![\"\"](\"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-content\/uploads\/2009\/12\/rabno.jpg\" "\\"rabno\\"")
<\/a><\/p>\nAmikor magamhoz t\u00e9rtem, nem tudtam, hol vagyok, \u00e1m bizonyos jelekb\u0151l arra k\u00f6vetkeztettem, hogy egy mozg\u00f3 aut\u00f3 h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9s\u00e9n fekszem. Kinyitottam a szemem, de semmit nem l\u00e1ttam, valami zs\u00e1kszer\u0171s\u00e9g volt a fejemre h\u00fazva. Pr\u00f3b\u00e1ltam megmozdulni, de l\u00e1bam \u00f6ssze volt k\u00f6t\u00f6zve, \u00e9s kezem is h\u00e1tra volt bilincselve. Megsz\u00f3lalni sem tudtam: sz\u00e1mat egy er\u0151s ragtapaszcs\u00edk z\u00e1rta le. Csak egy ny\u00f6g\u00e9sre telt er\u0151mb\u0151l, \u00e1m aki a kocsit vezette, meghallotta, mert hirtelen meg\u00e1llt az aut\u00f3, \u00e9s \u00e9n ism\u00e9t \u00e9reztem a b\u00fcd\u00f6set. Megint el\u00e1jultam. M\u00e9g egyszer magamhoz t\u00e9rtem a kocsiban, de elrabl\u00f3m ism\u00e9t elk\u00e1b\u00edtott.
\nAmikor harmadszor is feleszm\u00e9ltem, m\u00e1r nem voltam megk\u00f6t\u00f6zve, fejemen sem volt semmi, sz\u00e1m se volt leragasztva. Teljesen s\u00f6t\u00e9t volt, csak valahol a fejem felett vil\u00e1g\u00edtott egy v\u00f6r\u00f6s pont. Amikor kicsit megmozdultam, \u00e9szrevettem egy m\u00e1sikat is. F\u00fcleltem, de teljes csend vett k\u00f6r\u00fcl. Fogalmam sem volt, hol is lehetek. Arra hamar r\u00e1j\u00f6ttem, hogy egy kis szob\u00e1ban, pontosabban cell\u00e1ban fekszem egy szalmazs\u00e1kon. Azt is kider\u00edtettem, hogy az a m\u00e1sik piros pont egy WC – kagyl\u00f3 felett vil\u00e1g\u00edt. A kagyl\u00f3n nem volt \u00fcl\u0151ke, csak a csupasz cs\u00e9sz\u00e9re lehetett \u00fclni. A WC mellett egy falik\u00fatb\u00f3l tudtam langyos, \u00e1llott vizet ereszteni, hogy ihassak \u00e9s valamennyire tiszt\u00e1lkodhassak. K\u00f6nny\u0171 ny\u00e1ri szand\u00e1lom nem volt rajtam, \u00e9s hi\u00e1nyzott \u00f3r\u00e1m meg nyakl\u00e1ncom is. T\u00e1sk\u00e1m sem volt sehol, ugyanakkor ruh\u00e1m \u00e9rintetlen volt, \u00e9s amennyire meg tudtam \u00e1llap\u00edtani, meg sem er\u0151szakoltak, mik\u00f6zben nem voltam magamn\u00e1l. Nem tudtam mire v\u00e9lni az eg\u00e9szet.
\nA s\u00fcket s\u00f6t\u00e9tben lassan elvesztettem az id\u0151\u00e9rz\u00e9kemet. Egyre \u00e9hesebb lettem, \u00e9s egyre gyeng\u00fcltem. Lassan m\u00e1r ahhoz is alig volt er\u0151m, hogy igyam a falik\u00fatb\u00f3l, hogy haszn\u00e1ljam a WC – t. Szinte \u00e1lland\u00f3an a szalmazs\u00e1kon fek\u00fcdtem, \u00e9s vagy aludtam, vagy valami f\u00e9l\u00e1lom – f\u00e9l\u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapotban lebegtem.
\nFogalmam sincs, mennyi id\u0151 telt el \u00edgy, amikor valamire felriadtam. \u00c9les f\u00e9ny v\u00e1gott a szemembe, amely egy ler\u00e1csozott ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1sb\u00f3l j\u00f6tt. Egy ajt\u00f3b\u00f3l, ami addig nem l\u00e9tezett. A vak\u00edt\u00f3f\u00e9nyt\u0151l nem l\u00e1ttam, ki \u00e1ll vagy kik \u00e1llnak m\u00f6g\u00f6tte. Csak egy f\u00e9rfihangot hallottam, amely szenvtelen\u00fcl elmondta, ki is vagyok, majd k\u00f6z\u00f6lte, hogy itt senki nem tud r\u00e1mtal\u00e1lni, de keresni sem fognak, mert munkahelyemr\u0151l kil\u00e9ptem, \u00e9s alb\u00e9rletemet is felmondtam. \u00c9s nincs sem rokonom, sem olyan ismer\u0151s\u00f6m, akinek hi\u00e1nyozn\u00e9k. Amit r\u00f3lam elmondott, az utols\u00f3 sz\u00f3ig igaz volt, \u00edgy azonnal elhittem, hogy nincs m\u00e1r sem munkahelyem, sem otthonom. A Hang ezut\u00e1n \u00edgy folytatta:
\n– Az\u00e9rt ker\u00fclt\u00e9l ide, hogy a szolg\u00e1m l\u00e9gy. A rabn\u0151m, aki minden parancsomat azonnal, gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl teljes\u00edti, akinek nincs akarata, aki csup\u00e1n az\u00e9rt l\u00e9tezik, hogy mindenben kedvemben j\u00e1rjon. Akit a legkisebb hib\u00e1\u00e9rt is megb\u00fcntetek, akinek minden porcik\u00e1ja az eny\u00e9m.
\nElk\u00e9pesztett, amit hallottam, de m\u00e9g nem volt v\u00e9ge.
\n– Nem kell azonnal v\u00e1laszolnod, gondolkozhatsz rajta. Most itthagylak, \u00e9s majd visszaj\u00f6v\u00f6k a v\u00e1lasz\u00e9rt. Ha elutas\u00edtod, akkor itt maradsz, \u00e9s ez az ajt\u00f3 soha t\u00f6bb\u00e9 nem ny\u00edlik ki; ha beleegyezel, akkor elt\u0171nik a r\u00e1cs \u00e9s kij\u00f6hetsz, de att\u00f3l fogva csak azt teheted, amire parancsot vagy enged\u00e9lyt kapsz.
\nA Hang elhallgatott, a f\u00e9ny kialudt, valami kis zajt hallottam. Mire odam\u00e1sztam az ajt\u00f3hoz, m\u00e1r ism\u00e9t csak a hideg betont tapintottam a ny\u00edl\u00e1s hely\u00e9n.
\nVisszafek\u00fcdtem a szalmazs\u00e1kra, \u00e9s gondolkodni kezdtem. Tudtam, hogy az utols\u00f3 mondat azt jelenti: ha elutas\u00edtom, ebben a cell\u00e1ban fogok elpusztulni, m\u00e9ghozz\u00e1 k\u00ednosan lass\u00fa \u00e9hhal\u00e1llal. Ha viszont elfogadom, akkor tal\u00e1n \u00e9letem v\u00e9g\u00e9ig ki leszek szolg\u00e1ltatva valakinek, akir\u0151l nem tudok semmit, de minden bizonnyal egy szadista, pszichopata \u0151r\u00fclt. Nem tudtam d\u00f6nteni.
\nEg\u00e9szen addig nem tudtam d\u00f6nteni, am\u00edg megint az \u00e9les, vak\u00edt\u00f3 f\u00e9nyre nem riadtam. Tudtam, hogy itt a d\u00f6nt\u00e9s pillanata, \u00e9s a Hang ezt meg is er\u0151s\u00edtette:
\n– Nos, leszel a rabn\u0151m?
\nCsak egy f\u00e9l m\u00e1sodpercig haboztam. Addig, am\u00edg valami fel nem ki\u00e1ltott bennem: \u00c9LNI! \u00c9lni akarok, mindegy hogy hogyan, de \u00e9lni!
\n– Igen, a rabn\u0151je leszek – mondtam, majd hozz\u00e1tettem – Uram.
\n\u00c9reztem, hogy valami hasonl\u00f3 megsz\u00f3l\u00edt\u00e1st v\u00e1r el. A k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban a vak\u00edt\u00f3 f\u00e9ny kialudt, a szomsz\u00e9db\u00f3l j\u00f6v\u0151 f\u00e9ny nagy r\u00e9sz\u00e9t pedig elfogta az ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1sban \u00e1ll\u00f3 alak, akinek egyel\u0151re csak k\u00f6rvonalait l\u00e1ttam. Viszont nem volt sehol a r\u00e1cs! \u00c9szre sem vettem, mikor \u00e9s hogyan t\u0171nt el.
\n– Gyere! – hallottam. Felt\u00e1p\u00e1szkodtam, \u00e9s rogyadoz\u00f3 l\u00e9ptekkel elindultam a biztos hal\u00e1lb\u00f3l a j\u00f6vend\u0151 bizonytalan rabs\u00e1g fel\u00e9.
\nMire az ajt\u00f3hoz \u00e9rtem, az alak m\u00e1r nem volt ott. \u00c1tl\u00e9pve a ny\u00edl\u00e1son, el\u0151sz\u00f6r egy asztalt l\u00e1ttam meg, amin ennival\u00f3 volt. \u00c9TEL, annyi koplal\u00e1s ut\u00e1n! Legsz\u00edvesebben azonnal r\u00e1vetettem volna magam, de az asztal mellett \u00e1ll\u00f3 alak visszatartott. Nem mozdult, egy sz\u00f3t sem sz\u00f3lt, csak ott \u00e1llt, \u00e9s ezzel visszatartott. El\u00e9l\u00e9ptem, k\u00f6zben egy pillant\u00e1ssal felm\u00e9rtem. J\u00f3 m\u00e1sf\u00e9l fejjel volt magasabb n\u00e1lam (igaz, \u00e9n csak 164 centi vagyok), testesnek de kisportoltnak l\u00e1tszott, \u00e9s olyan 45 \u00e9v k\u00f6r\u00fclinek t\u0171nt. Fekete haja enyh\u00e9n \u0151sz\u00fclt, \u00e9s t\u00fckr\u00f6z\u0151 \u00fcveg\u0171 szem\u00fcveget viselt. Csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb tudtam meg, hogy barna szeme van. Szabadid\u0151ruha volt rajta. K\u00e9t l\u00e9p\u00e9sre t\u0151le \u00e1lltam meg, r\u00e1n\u00e9zni nem mertem, ink\u00e1bb lehajtott fejjel suttogtam:
\n– Rendelkezz\u00e9k velem, Uram!
\n– Gazd\u00e1m! – csattant fel hangja.
\n– Igen, Gazd\u00e1m – jav\u00edtottam ki a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1st. – V\u00e1rom parancsait.
\nKis sz\u00fcnet ut\u00e1n j\u00f3val l\u00e1gyabb hangon megk\u00e9rdezte:
\n– \u00c9hes vagy?
\n– Nagyon, Gazd\u00e1m – vallottam be. Nem mondhattam m\u00e1st, hiszen tudtam, hogy pontosan tiszt\u00e1ban van vele, mi\u00f3ta nem ettem.. \u0150 tudja, \u00e9n nem.
\n– \u00dclj le \u00e9s egy\u00e9l. Ha v\u00e9gezt\u00e9l, gyere ut\u00e1nam! – utas\u00edtott \u00e9s elfordult. Nem tudom, mit csin\u00e1lt, de az egyik falon megjelent egy ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1s. Csak szemem sark\u00e1b\u00f3l l\u00e1ttam, hogyan is t\u00f6rt\u00e9nt: a fal egy darabja vill\u00e1mgyorsan \u00e9s majdnem hangtalanul felemelkedett. Gazd\u00e1m \u00e1ts\u00e9t\u00e1lt rajta, \u00e9n pedig le\u00fcltem az asztal melletti kis m\u0171anyag \u00fcl\u0151k\u00e9re, \u00e9s nekil\u00e1ttam az \u00e9telnek. Sz\u00edvem szerint min\u00e9l gyorsabban felhabzsoltam volna mindent, de k\u00e9nyszer\u00edtettem magam, hogy lassan egyek, alaposan megr\u00e1gva minden egyes falatot. Ezzel is nyerek p\u00e1r percet, gondoltam. Ennek ellen\u00e9re hamar v\u00e9geztem: az \u00e9tel nem volt sok, nemhogy nem laktam j\u00f3l, de m\u00e9g \u00e9hes is maradtam. Igaz, hogy m\u00e1r j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9, mint eddig, de \u00e9hes voltam.
\nEv\u00e9s k\u00f6zben k\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem. Nem mintha sok l\u00e1tnival\u00f3 lett volna: egy nagyj\u00e1b\u00f3l akkora cell\u00e1ban voltam, mint eddig. Csupasz betonfalak, k\u0151padl\u00f3. Az asztalon \u00e9s az \u00fcl\u0151k\u00e9n k\u00edv\u00fcl semmi berendez\u00e9s. A vil\u00e1g\u00edt\u00e1s fentr\u0151l j\u00f6tt, de nem l\u00e1ttam, honnan: mintha az eg\u00e9sz plafon vil\u00e1g\u00edtott volna. Itt is s\u00fcket csend volt.
\nV\u00e9geztem az ev\u00e9ssel, \u00e9s elindultam Gazd\u00e1m ut\u00e1n. Az ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1son \u00e1t hatalmas helyis\u00e9gbe l\u00e9ptem, olyan n\u00e9gy \u00e9s f\u00e9lszer h\u00e9tm\u00e9teresre becs\u00fcltem k\u00e9s\u0151bb. Nem nagyon volt id\u0151m k\u00f6r\u00fcln\u00e9zni, mert r\u00f6gt\u00f6n megl\u00e1ttam Gazd\u00e1mat, aki a t\u00fals\u00f3 faln\u00e1l egy k\u00e9nyelmes karossz\u00e9kben \u00fclt \u00e9s cigarett\u00e1zott. \u00c1tv\u00e1gtam a termen, \u00e9s meg\u00e1lltam el\u0151tte. Kicsit f\u00e9lve sz\u00f3l\u00edtottam meg.
\n– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m az \u00e9telt, Gazd\u00e1m. Megettem mindent, \u00e9s v\u00e1rom parancsait.
\nEgy ideig nem v\u00e1laszolt, csak mustr\u00e1lgatott. Nem lehettem valami sz\u00e9p l\u00e1tv\u00e1ny: k\u00f6nny\u0171 ny\u00e1ri ruh\u00e1m gy\u0171r\u00f6tt \u00e9s piszkos volt, arcom \u00e9s kezem tisztas\u00e1ga is hagyott k\u00edv\u00e1nnival\u00f3t maga ut\u00e1n. Hajamat is zs\u00edrosnak, piszkosnak \u00e9reztem, \u00e9s k\u00f3cos is voltam, hiszen nagyon r\u00e9g f\u00e9s\u00fclk\u00f6dhettem meg. Szerencs\u00e9re sosem hordtam valami k\u00fcl\u00f6nleges frizur\u00e1t; v\u00e1llig \u00e9r\u0151 barna hajam egyszer\u0171en leengedve hordtam. Nem tudom, Gazd\u00e1m mennyire volt el\u00e9gedett vagy el\u00e9gedetlen a l\u00e1tv\u00e1nnyal, mert amikor megsz\u00f3lalt, csak ennyit mondott:
\n– Vetkezz!
\nLassan kib\u00fajtam a ruh\u00e1mb\u00f3l, majd magam mell\u00e9 ejtettem. Ott \u00e1lltam egy sz\u00e1l csipk\u00e9s tang\u00e1ban. Nem tudtam, hogy a parancs milyen fok\u00fa levetk\u0151z\u00e9sre sz\u00f3lt, de a k\u00f6vetkez\u0151 utas\u00edt\u00e1s m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171 volt.
\n– Puc\u00e9rra!
\nKib\u00fajtam a tang\u00e1b\u00f3l is. B\u00e1r nagyon sz\u00e9gyelltem magam meztelen\u00fcl egy vadidegen f\u00e9rfi el\u0151tt, valahogy eszembe sem jutott eltakarni mellemet vagy \u00e1gy\u00e9komat. \u00c9reztem, hogy nem szabad, hogy b\u00fcntet\u00e9s j\u00e1rna \u00e9rte, \u00e9s valahogy azt is tudtam, hogy ez \u00edgy term\u00e9szetes. V\u00e9g\u00fcl is ez\u00e9 a f\u00e9rfi\u00e9 vagyok, az \u00f6v\u00e9 a testem, term\u00e9szetes teh\u00e1t, hogy l\u00e1tni akarja. Egy darabig ism\u00e9t sz\u00f3tlanul n\u00e9zegetett, majd megk\u00e9rdezte:
\n– Mikor borotv\u00e1ltad utolj\u00e1ra a pin\u00e1d?
\nA tr\u00e1g\u00e1r sz\u00f3 egy pillanatra meg\u00fct\u00f6tt. B\u00e1r ismertem, m\u00e9g sosem mondtam ki, \u00e9s soha senki nem mondta \u00edgy a szemembe. M\u00e9g a szeretkez\u00e9s \u00f6nfeledt pillanataiban sem.
\n– H\u00e1rom nappal azel\u0151tt, Gazd\u00e1m, hogy… – elakadtam. Nem tudtam, hogyan is fejezzem ki magam, milyen kifejez\u00e9ssel nem b\u00e1ntom meg.<\/p>\n
– … hogy ideker\u00fclt\u00e9l – seg\u00edtett ki. – L\u00e1tszik, mert ronda borost\u00e1s vagy. A nevem Zs\u00f3fia, 26 \u00e9ves vagyok \u00e9s rabn\u0151, egy mazochista ribanc. Elmondom, hogyan is v\u00e1ltam azz\u00e1. H\u00e1rom \u00e9ve kezd\u0151d\u00f6tt, egy ny\u00e1ri este. Hazafel\u00e9 tartottam munka ut\u00e1n. Aznap sok\u00e1ig dolgoztam, mert m\u00e1snapt\u00f3l h\u00e1romhetes szabads\u00e1gra mentem, \u00edgy m\u00e1r el\u00e9g k\u00e9s\u0151 volt, s\u00f6t\u00e9tedett, de az utcai vil\u00e1g\u00edt\u00e1s m\u00e9g nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. P\u00e1r sarokra voltam m\u00e1r csak otthonr\u00f3l (pontosabban az … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1108,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[693,1673,2262,2410,2482,2616,2674],"class_list":["post-1245827","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-szex_porno","tag-eroszak","tag-mazo","tag-rab","tag-sm","tag-szado","tag-szexrabszolga","tag-szolga"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1245827","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1108"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1245827"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1245827\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1245827"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1245827"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/members\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1245827"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\nBiztosan az voltam, b\u00e1r nem tudtam megn\u00e9zni magam, meg\u00e9rinteni pedig nem mertem. \u00c1ltal\u00e1ban n\u00e9gy – \u00f6t naponta szoktam sz\u0151rtelen\u00edteni magam, ennyi id\u0151 alatt n\u0151tt annyira meg, hogy l\u00e1that\u00f3 \u00e9s tapinthat\u00f3 volt.
\n– Na \u00e9s a h\u00f3naljad? – hangzott az \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9s. – Emeld fel a karodat!
\n– Ugyanakkor, Gazd\u00e1m – emeltem magasra addig testem mellett l\u00f3g\u00f3 kezeimet.
\n– Na \u00e9s a combod, l\u00e1bad?
\nEgy pillanatig gondolkodnom kellett, am\u00edg eszembe jutott.
\n– Azok egy h\u00e9ttel kor\u00e1bban voltak gyant\u00e1zva, Gazd\u00e1m.
\n– Igen, azok rendben is vannak, de a t\u00f6bbi… \u00dclj be a sz\u00e9kbe! – mutatott oldalt egy k\u00fcl\u00f6nleges n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati vizsg\u00e1l\u00f3sz\u00e9kre. Azt, hogy k\u00fcl\u00f6nleges, m\u00e1r csak akkor l\u00e1ttam, mikor benne \u00fcltem: ezen a sz\u00e9ken ugyanis t\u00f6bb b\u0151rsz\u00edj volt, melyekkel a benne \u00fcl\u0151t hozz\u00e1 lehetett r\u00f6gz\u00edteni. M\u00e9ghozz\u00e1, mint azonnal megtapasztaltam, \u00fagy, hogy moccanni sem tudott az illet\u0151. R\u00e1ad\u00e1sul nem csak a l\u00e1bak, hanem a karok sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e1ll\u00edthat\u00f3 kengyelek voltak rajta. Gazd\u00e1m m\u00e1sodpercek alatt k\u00f6t\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e9khez, majd megemelte az eg\u00e9szet, azt\u00e1n karjaimat fejem f\u00f6l\u00e9 tartva r\u00f6gz\u00edtette. Hideg, nedves sim\u00edt\u00e1st \u00e9reztem h\u00f3naljamon, majd \u00e9reztem, ahogy borotvahabot f\u00faj r\u00e1m. Kicsit elkente, azt\u00e1n neki\u00e1llt \u00e9s megborotv\u00e1lt. Nagyon csikland\u00f3s vagyok, de szerencs\u00e9re mozdulni sem tudtam. Miut\u00e1n v\u00e9gzett, ism\u00e9t v\u00e1ltoztatott a sz\u00e9k helyzet\u00e9n: m\u00e9g feljebb emelte, kicsit megd\u00f6nt\u00f6tte, majd sz\u00e9tfesz\u00edtette l\u00e1baimat. Ism\u00e9t \u00e9reztem a nedvess\u00e9get majd a habot. Azt\u00e1n j\u00f6tt a borotv\u00e1l\u00e1s. Olyan alaposan, ahogy magamnak sosem tudtam megcsin\u00e1lni. Ez m\u00e1r nem annyira csikland\u00f3s volt, mint ink\u00e1bb izgat\u00f3. Kicsit be is nedvesedtem.
\nB\u00e1r m\u00e1r sz\u0151rtelen voltam, Gazd\u00e1m nem k\u00f6t\u00f6z\u00f6tt ki. M\u00e9g feljebb emelte a sz\u00e9ket, \u00e9s m\u00e9g jobban megd\u00f6nt\u00f6tte, l\u00e1baimat is m\u00e9g jobban sz\u00e9tfesz\u00edtette. Azt\u00e1n csak azt \u00e9reztem, hogy valami hideg cs\u00faszik h\u00fcvelyembe. Valami n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati vizsg\u00e1l\u00f3m\u0171szer lehetett, nem tudom, micsoda. Egyre m\u00e9lyebben j\u00e1rt bennem, \u00e9reztem, ahogy felcs\u00faszik a m\u00e9hembe, majd m\u00e9g feljebb. Azt\u00e1n kicsit visszah\u00faz\u00f3dott, majd ism\u00e9t m\u00e9lyebbre hatolt. V\u00e9g\u00fcl ism\u00e9t elindult kifel\u00e9. Gazd\u00e1m ekkor megk\u00e9rdezte:
\n– Mikor volt az utols\u00f3 v\u00e9rz\u00e9sed?
\n– Tizenegy nappal az ideker\u00fcl\u00e9sem el\u0151tt \u00e9rt v\u00e9get, Gazd\u00e1m.
\n– \u00c9s milyen a ciklusod?
\nMintha csak egy n\u0151gy\u00e1sz \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt volna, aki kik\u00e9rdez egy \u00faj p\u00e1cienst.
\n– Teljesen szab\u00e1lyos, Gazd\u00e1m, minden negyedik cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n kezd\u0151dik, \u00e9s h\u00e1rom – n\u00e9gy napig tart.
\nA m\u0171szer kics\u00faszott bel\u0151lem. \u00c1m Gazd\u00e1m m\u00e9g nem v\u00e9gzett velem. \u00c9reztem, hogy valamit r\u00e1csatol a bok\u00e1mra – egy sz\u00e9les b\u0151rbilincs volt, mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt – majd a sz\u00e9k les\u00fcllyedt, \u00e9s csukl\u00f3imra is sz\u00edjak ker\u00fcltek. A sz\u00e9khez r\u00f6gz\u00edt\u0151 sz\u00edjak csak ezut\u00e1n ker\u00fcltek le r\u00f3lam.
\n– Mosakodj meg – mutatott Gazd\u00e1m a sarokba, ahol egy ugyanolyan WC \u00e9s falik\u00fat volt, mint a kis cell\u00e1mban. Azaz nem pont olyan; itt ugyanis volt egy darab szappan is, t\u00f6r\u00fclk\u00f6z\u0151 is, \u00e9s m\u00e9g valami, amit els\u0151 pillanatban nem is vettem \u00e9szre. Csak Gazd\u00e1m felcsattan\u00f3 parancsa ut\u00e1n vettem \u00e9szre, amikor a vizet megengedve szappanos kezemet a mellemhez k\u00f6zel\u00edtettem.
\n– Vedd fel a mosd\u00f3keszty\u0171t! Nem \u00e9rhetsz k\u00e9zzel a testedhez, mert az az eny\u00e9m!
\nIgen, a testem m\u00e1r nem az eny\u00e9m. Felvettem a mosd\u00f3keszty\u0171t, \u00e9s megmosdottam. Igaz, a v\u00edz hideg volt, a keszty\u0171 durva, de v\u00e9gre alaposan tiszt\u00e1lkodhattam. Csak hajamat nem tudtam megmosni (\u00e9s m\u00e9g nagyon sok\u00e1ig nem). V\u00e9g\u00fcl megt\u00f6r\u00f6lk\u00f6ztem. A t\u00f6r\u00fclk\u00f6z\u0151 is durva volt, de nem b\u00e1ntam, kicsit felmeleg\u00edtett a hideg v\u00edz ut\u00e1n.
\nAmikor imm\u00e1r tiszt\u00e1n ism\u00e9t Gazd\u00e1m el\u0151tt \u00e1lltam, v\u00e9gigm\u00e9rt, majd a f\u00f6ldre mutatott:
\n– T\u00e9rdelj le!
\nT\u00e9rdre ereszkedtem, de \u0150 m\u00e1sk\u00e9pp gondolta.
\n– A sarkaidat \u00f6sszez\u00e1rod, a t\u00e9rdeidet j\u00f3l sz\u00e9tcs\u00fasztatod!
\nEngedelmeskedtem. Gazd\u00e1m ekkor egy nyak\u00f6rvet csatolt r\u00e1m, majd \u00fajabb parancsokat kaptam.
\n– Hajtsd le a fejed! A kezeidet kulcsold \u00f6ssze a tark\u00f3don!
\nEzt is megtettem. K\u00e9nyelmetlen volt, t\u00e9rdem el\u0151sz\u00f6r kicsit, majd egyre jobban sajgott, l\u00e1bam \u00e9s karom elkezdett zsibbadni. K\u00e9s\u0151bb persze megszoktam, annyira, hogy \u00f3r\u00e1kat voltam k\u00e9pes \u00edgy t\u00f6lteni minden gond n\u00e9lk\u00fcl. Karom \u00e9s l\u00e1bam zsibbad\u00e1s\u00e1n\u00e1l sokkal zsibbaszt\u00f3bb volt azonban az, ami ezut\u00e1n k\u00f6vetkezett. Gazd\u00e1m egy ideig nem sz\u00f3lalt meg, \u00e9s nem l\u00e1ttam, mit csin\u00e1l, csak a hangokb\u00f3l sejtettem, hogy ism\u00e9t r\u00e1gy\u00fajt, \u00e9s valami italt t\u00f6lt mag\u00e1nak. Azt\u00e1n k\u00f6vetkezett az oktat\u00e1s, parancskiad\u00e1s, szab\u00e1lyismertet\u00e9s – ahogy tetszik.
\n– Mostant\u00f3l kezdve a jelenl\u00e9temben mindig ebben a tart\u00e1sban leszel, hacsak nem parancsolok m\u00e1st. Az \u00f6lt\u00f6zeted ezekb\u0151l a sz\u00edjakb\u00f3l \u00e1ll, t\u00f6bbre nincs sz\u00fcks\u00e9ge egy magadfajta rabkurv\u00e1nak. Csak azt teheted, amire parancsot vagy enged\u00e9lyt kapsz. Csak akkor besz\u00e9lhetsz, ha k\u00e9rdezlek vagy felsz\u00f3l\u00edtalak r\u00e1. A k\u00e9rd\u00e9sekre r\u00f6vid, pontos v\u00e1laszokat adsz. Elfelejted a finomkod\u00f3 irodalmi kifejez\u00e9seket, \u00e9s mindent a nev\u00e9n nevezel. Nem haszn\u00e1lhatod az „\u00e1gy\u00e9k”, „punci”, „nuni” \u00e9s hasonl\u00f3 kifejez\u00e9seket, csak a „pina” sz\u00f3t. Ugyan\u00edgy elfelejted azt is, hogy „h\u00edmvessz\u0151”, „farok”, „d\u00e1k\u00f3” \u00e9s hasonl\u00f3k, sz\u00e1modra csak „fasz” l\u00e9tezik. Nem l\u00e9tezik „ond\u00f3” vagy „sperma”, csak „geci”. Nincs feneked, csak segged, nincs melled, csak cs\u00f6cs\u00f6d. Elfelejted a „k\u00f6z\u00f6s\u00fcl\u00e9s” sz\u00f3t is, csak a „basz\u00e1s” – t haszn\u00e1lhatod. Ha an\u00e1lis, akkor „seggbek\u00far\u00e1s”, ha or\u00e1lis, akkor „szop\u00e1s”. Nincs sem „\u00f6nkiel\u00e9g\u00edt\u00e9s”, sem „maszturb\u00e1l\u00e1s” vagy „masztiz\u00e1s”, csak „reiszol\u00e1s” van.
\nKis sz\u00fcnetet tartott, ivott, majd folytatta.
\n– Egyel\u0151re ebben a helyis\u00e9gben maradsz. Amikor nem vagyok itt, s\u00f6t\u00e9tben leszel. Ha kigyullad a vil\u00e1g\u00edt\u00e1s, akkor felk\u00e9sz\u00fclsz az \u00e9rkez\u00e9semre. Ha nyitva van az ajt\u00f3, amin bej\u00f6tt\u00e9l, akkor \u00e1tm\u00e9sz oda \u00e9s eszel. Ha ott egy pillanatra els\u00f6t\u00e9tedik, akkor befejezed az ev\u00e9st \u00e9s visszaj\u00f6ssz ide, alaposan megmosdasz, \u00e9s elfoglalod a helyedet itt, ahol most vagy. Ha az ajt\u00f3 nincs nyitva, akkor azonnal a mosd\u00e1ssal kezded. A f\u00e9ny kialv\u00e1sa \u00e9s \u00fajb\u00f3l meggyullad\u00e1sa jelzi azt a legk\u00e9s\u0151bbi id\u0151pontot, amikor el kell foglalnod itt a helyed. Kor\u00e1bban lehet.
\nK\u00f6vetkezett egy k\u00e9rd\u00e9s:
\n– Eddig minden vil\u00e1gos? Megjegyezted?
\n– Igen, Gazd\u00e1m – v\u00e1laszoltam. – K\u00edv\u00e1nja, hogy elism\u00e9teljem?
\n– Nem kell. Ereszkedj n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1bra!
\nEl\u0151rehajoltam, kezemet letettem a f\u00f6ldre. Gazd\u00e1m kicsit el\u0151retolta l\u00e1b\u00e1t; csak ekkor vettem \u00e9szre, hogy k\u00e9nyelmes strandpapucsot visel, nem cip\u0151t, \u00e9s nincs a l\u00e1b\u00e1n zokni. Amennyire meg tudtam \u00edt\u00e9lni, l\u00e1bai \u00e1poltak voltak, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg rendszeresen j\u00e1rt pedik\u0171r\u00f6sh\u00f6z.
\n– Cs\u00f3kold meg a l\u00e1bam!
\nM\u00e9g lejjebb ereszkedtem, \u00e9s megcs\u00f3koltam el\u0151bb a bal, majd a jobb l\u00e1bfej\u00e9t. Nem volt megel\u00e9gedve.
\n– M\u00e9g egyszer! Ez nem cs\u00f3k volt, csak puszi!
\nIsm\u00e9t r\u00e1hajoltam l\u00e1bfej\u00e9re. Most m\u00e1r vigy\u00e1ztam r\u00e1, hogy val\u00f3ban cs\u00f3k legyen a l\u00e1bcs\u00f3k, de m\u00e9g mindig nem volt j\u00f3.
\n– Ez meg nyalogat\u00e1s volt! \u00dagy mozgasd a nyelved, hogy csak hozz\u00e1m\u00e9rjen, de ne mozduljon el a b\u0151r\u00f6m\u00f6n! Ism\u00e9t!
\nHarmadszor is megcs\u00f3koltam Gazd\u00e1m l\u00e1b\u00e1t. Ezt m\u00e1r elfogadta.
\n– M\u00e9g nem az igazi, de m\u00e1r majdnem j\u00f3. Emelkedj fel!
\nVisszat\u00e9rdeltem a szab\u00e1lyos tart\u00e1sba. K\u00f6vetkezett „oktat\u00e1som” \u00fajabb fejezete.
\n– Amikor megj\u00f6v\u00f6k, l\u00e1bcs\u00f3kkal \u00fcdv\u00f6z\u00f6lsz.. Ha megk\u00f6sz\u00f6nsz valamit, legyen az b\u00fcntet\u00e9s, jutalom, vagy b\u00e1rmi m\u00e1s, a k\u00f6sz\u00f6net v\u00e9ge k\u00e9z – \u00e9s l\u00e1bcs\u00f3k. Amikor magadra hagylak, b\u00facs\u00faz\u00f3ul ism\u00e9t megcs\u00f3kolod a l\u00e1bam, \u00e9s mindaddig n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b maradsz, am\u00edg a f\u00e9ny villan\u00e1sa nem enged\u00e9lyezi, hogy felemelkedj. Ha m\u00e9g nem kapt\u00e1l enni, akkor ilyenkor m\u00e9sz. Az utols\u00f3 f\u00e9nyvillan\u00e1s jelzi, hogy perceken bel\u00fcl s\u00f6t\u00e9t lesz; ha a kisszob\u00e1ban vagy, nem maradhatsz tov\u00e1bb ott.
\nP\u00e1r pillanat sz\u00fcnet ut\u00e1n Gazd\u00e1m folytatta:
\n– A fekhelyed egy szalmazs\u00e1k a WC mellett. Ha egyed\u00fcl vagy, nem ny\u00falhatsz semmi m\u00e1shoz, mint ami a mosd\u00f3n \u00e9s a WC mellett van, illetve a kisszob\u00e1ban az ennival\u00f3hoz. \u00dcln\u00f6d csak a f\u00f6ld\u00f6n vagy a szalmazs\u00e1kodon szabad, ev\u00e9s k\u00f6zben a m\u0171anyag s\u00e1mlin. Ez is \u00e9rthet\u0151 volt?
\n– Igen, Gazd\u00e1m.
\n– J\u00f3l van. M\u00e1ra ennyi el\u00e9g is, legk\u00f6zelebb m\u00e1r l\u00e9nyegesebb dolgok ker\u00fclnek sz\u00f3ba. Elb\u00facs\u00fazol!
\nN\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1bra ereszkedtem, \u00e9s megcs\u00f3koltam a l\u00e1b\u00e1t. Igyekeztem min\u00e9l pontosabban az utas\u00edt\u00e1sa szerint csin\u00e1lni. A megcs\u00f3kolt l\u00e1bak elt\u0171ntek, \u00e9s ott \u00e1lltam n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b. Hamarosan egy pillanatra s\u00f6t\u00e9t lett, majd \u00fajra kivil\u00e1gosodott. Felt\u00e1p\u00e1szkodtam. Mindenem sajgott, \u00e9hes voltam, de igyekeztem k\u00f6r\u00fcln\u00e9zni, mindennek megjegyezni a pontos hely\u00e9t. Sejtettem, hogy sokat leszek egyed\u00fcl, s\u00f6t\u00e9tben, jobb, ha ismerem a k\u00f6rnyezetemet.
\nA terem k\u00f6zep\u00e9n egy el\u00e9g nagy asztal \u00e1llt. A falakon ostorok, korb\u00e1csok l\u00f3gtak, meg egy csom\u00f3 m\u00e1s eszk\u00f6z, amiknek egyel\u0151re nem ismertem a rendeltet\u00e9s\u00e9t. K\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n ann\u00e1l jobban megismertem! A plafonr\u00f3l t\u00f6bb helyen l\u00e1ncok cs\u00fcngtek, az egyik falon volt egy hatalmas Andr\u00e1s – kereszt, a padl\u00f3ban t\u00f6bb helyen is kis vasgy\u0171r\u0171ket l\u00e1ttam. Az id\u0151k folyam\u00e1n ezekkel is ismerets\u00e9gbe, kellemetlen ismerets\u00e9gbe ker\u00fcltem.
\nNem sok id\u0151m volt n\u00e9zel\u0151dni, el\u00e9g hamar jelezte a f\u00e9ny egy pillanatig tart\u00f3 kialv\u00e1sa, hogy hamarosan s\u00f6t\u00e9tben leszek. A szalmazs\u00e1kot m\u00e1r akkor \u00e9szrevettem, mikor mosdottam, igyekeztem h\u00e1t, hogy m\u00e9g vil\u00e1gosban el\u00e9rjem. Siker\u00fclt is, de csak \u00e9ppen hogy; pont a fekhely mellett \u00e1lltam, mikor v\u00e9gleg s\u00f6t\u00e9t lett. Lefek\u00fcdtem, \u00e9s fejem felett \u00e9szrevettem egy ugyanolyan kis v\u00f6r\u00f6sen izz\u00f3 pontot, mint amilyen a cell\u00e1ban volt. Szerettem volna v\u00e9giggondolni a t\u00f6rt\u00e9nteket, de szinte azonnal elnyomott az \u00e1lom.
\nArra \u00e9bredtem, hogy vil\u00e1gos van. Gyorsan felkeltem; a kisszob\u00e1ba vezet\u0151 ajt\u00f3 nyitva volt. \u00c1tmentem, az asztalon megint ott volt az ennival\u00f3m. T\u00f6bb mint el\u0151z\u0151leg; le\u00fcltem, \u00e9s megettem. Most sem laktam j\u00f3l, de r\u00e1j\u00f6ttem, hogy ez csak a ki tudja h\u00e1ny napos koplal\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nye. (A kapott \u00e9tel mennyis\u00e9ge m\u00e9g j\u00f3 darabig \u00e1lland\u00f3an n\u0151tt, de \u00e1lland\u00f3 \u00e9hs\u00e9gem csak lassan sz\u0171nt meg.) Alig fejeztem be az ev\u00e9st, a f\u00e9ny jelezte, hogy ideje visszat\u00e9rnem. Egyenesen a mosd\u00f3hoz mentem, felh\u00faztam a mosd\u00f3keszty\u0171t, \u00e9s megmosdottam. Meg is t\u00f6r\u00fclk\u00f6ztem, \u00e9s kijel\u00f6lt helyemre mentem, let\u00e9rdeltem. Ekkor l\u00e1ttam, hogy a padl\u00f3 s\u00f6t\u00e9t k\u0151kock\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt van k\u00e9t vil\u00e1gosabb, amelyek eddig nem voltak ott. Hamar r\u00e1j\u00f6ttem, mire is val\u00f3k: ezeken kellett lennem t\u00e9rdeimnek. Felvettem a szab\u00e1lyos tart\u00e1st, \u00e9s v\u00e1rtam. Egyszer csak jelzett a f\u00e9ny, \u00e9s kisv\u00e1rtatva megpillantottam Gazd\u00e1m l\u00e1b\u00e1t. P\u00e1r pillanat m\u00falva a l\u00e1bfejek fel\u00e9m mozdultak, \u00e9n n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1bra ereszkedtem, \u00e9s megcs\u00f3koltam \u0151ket.
\n– Egyenesedj fel! – hallottam a parancsot.
\nMiut\u00e1n megtettem, Gazd\u00e1t fel\u00e9 kellett ny\u00fajtanom kezeimet. Nem tetszett neki a l\u00e1tv\u00e1ny.
\n– Ki van festve a k\u00f6rm\u00f6d, \u00e9s feleslegesen hossz\u00fa! Mosd le a lakkot, \u00e9s v\u00e1gd \u0151ket t\u00f6vig!
\nKezembe nyomott egy \u00fcvegcs\u00e9t \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny kozmetikai korongocsk\u00e1t. Az \u00fcvegcs\u00e9ben k\u00f6r\u00f6mlakk – lemos\u00f3 volt, azonnal meg\u00e9reztem a jellegzetes szagot, mikor lecsavartam a kupakot. Elt\u00fcntettem k\u00f6rmeimr\u0151l a lakkot, \u00e9s visszany\u00fajtottam az \u00fcvegcs\u00e9t meg a nem haszn\u00e1lt korongokat. Egy k\u00f6r\u00f6moll\u00f3t \u00e9s egy reszel\u0151t kaptam helyett\u00fck; a parancs szerint lev\u00e1gtam, \u00e9s ahol kellett, meg is reszeltem k\u00f6rmeimet. Amikor v\u00e9geztem \u00e9s visszaadtam az oll\u00f3t meg a reszel\u0151t, Gazd\u00e1m megk\u00e9rdezte:
\n– A l\u00e1bk\u00f6rmeid is m\u00e1zolva vannak?
\n– Azok nincsenek, Gazd\u00e1m.
\n– J\u00f3l van! Akkor a szemetet dobd a WC – be!
\n\u00d6sszeszedtem az elhaszn\u00e1lt korongokat, a lehullt k\u00f6r\u00f6mdarabk\u00e1kat. M\u00e1r majdnem fel\u00e1lltam, mikor eszembe jutott, hogy arra nem kaptam enged\u00e9lyt. \u00cdgy h\u00e1t t\u00e9rden cs\u00fasztam a WC – ig majd vissza helyemre. Gazd\u00e1m „megdics\u00e9rt”, persze a maga m\u00f3dj\u00e1n:
\n– Szerencs\u00e9d, hogy nem \u00e1llt\u00e1l fel! Most pedig, ringy\u00f3, arr\u00f3l fogsz mes\u00e9lni, hogy…
\nEzzel megkezd\u0151d\u00f6tt „kihallgat\u00e1som”. El\u0151sz\u00f6r arr\u00f3l kellett besz\u00e9lnem, hogyan b\u00fcntettek meg sz\u00fcleim kiskoromban. Err\u0151l nem nagyon volt mit mes\u00e9lnem, mindig „j\u00f3 kisl\u00e1ny” voltam. Azt\u00e1n j\u00f6tt a nemi \u00e9letem. Gyerekkoromt\u00f3l kezdve el kellett mondanom mindent, aminek b\u00e1rmi k\u00f6ze volt a szexhez. Az els\u0151 reiszol\u00e1sokat, a cs\u00f3kol\u00f3z\u00e1sokat. A pettingeket sz\u00fczess\u00e9gem elveszt\u00e9se el\u0151tt, majd nagyon r\u00e9szletesen sz\u00fczess\u00e9gem elveszt\u00e9s\u00e9t. Azt\u00e1n tov\u00e1bb valamennyi partneremet, minden basz\u00e1somat. Az els\u0151 nem is tudom, h\u00e1ny alkalommal nem is t\u00f6rt\u00e9nt m\u00e1s, csak t\u00e9rdeltem Gazd\u00e1m el\u0151tt, \u00e9s besz\u00e9ltem. Legal\u00e1bb k\u00e9t h\u00e9t csak ezzel telt; ezt onnan tudom, hogy k\u00f6zben Gazd\u00e1m k\u00e9tszer is \u00fajraborotv\u00e1lt. Eleinte nehezen ment a megk\u00edv\u00e1nt tr\u00e1g\u00e1r szavak haszn\u00e1lata, sok b\u00fcntet\u00e9st kaptam tilos kifejez\u00e9sek\u00e9rt. Ezek kezdetben enyh\u00e9k voltak, n\u00e9h\u00e1ny tenyeres, k\u00f6rm\u00f6s, k\u00e9s\u0151bb kem\u00e9nyedtek, j\u00f6tt a fenekel\u00e9s. N\u0151tt a kapott \u00fct\u00e9sek sz\u00e1ma, \u00e9s maguk az \u00fct\u00e9sek is egyre f\u00e1jdalmasabbak lettek. Egy alkalommal, mikor m\u00e9g az elbesz\u00e9l\u00e9s elej\u00e9n egym\u00e1s ut\u00e1n k\u00e9tszer is hib\u00e1ztam, \u00e9s megkaptam seggemre az esed\u00e9kes \u00fct\u00e9seket, Gazd\u00e1m eg\u00e9sz tov\u00e1bbi ottl\u00e9te alatt bors\u00f3n kellett t\u00e9rdelnem. Nem igazin, hanem „ac\u00e9lbors\u00f3n”, bors\u00f3szem nagys\u00e1g\u00fa ac\u00e9lgoly\u00f3kon. A t\u00e9rdem sz\u00e1m\u00e1ra kijel\u00f6lt k\u0151kock\u00e1kat Gazd\u00e1m felbillentette, alattuk volt a bors\u00f3. A sima k\u00f6v\u00f6n t\u00e9rdel\u00e9st addigra m\u00e1r nagyj\u00e1b\u00f3l megszoktam, de ez nagyon rossz volt. T\u00e9rdem m\u00e9g m\u00e1snap is alig \u00e9reztem, pedig akkor m\u00e1r ism\u00e9t „csak” a k\u00f6v\u00f6n t\u00e9rdepeltem.
\nM\u00e1r az elbesz\u00e9l\u00e9sek v\u00e9g\u00e9n j\u00e1rtam, mikor megkaptam az els\u0151 komoly b\u00fcntet\u00e9semet. Az utols\u00f3 bar\u00e1tommal elt\u00f6lt\u00f6tt h\u00e9tv\u00e9g\u00e9met mes\u00e9ltem el, \u00e9s a visszaeml\u00e9kez\u00e9s nagyon felizgatott. Nem csoda, hiszen eg\u00e9sz h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n szinte fel sem kelt\u00fcnk az \u00e1gyb\u00f3l, mondhatni v\u00e9gigbasztunk k\u00e9t napot, \u00e9s ezt mind fel kellett eleven\u00edtenem. Amikor Gazd\u00e1m magamra hagyott, pin\u00e1m teljesen lucskos volt. Szinte \u00f6nk\u00edv\u00fcletben fek\u00fcdtem v\u00e9gig a szalmazs\u00e1kon, \u00e9s nem tudtam meg\u00e1lljt parancsolni kezemnek, mikor elindult lefel\u00e9. Hatalmasat reiszoltam, k\u00f6zben k\u00e9tszer is el\u00e9lveztem. M\u00e1snap (nem tudok jobb kifejez\u00e9st, sosem tudtam, mennyi id\u0151 telik el Gazd\u00e1m k\u00e9t l\u00e1togat\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt) j\u00f6tt a b\u0171nh\u0151d\u00e9s. Fogalmam sincs, honnan tudott s\u00f6t\u00e9tben elk\u00f6vetett b\u0171n\u00f6mr\u0151l, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg infrakamera volt elrejtve valahol, de fejemre olvasta tettemet.
\n\u00c9s megtudtam, mire is val\u00f3 az Andr\u00e1s – kereszt, minek vannak a sz\u00edjak rajtam, milyen \u00e9rz\u00e9s, amikor cs\u00f6cs\u00f6met a bimb\u00f3kra cs\u00edptetett s\u00falyok h\u00fazz\u00e1k, pinaajkaimat ugyancsak s\u00falyok ny\u00fajtj\u00e1k. Megtudtam, mi\u00e9rt is l\u00f3gnak a mennyezetr\u0151l a l\u00e1ncok, mire val\u00f3k a padl\u00f3ban l\u00e9v\u0151 vaskarik\u00e1k. Megismerkedtem a gag – ball – lal, (nev\u00e9vel akkor m\u00e9g nem, csak hogy mire is lehet haszn\u00e1lni). El\u0151sz\u00f6r \u00e9reztem, hogy milyen f\u00e1jdalmas is a korb\u00e1csol\u00e1s, milyen az, amikor nem l\u00e1tok \u00e9s hallok, csak v\u00e1rom a k\u00f6vetkez\u0151 \u00fct\u00e9st.
\nEl\u0151sz\u00f6r az Andr\u00e1s – kereszt el\u00e9 kellett \u00e1llnom, sz\u00e9les terpeszben, ferd\u00e9n felemelt karokkal. Gazd\u00e1m a bilincseimet hozz\u00e1er\u0151s\u00edtette a kereszten lev\u0151 karik\u00e1khoz, majd az eg\u00e9sz keresztet kicsit feljebb emelte. Csak nagyl\u00e1bujjam hegye \u00e9rt a f\u00f6ldh\u00f6z. Ezut\u00e1n kem\u00e9nyre d\u00f6rzs\u00f6lte cs\u00f6csbimb\u00f3imat, majd egy – egy er\u0151s csipeszt cs\u00edptetett r\u00e1juk. M\u00e1r ez is pokoli f\u00e1jdalom volt, de amikor m\u00e9g s\u00falyt is akasztott mindkett\u0151re… Azt hittem, bimb\u00f3im kiszakadnak cs\u00f6cs\u00f6mb\u0151l, de h\u00e1t az emberi test sokat kib\u00edr. Ezut\u00e1n j\u00f6tt a pin\u00e1m: megd\u00f6rzs\u00f6lt kisajkaimra is csipeszek \u00e9s s\u00falyok ker\u00fcltek. Gazd\u00e1m pedig le\u00fclt a karossz\u00e9kbe, \u00e9s n\u00e9zett. N\u00e9zte, ahogy a r\u00f6vid l\u00e1ncok v\u00e9g\u00e9n a s\u00falyok a legkisebb mozdulatomra is t\u00e1ncolni kezdenek, \u00e1lland\u00f3an n\u00f6velve a f\u00e1jdalmat. \u00c9s k\u00e9ptelen voltam nem mozogni. A leglassabb l\u00e9legzetv\u00e9tel is megmozd\u00edtotta cs\u00f6cs\u00f6met, \u00e9s \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is folyton olyan poz\u00edci\u00f3t kerestem, melyben tests\u00falyom nagyobb r\u00e9sz\u00e9t tudom a f\u00f6ldre helyezni. Tal\u00e1n mondanom sem kell, nem tal\u00e1ltam. De ett\u0151l a pin\u00e1mon lev\u0151 s\u00falyok is \u00e1lland\u00f3an mozogtak.
\nNem tudom, mennyi id\u0151t t\u00f6lt\u00f6ttem \u00edgy, keveset – e vagy sokat, nekem akkor egy \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak t\u0171nt. Amikor Gazd\u00e1m v\u00e9gre leoldozott, \u00e9s m\u00e1r ism\u00e9t t\u00e9rdelve az el\u0151\u00edrt m\u00f3don megk\u00f6sz\u00f6ntem a b\u00fcntet\u00e9st, azt hittem, ennyi volt. De t\u00e9vedtem, ez csak az el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s volt az igazi b\u00fcntet\u00e9shez. A szoba k\u00f6zep\u00e9re kellet cs\u00fasznom, karomat f\u00fcgg\u0151legesen fel kellett emelnem. Gazd\u00e1m m\u00f6g\u00e9m \u00e1llt, \u00e9reztem, hogy valamit r\u00e1csatol a csukl\u00f3bilincsemre, azt\u00e1n m\u00e1r csak azt vettem \u00e9szre, hogy testem emelkedni kezd: a karomn\u00e1l fogva h\u00fazott fel a plafonr\u00f3l l\u00f3g\u00f3, leengedett \u00e9s most ism\u00e9t felemelked\u0151 l\u00e1nc. Az emel\u00e9s addig tartott, am\u00edg nem ker\u00fcltem ism\u00e9t \u00e1ll\u00f3 helyzetbe. Ekkor Gazd\u00e1m egy szemellenz\u0151t h\u00fazott r\u00e1m, ett\u0151l kezdve nem l\u00e1ttam semmit. Ki kellett t\u00e1tsam a sz\u00e1m, amibe egy m\u0171anyag goly\u00f3 ker\u00fclt; Gazd\u00e1m ezt is hozz\u00e1m er\u0151s\u00edtette. V\u00e9g\u00fcl bet\u00f6mte f\u00fcleimet. Azt\u00e1n ism\u00e9t emelkedni kezdtem, am\u00edg m\u00e1r l\u00e1bujjam sem \u00e9rt le. Gazd\u00e1m motozott a bok\u00e1mn\u00e1l, majd \u00e9reztem, ahogy azokat valami egyre jobban sz\u00e9tfesz\u00edti. V\u00e9g\u00fcl ott l\u00f3gtam a leveg\u0151ben, pattan\u00e1sig megfesz\u00edtve, mint egy ford\u00edtott Y, vakon, n\u00e9m\u00e1n \u00e9s s\u00fcketen. Azt hittem, moccanni sem tudok, de a s\u00falyok, melyek m\u00e9g mindig ott l\u00f3gtak cs\u00f6cs\u00f6m\u00f6n \u00e9s pin\u00e1mon, jelezt\u00e9k, hogy ha nem is igaz\u00e1n \u00e9rezhet\u0151en \u00e9s \u00e9szrevehet\u0151en, de bizony mozgok! Azt gondoltam, hogy ez az igazi b\u00fcntet\u00e9s, \u00e1m ez m\u00e9g mindig csak el\u0151k\u00e9sz\u00fclet volt.
\nHirtelen \u00e9les f\u00e1jdalmat \u00e9reztem lapock\u00e1mon, a les\u00fajt\u00f3 korb\u00e1cs \u00fct\u00e9s\u00e9t. Majd ism\u00e9t egyet, azt\u00e1n megint. Az \u00fct\u00e9sek egyre lejjebb v\u00e1ndoroltak testemen, k\u00f6vetkezett a h\u00e1tam, seggem, a combom h\u00e1ts\u00f3 fele. \u00dcv\u00f6lt\u00f6ttem volna, de a sz\u00e1mban lev\u0151 goly\u00f3 csak halk ny\u00f6g\u00e9seket engedett. A s\u00falyok minden egyes \u00fct\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra \u0151r\u00fclt t\u00e1ncba kezdtek, ezzel is fokozva a k\u00ednt. Pr\u00f3b\u00e1ltam felk\u00e9sz\u00fclni a k\u00f6vetkez\u0151 \u00fct\u00e9sre, de nem lehetett; Gazd\u00e1m teljesen szab\u00e1lytalan id\u0151k\u00f6z\u00f6kben csapott le r\u00e1m, a korb\u00e1cs suhog\u00e1s\u00e1t pedig nem hallottam. \u00c9s amikor m\u00e1r t\u00e9rdhajlatomhoz \u00e9rt, m\u00e9g mindig nem volt v\u00e9ge! Eddig h\u00e1tulr\u00f3l \u00e9s balr\u00f3l j\u00f6ttek az \u00fct\u00e9sek, a k\u00f6vetkez\u0151 sorozat viszont el\u00f6lr\u0151l, de m\u00e9g mindig balr\u00f3l. Ez felfel\u00e9 v\u00e1ndorolt rajtam, t\u00e9rdemt\u0151l indulva v\u00e9gig a combomon, hasamon, cs\u00f6cs\u00f6m\u00f6n. Azt\u00e1n megint a h\u00e1tam j\u00f6tt, de m\u00e1r jobbr\u00f3l, \u00e9s ism\u00e9t lefele, v\u00e9gig a seggemig, t\u00e9rdemig. Ezt m\u00e1r nem b\u00edrtam, kicsordultak a k\u00f6nnyeim. A szemellenz\u0151 csak r\u00f6vid ideig itta fel a s\u00edr\u00e1st, azt\u00e1n \u00e9reztem, ahogy csorog le arcomon, marja b\u0151r\u00f6met. Az utols\u00f3 el\u0151tti sorozatot megint el\u00f6l kaptam, jobbr\u00f3l, \u00e9s megint felfele: t\u00e9rdem – combom – hasam – mellem volt az \u00fatvonal. Az utols\u00f3 \u00fct\u00e9sekn\u00e9l nem b\u00edrtam, \u00e9s sz\u00e9gyenszemre bepisiltem. Nem nagyon, hisz Gazd\u00e1m \u00e9rkez\u00e9se el\u0151tt pisiltem m\u00e1r, de \u00e9reztem, ahogy v\u00e9gigfolyik combomon, l\u00e1bsz\u00e1ramon.
\nAz utols\u00f3 sorozat pin\u00e1mat \u00e9rte: el\u0151bb h\u00e1tulr\u00f3l, majd el\u00f6lr\u0151l j\u00f6ttek az \u00fct\u00e9sek l\u00e1bam k\u00f6z\u00e9. Nem mindegyik tal\u00e1lt (hogy direkt – e vagy v\u00e9letlen\u00fcl volt \u00edgy, nem tudom), \u00fagyhogy combom bels\u0151 oldal\u00e1nak is j\u00f3csk\u00e1n kijutott a ver\u00e9sb\u0151l. Verg\u0151dtem, s\u00edrtam, \u00fcv\u00f6lt\u00f6ttem – ez ut\u00f3bbit persze nem lehetett hallani. Azt hittem, nem \u00e9lem t\u00fal!
\nV\u00e9g\u00fcl abbamaradt a feny\u00edt\u00e9s, de tov\u00e1bbra is ott l\u00f3gtam kik\u00f6t\u00f6zve. Folyt a k\u00f6nnyem, eg\u00e9sz testem r\u00e1zk\u00f3dott, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n k\u00ednt okoztak a m\u00e9g mindig testemet marcangol\u00f3 csipeszek a leng\u0151 s\u00falyokkal.
\nV\u00e9gtelennek t\u0171n\u0151 idej\u0171 l\u00f3g\u00e1s ut\u00e1n egyszer csak elkezdett cs\u00f6kkenni a l\u00e1baimat sz\u00e9tfesz\u00edt\u0151 er\u0151, majd meg is sz\u0171nt. Azt m\u00e1r \u00e9szre sem vettem, hogy mikor ker\u00fcltek le a k\u00f6telek vagy l\u00e1ncok, amik \u00edgy tartottak. Gazd\u00e1m leeresztett a leveg\u0151b\u0151l, ism\u00e9t \u00e9reztem a k\u00f6veket l\u00e1bam alatt. Leker\u00fclt r\u00f3lam a szemellenz\u0151, a sz\u00e1jpecek meg a f\u00fcldug\u00f3 is. Azt\u00e1n karom is kiszabadult, \u00e9s t\u00e9rdere estem. A s\u00edr\u00e1st\u00f3l \u00e9s a kiab\u00e1l\u00e1st\u00f3l rekedten, alig \u00e9rthet\u0151en mondtam k\u00f6sz\u00f6netet. Viszont ekkor \u00e9reztem el\u0151sz\u00f6r \u00fagy, hogy a k\u00e9z – \u00e9s l\u00e1bcs\u00f3k pont \u00fagy siker\u00fclt, ahogy azt Gazd\u00e1m elv\u00e1rja. \u0150 azonban csak ennyit mondott:
\n– Takar\u00edtsd fel a mocskodat, ringy\u00f3! \u00c9s mosd le magadat is!
\nN\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b m\u00e1sztam a mosd\u00f3hoz, ahol a felmos\u00f3rongy hevert, k\u00e9ptelen voltam t\u00e9rden cs\u00faszni. \u00c9s m\u00e9g mindig rajtam voltak a s\u00falyok! Azt hittem, sosem \u00e9rek oda, \u00e9s meg kellett tennem az utat vissza is, majd ism\u00e9t a mosd\u00f3hoz m\u00e1sztam. Most el\u0151sz\u00f6r esett j\u00f3l, hogy a csapb\u00f3l hideg v\u00edz folyik; kellemesen enyh\u00edtette \u00e9g\u0151, l\u00fcktet\u0151 testemet, ahogy lemostam. \u00c9s m\u00e9g sosem volt ennyire rossz a durva mosd\u00f3keszty\u0171 \u00e9s a durva t\u00f6r\u00fclk\u00f6z\u0151 \u00e9rint\u00e9se. Hasam \u00e9s cs\u00f6cs\u00f6m tele volt k\u00e9k – z\u00f6ld foltokkal, hurk\u00e1kkal. Bizony\u00e1ra \u00edgy n\u00e9zett ki h\u00e1tam is, b\u00e1r nem l\u00e1ttam.
\nGazd\u00e1m el\u00e9 m\u00e1r szab\u00e1lyosan, t\u00e9rden cs\u00faszva mentem. Felvettem a szab\u00e1lyos tart\u00e1st, \u00e9s v\u00e1rtam, hogy megsz\u00f3l\u00edtson. Azt rem\u00e9ltem, hogy m\u00e1ra ennyi volt, de t\u00e9vedtem. R\u00f6vid hallgat\u00e1s ut\u00e1n ugyanis Gazd\u00e1m \u00edgy sz\u00f3lt:
\n– Rem\u00e9lem, szuka, j\u00f3 lecke volt!
\n– Igen, Gazd\u00e1m, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy kit\u00fcntetett vele – v\u00e1laszoltam. T\u00e9nyleg j\u00f3 lecke volt, am\u00edg ott voltam, soha t\u00f6bb\u00e9 nem jutott eszembe, hogy reiszoljak. P\u00e1rszor ugyan el\u0151fordult, hogy k\u00edv\u00e1ntam, de mindig eszembe jutott ez a feny\u00edt\u00e9s.
\n– Na j\u00f3. Akkor folytassuk! Ott hagytad abba, hogy…
\n\u00c9s ezt a napot is v\u00e9gig kellett mes\u00e9ljem, szab\u00e1lyos testhelyzetben t\u00e9rdepelve, cs\u00f6cs\u00f6met \u00e9s pin\u00e1mat h\u00faz\u00f3 s\u00falyokkal. Csak akkor szabadultam meg t\u0151l\u00fck, mikor egyed\u00fcl maradtam: Gazd\u00e1m csak a b\u00facs\u00faz\u00e1s el\u0151tt vette le r\u00f3lam. \u00d6sszet\u00f6rve v\u00e1nszorogtam a fekhelyemhez, \u00e9s lerogytam a szalmazs\u00e1kra. Eszembe sem jutott, hogy nem kaptam enni: a kisszob\u00e1ba vezet\u0151 ajt\u00f3 Gazd\u00e1m \u00e9rkez\u00e9se el\u0151tt \u00e9pp\u00fagy z\u00e1rva volt, mint t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n. Azt hittem, azonnal elalszom, de nem siker\u00fclt. Mindenem f\u00e1jt, a legkisebb mozdulat is bel\u00e9m has\u00edtott \u00e9s felriasztott.
\nM\u00e1snap pedig, mintha semmi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna, v\u00e9gigbesz\u00e9ltem Gazd\u00e1m eg\u00e9sz ottl\u00e9t\u00e9t. Igaz, mi eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 is t\u00f6rt\u00e9nt volna? Elk\u00f6vettem egy b\u0171nt \u00e9s megkaptam \u00e9rte a b\u00fcntet\u00e9st; minek err\u0151l besz\u00e9lni? Testem ugyan tele van a b\u00fcntet\u00e9s nyomaival, de majd elt\u0171nnek. (El is t\u0171ntek, de vagy egy h\u00e9t is beletelt.) \u00c9s k\u00f6vetkez\u0151 nap ugyanez t\u00f6rt\u00e9nt: mes\u00e9ltem. Az volt az utols\u00f3 ilyen alkalom, mert el\u00e9rtem addig az id\u0151pontig, amikor ideker\u00fcltem. Amikor magamra maradtam, pr\u00f3b\u00e1ltam elk\u00e9pzelni, kital\u00e1lni, mi is lesz m\u00e1snap, de nem siker\u00fclt. A 2. r\u00e9sz itt olvashat\u00f3<\/a>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"