![\"gecis-arc\"](\"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-content\/uploads\/2009\/09\/gecis-arc.jpg\" "\\"gecis-arc\\"")
Fiatal ismer\u0151s\u00f6m k\u00e9rt t\u0151lem tan\u00e1csot a napokban. Okosat mondani nem tudtam , de a t\u00f6rt\u00e9net, amit szeretn\u00e9k megosztani veletek, \u00e9rdekes. Nos bar\u00e1tom, nevezz\u00fck Misinek, id\u00e9n \u00e9retts\u00e9gizett. A banketten \u00f6sszej\u00f6tt az egyik oszt\u00e1lyt\u00e1rs\u00e1val, legyen, mondjuk Kriszti:\nTudod, Krisztit r\u00e9g ker\u00fclgettem m\u00e1r, de valahogy sose siker\u00fclt a dolog. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tte mindig tucatj\u00e1val z\u00fcmm\u00f6gtek a fick\u00f3k, \u0151 pedig \u00e9lvezte a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9get. Nem egy dekorat\u00edv, \u00e1lland\u00f3an mag\u00e1t kencefic\u00e9z\u0151 csaj, de \u00f3ri\u00e1si humora van. Olyanokat tud nevetni, hogy r\u00e1zk\u00f3dnak k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a falak, \u00e9s mindenki kedveli.
\nA bankett j\u00f3 buli volt, mindent egyszerre akartunk elmes\u00e9lni, ami n\u00e9gy \u00e9v alatt t\u00f6rt\u00e9nt, Kriszti pedig elem\u00e9ben volt, a legnagyobb marhas\u00e1gokra is eml\u00e9kezett. Este m\u00e9g tartottuk persze magunkat, azt\u00e1n ahogy a tanarak lassan elt\u00fcnedeztek egyre jobban felszabadultunk. Megismertett\u00fck a l\u00e1nyokat a bumm-bumm kokt\u00e9llal, \u00e9s \u00edzlett nekik a bubor\u00e9kos vodka-pezsg\u0151 kever\u00e9k. Egyszer csak azon vettem \u00e9szre magamat, hogy a vend\u00e9gl\u0151 f\u00e9lhom\u00e1lyos udvar\u00e1n gy\u00farjuk egym\u00e1st Krisztivel. \u00c9vek \u00f3ta v\u00e1rtam erre az alkalomra! Hajnalban k\u00e9z a k\u00e9zben k\u00eds\u00e9rtem haza.
\nA k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e9ten egy\u00fctt k\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk a felv\u00e9telire, \u00e9s tenger jegyzet k\u00f6z\u00f6tt birk\u00f3ztunk n\u00e9ha, persze csak m\u00f3dj\u00e1val, mert valaki mindig volt otthon. Vil\u00e1gos, hogy szerett\u00fcnk volna m\u00e1r k\u00f6zelebbr\u0151l is megismerkedni, csak h\u00e1t alkalom nem volt r\u00e1. Szerencs\u00e9re k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen szimpatikusak voltunk az \u0151s\u00f6kn\u00e9l, \u00edgy nem volt akad\u00e1lya annak, hogy a h\u00e9t v\u00e9g\u00e9re k\u00f6lcs\u00f6nkapjam a kocsit, \u00e9s lemenj\u00fcnk vele Kriszti\u00e9k nyaral\u00f3j\u00e1ba a Tisza-t\u00f3hoz. Ugye nem kell mondanom, milyen sokat v\u00e1rtam att\u00f3l a szombat est\u00e9t\u0151l?
\nA legnagyobb melegben \u00e9rt\u00fcnk le \u00fagy, hogy rohantunk a zuhany al\u00e1. K\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n, mert Kriszti adott egy puszit, \u00e9s azt mondta, hogy el\u0151tt\u00fcnk az eg\u00e9sz \u00e9jszaka, nem kell rohanni. V\u00e9g\u00fcl is igaza van, gondoltam, megel\u00e9gedve egy kis el\u0151leggel, \u00e9s elment\u00fcnk csavarogni a partra, azt\u00e1n majd be\u00fcl\u00fcnk valahova vacsor\u00e1zni, azt\u00e1n majd\u2026 K\u00e9z a k\u00e9zben b\u00f3kl\u00e1sztunk, n\u00e9zegett\u00fck a ladikokat, vitorl\u00e1sokat, \u00e1lmodoztunk, \u00e9s nagyon j\u00f3 kedv\u00fcnk volt. A haj\u00f3k k\u00f6zt volt egy, amelyik olyan volt, mint hatty\u00fa a r\u00fat kiskacs\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Vitorl\u00e1s \u00e9s motoros, l\u00e9gszekr\u00e9nyes, t\u00f6bb kabinnal, csillog\u00f3-villog\u00f3.
\n– L\u00e1tod? T\u00edz \u00e9v m\u00falva nek\u00fcnk is ilyen lesz! \u2013 tudok \u00e9n el\u0151rel\u00e1t\u00f3 lenni.
\n– De nem lesz\u00fcnk olyan h\u00fcly\u00e9k, hogy ekkora pocsoly\u00e1ban \u00e1ztassuk. Ilyen haj\u00f3val minimum az Adri\u00e1ra kell menni, vagy az \u00c9gei-tengerre. El tudod k\u00e9pzelni? \u2013 Kriszti nevetett.
\n– Nem hiszed? Na j\u00f3, 15 \u00e9v m\u00falva.
\n– Igazad van, t\u00e9nyleg az Adri\u00e1n szoktuk haszn\u00e1lni. \u2013 bukkant fel a haj\u00f3b\u00f3l a tulaj.
\nA n\u0151 sortban volt, p\u00f3l\u00f3ban, az arca gondosan kik\u00e9sz\u00edtve, nyak\u00e1n aranyl\u00e1nc, csukl\u00f3j\u00e1n \u00e9s a bok\u00e1j\u00e1n is v\u00e9kony l\u00e1nc, keze \u00e1polt, k\u00f6rme festett. Az a vil\u00e1g, ahova egyszer majd mi is tartozunk, gondoltam. De nem negyven \u00e9vesen, mert a fest\u00e9k \u00e9s alapoz\u00f3 nem tudott elt\u00fcntetni minden r\u00e1ncot a sz\u00e1ja sark\u00e1ban \u00e9s a szeme k\u00f6r\u00fcl. V\u00e1llig \u00e9r\u0151 barna haja volt, egyenletesen barna b\u0151re, \u00e9s olyan mellei, hogy nem lehetett nem n\u00e9zni \u0151ket.
\n– Tetszik? \u2013 k\u00e9rdezte mosolyogva, hogy zavartan kaptam el a tekintetemet.
\n– \u2026a haj\u00f3! \u2013 f\u0171zte hozz\u00e1-
\n– Szuper! \u00c9s eln\u00e9z\u00e9st a pocsoly\u00e1\u00e9rt, csak \u00fagy kics\u00faszott a sz\u00e1mon.
\n– Ugyan, semmi gond! Ez csak a hazai kik\u00f6t\u0151je.
\nDics\u00e9rt\u00fck a haj\u00f3t, besz\u00e9lgett\u00fcnk egy kicsit, addig, addig, hogy:
\n– Gyertek fel! N\u00e9zz\u00e9tek meg! \u2013 szabadkoztam, de Kriszti nevetett.
\n– Azt mondtad, neked is ilyen lesz! H\u00e1t csak gyere! \u2013 \u00e9s felcib\u00e1lt mag\u00e1val.
\nA haj\u00f3 l\u00e1gyan himb\u00e1l\u00f3zott, a nap s\u00fct\u00f6tt, \u00e9s mi kib\u00e1m\u00e9szkodtuk magunkat. Volt mit! Azt\u00e1n elterpeszkedt\u00fcnk a \u201efed\u00e9lzeten\u201d, \u00e9s nagyon j\u00f3l \u00e9rezt\u00fck magunkat. Zs\u00f3ka, \u00edgy h\u00edvt\u00e1k a n\u0151t, h\u0171t\u00f6tt feh\u00e9r bort hozott, \u00e9s k\u00e9rte, ne hagyjuk mag\u00e1ra, am\u00edg a f\u00e9rje meg nem j\u00f6n, mert csak hal\u00e1lra unn\u00e1 mag\u00e1t. B\u00e1r \u00e9n ink\u00e1bb mentem volna, Kriszti nyugtatott, r\u00e1\u00e9r\u00fcnk.
\n– \u00dagysincs dolgunk! \u2013 Nincs a fen\u00e9t! \u2013 gondoltam.
\nAlkonyodott m\u00e1r, mire meg\u00e9rkezett a \u201ekapit\u00e1ny\u201d is. S\u00e1ndor szik\u00e1r, \u0151sz\u00fcl\u0151 f\u00e9rfi volt, el\u0151z\u00e9keny, de lehengerl\u0151 modorral. T\u0171k\u00f6n \u00fcltem, de h\u00e1t egyb\u0151l m\u00e9gsem cihel\u0151dhett\u00fcnk fel.
\n– Nem, nem! Sz\u00f3 sem lehet r\u00f3la! \u2013 jelentette ki azt\u00e1n S\u00e1ndor.
\n– H\u00e1l\u00e1s vagyok nektek, hogy sz\u00f3rakoztatt\u00e1tok Zs\u00f3k\u00e1t d\u00e9lut\u00e1n. \u00dagy, hogy nincs apell\u00e1ta, maradtok vacsor\u00e1ra, ezen a haj\u00f3n \u00e9n vagyok a kapit\u00e1ny.
\nKriszti a legjobb form\u00e1j\u00e1t hozta, hars\u00e1nyan nevetett, j\u00f3t is tett volna m\u00e1r neki a vacsora, mert kezdett l\u00e1tszani rajta a feh\u00e9rbor.
\nVacsora ut\u00e1n persze megint nem lehetett r\u00f6gt\u00f6n felugrani, pedig m\u00e1r t\u00f6k s\u00f6t\u00e9t volt, csak a parti l\u00e1mp\u00e1k f\u00e9nye sz\u0171r\u0151d\u00f6tt oda egy kicsit. Besz\u00e9lgett\u00fcnk, vicceket mes\u00e9lt\u00fcnk. S\u00e1ndor b\u00f3kolt Krisztinek, \u00e9n is Zs\u00f3k\u00e1nak, \u00f3vatosabban persze, m\u00e9giscsak az any\u00e1m lehetett volna.
\n– Eln\u00e9z\u00e9st van ezen a haj\u00f3n WC, vagy ki kell menni a partra? \u2013 t\u00e1maszkodott meg Kriszti a v\u00e1llamon.
\n– Ezen a haj\u00f3n minden van. Gyere, a kapit\u00e1ny megmutatja! \u2013 \u00e1llt fel S\u00e1ndor is.
\nAlig t\u0171ntek el a lej\u00e1r\u00f3ban, Zs\u00f3ka keze mintegy v\u00e9letlen\u00fcl a l\u00e1bamhoz \u00e9rt. V\u00e1ratlan volt a dolog, \u00e9s nem tudom megfelel\u0151 sz\u00f3-e r\u00e1, de megtisztel\u0151. Egy ilyen j\u00f3 n\u0151, egy k\u00f6ly\u00f6kkel! Mindenesetre a dolog nem t\u0171nt eg\u00e9szen \u00e1rtatlannak, \u00e9s kellemesen megborzongatott. Zs\u00f3ka hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9netbe kezdett, arr\u00f3l, hogy mi mindent lehet m\u0171velni ezen a haj\u00f3n S\u00e1ndorral, \u00e9s S\u00e1ndor n\u00e9lk\u00fcl, merthogy \u0151 nem f\u00e9lt\u00e9keny. De most itt van a f\u00e9rjed, gondoltam, m\u00edg Zs\u00f3ka halkan duruzsolt a f\u00fclembe, a keze feljebb araszolt, be\u00f3vatoskodott a p\u00f3l\u00f3m al\u00e1, \u00e9s a hasamon k\u00f6r\u00f6z\u00f6tt. Hossz\u00fa volt a mese, \u00e9s nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zte a r\u00e9szleteket, \u00e9n egyre idegesebb lettem, mert Kriszta \u00e9s S\u00e1ndor csak nem j\u00f6ttek vissza.
\n– Hol vannak m\u00e1r? \u2013 \u00e1lltam fel nyugtalanul.
\nZs\u00f3ka is fel\u00e1llt, szorosan el\u00e9m l\u00e9pett a falatnyi fed\u00e9lzeten, k\u00f6z\u00e9m \u00e9s a lej\u00e1rat k\u00f6z\u00e9. \u00c9reztem az illat\u00e1t, szorosan markolta a kezemet \u00e9s a cs\u00edp\u0151j\u00e9re h\u00fazta.
\n– T\u00e9nyleg azt akarod, hogy m\u00e1r visszaj\u00f6jjenek?
\n– De mit csin\u00e1lhatnak ennyi ideig?
\n– Hagyd \u0151ket! Hadd mulassanak! \u2013 Zs\u00f3ka ajka arasznyira volt az eny\u00e9mt\u0151l.
\n– Mire gondolsz?
\n– Ne agg\u00f3dj! \u2013 eg\u00e9szen hozz\u00e1m simult.
\n– Csak egy kicsit hagyd m\u00e9g \u0151ket! \u00d3, S\u00e1ndort mindig elgyeng\u00edtik a fiatal l\u00e1nyok. Biztos f\u0171zi a fej\u00e9t. \u2013 \u00e9s a puha sz\u00e1ja r\u00e1tapadt az eny\u00e9mre, l\u00e1gyan, \u00e9rz\u00e9kien.
\nNem hihettem, hogy Kriszti elfelejtette volna, mi\u00e9rt j\u00f6tt\u00fcnk le h\u00e9t v\u00e9g\u00e9re. M\u00e9gis j\u00f6hetn\u00e9nek m\u00e1r. Csak ne most, mert Zs\u00f3ka nyelv\u00e9be m\u00e9gsem haraphattam bele. Szorosan hozz\u00e1m simult, \u00e9s j\u00e1tszott az ajkammal, nyelvemmel, telt melle nekem szorult, cs\u00edp\u0151j\u00e9re vont kezem lecs\u00faszott a fenek\u00e9re, mire alul is r\u00e1m tapadt. F\u00e9l szemem \u00e9s f\u00fclem k\u00f6zben a lej\u00e1r\u00f3n tartottam, hogy b\u00e1rmelyik pillanatban elengedhessem, ha Kriszt\u00e1\u00e9k vissza\u00e9rkezn\u00e9nek. Percek teltek el, Zs\u00f3ka leh\u00fazott az \u00fcl\u00e9sre, ott cs\u00f3kol\u00f3ztunk \u00e9s simogattuk egym\u00e1st. Megfogtam a p\u00f3l\u00f3n kereszt\u00fcl a mell\u00e9t, \u00e9reztem a s\u00faly\u00e1t, cir\u00f3gattam a nyak\u00e1t, tark\u00f3j\u00e1t. Az \u0151 keze a p\u00f3l\u00f3 alatt simogatta a hasamat, derekamat, h\u00e1tamat. Tenyer\u00e9t az \u00f6lemre cs\u00fasztatta, \u00e9reznie kellett a mereved\u00e9semet. Amikor felb\u00e1torodva \u00e9n is a combja k\u00f6z\u00e9 ny\u00faltam, hirtelen \u00f6sszez\u00e1rta azokat, foglyul ejtve a kezemet. Megmerevedtem. Messzire ment\u00fcnk, t\u00fal messzire. Csak rem\u00e9lhettem, hogy Kriszti\u00e9k odalent nem jutottak id\u00e1ig. Elh\u00faz\u00f3dtam, \u00e9s \u00fagy ford\u00edtottam a fejemet, hogy lefel\u00e9 hallgat\u00f3zhassak. Zs\u00f3ka azonnal meg\u00e9rezte a hangulatv\u00e1ltoz\u00e1somat.
\n– Na j\u00f3, Gyer\u00fcnk le! \u2013 simogatta meg az arcomat.
\nMegk\u00f6nnyebb\u00fcltem. V\u00e9ge a k\u00ednos \u00e9s nevets\u00e9ges helyzetnek. Megk\u00f6sz\u00f6nj\u00fck a vend\u00e9gl\u00e1t\u00e1st, elk\u00f6sz\u00f6n\u00fcnk, \u00e9s megy\u00fcnk haza Krisztivel. Kriszti velem van, nekem kell megv\u00e9denem az ilyen helyzetekt\u0151l. A sz\u00edvem a torkomban dobogott, amikor Zs\u00f3ka k\u00e9zen fogva maga ut\u00e1n h\u00fazott, \u00e9s halkan benyitott a kabinajt\u00f3n. Tartottam az el\u00e9nk t\u00e1rul\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l. De odabent nem volt senki, csak egy falr\u00f3l lecsaphat\u00f3 \u00e1gy, s annyi hely, hogy teljesen egym\u00e1shoz pr\u00e9sel\u0151dt\u00fcnk. Akkor, ezek szerint k\u00e9t kabin van, \u00e9s \u0151k a m\u00e1sikban vannak. De Zs\u00f3ka nem hagyta, hogy v\u00e9giggondoljam. Teljes\u00edtette a k\u00edv\u00e1ns\u00e1gomat, lehozott, \u00e9s a karjai r\u00f6gt\u00f6n \u00fajra k\u00f6r\u00e9m fon\u00f3dtak. A tenyere becs\u00faszott a nadr\u00e1gsz\u00edjam al\u00e1, le a nadr\u00e1gomba, megmarkolta a fenekemet, \u00e9s \u00fagy h\u00fazott mag\u00e1hoz. A k\u00e9t kabin k\u00f6z\u00f6tt a fal pap\u00edrv\u00e9konys\u00e1g\u00fa lehetett, mert egyszercsak S\u00e1ndor hangj\u00e1t hallottuk.
\n– K\u00e1pr\u00e1zatos melleid vannak. \u2013 Kriszti kuncogott.
\n– T\u00f6m\u00f6rek, ruganyosak, mint k\u00e9t teniszlabda.
\n– De S\u00e1ndor, mit sz\u00f3lna ehhez Zs\u00f3ka, meg Misi? Nem k\u00e9ne visszamenni?
\n– Ne agg\u00f3dj! Nem zavarnak minket. Zs\u00f3ka k\u00fcl\u00f6nben is tudja ki a kapit\u00e1ny ezen a haj\u00f3n.
\n– Igaz\u00e1n? \u00c9s \u0151 nem b\u00e1nja? \u2013 k\u00e9rdezte Kriszti.
\nZs\u00f3ka ajka elv\u00e1lt az eny\u00e9mt\u0151l, a fej\u00fcnk felett vil\u00e1g\u00edt\u00f3 apr\u00f3 l\u00e1mpa f\u00e9ny\u00e9ben l\u00e1ttam, hogy hangtalanul nevet. Ujj\u00e1t figyelmeztet\u0151en az ajk\u00e1hoz emelte, \u00e9s a falhoz h\u00fazott, hogy hallgat\u00f3zhassunk.
\n– Zs\u00f3ka tudja, mik a gyeng\u00e9im, \u00e9s legt\u00f6bbsz\u00f6r meg is adja nekem. \u00dagy, hogy csak rajtad m\u00falik Kriszti, ha te nem akarod\u2026 – csend volt, a sz\u00e1juk val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1ssal volt elfoglalva.
\n– Nos, akarod, hogy fel\u00f6lt\u00f6zz\u00fcnk, \u00e9s felmenj\u00fcnk hozz\u00e1juk? Te d\u00f6ntesz Kriszti!
\nA v\u00e1laszt nem hallottam, mert Zs\u00f3ka a fejemen \u00e1t leh\u00fazta a p\u00f3l\u00f3mat.
\n– Meglep\u0151dt\u00e9l? \u2013 s\u00fagta a f\u00fclembe.
\n– Igen, te tudtad? \u2013 leheltem vissza.
\n– Sejtettem.
\n– \u00dclj az \u00e1gyra Kriszti! Levehetem a marad\u00e9k ruh\u00e1dat is?
\n– \u00c9s a ti\u00e9det? \u2013 hallottuk Krisztit.
\n– Na n\u00e9zd a kis szemtelent! Erre gondolt\u00e1l?
\nZs\u00f3ka hangtalanul nevetett, \u00e9reztem, ahogy r\u00e1zk\u00f3dik a melle. A sz\u00e1ja a nyakamon k\u00f3borolt, a keze a fenekemet simogatta.
\n– Gyere Kriszti! Fogd meg, vedd a kezedbe! \u2013 mondta S\u00e1ndor.
\n– Neked is tetszik, vagy csak az \u00e9n kedvem\u00e9rt csin\u00e1lod?
\n– Tetszik. J\u00f3! \u2013 megd\u00f6bbentem, mert hogy \u00e9n hagyom magam elcs\u00e1b\u00edtani az hagyj\u00e1n, de az\u00e9rt a kett\u0151t m\u00e9gsem lehet egy m\u00e9rc\u00e9vel m\u00e9rni. K\u00fcl\u00f6nben is \u00e9n az\u00e9rt ker\u00fcltem ilyen helyzetbe, mert \u0151 elt\u0171nt S\u00e1ndorral.
\n– Cs\u00f3kold meg Kriszti! Ne f\u00e9lj, nem harap! Nagyon szeretn\u00e9m, ha megcs\u00f3koln\u00e1d. \u00dagy, nyisd ki a sz\u00e1d, egy kicsit jobban! N\u00e9zz r\u00e1m! Ne sz\u00e9gyelld magad, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 szemeid vannak!
\nZs\u00f3ka kicsatolta a sz\u00edjamat \u00e9s a t\u00e9rdemig tolta a nadr\u00e1gomat. A tenyere az \u00e9n forr\u00f3s\u00e1gomhoz k\u00e9pest h\u0171v\u00f6snek t\u0171nt.
\n– Ezt m\u00e9g soha nem csin\u00e1ltam. \u2013 hallottuk Kriszti hangj\u00e1t.
\n– Igaz\u00e1n? Zs\u00f3ka nagyon szereti. Van, hogy \u0151 k\u00e9ri, hogy cumizhasson.
\nR\u00e1n\u00e9ztem Zs\u00f3k\u00e1ra. Mosolyogva b\u00f3lintott, \u00e9s lenyomott az \u00e1gyra. Persze, tudom, vannak l\u00e1nyok, akik nem egyszer\u0171en a sz\u00e1jukba veszik, de az arcukra is engedik, vagy a mell\u00fckre. De nekem m\u00e9g soha nem siker\u00fclt r\u00e1vennem a bar\u00e1tn\u0151imet, Krisztit sem, a maximum egy puszi volt r\u00e1. S most S\u00e1ndor ilyen gyorsan r\u00e1vette !?
\n– Nagyon j\u00f3 Kriszti, nagyon j\u00f3! Ha tudod, vedd egy kicsit m\u00e9lyebbre! S k\u00f6zben simogathatsz a kezeddel.
\nMintha Zs\u00f3k\u00e1nak mondta volna, \u0151 el\u00e9m t\u00e9rdelt, \u00e9s r\u00e1m hajolt. S amint az ajkai k\u00f6z\u00e9 vette, minden ellen\u00e1ll\u00e1som megsz\u0171nt. V\u00e9g\u00fcl is, m\u00e1r nem volt mit tenni, Kriszti elvonult a szomsz\u00e9d kabinba S\u00e1ndorral, \u00e9s nem besz\u00e9lgetni. Engem S\u00e1ndor feles\u00e9ge k\u00e1rp\u00f3tolt a bar\u00e1tn\u0151m\u00e9rt.
\n– Neked is tetszik, amit csin\u00e1lsz Kriszti?
\n– Igen S\u00e1ndor, igen. J\u00f3 \u00e9rz\u00e9s.
\n– Tetszik az \u00edze?
\n– Nem is tudom. Nem is tudom, van-e \u00edze, de nem rossz. Az illata, az j\u00f3!
\n– Nagyon \u00fcgyes kisl\u00e1ny, \u00e9s b\u00e1tor! K\u00e9rhetek t\u0151led \u00e9n is valamit?
\n– \u00c9spedig?
\n– Fek\u00fcdj az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9re, \u00e9s nyisd sz\u00e9t teljesen a l\u00e1badat. Ne legy\u00e9l szem\u00e9rmes! Hidd el, egy n\u0151 ott is sz\u00e9p, s\u0151t gy\u00f6ny\u00f6r\u0171!
\nKisv\u00e1rtatva Kriszti nevetni kezdett. Nem olyan hangosan, mint szokott, de szinte l\u00e1ttam, ahogy r\u00e1zk\u00f3dnak az apr\u00f3 mellei.
\n– Bocs. Csikland\u00f3s vagyok.
\n– De az\u00e9rt tetszik?
\n– Nagyon, nagyon. Te is meg\u00edzlelsz engem?
\n– \u00c9s nagyon \u00edzlik! Csod\u00e1latos a puncid, \u00e9s ez a kerek, kem\u00e9ny labda, a feneked is.
\nIgen, Krisztinek val\u00f3ban csod\u00e1latos teste van, nincs sz\u00fcks\u00e9ge kr\u00e9mekre, szol\u00e1riumra, kozmetikusra. S a ruh\u00e1k csak bizonyos koron t\u00fal kellenek, hogy leplezz\u00e9k a test fogyat\u00e9koss\u00e1gait. Tal\u00e1n ez\u00e9rt nem vetk\u0151z\u00f6tt le Zs\u00f3ka, gondoltam gonoszul. De el\u0151sz\u00f6r voltam egy n\u0151 sz\u00e1j\u00e1ban, \u00e9s ez csod\u00e1latos volt. Zs\u00f3ka sz\u00e1ja puha volt, \u00e9s forr\u00f3, \u00e9reztem, hogy kicsordul k\u00f6zben a ny\u00e1la, \u00e9s minden cuppan\u00e1s felizgatott. Az ujjai l\u00e1gyan morzsolgatt\u00e1k a her\u00e9imet, \u00e9s h\u00e1trany\u00falt, v\u00e9gigmassz\u00edrozott eg\u00e9szen a fenekemig. Nem tudtam sok\u00e1ig tartani magamat. Amikor megr\u00e1ndultam, Zs\u00f3ka er\u0151sen marokra fogott, m\u00e9g h\u00fazott rajt kett\u0151t, azt\u00e1n az arc\u00e1nak szegezett. Minden izgalmamat, csal\u00f3dotts\u00e1gomat, \u00e9s d\u00fch\u00f6met Kriszti miatt beleadtam, \u00e9s Zs\u00f3ka hagyta. A l\u00e1baim k\u00f6z\u00f6tt t\u00e9rdelt, arc\u00e1t a combomra fektette, \u00e9reztem a nedvess\u00e9get a b\u0151r\u00f6m\u00f6n. Egy puszit nyomott a szersz\u00e1momra:
\n– Mindj\u00e1rt j\u00f6v\u00f6k. \u2013 s\u00fagta, \u00e9s kisurrant az ajt\u00f3n.
\nNem hiszem, hogy sok\u00e1ig volt t\u00e1vol. Levetettem a nadr\u00e1gomat, mert az eddig a bok\u00e1mn\u00e1l gy\u0171r\u0151d\u00f6tt, \u00e9s az \u00e1gyon heverve v\u00e1rtam r\u00e1. Hallgat\u00f3ztam.
\n– Kriszti! Most m\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1lhatjuk, ugye? \u2013 hallottam S\u00e1ndor hangj\u00e1t.
\n– \u00d3, igen.
\n– Az\u00e9rt f\u00e9lsz egy kicsit?
\n– Nem vagyok m\u00e1r sz\u0171z, de m\u00e9gis\u2026
\n– Ez teljesen norm\u00e1lis Kriszti. Egy kicsit simogatlak vele el\u0151bb j\u00f3? M\u00e1r nagyon s\u00edkos vagy.
\n– Ez most j\u00f3, nagyon j\u00f3.
\n– Engedd el magad eg\u00e9szen, j\u00f3? Fek\u00fcdj hanyatt, \u00e9s engedd el magad teljesen. Ez az!
\nR\u00f6vid csend k\u00f6vetkezett. Ahogy hallgattam \u0151ket, j\u00f6ttem r\u00e1, hogy nekem igaz\u00e1n eszembe sem jutott, hogyan is fog megt\u00f6rt\u00e9nni k\u00f6zt\u00fcnk Krisztivel. Lefeksz\u00fcnk \u00e9s k\u00e9sz, gondoltam.
\n– J\u00f3 kisl\u00e1ny! Egy picit beljebb megyek, j\u00f3?
\n– Igen S\u00e1ndor, rendben.
\n– Nekem nagyon j\u00f3, neked is tetszik?
\n– Igen, most m\u00e1r j\u00f3.
\n– \u00c9des l\u00e1ny vagy. Akkor mozogni kezdek egy kicsit, rendben?
\nHallottam az \u00e1gy f\u00e9lre\u00e9rthetetlen ritmikus hangj\u00e1t.
\n– Nem t\u00fal er\u0151s Kriszti?
\n– Nem, nem csak csin\u00e1ld! \u2013 Kriszti hangja m\u00e1r semmif\u00e9le tart\u00f3zkod\u00e1st nem t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt, ellenkez\u0151leg.
\nAkkor, ott nagyon, nagyon egyed\u00fcl \u00e9reztem magam. Att\u00f3l, amit hallottam \u00fajra k\u0151kem\u00e9ny lettem. Nem Zs\u00f3k\u00e1t\u00f3l, mert csak v\u00e9gign\u00e9zve magamon jutott eszembe, hogy m\u00e9gis mit csin\u00e1l ennyi ideig. Oda\u00e1t Kriszti ny\u00f6g\u00e9sei egyre hangosabbak lettek. Azt\u00e1n \u00fajra S\u00e1ndor, halk hangja:
\n– Pr\u00f3b\u00e1ljuk meg m\u00e1sk\u00e9pp is Kriszti! Fordulj meg! \u00dagy, \u00e9s most t\u00e9rdelj f\u00f6l! Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 vagy. Na, milyen?
\n– H\u00e1t az el\u0151bb tal\u00e1n jobb volt, de \u00edgy sem rossz.
\n– J\u00f3, akkor gyere f\u00f6l\u00e9m! \u00cdgy jobb?
\nEkkor j\u00f6tt vissza Zs\u00f3ka. Teljesen levetk\u0151z\u00f6tt. A f\u00e9lhom\u00e1lyban l\u00e1ttam kerekcs\u00edp\u0151j\u00e9t, melltart\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl kicsit megereszkedett melleit. R\u00e1m simult, \u00e9s a sz\u00e1mat kereste. H\u00e1t persze! Fogat mosott. Hossz\u00fa haja beter\u00edtette az arcomat. Nem volt 18 \u00e9ves, mint a l\u00e1ny, akivel a f\u00e9rje volt a szomsz\u00e9dban, de \u00e1polt, vonz\u00f3, igazi n\u0151 volt. \u00c9s tapasztalt, k\u00edv\u00e1ncsi lettem volna, hogy neki mi tetszik bennem, de csak \u00e9lveztem a parf\u00fcmje illat\u00e1t, puha kez\u00e9t, forr\u00f3 b\u0151r\u00e9t, illatos lehelet\u00e9t. Engem ford\u00edtott fel\u00fclre, megcs\u00f3koltam a mellbimb\u00f3it, lek\u00fasztam a has\u00e1n. Sz\u00e9tnyitotta a l\u00e1bait, \u00e9s hagyta, hogy \u00e9n is megk\u00f3stoljam az \u00edz\u00e9t.
\n– Tetszik neked ez a poz\u00edci\u00f3, Kriszti?
\n– Az az\u00e9rt jobb volt, amikor betakart\u00e1l.
\n– Parancs\u00e1ra h\u00f6lgyem, \u00fagy csin\u00e1ljuk, ahogy neked tetszik.
\nZs\u00f3ka csendes volt, am\u00edg az \u00e9n tapasztalatlan nyelvem kutatott a puncij\u00e1ban. Csak a hasa hull\u00e1mz\u00e1sa jelezte, hogy j\u00f3l esik neki. Amikor \u00fajra meghallottuk az \u00e1gy zaj\u00e1t oda\u00e1tr\u00f3l, \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is felvettem a ritmust. Mi csendesek voltunk, b\u00e1r nem lehetett tudni, hogy mit\u0151l\u00fcnk mi hallatszik \u00e1t. Azt\u00e1n Zs\u00f3ka r\u00e1m \u00fclt, \u00e9s lassan himb\u00e1l\u00f3zott rajtam, \u00e9n j\u00e1tszhattam a melleivel, kem\u00e9ny mellbimb\u00f3ival. A haja az arc\u00e1ba bukott, v\u00e1llamra t\u00e1maszkod\u00f3 kez\u00e9n megcsillant a jegygy\u0171r\u0171.
\nOda\u00e1t Kriszti hangosabb lett. Nem tudom mi\u00e9rt zaklatott fel a gondolat, de szinte d\u00fchvel f\u00fartam magam a rajtam lovagol\u00f3 n\u0151be, aki olyan k\u00f6nnyed\u00e9n \u201ek\u00f6lcs\u00f6nadta\u201d a f\u00e9rj\u00e9t, \u00e9s minden k\u00e9rd\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lveztem el. Zs\u00f3ka ujjai \u00f6sszefon\u00f3dtak az eny\u00e9mekkel, \u00e9s lihegve borult r\u00e1m, az ajka duzzadt volt, \u00e9s sz\u00e1raz, de mosolygott. \u00c9n meg \u00f6r\u00fcltem, hogy boldogg\u00e1 tudtam tenni.
\n– Hogy \u00e9rzed magad Kriszti?
\n– Csod\u00e1latosan, mintha rep\u00fcln\u00e9k.
\n– Nem b\u00e1ntad meg?
\n– Nem, nem, semmi esetre sem. Nem hib\u00e1ztathatlak semmi\u00e9rt.
\n– Nem foglak elfelejteni Kriszti. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 este volt.
\nTal\u00e1n besz\u00e9lgettek m\u00e9g, de \u00e9n f\u00e9l\u00e1lomban voltam Zs\u00f3ka puha, forr\u00f3 teste alatt. Arra \u00e9bredtem, hogy ny\u00edlik a kabinajt\u00f3, \u00e9s Kriszti n\u00e9z le r\u00e1nk, a meztelen\u00fcl \u00f6lelkez\u0151kre. Tiszta volt, fel\u00f6lt\u00f6zve, megf\u00e9s\u00fclk\u00f6dve, szalmacsutka haja h\u00e1trak\u00f6tve, mint d\u00e9lut\u00e1n. Mintha az, hogy \u0151 \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt fel el\u0151sz\u00f6r, engem tett volna b\u0171n\u00f6ss\u00e9.
\n– Misi! \u2013 halkan sz\u00f3lt.
\nVolt a hangj\u00e1ban valami, f\u00e1jdalom, szemreh\u00e1ny\u00e1s, s\u00e9rt\u0151d\u00f6tts\u00e9g? Az\u00f3ta sem tudom, mi mert j\u00f3zan \u00e9sszel oka nem lehetett egyikre sem. De volt.
\nSz\u00f3tlanul ment\u00fcnk haza. Aznap \u00e9jjel egy \u00e1gyban aludtunk, de nem \u00e9rt\u00fcnk egym\u00e1shoz. M\u00e1snap k\u00f6teless\u00e9gtud\u00f3an strandoltunk, \u00e9s messzire ker\u00fclt\u00fck a kik\u00f6t\u0151t. Vas\u00e1rnap est\u00e9re otthon voltunk. Azzal v\u00e1ltunk el, hogy felh\u00edvom. K\u00e9t hete.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"