Ak\u00e1r Beatles, ak\u00e1r Beethoven, az emberek ugyanaz\u00e9rt szeretik a zen\u00e9t, ami\u00e9rt az ev\u00e9st, a testi gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6ket vagy a p\u00e9nzhez jut\u00e1st: jutalmaz\u00f3 vegy\u00fclet szabadul fel zenehallgat\u00e1s k\u00f6zben az agyban – \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg kanadai kutat\u00f3k.
\nA tanulm\u00e1ny szerz\u0151i szerint az agyban keletkez\u0151 k\u00e9miai anyag szerepet j\u00e1tszik abban, hogy el\u0151re meg\u00e9rz\u00fcnk egy k\u00fcl\u00f6nlegesen borzongat\u00f3 zenei pillanatot, \u00e9s abban is, ahogy az sz\u00e9t\u00e1rad benn\u00fcnk a cs\u00facson. A montreali agykutat\u00f3k zenehallgat\u00e1s k\u00f6zben szkennelt\u00e9k a vizsg\u00e1latba bevont emberek agy\u00e1t. Azt tapasztalt\u00e1k, hogy az idegsejtek k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3ban r\u00e9szt vev\u0151 dopamin nev\u0171 agyi inger\u00fclet\u00e1tviv\u0151 anyag adott pillanatokban, adott helyen szabadul fel a zene \u00e9lvezete k\u00f6zben. A dopamin agyi jutalmaz\u00f3 vegy\u00fclet, amely norm\u00e1l esetben az ev\u00e9s vagy a szex \u00e1ltal kiv\u00e1ltott \u00f6r\u00f6met okozza, de a k\u00e1b\u00edt\u00f3szerek \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett euf\u00f3ria is termel\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u00e1ll \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben.
\nRobert Zatorre \u00e9s Valorie Salimpoor, a McGill Egyetem munkat\u00e1rsai \u00fagy v\u00e9lik, hogy a dopaminnal val\u00f3 kapcsolat magyar\u00e1zza, mi\u00e9rt olyan n\u00e9pszer\u0171 a zene minden kult\u00far\u00e1ban. Tanulm\u00e1nyuk a Nature Neuroscience c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos foly\u00f3irat online kiad\u00e1s\u00e1ban vas\u00e1rnap jelent meg. A vizsg\u00e1latok sor\u00e1n csak instrument\u00e1lis zen\u00e9t haszn\u00e1ltak, ami azt igazolja, hogy nincs felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9g az emberi hangra ahhoz, hogy kiv\u00e1lts\u00e1k az agy dopaminv\u00e1lasz\u00e1t. A k\u00e9s\u0151bbiekben azonban azt is tesztelik, mik\u00e9nt v\u00e1ltoztatja meg a hat\u00e1st, ha \u00e9nekhang is t\u00e1rsul a hangszeres zen\u00e9hez.
\nAz agyi szkennel\u00e9ses vizsg\u00e1latban nyolc \u00f6nk\u00e9ntes vett r\u00e9szt, akiket 217 – 19 \u00e9s 24 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti – jelentkez\u0151 k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztottak ki. Az alanyok kedvenc zenesz\u00e1muk bizonyos pillanatain\u00e1l borzong\u00e1sr\u00f3l sz\u00e1moltak be. Ez a jellegzetess\u00e9g tette lehet\u0151v\u00e9 a kutat\u00f3knak, hogy tanulm\u00e1nyozz\u00e1k, mi t\u00f6rt\u00e9nik az agyban a zenei elragadat\u00e1st megel\u0151z\u0151 v\u00e1rakoz\u00e1s, valamint a cs\u00facs bek\u00f6vetkezt\u00e9nek pillanat\u00e1ban.
\nA PET-felv\u00e9telek (pozitron-emisszi\u00f3s tomogr\u00e1f) azt mutatt\u00e1k, hogy az agy t\u00f6bb dopamint pump\u00e1lt a stri\u00e1tum (cs\u00edkolt test) nev\u0171 ter\u00fcletbe a kedvenc zenesz\u00e1mok hallgat\u00e1sa k\u00f6zben, mint m\u00e1s, kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9lvezetesnek tartott zen\u00e9k k\u00f6zben. A kutat\u00f3k fMRI-felv\u00e9telekkel (m\u00e1gneses rezonanci\u00e1s k\u00e9palkot\u00e1s) is ellen\u0151rizt\u00e9k, hogy mikor \u00e9s hol szabadult fel dopamin. Kider\u00fclt, hogy a v\u00e1rt, borzongat\u00f3 cs\u00facs el\u0151tt m\u00e1r 15 m\u00e1sodperccel t\u00f6bb domapin jelent meg a stri\u00e1tum egy adott r\u00e9sz\u00e9ben (caudate), majd egy m\u00e1sik ter\u00fclet\u00e9n szabadult fel a vegy\u00fclet, amikor val\u00f3j\u00e1ban el is \u00e9rkezett a zenei cs\u00facspont.
\nAz els\u0151 agyter\u00fclet az el\u0151rejelz\u00e9sek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben, a k\u00f6rnyezethez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1sban vesz r\u00e9szt, m\u00edg a m\u00e1sik, a cs\u00facsra reag\u00e1l\u00f3 ter\u00fclet, az agy limbikus rendszer\u00e9hez tartozik, amely \u00e9rzelmeinkben j\u00e1tszik szerepet. A dopamin jutalmaz\u00f3 anyagk\u00e9nt akkor szabadul fel els\u0151dlegesen, ha \u00e9let\u00fcnket ment\u0151 vagy v\u00e9d\u0151 tettet vitt\u00fcnk v\u00e9gbe. Ilyen az ev\u00e9s, illetve m\u00e1sodlagosan a p\u00e9nzhez jut\u00e1s, egyes k\u00e9miai szerek pedig mesters\u00e9gesen v\u00e1ltj\u00e1k ki a „jutalmaz\u00e1st”. A zene azonban absztrakt, nem sz\u00fcks\u00e9ges sem k\u00f6zvetlen\u00fcl, sem \u00e1tt\u00e9telesen a t\u00fal\u00e9l\u00e9shez, \u00e9s nem kondicion\u00e1lt jutalomforr\u00e1s. A kutat\u00f3k szerint az absztrakt ingerek \u00e1ltal kiv\u00e1ltott \u00e9lvezet er\u0151sen f\u00fcgg az egy\u00e9nek kultur\u00e1lis \u00e9s szem\u00e9lyes preferenci\u00e1it\u00f3l.
\nMivel a tesztben r\u00e9szt vev\u0151 emberek kedvenc zen\u00e9j\u00fcket v\u00e1laszthatt\u00e1k ki, ez\u00e9rt arra nem adott v\u00e1laszt a mostani tanulm\u00e1ny, hogy ismeretlen zene hallgat\u00e1sakor is megjelenik-e az elv\u00e1r\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 dopamin-kibocs\u00e1t\u00e1s. Ezt a k\u00e9rd\u00e9st m\u00e9g vizsg\u00e1lj\u00e1k. Forr\u00e1s: H\u00edrszerz\u0151<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Ak\u00e1r Beatles, ak\u00e1r Beethoven, az emberek ugyanaz\u00e9rt szeretik a zen\u00e9t, ami\u00e9rt az ev\u00e9st, a testi gy\u00f6ny\u00f6r\u00f6ket vagy a p\u00e9nzhez jut\u00e1st: jutalmaz\u00f3 vegy\u00fclet szabadul fel zenehallgat\u00e1s k\u00f6zben az agyban – \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg kanadai kutat\u00f3k. A tanulm\u00e1ny szerz\u0151i szerint az agyban keletkez\u0151 k\u00e9miai anyag szerepet j\u00e1tszik abban, hogy el\u0151re meg\u00e9rz\u00fcnk egy k\u00fcl\u00f6nlegesen borzongat\u00f3 zenei pillanatot, \u00e9s abban … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":41,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[8006,978,2539],"class_list":["post-1225102","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-szex-dr","tag-dopamin","tag-gyonyor","tag-szex"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1225102","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/users\/41"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1225102"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1225102\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1225102"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1225102"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1225102"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}