflektorokat.
\n– N\u00e9zd csak, \u00fagy k\u00e9rtem k\u00f6lcs\u00f6n, tuti j\u00f3 g\u00e9p. Lencs\u00e9k, objekt\u00edvek …
\n– Te diszn\u00f3. Fot\u00f3zni akarsz?
\n– Csak n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9pet, olyat, ami p\u00e9nzt is \u00e9r. R\u00f3lad!
\n– Ki a fene k\u00edv\u00e1ncsi az \u00e9n l\u00f3g\u00f3 melleimre?
\n– H\u00e1t nem egyed\u00fcl r\u00e1d gondoltam.
\n– A Sanyit m\u00e1r h\u00e1rom napja nem l\u00e1ttam. Gondolom p\u00e9nzhez jutott valahol. – Nem is fogod egy darabig, gondoltam.
\n– Nem r\u00f3la van sz\u00f3.
\n– Nem? Hozt\u00e1l valakit, vagy te fogsz futkosni?
\n– Arra gondoltam, tudod ez ritkas\u00e1g, hogy a Gabik\u00e1val egy\u00fctt venn\u00e9lek le.
\n– Te nem vagy norm\u00e1lis! A Gabika biztos j\u00f3l mutatna, de mellettem? \u00c9s hogy gondolod, hogy egy\u00fctt? Gabi a l\u00e1nyom.
\n– Tudom, le se tagadhatn\u00e1tok egym\u00e1st. \u00c9s te tudod, hogy mennyit adnak az ilyen k\u00e9pek\u00e9rt?
\n– Mennyit? – m\u00e1r messze nem volt olyan elutas\u00edt\u00f3.
\n– Nagyon sokat! \u00c9s biztos lehetsz abban, hogy kapn\u00e1tok tov\u00e1bbi lehet\u0151s\u00e9geket is. Persze nem itthon, utazni is k\u00e9ne hozz\u00e1, de azt \u00fagyis fizetik.
\n– Olaszba? – ragyogott fel az arca.
\n– Oda is.
\n– Besz\u00e9lek Gabik\u00e1val, te addig szereld \u00f6ssze a masin\u00e9ri\u00e1t.
\nMire visszaj\u00f6ttek, m\u00e1r ki volt k\u00e9sz\u00edtve a lik\u0151r, \u00e9s Ica kedvelt vermutja.
\n„Egyenruh\u00e1ban” voltak, Gabika a szokott, \u00e9gsz\u00ednk\u00e9kre mosott farmerban, feh\u00e9r pamutp\u00f3l\u00f3ban, a mama kics\u00edpte mag\u00e1t, ahogy \u0151 a d\u00e9moni sz\u00e9ps\u00e9get elk\u00e9pzelte, b\u0151rszoknya, fekete harisnya, vil\u00e1gos bl\u00faz \u00e9s fest\u00e9k, fest\u00e9k, min\u00e9l t\u00f6bb \u00e9s min\u00e9l \u00e9l\u00e9nkebb, ann\u00e1l jobb. Le\u00fclt\u00fcnk megbesz\u00e9lni a dolgot, \u00e9s f\u00e9l \u00f3ra itat\u00e1s ut\u00e1n m\u00e1r felszabadultak voltak. Tiszt\u00e1ztuk, hogy a v\u00e9g\u00e9re mindent le kell vetni. Tiszt\u00e1ztuk, hogy nem csak \u00fclnek egym\u00e1s mellett, de csin\u00e1lni is kell valamit. Gabika el\u0151rel\u00e1t\u00e1sa lesz\u00f6gezte, hogy a negat\u00edvok \u0151ket illetik, \u00e9s m\u00e9g \u00edr\u00e1sos szerz\u0151d\u00e9sr\u0151l is hallott valahol, de lebesz\u00e9ltem r\u00f3la, hogy ez a pr\u00f3bafelv\u00e9telre nem vonatkozik.
\nMost, hogy \u00edrom, idepakoltam az \u00edr\u00f3asztalra a f\u00e9nyk\u00e9peket. H\u00e1t, a Playboy nem venn\u00e9 meg \u0151ket. Nem baj, nekem sz\u00e9pek.
\n– \u00dclnek egym\u00e1s mellett az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9n. Komolyan, kar\u00f3t nyelten, mint k\u00e9t hal\u00e1lra\u00edt\u00e9lt. Gabi combjai m\u00e9g a farmerben is szigor\u00faan \u00f6sszez\u00e1rva, keze term\u00e9szetellenes, k\u00e9nyelmetlen p\u00f3zban a t\u00e9rd\u00e9n. Ica h\u00e1trat\u00e1maszkodik, l\u00e1bai kiss\u00e9 nyitva, de vaskos combjai \u00f6ssze\u00e9rnek, hogy a r\u00f6vid szoknya alatt a nevezetes fekete bugyija van, csak \u00e9n tudom, a k\u00e9pen nem l\u00e1tszik.
\n– H\u00e1tulr\u00f3l. \u00dagy hajolnak az \u00e1gy f\u00f6l\u00e9, mintha a leped\u0151t vagy a huzatot igaz\u00edtan\u00e1k. Ica szokny\u00e1ja itt m\u00e1r felcs\u00faszott, elfelejtette visszar\u00e1ngatni, feh\u00e9r combjai k\u00f6z\u00f6tt vil\u00e1gosan l\u00e1tszik a bugyi s\u00f6t\u00e9t s\u00e1vja.
\n– Kigombolkozva. Gabika p\u00f3l\u00f3ja felh\u00fazva, m\u00e1r mosolyog a lencs\u00e9be, a kem\u00e9ny cicik pof\u00e1tlanul meredeznek felfel\u00e9. Ica nyitott bl\u00fazban, melltart\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, k\u00e9t k\u00e9zzel emeli fel ny\u00e1lcsord\u00edt\u00f3 kebleit. F\u00e9lszemmel irigyen n\u00e9zi ny\u00fajt\u00f3zkod\u00f3 l\u00e1ny\u00e1t, hogy neki nem kell tartani.
\n– Ica h\u00e1ttal, fej\u00e9t, v\u00e1ll\u00e1t ford\u00edtva n\u00e9z a g\u00e9pbe. Gabika m\u00f6g\u00f6tte t\u00e9rdel, \u00e9s a mama terjedelmes h\u00e1ts\u00f3j\u00e1r\u00f3l h\u00fazza le a bugyit. \u00dagy n\u00e9z ki, mintha bele akarna harapni. (Bocs, ez ide keveredett, nem ez j\u00f6n.)
\n– Ica lehajtott fejjel, festett v\u00f6r\u00f6s haja az arc\u00e1ba hull, a l\u00e1nya farmerj\u00e9t gombolja. Mindketten Gabi \u00f6l\u00e9re merednek.
\n– Mindketten bugyiban, de Ic\u00e1n m\u00e9g bl\u00faz, Gabin m\u00e9g p\u00f3l\u00f3. Sarkuk az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9n, kit\u00e1rva a lencse fel\u00e9.
\n– Ugyanaz a p\u00f3z. Ica ijedt arccal, keze Gabi feh\u00e9r bugyij\u00e1ban. A l\u00e1nya k\u00e9t ujjal h\u00fazza f\u00e9lre az \u0151 nadr\u00e1gj\u00e1t. A f\u00e9nyk\u00e9pen csak sejtem, hol v\u00e9gz\u0151dik a fekete bugyi, hol kezd\u0151dik a s\u00f6t\u00e9t bozont.
\n– Gabi hanyatt fekve az \u00e1gyon. A ruganyos, fiatal test m\u00e1r meztelen. Ica a feje f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll terpeszben, \u00e9s k\u00e9t k\u00e9zzel emeli magasba a l\u00e1nya hossz\u00fa, izmos combjait.
\n– Ica h\u00e1tulr\u00f3l. A sz\u0151nyegen t\u00e9rdel, az \u00e1gyra hasalva. „H\u00e1ts\u00f3perspekt\u00edva”. Gabi sz\u00e9lesre vetett l\u00e1bbal \u00fcl az anyja fenek\u00e9n, h\u00e1t\u00e1n.
\n– Mindketten az \u00e1gyon, hanyatt, felk\u00f6ny\u00f6k\u00f6lve, talpuk felemelve, egym\u00e1shoz nyomva, mint egy biciklis tornagyakorlat. Itt m\u00e1r hat\u00e1rozottan r\u00f6h\u00f6gnek, \u00e9s a m\u00e1sik pinus\u00e1t m\u00e9regetik.
\n– Ica sz\u00e9tvetett combokkal az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9n. Gabi el\u0151tte \u00fcl, egyik karj\u00e1val anyja vastag combj\u00e1ra t\u00e1maszkodik, a m\u00e1sik kez\u00e9vel simogatja, ott.
\n– Kedvesked\u00e9s, ford\u00edtva. Gabi hanyatt az \u00e1gyon, form\u00e1s l\u00e1bait \u00f6sszez\u00e1rva emeli a mennyezet fel\u00e9. Pih\u00e9s pinus\u00e1t Ica tenyere takarja.
\n– Gabi az \u00e1gy el\u0151tt t\u00e9rdelve. Az arca nem l\u00e1tszik, tark\u00f3j\u00e1ra a tenyerem simul. \u00c9n csak der\u00e9kt\u00f3l lefel\u00e9 l\u00e1tszom, de j\u00f3r\u00e9szt takar a meztelen l\u00e1ny.
\n– Ic\u00e1t ostromlom h\u00e1tulr\u00f3l. Az egyik kezem l\u00e1tszik, ahogy markolja a puha, feh\u00e9r h\u00fast. Az \u00e1gynem\u0171 gy\u0171r\u0151d\u00e9sei Ica fej\u00e9n\u00e9l mutatj\u00e1k, hogy az el\u0151bb m\u00e9g Gabika fek\u00fcdt ott.
\nH\u00e1rmunkr\u00f3l nem k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9p, az csak az eml\u00e9keimben \u00e9l. Nem engedtem el \u0151ket hajnalig, egy\u00fctt aludtunk.
\nM\u00e1snap dolgozni mentem. Harmadnap k\u00e9t teheraut\u00f3, \u00e9s n\u00e9gy rakod\u00f3 jelent meg. Volt akkoriban egy el\u0151ny\u00f6s \u00e9s biztos \u00e1ll\u00e1saj\u00e1nlatom. Nem messze, j\u00f3 harminc kilom\u00e9terre Pestt\u0151l. Gond n\u00e9lk\u00fcl ki lehetett j\u00e1rni, de ki is lehetett k\u00f6lt\u00f6zni. Az ut\u00f3bbit v\u00e1lasztottam. K\u00e9s\u0151bb el\u0151h\u00edvtam a tekercset, n\u00e9h\u00e1ny kocka nem siker\u00fclt. Eml\u00e9knek a k\u00e9pek maradtak. Nem vagyok b\u00fcszke r\u00e1juk. Ennyi.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Sz\u00e1momra a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s legkedvesebb r\u00e9sze, amikor a b\u00fatorok m\u00e1r a hely\u00fckre ker\u00fcltek, a cipeked\u00e9sben seg\u00edt\u0151 bar\u00e1tok m\u00e1r elmentek, az ember kibont egy \u00fcvegs\u00f6rt, \u00e9s le\u00fcl. M\u00e9g meg kell tanulni, h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9s a konyha, befel\u00e9 ny\u00edlik a f\u00fcrd\u0151szoba ajtaja, vagy kifel\u00e9, m\u00e9g nem esik k\u00e9zre a TV t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja, m\u00e9g ezernyi csetresznek kell helyet tal\u00e1lni, de f\u00e9l … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":26,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[454,1165,1201,3688,3691,3000],"class_list":["post-1196969","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenetek","tag-csaladi-szex","tag-incest","tag-inzest","tag-pajzan","tag-torteneket","tag-verfertozes"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1196969","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/users\/26"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1196969"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1196969\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1196969"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1196969"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1196969"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}