Ott \u00e1lltam el\u0151tte, hossz\u00fa id\u0151 \u00f3ta el\u0151sz\u00f6r kettesben. A sz\u00edvem \u00fagy dobogott, hogy majd kiesett a hely\u00e9r\u0151l, az arcomb\u00f3l kisz\u00e1llt a v\u00e9r, \u00e9s legsz\u00edvesebben kirohantam volna a vil\u00e1gb\u00f3l, ha \u0151 nem n\u00e9z r\u00e1m olyan s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 tekintettel. Ha nem tudtam volna, hogy mennyire sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1m, hogy mennyire mag\u00e1nyos…
\nNem vigasztal\u00e1sb\u00f3l tettem, amit tettem, hanem mert r\u00e1j\u00f6ttem, hogy kell nekem. Nem szeretetb\u0151l, hanem szerelemb\u0151l. Mert akkor tudatosult bennem, mennyire f\u00e1j, ha \u0151 boldogtalan, hogy mennyire sz\u00fcks\u00e9gem van r\u00e1. Ez nem az a fajta szerelem volt, mint amikr\u0151l mes\u00e9lnek a k\u00f6nyvek. Ez olyan szerelem volt, ami csak lassan, fokozatosan alakul ki, sunyi m\u00f3d, \u00fagy, hogy m\u00e9g csak v\u00e9letlen\u00fcl se vedd \u00e9szre, \u00e9s amikor el\u0151sz\u00f6r d\u00f6bbensz r\u00e1, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt, egyszer\u0171en nem tudsz mit kezdeni vele \u00e9s megesik, hogy elfojtod, mert nem k\u00e9telkedsz benne, holott val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u00e9leted legnagyobb lehet\u0151s\u00e9ge.
\nTettem fel\u00e9 egy l\u00e9p\u00e9st. K\u00f6nnyek gy\u0171ltek a szemembe a rengeteg, hirtelen j\u00f6tt \u00e9rz\u00e9st\u0151l, a r\u00e1d\u00f6bben\u00e9st\u0151l, s \u0151 ezt \u00e9szrevette. A szoba egyik v\u00e9g\u00e9b\u0151l a m\u00e1sikban termett, k\u00e9t puha kez\u00e9vel k\u00f6zre fogta az arcomat, \u00e9s nagy leveg\u0151t v\u00e9ve megcs\u00f3kolt. Kicsit gyors volt, kicsit hirtelen, pont olyan, mint amilyennek lennie kellett abban a helyzetben. Mindketten f\u00e9lt\u00fcnk \u00e9s meg voltunk ijedve mindent\u0151l, de ott voltunk egym\u00e1snak.
\nEgyre s\u00fcrget\u0151bb\u00e9 v\u00e1lt a cs\u00f3kja, \u00e9n pedig tudtam, hogy nincs menekv\u00e9s. \u00c1tfogtam a nyak\u00e1t, \u0151 pedig szorosan mag\u00e1hoz \u00f6lelt. Ekkor t\u0171nt csak fel, mennyire megk\u00f6nnyebb\u00fcltem, amikor \u00e1tfogott; kis h\u00edj\u00e1n \u00f6sszecsuklottam a karjaiban. Engedte, hogy leveg\u0151t vegyek, \u00e9s am\u00edg \u0151 a nyakamat cs\u00f3kolta, \u00e9reztem, hogy majd\u2019 sz\u00e9tvet a f\u00e1jdalom. A kellemes f\u00e1jdalom.
\nAnnyira k\u00edv\u00e1ntam \u0151t, hogy azt szavakkal nem tudn\u00e1m le\u00edrni. Minden porcik\u00e1m ki akart szabadulni a ruh\u00e1b\u00f3l, azt akarta, hogy az \u0151 b\u0151r\u00e9hez \u00e9rhessen. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen az, ha valakit ennyire akarsz. Nem akartam, hogy b\u00e1rmi elf\u00e9rjen k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk. Azt akartam, hogy olyan k\u00f6zel legyen hozz\u00e1m, amilyen k\u00f6zel ember emberhez csak lehet. Azt akartam, hogy bennem legyen, hogy szak\u00edtson sz\u00e9t.
\nLevette r\u00f3lam a ruh\u00e1mat. Csak a v\u00e1llamr\u00f3l kellett leh\u00faznia a p\u00e1ntokat, \u00e9s az m\u00e1ris a f\u00f6ldre hullott. \u0150 v\u00e9gigm\u00e9rt a tekintet\u00e9vel, \u00e9n pedig elv\u00f6r\u00f6s\u00f6dtem, \u00e9reztem a l\u00fcktet\u00e9st az arcomban. Kicsit elid\u0151zt\u00fcnk, egym\u00e1st n\u00e9zve, majd gyorsan levette \u0151 is a p\u00f3l\u00f3j\u00e1t. Megharaptam az ajkam, zavarban voltam, ugyanakkor k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g bizsergett az ereimben.
\n\u00dajra egym\u00e1snak est\u00fcnk, \u00fagy \u00f6lelkezt\u00fcnk, mint akik \u00f6ssze akarnak n\u0151ni, egym\u00e1sba akarnak b\u00fajni. Lassan a sz\u00e9pen bevetett \u00e1gyhoz verg\u0151dt\u00fcnk, \u00e9s ugyan \u00edgy, \u00f6sszeragadva est\u00fcnk r\u00e1. Cs\u00f3kolt, ahol csak \u00e9rt: az \u00e1llam, a nyakam, a kulcscsontom, a v\u00e1llam, a mellkasom, a mellem\u2026 \u00c9n azt sem tudtam, hov\u00e1 legyek, annyira \u00e9lveztem. \u00d3r\u00e1kig t\u0171rtem volna a k\u00e9nyeztet\u00e9s\u00e9t, a simogat\u00e1s\u00e1t, de tudtam, hogy neki s\u00fcrg\u0151sebb a dolog\u2026
\nFel\u00fcltem. Amikor kiegyenesedtem vettem csak \u00e9szre alattam azt az igencsak figyelemre m\u00e9lt\u00f3 dudort a nadr\u00e1gj\u00e1n. N\u00e9m\u00e1n bambultam, majd gyorsan hadba kezdtem a gombjaival. \u0150 is felemelkedett, \u00e9s am\u00edg \u00e9n a slicc\u00e9vel bajl\u00f3dtam, ami a kapkod\u00e1st\u00f3l term\u00e9szetesen nem akarta megadni mag\u00e1t, \u0151 a melltart\u00f3m p\u00e1ntjait cs\u00fasztatta le a v\u00e1llamr\u00f3l, majd megkereste a kapcsot, \u00e9s azzal pr\u00f3b\u00e1lkozott. Csak nem siker\u00fclt neki. Egym\u00e1sra n\u00e9zt\u00fcnk, komoly arccal, tr\u00e9f\u00e1t nem ismerve, majd mindketten elengedt\u00fck a m\u00e1sik\u00e9t, \u00e9s a saj\u00e1tunkkal foglalkoztunk. Pillanatok alatt ki volt gombolva a nadr\u00e1g, \u00e9s az \u00e9n melltart\u00f3m is megszabadult s\u00faly\u00e1t\u00f3l.
\nTov\u00e1bb cs\u00f3kol\u00f3ztunk. \u0150 k\u00f6zben pr\u00f3b\u00e1lta leh\u00fazogatni a nadr\u00e1gj\u00e1t, de mivel rajta \u00fcltem, nehezen ment neki. Amikor ezt \u00e9szrevettem, olyan hirtelen, mintha meggondoltam volna magam, \u00e1tlend\u00edtettem a l\u00e1bam f\u00f6l\u00f6tte \u00e9s \u00e1tfordultam az \u00e1gy m\u00e1sik oldal\u00e1ra. Azt hittem, majd a saj\u00e1t nadr\u00e1gj\u00e1t\u00f3l fog \u00edgy megszabadulni, de nem. Nekiesett a bugyimnak, \u00e9s kis h\u00edj\u00e1n \u00fagy t\u00e9pte le r\u00f3lam. Nyomott p\u00e1r puszit a combomra, ahogy haladt lefel\u00e9, majd felfel\u00e9, s amikor sz\u00e9tnyomta volna a l\u00e1baimat, akkor tudatosult bennem, hogy \u0151 tulajdonk\u00e9ppen mire is k\u00e9sz\u00fcl, \u00e9s olyan er\u0151sen, ahogy csak tudtam, \u00f6sszez\u00e1rtam a l\u00e1baimat. Meglepetten feln\u00e9zett r\u00e1m, \u00e9s \u00e9n csak akkor l\u00e1ttam, hogy a nadr\u00e1g m\u00e1r nincs rajta. Semmilyen nadr\u00e1g nincsen rajta\u2026 Gyorsan fel\u00fcltem az am\u00fagy sem teljesen v\u00edzszintes fekv\u00e9semb\u0151l.
\nA k\u00e9t fokhagymagerezd, ami am\u00fagy fen\u00e9kk\u00e9nt funkcion\u00e1lt, kuncog\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtett. \u0150 s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten fel\u00e1llt, bennem pedig megakadt a szusz: hirtelen szemben tal\u00e1ltam magam az \u00e9lvezetem t\u00e1rgy\u00e1val. Az am\u00fagy teljesen \u00e1tlagos m\u00e9retekkel meg\u00e1ldott m\u00e1sik f\u00e9l p\u00e9nisze ijeszt\u0151en nagynak hatott, \u00edgy, szemb\u0151l. Tal\u00e1n profilb\u00f3l m\u00e1s lett volna\u2026
\n– \u00d3vszer? \u2013 k\u00e9rdeztem, \u0151 pedig gyorsan felkapta az alatta lev\u0151 nadr\u00e1gj\u00e1t, \u00e9s kikapott egyet a zseb\u00e9b\u0151l. Kibontotta, \u00e9s szakszer\u0171en felh\u00fazta, mintha csak egy keszty\u0171 lenne. \u2013 Gyakoroltad? – k\u00e9rdeztem, mire elv\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u00f6tt, majd b\u00f3lintott egyet.
\nH\u00e1trany\u00faltam, \u00e9s kicsit h\u00e1tr\u00e9bb cs\u00fasztam az \u00e1gyon. \u0150 f\u00f6l\u00e9m t\u00e1maszkodott, \u00e9n pedig csak akkor mertem sz\u00e9ttenni a l\u00e1bam. \u00dajra megcs\u00f3kolt, de most l\u00e9nyegesen lassabban, mint addig, majd \u00f3vatosan lejjebb vitte az egyik kez\u00e9t, m\u00edg a m\u00e1sikkal t\u00e1maszkodott. V\u00e9gigsim\u00edtott a melleimen, a mellbimb\u00f3kat pedig k\u00fcl\u00f6n k\u00e9nyeztette az ujjhegyeivel, majd v\u00e9gigsiklott a keze az am\u00fagy cseppet sem t\u00f6k\u00e9letes hasamon, v\u00e9gig a borotv\u00e1lt testr\u00e9szen, \u00e9s azonnal a csikl\u00f3ra t\u00e9rt. Ahogy hozz\u00e1\u00e9rt, engem kir\u00e1zott a hideg \u00e9s halkan felny\u00f6gtem.
\nElvette a kez\u00e9t. Azt hittem, megijedt, de t\u00e9vedtem. A h\u00fcvelyem bej\u00e1rat\u00e1hoz helyezte f\u00e9rfiass\u00e1ga cs\u00facs\u00e1t, majd a szemembe n\u00e9zett.
\n\u2013 Mehet? \u2013 k\u00e9rdezte kisfi\u00fas f\u00e9lelemmel a hangj\u00e1ban. B\u00f3lintottam.
\nMindketten len\u00e9zt\u00fcnk.
\nEl\u0151sz\u00f6r csak egy kis nyom\u00e1st \u00e9reztem a h\u00fcvelyem fal\u00e1n, majd \u00e9reztem, ahogy az \u0151 cs\u00edp\u0151je is megmozdul, \u00e9s teljesen bel\u00e9m cs\u00faszik. A hirtelen f\u00e1jdalomt\u00f3l \u00f6sszeharaptam a sz\u00e1m, \u00e9reztem, ahogy valami val\u00f3ban elszakadt, de m\u00e9gis boldogs\u00e1ggal t\u00f6lt\u00f6tt el a tudat.
\nAz arcomat n\u00e9zte, kif\u00fcrk\u00e9szhetetlen arckifejez\u00e9ssel. V\u00e1rta, am\u00edg enyh\u00fcl a f\u00e1jdalom, majd lassan, kicsit \u00fcgyetlen\u00fcl mozogni kezdett. \u00c9n a v\u00e1ll\u00e1nak nyomtam a homlokom, m\u00e9g mindig sajgott. Olyan volt, mintha nem lett volna bennem el\u00e9g hely. Persze, ahogy r\u00e1n\u00e9ztem az arc\u00e1ra \u00e9s l\u00e1ttam azt a m\u00e1moros \u00e9lvezetet, minden megenyh\u00fclt. Pr\u00f3b\u00e1ltam magam elengedni \u00fagy, ahogy csak tudtam, el akartam \u00e9rni, hogy egy izmom se fesz\u00fclj\u00f6n. Az els\u0151 5 perc k\u00fczdelem volt a jav\u00e1b\u00f3l. \u0150 azzal szenvedett, hogy az els\u0151 pillanatban ne \u00e9lvezzen el, \u00e9n pedig azon, hogy ne s\u00edrjak.
\nAhogy egyre gyorsabban mozgott, a f\u00e1jdalom is enyh\u00fclni kezdett. Nem m\u00falt el, de k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10 perc ut\u00e1n m\u00e1r eg\u00e9sz elviselhet\u0151 volt. Akkor kezdtem igaz\u00e1n \u00e9lvezni csak, ami t\u00f6rt\u00e9nik. Magamhoz \u00f6leltem \u0151t. Megharaptam a f\u00fclcimp\u00e1j\u00e1t, cir\u00f3gattam a tark\u00f3j\u00e1t, majd \u00e9n is mozg\u00e1sba lend\u00fcltem. Nem akartam p\u00f3zt v\u00e1ltani, ez \u00e9ppen el\u00e9g volt els\u0151 alkalomhoz, hiszen \u00edgy is nehezemre esett levetk\u0151zni el\u0151tte.
\nA cs\u00edp\u0151met le-fel mozgattam, \u00e9s a fajdalom ellen\u00e9re \u00e9lveztem. Neki is siker\u00fclt \u00farr\u00e1 lennie mag\u00e1n \u00e9s v\u00e9gre igaz\u00e1n tudott velem is t\u00f6r\u0151dni. R\u00e1m mosolygott, \u00e9n pedig m\u00e9rhetetlen boldogs\u00e1got \u00e9reztem. A l\u00e1bamat felemeltem, \u00e9s \u00f6sszekulcsoltam a feneke felett. \u00c9lveztem, ami t\u00f6rt\u00e9nik velem. Minden mozdulattal mintha beljebb jutott volna. Annyira \u00faj, szokatlan \u00e9s furcsa \u00e9rz\u00e9s volt. Sosem gondoltam, hogy ez ennyire m\u00e1s lesz, ennyire f\u00e9lelmetes \u00e9s ennyire izgat\u00f3.
\nKezdt\u00fcnk izzadni. Egyre melegebb lett k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk minden, \u00e9s bel\u00fcl \u00e9s egyre nagyobb forr\u00f3s\u00e1got \u00e9reztem. Mindenem zsibbadt az \u00e9lvezett\u0151l, bizseregtek az ujjbegyeim az \u00e9rint\u00e9sekt\u0151l, \u00e9s a sz\u00e1mat is elharaptam. \u0150 beletemetkezett a hajamba, finoman beleharapott a nyakamba \u00e9s mozgott tov\u00e1bb. Olyan volt, mintha \u00e1ram r\u00e1zott volna folyamatosan, mintha sz\u00e9t akarna engem vetni minden \u00e9rz\u00e9s, ami bennem bujk\u00e1lt. Egy\u00fctt mozogtunk, harmonikusan, \u00e9s k\u00f6zben piszkosul \u00e9lvezt\u00fck egym\u00e1st. H\u00faztam \u0151t magamra, csak beljebb, csak beljebb. \u00dagy \u00e9reztem, hamarosan elmegyek. M\u00e1r \u00e9ppen mondtam volna, hogy v\u00e1rjon meg, amikor hirtelen lassulni kezdett. Elengedte mag\u00e1t \u00e9s teljes s\u00faly\u00e1val r\u00e1m fek\u00fcdt. A teste hideg volt, de ahol a legk\u00f6zelebb volt hozz\u00e1m, hihetetlen forr\u00f3s\u00e1g tombolt. Remegett minden porcik\u00e1ja, alig kapott leveg\u0151t. Am\u00edg a fej\u00e9t a nyakamhoz szor\u00edtotta, m\u00e9g vagy ezerszer megcs\u00f3kolt.
\nAmior p\u00e1r pillanat eltelt\u00e9vel ism\u00e9t feln\u00e9zett, hihetetlen el\u00e9gedetts\u00e9get \u00e9s boldogs\u00e1got t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt az arca. \u00d3vatosan t\u00e1volodott t\u0151lem, majd \u00fagy d\u0151lt mell\u00e9m, mint egy zs\u00e1k. M\u00e9g mindig lihegt\u00fcnk, ki voltunk pirosodva, \u00e9s nem tudtunk megsz\u00f3lalni. Mindketten vigyorogtunk, mint a j\u00f3l lakott \u00f3vod\u00e1sok, \u00e9s egym\u00e1s kez\u00e9t szorongatva cs\u00f3koltuk a m\u00e1sikat. Amikor a leveg\u0151v\u00e9tel m\u00e1r egy cseppet k\u00f6nnyebb\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9n r\u00e1d\u0151ltem a mellkas\u00e1ra. Nem tudtunk mit mondani, csak egyszer\u0171en boldogok voltunk. A csendet nem lehetett megt\u00f6rni, k\u00e1r is lett volna \u00e9rte, hiszen tele volt gyermeteg lelkesed\u00e9ssel, k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal \u00e9s az \u00f6r\u00f6m illat\u00e1val.
\nEgyszer csak r\u00e1m n\u00e9zett, kicsit felemelte a fej\u00e9t. Megcs\u00f3kolta a homlokom, majd nagy leveg\u0151t vett.
\n\u2013 M\u00e9g egy menet?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Ott \u00e1lltam el\u0151tte, hossz\u00fa id\u0151 \u00f3ta el\u0151sz\u00f6r kettesben. A sz\u00edvem \u00fagy dobogott, hogy majd kiesett a hely\u00e9r\u0151l, az arcomb\u00f3l kisz\u00e1llt a v\u00e9r, \u00e9s legsz\u00edvesebben kirohantam volna a vil\u00e1gb\u00f3l, ha \u0151 nem n\u00e9z r\u00e1m olyan s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 tekintettel. Ha nem tudtam volna, hogy mennyire sz\u00fcks\u00e9ge van r\u00e1m, hogy mennyire mag\u00e1nyos… Nem vigasztal\u00e1sb\u00f3l tettem, amit tettem, hanem mert … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":14,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[585,49046,1692,4757,2879],"class_list":["post-1203055","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenetek","tag-dugas","tag-erotika","tag-megdugott","tag-szexeltem","tag-tortenet"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1203055","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/users\/14"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1203055"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1203055\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1203055"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1203055"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1203055"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}