Figyeltem a mozdulatait, a szem\u00e9t, a mosoly\u00e1t, a kis oldalpillant\u00e1sokat, amikben n\u00e9ha megpr\u00f3b\u00e1lt felder\u00edteni. Vannak meg\u00e1ll\u00edthatatlan dolgok, amik sosem akkor j\u00f6nnek, amikor j\u00f3, amikor illik. A h\u00faga esk\u00fcv\u0151je, ott \u00fcl a leny\u0171g\u00f6z\u0151en sz\u0151ke \u00e9s szolibarna bar\u00e1tn\u0151j\u00e9vel, jobbra a csaj, balra a sz\u00fclei. \u0150 m\u00e9gis kifel\u00e9 tekintget. Nem \u00e9n tehetek r\u00f3la, hogy olyan ostoba m\u00f3don \u00f6sszekoccantunk a mosd\u00f3 el\u0151tti folyos\u00f3n. \u00c9n \u00e9pp ler\u00e1ntottam azt az \u00e1tkozott combfixet, m\u00e1r alig v\u00e1rtam, hogy megszabadulhassak t\u0151le, mert csak cs\u00faszott, folyamatosan, a mosd\u00f3ban meg voltak, gondoltam nem j\u00e1r arra senki. Csak felh\u00faztam a szokny\u00e1m \u00e9s ler\u00e1ntottam a harisny\u00e1t. M\u00e9g meg is villant a gondolat az agyamban, mit sz\u00f3lna b\u00e1rki is, ha tudn\u00e1, hogy a szolid kis egyenes vonal\u00fa ceruzaszoknya alatt milyen finom, csipk\u00e9s harisnyak\u00f6t\u0151 rejtezik. Meg hogy milyen h\u00fclye is vagyok, minek vettem fel, kinek vennem fel? Igaz\u00e1b\u00f3l magamnak, mert hetek \u00f3ra fel voltam m\u00e1r p\u00f6r\u00f6gve. Egyed\u00fcl voltam, \u00e9s nagyon j\u00f3lesett volna egy \u00f6lel\u00e9s, meg persze ann\u00e1l t\u00f6bb is. Hallottam egy szusszan\u00e1st, de mire feln\u00e9ztem nem volt ott senki. Visszal\u00e9ptem a cip\u0151mbe, lesim\u00edtottam a szokny\u00e1mat, az ostoba harisny\u00e1t a retik\u00fcl\u00f6mbe cs\u00fasztattam. Ekkor l\u00e9pett be a folyos\u00f3ra. \u00dagy tett, mintha akkor \u00e9rne oda, de abb\u00f3l, ahogy r\u00e1m n\u00e9zett, azonnal tudtam mindent. Mondtam valami k\u00f6sz\u00f6n\u00e9sf\u00e9l\u00e9t, egy tipikus k\u00e9nyszeredett f\u00e9lmosollyal, \u00e9s besiettem a helyemre.
\nN\u00e9ha \u00f6sszeakadt a tekintet\u00fcnk. Magam sem tudtam eld\u00f6nteni, az lenne a j\u00f3, ha tiszta vizet \u00f6nten\u00e9k a poh\u00e1rba, ha ny\u00edltan a szem\u00e9be n\u00e9zn\u00e9k, hosszan, hogy tudja, tudom, \u00e9s akkor\u2026 vagy j\u00e1tsszam tov\u00e1bbra is az \u00e1rtatlant. Nem volt k\u00f6nny\u0171, izzott a v\u00e9rem, az \u00f6lemet kis l\u00e1ngnyelvecsk\u00e9k csiklandozt\u00e1k a gondolatra, hogy l\u00e1tott csipke als\u00f3nem\u0171ben. Pontosabban, hogy meglesett. Finoman keresztbe tettem a l\u00e1bamat, \u00e9s akaratlanul \u00f6sszeszor\u00edtottam p\u00e1rszor a h\u00fcvelyizmaimat. Mikor r\u00e1j\u00f6ttem, mit csin\u00e1lok, beharaptam a sz\u00e1mat \u00e9s gyorsan k\u00f6rbepillantottam. Ez nem a szexi h\u00fcvelytorna ideje. Szerencs\u00e9re az ilyet csak a szakavatottak veszik \u00e9szre. N\u00e9ha \u00e9n is l\u00e1tom a buszon, hogy valaki b\u0151szen gyakorol, nekem is azt mondta a M\u00e1rti a tanfolyamon, hogy b\u00e1rhol lehet, kis fesz\u00edt\u00e9s, kis elenged\u00e9s. Persze felizgatottan vesz\u00e9lyes, nehogy elmer\u00fclj\u00f6n az ember l\u00e1nya a saj\u00e1t kis vil\u00e1g\u00e1ban.
\nR\u00e1n\u00e9ztem. \u00c9pp a v\u0151leg\u00e9nnyel t\u00e1rsalgott. \u00c9lvezet volt \u0151t b\u00e1mulni, olyan guszta volt, olyan tipikusan pasis, az er\u0151s keze, az inge ujja, ahogyan felgy\u0171rte, a v\u00e1ll\u00e1n megfesz\u00fcl\u0151 ing, a dacosan duzzadt sz\u00e1ja, a hossz\u00fa szempill\u00e1i, a form\u00e1s, egyenes szinte \u00e9les orra, a kiss\u00e9 vaskos, de izmos testalkata, a combj\u00e1n megfesz\u00fcl\u0151 nadr\u00e1g\u2026 gyorsan felr\u00e1ntottam a tekintetem, miel\u0151tt b\u00e1rki \u00e9szreveszi, hogy azt f\u00fcrk\u00e9szem, mekkora a csomag. Ak\u00e1rhol n\u00e9ztem, mindenhol ugyanolyan volt: \u00e9tv\u00e1gygerjeszt\u0151.
\n– Gabi?
\nA legrosszabb mindig a legrosszabbkor j\u00f6n: Erika, a bar\u00e1tn\u0151je \u00e1llt el\u0151ttem.
\n– Seg\u00edthetek?
\n– Tudn\u00e1l? \u2013 olyan h\u00e1l\u00e1san n\u00e9zett r\u00e1m, hogy elsz\u00e9gyelltem magam. Az\u00e9rt is, amit r\u00f3la gondoltam, meg az\u00e9rt is, amit a pasij\u00e1r\u00f3l.
\n– Persze. Mi t\u00f6rt\u00e9nt?
\n– Kellene egy kis meglepet\u00e9st szervezni. Tudod, menyasszonysz\u00f6ktet\u00e9s\u2026
\nCsod\u00e1lkoztam kiss\u00e9. Az a pasik dolga, legal\u00e1bbis \u00e9n \u00fagy tudtam.
\n– Te szingli vagy, minden sr\u00e1ccal tudsz besz\u00e9lni, nem felt\u0171n\u0151, ha t\u00e1ncolsz vel\u00fck. \u2013 folytatta. \u2013 Tibivel kellene, meg Zolival, meg Krisszel, meg Andr\u00e1ssal. Csak annyit k\u00e9ne mondani, hogy h\u00e1romnegyed tizenegykor a harmadik ajt\u00f3n\u00e1l, h\u00e1tul. Krissz oltja majd le a villanyokat, a Feri meg kinyitja a nagyajt\u00f3t a terem v\u00e9g\u00e9ben, de ez m\u00e1r le van besz\u00e9lve. Azt\u00e1n h\u00e1romnegyed 11 el\u0151tt \u00f6t perccel felk\u00e9red az Alexet \u00e9s felmentek az emeletre.
\n– De az le van z\u00e1rva ilyenkor.
\n– N\u00e1lad van hozz\u00e1 kulcs, nem?
\n\u00cdgy m\u00e1r \u00e9rthet\u0151 volt, mi\u00e9rt engem k\u00e9r meg. \u00c9n voltam az egyetlen, akinek volt kulcsa a fels\u0151 szintekhez, vesz\u00e9ly eset\u00e9re. Az \u00e9p\u00fcletben dolgoztam napk\u00f6zben, legal\u00e1bbis azon a r\u00e9szen, ahol a m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z irod\u00e1i voltak.
\n– Nem szabadna felengednem senkit. F\u0151leg nem f\u00e9lr\u00e9szeg sr\u00e1cokat. \u2013 ellenkeztem er\u0151tlen\u00fcl.
\n– Nem lesz semmi baj, \u00edg\u00e9rem! Csak felviszik a N\u00f3rit \u00e9s ott tartj\u00e1k, am\u00edg a v\u0151leg\u00e9nye teljes\u00edti a kiszabott \u00e1rat \u00e9rte. Te is ott leszel! L\u00e9gyszi! N\u00f3ri kedv\u00e9\u00e9rt! Azt akarjuk, hogy eml\u00e9kezetes legyen a lakodalma!
\nBeleegyeztem. Furcsa volt felk\u00e9rni sr\u00e1cokat. Mindegyik gyanakodva n\u00e9zett r\u00e1m, b\u00e1r Zoli ink\u00e1bb sz\u00e9les vigyorral fogadta a h\u00f6lgyv\u00e1laszt. Mag\u00e1hoz h\u00fazott, pechemre egy lass\u00fa sz\u00e1mot j\u00e1tszott a zenekar. Szinte \u00e9reztem a combjait a combjaimon, er\u0151s karjaival \u00e1t\u00f6lelt, lehelete finoman csiklandozta a nyakam.
\n– Aham \u2013 b\u00f3logatott, mik\u00f6zben elmondtam neki, mi a terv. \u2013 \u00c9s ut\u00e1na?
\n– Ut\u00e1na felv\u00e1gjuk a tort\u00e1t \u2013 humoroskodtam.
\n– Arra gondoltam, hogy ut\u00e1na is felk\u00e9rhetn\u00e9l. M\u00e1r csak \u00fagy a szimmetria kedv\u00e9\u00e9rt. \u2013 egy pillanat sz\u00fcnetet tartott, k\u00f6zben tenyere a h\u00e1tamra simult, \u00e9reztem, ahogy szem\u00e9rmetlen\u00fcl kitapogatja a melltart\u00f3m csatj\u00e1t. \u2013 Na persze csak ha lesz id\u0151d Alex b\u00e1mul\u00e1sa k\u00f6zben. \u2013 lehelte kaj\u00e1nul.
\n– Dehogy b\u00e1mulom! \u2013 r\u00e1ntottam meg a v\u00e1llamat a kellet\u00e9n\u00e9l tal\u00e1n kicsit inger\u00fcltebben.
\n– Akkor j\u00f3. Van itt m\u00e1s is, akivel foglalkozhatn\u00e1l. Tudod \u2013 keze k\u00f6zben a fenekemre siklott \u2013, \u00e9rezni rajtad a forr\u00f3sod\u00f3 punci finom illat\u00e1t. Persze csak eg\u00e9szen k\u00f6zelr\u0151l.
\n\u00c9n elv\u00f6r\u00f6s\u00f6dtem, \u0151 pedig el\u00e9gedett vigyorral t\u00e1ncoltatott tov\u00e1bb. \u00dagy \u00e9reztem magam, mint egy t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9ben, amit feln\u0151tt tartalomra \u00edrtak \u00e1t. Zoliba valamikor olyan de olyan szerelmes voltam. \u00c9s most itt az alkalom. Persze nem arra k\u00e9r, hogy legyek a bar\u00e1tn\u0151je. De el tudn\u00e1m annyira var\u00e1zsolni, hogy \u00fajra akarjon, ebben biztos vagyok. \u00c9s \u00e9n sem akartam m\u00e1r hivatalos bar\u00e1tn\u0151 lenni. Csak egy j\u00f3 szeretkez\u00e9sre v\u00e1gytam valakivel, aki \u00e9rt a test nyelv\u00e9n, az \u00e9rz\u00e9ki \u00f6r\u00f6m\u00f6k nyelv\u00e9n \u00e9s az egekbe tud rep\u00edteni, mik\u00f6zben hagyja, hogy \u00e9n is ezt tegyem vele. M\u00e9gis, ha r\u00e1n\u00e9ztem Alexre, felgyulladtak a kis l\u00e1ngnyelvek a puncimban.
\nH\u00e1romnegyed el\u0151tt p\u00e1r perccel \u00f6sszeszedtem minden b\u00e1tors\u00e1gomat, \u00e9s odas\u00e9t\u00e1ltam a f\u0151asztalhoz. N\u00f3ri \u00f6r\u00fclt nekem, r\u00f6gt\u00f6n helyet akart szor\u00edtani maga mellett. Nagyon helyes l\u00e1ny volt, sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk, f\u0151leg irodalmi t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l, magyart tanult az egyetemen \u00e9s neki is Arany volt a kedvence.
\n– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, de olyan j\u00f3 a zene, ink\u00e1bb t\u00e1ncolni van most kedvem. \u2013 f\u00fcllentettem. \u2013 Erika, ugye nem haragszol meg, ha leny\u00falom egy kis id\u0151re az Alexet. Szinte r\u00e1 van \u00edrva, hogy tombol benne a latinos ritmus! \u2013 mondtam nevetve, mert a zenekar egy Jenifer Lopez sz\u00e1mra v\u00e1ltott hirtelen.
\nAlex l\u00e1that\u00f3an be volt avatva, mert azonnal felpattant, \u00e9s Ricky Martin-os cs\u00edp\u0151mozdulatokkal elindult a t\u00e1nct\u00e9r fel\u00e9.
\n– Egy bika szenved\u00e9lye \u00e9bredt bennem. \u2013 ki\u00e1ltotta vissza, nem kis der\u00fclts\u00e9get keltve. \u00c9n m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 tal\u00e1ltam viccesnek, ahogy tenyere szenved\u00e9lyesen \u00e1tfogta a derekamat \u00e9s a saj\u00e1t test\u00e9vel egy ritmusban l\u00e1gy ringat\u00e1sba kezdett. Persze nem hagyhattam annyiban, kih\u00edv\u00f3 cs\u00edp\u0151k\u00f6rz\u00e9sekkel h\u00edvtam magam ut\u00e1na be a t\u00e1ncol\u00f3k s\u0171r\u0171j\u00e9be. Matadorosan f\u00f6l\u00e9m magasodott, sz\u00e1ja csak centire volt a sz\u00e1mt\u00f3l, \u00edgy n\u00e9zett le r\u00e1m, nagyon t\u00fczesen. Nem tudtam eld\u00f6nteni, hogy ez m\u00e9g a j\u00e1t\u00e9k r\u00e9sze, vagy m\u00e1r nekem sz\u00f3l. \u00c9n is felvetettem az \u00e1llamat, \u00e9s a szemeit fogva tartva ell\u00e9ptem mellette. K\u00f6vetett a test\u00e9vel, ujjaival tartva csak a derekam, majd ahogy t\u00e1volodtam, v\u00e9gigsim\u00edtott vele, miel\u0151tt lehanyatlott. Nagyon forr\u00f3 volt ez a t\u00e1nc. Vissza\u00e1lltam el\u00e9, mag\u00e1hoz h\u00fazott. F\u00fcl\u00e9hez hajoltam, \u00fagy suttogtam:
\n– Felt\u0171n\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl fel kellene menn\u00fcnk az emeletre.
\n– Hmm, j\u00f3 \u00f6tlet. \u2013 v\u00e1laszolta \u00e9s kez\u00e9vel visszakalandozott a testemre.
\nNem tudtam, vajon akkor most tiszt\u00e1ban van vele, hogy ez csak a menyasszonysz\u00f6ktet\u00e9s r\u00e9sze?
\n– Hamarosan hozz\u00e1k a fi\u00fak N\u00f3rit. Addig m\u00e9g ki kell nyitnom a fenti irod\u00e1t.
\n– N\u00e1lad van a kulcs? \u2013 suttogta, mint egy elb\u0171v\u00f6l\u0151 \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151.
\n– Igen.
\n– Elmondod, hova dugtad? \u2013 k\u00e9rdezte, kis rekedts\u00e9ggel a hangj\u00e1ban. Sejtettem, hogy a mosd\u00f3 el\u0151tti k\u00e9p villant be neki is.
\n– Nem a bugyimba! \u2013 nevettem el magam.
\n– Hm, k\u00e1r. Seg\u00edtettem volna el\u0151venni.
\nHirtelen t\u00fal nagy leveg\u0151t siker\u00fclt vennem erre a mondatra. Neki ezt nem szabad, neki bar\u00e1tn\u0151je van, aki t\u00f6rt\u00e9netesen megb\u00edzott bennem, ez\u00e9rt nekem sem szabad.
\n– Szerintem induljunk.
\nFelszaladtunk a l\u00e9pcs\u0151n, a l\u00e9pcs\u0151fordul\u00f3 ut\u00e1n el\u0151vettem a melltart\u00f3mb\u00f3l a kulcsot. Hatalmasra kerekedett szemekkel \u00e9s remeg\u0151 orrcimp\u00e1kkal n\u00e9zett r\u00e1m.
\n– Onnan is kivettem volna \u2013 mondta, szomor\u00fa bociszemekkel.
\n– Gyere, noszogattam, ki kell k\u00f3dolnom az irod\u00e1kat.
\n– T\u00f6bb irod\u00e1t?
\n– Egy biztons\u00e1gi rendszer \u0151rzi az eg\u00e9szet.
\nSikeresen kinyitottam mindent. \u00c9pp elpakoltam az asztalr\u00f3l a nem idegenek szem\u00e9nek val\u00f3 anyagokat, amikor kialudt a f\u00e9ny.
\n– Na, ez sikeres volt. Nem lett volna el\u00e9g csak a lentit lekapcsolni? \u2013 morogtam zavarodottan, mert \u00e9reztem, hogy Alex a s\u00f6t\u00e9tben m\u00e9g k\u00f6zelebb l\u00e9p hozz\u00e1m.
\n– V\u00e1rj, itt az \u00f6ngy\u00fajt\u00f3m. \u2013 ny\u00falt a zseb\u00e9be. A kis imbolyg\u00f3 f\u00e9ny nem volt valami nagy, de seg\u00edtett odatal\u00e1lni a N\u00f3r\u00e1t cipel\u0151 seregnek. Nevetve fic\u00e1nkolt a fi\u00fak karj\u00e1ban.
\n– H\u00fcly\u00e9k, tegyetek le, ha elejtetek kitekerem a nyakatokat!
\nLentr\u0151l sik\u00edtoz\u00e1s \u00e9s nevetg\u00e9l\u00e9s hallatszott fel. N\u00f3ri hallgat\u00f3zott.
\n– Most kezdenek keresni. Ez ki? Tuti, hogy az Era, \u0151 t\u00e1rgyal az urammal. De kem\u00e9ny! Alex, tedd m\u00e1r el a gy\u00fajt\u00f3t, m\u00e9g megtal\u00e1lnak!
\nA s\u00f6t\u00e9tben csak a leh\u00fazott red\u0151ny\u00f6k\u00f6n besziv\u00e1rg\u00f3 kis f\u00e9ny adott valami vil\u00e1got. Ink\u00e1bb csak \u00e9reztem, mint l\u00e1ttam, hogy Alex megint k\u00f6zelebb csusszan hozz\u00e1m. Ujjai a derekamra fon\u00f3dtak, m\u00e1sik keze a nyakamra siklott, majd fel a sz\u00e1mra. Szab\u00e1lyszer\u0171en befogta. Nyeltem egyet, de hagytam, hogy mag\u00e1hoz szor\u00edtson. Nyelve finoman v\u00e9gigsiklott a nyakamon, majd a f\u00fclemen, mik\u00f6zben lent a combomat simogatta. Izgat\u00f3 volt \u00edgy, n\u00e9m\u00e1n, titokban \u00e9lvezni az \u00e9rint\u00e9s\u00e9t. N\u00f3ri \u00e9s a t\u00f6bbiek k\u00f6zben a lentieknek szurkoltak vagy \u00e9ppen azon izgultak, hogy a kiszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra indul\u00f3 csapat nehogy t\u00fal kor\u00e1n megtal\u00e1ljon minket. Alex keze hol a combomon, hol a mellemen \u00e9rintett, teljesen v\u00e1ratlanul. Ez a kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g csak m\u00e9g izgat\u00f3bb\u00e1 tette. Mellbimb\u00f3im kics\u00facsosodtak, a v\u00e9kony selyemingen kereszt\u00fcl is j\u00f3l megfoghat\u00f3ak voltak. Finom hangol\u00f3 mozdulatokkal izgatta, \u00e9s amikor \u00e9rezte, hogy ujjai el\u0151tt sz\u00e9tnyitom a combjaimat, tenyere szor\u00edt\u00e1sa engedett a sz\u00e1mon. Ujja besiklott az ajkaim k\u00f6z\u00e9, \u00e9n pedig finoman megharaptam, majd gyeng\u00e9den sz\u00edvni kezdtem. Felny\u00f6g\u00f6tt, egy pillanatra megmerevedett, hogy \u00e9szrevett\u00e9k-e, de mindenki a v\u0151leg\u00e9nyleck\u00e9ztet\u00e9s felhallatsz\u00f3 r\u00e9szleteivel volt elfoglalva. Nyelve mostm\u00e1r \u00e9hesen, laposan siklott a nyakamon, ajkaival finoman harapd\u00e1lt. Nekid\u0151ltem, hagytam, hogy meg\u00e9rintsen, ahol csak kedve tartja. Ujjai felsiklottak a combomon, fel a cs\u00edp\u0151m\u00f6n simul\u00f3 harisnyatart\u00f3ig, csendes morg\u00e1ssal jelezte, hogy ez nagyon tetszik neki. Azt\u00e1n \u00f6lem fel\u00e9 kalandozott. Nem g\u00e1toltam benne, hagytam, hogy a bugyimba siklassa az ujjait. Visszatartottam a l\u00e9legzetem, nehogy hangosan felny\u00f6gjek, amikor meg\u00e9reztem az \u00e9rint\u00e9s\u00e9t a s\u00edkoss\u00e1 nedvesedett szem\u00e9remajkamon.
\n– Ebbe beled\u00f6gl\u00f6k \u2013 motyogta.
\n– \u00da a francba, ezek erre tartanak! \u2013 hallatszott a s\u00f6t\u00e9tben N\u00f3ri hangja. \u2013 T\u0171n\u00e9s, sz\u00f3r\u00f3djunk sz\u00e9t!
\nA saj\u00e1t l\u00e1baimra \u00e1lltam, \u00e9s gyorsan rendbe szedtem magam, arra az esetre, ha valaki megint f\u00e9nyt gy\u00fajtana. De nem, s\u00f6t\u00e9tben trappolt mindenki az ajt\u00f3 fel\u00e9, kirebbentek, mint a verebek. M\u00e9g h\u00e9t iroda volt a szinten, elf\u00e9rt\u00fcnk. \u00dagy t\u0171nt, mindenki kiment az irod\u00e1b\u00f3l, rajtunk k\u00edv\u00fcl.
\n– Na, ki maradt? \u2013 k\u00e9rdeztem a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt hangosan. J\u00f3 darabig csend volt, azt\u00e1n Alex sz\u00f3lt.
\n– \u00dagy l\u00e1tszik, csak \u00e9n maradtam neked.
\nHangj\u00e1ban nevet\u00e9s bujk\u00e1lt. \u00c1t\u00f6lelt, v\u00e9gre szemb\u0151l, \u00edgy meg tudott cs\u00f3kolni, nyelve \u00e9hesen siklott a sz\u00e1mba, habzsolta az ajkaimat, fogaival karcolta \u0151ket, nyelv\u00e9vel szinte obszc\u00e9nul, elemi v\u00e1ggyal rajzolta k\u00f6rbe a sz\u00e1mat, azt\u00e1n lesiklott a nyelve, eg\u00e9szen a melleimig.
\n– \u00dagy sajn\u00e1lom, hogy nem l\u00e1tom a melltart\u00f3dat. \u2013 mondta k\u00f6zben.
\n– Olyan a mint\u00e1ja, mint a bugyimnak. \u2013 kuncogtam. \u2013 Azt meg l\u00e1ttad, nem?
\nV\u00e1lasz helyett nyelve hegye kem\u00e9nyen bec\u00e9zte az egyik mellemet, mik\u00f6zben a m\u00e1sikba belemarkolt, ujjai k\u00f6z\u00e9 csippentve a bimb\u00f3t. M\u00e1sik kez\u00e9t gyeng\u00e9den eltoltam a derekamr\u00f3l. Kicsit csod\u00e1lkozott, de azt\u00e1n felnevetett, amikor \u00e9rezte, hogy a szem\u00e9remdombomra vezetem. \u00cdgy \u00e9lveztem a k\u00e9nyeztet\u00e9st legjobban, ha mindk\u00e9t helyen foglalkoztatva vagyok. Halkan ny\u00f6gtem. Cs\u00edp\u0151mmel tekeregtem, hogy pontosan oda ir\u00e1ny\u00edtsam az ujjait, ahol a legjobb nekem. Siklott a nagyajkaim k\u00f6z\u00f6tt az ujja.
\n– Te j\u00f3 \u00e9g, milyen nedves vagy!
\n– Zavar?
\n– Viccelsz? Mindj\u00e1rt felrobbanok!
\n– \u00c9n is! \u2013 zih\u00e1ltam. Megfordultam, nekid\u0151ltem, hogy jobban a kez\u00e9re essek. \u2013 \u00d3! \u2013 ki\u00e1ltottam fel, mikor v\u00e9gre r\u00e1tal\u00e1lt a leg\u00e9rz\u00e9kenyebb pontomra.
\n– \u00c9lvezz csak, kicsi d\u00e9mon! Ezt szereted? Amikor a csukly\u00e1n k\u00edv\u00fclr\u0151l izgatj\u00e1k a csikl\u00f3dat?
\nOlyan obszc\u00e9n volt \u00e9s egyszerre m\u00e9gis annyira izgat\u00f3, ahogy \u00edgy besz\u00e9lt velem, mint egy kis tehetetlen rongybab\u00e1val, akit \u00fagy ir\u00e1ny\u00edt, ahogy csak kedve tartja. H\u00fcvelyk \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ujja k\u00f6z\u00e9 fogta a csikl\u00f3mat, k\u00f6zt\u00fck g\u00f6rgette, mik\u00f6zben szemb\u0151l a mutat\u00f3ujj\u00e1val k\u00f6zben s\u0171r\u0171n finoman dobolt rajta. Mikor m\u00e1r olyan nedves volt mindenem, hogy nem tudta megfogni k\u00edv\u00fclr\u0151l, lesim\u00edtotta a csukly\u00e1t a csikl\u00f3mr\u00f3l, \u00e9s a csupasz l\u00fcktet\u0151 gy\u00f6ngy\u00f6t simogatta l\u00e1gyan, v\u00e9g\u00fcl egyre er\u0151sebben. Eszemet vesztve \u00e9lveztem el. Percekig reszkettem, leveg\u0151t venni is alig volt er\u0151m.
\n– Sajn\u00e1lom! \u2013 lihegtem v\u00e9g\u00fcl kifulladva.
\n– Mit?
\n– Hogy ilyen gyorsan\u2026. \u2013 szabadkoztam.
\n– J\u00f3 vicc! Moment\u00e1n nincs olyan sok id\u0151nk \u2013 nevetett torokhangon. Igaza volt, b\u00e1rmikor megtal\u00e1lhatt\u00e1k N\u00f3rit, \u00e9s akkor Era a keres\u00e9s\u00fcnkre indulhat.
\n– Azt hiszem, h\u00e1l\u00e1val tartozom.
\n– M\u00e1skor. Most menn\u00fcnk kell!
\n– Nem! \u2013 ellenkeztem. Belekapaszkodtam az ingj\u00e9be, \u00e9s finoman az ajt\u00f3nak l\u00f6ktem. Nem volt ez komoly l\u00f6k\u00e9s, s\u00falyom tal\u00e1n fele sem volt az \u00f6v\u00e9nek, de \u00e9rtett mindent \u00e9s benne volt a j\u00e1t\u00e9kban. Let\u00e9rdeltem \u00e9s kigomboltam a nadr\u00e1gj\u00e1t.
\n– \u00d3, te j\u00f3 \u00e9g!
\nHangj\u00e1ban egy\u00e9rtelm\u0171en \u00f6r\u00f6m csillogott.
\n– Ne besz\u00e9lj, arra koncentr\u00e1lj, amit \u00e9rzel! \u2013 intettem. Kezemet becs\u00fasztattam az als\u00f3ba, \u00e9s a v\u00e1g\u00e1son kereszt\u00fcl kib\u00fajtattam a m\u00e1r k\u0151kem\u00e9ny falloszt. Sejtettem, nem volt t\u00fal sok \u00f6r\u00f6me az odabent nyomorg\u00e1sban, szinte kipattant a tenyerembe. \u00d3vatosan v\u00e9gigsim\u00edtottam, azt\u00e1n hozz\u00e1d\u00f6rzs\u00f6ltem az arcomat, simogatva vele a b\u0151r\u00f6met.
\n– Ez az! \u2013 motyogta.
\n– Sssss! \u2013 szor\u00edtottam meg teljes teny\u00e9rrel. Egy hirtelen duzzad\u00e1ssal v\u00e1laszolt, na meg persze egy \u00fajabb ny\u00f6g\u00e9ssel. Ujjaimmal a zsacsk\u00f3k m\u00f6g\u00e9 siklottam, a sima ter\u00fcletre, hogy ott se maradjon k\u00e9nyeztet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl a finom b\u0151r. Hallottam, ahogy szinte s\u00fcv\u00edt a leveg\u0151 az ajkai k\u00f6z\u00f6tt. Tenyerembe rejtettem a goly\u00f3it, mik\u00f6zben a m\u00e1sik kezemmel elsimogattam az el\u0151t\u00f6r\u0151 el\u0151nedveket a t\u00fck\u00f6rsima, feszes makkon, nyelvemmel pedig egy hirtelen nyal\u00e1ssal v\u00e9gigszaladtam a goly\u00f3kt\u00f3l eg\u00e9szen a makk t\u00f6v\u00e9ig. Keze a hajamba t\u00fart, maga fel r\u00e1ntott. Elh\u00faztam, hogy szabad mozg\u00e1som legyen. Puha, apr\u00f3 kis puszikat adtam a combjaira, nyelvemmel simogattam a combt\u00f6v\u00e9t, mik\u00f6zben ujjaimmal p\u00e1rszor v\u00e9gigsiklottam a d\u00e1rd\u00e1n. Sz\u00e1mba vettem az ujjaimat, \u00e9s megnedves\u00edtettem, a tenyeremet is, \u00edgy kezdtem el \u00fajra simogatni.
\n– J\u00e9zusom! \u2013 mondta csendesen szitkoz\u00f3dva. Sz\u00e1mba vettem az egyik goly\u00f3j\u00e1t, majd a m\u00e1sikat, nyelvemmel a g\u00e1tt\u00f3l indulva felfel\u00e9, a k\u00e9t goly\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1tsiklatva felnyaltam eg\u00e9szen a legtetej\u00e9ig, azt\u00e1n ajkaimat puh\u00e1n r\u00e1helyeztem a makkra. Ism\u00e9t belemarkolt a hajamba, \u00f6le el\u0151relend\u00fclt, szinte megdugta a sz\u00e1mat. Kicsit feszesebben tartottam az ajkaimat, \u00e9s hagytam, hogy kedv\u00e9re tegyen. Azt\u00e1n a nyelvemmel is k\u00e9nyeztetni kezdtem, siklattam a makkon, felszor\u00edtottam a sz\u00e1jpadl\u00e1somhoz \u00e9s apr\u00f3kat sz\u00edvtam rajta. Egyre feljebb cs\u00fasztattam, mik\u00f6zben nyel\u0151 mozdulatokat tettem.
\n– Ezt ne! \u2013 ny\u00f6gte megr\u00e1ndulva. \u2013 Elmegyek t\u0151le, m\u00e9g ne!
\n– Annyira r\u00e1\u00e9rn\u00e9nk? \u2013 hagytam abba. Visszatette a tenyer\u00e9t a fejemre, \u00e9s mag\u00e1hoz h\u00fazott.
\n– Igaz. Csin\u00e1ld m\u00e9g egy kicsit az ujjaiddal!
\nBeny\u00faltam a bugyimba, m\u00e9g mindig nedves puncimba temettem a tenyeremet, majd ezzel a nedvess\u00e9ggel simogattam, ujjaimmal finoman zongor\u00e1zva a pattan\u00e1sig fesz\u00fclt h\u00edmtagon.
\n– \u00d3, \u00f3. Mintha punci lenne a kezed \u2013 s\u00f3hajtotta. \u00dajra a sz\u00e1mba vettem, \u00e9s most m\u00e1r kegyelmet nem ismerve k\u00e9nyeztettem. Mag\u00e1r\u00f3l megfeledkezve ny\u00f6g\u00f6tt, mik\u00f6zben \u00fajra a torkomra engedtem, majd kijjebb, mert a r\u00e1ndul\u00e1saib\u00f3l egy\u00e9rtelm\u0171 volt, hogy mi k\u00f6vetkezik. Minden izma megfesz\u00fclt, ahogy a sperm\u00e1j\u00e1t a sz\u00e1mba l\u00f6vellte, cs\u00edp\u0151je \u00fajra \u00e9s \u00fajra el\u0151relend\u00fclt, alig tudtam k\u00f6vetni a mozdulatot, hogy egy csepp se menjen k\u00e1rba \u2013 \u00e9s f\u0151leg a ruh\u00e1mra \u2013 a ned\u0171b\u0151l. Lenyeltem mindet.
\nZih\u00e1lva rogyott le az ajt\u00f3 el\u00e9.
\n– A pokolba, ez embertelen\u00fcl j\u00f3 volt \u2013 lihegte. \u2013 Cs\u00f3kolj meg!
\n– De h\u00e1t\u2026
\n– Pont az\u00e9rt!
\nLevetk\u0151ztem a g\u00e1tl\u00e1saimat, \u00e9s felszabadultan cs\u00f3koltam, mik\u00f6zben nedv\u00e9nek \u00edze keveredett a sz\u00e1nkban. Ebben a pillanatban felkapcsol\u00f3dott a villany.
\n– El k\u00e9ne t\u0171nn\u00fcnk innen! \u2013 javasoltam. Fel\u00e1llt, felh\u00fazott engem is.
\n– Ezt meg k\u00e9ne ism\u00e9telni valamikor. \u2013 n\u00e9zett a szemembe, a mellkas\u00e1ra szor\u00edtva.
\n– Nem hiszem. Ez pont \u00edgy volt j\u00f3! \u2013 h\u00e1r\u00edtottam. Eszemben sem volt benyalni egy szeret\u0151i st\u00e1tuszt Era pasija mellett. Hova vezetne? Sehov\u00e1, a b\u00e1natba maximum.
\nRendbe szedt\u00fck magunkat \u00e9s kisiett\u00fcnk az irod\u00e1b\u00f3l. Era volt az els\u0151, aki szembej\u00f6tt.
\n– H\u00e1t Zolit hol hagyt\u00e1tok? M\u00e1r csak ti h\u00e1rman hi\u00e1nyoztok a tortafelv\u00e1g\u00e1shoz.
\n– J\u00f6v\u00f6k, csak bek\u00f6t\u00f6ttem a cip\u0151met, az\u00e9rt maradtam le! \u2013 bukkant fel a l\u00e9pcs\u0151n Zoli. \u2013 J\u00f3l siker\u00fclt a sz\u00f6ktet\u00e9s, nem? Azt hiszem, h\u00e1l\u00e1sak lehet\u00fcnk Gabinak az \u00e9lm\u00e9ny\u00e9rt.
\nEra egy pillanatra megh\u00f6kkent, azt\u00e1n b\u00f3lintott. – Az\u00e9rt m\u00e1s is dolgozott rajta, de t\u00e9nyleg, k\u00f6szi!
\n– Menjetek le Alex-szel, addig mi bez\u00e1runk \u00e9s beriasztunk- intett Zoli.
\nMegv\u00e1rtam, m\u00edg hall\u00f3t\u00e1vols\u00e1gon k\u00edv\u00fcl \u00e9rnek, azt\u00e1n d\u00fch\u00f6sen Zolihoz fordultam.
\n– Te szem\u00e9t, te bent volt\u00e1l v\u00e9gig! \u2013 sziszegtem, \u00f6kl\u00f6mmel nagyot csapva a mellkas\u00e1ra.
\nNevetett a d\u00fch\u00f6m\u00f6n, lefogott \u00e9s mag\u00e1hoz h\u00fazott.
\n– Nan\u00e1, kicsi d\u00e9mon. \u00c9s nagyon \u00e9lveztem az el\u0151ad\u00e1st.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Figyeltem a mozdulatait, a szem\u00e9t, a mosoly\u00e1t, a kis oldalpillant\u00e1sokat, amikben n\u00e9ha megpr\u00f3b\u00e1lt felder\u00edteni. Vannak meg\u00e1ll\u00edthatatlan dolgok, amik sosem akkor j\u00f6nnek, amikor j\u00f3, amikor illik. A h\u00faga esk\u00fcv\u0151je, ott \u00fcl a leny\u0171g\u00f6z\u0151en sz\u0151ke \u00e9s szolibarna bar\u00e1tn\u0151j\u00e9vel, jobbra a csaj, balra a sz\u00fclei. \u0150 m\u00e9gis kifel\u00e9 tekintget. Nem \u00e9n tehetek r\u00f3la, hogy olyan ostoba m\u00f3don \u00f6sszekoccantunk … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":54,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[2173,15],"tags":[4591,2709,2879],"class_list":["post-1210401","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-porno","category-tortenetek","tag-privat","tag-sztori","tag-tortenet"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1210401","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/users\/54"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1210401"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1210401\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1210401"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1210401"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1210401"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}