{"id":1198736,"date":"2009-10-31T00:05:21","date_gmt":"2009-10-30T22:05:21","guid":{"rendered":"http:\/\/szexplaza.hu\/?p=1198736"},"modified":"2010-03-31T12:40:37","modified_gmt":"2010-03-31T11:40:37","slug":"csaladi-szextortenet-klari","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/s1ex.com\/news\/csaladi-szextortenet-klari\/","title":{"rendered":"Csal\u00e1di szext\u00f6rt\u00e9net Kl\u00e1ri"},"content":{"rendered":"

Gyerekkorunkban j\u00e1tszottunk pap\u00e1st-mam\u00e1st, meg doktorost, \u00e9s persze mindig arra ment ki a dolog, hogy megszabadulhassunk egy-k\u00e9t felesleges ruhadarabt\u00f3l, \u00e9s meg\u00e9rinthess\u00fck egym\u00e1st itt-ott, de semmi komoly nem t\u00f6rt\u00e9nt. \u00cdgy volt ez a testv\u00e9reimmel \u00e9s a k\u00f6zelben lak\u00f3 unokatestv\u00e9reimmel is. Csak \u00e9n voltam fi\u00fa k\u00f6zt\u00fck. Akkoriban nem r\u00e1zott meg benn\u00fcnket a dolog, \u00e9s sz\u00e9p lassan leszoktunk r\u00f3la. Azt hiszem, csak k\u00edv\u00e1ncsiak voltunk egym\u00e1s test\u00e9re. Azt\u00e1n j\u00f6tt a vereked\u0151s korszak, amikor nem tudtunk egym\u00e1s mellett elmenni egy kis piszk\u00e1l\u00f3d\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.
\nMikor tizenhat \u00e9ves lettem, „hugyaimnak” – ahogy kor\u00e1bban megvet\u0151en h\u00edvtam \u0151ket – sz\u00e9pen dudorodott a mell\u00fck, \u00e9s elkezdtek \u00e9rdekl\u0151dni a fi\u00fak ir\u00e1nt. Kl\u00e1rin\u00e1l k\u00e9t \u00e9vvel voltam id\u0151sebb, Zs\u00f3fin\u00e1l \u00f6ttel, \u00e9s m\u00e1r saj\u00e1t bar\u00e1tn\u0151im is voltak. A n\u0151v\u00e9rem annyival id\u0151sebb volt n\u00e1lam, hogy any\u00e1mnak sz\u00e1m\u00edtott, de a csal\u00e1d fiatalabb n\u0151tagjai gyakran felcsig\u00e1zt\u00e1k \u00e1rtatlan \u00e9rz\u00e9keimet. A l\u00e1nyoknak eg\u00e9sz j\u00f3 test\u00fck \u00e9s vad\u00edt\u00f3 sz\u0151ke hajuk volt. Egy napon Zs\u00f3fival birk\u00f3ztam, amikor al\u00e1m ker\u00fclt. A misszion\u00e1rius p\u00f3z tudat\u00e1ra \u00e9bredve azonnal fel\u00e1llt a farkam. B\u00e1r csak h\u00e9t centi volt, de akkor j\u00f3 kem\u00e9ny, \u00fagyhogy nem lehetett nem \u00e9szrevenni. Azt v\u00e1rtam volna, hogy szabadulni akar, ehelyett elkezdett k\u00f6r\u00f6zni a cs\u00edp\u0151j\u00e9vel. Azt hittem mindj\u00e1rt elcs\u00f6ppenek.
\nIjedtemben felugrottam, \u00e9s mintha valami halaszthatatlan dolgom lenne m\u00e1sutt, kih\u00faztam a szob\u00e1b\u00f3l. Valahogy t\u00fal gyorsan t\u00f6rt\u00e9nt a dolog \u00e9s \u00e9n nem voltam r\u00e1 felk\u00e9sz\u00fclve. A manz\u00e1rdba menek\u00fcltem, mint mindig, ha egyed\u00fcl akartam lenni, csak most nem volt sz\u00fcks\u00e9gem a porn\u00f3f\u00fczeteimre. Azonnal letoltam a gaty\u00e1m, \u00e9s amikor kem\u00e9ny lettem, kegyetlen\u00fcl elkezdtem r\u00e1zni. Nem jutottam tov\u00e1bb t\u00edz h\u00faz\u00e1sn\u00e1l \u00e9s telefr\u00f6csk\u00f6ltem a mellem.
\nAz eset ut\u00e1n \u00e1lland\u00f3an a hugi\u00e9k k\u00f6r\u00fcl j\u00e1rt az eszem. Egy \u00e9vre r\u00e1, mikor haza\u00e9rkeztem a gimib\u0151l, \u00e9ppen telefon\u00e1l\u00e1s k\u00f6zben kaptam Kl\u00e1rit, akit hazak\u00fcldtek a sulib\u00f3l, mert rosszul \u00e9rezte mag\u00e1t. Ott \u00fclt a nappaliban egy sz\u00e9ken, h\u00e1ttal nekem, \u00e9s \u00e9ppen a bar\u00e1tn\u0151j\u00e9nek mes\u00e9lte, hogyan \u00faszta meg a dolit, mert a tan\u00e1r beszopta a l\u00e1zat, meg minden egy\u00e9b. Mikor k\u00f6zben megfordult, \u00e9s l\u00e1tta, hogy \u00e9n is ott vagyok, majdnem leejtette a telefont.
\nSietve v\u00e9gzett, \u00e9s ut\u00e1nam j\u00f6tt a szob\u00e1mba.
\n„Nem mondod meg any\u00e1nak, ugye?” – k\u00e9rdezte s\u00e1padtan.
\nMondtam hogy ne izguljon, azt\u00e1n nemsok\u00e1ra m\u00e1r felszabadultan nevetve mondogatta, hogy majdnem becsin\u00e1lt, mikor megl\u00e1tott. Az \u00e1gyamra telepedett, elsz\u00f3rakoztatott az iskolai t\u00f6rt\u00e9netekkel \u00e9s eg\u00e9sz bar\u00e1ti hangulatba keveredt\u00fcnk. Belementem \u00e9s \u00e9lveztem is a dolgot, b\u00e1r tudtam, hogy az eg\u00e9sz csak az\u00e9rt van, nehogy elk\u00f6pjem az \u0151s\u00f6knek a betegs\u00e9g igazi ok\u00e1t. A v\u00e9g\u00e9n eg\u00e9sz j\u00f3t dum\u00e1ltunk, tal\u00e1n ez volt az els\u0151 \u0151szinte besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnk. Egyszer csak megsz\u00f3lalt, ahogy a limon\u00e1d\u00e9mat kortyolgattam:
\n„P\u00e9ter egyre t\u00f6bbet c\u00e9lozgat a testi kapcsolatra. Szerinted mit csin\u00e1ljak?”
\nA farkam persze azonnal reag\u00e1lt, de \u00e9n k\u00f6zben majdnem megfulladtam, persze k\u00f6zben \u00e1ldottam a szerencs\u00e9met, hogy id\u00e1ig fajultak a dolgok. Miut\u00e1n visszanyertem a komolys\u00e1gomat, azt mondtam neki:
\n„Szerintem ez term\u00e9szetes, de egyel\u0151re ne nagyon mer\u00fclj bele.”
\nR\u00e1m n\u00e9zett, \u00e9s habozva azt k\u00e9rdezte, mi az, hogy „ne nagyon”. Nem tudtam, hogyan v\u00e1laszoljak neki, de azt\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, nem besz\u00e9lek mell\u00e9:
\n„H\u00e1t, el\u00e9g biztons\u00e1gos, ha kivered neki, vagy hagyod, hogy megujjazzon, de ha ez nem el\u00e9g, leszophatod, vagy kinyalhat.”
\nErre nem sz\u00e1m\u00edthatott, mert nagyon elkerekedett a szeme.
\n„K\u00e9rdezt\u00e9l, \u00e9n meg \u0151szint\u00e9n v\u00e1laszoltam” – mondtam neki.
\n„J\u00f3, de nem gondoltam, hogy ennyire nyers leszel.”
\n„Jobb, ha mindent tudsz, miel\u0151tt t\u00fal k\u00e9s\u0151 lesz.”
\nAzt\u00e1n r\u00e1m n\u00e9zett \u00e9s nagyon nyugodtan azt mondta:
\n„Az igazi bajom az, hogy b\u00e1r hallottam ezt-azt a szexr\u0151l, val\u00f3j\u00e1ban nem tudom, hogyan kell nekifogni, \u00e9s ismered a sr\u00e1cokat a suliban… Ha elterjed, hogy \u00fcgyetlen ty\u00fak vagyok, ezt az isten se mossa le r\u00f3lam, am\u00edg ide j\u00e1rok.”
\n„Ccc … Mondjam, vagy mutassam?” – cs\u00faszott ki a sz\u00e1mon.
\n„Mi van?” – k\u00e9rdezte \u00e9s \u00e9rezhet\u0151en lemerevedett, \u00e9n meg zavartan elkezdtem magyar\u00e1zkodni:
\n„Iz\u00e9, \u00fagy \u00e9rtem, most kaptam egy porn\u00f3kazett\u00e1t, amit megmutathatok, azt\u00e1n a t\u00f6bbi a te dolgod.”
\n\u00dagy tett, mintha nem \u00e9rdekeln\u00e9, azt\u00e1n m\u00e9gis azt mondta, hogy j\u00f6het.
\n– Ezt meg\u00fasztam – gondoltam, de nem tudtam, mit k\u00e9pzel r\u00f3lam ezut\u00e1n.
\nFelpattantunk az \u00e1gyr\u00f3l, \u00e9n el\u0151hal\u00e1sztam a polcr\u00f3l a kazett\u00e1t, \u00e9s ir\u00e1ny a nappali. M\u00e9g h\u00e1rom \u00f3r\u00e1nk volt a t\u00f6bbiek haza\u00e9rkez\u00e9se elott. Visszatekertem a kazit, bez\u00e1rtam a bej\u00e1rati ajt\u00f3t, \u00e9s beh\u00faztam a f\u00fcgg\u00f6ny\u00f6ket, mint rendesen, ha mozizok. Elind\u00edtottam a szalagot, \u00e9s a h\u00fagom mell\u00e9 huppantam a d\u00edv\u00e1nyra. Elvileg az \u0151 kedv\u00e9\u00e9rt csin\u00e1ltuk, de \u00e9n is fel voltam ajzva rendesen, hogy egy\u00fctt n\u00e9zz\u00fck a filmet.
\n\u00dagy indult, hogy egy csaj hatalmas m\u0171farkat j\u00e1ratott mag\u00e1ban. Kl\u00e1ri \u00e1lla azonnal leesett. Nyilv\u00e1n ez volt az els\u0151 porn\u00f3filmje. Azt\u00e1n ahogy a sztori alakult, mindig figyeltem a hat\u00e1st az arc\u00e1n. B\u00e1r a sz\u00e1j\u00e1t becsukta, a szem\u00e9t le nem vette a k\u00e9perny\u0151r\u0151l. V\u00e9g\u00fcl megt\u00f6rtem a csendet:
\n„Na, mit sz\u00f3lsz hozz\u00e1?”
\n„Nem gondoltam volna, hogy mindent megmutatnak, r\u00e1ad\u00e1sul ilyen szenvtelen\u00fcl” – mondta, \u00e9ppen amikor egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sz\u0151ke csaj nyeldekelte a kigy\u00fart pasija m\u00e9teres k\u00e9keres\u00e9t.
\nA testv\u00e9rk\u00e9m cs\u00edp\u0151je alig \u00e9szrevehet\u0151 mozg\u00e1sba kezdett, szerintem lenn m\u00e1r teljesen nedves volt. A gondolat az \u00e9n farkam se hagyta nyugodni. Mintegy v\u00e9letlen\u00fcl a combj\u00e1ra tettem a kezem, erre an\u00e9lk\u00fcl, hogy r\u00e1m n\u00e9zett volna, arr\u00e9bb h\u00fazta a l\u00e1b\u00e1t. Ennek l\u0151ttek, gondoltam magamban. M\u00e9g a farkam is visszah\u00faz\u00f3dott. A francba, ezt elsiettem.
\n– Szedd \u00f6ssze magad, mi baj t\u00f6rt\u00e9nhet? – gondoltam azt\u00e1n.
\nAddig nyugtatgattam magam, m\u00edg a filmet n\u00e9zve f\u00e9l\u00f3ra m\u00falva m\u00e1r megint kem\u00e9nyen \u00e1gaskodtam. Kl\u00e1ri m\u00e9g mindig a t\u00e9v\u00e9t b\u00e1multa, de \u00e9n m\u00e1r \u00fagy \u00e9reztem, nem b\u00edrom tov\u00e1bb. V\u00e9gre \u00f6sszeszedtem a b\u00e1tors\u00e1gom, \u00e9s miut\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is pisszegtem neki, r\u00e1m emelte a k\u00f6d\u00f6s tekintet\u00e9t:
\n„Zavarna, ha k\u00f6zben magamhoz ny\u00faln\u00e9k? M\u00e1r f\u00e1jnak a goly\u00f3im!” – k\u00e9rdeztem egy szuszra.
\n„Nem” – mondta a fej\u00e9t ingatva, \u00e9s visszameredt a k\u00e9perny\u0151re. Erre azt\u00e1n minden szem\u00e9rmet f\u00e9lredobva letoltam a nadr\u00e1gom \u00e9s elkezdtem h\u00fazogatni a b\u0151r\u00f6m a k\u0151kem\u00e9ny farkamon. Magam is meglep\u0151dtem, milyen j\u00f3 volt, pedig csak magamnak csin\u00e1ltam. Kl\u00e1ri \u00e9szre se vette, mi folyik mellette, am\u00edg be nem fejezod\u00f6tt a vide\u00f3 els\u0151 r\u00e9sze. Ekkor fel\u00e9m fordult:
\n„Ez azt\u00e1n … J\u00e9zusom, Gabi, mit csin\u00e1lsz?”
\n„Megk\u00e9rdeztelek, hogy kiverhetem-e magamnak k\u00f6zben, te meg azt mondtad, hogy nem zavar. \u00dagyhogy ha nem akarok a nap h\u00e1tralev\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben k\u00e9k mogyor\u00f3val m\u00e1szk\u00e1lni…” – v\u00e1laszoltam a legnagyobb term\u00e9szetess\u00e9ggel.
\n„\u00d3 …!” – mind\u00f6ssze ennyit mondhatott, mert k\u00f6zben elkezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik r\u00e9sz, \u00e9s ez azonnal elterelte a hugi figyelm\u00e9t. L\u00e1ttam rajta, hogy nem t\u00e9r napirendre a dolog felett, de h\u00e1t kit zavar? Engem azt\u00e1n cseppet nem! P\u00e1r perc m\u00falva \u00e9szrevettem, hogy n\u00e9ha lopva a f\u00fctyk\u00f6s\u00f6mre pillant. K\u00f6zben \u00fagy helyezkedett el, hogy a puncija a sark\u00e1hoz fesz\u00fclj\u00f6n \u00e9s \u00fajra kezdte a cs\u00edp\u0151mozg\u00e1st. L\u00e1tni lehetett a vonagl\u00f3 arc\u00e1n, hogy legsz\u00edvesebben beled\u00f6rzs\u00f6ln\u00e9 mag\u00e1t valami hegyesbe. Egyszer csak felpattant, a h\u00e1l\u00f3szob\u00e1ba rohant, majd egy kis pl\u00e9ddel t\u00e9rt vissza:
\n„Kezd itt h\u0171v\u00f6s lenni” – vetette oda.
\n– Ak\u00e1r a pokolban – vigyorogtam magamban.
\nNemsok\u00e1ra hallom, amint a bugyija a cs\u00edp\u0151j\u00e9hez csattan. Gyorsan r\u00e1pillantottam.
\n„A csajok sincsenek f\u00e1b\u00f3l” – mondta belepirulva.
\nR\u00e1n\u00e9ztem \u00e9s nagyon nyugodtan \u00edgy sz\u00f3ltam:
\n„Lazulj hugica, sose sz\u00e9gyelld! Mindenki maszturb\u00e1l!”
\nErre sz\u00e9les mosollyal felemelte a cs\u00edp\u0151j\u00e9t, hogy kib\u00fajhasson a bugyij\u00e1b\u00f3l. Mag\u00e1ra ter\u00edtette a pl\u00e9det, \u00fagyhogy semmit se l\u00e1ttam, de a gondolatt\u00f3l annyira felizgultam, hogy nem tudtam tov\u00e1bb tartani, lespricceltem a combom. Kl\u00e1ri elismer\u0151 tekintettel nyugt\u00e1zta az eredm\u00e9nyt, \u00e9n meg kirontottam a f\u00fcrd\u0151be, hogy letakar\u00edtsam.
\nP\u00e1r pillanat m\u00falva visszat\u00e9rtem, \u00e9s m\u00e9g mindig letolt nadr\u00e1ggal elfoglaltam az el\u0151bbi helyzetet, csak \u00e9ppen a farkam zsugorodott a fel\u00e9re. Kl\u00e1ri r\u00e1n\u00e9zett, \u00e9s sajn\u00e1lkozva megjegyezte:
\n„Ilyen puh\u00e1n eg\u00e9sz esend\u0151nek l\u00e1tszik.” Ezzel odany\u00falt \u00e9s k\u00e9t ujj\u00e1val felemelte, majd visszaejtette. Meglepet\u00e9semben megr\u00e1ndultam.
\n„Ne haragudj” – mondta ijedten.
\n„Semmi g\u00e1z, csak nem sz\u00e1m\u00edtottam r\u00e1! Igaz\u00e1b\u00f3l nem b\u00e1nn\u00e1m, ha simogatn\u00e1d egy kicsit, mert akkor \u00fajra megkem\u00e9nyedne \u00e9s folytathatn\u00e1nk a masztiz\u00e1st. Eg\u00e9sz m\u00e1s \u00e9rz\u00e9s \u00edgy csin\u00e1lni, hogy te is itt vagy!”
\nN\u00e9mi haboz\u00e1s ut\u00e1n megfogta \u00e9s nagyon lassan h\u00fazogatni kezdte. K\u00f6zben \u00e9reztem, hogy a puncij\u00e1t sem hagyja ki a j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l, ugyanabban a ritmusban mozgott a keze a takar\u00f3 alatt.
\n\u00dajra a k\u00e9perny\u0151 fel\u00e9 fordult, de \u00e9n alig tudtam figyelni a simogat\u00f3 keze, meg a pl\u00e9d al\u00f3l hallatsz\u00f3 cuppog\u00f3 hangok miatt. Nyilv\u00e1n m\u00e1r mer\u0151 lucsok volt, \u00e9n meg ism\u00e9t megkem\u00e9nyedtem, b\u00e1r pr\u00f3b\u00e1ltam k\u00e9sleltetni a dolgot, nehogy abbahagyja a massz\u00edroz\u00e1st. Enn\u00e9l hosszabb m\u00e1r nem lehettem, de Kl\u00e1ri m\u00e9g mindig h\u00fazogatta, fel-le, fel-le. \u00c1tny\u00faltam \u00e9s leh\u00faztam \u00f6l\u00e9b\u0151l a takar\u00f3t, de a h\u00fagom semmi p\u00e9nz\u00e9rt nem hagyott volna ki egy \u00fctemet se. R\u00e1meredt a k\u00e9perny\u0151re, bal kez\u00e9vel verte a majmot, a jobb keze mutat\u00f3ujj\u00e1val meg j\u00f3 m\u00e9lyen a nedvesen csillog\u00f3 szilv\u00e1j\u00e1ban ki-be, ki-be. H\u00e1t ez t\u00f6k\u00e9letes volt. M\u00e9g sose l\u00e1ttam ilyen k\u00f6zelr\u0151l a v\u00e9kony sz\u0151r bor\u00edtotta cunij\u00e1t, a nedves, \u00f6sszetapadt sz\u0151rsz\u00e1lakat a ny\u00edl\u00e1sa k\u00f6r\u00fcl. De j\u00f3lesett felszippantani a pin\u00e1ja f\u00e9lreismerhetetlen illat\u00e1t, amint megcsapott a pl\u00e9det felemelve!
\nOn\u00e1n paradicsom\u00e1ban \u00e9reztem magam!
\nMegsimogattam a lapos hasik\u00e1j\u00e1t, a puncisz\u0151r\u00e9hez araszoltam a jobb kezemmel. \u00c9n is becs\u00fasztattam a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ujjamat a nedves ny\u00edl\u00e1sba, mire Kl\u00e1ri halkan felny\u00f6g\u00f6tt. Azt vettem \u00e9szre, hogy lassan r\u00e1m hagyta a puncij\u00e1t, \u00e9s m\u00e1r csak velem foglalkozott a keze. Egyre gyorsabban h\u00fazogatta, de \u00e9n se akartam lemaradni a masztiz\u00e1sban. M\u00e1r k\u00e9t ujjam volt benne, \u00e9s n\u00e9ha k\u00f6r\u00f6ztem a csikl\u00f3ja felett, majd le eg\u00e9sz hosszan a ny\u00edl\u00e1s v\u00e9g\u00e9ig, k\u00f6zre fogva a kisajkakat. Nagyon akartam, hogy j\u00f3 legyen neki! Becsukta a szem\u00e9t, teljesen sz\u00e9tterpesztette a l\u00e1b\u00e1t, a cs\u00edp\u0151je vadul izgett-mozgott.
\nEz m\u00e1r sok volt! Hirtelen el\u00e9fordultam a t\u00e9rdemen \u00e9s felcs\u00f3koltam neki, pont a csikl\u00f3j\u00e1n. Azt\u00e1n folytattam a kiny\u00fajtott nyelvemmel, lassan nyalogattam k\u00f6rbe-k\u00f6rbe.
\nKl\u00e1ri meglepet\u00e9s\u00e9ben eltartotta a fejem, de lassan a tark\u00f3mra simult a keze, egyre k\u00f6zelebb f\u00e9szkel\u0151d\u00f6tt \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n szinte belepassz\u00edrozta az \u00f6l\u00e9t az \u00e1llamba. Tiszta lucsok volt, de \u00e9n nyaltam, mint a nekt\u00e1rt. Miut\u00e1n olyan m\u00e9lyre dugtam a nyelvem, amennyire csak tudtam, lassan felder\u00edtettem a m\u00e1sik lukacsk\u00e1j\u00e1t is. Meg\u0151rj\u00edtette, ahogyan a sz\u0171k kis j\u00e1ratot t\u00e1g\u00edtgattam a nyelvemmel.
\nEgyszerre hallottuk meg, amikor a gar\u00e1zsajt\u00f3hoz \u00e9rt ap\u00e1m\u00e9k kocsija.
\nFelpattantunk, kit\u00e9ptem a kazett\u00e1t \u00e9s rohan\u00e1s a szob\u00e1inkba. Kl\u00e1ri felvette a „beteg vagyok” p\u00f3zt, \u00e9n meg a leck\u00e9met m\u00edmeltem, de k\u00f6zben vadul vert a sz\u00edvem \u00e9s l\u00e1zasan j\u00e1rt az agyam a t\u00f6rt\u00e9nteken. Azt hittem sz\u00e9trobbanok a csal\u00f3dotts\u00e1gt\u00f3l, szerintem a sz\u00fcleim nem nagyon \u00e9rtett\u00e9k, mi\u00e9rt nem vagyok vel\u00fck kedvesebb. Vacsora ut\u00e1n j\u00f6tt a megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s: egy meleg f\u00fcrd\u0151, \u00e9s a j\u00f3 \u00f6reg Marok Marcsa. Lefek\u00fcdtem, de m\u00e9g hajnali egykor se tudtam elaludni. \u00dajra \u00e9s \u00fajra elk\u00e9pzeltem Kl\u00e1rit, ahogyan dob\u00e1lja mag\u00e1t a d\u00edv\u00e1nyon sz\u00e9ttett l\u00e1bakkal.
\nHirtelen kiny\u00edlt az ajt\u00f3, \u00e9s Kl\u00e1ri surrant be rajta \u00e9s le\u00fclt az \u00e1gyam sz\u00e9l\u00e9re.
\n„\u00c9bren vagy?”
\n„Persze, nem tudok aludni.”
\n„B\u00e1ty\u00f3, \u00e9n el se hiszem, ami k\u00f6zt\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9nt, olyan ciki.”
\nPr\u00f3b\u00e1ltam laza lenni, de nem volt k\u00f6nny\u0171:
\n„Ne h\u00fcly\u00e9skedj, ebben a korban ezt mindenki kipr\u00f3b\u00e1lja \u00edgy vagy \u00fagy.”
\nP\u00e1r percig hallgattunk, azt\u00e1n hugi \u00edgy sz\u00f3lt:
\n„Olyan \u00fcresnek \u00e9rzem magam, nem \u00f6lelsz meg? Csak hozz\u00e1d akarok b\u00fajni.”
\nEzzel felemelte a takar\u00f3mat, \u00e9s hozz\u00e1m f\u00e9szkel\u0151d\u00f6tt h\u00e1ttal, ahogy r\u00e9gen aludtunk egy\u00fctt. Sz\u00f3tlanul \u00e1tkaroltam, \u00e9s \u00edgy maradtunk mozdulatlanul egy ideig, azt\u00e1n \u00f6sszeszedtem magam, \u00e9s megjegyeztem:
\n„Bevallhatod, hogy am\u00edg tartott, nem volt pisk\u00f3ta…”
\nKl\u00e1ri mintha csak erre v\u00e1rt volna, kuncogott \u00e9s nagyon kurv\u00e1san azt mondta:
\n„Meghiszem azt!”
\nA farkam erre \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00edtotta mag\u00e1t, \u00e9s elkezdett \u00e1gaskodni. Kl\u00e1ri \u00e9szrevette, ahogy a h\u00e1t\u00e1nak nyom\u00f3dik \u00e9s odasz\u00f3lt:
\n„B\u00e1ty\u00f3, m\u00e1r megint kezded?”
\nTeljesen f\u00f6l\u00f6slegesen elv\u00f6r\u00f6s\u00f6dtem, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl kifakadtam:
\n„Nem is k\u00e9pzeled, milyen, ha nem tudod elrejteni, mindig el\u00e1rul \u00e9s alig f\u00e9r a gaty\u00e1dba. Mintha minden v\u00e9red oda gy\u0171lne…!”
\n„Ha olyan baromi k\u00e9nyelmetlen, vedd le a gaty\u00e1d, de viselkedj rendesen!” – sz\u00f3lt hozz\u00e1m egy kis sz\u00fcnet ut\u00e1n, inger\u00fclts\u00e9get sz\u00ednlelve.
\nAzonnal legy\u0171rtem magamr\u00f3l a nadr\u00e1got, a p\u00f6ck\u00f6m megk\u00f6nnyeb\u00fclten ugrott a szabadba. A h\u00e1t\u00e1hoz simultam, de nem mondhatn\u00e1m, hogy megnyugodtam.
\n„Mit sz\u00f3ln\u00e1l, ha a l\u00e1baid k\u00f6z\u00e9 tenn\u00e9m? \u00cdg\u00e9rem, nem er\u0151szakoskodom, de mindkett\u0151nknek k\u00e9nyelmesebb volna, \u00e9s olyan klassz lenne \u00edgy elaludni…”
\n„Na j\u00f3, de ne merd betenni!” – sz\u00f3lt v\u00e9g\u00fcl, megemelve a l\u00e1b\u00e1t.
\nSokkal k\u00e9nyelmesebb volt, hogy nem fesz\u00fclt annyira, de alig b\u00edrtam meg\u00e1llni mozg\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Legsz\u00edvesebben \u00e1lland\u00f3an pump\u00e1ltam volna, de meg\u00edg\u00e9rtem, hogy nem leszek rossz fi\u00fa.
\n„Na, \u00e9s mit fogsz mondani P\u00e9ternek a mai dolgok ut\u00e1n?” – suttogtam.
\nNem v\u00e1laszolt. A francba! Elaludt. Nem volt mit tenni. Ha nem akartam elk\u00farni a kapcsolatunkat, legjobb volt, ha alv\u00e1sra adom a fejem, ami persze nem volt k\u00f6nny\u0171, tekintettel a meredez\u0151 kar\u00f3mra, deh\u00e1t azzal nyugtattam magam, hogy biztosan lesz m\u00e9g alkalom, hogy megint \u00f6sszej\u00f6jj\u00fcnk, pl\u00e1na egy ilyen j\u00f3 start ut\u00e1n.
\n„G\u00e1bor” – suttogta k\u00e9s\u0151bb. Nem hittem a f\u00fclemnek, de alv\u00e1st sz\u00ednlelve megmerevedtem. Azt\u00e1n megint csend. \u00c9ppen kif\u00fajtam a leveg\u0151t, amikor hirtelen h\u00e1trany\u00falt a farkam al\u00e1, ami m\u00e9g mindig mereven \u00e1llt a combjai k\u00f6z\u00f6tt. Pr\u00f3b\u00e1ltam lassan, alv\u00f3 ritmusban l\u00e9legezni, de ehhez minden \u00f6nuralmamra sz\u00fcks\u00e9g volt. Lassan simogatta, de k\u00f6zben felemelte a l\u00e1b\u00e1t is, hogy jobban hozz\u00e1f\u00e9rjen a d\u00e1k\u00f3mhoz. Egyre gyorsabban vette a leveg\u0151t, \u00e9n meg azt hittem, mindj\u00e1rt el\u00e1julok. V\u00e9gre er\u0151sen megragadta, \u00e9s a fejet fel le cs\u00fasztatta a punciny\u00edl\u00e1son. Mindig felny\u00f6g\u00f6tt, mikor a v\u00e9rd\u00fas p\u00f6ck\u00e9hez \u00e9rt, de nekem csendben kellett maradnom.
\nHirtelen abbahagyta. Sz\u00e9tterpeszett, amennyire az \u00e1gy engedte, \u00e9s visszatartotta a l\u00e9legzet\u00e9t. Csoda, hogy meg\u00e1lltam mag\u00f6ml\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, ami ezut\u00e1n k\u00f6vetkezett. Kez\u00e9ben tartva a szersz\u00e1mom, a bunk\u00f3mat sz\u00e9pen bevezette a pinus\u00e1ba, ami olyan s\u00edkos volt, mintha bepisilt volna, vagy ilyesmi. Tartotta a kez\u00e9vel \u00e9s k\u00f6zben a cs\u00edp\u0151j\u00e9vel k\u00f6r\u00f6zve lassan r\u00e1h\u00fazta mag\u00e1t a farkamra. M\u00e1r a fele bent volt, amikor nem b\u00edrtam tov\u00e1bb mozdulatlanul, b\u00e1r a farkam v\u00e9gig l\u00fcktetett. Siets\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl teljesen feltoltam neki. Hihetetlen, de annyira k\u00f6nnyen ment, mintha nem sz\u0171zet t\u00f6mtem volna. A h\u00fagom nem sz\u00f3lt
\negy sz\u00f3t se, de a cs\u00edp\u0151j\u00e9vel bezzeg egyre vadabbul lovagolt az \u00f6lemben.
\n„Na, ilyen lehet a mennyekben” – gondoltam. Azt k\u00edv\u00e1ntam, b\u00e1rcsak \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tartana, de tudtam, hogy nem h\u00fazom tov\u00e1bb k\u00e9t percn\u00e9l. Amikor m\u00e1r nem b\u00edrtam tov\u00e1bb, kir\u00e1ntottam, \u00e9s v\u00e9gre r\u00e1\u00e9lveztem a h\u00e1t\u00e1ra. Felt\u00e1maszkodva megfordult, nagyon m\u00e9lyen a szemembe n\u00e9zett, \u00e9s r\u00e1hajolt a sz\u00e1mra. Hosszan, szenved\u00e9lyesen cs\u00f3kol\u00f3ztunk, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n azt mondta:
\n„Ezt az\u00e9rt kaptad, mert te vagy a legjobb b\u00e1ty\u00f3 a vil\u00e1gon. Nem tudod, mennyire szeretlek!”
\nErre a mondatra mindig eml\u00e9kezni fogok, mint ahogy mindarra, amit ezut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt vel\u00fcnk (nem besz\u00e9lve az \u00e9jszaka h\u00e1tralev\u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l)!
\nMondanom se kell, hogy m\u00e1snap \u00e9n is kihagytam egy napot. Any\u00e1m meg is jegyezte:
\n„Biztosan a h\u00fagodt\u00f3l kaptad el!” H\u00e1t kaptam t\u0151le valamit, az biztos.
\n[Csal\u00e1di<\/a>]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Gyerekkorunkban j\u00e1tszottunk pap\u00e1st-mam\u00e1st, meg doktorost, \u00e9s persze mindig arra ment ki a dolog, hogy megszabadulhassunk egy-k\u00e9t felesleges ruhadarabt\u00f3l, \u00e9s meg\u00e9rinthess\u00fck egym\u00e1st itt-ott, de semmi komoly nem t\u00f6rt\u00e9nt. \u00cdgy volt ez a testv\u00e9reimmel \u00e9s a k\u00f6zelben lak\u00f3 unokatestv\u00e9reimmel is. Csak \u00e9n voltam fi\u00fa k\u00f6zt\u00fck. Akkoriban nem r\u00e1zott meg benn\u00fcnket a dolog, \u00e9s sz\u00e9p lassan leszoktunk r\u00f3la. … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":35,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[451,2539,2632,2709],"class_list":["post-1198736","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenetek","tag-csaladi","tag-szex","tag-szextortenet","tag-sztori"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1198736","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/users\/35"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1198736"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1198736\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1198736"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1198736"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1198736"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}