Minden jóban van valami 3
Valamivel 11 óra előtt értünk be közös munkahelyünkre, ami kívülről hatalmas piszkos-szürke épületnek tűnt, mi viszont jól tudtuk, hogy belül még szürkébb és még piszkosabb, bizonyos szempontból. Kriszta már a saroknál kiszállt, gyalog tette meg a hátralévő 100 métert, bár – jókat nevetgéltünk ezen – feleslegesnek tűnhetett ez az óvatosság, … Olvass tovább