\u201eEz a ny\u00e1r k\u00fcl\u00f6nleges lesz\u201d \u00dajs\u00e1goltam alig p\u00e1r napja a bar\u00e1taimnak, a k\u00f6z\u00e9piskolai bizony\u00edtv\u00e1ny \u00e1tad\u00f3n. Megkezd\u0151d\u00f6tt a sz\u00fcnid\u0151, amit m\u00e1r oly r\u00e9g v\u00e1rtam. Egy teljes h\u00f3nap Olaszorsz\u00e1gban. A nappaliban \u00fcltem \u00e9s a TV csatorn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1logattam, de semmi \u00e9rdekeset nem tal\u00e1ltam. Gondolatban m\u00e1r messze j\u00e1rtam, a tengerparton s\u00e9t\u00e1ltam \u00e9s \u00e9lveztem ahogy a nap barn\u00edtja a b\u0151r\u00f6m, az aranys\u00e1rga homok pedig finoman simogatja a talpam, bef\u00e9rk\u0151zve l\u00e1bujjaim k\u00f6z\u00e9. Elmosolyodtam erre a gondolatra, nagyon v\u00e1rtam m\u00e1r az utaz\u00e1st, amit\u0151l m\u00e1r csak k\u00e9t nap v\u00e1lasztott el. Halk neszre lettem figyelmes, majd ny\u00edlt a bej\u00e1rati ajt\u00f3 \u00e9s bel\u00e9ptek a sz\u00fcleim, Nadia \u00e9s Ian Darrel. Nagyon szeretem \u0151ket, \u00e9s \u0151k is tagadhatatlanul szeretnek engem, hiszen eg\u00e9sz \u00e9letemben mindent megkaptam, amire csak sz\u00fcks\u00e9gem volt.
\nAnya \u00e9s apa v\u00e9gre itthon. \u2013 tette le apa az aktat\u00e1sk\u00e1j\u00e1t a kanap\u00e9 mell\u00e9 \u00e9s mosolyogva n\u00e9zett r\u00e1m. \u2013 Na hogy telt a napod Josh?
\nK\u00f6szi j\u00f3l, csak egy picit unatkoztam, de v\u00e9gre itthon vagytok. \u2013 l\u00e9ptem oda any\u00e1mhoz \u00e9s gyeng\u00e9den megpusziltam az arc\u00e1t. \u2013 F\u00e1radtnak t\u0171nt\u00f6k, minden rendben ment az irod\u00e1ban?
\nPersze kincsem, e miatt te ne agg\u00f3dj.
\nOk\u00e9, \u00e9s persze ti se t\u00f6r\u0151djetek most m\u00e1r a munk\u00e1val, hiszen holnaput\u00e1n indulunk Olaszorsz\u00e1gba\u2026 m\u00e1r alig v\u00e1rom. \u2013 \u00e1lmodoztam ism\u00e9t, de a sz\u00fcleim arc\u00e1r\u00f3l nem olvastam le semmif\u00e9le boldogs\u00e1got.
\nJoshua \u2026 \u2013 sz\u00f3lt ism\u00e9t ap\u00e1m, \u00e9s egyre ink\u00e1bb kezdett bennem meger\u0151s\u00f6dni az az \u00e9rz\u00e9s, hogy valami nincs rendben, hiszen nagyon ritk\u00e1n neveznek a teljes nevemen, olyankor pedig vagy rosszat tettem, vagy valami komoly dologr\u00f3l van sz\u00f3. \u2013 Besz\u00e9lhetn\u00e9nk veled?
\nPersze. \u2013 \u00fcltem vissza a kanap\u00e9ra \u00e9s k\u00e9rd\u0151n n\u00e9ztem r\u00e1juk. Anya mell\u00e9m \u00fclt le, apa pedig a fotelban foglalt helyet, majd nagyot s\u00f3hajtott. \u2013 Arr\u00f3l lenne sz\u00f3 fiam, hogy az idei nyaral\u00e1sunkat el kell halasztanunk.
\nHogyan?- lep\u0151dtem meg.
\nNem utazunk id\u00e9n Olaszorsz\u00e1gba Josh. \u2013 ism\u00e9telte meg anya.
\nDe mi\u00e9rt? Eg\u00e9sz \u00e9vben ezt tervezgett\u00fck, erre k\u00e9sz\u00fcltem. Mi lesz \u00edgy a nyarammal?
\nSajn\u00e1lom, de id\u00e9n ny\u00e1ron kihagyjuk a k\u00f6z\u00f6s nyaral\u00e1st.
\nEz nem fair! \u2013 mondtam kicsit hangosabban \u2013 Meg \u00edg\u00e9rt\u00e9tek!
\nTudom, de m\u00e9gis\u2026 \u2013 fogta meg anya a kezem \u2013 m\u00e1r elm\u00falt\u00e1l tizenhat \u00e9ves, k\u00e9rlek \u00e9rtsd meg.
\nJ\u00f3, de akkor\u2026 eg\u00e9sz ny\u00e1ron egyed\u00fcl leszek itthon?
\nNem. \u2013 sz\u00f3lt k\u00f6zbe ap\u00e1m \u2013 Tal\u00e1ltunk egy megold\u00e1st.
\nElutazol. \u2013 folytatta anya \u2013 Csak nem Olaszorsz\u00e1gba, hanem a francia Alpokba.
\nHogy? \u2013 d\u00f6bbentem le \u2013 De anya tudod, hogy t\u00e9riszonyom van.
\nUgyan kicsim. \u2013 nevette el mag\u00e1t. \u2013 Ne but\u00e1skodj k\u00e9rlek.
\n\u00c9n nem akarok oda menni\u2026 nem ismerek ott senkit, hol lakn\u00e9k? \u2013 pr\u00f3b\u00e1ltam ellen \u00e9rveket gy\u0171jteni.
\nOtt \u00e9l az egyik unokatestv\u00e9rem, \u00e9s a minap besz\u00e9lt\u00fcnk telefonon. Eml\u00edtettem neki a helyzetet, \u00e9s megk\u00e9rtem, hogy hagy lakj n\u00e1la p\u00e1r h\u00e9tig, am\u00edg nem tudunk mi is szabads\u00e1gra menni. \u00c9s term\u00e9szetesen beleegyezett, hogy n\u00e1la nyaralj.
\nA hegyekben anya? Ott folyton havazik! Nem b\u00edrom a hideget tudod te is.
\nNy\u00e1ron ott sincs olyan hideg, \u00e9s nem havazik. Tudom kicsim, hogy ez hirtelen \u00e9rt, de a kedvem\u00e9rt k\u00e9rlek fogadd el.
\nDe anya\u2026 \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1, \u00e9s l\u00e1ttam a szem\u00e9ben, hogy nem az\u00e9rt akarnak oda k\u00fcldeni, hogy ne kelljen velem foglalkozniuk, hanem mert t\u00e9nyleg egy nagyon fontos \u00fcgy\u00f6n dolgoznak. \u2013 Nhhh\u2026 \u2013 s\u00f3hajtottam m\u00e9lyet \u2013 Mikor kell indulnom?
\nHolnap d\u00e9lben megy a g\u00e9ped. \u2013 mondta apa \u2013 M\u00e1r megvan a jegyed is.
\nHolnap? \u2013 \u00f6sszeszorult a sz\u00edvem \u2013 Akkor azt hiszem, ideje mennem \u00e9s \u00f6sszecsomagolnom. \u2013 \u00e1lltam fel \u00e9s a szob\u00e1mba mentem. Hallottam, hogy m\u00e9g besz\u00e9lgetnek valamir\u0151l, majd anya jelent meg a szob\u00e1mban.
\nK\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Josh, hogy meg\u00e9rtetted a d\u00f6nt\u00e9s\u00fcnk. \u2013 seg\u00edtett a pakol\u00e1sban.
\n\u00dagysincs m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gem, pedig olyan szorgalmasan tanultam az olaszt eg\u00e9sz \u00e9vben, \u00f6t\u00f6sre is vizsg\u00e1ztam, m\u00edg franci\u00e1b\u00f3l csak \u00e9pphogy meglett a n\u00e9gyes.
\nTudom, \u00e9s b\u00fcszke is vagyok r\u00e1d. \u2013 \u00f6lelt \u00e1t. J\u00f3 volt \u00e9rezni a szeretet\u00e9t, \u00e9s azt hogy nem vagyok egyed\u00fcl, legyek b\u00e1rhol is, \u0151 mindig mellettem lesz.
\nMiut\u00e1n landolt a g\u00e9pem St. Vincent-ben, fogtam a csomagom \u00e9s elindultam a v\u00e1r\u00f3 fel\u00e9. Anya azt mondta itt fog majd v\u00e1rni az unokatestv\u00e9re, csak \u00e9ppen azt felejtett\u00fck el megbesz\u00e9lni, hogy hogyan is n\u00e9z ki, az, aki majd v\u00e1r. K\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem, de rengeteg embert l\u00e1ttam magam k\u00f6r\u00fcl, majd \u00e9szre vettem egy f\u00e9rfit, aki kir\u00edtt a t\u00f6megb\u0151l. Magas volt, sportos test\u0171, haja olyan vak\u00edt\u00f3an sz\u0151ke, mint a ny\u00e1ri napsug\u00e1r, szemei pedig k\u00e9kebbek az \u00e9gboltn\u00e1l. Merengve n\u00e9zett maga el\u00e9, nem \u00fagy t\u0171nt mint, aki v\u00e1r valakit. Majd megl\u00e1ttam el\u0151tte fek\u00fcdni egy csodasz\u00e9p kuty\u00e1t, akinek a nyak\u00e1ban egy t\u00e1bla l\u00f3gott, rajta az \u00e9n nevemmel: Joshua Darrel. Meglep\u0151dtem, majd m\u00e9g ink\u00e1bb mikor a kutya fel\u00e1llt \u00e9s egyenesen engem n\u00e9zett, mintha meg\u00e9rezte volna, hogy \u0151t figyelem. K\u00f6zelebb mentem, mire ugatni kezdett, amire m\u00e1r a gazd\u00e1ja is felfigyelt. K\u00e9rd\u0151n n\u00e9zett r\u00e1m, alaposan v\u00e9gigm\u00e9rt, majd mintha elmosolyodott volna, de ebben nem voltam biztos. Nem \u00e9rtettem, mit tal\u00e1l viccesnek, kb. egy fejjel vagyok n\u00e1la alacsonyabb, igaz a testalkatom nem \u00e9ppen olyan mint egy \u00e1tlagos velem egykor\u00fa, fi\u00fanak, ugyanis el\u00e9g sov\u00e1ny vagyok \u00e9s izmaim se nagyon vannak, persze \u0151 ebben sem szenvedett hi\u00e1nyt. Az arcomat figyelte, mire azt hittem valami maszat van rajtam, hiszen \u00e1tlagosnak mondhat\u00f3 a f\u00e9lhossz\u00fa gesztenyebarna hajam \u00e9s a z\u00f6ld szemem.
\nJoshua? \u2013 k\u00e9rdezte, \u00e9s persze a hangja sem lehetett h\u00e9tk\u00f6znapi, annyira l\u00e1gyan, m\u00e9gis f\u00e9rfiasan csengett \u00e9s magabiztoss\u00e1got sug\u00e1rzott.
\nIgen. \u2013 n\u00e9ztem felv\u00e1ltva \u0151t \u00e9s a kuty\u00e1t, de m\u00e9g annyira sem m\u00e9ltatott, hogy bemutatkozzon, sarkon fordult \u00e9s elindult. Megragadtam a b\u0151r\u00f6nd\u00f6m \u00e9s ut\u00e1na igyekeztem, de alig b\u00edrtam a hatalmas csomaggal, persze \u0151 szapor\u00e1n szedte a l\u00e1b\u00e1t. Felm\u00e9rgelt a viselked\u00e9se, \u00e9s ennek jel\u00e9t is adtam, mikor ell\u00f6ktem a b\u0151r\u00f6nd\u00f6m, ami hangos csattan\u00e1ssal \u00e9rt f\u00f6ldet. Erre persze meg\u00e1llt \u00e9s visszan\u00e9zett, majd unottan s\u00f3hajtott.
\nMi van m\u00e1r? Nem \u00e9rek r\u00e1 eg\u00e9sz nap.
\nAkkor tal\u00e1n vihetn\u00e9d a cuccom. \u2013 v\u00e1gtam r\u00e1
\nArr\u00f3l ne is \u00e1lmodj! Ink\u00e1bb szedd magad \u00f6ssze \u00e9s igyekezz. Sue! \u2013 sz\u00f3lt a kuty\u00e1hoz, majd tov\u00e1bb indultak.
\nH\u00e9! \u2013 kiab\u00e1ltam ut\u00e1na \u2013 Sue! \u2013 pr\u00f3b\u00e1lkoztam a kuty\u00e1n\u00e1l, aki meg is \u00e1llt egy pillanatra \u00e9s r\u00e1m n\u00e9zett, de gazd\u00e1ja a combj\u00e1ra csapva kez\u00e9t, vonta mag\u00e1ra a figyelm\u00e9t, majd ism\u00e9t k\u00f6vette a f\u00e9rfit. D\u00fch\u00f6s voltam, egyszer\u0171en semmibe vett, fel\u00e1ll\u00edtottam a b\u0151r\u00f6nd\u00f6m, \u00e9s ism\u00e9t elindultam, de m\u00e1r a s\u00edr\u00e1s ker\u00fclgetett, annyira elegem volt bel\u0151le. Mire ki\u00e9rtem a parkol\u00f3ba teljesen kif\u00e1radtam a cipeked\u00e9st\u0151l. Egy r\u00e9gifajta Jeep mellett \u00e1llt, majd kinyitotta a csomagtart\u00f3t. El\u00e9 botork\u00e1ztam, majd egy nagy s\u00f3haj k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben a f\u00f6ldh\u00f6z csaptam a csomagom.
\nV\u00e9gre, azt hittem ret\u00far jegyed van a Bostoni g\u00e9pre. \u2013 mondta \u00e9s felvette a b\u0151r\u00f6nd\u00f6m, bedobta a csomagtart\u00f3ba, majd becsapta az ajtaj\u00e1t \u00e9s el\u0151re ment. \u00c9n is el\u0151re siettem, \u00e9s m\u00e1r \u00fcltem volna be a vezet\u0151 melletti \u00fcl\u00e9sre, mikor \u00e9szrevettem, hogy a fekete feh\u00e9r foltos kutya ott hever\u00e9szik, \u00e9s nagy tal\u00e1n m\u00e9g gazd\u00e1j\u00e1n\u00e1l is k\u00e9kebb szem\u00e9vel engem n\u00e9z.
\nSue. Menj h\u00e1tra.- utas\u00edtottam, de a f\u00fcle botj\u00e1t sem mozd\u00edtotta. \u2013 Megk\u00e9rn\u00e9d a kedvem\u00e9rt, hogy menjen h\u00e1tra? \u2013 k\u00e9rdeztem, a f\u00e9rfit, mire unott arccal n\u00e9zett r\u00e1m.
\nNem. Az az \u0151 helye. \u2013 mondta komoran, \u00e9s beind\u00edtotta a motort. Legsz\u00edvesebben hozz\u00e1 v\u00e1gtam volna valamit \u00e9s meg sem \u00e1lltam volna az els\u0151 g\u00e9pig, ami Bostonba megy, de persze ezt nem tehettem, \u00edgy be\u00fcltem a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9sre, \u00e9s alighogy becsuktam az ajt\u00f3t m\u00e1r el is indultunk. Durc\u00e1san vetettem n\u00e9ha egy-egy pillant\u00e1st a visszapillant\u00f3ba, de olyan kifejez\u00e9stelen arcot v\u00e1gott, amilyent m\u00e9g nem l\u00e1ttam. J\u00f3 ideje ment\u00fcnk m\u00e1r, mikor meguntam a figyel\u00e9s\u00e9t \u00e9s az ablak fel\u00e9 fordultam, egy szerpentinen ment\u00fcnk, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk pedig mindenhol csak, hegyek voltak l\u00e1that\u00f3k. Tudtam el\u0151re, hogy ez a nyaral\u00e1s nem \u00e9ppen olyan lesz, amir\u0151l \u00e1lmodoztam.
\nMikor v\u00e9gre meg\u00e1llt a kocsi kb. k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00f3r\u00e1s utaz\u00e1s ut\u00e1n, j\u00f3l esett kisz\u00e1llni \u00e9s ny\u00fajt\u00f3zni egyet, teljesen elg\u00e9mberedtek a tagjaim. Miut\u00e1n megvoltam a torn\u00e1val k\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem \u00e9s led\u00f6bbentem, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 volt a t\u00e1j. Minden ir\u00e1nyb\u00f3l hegyek vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl a nagy r\u00e9gi \u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 h\u00e1zat, \u00e9s vele szemben olyan f\u00e9l kilom\u00e9ternyire egy t\u00f3 ter\u00fclt el, n\u00e9mely hegy cs\u00facs\u00e1t h\u00f3 bor\u00edtotta, ami a kb. h\u00fasz fokban is vak\u00edt\u00f3an feh\u00e9rlett. A f\u00e9rfi kivette a csomagom a kocsib\u00f3l \u00e9s, meg is lep\u0151dtem de bevitte a h\u00e1zba. \u00c9n is k\u00f6vettem \u0151ket, majd el\u00e1multam, ahogy bel\u00e9ptem az ajt\u00f3n. Mindenhol r\u00e9gi antik b\u00fatorok voltak, teljesen olyan volt, mintha az \u00f6tvenes \u00e9vekbe l\u00e9ptem volna \u00e1t. \u00c1lm\u00e9lkod\u00e1somb\u00f3l a f\u00e9rfi selymes hangja \u00e9bresztett fel.
\nJoshua! \u2013 \u00e1llt m\u00e1r el\u0151ttem, kitudja hanyadszor sz\u00f3l\u00edtott.
\nIgen? \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1 k\u00e9rd\u0151n.
\nA harmadik szoba a ti\u00e9d, bevittem a b\u0151r\u00f6nd\u00f6d. \u2013 csukta be m\u00f6g\u00f6ttem az ajt\u00f3t.
\nK\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. \u2013 k\u00f6vettem a konyh\u00e1ba.
\nSzereted a halat? \u2013 k\u00e9rdezett ism\u00e9t, de mikor \u00e9rtetlen\u00fcl n\u00e9ztem r\u00e1, kieg\u00e9sz\u00edtette \u2013 Enni.
\nAh\u2026 igen. \u2013 v\u00e1gtam r\u00e1.
\nOk\u00e9. \u2013 vett ki a h\u0171t\u0151szekr\u00e9nyb\u0151l egy l\u00e1bast, \u00e9s a g\u00e1zra tette.
\nUm\u2026 \u2013 n\u00e9ztem egyfolyt\u00e1ban \u2013 sz\u00f3val\u2026
\nMi az?
\nNos, csak annyi, hogy, megk\u00e9rdezhetn\u00e9m a neved?
\nA nevem? \u2013 h\u0151k\u00f6lt vissza. \u2013 Te nem tudod a nevem?
\nIz\u00e9\u2026 nem. Hiszen m\u00e9g nem is tal\u00e1lkoztunk soha. \u2013 pr\u00f3b\u00e1ltam menteni a helyzetet.
\nSoha, h\u00e1t persze \u2013 mondta \u00e9s mintha elmosolyodott volna \u2013 Alain vagyok. Alain Lagu\u00e9.
\n\u00d6rvendek Alain \u2013 ny\u00fajtottam a kezem, mire mintha most \u0151 lett volna zavarban, kicsit \u00f3dzkodva szor\u00edtott velem kezet, majd visszat\u00e9rt a g\u00e1zra helyezett l\u00e1bashoz.
\nNaplemente ut\u00e1n Alain elhagyta a lak\u00e1st, nem sz\u00f3lt egy sz\u00f3t sem, csak egyed\u00fcl hagyott ebben a hatalmas h\u00e1zban. Rideg volt velem mi\u00f3ta csak lesz\u00e1llt a g\u00e9pem, amit nem igaz\u00e1b\u00f3l \u00e9rtettem. Elm\u00e9letileg rokonok vagyunk, akkor meg mi\u00e9rt viselkedik \u00edgy? M\u00e9g csak hozz\u00e1m sem sz\u00f3l, r\u00e1m sem n\u00e9z. Elt\u0171n\u0151dve \u00fcltem a kanap\u00e9n mikor visszat\u00e9rt, oldal\u00e1n a csod\u00e1s Sue-val, aki val\u00f3j\u00e1ban egy szib\u00e9riai husky volt. A kutya letelepedett a kandall\u00f3 el\u00e9, amelyben m\u00e9g halv\u00e1nyan pisl\u00e1kolt a t\u0171z, majd p\u00e1r pillanat m\u00falva m\u00e1r hortyogott is. Alain ut\u00e1n n\u00e9ztem, aki a konyh\u00e1ba ment, feltett egy kanna vizet a g\u00e1zra majd ledobta a kab\u00e1tj\u00e1t, \u00e9s p\u00e1r v\u00e9konyabb fadarabot haj\u00edtott a t\u0171zbe.
\nHa meg akarsz fagyni, alhatsz kinn a kutya\u00f3lban. \u2013 vetette oda nekem ridegen, mire meglep\u0151dtem.
\nHogyan? \u2013 k\u00e9rdeztem vissza.
\nNehezedre esett volna figyelni a t\u0171zre? Ez nem egy \u00f6sszkomfortos h\u00e1z, ahol egyetlen mozdulattal bekapcsolod a f\u0171t\u00e9st. \u2013 t\u00e9rt vissza a konyh\u00e1ba.
\n\u00c9n, nem tudtam, \u00e9s neked nehezedre esett volna megk\u00e9rni, hogy figyeljek r\u00e1, am\u00edg te ki tudja hol m\u00e1szk\u00e1lsz?
\nAzt gondoltam ez egy\u00e9rtelm\u0171, de l\u00e1tom, hogy te sem vagy m\u00e1s csak egy elk\u00e9nyeztetett kis fics\u00far Bostonb\u00f3l.
\nVitatkozhatn\u00e1nk, hogy ki az elk\u00e9nyeztetettebb. Bunk\u00f3 vagy velem mi\u00f3ta meg\u00e9rkeztem.
\nMit kellett volna tennem? Nyalni a segged? Na ne nevettess k\u00f6ly\u00f6k\u2026
\nAnya azt mondta, hogy te egy rendes ember vagy, de azt hiszem \u0151 is f\u00e9lreismert. \u2013 \u00e1lltam fel \u00e9s a szob\u00e1m fel\u00e9 vettem az ir\u00e1nyt.
\nH\u00e1l\u00e1snak kellene lenned, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n itt lehetsz, de te csak panaszkodni tudsz\u2026 ha nem tetszik valami nyugodtan haza lehet menni. Ne f\u00e9lj nem tartalak vissza.
\nLegsz\u00edvesebben azt is tenn\u00e9m, h\u00fclye remeter\u00e1k! \u2013 kiab\u00e1ltam, majd becsaptam magam ut\u00e1n az ajt\u00f3t. S\u00edrni volt kedvem, amint belegondoltam, hogy h\u00e1rom hetet kell elt\u00f6ltenem ezzel az emberrel. \u2013 Hogy fogom \u00e9n ezt kib\u00edrni? \u2013 vetettem magam az \u00e1gyra, \u00e9s a sz\u00fcleimre gondoltam. Olykor ut\u00e1ltam, hogy mindketten nyomoz\u00f3k, r\u00e1ad\u00e1sul t\u00e1rsak, de egy\u00e9bk\u00e9nt nagyon b\u00fcszke voltam r\u00e1juk, \u00e9s arra amit csin\u00e1lnak. El\u0151vettem a mobilom \u00e9s p\u00f6ty\u00f6gni kezdtem, majd magam mell\u00e9 rakva az \u00e1gyon v\u00e1rtam a v\u00e1laszt, de nem \u00e9rkezett. F\u00e9ltem hogy baja esett a sz\u00fcleimnek, \u00e9s m\u00e1r nem tudtam visszatartani a k\u00f6nnyeim. Halkan zokogtam, \u00e9s minden bizonnyal, ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy elnyomott az \u00e1lom.
\n\u201eAnya, apa, m\u00e1ris nagyon hi\u00e1nyoztok. Alain egy goromba fr\u00e1ter, egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00f6r\u0151dik velem. Haza akarok menni, de tudom, hogy alapos megfontol\u00e1s ut\u00e1n d\u00f6nt\u00f6ttetek \u00fagy, hogy ide kell j\u00f6nn\u00f6m. Pr\u00f3b\u00e1lom kib\u00edrni ezt a p\u00e1r hetet, de k\u00e9rlek, ha lehet el\u0151bb, akkor hagy menjek haza. Szeretlek benneteket, k\u00e9rlek vigy\u00e1zzatok egym\u00e1sra! Josh.\u201d
\nM\u00e1sf\u00e9l hete m\u00e1r, hogy a kis francia Alpok beli Aspres sur Buech faluban tengetem a napjaimat, t\u00f6bbnyire mag\u00e1nyosan, vagy Sue t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Alainnel alig v\u00e1ltunk n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t, de akkor is csak k\u00e9rdez valamit \u00e9n pedig morgok felelet\u00fcl p\u00e1r sz\u00f3t az orrom alatt. Sz\u00f6rny\u0171 volt ez a h\u00e1z, se telev\u00edzi\u00f3, se egy r\u00e1di\u00f3, telefonja sem volt, s\u0151t m\u00e9g \u00f3r\u00e1ja sem, csak egy r\u00e9gi \u00e1ll\u00f3\u00f3ra volt a nappaliban, de nem j\u00e1rt az sem. Egyik d\u00e9lut\u00e1n azt\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy nem \u00fcl\u00f6k tov\u00e1bb a lak\u00e1sban, eg\u00e9sz sz\u00e9p volt kinn az id\u0151, \u00edgy egy v\u00e9kony kab\u00e1tba b\u00fajva elhagytam a h\u00e1zat. Les\u00e9t\u00e1ltam eg\u00e9szen a t\u00f3ig, k\u00f6zben a t\u00e1jat figyeltem. Cs\u00f6nd volt \u00e9s nyugalom, m\u00e9g engem is eg\u00e9szen kikapcsolt. L\u00e1gyan f\u00fajt a ny\u00e1ri sz\u00e9l, a nap pedig f\u00e9nyesen n\u00e9zett le erre a csod\u00e1s vid\u00e9kre. Ahogy a t\u00f3hoz \u00e9rtem leguggoltam \u00e9s a v\u00edzbe ny\u00fajtottam a kezem. Hideg volt \u00e9s nem a legtiszt\u00e1bb, m\u00e9gis sz\u00e9pen csillogott, \u00e9s egy k\u00e9t hal is ott fick\u00e1ndozott a parthoz k\u00f6zel. Arra gondoltam, hogy most s\u00fcttethetn\u00e9m a hasam az olasz tengerparton, fagylaltot nyalva, \u00e9s megm\u00e1rt\u00f3zhatn\u00e9k az ak\u00e1r h\u00fasz fokos v\u00edzben is. Itt m\u00e9g a leveg\u0151 h\u00f3m\u00e9rs\u00e9klete is nehezen \u00e9rte el a h\u00fasz fokot, nemhogy a v\u00edz\u00e9. M\u00e9lyet s\u00f3hajtottam, majd kutya ugat\u00e1sra lettem figyelmes. H\u00e1tra n\u00e9ztem \u00e9s Sue-t l\u00e1ttam meg fel\u00e9m rohanni, m\u00f6g\u00f6tte Alainnel, b\u00e1r \u0151 csak unottan s\u00e9t\u00e1lt, kor\u00e1nt sem rohant. Mikor a kutya oda\u00e9rt, le\u00fclt el\u00e9m \u00e9s egyenesen az arcomba lihegett, mire elmosolyogtam \u00e9s megsimogattam a fej\u00e9t.
\nJ\u00f3 kutya vagy Sue. \u2013 \u00e9rt oda a f\u00e9rfi is majd r\u00e1m n\u00e9zett. \u2013 Mi\u00e9rt nem sz\u00f3lt\u00e1l, hogy elj\u00f6ssz otthonr\u00f3l?
\nMi\u00e9rt kellett volna? Nem hogy \u00f6r\u00fcln\u00e9l neki, hogy nem vagyok az utadban. \u2013 v\u00e1gtam r\u00e1 durc\u00e1san, \u00e9s a t\u00f3 fel\u00e9 fordultam.
\nAgg\u00f3dtam mikor nem tal\u00e1ltalak sehol. \u2013 mondta l\u00e1gy hangon, ami igaz\u00e1n meglepett, b\u00e1r az hogy agg\u00f3dott m\u00e9g nagyobb meglepet\u00e9s volt.
\nNa persze. \u2013 \u00e9lcel\u0151dtem vele
\nFelel\u0151ss\u00e9ggel tartozom \u00e9rted, hiszen rokonok vagyunk.
\nRokonok mi? M\u00e9gis milyen rokonok? \u2013 dobtam egy k\u00f6vet a t\u00f3ba.
\nNadia az unokan\u0151v\u00e9rem, de ezt te is tudod nagyon j\u00f3l.
\nPersze hogy tudom, az any\u00e1mr\u00f3l mindent tudok, de r\u00f3lad szinte semmit, a neveden k\u00edv\u00fcl. \u2013 mondtam m\u00e9g mindig a tavat \u00e9s az azt k\u00f6r\u00fclvev\u0151 hegyeket figyelve. Nem sz\u00f3lt egy sz\u00f3t sem, csak nagyot s\u00f3hajtott. Hosszas hallgat\u00e1s ut\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, \u00edgy hogy megt\u00f6rt\u00e9k a mag\u00e1nyom m\u00e1r nem is olyan j\u00f3 ez a hely sem, \u00edgy lassan elindultam vissza a h\u00e1zhoz, de hallottam, hogy k\u00f6vetnek \u0151k is.
\nHa esetleg m\u00e1skor is szeretn\u00e9l elmenni valahov\u00e1, sz\u00f3lj nekem k\u00f6ly\u00f6k\u2026 \u2013 sz\u00f3lalt meg ism\u00e9t.
\nIgen is parancsnok, sz\u00f3lni fogok. \u2013 g\u00fanyol\u00f3dtam, mire megragadta a karom \u00e9s maga fel\u00e9 ford\u00edtott.
\nAz\u00e9rt megadhatn\u00e1d a tiszteletet az id\u0151sebbnek, nem vagy m\u00e1s csak egy ideges\u00edt\u0151, elk\u00e9nyeztetett k\u00f6ly\u00f6k.
\nAkkor te is tisztelhetn\u00e9l engem. A nevem nem k\u00f6ly\u00f6k, hanem Joshua Myles Darrel. Jegyezd ezt meg! \u2013 r\u00e1ntottam el a kezem \u00e9s berohantam a h\u00e1zba. Egyszer\u0171en lehetetlen volt vele norm\u00e1lisan besz\u00e9lni, hiszen ak\u00e1rh\u00e1nyszor megpr\u00f3b\u00e1ltunk v\u00e1ltani p\u00e1r sz\u00f3t az vit\u00e1ba torkollott. A kanap\u00e9n \u00fcltem \u00e9s egy k\u00f6nyvet olvastam, mikor bel\u00e9ptek. Fel sem figyeltem r\u00e1juk, csak olvastam tov\u00e1bb mikor p\u00e1r perc m\u00falva Sue elfoglalta megszokott hely\u00e9t a kandall\u00f3 el\u0151tt Alain pedig, legnagyobb meglepet\u00e9semre le\u00fclt mell\u00e9m. Megpr\u00f3b\u00e1ltam nem t\u00f6r\u0151dni vele, de ez lehetetlen volt, mert folyton s\u00f3hajtozott.
\nAkarsz valamit mondani? \u2013 k\u00e9rdeztem komoran, de fel sem n\u00e9ztem a k\u00f6nyvb\u0151l.
\nSerre Poncon. \u2013 mondta, de nem \u00e9rtettem mit akar ez jelenteni.
\nTess\u00e9k? \u2013 n\u00e9ztem most m\u00e1r r\u00e1.
\nSerre Poncom a t\u00f3 neve. Az igaz\u00e1b\u00f3l egy duzzaszt\u00f3 t\u00f3. Aspres sur Buech \u00e9kess\u00e9ge, b\u00e1r a mond\u00e1k szerint St. Vincenthez tartozik.
\nAha, \u00e9s?
\nCsak gondoltam elmondom, tetszett neked a t\u00f3 nem? \u2013 n\u00e9zett a szemembe.
\nH\u00e1t\u2026 sz\u00e9p hely ez, a t\u00f3val a hegyekkel.
\nIgen, szerintem is. Ez\u00e9rt is \u00e9lek itt, nyugalomban, nem zavar senki, az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val nem is t\u00f6r\u0151dve.
\nEz\u00e9rt nincs \u00f3r\u00e1d?
\nPontosan. \u2013 mosolyodott el \u2013 Nem szeretem a hat\u00e1rid\u0151ket.
\nPont mint egy hegyi kecske.
\nMegint csak szurk\u00e1l\u00f3dni tudsz, mikor norm\u00e1lisan pr\u00f3b\u00e1lok besz\u00e9lgetni.
\nBocs, de \u00e9pp olvastam. \u2013 emeltem fel a k\u00f6nyvet.
\nL\u00e1tom. Tetszik a k\u00f6nyv?
\nEddig nem rossz, de nem nagyon haladok vele. \u2013 c\u00e9loztam arra, hogy zavar.
\nEz meglep\u0151, mivel \u00e9n \u00edrtam. \u2013 mondta nagyot s\u00f3hajtva \u00e9s h\u00e1trad\u0151lt a kanap\u00e9n.
\nNa persze\u2026 \u2013 v\u00e1gtam r\u00e1 egyb\u0151l, majd k\u00e9rd\u0151n n\u00e9ztem a k\u00f6nyv gerinc\u00e9re \u2013 Itt az \u00e1ll, Claude Valentine.
\nIgen, a teljes nevem Alain Claude Valentine Lagu\u00e9. \u2013 mondta mire nevet\u00e9sben t\u00f6rtem ki. Rosszall\u00f3an n\u00e9zett r\u00e1m, de nem b\u00edrtam abbahagyni.
\nAlain\u2026 Claude\u2026 hehh.. Valentine Lagu\u00e9. \u2013 nevettem m\u00e9g mindig.
\nMi olyan vicces ezen? Any\u00e1m b\u0151s\u00e9gzavarba szenvedett sz\u00fclet\u00e9semkor. \u2013 mosolyodott \u0151 is el. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u0171nt m\u00e9rgesnek ami\u00e9rt kinevettem a neve miatt. \u2013 Huszonkilenc \u00e9ve.
\nOlyan \u00f6reg vagy? \u2013 lep\u0151dtem meg, nem gondoltam huszon\u00f6tn\u00e9l t\u00f6bbnek.
\n\u00d6reg? H\u00e1t ezt sem hallottam m\u00e9g. Ink\u00e1bb az ellenkez\u0151j\u00e9t, hogy ilyen fiatalon m\u00e1r sikeres \u00edr\u00f3 vagyok.
\nSikeres? \u00c9n m\u00e9g nem hallottam r\u00f3lad, Claude Valentine.
\nFrancia orsz\u00e1g szerte, nem az \u00e1llamokban.
\n\u00c9rtem. \u2013 tettem le a k\u00f6nyvet. \u2013 \u00d6r\u00fcl\u00f6k hogy v\u00e9gre tudunk norm\u00e1lisan besz\u00e9lgetni Alain.
\n\u00c9n is, tudom hogy n\u00e9ha bunk\u00f3 voltam, de att\u00f3l tartottam, ha t\u00falzottan megismerlek \u00e9s megkedvellek, akkor nehezemre esik majd elv\u00e1lni t\u0151led, a h\u00e1rom h\u00e9t lej\u00e1rt\u00e1val. Viszont mikor l\u00e1ttalak ma mag\u00e1nyosan a t\u00f3n\u00e1l, megsajn\u00e1ltalak. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy pontosan az ellenkez\u0151jek\u00e9nt viselkedtem \u00f6nmagamnak, mi\u00f3ta itt vagy. Sosem \u00e9rdekeltek a k\u00f6vetkezm\u00e9nyek,de most f\u00e9ltem t\u0151l\u00fck. Egyszer m\u00e1r nehezemre esett elengedni t\u00e9ged.
\nElengedni? Mir\u0151l besz\u00e9lsz, hiszen mi m\u00e9g nem is tal\u00e1lkoztunk\u2026
\nDehogyis nem. \u2013 mosolyodott el \u2013 De nem csod\u00e1lom, hogy nem eml\u00e9kszel r\u00e1, hiszen csup\u00e1n n\u00e9gy \u00e9ves volt\u00e1l akkor.
\nAnya sosem eml\u00edtette, m\u00e9g arr\u00f3l sem tudtam, hogy l\u00e9tezel.
\nEzen sem csod\u00e1lkozom. \u2013 jelent meg egy keser\u0171 mosoly az arc\u00e1n. \u2013 Minden esetre, mikor kis k\u00f6ly\u00f6k volt\u00e1l, nagyon sokat j\u00e1tszottunk egy\u00fctt, itt t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9tek a nyarat, \u00e9s eg\u00e9szen megkedveltelek, pedig m\u00e9g csak kis pisis volt\u00e1l, \u00e9n pedig m\u00e1r tizenh\u00e9t \u00e9ves. Azt\u00e1n mikor haza utaztatok az \u00e1llamokba, mag\u00e1nyosnak \u00e9reztem magam, hihetetlen, de olyannyira hi\u00e1nyozt\u00e1l, hogy a sz\u00fcleim m\u00e1r azt gondolt\u00e1k beteg vagyok. Azt\u00e1n persze\u2026 \u2013 hallgatott el.
\nAzt\u00e1n? \u2013 k\u00e9rdeztem r\u00e1, de m\u00e1r r\u00e1m sem n\u00e9zett, csak \u00fagy motyogta maga el\u00e9.
\nNem tal\u00e1lkoztunk az\u00f3ta. \u2013 \u00e1llt fel \u00e9s a konyh\u00e1ba ment. Nem sz\u00f3lt m\u00e1r t\u00f6bb sz\u00f3t, nem mes\u00e9lt, \u00e9s \u00e9n nem k\u00e9rdeztem, hab\u00e1r nem nagyon \u00e9rtettem mi okozta ezt a hirtelen hangulat v\u00e1ltoz\u00e1st.
\nM\u00e1snap sok\u00e1ig aludtam, majd k\u00f3m\u00e1san botork\u00e1ltam ki a nappaliba. Alain a kanap\u00e9n fek\u00fcdt \u00e9s valamit p\u00f6ty\u00f6r\u00e9szett a laptopj\u00e1n\u2026 igen, a laptopj\u00e1n, megd\u00f6rzs\u00f6ltem a szemeim hogy j\u00f3l l\u00e1tok-e, de t\u00e9nyleg az volt. Nem akartam megzavarni \u00edgy a f\u00fcrd\u0151szoba fel\u00e9 vettem az ir\u00e1nyt, de szerencs\u00e9tlen\u00fcl beler\u00fagtam az ajt\u00f3f\u00e9lf\u00e1ba amire k\u00e9nytelen kelletlen felny\u00f6gtem.
\nAz istenit\u2026 ah, a francba. \u2013 sziszegtem.
\nJosh? \u2013 \u00fclt fel \u00e9s r\u00e1m n\u00e9zett.
\nAlain, h\u00e1t te? \u2013 pr\u00f3b\u00e1ltam elj\u00e1tszani hogy meglep\u0151dtem, kisebb nagyobb sikerrel, k\u00f6zben egy l\u00e1bon \u00e1llva egyens\u00falyozva a m\u00e1sik l\u00e1ban szorongattam.
\nMinden rendben? \u2013 \u00e1llt fel \u00e9s elindult fel\u00e9m. Csak egy boxerals\u00f3 volt rajta \u00edgy l\u00e1tni engedte sportos fels\u0151test\u00e9t. Azon kaptam magam, hogy \u0151t b\u00e1mulom, mire zavartan tereltem a figyelmem ink\u00e1bb \u201es\u00e9r\u00fclt\u201d l\u00e1ban fel\u00e9.
\nAh\u2026 csak beler\u00fagtam ebbe a\u2026 semmi komoly. \u2013 indultam tov\u00e1bb a f\u00fcrd\u0151 fel\u00e9, majd magamra z\u00e1rtam az ajt\u00f3t, \u00e9s nagyot s\u00f3hajtottam. \u201eMi a franc\u2026 mi \u00fct\u00f6tt bel\u00e9m? Csak \u00edgy megb\u00e1mulni \u0151t\u2026\u201d
\nK\u00e9sz\u00edtek valami reggelit, am\u00edg elk\u00e9sz\u00fclsz. \u2013 mondta majd hallottam, ahogy elmegy. A mosd\u00f3hoz mentem \u00e9s megmostam az arcom, majd a fogam, \u00e9s csak azut\u00e1n mentem ki \u00e9n is a konyh\u00e1ba. Ott \u00fclt az asztaln\u00e1l el\u0151tte egy g\u0151z\u00f6lg\u0151 b\u00f6gr\u00e9vel \u00e9s kez\u00e9ben egy \u00fajs\u00e1ggal, szerencs\u00e9re m\u00e1r fel\u00f6lt\u00f6zve. Le\u00fcltem \u00e9n is, majd elnyomtam m\u00e9g egy \u00e1s\u00edt\u00e1st. \u2013 Minden ok\u00e9 a l\u00e1baddal? \u2013 n\u00e9zett fel r\u00e1m az \u00fajs\u00e1gb\u00f3l.
\nAha, semmi baja. \u2013 vettem el egy pir\u00edt\u00f3st.
\nAkkor j\u00f3, nem lett volna szerencs\u00e9s ha pont most s\u00e1ntulsz le.
\nMi\u00e9rt? Mi van most?
\nArra gondoltam, hogy elviszlek valahova.
\nValahova? M\u00e9gis hova?
\nAz meglepet\u00e9s, de \u00f6lt\u00f6zz sportosan. \u2013 kacsintott, majd egyed\u00fcl hagyott, kiment az udvarra. Nem \u00e9rtettem, mit akar, de nem mindegy? Sportosan \u00f6lt\u00f6z\u00f6m, \u00e9s majd kider\u00fcl. B\u00e1r sz\u00e1momra m\u00e1r maga a sport sz\u00f3 is f\u00e1raszt\u00f3 volt.
\nMikor \u201esportosan \u00f6lt\u00f6zve\u201d kimentem ut\u00e1na, a kocsiban pakol\u00e1szott \u00e9ppen, majd k\u00e9t t\u00e1lat tett a h\u00e1z fal\u00e1hoz, az egyikbe vizet a m\u00e1sikba kutyakaj\u00e1t t\u00f6ltve.
\nMit csin\u00e1lsz? \u2013 \u00e1lltam meg mellette.
\nK\u00e9sz\u00edtek ki kaj\u00e1t Sue-nak. \u2013 mondta, mire a kutya a neve hallat\u00e1n m\u00e1r ott is volt, \u00e9s csaholva ugr\u00e1lt k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk.
\nMi\u00e9rt?
\nMert \u0151 itthon marad ma. \u2013 sim\u00edtotta meg a kuty\u00e1t. \u2013 Rendben kisl\u00e1ny? \u2013 guggolt le mell\u00e9 \u2013 Tudod, hogy nem sz\u00edvesen teszem, de a m\u00faltkor is bajt csin\u00e1lt\u00e1l. Vigy\u00e1zz a h\u00e1zra j\u00f3? \u2013 borzolta \u00f6ssze m\u00e9g egyszer a fej\u00e9n a fekete \u2013 feh\u00e9r foltos sz\u0151rt majd a kocsihoz ment. \u00c9n is k\u00f6vettem, \u00e9s kinyitottam a h\u00e1ts\u00f3 ajt\u00f3t, mire k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zett r\u00e1m, majd minden bizonnyal kapcsolt mert elmosolyodott. \u2013 El\u0151re \u00fclj. \u2013 mondta \u00e9s be\u00fclt, majd \u00e9n is mell\u00e9 \u00e9s elindultunk. Most kicsit t\u00f6bbet l\u00e1ttam a vid\u00e9kb\u0151l, mint amikor j\u00f6tt\u00fcnk, mert jelenleg nem duzzogtam azon, hogy a kutya miatt, akit az\u00f3ta igaz\u00e1n megkedveltem, a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9sre szorultam. Mikor meg\u00e1lltunk, egy hatalmas templom f\u00e9les\u00e9g \u00e1llt el\u0151tt\u00fcnk. Kisz\u00e1lltunk \u00e9s elindultunk az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny fel\u00e9.
\nHol vagyunk Alain? \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1 k\u00e9rd\u0151n.
\nAz a Genagobie kolostor.
\nEgy kolostor? De minek vagyunk itt?
\nK\u00f6r\u00fcln\u00e9zni, na gyere. \u2013 fogta meg a kezem \u00e9s bement\u00fcnk. Igaz\u00e1n sz\u00e9p volt minden, a r\u00e9gi \u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 szikla falak, a sz\u00ednes \u00fcveg ablakok, de legjobban a k\u00e1poln\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 mozaik tagl\u00f3zott le. Miut\u00e1n mindent k\u00f6rbe n\u00e9zt\u00fcnk vissza \u00fclt\u00fcnk a kocsiba, \u00e9s tov\u00e1bb hajtottunk. Eg\u00e9sz nap csak ment\u00fcnk, \u00e9s rengeteg szebbn\u00e9l szebb dolgot l\u00e1ttam, k\u00f6zt\u00fck a Durance foly\u00f3 kanyarg\u00f3s \u00fatj\u00e1t, a kalapos hegyeket, melyekr\u0151l Alain nagy lelkesed\u00e9ssel mes\u00e9lt, miszerint amelyiknek m\u00e1r leesett a \u201ekalapja\u201d az vesz\u00e9lyben van, mert id\u0151vel sz\u00e9pen lassan elkopnak. Majd ell\u00e1togattunk egy igaz\u00e1n apr\u00f3 Mison nev\u0171 falucsk\u00e1ba, ahol isteni eb\u00e9ddel vend\u00e9gelt meg minket egy id\u0151s fogad\u00f3s h\u00e1zasp\u00e1r, akik sokat mes\u00e9ltek Alainr\u00f3l, hogy milyen volt kiskor\u00e1ban, \u00e9s mennyi cs\u00edntalans\u00e1got k\u00f6vettek el a pajt\u00e1saival. Mindezek ut\u00e1n pedig megm\u00e1sztuk az egyik t\u00f6bb mint egy kilom\u00e9ter magas hegyet, ami sz\u00e1momra nagyobb kih\u00edv\u00e1s volt mint ak\u00e1r mi is eddig az \u00e9letben, de v\u00e9ghez vittem. Lihegve \u00fcltem le egy szikl\u00e1ra, alig kaptam leveg\u0151t, \u00e9s az arcom is minden bizonnyal olyan v\u00f6r\u00f6s volt mint a r\u00e1k. Csak pihegtem \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam lass\u00edtani a sz\u00edvver\u00e9sem, mikor a szikla mellett, amit pihen\u0151helyk\u00e9nt v\u00e1lasztottam, megl\u00e1ttam egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 vir\u00e1got. Apr\u00f3 volt m\u00e9gis olyan csod\u00e1s, k\u00e9k szirmai szinte rik\u00edtottak a sz\u00fcrke szikl\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt.
\nMit figyelsz olyan nagyon? \u2013 j\u00f6tt oda Alain.
\nN\u00e9zd milyen sz\u00e9p vir\u00e1g. \u2013 mutattam meg neki is.
\nEnci\u00e1n. \u2013 mondta mosolyogva.- T\u00e9nyleg nagyon sz\u00e9p, de m\u00e1ra m\u00e1r sajnos nagyon kev\u00e9s tal\u00e1lhat\u00f3 bel\u0151le. Annak ellen\u00e9re, hogy v\u00e9dett vir\u00e1g, sokan ellen\u00e1llhatatlan v\u00e1gyat \u00e9reznek, hogy egyszer\u0171en leszak\u00edts\u00e1k, mit sem t\u00f6r\u0151dve a t\u00f6rv\u00e9nnyel. \u2013 n\u00e9zett r\u00e1m, \u00e9s valami furcsa csillog\u00e1st l\u00e1ttam a szem\u00e9ben, eg\u00e9szen zavarba hozott.
\nH\u00e1t\u2026 ez szomor\u00fa, pedig \u00e9n is olyan sz\u00edvesen haza vittem volna. \u2013 mosolyodtam el.
\nOlykor el kell fogadnunk, hogy nem kaphatjuk meg azt, amire v\u00e1gyunk, ak\u00e1r mennyire \u00e9s szeretn\u00e9nk.
\nIgen. \u2013 \u00e1lltam fel \u00e9s nagyot ny\u00fajt\u00f3ztam. \u2013 K\u00e9s\u0151re j\u00e1r, mindj\u00e1rt lemegy a nap, nem kellene haza indulnunk? \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1 k\u00e9rd\u0151n.
\nUm\u2026 de igen. \u2013 b\u00f3lintott, majd elindult lefel\u00e9, m\u00e9g egyszer k\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem, igaz\u00e1n sz\u00e9p volt innen a kil\u00e1t\u00e1s, majd k\u00f6vettem. F\u00e9l \u00faton sem j\u00e1rhattunk, de \u00e9n m\u00e1r \u00fagy \u00e9reztem nem b\u00edrom tov\u00e1bb nyitva tartani a szemem, \u00e9s val\u00f3ban, nemsok\u00e1ra elnyomott az Jeep ringat\u00f3z\u00e1sa.
\nAlain szemsz\u00f6ge: Egyik este telefon cs\u00f6rg\u00e9sre lettem figyelmes. Teljesen el is felejtettem m\u00e1r, hogy van egy mobilom, amit m\u00e9lyen az egyik fi\u00f3kba elrejtve tartottam. El\u0151kotortam \u00e9s meglepetten figyeltem a kijelz\u0151t: Nadia Darrel. Nem is tudom, mikor hallottam utolj\u00e1ra fel\u0151le, \u00e9s egyszeriben izgatott lettem, csak att\u00f3l, hogy a nev\u00e9t olvastam. Remeg\u0151 ujjal nyomtam be a gombot \u00e9s a f\u00fclemhez tettem a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket. Val\u00f3ban \u0151 h\u00edvott, \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, hogy mi van velem, hogy megy az \u00edr\u00e1s. Majd mikor letudtunk az illedelmes alap k\u00e9rd\u00e9seket r\u00e1t\u00e9rt a l\u00e9nyegre, hogy mi\u00e9rt is h\u00edvott igaz\u00e1b\u00f3l. Elmondta, hogy milyen utaz\u00e1st terveztek a ny\u00e1rra, \u00e9s hogy jelenleg \u00e9ppen egy fontos nyomoz\u00e1s k\u00f6zep\u00e9n j\u00e1rnak, amit nem hagyhatnak csak \u00fagy itt. Ezek ut\u00e1n olyant k\u00e9rdezett, amely miatt musz\u00e1j volt le\u00fcln\u00f6m. \u201eAlain, Joshua elt\u00f6lthetne n\u00e1lad p\u00e1r hetet a ny\u00e1ron?\u201d \u00d6ssze szorult a gyomrom, \u00e9s hirtelen sz\u00f3lalni sem tudtam, Joshua, n\u00e1lam? Nem l\u00e1ttam \u0151t m\u00e1r tizenk\u00e9t \u00e9ve, \u00e9s hab\u00e1r r\u00e9gen nagyon szerettem \u0151t, most m\u00e9gis nehezemre esett kimondani, a v\u00e1laszt. V\u00e9g\u00fcl azt\u00e1n bele egyeztem, nem tehettem m\u00e1st, Nadia is sokat seg\u00edtett nekem m\u00e9g mikor mi voltunk k\u00f6lyk\u00f6k, tartozom neki ezzel. Miut\u00e1n letettem a telefont csak nagy nehezen siker\u00fclt visszat\u00e9rnem a val\u00f3s\u00e1gba. Elhat\u00e1roztam, hogy rideg leszek vele, ha lehet min\u00e9l kevesebb id\u0151t t\u00f6lt\u00f6k a k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9s nem besz\u00e9lek vele, csak ha t\u00e9nyleg nagyon musz\u00e1j. Nem engedhetem meg magamnak m\u00e9g egyszer hogy annyira megszeressem, mint r\u00e9gen. Nem tudtam aludni sem, csak \u00e1lmatlanul h\u00e1nykol\u00f3dtam az \u00e1gyban, ism\u00e9t el\u0151j\u00f6ttek a r\u00e9gi eml\u00e9keim, amelyekr\u0151l azt gondoltam, hogy m\u00e1ra m\u00e1r v\u00e9gre siker\u00fclt elz\u00e1rnom \u0151ket. Tizenk\u00e9t \u00e9ve, egy teljes h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt el n\u00e1lunk a Darrel csal\u00e1d, Nadia, Ian \u00e9s a kis Joshua. Amint megl\u00e1ttam \u0151t, a mosolyg\u00f3s arc\u00e1val, akkor m\u00e9g sz\u0151ke haj\u00e1val \u00e9s hatalmas smaragdz\u00f6ld szemeivel, rabul ejtett, nem tudtam m\u00e1sra gondolni csak \u0151r\u00e1, pedig csup\u00e1n n\u00e9gy \u00e9ves volt, egy kisgyermek, aki mit sem tud a vil\u00e1gr\u00f3l. Hab\u00e1r arr\u00f3l \u00e9n sem tudtam m\u00e9g sokat, annak ellen\u00e9re, hogy elm\u00faltam tizenh\u00e9t \u00e9ves is. Nem voltak bar\u00e1taim, mindig otthon \u00fcltem \u00e9s olvastam, nevetni sem nevettem, de \u0151 megv\u00e1ltoztatott mindent. Minden egyes nap minden perc\u00e9t vele t\u00f6lt\u00f6ttem, j\u00e1tszottunk, nevetg\u00e9lt\u00fcnk, a sz\u00fcleim v\u00e9gre fell\u00e9legeztek, hogy nincs semmi bajom, csup\u00e1n nem tal\u00e1ltam m\u00e9g egyetlen olyan bar\u00e1tot sem, akivel igaz\u00e1n meg\u00e9rtett\u00fck egym\u00e1st. De mi\u00e9rt pont egy kisgyermek? Ez volt az a k\u00e9rd\u00e9s, amelyet vel\u00fck ellent\u00e9tben \u00e9n milli\u00f3szor feltettem magamnak. Nem tal\u00e1ltam r\u00e1 m\u00e1s megold\u00e1st, csak azt, hogy szeretem \u0151t. Teltek a napok, \u00e9s \u00e9n egyre boldogabb voltam Joshuaval, egy\u00fctt f\u00fcr\u00f6dt\u00fcnk, egy\u00fctt aludtunk, mindig egy\u00fctt voltunk. De azt\u00e1n el\u00e9rkezett a hazautaz\u00e1suk napja, amelyre sosem gondoltam, mi lesz ha elmegy? Keservesen s\u00edrtam, nem akartam elengedni mire a sz\u00fcleim bez\u00e1rtak a szob\u00e1mba, hogy hazaindulhassanak, de \u00e9n csak s\u00edrtam, az ablakb\u00f3l figyeltem a t\u00e1volod\u00f3 aut\u00f3t, \u00e9s tudtam, b\u0171nt k\u00f6vettem el. T\u00fal k\u00f6zel engedtem magamhoz \u00e9s rabul ejtett, egy kisfi\u00fa. Undorodtam magamt\u00f3l, minden gondolatomt\u00f3l, ami vele kapcsolatos. Teljesen elz\u00e1rk\u00f3ztam a sz\u00fcleimt\u0151l, \u00e9s akkor kezdtem el \u00edrni is. Egyik este \u00e9ppen a szob\u00e1mban \u00edrtam, mikor kopogtattak az ajt\u00f3n, az egyik oszt\u00e1lyt\u00e1rsam j\u00f6tt \u00e1t p\u00e1r jegyzet\u00e9rt. \u00d6r\u00f6mmel seg\u00edtettem neki, majd besz\u00e9lgetni kezdt\u00fcnk. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 z\u00f6ld szemei voltak, pont mint Joshu\u00e1\u00e9, igen ez jutott eszembe, majd csak arra lettem figyelmes, hogy a sr\u00e1c egyre csak ny\u00f6sz\u00f6r\u00f6g, \u00e9s alig kapok leveg\u0151t. Az \u00e1gyamon fek\u00fcdt\u00fcnk, alattam a fi\u00fa \u00e9s \u00e9n vadul cs\u00f3koltam. Legsz\u00edvesebben kivetettem volna magam az ablakon, mikor k\u00f6nnyes szemmel elrohant, azt kiab\u00e1lva, hogy \u00e9n egy perverz homokos vagyok. Ezek ut\u00e1n csak fi\u00fak t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t kerestem, minden t\u00e9ren. Akadt is egy-k\u00e9t alkalmi partnerem, \u00e9s az egyik ilyen okozta \u00e9letem legnagyobb fordul\u00f3pontj\u00e1t. \u00c9ppen a szob\u00e1mban voltunk \u00e9s jav\u00e1ban benne voltunk a dolgokban, mikor any\u00e1m kopogtat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl benyitott. M\u00e9g most is eml\u00e9kszem az arc\u00e1ra, ahogy r\u00e1nk n\u00e9zett, az \u00e1gyban fek\u00fcdtem anyasz\u00fclt meztelen alattam egy m\u00e1sik sr\u00e1ccal, aki szenved\u00e9lyesen a nevem ny\u00f6gi. Iszonyatos botr\u00e1ny kerekedett, ap\u00e1m azt mondta, hogy nem vagyok t\u00f6bb\u00e9 a fia, \u00e9s takarodjak a h\u00e1z\u00e1b\u00f3l. Kitagadtak. Persze az eg\u00e9sz csal\u00e1dot \u00e9rtes\u00edtett\u00e9k err\u0151l, \u00edgy senkin\u00e9l nem sz\u00e1llhattam meg. Szerencs\u00e9mre m\u00e1r el\u00e9g j\u00f3l j\u00f6vedelmezett az \u00edr\u00e1s, \u00edgy b\u00e9reltem egy kis lak\u00e1st ebben a faluban, ekkor tizenkilenc \u00e9ves voltam csup\u00e1n. Ahogy teltek az \u00e9vek egyre h\u00edresebb lettem, \u00e9s egyre mag\u00e1nyosabb. Nem kerestem t\u00f6bb\u00e9 f\u00e9rfiak t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t, s\u0151t senki\u00e9t sem. Megvettem ezt a h\u00e1zat, \u00e9s az\u00f3ta itt \u00e9lek, egyed\u00fcl, Sue-val.
\nMikor elj\u00f6tt Joshua ideutaz\u00e1s\u00e1nak napja, szinte izgatottan k\u00e9sz\u00fcl\u0151dtem majd kiment\u00fcnk el\u00e9 a rept\u00e9rre, de miel\u0151tt kisz\u00e1lltam volna a kocsib\u00f3l m\u00e9g egyszer \u00e1tgondoltam mindent, \u00e9s tudtam, helyes, amit tenni akarok. Hossz\u00fa ideje v\u00e1rtunk m\u00e1r Sue-val, \u00e9s \u00e9n azon gondolkodtam, hogy milyen szavakkal, milyen cselekedetekkel, ut\u00e1ltassam meg magam Joshuaval, \u00e9s csak Sue vakkant\u00e1sa \u00e9bresztett fel a mereng\u00e9sb\u0151l. Ott \u00e1llt el\u0151ttem egy k\u00f6z\u00e9pmagas v\u00e9kony sr\u00e1c, f\u00e9lhossz\u00fa barna hajjal \u00e9s.. igen\u2026 hatalmas smaragdz\u00f6ld szemekkel. Alig b\u00edrtam elszak\u00edtani r\u00f3la a tekintetem, meg kellett r\u00f3la bizonyosodnom, hogy t\u00e9nyleg \u0151-e az, \u00edgy megk\u00e9rdeztem a nev\u00e9t, majd mikor igenl\u0151n v\u00e1laszolt ott hagytam. K\u00e9ptelen lettem volna m\u00e9g egy percig meggondolatlan tettek n\u00e9lk\u00fcl n\u00e9zni \u0151t, \u00e9s j\u00f3l is j\u00f6tt a sz\u00f3tlan t\u00e1voz\u00e1som a tervem megkezd\u00e9s\u00e9hez, miszerint nemt\u00f6r\u0151d\u00f6m, rideg, \u00e9s bunk\u00f3 leszek vele. Pr\u00f3b\u00e1ltam mindv\u00e9gig megfelelni a kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lomnak, de nagyon neh\u00e9znek bizonyult. M\u00e1sf\u00e9l h\u00e9tig b\u00edrtam, ker\u00fcltem, bunk\u00f3 voltam vele, len\u00e9ztem, de aznap mikor hi\u00e1ba kerestem a lak\u00e1sban sehol sem volt, gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl cselekedtem, \u00e9s a keres\u00e9s\u00e9re indultam. Szerencs\u00e9re Sue kiszagolta a nyom\u00e1t \u00e9s hamar r\u00e1 is lelt\u00fcnk a t\u00f3parton. Olyan elhagyatottnak \u00e9s mag\u00e1nyosnak t\u0171nt, pont mint \u00e9n, mikor ilyen id\u0151s voltam. Ekkor d\u00f6nt\u00f6ttem el, hogy felhagyok a sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kkal, nem tehetem ezt vele, nem \u00e9reztethetem, hogy nem el\u00e9g szeretetrem\u00e9lt\u00f3, mikor nagyon is az. Ezut\u00e1n megny\u00edltam el\u0151tte \u00e9s mes\u00e9ltem neki magamr\u00f3l, amit\u0151l ism\u00e9t fel\u00e9bredtek az eml\u00e9keim, de nem b\u00e1ntam.
\nMa reggel mikor fel\u00e9bredtem elhat\u00e1roztam, hogy ha m\u00e1r nyaral, akkor mi\u00e9rt ne \u00e9lvezhetn\u00e9 egy kicsit, \u00edgy elvittem egy kis kiruccan\u00e1sra a k\u00f6rny\u00e9ken, \u00e9s megmutattam neki n\u00e9h\u00e1ny igaz\u00e1n sz\u00e9p helyet. \u00dagy l\u00e1ttam, hogy nagyon tetszett neki, sokat mosolygott, rengeteget mes\u00e9lt mag\u00e1r\u00f3l, igaz\u00e1n megny\u00edlt nekem.
\n\u00c9s most, haza fel\u00e9 tartunk, a nap m\u00e1r \u00e9pp lemen\u0151 f\u00e9lben van. Fel\u00e9 fordulok, ahogy itt \u00fcl mellettem \u00e9s a sz\u00edvem egyszeriben hevesen kezd verni. Szemei lehunyva, gesztenyebarna haj\u00e1n j\u00e1tszik a lemen\u0151 nap, \u00e9s itt ott v\u00f6r\u00f6sre fest egy egy tincset, ajkai kiss\u00e9 sz\u00e9tny\u00edlva szedik a leveg\u0151t. F\u00e1raszt\u00f3 nap volt, \u00e9s minden bizonnyal nagyon kimer\u00fclt, \u00edgy nem csoda hogy elnyomta az \u00e1lom. Leparkolok a h\u00e1z el\u00e9 mire Sue csaholva szalad a kocsi el\u00e9, de lecsit\u00edtom, nehogy fel\u00e9bressze Josht, majd kinyitom a m\u00e1sik ajt\u00f3t \u00e9s \u00f3vatosan a karomba veszem. Sokkal k\u00f6nnyebb mint gondoltam, \u00e9s az illata is sokkal finomabb, mint arra eml\u00e9keztem. Beviszem a lak\u00e1sba egyenesen a szob\u00e1j\u00e1ba, majd lefektetem az \u00e1gyra \u00e9s gyeng\u00e9den r\u00e1ter\u00edtem a takar\u00f3t. Csak \u00e1llok az \u00e1gy mellett \u00e9s n\u00e9zem, m\u00e9g szebb, mint az eml\u00e9keimben, b\u00e1r azok m\u00e9g a n\u00e9gy\u00e9ves Josh von\u00e1sai, mostanra viszont m\u00e1r szinte f\u00e9rfiv\u00e9 \u00e9rett. \u00c9rezem, nem lesz j\u00f3 v\u00e9ge, ha tov\u00e1bbra is itt \u00e1llok, \u00e9s n\u00e9zem, ez\u00e9rt egy apr\u00f3 puszit lehelek a homlok\u00e1ra \u00e9s elhagyom a szob\u00e1t. A nappaliba megyek \u00e9s el\u0151veszem a laptopom, \u00e9ppen egy \u00faj k\u00f6nyvbe kezdtem, amit Josh \u00e9rkez\u00e9se, \u00e9s az \u00e9rz\u00e9seim ihlettek. Annyira belemer\u00fcl\u00f6k, hogy m\u00e1r arra leszek figyelmes, hogy leragad a szemem \u00e9s szinte lefejelem a billenty\u0171zetet, \u00edgy \u00f6sszecsukom a g\u00e9pet, \u00e9s a szob\u00e1mba megyek, a mai nap ut\u00e1n, nem csoda, hogy szinte azonnal elnyom az \u00e1lom.
\nMikor kinyitottam a szemem a szob\u00e1mban tal\u00e1ltam magam, vagyis a szob\u00e1ban, amiben Alainn\u00e9l laktam. Tiszt\u00e1n eml\u00e9keztem arra, hogy besz\u00e1lltunk a kocsiba \u00e9s elindultunk haza, de azut\u00e1n m\u00e1r fogalmam sincs, hogy hogyan ker\u00fcltem a szob\u00e1ba. Kikeltem az \u00e1gyb\u00f3l \u00e9s a nappaliba vettem az ir\u00e1nyt, ahol csak Sue fogadott.
\nSzia Sue. \u2013 guggoltam le el\u00e9 \u00e9s megsimogattam a buksij\u00e1t. \u2013 \u00c9hes vagy? \u2013 ment\u00fcnk a konyh\u00e1ba \u00e9s ki\u00f6nt\u00f6ttem neki egy adag kutyakaj\u00e1t \u00e9s vizet, majd visszamentem a nappaliba. Zavar\u00f3 volt, hogy nem tudom mennyi az id\u0151, hab\u00e1r a mobilomon megtudtam volna n\u00e9zni, de valahogy m\u00e9gsem \u00e9rdekelt annyira, hogy visszamenjek \u00e9rte a szob\u00e1ba. Le\u00fcltem a kanap\u00e9ra, \u00e9s feltettem a l\u00e1bam az antiknak t\u0171n\u0151 doh\u00e1nyz\u00f3asztalra, majd nagyot s\u00f3hajtottam. M\u00e1r csak nyolc nap, \u00e9s hazamegyek. V\u00e9gre. M\u00e1r nagyon hi\u00e1nyoztak a sz\u00fcleim, \u00e9s Boston. Kin\u00e9ztem az ablakon \u00e9s a nap m\u00e9g csak akkor kezdett el felkelni, ebb\u0151l megsaccoltam hogy olyan \u00f6t \u00f3ra f\u00e9l hat k\u00f6r\u00fcl lehet. \u2013 J\u00f3 kor\u00e1n van m\u00e9g. \u2013 ny\u00fajt\u00f3ztam, majd Sue vissza t\u00e9rve a konyh\u00e1b\u00f3l odaj\u00f6tt \u00e9s a l\u00e1bamra hajtotta a fej\u00e9t. \u2013 Mi van veled kisl\u00e1ny? Nem t\u0171nsz t\u00fal boldognak. Ahogy a gazd\u00e1d sem szokott annak t\u0171nni. Mi\u00e9rt \u00e9l itt egyed\u00fcl? Nem \u00e9rtem. \u2013 simogattam a kutya fej\u00e9t. Majd hirtelen \u00f6tletem t\u00e1madt. \u2013 felugrottam \u00e9s a szob\u00e1ba szaladtam, fel\u00f6lt\u00f6ztem majd a bej\u00e1rati ajt\u00f3hoz mentem.- Sue! Gyere s\u00e9t\u00e1lunk egyet. \u2013 sz\u00f3ltam neki, \u00e9s m\u00e1r ott is volt, ahogy kinyitottam az ajt\u00f3t kislisszolt mellettem \u00e9s megkereste az els\u0151 f\u00e1t, hogy elv\u00e9gezze a dolg\u00e1t. \u2013 \u00c9rtem m\u00e1r mi volt a bajod. \u2013 nevettem el magam, majd a hegyek ir\u00e1ny\u00e1ba n\u00e9ztem. Ahogy a nap azon er\u0151lk\u00f6d\u00f6tt, hogy megm\u00e1ssza a hegyeket, egyre ink\u00e1bb ter\u00fclt el t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe a Serre Poncon v\u00edz\u00e9n. Csoda sz\u00e9p l\u00e1tv\u00e1ny volt, \u00e9s hab\u00e1r cs\u00edp\u0151s volt a hajnal, nem b\u00e1ntam, elindultam a kocsifelhajt\u00f3n, \u00e9s kimentem a v\u00e9kony kanyarg\u00f3s f\u00f6ld\u00fatra, ami felvezet a h\u00e1zhoz. Innen l\u00e1tni lehetett a t\u00e1volban elter\u00fcl\u0151 kis falut. \u2013 Ah\u2026 nem el\u00e9g, hogy egy ilyen kis isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti eldugott faluban \u00e9l, m\u00e9g annak is kinn a hat\u00e1r\u00e1n, t\u00e1vol mindent\u0151l. \u2013 jegyeztem meg halkan, mire Sue a l\u00e1bamhoz d\u00f6rg\u00f6l\u0151d\u00f6tt. \u2013 Mi baj van? \u2013 hajoltam le, a kezeim k\u00f6z\u00e9 vettem az pof\u00e1j\u00e1t \u00e9s a szem\u00e9t n\u00e9ztem, ami olyan k\u00e9k volt mint Alain\u00e9. \u2013 Nem megy\u00fcnk enn\u00e9l messzebb most. Gyere s\u00e9t\u00e1ljunk vissza. \u2013 engedtem el \u00e9s elindultam a h\u00e1z fel\u00e9. Kicsit \u00e1tfagytam a v\u00e9konyka pul\u00f3verben, mire be\u00e9rtem, \u00edgy olyanra sz\u00e1ntam el magam, amire m\u00e9g csak nem is gondoltam. Letelepedtem a kandall\u00f3 el\u00e9 \u00e9s nekil\u00e1ttam, hogy t\u00fczet rakjak. L\u00e1ttam m\u00e1r nem egyszer, hogy Alain hogy csin\u00e1lja, \u00edgy \u0151t ut\u00e1nozva el\u0151bb apr\u00f3bb fadarabokat raktam egym\u00e1sra keresztbe, majd arra pap\u00edrt, v\u00e9g\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny vastagabb f\u00e1t, \u00e9s megny\u00fajtottam a pap\u00edrt. Kezdett l\u00e1ngra kapni a fa, \u00e9n pedig mosolyogva figyeltem munk\u00e1m gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t. Mikor m\u00e1r l\u00e1ngolt dobtam r\u00e1 m\u00e9g k\u00e9t nagyobb darab f\u00e1t, de a m\u00e1sodikat siker\u00fclt olyan szerencs\u00e9tlen\u00fcl, megfognom, hogy egy hatalmas sz\u00e1lka ment a tenyerembe. \u2013 Au\u2026 \u2013 szisszentem fel \u2013 A fene enn\u00e9 meg. \u2013 \u00e1lltam fel \u00e9s elindultam a konyh\u00e1ba, hogy keressek valamit, aminek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ki tudom majd szedni. Szerencs\u00e9re tal\u00e1ltam egy t\u0171t, \u00e9s letelepedtem a kanap\u00e9ra, hogy elv\u00e9gezzem a \u201ebeavatkoz\u00e1st\u201d, de az istennek sem akart siker\u00fclni, \u00e9s m\u00e1r a s\u00edr\u00e1s ker\u00fclgetett, hogy mi\u00e9rt vagyok \u00e9n ilyen szerencs\u00e9tlen.
\nJ\u00f3 reggelt Josh! \u2013 hallottam ekkor a f\u00e9rfi hangj\u00e1t a h\u00e1tam m\u00f6g\u00fcl.
\nJ\u00f3 reggelt! \u2013 fordultam fel\u00e9, mire elt\u0171nt az arc\u00e1r\u00f3l a mosoly.
\nBaj van? \u2013 ugrott oda mell\u00e9m, minden bizonnyal leolvasta az arcomr\u00f3l, \u00e9s a k\u00f6nnyes szemeimr\u0151l, hogy valami nem ok\u00e9.
\nAh, semmi csak\u2026 \u2013 ny\u00fajtottam fel\u00e9 a kezem, mire k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zett r\u00e1m, majd a kandall\u00f3 fel\u00e9, \u00e9s elmosolyodott.
\nSz\u00f3lhatt\u00e1l volna ha f\u00e1zol.
\nFolyton csak a baj van velem.
\nUgyan dehogy. \u2013 fogta meg a kezem \u2013 Mutasd, majd \u00e9n seg\u00edtek. \u2013 n\u00e9zte a tenyerem \u2013 H\u00e1t ez egy m\u00e9retes darab. \u2013 \u00fclt k\u00f6zelebb, hogy \u00fagy tudja tartani a kezem, hogy k\u00e9nyelmesen hozz\u00e1f\u00e9rjen, majd kivette a kezemb\u0151l a t\u0171t \u00e9s \u00f3vatosan nekil\u00e1tott a m\u0171veletnek. Csak n\u00e9ztem az arc\u00e1t, ahogy arra \u00f6sszpontos\u00edt, hogy f\u00e1jdalom mentesen elt\u00e1vol\u00edtsa a sz\u00e1lk\u00e1t a tenyeremb\u0151l, majd az arc\u00e1r\u00f3l kezdett elv\u00e1ndorolni a tekintetem lefel\u00e9, a nyak\u00e1n, sz\u00e9les v\u00e1llain, izmos karj\u00e1n, csupasz napbarn\u00edtott mellkas\u00e1n. Majd m\u00e9g lentebb\u2026 \u201eIstenem mi\u00e9rt kell ennek a pasinak folyton csak egy sz\u00e1ll boxerben flang\u00e1lnia?\u201d T\u0171n\u0151dtem el, majd zavarba j\u00f6ttem a saj\u00e1t gondolataimt\u00f3l, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g el is pirultam, de nem is volt id\u0151m ezzel foglalkozni, mert \u00e9les sz\u00far\u00e1st \u00e9reztem a tenyeremben.
\nAh\u2026 a\u00fa\u2026 \u2013 jajdultam fel, majd a tenyeremre n\u00e9ztem, amib\u0151l Alain egy legal\u00e1bb h\u00e1rom centis sz\u00e1lk\u00e1t h\u00fazott ki, majd ajkaihoz emelte a kezem \u00e9s a sz\u00e1lka hely\u00e9re tapasztotta, majd sz\u00edvni kezdte. Na most azt\u00e1n m\u00e1r t\u00e9nyleg iszonyat zavarban voltam, ahogy nyelve gyeng\u00e9den v\u00e9gigsim\u00edtotta tenyerem, mik\u00f6zben engem figyelt. \u201eM\u00e9gis mit m\u0171velek \u00e9n itt?\u201d \u2013 h\u00faztam el a kezem \u2013 K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. \u2013 ny\u00f6gtem ki majd fel\u00e1lltam mell\u0151le.
\nNincs mit, \u00e9s bocs\u00e1nat, ha f\u00e1jt.
\nUgyan semmis\u00e9g, nem vagyok m\u00e1r kisgyerek. \u2013 mondtam, mire keser\u0171 mosoly jelent meg az arc\u00e1n.
\nVal\u00f3ban, nem vagy az. \u2013 \u00e1llt fel \u0151 is \u00e9s a kandall\u00f3hoz l\u00e9pett, a t\u0171zre dobott m\u00e9g k\u00e9t f\u00e1t, majd a sz\u00e1lk\u00e1t, amit az\u00f3ta is a kez\u00e9ben tartott.
\nHa gondolod k\u00e9sz\u00edtek reggelit.- aj\u00e1nlottam fel mire, r\u00e1m sem n\u00e9zett.
\nNe f\u00e1radj, elmegyek. \u2013 indult el a szob\u00e1ja fel\u00e9.
\nHova? \u2013 cs\u00faszott ki bel\u0151lem a k\u00e9rd\u00e9s.
\nA v\u00e1rosba.
\nVeled mehetek?
\nMost nem. \u2013 ment be a szob\u00e1ba. Nem \u00e9rtettem, mi\u00e9rt komorodott \u00edgy el, nem tettem vagy mondtam semmi rosszat, vagy b\u00e1nt\u00f3t. \u00d6t perc sem telhetett el, mikor utcai ruh\u00e1ban l\u00e9pett ki a bej\u00e1rati ajt\u00f3n, nem mondta mikor j\u00f6n, s\u0151t m\u00e9g el sem k\u00f6sz\u00f6nt, csak be\u00fclt az \u00f6reg Jeepbe \u00e9s elhajtott. Az ablakb\u00f3l figyeltem ahogy elt\u0171nik a kocsi a kanyarban, majd vissza\u00fcltem a kanap\u00e9ra, \u00e9s nagyot s\u00f3hajtottam, mire Sue hozz\u00e1m b\u00fajt,
\nMi baja van a gazdidnak, hm? Nem \u00e9rtem \u0151t. \u2013 mintha \u00e9rtette volna mit k\u00e9rdezek r\u00e1m n\u00e9zett, majd vakkantott egyet. \u2013 Te viszont egy nagyon okos kutya vagy. \u2013 simogattam meg a fej\u00e9t. \u2013 Te biztosan hi\u00e1nyozni fogsz, ha hazamegyek\u2026
\nM\u00e1r csak h\u00e1rom nap volt a hazautaz\u00e1somig. Tegnap besz\u00e9ltem a sz\u00fcleimmel, \u00e9s azt mondt\u00e1k, m\u00e1r meg is rendelt\u00e9k a jegyem, de nem kaptak el\u0151bbi id\u0151pontra, \u00edgy marad a szombat. \u201eNem baj, az hamar itt van, ha m\u00e1r tizennyolc napot kib\u00edrtam, ez a h\u00e1rom meg sem kottyan.\u201d \u2013 gondoltam \u00e9s kikeltem az \u00e1gyb\u00f3l. Zaj csapta meg a f\u00fclem, ami a konyh\u00e1b\u00f3l j\u00f6tt. Mikor bel\u00e9ptem Alain \u00e9pp egy dar\u00e1zzsal viaskodott, aki minden \u00e1ron benn akart maradni, \u00e9s \u0151 mint nagy \u00e1llatszeret\u0151 nem hajland\u00f3 agyon\u00fctni, \u00edgy egy serpeny\u0151vel pr\u00f3b\u00e1lta kihajtani a konyhaablakon, lecsapva vele minden \u00fatba es\u0151 b\u00fatort. J\u00f3t nevettem rajta, mire meglepetten fordult fel\u00e9m, p\u00e1r pillanatig sz\u00f3tlanul n\u00e9zett, majd visszat\u00e9rt a dar\u00e1zsvad\u00e1szathoz, akarom mondani a dar\u00e1zs hajt\u00e1szathoz, aminek a v\u00e9geredm\u00e9nye m\u00ednusz h\u00e1rom v\u00e1za, egy behorpadt serpeny\u0151, egy lehorzsolt konyhaszekr\u00e9ny \u00e9s egy sz\u00edvrohamos, \u00e1mde \u00e9l\u0151, \u00e9s szabad dar\u00e1zs lett.
\nJ\u00f3 reggelt! \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1 mosolyogva.
\nJ\u00f3 reggelt! \u2013 dobta a serpeny\u0151t a mosogat\u00f3ba, \u00e9s nem t\u0171nt t\u00fal vid\u00e1mnak. Ma sem.
\nMinden ok\u00e9? \u2013 \u00fcltem le az asztalhoz.
\nPersze, minden csod\u00e1s, m\u00e9gis mi baj lenne? \u2013 mondta mogorv\u00e1n \u00e9s el\u00e9m tett egy t\u00e1ny\u00e9r omlettet. \u2013 J\u00f3 \u00e9tv\u00e1gyat!
\nK\u00f6szi. \u2013 kezdtem el falatozni, \u00e9s figyeltem, ahogy a reggeli \u00fajs\u00e1got olvasta \u2013 Mi\u00e9rt vagy ma ilyen morcos?
\nMa? M\u00e1skor tal\u00e1n nem ilyen vagyok?
\nH\u00e1t, igaz ami igaz\u2026 jaj Alain, nem \u00e9rtelek \u00e9n t\u00e9ged. A m\u00faltkor olyan j\u00f3l megvoltunk, m\u00e9g elvitt\u00e9l kir\u00e1ndulni is, \u00e9s mes\u00e9lt\u00e9l nekem. Mi v\u00e1ltozott az\u00f3ta? \u00c9n tettem valamit?
\nDehogy is. \u2013 ivott a k\u00e1v\u00e9j\u00e1b\u00f3l \u2013 Egyszer\u0171en ilyen a hangulatom.
\nAh\u2026 \u00e9rtem. \u2013 tettem le a vill\u00e1t \u2013 \u00dagy \u00e9rzem, ut\u00e1lsz engem. \u2013 mormoltam halkan magam el\u00e9, mire meglepetten n\u00e9zett r\u00e1m \u2013 Elker\u00fclsz, nem besz\u00e9lsz velem, m\u00e9g csak r\u00e1m sem n\u00e9zel. Mit tettem, hogy \u00edgy viselkedsz velem?
\nMondtam m\u00e1r, hogy semmit. Mi most ez a faggat\u00f3z\u00e1s? Eddig nem \u00e9rdekelt hogy viselkedem.
\nMondd te mindig ilyen h\u00fclye volt\u00e1l? \u2013 \u00e1lltam fel \u2013 M\u00e1r ki a francot ne \u00e9rdekelne, hogy mi\u00e9rt b\u00e1nnak vad idegenk\u00e9nt vele? T\u00e9ged nem \u00e9rdekelne, ha ford\u00edtott helyzetben lenn\u00e9nk?
\nHa ford\u00edtott helyzetben lenn\u00e9nk, tudn\u00e1d mi\u00e9rt vagyok ilyen. \u2013 csapta az asztalra az \u00fajs\u00e1got, majd kiment. Rosszul \u00e9reztem magam, az elm\u00falt h\u00e9ten nem volt egy kedves, mit kedves, egy norm\u00e1lis szava sem hozz\u00e1m. Csup\u00e1n p\u00e1r napig volt velem bar\u00e1ts\u00e1gos. A nappaliba mentem \u00e9s v\u00e9gig hasaltam a kanap\u00e9n, \u00fagy n\u00e9ztem kifel\u00e9 a terasz ajt\u00f3n, ami a h\u00e1ts\u00f3 udvarra n\u00e9zett. Szakadt az es\u0151 \u00e9s el\u00e9g nagy sz\u00e9l is f\u00fajt. \u201eM\u00e9gis hova mehetett ez a pasi, nem hallottam, hogy beind\u00edtotta a kocsit.\u201d gondolkodtam, majd fel\u00e1lltam \u00e9s bementem a szob\u00e1mba \u00e1t\u00f6lt\u00f6zni, azut\u00e1n eserny\u0151t ragadtam \u00e9s \u00e9n is elhagytam a h\u00e1zat. El\u0151sz\u00f6r k\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem a h\u00e1z k\u00f6r\u00fcl, de sehol sem l\u00e1ttam, s\u0151t m\u00e9g Sue-t sem, majd elindultam a t\u00f3 fel\u00e9. Annyira esett, hogy az eserny\u0151 szinte semmit sem \u00e9rt, k\u00e9tszer ki is ford\u00edtotta a sz\u00e9l, mire le\u00e9rtem a t\u00f3ig, de itt sem voltak. Visszamentem a h\u00e1zhoz, \u00e9s m\u00e9g egyszer k\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem, de most sem tal\u00e1ltam \u0151ket, nem \u00e9rtettem m\u00e1r semmit, nagyon f\u00e1jt, hogy \u00edgy b\u00e1nik velem, \u00e9s nem b\u00edrtam tov\u00e1bb s\u00edr\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Bementem a h\u00e1zba, \u00e9s ledobtam az eserny\u0151t az els\u0151 sarokba, ami nagy cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9ssel levert egy v\u00e1z\u00e1t a hely\u00e9r\u0151l, majd a nappaliba mentem \u00e9s s\u00edrva levetettem magam a kanap\u00e9ra.
\nMi a j\u00f3 istent csin\u00e1lsz? \u2013 j\u00f6tt ki d\u00fch\u00f6ngve a dolgoz\u00f3szob\u00e1b\u00f3l.
\nAlain\u2026 \u2013 szipogtam \u2013 te itthon vagy? \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1 \u00e9s a szemem t\u00f6r\u00f6lgettem, de csak m\u00e9g ink\u00e1bb s\u00edrhatn\u00e9kom lett.
\nMi\u00e9rt szerinted hol lenn\u00e9k? \u2013 k\u00e9rdezte most m\u00e1r l\u00e1gyabb hangon \u00e9s elindult fel\u00e9m.
\nAzt hittem\u2026 \u2013 szipogtam m\u00e9g mindig \u2013 azt, hogy\u2026 elment\u00e9l valahova\u2026 ebben az es\u0151ben \u00e9s\u2026
\nTe kint volt\u00e1l ebben az \u00edt\u00e9let id\u0151ben? \u2013 \u00e9rt oda \u00e9s leguggolt el\u00e9m \u2013 \u00c9s mi\u00e9rt s\u00edrsz?
\nSzerinted, te idi\u00f3ta? \u2013 pr\u00f3b\u00e1ltam csillapodni, de a k\u00f6nnyeim egyre csak peregtek.
\nJosh\u2026 \u2013 t\u00f6r\u00f6lte le a k\u00f6nnyeim \u2013 olyan buta vagy. \u2013 mosolygott, de \u00e9n nem \u00e9reztem viccesnek a helyzetet, s\u0151t, egyre m\u00e9rgesebb lettem.
\nSz\u00f3val butas\u00e1gnak tartod, ha szeretn\u00e9k j\u00f3ban lenni azzal, akivel m\u00e1r majd\u2019 egy h\u00f3napja \u00e9lek egy\u00fctt, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul a rokonom?
\nNem, \u00e9n nem ezt mondtam, de kimenni ebben az id\u0151ben, m\u00e9g ha ut\u00e1nam is\u2026 \u2013 simogatta m\u00e9g mindig az arcom.
\n\u00dagy f\u00e9ltem Alain\u2026 \u2013 szipogtam ism\u00e9t \u2013 nem tudtam hol vagy\u2026 m\u00e9g a t\u00f3hoz is lementem, de nem tal\u00e1ltalak. \u2013 s\u00edrtam egyre hevesebben.
\nJosh\u2026- fogta k\u00e9t keze k\u00f6z\u00e9 az arcom \u00e9s felemelte, hogy szemben legyen az \u00f6v\u00e9vel. \u2013 k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m.
\nMit? \u2013 n\u00e9ztem \u00e9rtetlen\u00fcl.
\nHogy itt vagy. \u2013 \u00f6lelt mag\u00e1hoz, ami azt\u00e1n m\u00e1r v\u00e9gk\u00e9pp betett, \u00e9s csak b\u0151gtem mint egy h\u00fclye kisgyerek, akit\u0151l elvett\u00e9k a j\u00e1t\u00e9k\u00e1t. \u2013 K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Josh. \u2013 tolt el mag\u00e1t\u00f3l, de \u00e9pp csak annyira, hogy ism\u00e9t r\u00e1m n\u00e9zzen. Szemei most jobban hasonl\u00edtottak a tengerre az \u00e9gbolt helyett, mintha hull\u00e1mok gy\u00fclekezn\u00e9nek benne. \u2013 \u00c9n egy nagyon rossz nagyb\u00e1csi vagyok.
\nNem, dehogy\u2026
\nDe igen. \u2013 mondta, majd egyre k\u00f6zelebb hajolt, am\u00edg ajkaink szinte m\u00e1r \u00f6ssze\u00e9rtek.
\nAlain \u2013 suttogtam remeg\u0151 hangon.
\nNe haragudj, ami\u00e9rt ilyen rossz nagyb\u00e1csi vagyok. \u2013 s\u00fagta, \u00e9s ajkai forr\u00f3n \u00e9rintett\u00e9k az eny\u00e9meket, majd l\u00e1gyan cs\u00f3kolni kezdett. Annyira gyeng\u00e9d volt, \u00f3vatos \u00e9s szenved\u00e9lyes, hogy el is feledkeztem r\u00f3la, hogy \u0151 a rokonom, hogy f\u00e9rfi, \u00e9s hogy ezid\u00e1ig azt gondoltam, teljes sz\u00edv\u00e9b\u0151l ut\u00e1l. Csak \u00e1lltam \u00e9s engedtem, hogy cs\u00f3kja egyre k\u00f6vetel\u0151z\u0151bb, vadabb legyen, m\u00e1r annyira mag\u00e1val ragadott, hogy \u00f6ntudatlanul karoltam \u00e1t a nyak\u00e1t \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam m\u00e9g k\u00f6zelebb ker\u00fclni hozz\u00e1. Ahogy nyelv\u00fcnk tal\u00e1lkozott, felny\u00f6gtem az \u00e9rz\u00e9st\u0151l, ami az eg\u00e9sz testem \u00e1tj\u00e1rta, \u00e9s tal\u00e1n pont ez a reakci\u00f3 volt az, amely hat\u00e1s\u00e1ra, megszak\u00edtotta ezt az \u00e9rz\u00e9kien szenved\u00e9lyes j\u00e1t\u00e9kot. Kipirulva \u00e9s leveg\u0151 ut\u00e1n kapkodva n\u00e9zt\u00fck egym\u00e1st, \u00e9s csak most d\u00f6bbentem r\u00e1, hogy mit is tett\u00fcnk.
\nAlain, te\u2026 \u00e9n\u2026
\nJosh, \u2013 \u00e9rt ism\u00e9t az arcomhoz, de elh\u00faz\u00f3dtam \u2013 k\u00e9rlek, ne haragudj, \u00e9rts meg \u00e9n\u2026
\nNem! \u2013 v\u00e1gtam k\u00f6zbe \u2013 Nem akarom\u2026 ne akarj magyar\u00e1zkodni\u2026 \u2013 kezdtem el h\u00e1tr\u00e1lni, majd mikor majdnem a bej\u00e1ratn\u00e1l j\u00e1rtam, megfordultam \u00e9s elhagytam a h\u00e1zat, egyetlen p\u00f3l\u00f3ban, eserny\u0151 n\u00e9lk\u00fcl szaladtam a viharban. Egyre csak futottam, az es\u0151t\u0151l, \u00e9s persze a s\u00edr\u00e1st\u00f3l szinte semmit sem l\u00e1ttam, azt sem, hogy merre megyek.
\nJosh! \u2013 hallottam a nevem a t\u00e1volb\u00f3l, majd h\u00e1tra fordultam, \u00e9s l\u00e1ttam, hogy k\u00f6vet, erre m\u00e9g gyorsabban kezdtem futni \u2013 Josh k\u00e9rlek \u00e1llj meg! \u2013 egyre k\u00f6zelebbr\u0151l hallottam a hangj\u00e1t, h\u00e1tra n\u00e9ztem \u00e9s m\u00e1r szinte utol \u00e9rt, nem figyeltem merre, csak futottam, mikor hirtelen megbotlottam \u00e9s a f\u00f6ldre estem. Egyre ink\u00e1bb s\u00edrnom kellett, teljesen \u00f6ssze voltam zavarodva. Mikor oda \u00e9rt, leguggolt mell\u00e9m \u00e9s seg\u00edtett fel\u00fcln\u00f6m. \u2013 Josh, k\u00e9rlek ne ut\u00e1lj. Ne szaladj el\u2026 besz\u00e9lj\u00fck meg, gyere \u2013 pr\u00f3b\u00e1lt felseg\u00edteni a f\u00f6ldr\u0151l, de nem akartam vele menni.
\nHagyj! \u2013 l\u00f6ktem el a kez\u00e9t, de nem \u00e9rdekelte, hirtelen felemelt a f\u00f6ldr\u0151l \u00e9s a v\u00e1ll\u00e1ra vett, majd elindult vissza a h\u00e1zhoz. \u2013 Neee\u2026 Alain! \u2013 r\u00fagkap\u00e1ltam, de lefogta a l\u00e1bam \u2013 Hagyj m\u00e1r b\u00e9k\u00e9n! Tegy\u00e9l le! \u2013 \u00fct\u00f6ttem most a h\u00e1t\u00e1t, de nem haszn\u00e1lt, meg sem \u00e1llt a nappaliig, majd letett a kanap\u00e9ra, \u00e9s ott hagyott, p\u00e1r perc m\u00falva viszont egy t\u00f6r\u00f6lk\u00f6z\u0151vel a fej\u00e9n, egy m\u00e1sikkal pedig a kez\u00e9ben, p\u00f3l\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl t\u00e9rt vissza, majd let\u00e9rdelt el\u00e9m \u00e9s t\u00f6r\u00f6lni kezdte a hajam. Vacogtam a hidegt\u0151l, \u00e9s remegett a testem, de az nem kiz\u00e1r\u00f3lag a miatt mert f\u00e1ztam. Miut\u00e1n majdnem sz\u00e1razra t\u00f6r\u00f6lte a hajam fel\u00e1llt.
\nVedd le a vizes ruh\u00e1id, k\u00fcl\u00f6nben megf\u00e1zol. \u2013 sz\u00f3lalt meg, mire ijedten n\u00e9ztem fel r\u00e1. \u2013 Nem kell agg\u00f3dnod, nem \u00e9rek hozz\u00e1d, egy ujjal sem, m\u00e9g csak r\u00e1d sem n\u00e9zek. \u2013 mondta \u00e9s a kandall\u00f3hoz l\u00e9pett, hogy begy\u00fajtson. Igaza volt, ha tov\u00e1bbra is \u00edgy maradok nagyon meg fogok f\u00e1zni, \u00edgy bementem a szob\u00e1mba \u00e9s sz\u00e1raz ruh\u00e1t vettem fel, majd v\u00e9gigd\u0151ltem az \u00e1gyon. A gondolataim folyton csak a k\u00f6r\u00fcl a cs\u00f3k k\u00f6r\u00fcl forogtak, ahogy eszembe jutott, szinte ism\u00e9t \u00e9reztem az ajkait az eny\u00e9men. De mi\u00e9rt volt olyan j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s? Idi\u00f3ta vagyok, csak \u0151t hib\u00e1ztatom, pedig \u00e9n is ugyan \u00fagy b\u0171n\u00f6s vagyok, hiszen viszont cs\u00f3koltam. \u2013 felkeltem az \u00e1gyr\u00f3l \u00e9s visszamentem a nappaliba. Ott \u00fclt a kanap\u00e9n, \u00e9s csak merengett maga el\u00e9.
\nAlain. \u2013 \u00e1lltam meg a kanap\u00e9 mellett. Ahogy meghallotta a hangom r\u00e1m n\u00e9zett, szomor\u00fa volt, nem is kicsit, nem tagadhatta. \u2013 Sajn\u00e1lom.
\nItt \u00e9n vagyok az egyetlen akinek sajn\u00e1lni val\u00f3ja van. \u2013 mondta \u00e9s nagyot s\u00f3hajtott \u2013 Elvesztettem a fejem, nagyon sajn\u00e1lom Josh, nem kellett volna\u2026
\nMost m\u00e1r \u00fagyis mindegy, ne \u00e9rezz b\u0171ntudatot.
\nHogy mondhatod ezt, azok ut\u00e1n, ahogy viselkedt\u00e9l?
\nMegijedtem, sajn\u00e1lom. De \u00e9n is ugyan olyannyira hib\u00e1s vagyok mint te. Nem haragszom, csak felejts\u00fck el, j\u00f3? \u2013 \u00fcltem le mell\u00e9.
\nHogy j\u00f3-e? \u2013 mosolyodott el \u2013 Rendben van. \u2013 mondta \u00e9s kezet ny\u00fajtott. Egy ideig csak n\u00e9ztem, majd kezet r\u00e1ztam vele, ezzel le is tudtuk a t\u00f6rt\u00e9nteket. L\u00e1tsz\u00f3lag.
\nIzgatottan \u00e9bredtem, \u00e9s az \u00e1gyra dobtam a b\u0151r\u00f6nd\u00f6m. M\u00e1r az este bepakoltam, csak m\u00e9g egyszer \u00e1t akartam n\u00e9zni, hogy mindent eltettem-e , majd kicipeltem a bej\u00e1rati ajt\u00f3hoz \u00e9s a konyh\u00e1ba mentem.
\nJ\u00f3 reggelt Alain! \u2013 \u00fcltem le az asztalhoz.
\nNeked is. M\u00e1ris k\u00e9sz a reggelid.
\nK\u00f6szi. \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1 mosolyogva. Furcsa, de mi\u00f3ta az a zavarba ejt\u0151 incidens t\u00f6rt\u00e9nt eg\u00e9szen norm\u00e1lis lett a kapcsolatunk. B\u00e1r annak csup\u00e1n k\u00e9t napja, de p\u00e9ld\u00e1ul tegnap eg\u00e9sz nap egyszer sem vit\u00e1ztunk, s\u0151t j\u00f3l elbesz\u00e9lgett\u00fcnk. \u2013 Sue merre van? \u2013 n\u00e9ztem k\u00f6r\u00fcl, de sehol sem l\u00e1ttam a kuty\u00e1t.
\nKiengedtem, hogy elv\u00e9gezze a dolg\u00e1t miel\u0151tt indulunk a rept\u00e9rre. \u2013 tette el\u00e9m az omlettem. Az elm\u00falt h\u00e1rom h\u00e9ten minden napom ezzel kezdtem, \u00e9s Alain tagadhatatlanul finoman k\u00e9sz\u00edti el.
\n\u00c9rtem. Mennyi id\u0151 m\u00edg oda \u00e9r\u00fcnk?
\nKicsit t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00f3ra.
\nOk\u00e9. Alain, sosem k\u00e9rdeztem, de\u2026 mi\u00e9rt laksz itt egyed\u00fcl \u00e9s \u00e9lsz remete \u00e9letet? \u2013 n\u00e9ztem a szem\u00e9be, amely egyfajta f\u00e1jdalmat, tal\u00e1n lelki f\u00e1jdalmat sug\u00e1rzott.
\nEzt v\u00e1lasztottam. Van aki a ny\u00fczsg\u0151 nagyv\u00e1rosokat, a hat\u00e1rid\u0151ket, az \u00f6r\u00f6k\u00f6s zajt szereti, mit p\u00e9ld\u00e1ul te is, de \u00e9n nem. \u00c9n szeretem a cs\u00f6ndet \u00e9s a mag\u00e1nyt, ami \u00edgy, szabad\u00fasz\u00f3 \u00edr\u00f3k\u00e9nt, nagyon is j\u00f3l j\u00f6n. Senki sem s\u00fcrget, senki sem zavar.
\nCsak \u00e9n zavartalak, h\u00e1rom teljes h\u00e9tig. De holnapt\u00f3l v\u00e9gre visszat\u00e9rhetsz a r\u00e9gi \u00e9letedhez. Biztosan alig v\u00e1rod m\u00e1r. \u2013 f\u00fcrk\u00e9sztem az arc\u00e1t, \u00e9s tal\u00e1n kicsit elmosolyodott.
\nKitudja.
\nH\u00e1t\u2026 hi\u00e1nyozni biztos nem fogok. \u2013 mondtam kis nevet\u00e9ssel a hangomban, de erre nem v\u00e1laszolt, csak fel\u00e1llt az asztalt\u00f3l \u00e9s a mosogat\u00f3ba tette a k\u00e1v\u00e9s cs\u00e9sz\u00e9j\u00e9t.
\nEg\u00e9sz a rept\u00e9rig vezet\u0151 \u00faton alig sz\u00f3ltunk p\u00e1r sz\u00f3t egym\u00e1shoz, \u00e9n sem tudtam mit mondhatn\u00e9k, \u0151 pedig alapb\u00f3l nem volt olyan besz\u00e9des t\u00edpus, aki csak mag\u00e1t\u00f3l elkezd fecsegni. A szitu\u00e1ci\u00f3 hasonl\u00edtott arra, amikor \u00e9rkeztem, csak akkor \u00e9n \u00fcltem a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9sen Sue pedig el\u00f6l, most viszont ford\u00edtva. Mikor leparkoltunk a rept\u00e9r el\u0151tt, valahogy nem akar\u00f3dzott kisz\u00e1llni az \u00f6reg Jeepb\u0151l. \u201eMi ez az \u00e9rz\u00e9s? Csak nem szomorkodom, mert elhagyom ezt a helyet? Hiszen mi\u00f3ta ezt a napot v\u00e1rom, \u00e9s v\u00e9gre el\u00e9rkezett, p\u00e1r \u00f3ra m\u00falva ism\u00e9t Bostonban lehetek a sz\u00fcleimmel. De akkor mi\u00e9rt vagyok szomor\u00fa?\u201d
\nJosh. \u2013 nyitotta ki Alain az ajt\u00f3t \u00e9s k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zett r\u00e1m. \u2013 Minden rendben? Mire v\u00e1rsz?
\nCsak\u2026 gondolkodtam. \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1 \u2013 Azt hittem otthon hagytam valamit, m\u00e1rmint n\u00e1lad, a h\u00e1zadban\u2026 de nem. Mindenem megvan. \u201eM\u00e1r hogy ne lenne mikor h\u00e1romszor \u00e1tn\u00e9ztem a b\u0151r\u00f6nd\u00f6met. Sz\u00e1llj m\u00e1r ki \u00e9s \u00fclj fel arra a g\u00e9pre, ne j\u00e1tszd a m\u00e1rt\u00edrt\u201d \u2013 mondtam magamnak, majd nagyot s\u00f3hajtottam \u00e9s kisz\u00e1lltam. Alain megfogta a b\u0151r\u00f6nd\u00f6m \u00e9s elindultunk befel\u00e9. Miut\u00e1n felvettem a jegyem \u00e9s a poggy\u00e1szom is feladtam a besz\u00e1ll\u00f3kapuhoz ment\u00fcnk, \u00e9s le\u00fclt\u00fcnk. F\u00e9l \u00f3ra volt m\u00e9g a besz\u00e1ll\u00e1sig, \u00edgy alkalmunk ad\u00f3dott m\u00e9g elk\u00f6sz\u00f6nni, de egyik\u0151nk sem sz\u00f3lt egy sz\u00f3t sem, csak \u00fclt\u00fcnk egym\u00e1s mellett. Tal\u00e1n Sue volt az egyetlen, aki b\u00facs\u00fazni akart, mert hozz\u00e1m b\u00fajt \u00e9s halkan ny\u00fcsz\u00edtett. \u2013 Mi van kisl\u00e1ny? \u2013 simogattam meg \u2013 Tal\u00e1lkozunk m\u00e9g, ne agg\u00f3dj. \u2013 mosolyogtam r\u00e1, majd Alainre n\u00e9ztem, aki minket figyelt. \u2013 Tal\u00e1lkozunk m\u00e9g, ugye? \u2013 k\u00e9rdeztem szomor\u00faan, mire hirtelen \u00e1t\u00f6lelt. Tudtam, hogy mit akar mondani, \u00e9s nem is v\u00e1rtam el t\u0151le, hogy kimondja. Ak\u00e1r mennyit is vitatkoztunk, megkedvelt\u00fck egym\u00e1st, ez\u00e9rt term\u00e9szetes, hogy neh\u00e9z elv\u00e1lnunk. Nem tudom mennyi ideig \u00f6lelt\u00fck egym\u00e1st, mert csak arra figyeltem fel mikor megsz\u00f3lalt a hangosbemond\u00f3: Megk\u00e9rj\u00fck Bostonba tart\u00f3 utasainkat, hogy f\u00e1radjanak a hetes kapuhoz, hamarosan megkezdj\u00fck a besz\u00e1ll\u00e1st!
\nIndul a g\u00e9ped. \u2013 mondta \u00e9s elengedett.
\nIgen. \u2013 \u00e1lltam fel.
\nVigy\u00e1zz magadra otthon, rendben k\u00f6ly\u00f6k? \u2013 mosolyodott el \u2013 \u00c9s a sz\u00fcleidet \u00fcdv\u00f6zl\u00f6m.
\n\u00c1tadom nekik. \u2013 indultam el a kapu fel\u00e9, de m\u00e9g visszafordultam egy percre \u2013 \u00d6r\u00fcl\u00f6k, hogy itt nyaralhattam n\u00e1lad Alain Claude Valentine Lagu\u00e9. Sosem felejtem el, \u00edg\u00e9rem. \u2013 tartottam vissza egy k\u00f6nnycseppet, majd a kapuhoz mentem \u00e9s \u00e1tadtam a stewardessnek a jegyem. M\u00e1r majdnem felsz\u00e1lltam mikor Sue vakkantott egyet, visszafordultam \u00e9s l\u00e1ttam, hogy Alain s\u00edr, ezek ut\u00e1n persze \u00e9n sem tudtam meg\u00e1llni, \u00e9s eleredtek a k\u00f6nnyeim, \u00edgy intettem m\u00e9g egy utols\u00f3t, majd m\u00e1r t\u00e9nyleg musz\u00e1j volt elindulnom.
\nMikor lesz\u00e1llt a g\u00e9pem Bostonban siet\u0151s l\u00e9ptekkel mentem a csomagom\u00e9rt, majd a kij\u00e1rat fel\u00e9 vettem az ir\u00e1nyt. M\u00e1r \u00e9ppen taxit akartam fogni, mikor megl\u00e1ttam egy ismer\u0151s kocsit. A s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k BMW a rept\u00e9r bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l parkolt, vagyis a sz\u00fcleim bent v\u00e1rnak, de nem volt m\u00e1r kedvem vissza menni, \u00edgy a kocsihoz mentem \u00e9s ott v\u00e1rtam. Szerencs\u00e9re egy rug\u00f3ra j\u00e1r az agyunk, mert p\u00e1r perc m\u00falva megjelentek, \u00e9s anya s\u00edrva borult a nyakamba.
\nJosh, v\u00e9gre, annyira hi\u00e1nyozt\u00e1l, el sem tudom mondani, de j\u00f3 ism\u00e9t l\u00e1tni.
\nTi is hi\u00e1nyoztatok. \u2013 mondtam miut\u00e1n elengedett.
\nCsak ennyi fiam? \u2013 n\u00e9zett r\u00e1m apa \u00e9rtetlen\u00fcl \u2013 Abb\u00f3l k\u00f6vetkeztetve, ahogy h\u00e1rom hete besz\u00e9lt\u00e9l, azt gondoltam, hogy majd a nyakunkba veted magad, \u00e9s h\u00e1l\u00e1lkodsz, hogy itthon vagy.
\nNagyon \u00f6r\u00fcl\u00f6k neki apa, hogy itthon vagyok. Csak\u2026 elf\u00e1radtam, hossz\u00fa volt a rep\u00fcl\u0151\u00fat.
\nAz m\u00e1r igaz. Akkor gyere, menj\u00fcnk haza. \u2013 tette be a kocsiba a csomagom majd besz\u00e1lltunk \u00e9s elindultunk. Folyton csak k\u00e9rdezgettek, hogy milyen volt ez az, de semmi kedvem nem volt besz\u00e9lni r\u00f3la, \u00edgy csak t\u0151mondatokban, vagy egy egy sz\u00f3val v\u00e1laszoltam. Mikor v\u00e9gre haza \u00e9rt\u00fcnk egyenesen a szob\u00e1mba mentem \u00e9s v\u00e9gigd\u0151ltem az \u00e1gyon. F\u00e1radt voltam, \u00e9s szomor\u00fa. Nem gondoltam volna, hogy majd \u00edgy megvisel, hogy el kell hagynom Alaint, \u00e9s azt a kis falut, Aspres sur Buechet.
\nK\u00e9t hete m\u00e1r, hogy ism\u00e9t itthon vagyok Bostonban, \u00e9s az \u00e9letem alaposan megv\u00e1ltozott. Nem n\u00e9ztem annyi t\u00e9v\u00e9t, nem telefon\u00e1lgattam minden nap a bar\u00e1taimnak, m\u00e9g tal\u00e1lkozni is csak egyszer tal\u00e1lkoztam vel\u00fck, s\u0151t m\u00e9g az \u00f3r\u00e1t is hanyagolom. Van mikor hajnalban fekszem le \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n kelek ki az \u00e1gyb\u00f3l, pedig az a hat \u00f3ra id\u0151eltol\u00f3d\u00e1s nem sok, \u00e9s persze, ha az is lenne is megszoktam volna m\u00e1r. Egyszer\u0171en ehhez van kedvem. A sz\u00fcleim olykor furcs\u00e1n n\u00e9znek r\u00e1m, az \u00faj szok\u00e1saim miatt, m\u00e1skor mosolyognak rajta, de eg\u00e9szen biztosan zavarja \u0151ket, mivel anya est\u00e9nk\u00e9nt mindig bej\u00f6n a szob\u00e1mba \u00e9s k\u00e9rdezget a ny\u00e1rr\u00f3l, \u00e9s persze ez ma sem maradhat el.
\nSzia Josh. Bej\u00f6hetek? \u2013 \u00e1llt a szob\u00e1m ajtaj\u00e1ban.
\nH\u00e1t persze anya. \u2013 csuktam \u00f6ssze a k\u00f6nyvet \u00e9s fel\u00fcltem az \u00e1gyon.
\nHogy telt a napod kicsim?
\nJ\u00f3l. \u00c9s neked?
\nNekem is el\u00e9g j\u00f3l. Ap\u00e1ddal mi \u00fajs\u00e1g?
\nElment golfozni.
\nAh, \u00e9rtem. Gondolom nem \u00f6r\u00fclsz neki, hogy csak egyik\u0151nk tud itthon lenni veled, de nem hagyhattuk mindketten ott a munk\u00e1t.
\nPersze anya \u00e9n ezt meg\u00e9rtem.
\nT\u00e9nyleg? \u00d6r\u00fcl\u00f6k neki. \u00c9s\u2026 nem mes\u00e9lsz nekem valamit a nyaral\u00e1sodr\u00f3l?
\nM\u00e1rmint a Franciaorsz\u00e1gban t\u00f6lt\u00f6tt h\u00e1rom h\u00e9tr\u0151l? \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1 k\u00e9rd\u0151n.
\nNos igen, ha te \u00edgy fogalmazol.
\nH\u00e1t nyaral\u00e1snak nem lehet nevezni. Hideg volt, folyton esett az es\u0151\u2026
\n\u00c9rtem, \u00e9s sajn\u00e1lom. Na de Alainnel mi volt?
\nHogy \u00e9rted? \u2013 j\u00f6ttem kicsit zavarba.
\nJ\u00f3l kij\u00f6ttetek egym\u00e1ssal? Eml\u00e9kszem m\u00e9g kisgyermek volt\u00e1l mikor utolj\u00e1ra P\u00e1rizsban voltunk n\u00e1luk l\u00e1togat\u00f3ban. Annyira oda volt \u00e9rted, hogy nem is engedte, hogy m\u00e1s foglalkozzon veled, \u00e9jjel nappal egy\u00fctt voltatok. Szeretett t\u00e9ged nagyon.
\nAnya, ezel\u0151tt mi\u00e9rt nem mes\u00e9lt\u00e9l nekem sosem r\u00f3la? Azt sem tudtam hogy l\u00e9tezik.
\nNos\u2026 tudod kicsim, az ember nem tart folyton mindent \u00e9szben.
\nEzt \u00e9rtsem \u00fagy, hogy megfeledkezt\u00e9l r\u00f3la, hogy van egy unoka\u00f6cs\u00e9d? Aki egyed\u00fcl \u00e9l az Alpokban, egy isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti kis falu hat\u00e1r\u00e1t\u00f3l is t\u00f6bb kilom\u00e9terre, mintha lepr\u00e1s lenne? Mit v\u00e9tett, hogy \u00edgy kell \u00e9lnie?
\nJoshua, \u0151 d\u00f6nt\u00f6tt \u00edgy.
\nIgaz\u00e1n, akkor mi\u00e9rt zargattad fel az \u00e9let\u00e9t? Mi\u00e9rt jutott eszedbe t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9v ut\u00e1n, hogy felkeresd \u0151t? Mi\u00e9rt s\u00f3zt\u00e1l a nyak\u00e1ba egy k\u00f6lyk\u00f6t? Nem \u00e9rtem anya\u2026 \u00e9n m\u00e1r semmit sem \u00e9rtek.
\nAlain nem besz\u00e9lt neked err\u0151l? \u2013 k\u00e9rdezte, mire \u00e9n csak b\u00f3logattam \u2013 \u00c9rtem. \u2013 s\u00f3hajtott nagyot, majd megfogta a kezem. \u2013 Elmondom neked, de \u00edg\u00e9rd meg k\u00e9rlek, hogy nem \u00edt\u00e9lkezel felette. Rendben van? \u2013 ism\u00e9t b\u00f3lintottam, majd bele kezdett. \u2013 Alaint kitagadta a csal\u00e1dja.
\nHogy mi? \u2013 lep\u0151dtem meg.
\nIgen\u2026 megtagadt\u00e1k a sz\u00fclei, \u00e9s minden m\u00e1s rokona is. Ez\u00e9rt k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt el oda. Csal\u00f3dott az emberekben, de tudta j\u00f3l, hogy benne m\u00e9g nagyobbat csal\u00f3dtak.
\nMi\u00e9rt?
\nNos, ezt nem nekem kellene elmondanom.
\nAkkor m\u00e9gis kinek? Anya k\u00e9rlek\u2026 \u0151 a nagyb\u00e1ty\u00e1m.
\nNem\u2026 \u2013 mondta, mire \u00e9n azt hittem arra \u00e9rti, hogy nem mondja el, de mikor folytatta ledermedtem. \u2013 Alain nem a nagyb\u00e1ty\u00e1d, Josh, m\u00e9g csak nem is a rokonod.
\nHogyan? De h\u00e1t\u2026
\nAlaint \u00f6r\u00f6kbe fogadt\u00e1k a nagyb\u00e1ty\u00e1m\u00e9k. Mivel Sabinenak nem lehetett saj\u00e1t gyereke, az adopt\u00e1l\u00e1s mellett d\u00f6nt\u00f6ttek. De err\u0151l m\u00e9g maga Alain sem tud, m\u00e9g k\u00e9t hetes sem volt mikor az anyja meghalt gyermek\u00e1gyi l\u00e1zban. Sabine \u00e9s Damien akkor m\u00e1r f\u00e9l \u00e9ve v\u00e1rt egy \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt gyermekre, mert nem akartak id\u0151sebbet \u00f6r\u00f6kbe fogadni, ez\u00e9rt szinte azonnal hozz\u00e1juk ker\u00fclt. Saj\u00e1tjukk\u00e9nt nevelt\u00e9k, eg\u00e9szen tizenkilenc \u00e9ves kor\u00e1ig.
\nJ\u00f3, de mi\u00e9rt tagadt\u00e1k ki?
\nAz\u00e9rt, mert Alain\u2026 homoszexu\u00e1lis. \u2013 mondta ki anya, mire hossz\u00fa percekig, nem tudtam megsz\u00f3lalni. Csak n\u00e9ztem magam el\u00e9, \u00e9s kattogott az agyam. \u201eAkkor az a cs\u00f3k, nem v\u00e9letlen volt? Eg\u00e9sz v\u00e9gig, am\u00edg ott \u00e9ltem vele\u2026 \u0151\u2026 de anya tudott err\u0151l m\u00e9gis r\u00e1 b\u00edzott\u2026\u201d \u2013 n\u00e9ztem any\u00e1mra.
\nDe\u2026 ha kitagadt\u00e1k emiatt, mi\u00e9rt k\u00fcldt\u00e9l hozz\u00e1?
\nSosem vetettem meg \u0151t e miatt Joshua, \u00e9s szeretn\u00e9m, ha te sem tenn\u00e9d. Nem tehet err\u0151l, ez nem egy betegs\u00e9g, nem ferde hajlam. Ez olyan mit hogy van akinek a barna haj tetszik, m\u00e1snak a sz\u0151ke. A f\u00e9rfiak \u00e1ltal\u00e1ban a n\u0151kh\u00f6z vonz\u00f3dnak, de akad, aki a saj\u00e1t nem\u00e9t r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben.
\nTudom anya, \u00e9s nem \u00edt\u00e9lem \u0151t el. \u2013 \u201eM\u00e1r hogy is tehetn\u00e9m, mikor \u00e9lveztem a cs\u00f3kj\u00e1t. De ez m\u00e9g nem jelenti, hogy \u00e9n is meleg vagyok ugye?\u201d \u2013 zavarodtam \u00f6ssze.
\nL\u00e1tom ez most kicsit sok volt neked egyszerre. Jobb lesz, ha most lefekszel, j\u00f3?
\nUm\u2026 igen, szerintem is. J\u00f3 \u00e9jt anya! \u2013 pusziltam meg az arc\u00e1t, majd elhagyta a szob\u00e1m. Hi\u00e1ba fek\u00fcdtem le, nem tudtam elaludni, \u00e9s most nem az\u00e9rt mert d\u00e9lut\u00e1n kett\u0151kor \u00e9bredtem, folyton csak Alain j\u00e1rt a fejemben \u00e9s az, amit megtudtam r\u00f3la\u2026
\nH\u00e1rom nappal az any\u00e1val val\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sem ut\u00e1n \u00fagy hat\u00e1roztam kimozdulok v\u00e9gre, felh\u00edvtam n\u00e9h\u00e1ny bar\u00e1tom \u00e9s elment\u00fcnk sz\u00f3rakozni. V\u00e9gre nem gondoltam a ny\u00e1rra \u00e9s Alainre, sokat bolondoztunk, nevetg\u00e9lt\u00fcnk, pont mint r\u00e9gen. M\u00e1r s\u00f6t\u00e9tedett, mikor haza \u00e9rtem, bel\u00e9ptem az ajt\u00f3n \u00e9s ledobtam a kab\u00e1tom, a cip\u0151mmel egy\u00fctt.
\nItthon vagyok! \u2013 mondtam, majd a nappali fel\u00e9 vettem az ir\u00e1ny \u2013 Anya itt vagytok? \u2013 l\u00e9ptem be, de abban a pillanatban meg is \u00e1lltam, \u00e9s d\u00f6bbenten n\u00e9ztem a kanap\u00e9n \u00fcl\u0151 sz\u0151ke f\u00e9rfit.
\n\u00c1 Josh, v\u00e9gre\u2026 \u2013 sz\u00f3lalt meg anya \u2013 M\u00e1r v\u00e1rtunk.
\nUm\u2026 bocs, csak\u2026 Alain, te hogy ker\u00fclsz ide? \u2013 n\u00e9ztem egyfolyt\u00e1ban. Tal\u00e1n nem ilyen fogadtat\u00e1sra sz\u00e1m\u00edtott r\u00e9szemr\u0151l, mert lehorgasztotta a fej\u00e9t \u00e9s nagyot s\u00f3hajtott.
\n\u00c9n h\u00edvtam meg. \u2013 \u00e1llt f\u00f6l anya a kanap\u00e9r\u00f3l \u2013 \u00dcdv\u00f6z\u00f6ld illedelmesen e vend\u00e9g\u00fcnket.
\nHell\u00f3. \u2013 intettem, de anya megfogta a karom \u00e9s el\u00e9 h\u00fazott.
\nHagyd csak Nadia. \u2013 \u00e1llt fel Alain is \u2013 Nem kell er\u0151ltetni, ha nem akarja. \u2013 ment el el\u0151ttem, \u00e9s meg\u00e1llt az ablak el\u0151tt. \u2013 Milyen m\u00e1s itt, mint otthon. \u2013 jegyezte meg, \u00e9s tudtam, hogy nekem sz\u00e1nja. Sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt \u00e9l egyed\u00fcl, persze az igazat nem t\u0151le tudtam meg. \u201eMi ez? Csak nem \u00edt\u00e9lkezem? Azt mondtam, nem fogom el\u00edt\u00e9lni, most m\u00e9gis \u00edgy b\u00e1nok vele.\u201d
\n\u00c9n\u2026 a szob\u00e1mban leszek. \u2013 mondtam, \u00e9s meg sem \u00e1lltam, m\u00edg be nem csuktam magam m\u00f6g\u00f6tt az ajt\u00f3t. Hevesen vert a sz\u00edvem, azt hittem kiugrik a hely\u00e9r\u0151l. V\u00e9gig d\u0151ltem az \u00e1gyon, \u00e9s addig gondolkodtam m\u00edg elnyomott az \u00e1lom.
\nNem tudom mennyi ideig aludhattam, de kopog\u00e1sra \u00e9bredtem. Megd\u00f6rg\u00f6ltem a szemem \u00e9s fel\u00fcltem az \u00e1gyon.
\nIgen? \u2013 sz\u00f3ltam, ki de nem \u00e9rkezett v\u00e1lasz \u2013 Gyere be! \u2013 mondtam, de semmi, csak ism\u00e9t az a hang, nem is kopog\u00e1s volt, hanem ink\u00e1bb kapar\u00e1sz\u00e1s. Kikeltem az \u00e1gyb\u00f3l \u00e9s az ajt\u00f3hoz mentem, majd r\u00e9snyire nyitottam \u00e9s kikukucsk\u00e1ltam, de senkit sem l\u00e1ttam, m\u00e1r be akartam csukni az ajt\u00f3t mikor liheg\u00e9st hallottam. Len\u00e9ztem \u00e9s meglep\u0151dtem, mert egy nagy k\u00e9k szemp\u00e1r n\u00e9zett r\u00e1m. \u2013 Sue! \u2013 guggoltam le el\u00e9, \u00e9s megsim\u00edtottam, mire hozz\u00e1m b\u00fajt. \u2013 Szia kisl\u00e1ny. Nagyon hi\u00e1nyozt\u00e1l ugye tudod?
\nTe is hi\u00e1nyozt\u00e1l neki. \u2013 j\u00f6tt egy hang nem olyan messzir\u0151l. K\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem \u00e9s \u00e9szrevettem tulajdonos\u00e1t a szomsz\u00e9d szoba ajtaj\u00e1ban.
\nAlain\u2026 \u2013 \u00e1lltam fel, nagyon zavarba j\u00f6ttem.
\nBocs, ha fel\u00e9bresztett. Sue\u2026 \u2013 jelzett neki, mire a kutya odament hozz\u00e1.
\nNem\u2026 nem \u00e9bresztett fel. \u2013 l\u00f3d\u00edtottam.
\nAkkor j\u00f3\u2026
\nJ\u00f3 \u00e9jt! \u2013 mentem volna vissza a szob\u00e1ba.
\nJosh\u2026 \u2013 sz\u00f3lt ut\u00e1nam, mire nem mozdult a l\u00e1bam \u2013 J\u00f3l vagy?
\nPersze, mi bajom lenne?
\nNem \u00fagy \u00e9rtettem, hanem \u00e1ltal\u00e1ban, mi\u00f3ta haza j\u00f6tt\u00e9l.
\nIgen.. v\u00e9gre visszakaptam az \u00e9letem\u2026 \u2013 mondtam szarkasztikusan.
\n\u00c9rtem\u2026 \u00e9s azt is meg\u00e9rtem, ha ut\u00e1lsz\u2026 Nadia eml\u00edtette, hogy elmondta neked\u2026 az igazat. \u2013 v\u00e1rta a v\u00e1laszomat, de nem tudtam mit mondhatn\u00e9k \u2013 Sajn\u00e1lom. \u2013 indult el a szoba fel\u00e9.
\nMit sajn\u00e1lsz? \u2013 k\u00e9rdeztem halkan \u2013 Mintha te tehetn\u00e9l r\u00f3la\u2026 nem \u00edt\u00e9llek el, csak\u2026 maradj t\u0151lem t\u00e1vol, k\u00e9rlek.
\nAh\u2026 rendben, ha ezt szeretn\u00e9d. \u00c9rthet\u0151, ha undorodsz t\u0151lem.
\nNem err\u0151l van sz\u00f3! \u2013 v\u00e1gtam r\u00e1, kicsit hangosabban \u2013 Nem undorodom, csak\u2026 \u00f6ssze vagyok zavarodva, azt hiszem.
\nJ\u00f3\u2026 meg\u00e9rtem. Nem az\u00e9rt j\u00f6ttem, hogy kellemetlens\u00e9get okozzak neked, csup\u00e1n \u00e9desany\u00e1d, akarta nagyon, hogy elj\u00f6jjek.
\nNem okozol kellemetlens\u00e9get, elmondtam mit szeretn\u00e9k, csak tartsd magad ahhoz. \u00c9s most lefekszem. J\u00f3 \u00e9jt! \u2013 mentem v\u00e9gre be a szob\u00e1ba \u00e9s becsuktam az ajt\u00f3t. Iszonyatosan gyorsan vert a sz\u00edvem, \u00fagy \u00e9reztem sosem hagy al\u00e1bb. \u201eMi\u00e9rt van ez?\u201d d\u0151ltem vissza az \u00e1gyba, de hajnalig el sem tudtam aludni.
\nN\u00e9gy napja m\u00e1r, hogy Alain n\u00e1lunk volt, de szinte egym\u00e1shoz sem sz\u00f3ltunk, ker\u00fcltem amennyire tudtam, persze minden alkalommal, mikor r\u00e1m n\u00e9zett legsz\u00edvesebben oda mentem volna hozz\u00e1, de akkor\u2026 \u201eMi lett volna akkor? Mit\u0151l f\u00e9lek? Mi\u00e9rt tartok az \u00e9rz\u00e9seimt\u0151l? Hova lett a spontaneit\u00e1som?\u201d A kanap\u00e9n \u00fcltem \u00e9s olvastam, mikor Sue odaj\u00f6tt hozz\u00e1m, \u00e9s letelepedett a l\u00e1bamhoz, majd \u0151t k\u00f6vetve bel\u00e9pett Alain is, de mikor \u00e9szre vett visszafordult, \u00e9s ink\u00e1bb a szob\u00e1j\u00e1ba ment. Nagyot s\u00f3hajtottam \u00e9s \u00f6sszecsuktam a k\u00f6nyvet, m\u00e1r ahhoz sem volt kedvem. R\u00e1ad\u00e1sul any\u00e1\u00e9k nem j\u00f6nnek haza ma, mert megfigyel\u00e9sen vannak a k\u00fclv\u00e1rosban. L\u00e9pnem kell, tudtam j\u00f3l, csak azt nem, hogy mik\u00e9nt tegyem. Fel\u00e1lltam \u00e9s a vend\u00e9gszob\u00e1hoz mentem, remegett a kezem, ahogy a kilincs ut\u00e1n ny\u00faltam, majd er\u0151t vettem magamon \u00e9s benyitottam.
\nAlain\u2026 \u2013 l\u00e9ptem be. Az \u00e1gyn\u00e1l \u00e1llt \u00e9s egy b\u0151r\u00f6ndbe pakolt. \u2013 Mit csin\u00e1lsz? \u2013 lep\u0151dtem meg.
\nElmegyek.
\nHogy? De mi\u00e9rt? \u2013 l\u00e9ptem k\u00f6zelebb.
\nMert kellemetlen sz\u00e1modra a jelenl\u00e9tem, csak ker\u00fclj\u00fck egym\u00e1st, ennek semmi \u00e9rtelme. Ink\u00e1bb elmegyek.
\nDehogy is, ez nem igaz\u2026 nem vagy kellemetlen, j\u00f3 hogy itt vagy.
\nNem \u00fagy vettem \u00e9szre.
\nAlain. \u2013 l\u00e9ptem teljesen el\u00e9 \u2013 Nem veled van a baj, sokkal ink\u00e1bb velem. Mikor anya elmondta, hogy meleg vagy egyb\u0151l eszembe jutott, az amikor megcs\u00f3kolt\u00e1l, \u00e9s megijedtem.
\nEz nem meglep\u0151.
\nViszont\u2026 egy\u00e1ltal\u00e1n nem tartom tasz\u00edt\u00f3nak, s\u0151t\u2026 azt hiszem, hogy \u00e9lveztem.
\nKomolyan? \u2013 n\u00e9zett r\u00e1m meglepetten.
\nIgen, \u00e9s pont ez volt az, ami miatt pr\u00f3b\u00e1ltam t\u00e1vol maradni t\u0151led, de nem megy.
\n\u00c9s most mit akarsz tenni?
\nCsak hagyom hogy sodorjon az \u00e1r\u2026
\nH\u00e1t, rem\u00e9lem nem \u00e9rtettelek f\u00e9lre. \u2013 \u00e9rintette meg az arcom, mire \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl lehunytam a szemem, majd csak azt \u00e9reztem mikor ajka az eny\u00e9met \u00e9rinti \u00e9s gyeng\u00e9den cs\u00f3kolni kezd. \u00c1tkaroltam a nyak\u00e1t \u00e9s k\u00f6zelebb h\u00faztam magamhoz, viszonozva a cs\u00f3kot, ami egyre hevesebb\u00e9 v\u00e1lt. Nyelveink vad t\u00e1ncot j\u00e1rtak, \u00e9s a szob\u00e1t lassan bet\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a halk ny\u00f6g\u00e9seim, ahogy nagy kezei elindultak, hogy felfedezz\u00e9k a testem. V\u00e9gig sim\u00edtott a h\u00e1tamon, majd lassan besiklott a p\u00f3l\u00f3m al\u00e1, am\u00edg m\u00e1sik kez\u00e9t a fenekemre tapasztotta \u00e9s egyre k\u00f6zelebb vont mag\u00e1hoz, m\u00edg \u00e1gy\u00e9ka eg\u00e9szen az eny\u00e9mhez nem simult. Ek\u00f6zben m\u00e1r el\u00e9rte egyik \u00e9rz\u00e9keny pontom, \u00e9s l\u00e1gyan massz\u00edrozni kezdte bimb\u00f3mat, ami egyre kem\u00e9nyebben dudorodott, pont mint a nadr\u00e1gom. Mikor ezt meg\u00e9rezte mosolyogva szakadt el ajkaimt\u00f3l, majd a b\u0151r\u00f6nd\u00f6t nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel a f\u00f6ldre l\u00f6kve szabadd\u00e1 tette az \u00e1gyat. \u2013 Azt hiszem, maradok. \u2013 s\u00fagta, majd ism\u00e9t cs\u00f3kolni kezdett. Nem tudtam m\u00e1r gondolkodni, ellenkezni ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9, mikor az \u00e1gyra fektetett, \u00e9s ajka is k\u00f6vette kezeit a felfedez\u0151 \u00faton. Lassan kib\u00fajtatott a p\u00f3l\u00f3mb\u00f3l, majd nyelv\u00e9vel ostromolni kezdte ujjait\u00f3l kipirosodott bimb\u00f3mat. Felny\u00f6gtem mikor keze \u00e1gy\u00e9komat \u00e9rintette, majd nevet\u00e9sben t\u00f6rtem ki, mert Sue, felugrott az \u00e1gyra \u00e9s nyalni kezdte az arcom.
\nAlain, azt hiszem t\u00e1rsas\u00e1gunk van. \u2013 mondtam nevetve, mire k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zett a kuty\u00e1ra.
\nSue\u2026 t\u00e9ged m\u00e9gis ki h\u00edvott? \u2013 vezette ki a kuty\u00e1t a szob\u00e1b\u00f3l, aki illedelmesen le\u00fclt az ajt\u00f3 t\u00fal oldal\u00e1n, \u00e9s \u00fagy n\u00e9zett fel r\u00e1 \u2013 \u00c9s most kint maradsz. \u2013 csukta be az ajt\u00f3t, majd elindult vissza hozz\u00e1m, k\u00f6zben megszabadulva p\u00f3l\u00f3j\u00e1t\u00f3l. \u2013 \u00cdgy m\u00e1r senki sem zavar. \u2013 m\u00e1szott f\u00f6l\u00e9m, \u00e9s csup\u00e1n egy apr\u00f3 cs\u00f3kot kaptam, v\u00e1gyakozva n\u00e9ztem r\u00e1, mire elmosolyodott, \u00e9s ajka eleget t\u00e9ve ki nem mondott k\u00edv\u00e1ns\u00e1gomnak ism\u00e9t cs\u00f3kolni kezdett. \u00c9szre sem vettem mikor fosztott meg a nadr\u00e1gomt\u00f3l, de m\u00e1r az als\u00f3mat h\u00fazta egyre lejjebb, mikor megcs\u00f6rrent a mobilom.
\nNhhh\u2026 Alain. \u2013 ny\u00f6gtem, mire k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zett r\u00e1m \u2013 A telefonom.
\nNe foglalkozz vele.
\nDe ha any\u00e1\u00e9k azok? Ah\u2026 agg\u00f3dni fognak ha nem veszem fel\u2026 hmmm, \u00e9s akkor\u2026 haza j\u00f6nnek.
\nEz esetben, \u2013 hagyta abba k\u00e9nyeztet\u00e9sem, majd megkereste a nadr\u00e1gom, amit a szoba m\u00e1sik fel\u00e9be haj\u00edtott \u00e9s el\u0151kotorta a telefonom \u2013 jobb lesz ha felveszed. \u2013 adta oda, \u00e9s le\u00fclt az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9re.
\nGyorsan letudom\u2026 \u2013 biztattam, majd fogadtam a h\u00edv\u00e1st \u2013 Igen?
\nJosh, csakhogy felvetted\u2026 merre j\u00e1rt\u00e1l?
\nJaj anya, \u00e9pp\u2026 f\u00fcr\u00f6dtem, igen.
\n\u00c9rtem, minden rendben?
\nPersze, minden ok\u00e9.
\nAlainnel is? Lehetn\u00e9l vele egy kicsit kedvesebb.
\nKedvesebb leszek anya. \u2013 n\u00e9ztem az \u00e1gy v\u00e9g\u00e9ben \u00fcl\u0151 sz\u0151ke Adonisra, mire \u0151 is elmosolyodott, majd gondolva egyet visszat\u00e9rt el\u0151z\u0151 foglalatoss\u00e1g\u00e1hoz, vagyis teljesen megszabad\u00edtott az als\u00f3mt\u00f3l. Pr\u00f3b\u00e1ltam elhessegetni, de nem j\u00e1rtam sok sikerrel. Meg\u00e9rintette tagomat, mire felny\u00f6gtem az \u00e9rz\u00e9st\u0151l.
\nMinden rendben t\u00e9nyleg? \u2013 \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt anya a vonal m\u00e1sik oldal\u00e1n.
\nH-h\u00e1t persze\u2026 hmmm\u2026 semmi baj.
\nFurcsa a hangod.
\nCsak az asztm\u00e1m\u2026 hahh\u2026
\nAz asztm\u00e1d? Mit\u0151l j\u00f6tt el\u0151 megint? Ott van az inhal\u00e1tor a f\u00fcrd\u0151ben, ne sz\u00e9gyelld haszn\u00e1lni ha kell.
\nJ\u00f3\u00f3\u00f3h. \u2013 tartottam arr\u00e9bb a telefont \u2013 Alain\u2026 neh\u2026
\nCsak \u00e9lvezd\u2026 \u2013 vett a sz\u00e1j\u00e1ba, \u00e9s apr\u00f3kat szopott tagomon.
\nNeh\u2026 ahh\u2026 anya, meg fogja hallani.
\nJosh? Ott vagy.
\nIgen anya.
\nMegtal\u00e1ltad?
\nAhhhaaa\u2026 megvan.
\nJ\u00f3 sz\u00edn\u00e9sz lenn\u00e9l\u2026 \u2013 mosolygott Alain, majd ujj\u00e1t bej\u00e1ratomhoz sim\u00edtotta, mire tudtam ennek nem lesz j\u00f3 v\u00e9ge. Kezem a sz\u00e1mra szor\u00edtottam, m\u00edg m\u00e1sikkal a telefont a f\u00fclemhez, mikor nagyon lassan bel\u00e9m hatolt.
\nNe feledd, ha nem j\u00f6n helyre a l\u00e9gz\u00e9sed k\u00e9t \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt ism\u00e9t haszn\u00e1ld\u2026 \u2013 mondta anya, de alig b\u00edrtam figyelni r\u00e1, mert ekkor m\u00e1r k\u00e9t ujj mozgott bennem egyre intenz\u00edvebben.
\nRendben anya\u2026 \u2013 ny\u00f6gtem \u2013 most leteszem\u2026 j\u00f3 \u00e9jt! \u2013 nyomtam ki a telefont \u00e9s elhaj\u00edtottam \u2013 Te nem vagy norm\u00e1lis Alain!
\nUgyan mi\u00e9rt? \u2013 k\u00faszott feljebb \u00e9s m\u00e1r cs\u00f3kolt is, egyre hevesebben.
\nNhhh\u2026 ha anya r\u00e1j\u00f6n\u2026 hahh\u2026 nekem annyi\u2026
\nNe gondolj most erre\u2026 jobb dolgunk van. \u2013 \u00e9rt ism\u00e9t a bej\u00e1ratomhoz, de most nem a kez\u00e9vel.
\nMire k\u00e9sz\u00fclsz?
\nSzerinted? \u2013 emelte meg a cs\u00edp\u0151m.
\nNeh\u2026 \u00e9n m\u00e9g nem is\u2026 neked. \u2013 j\u00f6ttem zavarba att\u00f3l, amire gondoltam.
\nNem is kell. \u2013 cs\u00f3kolt meg, majd iszonyat lassan hatolt bel\u00e9m, egyre beljebb haladva. A takar\u00f3ba markoltam, a testem pedig \u00edvben megfesz\u00fclt, ahogy teljes hossz\u00e1ban mennem volt. Nem tudtam csak ny\u00f6gni \u00e9s zih\u00e1lni, ahogy megmozdult bennem.
\nAhhh\u2026 Alain\u2026 nem b\u00edrom ki\u2026 hahh. \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1.
\nDehogynem. \u2013 nyalta meg ajkait, majd az eny\u00e9mek k\u00f6vetkeztek. Szenved\u00e9lyesen cs\u00f3kolt, mik\u00f6zben mozogni kezdett, egyre gyorsabban, m\u00e9gis \u00f3vatosan, egyik kez\u00e9vel pedig meg\u00e9rintette m\u00e1r merev tagomat \u00e9s ingerelni kezdett. Azt hittem beleveszek ebbe az \u00e9rz\u00e9sbe, ezel\u0151tt semmif\u00e9le tapasztalatom nem volt a szexualit\u00e1s ter\u00e9n, de sosem gondoltam, hogy ilyen j\u00f3 lehet. Nem kellett sok id\u0151 mire hangomat kiengedve \u00e9lveztem el, de \u0151 m\u00e9g k\u00f6zel sem j\u00e1rt a kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9shez. Kicsusszant bel\u0151lem, majd a hasamra ford\u00edtott, \u00e9s ism\u00e9t bennem volt, egyre jobban \u00e9lveztem, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam \u00e9n is kivenni a r\u00e9szem a j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l. Mikor r\u00e1\u00e9reztem a ritmus\u00e1ra, elkezdtem mozgatni a cs\u00edp\u0151m, mire azt vettem \u00e9szre, hogy egyre m\u00e9lyebbeket s\u00f3hajt, gyors\u00edtottam a mozg\u00e1som, ami sz\u00e1momra is egyre nagyobb \u00e9lvezetet ny\u00fajtott. A hangj\u00e1b\u00f3l hallottam, hogy igen k\u00f6zel j\u00e1rhat m\u00e1r az orgazmushoz, \u00edgy h\u00e1tra fordultam, megfogtam a kezeit \u00e9s el\u0151re h\u00faztam a mellkasomra, majd felt\u00e9rdeltem. Tudta mit akarok \u00edgy megtartott, ezut\u00e1n majdhogynem \u00e1tvettem az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st, fel le mozogtam, egyre nagyobbakat l\u00f6kve magamon. Megfogta az \u00e1llam \u00e9s maga fel\u00e9 ford\u00edtotta az arcom majd vadul cs\u00f3kolni kezdett beleny\u00f6gve a cs\u00f3kunkba \u00e9rte el a beteljes\u00fcl\u00e9st. Csapzottan zih\u00e1lva fek\u00fcdt\u00fcnk egym\u00e1s mellett, olykor egy egy szenved\u00e9lyes cs\u00f3kot v\u00e1ltva, majd az is elmaradt, \u00e9s minden bizonnyal mindkett\u0151nket elnyomott az \u00e9des kiel\u00e9g\u00fclts\u00e9g.
\nM\u00e9g csukott szemmel ny\u00fajt\u00f3ztam el az \u00e1gyon \u00e9s nagyot s\u00f3hajtva fordultam Alain fel\u00e9, majd egyre k\u00f6zelebb h\u00faz\u00f3dtam, mindaddig m\u00edg\u2026 a f\u00f6ld\u00f6n k\u00f6t\u00f6ttem ki. Meglepetten n\u00e9ztem k\u00f6r\u00fcl, majd felt\u00e1p\u00e1szkodtam vissza az \u00e1gyra \u00e9s \u00e1lmosan d\u00f6rg\u00f6ltem a szemem. Minden tagom sajgott, de j\u00f3l \u00e9reztem magam. K\u00f6r\u00fcltekintettem a szob\u00e1ban \u00e9s egy huncut mosollyal nyugt\u00e1ztam, hogy hatalmas kupit csin\u00e1ltunk, de hol lehet Alain? Nagy nehezen fel\u00e1lltam \u00e9s elindultam a konyha fel\u00e9, h\u00e1tha m\u00e1r g\u0151z\u00f6lg\u0151 te\u00e1val \u00e9s finom omlettel v\u00e1r, de az eg\u00e9sz lak\u00e1s kongott az \u00fcress\u00e9gt\u0151l. Nem \u00e9rtettem, hova mehetett ilyen kor\u00e1n? Na j\u00f3 m\u00e1r majdnem d\u00e9l volt, de akkor is. Visszamentem a szob\u00e1ba \u00e9s lehuppantam az \u00e1gyra, majd \u00e9szrevettem egy levelet az asztalon, k\u00f6zelebb mentem majd felemeltem a bor\u00edt\u00e9kot, amin annyi \u00e1llt: \u201eSajn\u00e1lom\u201d Hevesen kezdett verni a sz\u00edvem, \u00e9s remeg\u0151 ujjakkal t\u00e9ptem fel a ragaszt\u00e1st, majd olvasni kezdtem. \u2013 \u201eJosh, ha ezt a levelet olvasod, m\u00e1r minden bizonnyal r\u00e1j\u00f6tt\u00e9l, hogy elmentem\u2026 el kellett mennem. Nagyon f\u00e1j hogy \u00edgy kell t\u00f6rt\u00e9nnie, de nem tehetek m\u00e1st, nem tehetem t\u00f6nkre a te \u00e9letedet is\u2026 b\u00edzom benne hogy ami tegnap t\u00f6rt\u00e9nt megmarad a sz\u00edvedben, mint egy kellemes eml\u00e9k, egy botl\u00e1s, \u00e9s nem haraggal gondolsz majd r\u00e1m. Nem megyek m\u00e1r vissza az Alpokba, nem tal\u00e1lkozhatunk soha t\u00f6bb\u00e9\u2026 felejts el k\u00e9rlek, viszont tudnod kell, hogy \u00e9n m\u00edg \u00e9lek nem feledlek. K\u00edv\u00e1nom, hogy megtal\u00e1ld az igaz boldogs\u00e1got, \u00e9s csod\u00e1latos \u00e9leted legyen. A soha viszont nem l\u00e1t\u00e1sra\u2026 Alain.\u201d \u2013 s\u00edrva borultam a f\u00f6ldre \u00e9s \u00fagy \u00e9reztem a sz\u00edvem kiszakad a hely\u00e9r\u0151l, nem \u00e9rtettem semmit, mi\u00e9rt kell \u00edgy lennie? \u00d3r\u00e1kon kereszt\u00fcl csak s\u00edrtam, majd mikor eljutottam arra a pontra hogy gy\u0171l\u00f6l\u00f6m Alaint bevetettem magam a f\u00fcrd\u0151be \u00e9s csak engedtem magamra a vizet. Nem akartam t\u00f6bb\u00e9 gondolkodni, sem eml\u00e9kezni, semmit sem akartam, csak aludni. Miut\u00e1n m\u00e1r ki\u00e1zott a b\u0151r\u00f6m k\u00f6nt\u00f6sbe b\u00fajva d\u0151ltem v\u00e9gig az \u00e1gyamon, \u00e9s az ablakon kifel\u00e9 merengve v\u00e1rtam m\u00edg elnyom az \u00e1lom.
\nNapokig ki sem mentem a szob\u00e1mb\u00f3l, csak a takar\u00f3 al\u00f3l d\u00fcnny\u00f6gve kommunik\u00e1ltam any\u00e1val is, aki m\u00e1r ott tartott, hogy pszichol\u00f3gust h\u00edvat hozz\u00e1m, nem \u00e9rtette mi\u00e9rt borultam \u00edgy ki Alain t\u00e1voz\u00e1sa miatt, de persze nem tudott r\u00f3la, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt k\u00f6zt\u00fcnk. R\u00e1ad\u00e1sul \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint Alain mondta neki, hogy elmegy. De az m\u00e9g azel\u0151tt volt, hogy\u2026 azel\u0151tt\u2026 Mikor erre gondoltam folyton eleredt a k\u00f6nnyem \u00e9s csak s\u00edrtam \u00f3r\u00e1kon kereszt\u00fcl, persze any\u00e1t m\u00e1r az \u0151r\u00fcletbe kergetve.
\nK\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9t h\u00e9ttel Alain t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n hagytam el el\u0151sz\u00f6r a szob\u00e1t. Anya kikerekedett szemekkel n\u00e9zett r\u00e1m, f\u0151leg mikor le\u00fcltem az asztalhoz.
\nAnya, k\u00e9rhetek valamit enni? \u2013 tettem fel nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel a k\u00e9rd\u00e9st, mire elmosolyodott.
\nPersze kicsim. \u2013 fordult a h\u0171t\u0151 fel\u00e9.
\nEzek ut\u00e1n mintha mi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna, a napjaim ugyan \u00fagy teltek, mint azel\u0151tt, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n megismertem volna Alaint. Az iskola megkezd\u00e9s\u00e9vel pedig szinte teljesen el is felejtettem \u0151t, nem gondoltam m\u00e1r r\u00e1, csak est\u00e9nk\u00e9nt jutott eszembe olykor, de akkor is csak mosolyogva megfordultam az \u00e1gyban \u00e9s m\u00e1r aludtam is.
\nKar\u00e1csony k\u00f6zeledt\u00e9vel egyre t\u00f6bbet j\u00e1rtam el a bar\u00e1taimmal sz\u00f3rakozni, \u00e9s egyik alkalommal megismertem egy sr\u00e1cot, aki pultos abban a b\u00e1rban, ahov\u00e1 j\u00e1rtunk. Sokat besz\u00e9lget\u00fcnk, \u00e9s egyre jobban megkedveltem, amit \u00fagy l\u00e1ttam \u0151 is \u00e9szrevett, mert mosolyogva figyelt mikor \u00e9pp nem besz\u00e9lgett\u00fcnk. Egyik este, miut\u00e1n lej\u00e1rt a munkaideje le\u00fclt\u00fcnk nyugodtan besz\u00e9lgetni, majd egyre k\u00f6zelebb ker\u00fclt\u00fcnk egym\u00e1shoz. Randira h\u00edvott, ami el\u0151sz\u00f6r meglepett, majd beleegyeztem. J\u00f3l \u00e9reztem magam vele, \u00e9s nehezen v\u00e1ltunk el egym\u00e1st\u00f3l egy egy tal\u00e1lka ut\u00e1n.
\nKar\u00e1csony el\u0151est\u00e9j\u00e9n is \u00e9pp egy kellemesen elt\u00f6lt\u00f6tt randi ut\u00e1n \u00e9rtem haza, de mikor bel\u00e9ptem az ajt\u00f3n furcsa hangokra lettem figyelmes. A nappaliba mentem, ahol anya apa karjaiba borulva s\u00edrt.
\nAnya\u2026 \u2013 mentem k\u00f6zelebb \u2013 mi t\u00f6rt\u00e9nt? \u2013 n\u00e9ztem \u00e9rtetlen\u00fcl. Nem sz\u00f3lt, csak s\u00edrva fel\u00e9m ny\u00fajtott egy levelet. Remeg\u0151 k\u00e9zzel emeltem fel, majd mikor elolvastam az els\u0151 sz\u00f3t a f\u00f6ldre rogytam, egy gy\u00e1szjelent\u00e9s volt. \u201eSajn\u00e1lattal k\u00f6z\u00f6lj\u00fck, hogy Alain Claude Valentine Lagu\u00e9 (sz\u00fcletett Lucas F\u00e8vre 1981) 2010. \u00e9v december h\u00f3napj\u00e1nak 19. napj\u00e1n v\u00e9gzetes hepatitis B fert\u0151z\u00e9sben elhunyt orsz\u00e1gunk egyik neves mag\u00e1nklinik\u00e1j\u00e1nak p\u00e1ciensek\u00e9nt. Fogadj\u00e1k m\u00e9lys\u00e9ges r\u00e9szv\u00e9t\u00fcnket. Nagy-Britannia Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1ga.\u201d M\u00e1r alig l\u00e1ttam a k\u00f6nnyeimt\u0151l, mikor letettem a levelet magam mell\u00e9 a f\u00f6ldre, anya hangja szak\u00edtott ki a gondolataim k\u00f6z\u00fcl.
\nHa tudtam volna, hogy ilyen s\u00falyos. \u2013 szipogta, mire meglepetten n\u00e9ztem r\u00e1.
\nTe tudtad, hogy beteg anya?
\nIgen, az\u00e9rt is h\u00edvtam meg magunkhoz, hogy ne keljen egyed\u00fcl lennie a betegs\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s ez volt az egyik oka annak is, hogy hozz\u00e1 k\u00fcldt\u00fcnk a ny\u00e1ron. De nem tudtam, hogy ennyire beteg, hogy mag\u00e1nklinik\u00e1ra menjen\u2026 hajthatatlan volt, mikor le akartam besz\u00e9lni az elutaz\u00e1sr\u00f3l.
\n\u00c9n\u2026 mi\u00e9rt nem mondtad soha? Ha tudtam volna\u2026
\nNem akarta, hogy sajn\u00e1ld.
\nDe akkor is anya\u2026 m\u00e9gis hogy kaphatta el?
\nEz a betegs\u00e9g lehet \u00f6r\u00f6kletes, az anyam\u00e9hen bel\u00fcl is megfert\u0151z\u0151dhet a magzat, vagy nemi \u00faton is elterjedhet. Egyes felm\u00e9r\u00e9sek szerint gyakoribb \u00e9s vesz\u00e9lyesebb m\u00e9g az AIDS-n\u00e9l is. \u2013 t\u00f6r\u00f6lte meg anya a szemeit. Sokkot kaptam, nem tudtam megsz\u00f3lalni sem a hallottak ut\u00e1n, csak \u00fcltem a f\u00f6ld\u00f6n \u00e9s egyre kattogott az agyam. \u201e Az nem lehet, hogy Alain err\u0151l megfeledkezzen, ha tudta, hogy beteg, hogy \u00edgy terjed, akkor mi\u00e9rt fek\u00fcdt le velem? Mi van ha \u00e9n is megfert\u0151z\u0151dtem? Nem az nem lehet, ha \u00edgy van \u00e9n\u2026\u201d \u2013 hirtelen felugrottam \u00e9s elhagytam a lak\u00e1st, nem gondolkodtam m\u00e1r csak egyenesen mentem, m\u00edg meg nem \u00e9rkeztem az orvosi rendel\u0151h\u00f6z. Szinte hiszt\u00e9rikusan k\u00f6veteltem az orvost, hogy v\u00e9gezzen el egy tesztet, de azt mondta az nem olyan egyszer\u0171, ahogy \u00e9n k\u00e9pzelem. Mikor megk\u00e9rdeztem, hogy mennyi az es\u00e9ly arra, hogy nemi \u00faton elkapja valaki\u2026 ink\u00e1bb nem akartam volna hallani a v\u00e1laszt. Elhagyva a rendel\u0151t egy gy\u00f3gyszert\u00e1r fel\u00e9 vettem az ir\u00e1nyt ahol megvettem mindent, amit recept n\u00e9lk\u00fcl kapni lehet, majd a parkba mentem \u00e9s le\u00fcltem egy f\u00e9lrees\u0151 kis padra. S\u00f6t\u00e9t volt m\u00e1r, \u00e9s az es\u0151 is eleredt. \u201eH\u00e1t ennyi lett volna az \u00e9let? T\u00e9nyleg \u00edgy kellene hogy meghaljak? Szinte biztos, hogy megfert\u0151z\u0151dtem, a doki szerint kilencven\u00f6t sz\u00e1zal\u00e9k az es\u00e9ly r\u00e1. Mit nekem \u00f6t sz\u00e1zal\u00e9k? Nincs olyan m\u00e1zlim.\u201d \u2013 sz\u00e9pen lassan kiszedegettem a gy\u00f3gyszereket egy m\u0171anyag poh\u00e1rba, majd fel\u00f6nt\u00f6ttem rummal \u00e9s kavargatni kezdtem, mintha csak a reggeli k\u00e1v\u00e9m lenne. Egyfolyt\u00e1ban Alainre tudtam gondolni. \u201eLucas F\u00e8vre, teh\u00e1t ez volt\u00e1l te? Aki megm\u00e9rgezett, egyszerre k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don. Neked sem lehetett egy k\u00f6nny\u0171 \u00e9leted, kitagadtak, mag\u00e1nyosan \u00e9lt\u00e9l, r\u00e1ad\u00e1sul azzal a tudattal, hogy egy szinte gy\u00f3gy\u00edthatatlan betegs\u00e9gben szenvedsz. Azt m\u00e9g nem is tudtad, hogy \u00e1rva vagy hm? A val\u00f3di neved sem ismerted, Alain. Ehhez k\u00e9pest kutyaf\u00fcle, hogy megfert\u0151zt\u00e9l.\u201d \u2013 n\u00e9ztem a kezemben tartott poh\u00e1rra, \u00e9s nagyot s\u00f3hajtottam.
\nJoshua! \u2013 hallottam a nevem a t\u00e1volb\u00f3l, mire v\u00e9gigfutott a h\u00e1tamon a hideg \u00e9s a f\u00f6ldre ejtettem a poharat. Csak n\u00e9ztem ahogy a f\u00f6ld szomjasan issza be a hal\u00e1lhoz\u00f3 elegyet, majd megl\u00e1ttam egy p\u00e1r sportcip\u0151t. \u2013 Szia! \u2013 \u00e1llt el\u0151ttem Matt, a sr\u00e1c, akivel jelenleg \u201ej\u00e1rok\u201d.
\nSzia. \u2013 tettem le a rumos \u00fcveget a padra.
\nMit csin\u00e1lsz te itt? Szakad az es\u0151. \u2013 n\u00e9zett az \u00fcvegre \u2013 Minden rendben?
\nNem\u2026 semmi sincs rendben Matt. K\u00e9rlek hagyj most egyed\u00fcl.
\nDe mi\u00e9rt? \u2013 \u00fclt le mell\u00e9m \u2013 Mi a baj? Nekem elmondhatod.
\nHeh\u2026 persze. \u2013 nevettem el magam. \u2013 Ha az csak \u00fagy menne.
\nMeghallgatlak. \u2013 karolta \u00e1t a v\u00e1llam \u2013 Hiszen, szeretlek. \u2013 mondta ki oly k\u00f6nnyed\u00e9n ezt a sz\u00f3t, amit m\u00e9g sosem hallottam senkit\u0151l a sz\u00fcleimen k\u00edv\u00fcl.
\nSzeretsz? \u2013 n\u00e9ztem r\u00e1 \u2013 Akkor is, ha azt mondom\u2026 \u00e9n nem szeretlek? \u2013 gondoltam meg magam, m\u00e9gsem mondhattam el neki, hiszen m\u00e1r \u00fagyis fert\u0151z\u00f6tt \u00e9s nincs mit tenni ellene. B\u00e1r nem voltam benne biztos, hogy ez a helyes \u00fat, miut\u00e1n mosolyogva csak annyit mondott, \u201eMajd kialakul.\u201d \u00e9s gyeng\u00e9den mag\u00e1hoz h\u00fazott, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem ki\u00e9lem az \u00e9letem, am\u00edg m\u00e9g lehet\u2026<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u201eEz a ny\u00e1r k\u00fcl\u00f6nleges lesz\u201d \u00dajs\u00e1goltam alig p\u00e1r napja a bar\u00e1taimnak, a k\u00f6z\u00e9piskolai bizony\u00edtv\u00e1ny \u00e1tad\u00f3n. Megkezd\u0151d\u00f6tt a sz\u00fcnid\u0151, amit m\u00e1r oly r\u00e9g v\u00e1rtam. Egy teljes h\u00f3nap Olaszorsz\u00e1gban. A nappaliban \u00fcltem \u00e9s a TV csatorn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1logattam, de semmi \u00e9rdekeset nem tal\u00e1ltam. Gondolatban m\u00e1r messze j\u00e1rtam, a tengerparton s\u00e9t\u00e1ltam \u00e9s \u00e9lveztem ahogy a nap barn\u00edtja a … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1110,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[386,8959,1721,4304,2709,2879],"class_list":["post-1233857","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenetek","tag-buzi","tag-gay","tag-meleg","tag-nyar","tag-sztori","tag-tortenet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1233857","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1110"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1233857"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1233857\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1233857"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1233857"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1233857"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}