Susan Wilson tekint\u00e9lye \u00e9szrevehet\u0151en megn\u0151tt azut\u00e1n a nevezetes p\u00e9ntek ut\u00e1n. A kisebbek m\u00e1r kor\u00e1bban is tisztelt\u00e9k, de mostant\u00f3l az id\u0151sebbek is respekt\u00e1lt\u00e1k \u00e9s elfogadt\u00e1k. Teltek a napok, \u00e9s Susan egyre magabiztosabb \u00e9s nyugodtabb lett. Ekkor, mint der\u00fclt \u00e9gbol a vill\u00e1mcsap\u00e1s \u00e9rkezett a baj.
\nA k\u00e9t fels\u0151s – Linda Winner \u00e9s Charlotte Palance -, akik olyan kegyetlen feny\u00edt\u00e9st szenvedtek el Susan-t\u00f3l, elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don dolgozt\u00e1k fel magukban a t\u00f6rt\u00e9nteket.<\/p>\n
Charlotte, aki egy\u00e9bk\u00e9nt is csendesebb \u00e9s visszah\u00faz\u00f3d\u00f3bb volt t\u00e1rs\u00e1n\u00e1l, \u00fagy \u00e9rezte, hogy meg\u00e9rdemelte a feny\u00edt\u00e9st, \u00e9s b\u00e1r egy ideig haragudott az el\u0151j\u00e1r\u00f3ra, de ahogy cs\u00f6kkent a f\u00e1jdalma, \u00fagy m\u00e9rs\u00e9kl\u0151d\u00f6tt az ellen\u00e9rz\u00e9se is. Linda viszont nem tudott megbocs\u00e1tani \u00e9s \u00e1lland\u00f3an az j\u00e1rt az esz\u00e9ben, hogyan tudna bossz\u00fat \u00e1llni. Elhat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t csak fokozta a megal\u00e1z\u00e1s, amit a fenekel\u00e9st k\u00f6vet\u0151 h\u00e9ten kellett elszenvednie. P\u00f3tb\u00fcntet\u00e9sk\u00e9nt k\u00e9t h\u00f3napig a gy\u0171l\u00f6lt egyenruh\u00e1t kellett viselni\u00fck, ez m\u00e1r mag\u00e1ban is \u00e9ppen el\u00e9g volt. R\u00e1ad\u00e1sul Susan minden reggel az iskola kapuj\u00e1ban v\u00e1rta oket, \u00e9s apr\u00f3l\u00e9kosan ellen\u0151rizte ruh\u00e1zatukat; ha a legcsek\u00e9lyebb hanyags\u00e1got \u00e9szlelt, azonnal megtorolta.<\/p>\n
Charlotte mindig ped\u00e1nsan \u00fcgyelt a kin\u00e9zet\u00e9re, ez\u00e9rt csak ritk\u00e1n ker\u00fclt bajba, Linda viszont \u00e1lland\u00f3an gyur\u00f6tt \u00e9s hi\u00e1nyos \u00f6lt\u00f6z\u00e9kben jelent meg, Susan nagy \u00f6r\u00f6m\u00e9re. Ilyenkor jobb esetben csak a tenyer\u00e9t kellett kiny\u00fajtania n\u00e9h\u00e1ny zsibbaszt\u00f3 vonalz\u00f3-\u00fct\u00e9sre, de az is el\u0151fordult, hogy az oszt\u00e1lyaikba siet\u0151 di\u00e1kl\u00e1nyok el\u0151tt kellett el\u0151rehajolnia, \u00e9s elszenvednie p\u00e1r \u00fct\u00e9st a paddle-val. Ezek a nyilv\u00e1nos feny\u00edt\u00e9sek csak m\u00e9g jobban sz\u00edtott\u00e1k Linda d\u00fch\u00e9t.
\nLinda Winner nem volt teljesen buta, j\u00f3l l\u00e1tta, hogy Susan n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge mennyire megn\u0151tt. Ez\u00e9rt elhat\u00e1rozta, hogy most senkit sem avat be a terveibe, hanem egyed\u00fcl hajtja v\u00e9gre a bossz\u00fat, \u00edgy legal\u00e1bb titokban tudja tartani \u00e9s nem \u00e1rulja el senki. Persze ezt k\u00f6nnyebb volt elhat\u00e1rozni, mint v\u00e9grehajtani, de Linda nem adta fel, szorgalmasan kereste a lehetos\u00e9get, amikor lecsaphat. Kitart\u00e1s\u00e1t v\u00e9g\u00fcl siker koron\u00e1zta, \u00e9ppen akkor, amikor lej\u00e1rt a b\u00fcntet\u00e9s\u00fck.
\nA St. Adrian iskola rendszeresen helyet kapott a kisv\u00e1ros \u00fajs\u00e1gj\u00e1ban, ahol havonta egy oldal \u00e1llt rendelkez\u00e9sre, hogy besz\u00e1moljon az iskol\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9ntekr\u0151l, h\u00edrekr\u0151l, fontosabb esem\u00e9nyekr\u0151l. Itt persze sohasem jelent meg semmi igaz\u00e1n fontos, csak a szok\u00e1sos esem\u00e9nyek – \u00e9vnyit\u00f3, j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi b\u00e1l, ny\u00edlt nap. – r\u00f6vid le\u00edr\u00e1sa, \u00e9s term\u00e9szetesen mindig csak a j\u00f3 dolgok, amik nem csorb\u00edtott\u00e1k az iskola h\u00edrnev\u00e9t. A cikkeket mindig az el\u0151j\u00e1r\u00f3nak kellett ellen\u0151riznie, miel\u0151tt eljuttatt\u00e1k a kiad\u00f3ba, \u00e9s az \u0151 felel\u0151ss\u00e9ge volt, hogy csupa sz\u00e9p \u00e9s kellemes t\u00f6rt\u00e9net jusson el az olvas\u00f3khoz. Susan nem igaz\u00e1n szerette ezt a feladat\u00e1t, de az\u00e9rt becs\u00fcletesen elv\u00e9gezte.
\nEddig mindig szem\u00e9lyesen adta le a cikkeket a szerkeszt\u0151s\u00e9gbe, de ezen a szerd\u00e1n kifutott az id\u0151bol \u00e9s rohannia kellett edz\u00e9sre. Miut\u00e1n \u00e1tfutotta az \u00edr\u00e1st, amelyet egyik oszt\u00e1lyt\u00e1rsa k\u00e9sz\u00edtett az iskola kos\u00e1rlabda csapat\u00e1r\u00f3l, megk\u00e9rte az egyik als\u00f3st, hogy vigye el azt helyette a kiad\u00f3ba. P\u00e9nteken kor\u00e1n reggel az igazgat\u00f3 h\u00edvatta az irod\u00e1j\u00e1ba. Nem gondolt semmi rosszra, m\u00e1skor is el\u0151fordult m\u00e1r ilyen. Mikor azonban megl\u00e1tta, hogy Mr. Kerwin milyen ideges \u00e9s m\u00e9rges, kezdett agg\u00f3dni egy kicsit.
\n– Ez micsoda? – k\u00e9rdezte a f\u00e9rfi, egy pap\u00edrlapot lobogtatva.
\n– Nem tudom, Uram! – \u00e9rtetlenkedett Susan, mivel val\u00f3ban nem sejtette, mit is akar az igazgat\u00f3.
\n– Tegnap este felh\u00edvott az \u00fajs\u00e1g tulajdonosa, hogy t\u00e9nyleg megakarjuk-e jelentetni azt a cikket, amit k\u00fcldt\u00fcnk. \u00c9n persze semmir\u0151l sem tudtam, de p\u00e1r perc m\u00falva meg\u00e9rkezett a fax, \u00e9s azonnal vil\u00e1gos lett minden. Hogyan gondoltad, hogy ez a szem\u00e9t az \u00fajs\u00e1gban megjelenhet?
\n– \u00c9n… nem \u00e9rtem, Uram – dadogta Susan idegesen. Az a cikk a kos\u00e1rlabda csapat sikeres szerepl\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt. Persze nem egy Purlitzer-d\u00edjas alkot\u00e1s, de…
\nA f\u00e9rfi fel\u00e1llt, \u00e9s sz\u00f3tlanul Susan kez\u00e9be nyomta a lapot. Ahogy a l\u00e1ny olvasta, \u00fagy lett egyre feh\u00e9rebb. Az \u00e1ltala ellen\u0151rz\u00f6tt \u00e9s tov\u00e1bbk\u00fcld\u00f6tt \u00edr\u00e1s helyett egy teljesen idegen sz\u00f6veget tal\u00e1lt. Ez m\u00e9g igaz\u00e1n nem is lett volna olyan nagy baj, de a tartalma… Ez is a kos\u00e1rlabd\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt ugyan, de a gy\u0151zelmek helyett azt taglalta, hogy a csapat f\u00e9rfi edzoje hogyan haszn\u00e1lja ki a helyzet\u00e9t \u00e9s moleszt\u00e1lja a l\u00e1nyokat.
\n– Ez nem lehet… – ki\u00e1ltott fel Susan, mikor a v\u00e9g\u00e9re \u00e9rt. – \u00c9n nem is l\u00e1ttam ezt az \u00edr\u00e1st… Csak nem gondolja, Uram, hogy \u00e9n… ilyet…
\n– \u00c9n csak annyit tudok, hogy ha az \u00fajs\u00e1g egyik munkat\u00e1rsa nem el\u00e9gg\u00e9 figyelmes, akkor a j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten az iskol\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt volna mindenki. A te feladatod, hogy megfelel\u0151 cikkek jelenjenek meg az \u00fajs\u00e1gban, nem?
\n– De igen, Uram – hajtotta le magad\u00f3an a fej\u00e9t a l\u00e1ny. Agy\u00e1ban l\u00e1zasan kutatott, hogyan is t\u00f6rt\u00e9nhetett ez meg. \u00c9s lassan kezdett r\u00e1d\u00f6bbenni, mekkora bajba is keveredett.
\n– Akkor hogyan tudod ezt megmagyar\u00e1zni?
\n– Nem tudom… Vicky – Vicky Braun, \u0151 \u00edrta ugyanis a cikket -, szerda d\u00e9lben lett k\u00e9sz, \u00e9n \u00e1tn\u00e9ztem, kijav\u00edtottam n\u00e9h\u00e1ny helyes\u00edr\u00e1si hib\u00e1t, de m\u00e1s gond nem volt…
\n– \u00c9s akkor hogyan cser\u00e9lod\u00f6tt ki erre a… szem\u00e9tre! Gondolom v\u00e9gig n\u00e1lad volt, am\u00edg el nem vitted a szerkeszt\u0151s\u00e9gbe?
\n– Nos… Mivel Vicky k\u00e9sett egy kicsit, \u00e9s nekem… rohannom kellett az edz\u00e9sre… Ez\u00e9rt megk\u00e9rtem az egyik als\u00f3st, Lisa Cadkey-t, hogy vigye el helyettem.
\n– Kezdem \u00e9rteni a dolgot. Rem\u00e9lem tiszt\u00e1ban vagy azzal, hogy a hanyags\u00e1god majdnem katasztr\u00f3f\u00e1t okozott! Egy el\u0151j\u00e1r\u00f3 nem viselkedhet \u00edgy, neki az iskol\u00e1t minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9denie \u00e9s \u00f3vnia kell. Term\u00e9szetesen ennek komoly k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lesznek r\u00e1d n\u00e9zve, de el\u0151sz\u00f6r tegy\u00fck rendbe ezt az eg\u00e9szet. Most azonnal megkeresed Vicky Braun-t, \u00e9s elviszed az eredeti cikket az \u00fajs\u00e1ghoz. Azut\u00e1n estig kapsz id\u0151t, hogy tiszt\u00e1zd, mi is t\u00f6rt\u00e9nt. Ma este 8-kor v\u00e1rlak a lak\u00e1somon!
\n– Igenis, Uram! – felelte Susan.<\/p>\n
M\u00edg az oszt\u00e1lyterem fel\u00e9 sietett, v\u00e9giggondolta, milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek a dolognak. A feny\u00edt\u00e9st biztos nem ker\u00fclheti el \u00e9s meg is \u00e9rdemli. Persze most minden Mr. Kerwin kez\u00e9ben van, \u0151 d\u00f6nt a sors\u00e1r\u00f3l. Egy sima fenekel\u00e9st\u0151l – amiben nem nagyon rem\u00e9nykedhetett -, eg\u00e9szen a nyilv\u00e1nos vessz\u0151z\u00e9sig \u00e9s az el\u0151j\u00e1r\u00f3i posztr\u00f3l val\u00f3 lev\u00e1lt\u00e1s\u00e1ig – ezt tal\u00e1n m\u00e9gsem? -, minden megt\u00f6rt\u00e9nhet. De erre m\u00e9g r\u00e1\u00e9r gondolni k\u00e9sobb, most fontosabb teendoi vannak.
\nSzerencs\u00e9re Vicky-nek volt egy m\u00e1solata a cikkr\u0151l, \u00edgy az els\u0151 feladatot hamar teljes\u00edteni tudta, \u00e9s m\u00e9g idej\u00e9ben \u00e9rt az \u00fajs\u00e1g kiad\u00f3j\u00e1hoz. Ezut\u00e1n Lisa-t vette el\u0151. Az als\u00f3s el\u0151sz\u00f6r \u00fagy tett, mintha semmir\u0151l sem tudna, de amikor Susan a n\u00e1dp\u00e1lc\u00e1val fenyegette meg, lassan mindent bevallott. A tizenh\u00e1rom \u00e9ves, alacsony termet\u0171 l\u00e1ny r\u00e9m\u00fclett\u0151l el-elcsukl\u00f3 hangon mes\u00e9lte el, hogy nem ment egybol az \u00fajs\u00e1ghoz, hanem el\u0151sz\u00f6r meg\u00e1llt a bar\u00e1tn\u0151ivel az egyik cukr\u00e1szd\u00e1ban. El\u00e9gg\u00e9 elment az id\u0151, \u00e9s amikor indulni akart volna tov\u00e1bb, sehol sem tal\u00e1lta a cikket. T\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1tkutatta a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t, de nem lelte. Megijedt, hogy feny\u00edt\u00e9st fog kapni, eg\u00e9sz \u00e9jszaka alig aludt. M\u00e1snap m\u00e1r \u00e9ppen sz\u00f3lni akart az el\u0151j\u00e1r\u00f3nak, de el\u0151tte m\u00e9g egyszer \u00e1tn\u00e9zte a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t. \u00c9s nagy csod\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1ra, legfel\u00fcl ott volt az az el\u00e1tkozott pap\u00edr. Ekkor gyorsan elrohant vele a kiad\u00f3hoz, \u00e9s rem\u00e9nykedett benne, hogy nem fog feltunni a k\u00e9s\u00e9s. De \u00fagy l\u00e1tszik, minden kider\u00fclt.
\nSusan lassan megem\u00e9sztette a hallottakat, \u00e9s \u00e9rezte, hogy k\u00f6zelebb ker\u00fclt a rejt\u00e9ly megold\u00e1s\u00e1hoz. Megnyugtatta a remeg\u0151 als\u00f3st, hogy komolyabb dologr\u00f3l van sz\u00f3, mint egy k\u00e9s\u00e9s, majd alaposan kik\u00e9rdezte, l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre. Akkor kezdett igaz\u00e1n gyanakodni, amikor megtudta, hogy Linda Winner is ott volt a cukr\u00e1szd\u00e1ban, \u00e9s v\u00e9letlen\u00fcl felr\u00fagta Lisa t\u00e1sk\u00e1j\u00e1t. Persze semmi sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1g nem volt benne, m\u00e9g seg\u00edtett is \u00f6sszeszedni a kisz\u00f3r\u00f3dott k\u00f6nyveket. „Az nem lehet, hogy Linda ilyet tett volna…”, gondolta mag\u00e1ban Susan. „Persze haragszik r\u00e1m, \u00e9s \u00f6r\u00fclne, ha b\u00fcntet\u00e9st kapn\u00e9k, de itt nem csak r\u00f3lam van sz\u00f3… De m\u00e1s meg nem lehetett.<\/p>\n
\u00c9szrevehette a cikket, amikor kiborult a t\u00e1ska, k\u00f6nnyen el is tehette, otthon meg\u00edrhatta a m\u00e1sikat \u00e9s m\u00e1snap visszacsemp\u00e9szhette Lisa t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ba.”
\nIsm\u00e9t elrohant az \u00fajs\u00e1ghoz \u00e9s elk\u00e9rte a botr\u00e1nyos cikk eredetij\u00e9t. Ezen vil\u00e1gosabban l\u00e1tta, amit az elmos\u00f3dott faxon csak gyan\u00edtott: m\u00edg Vicky a saj\u00e1t cikk\u00e9t sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel \u00edrta \u00e9s nyomtatta ki, ezt a m\u00e1sikat \u00edr\u00f3g\u00e9ppel k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k! Most m\u00e1r csak a titk\u00e1rn\u0151t kellett megkeresnie \u00e9s r\u00f6vid k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s ut\u00e1n kez\u00e9ben volt Linda Winner egyik k\u00e9rv\u00e9nye, amivel \u00f6ssze tudta hasonl\u00edtani a bizony\u00edt\u00e9kot. els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre meg lehetett \u00e1llap\u00edtani, hogy ugyanazzal a g\u00e9ppel \u00edrt\u00e1k mindk\u00e9t dokumentumot.
\nEste egy kicsit nyugodtabban \u00e9rkezett Mr. Kerwin h\u00e1z\u00e1hoz. A f\u00e9rfi egyed\u00fcl \u00e9lt kertv\u00e1rosi, nagy h\u00e1zban. Egy kicsit enyh\u00fcltebben fogadta a l\u00e1nyt, mint reggel, aki r\u00f6viden t\u00e1j\u00e9koztatta, mit v\u00e9gzett.
\n– Sz\u00f3val azt \u00e1ll\u00edtod, hogy Linda Winner kicser\u00e9lte az eredeti cikket \u00e9s ezt a… szemetet tette a hely\u00e9re, csak az\u00e9rt, hogy neked \u00e1rtson? – k\u00e9rdezte az igazgat\u00f3 hitetlenkedve.
\n– Igen – felelte hat\u00e1rozottan Susan. – Nagyon haragszik r\u00e1m, ami\u00e9rt el\u0151j\u00e1r\u00f3k\u00e9nt t\u00f6bbsz\u00f6r is megfeny\u00edtettem. Tudta, hogy ha egy ilyen cikk megjelenik, akkor \u00e9n t\u00f6lthetem be tov\u00e1bb ezt a posztot, sot nyilv\u00e1nosan meg is vessz\u0151znek. Szerintem ez\u00e9rt mindenre k\u00e9pes lenne.
\n– \u00c9rtem.
\nEgy ideig mindketten m\u00e9ly hallgat\u00e1sba mer\u00fcltek, amit v\u00e9g\u00fcl a l\u00e1ny t\u00f6rt meg:
\n– Uram… J\u00f3l tudom, hogy komoly b\u00fcntet\u00e9st \u00e9rdemlek a figyelmetlens\u00e9gem\u00e9rt… \u00e9s \u00e9n.. el is fogadom… De… nem lehetne… valahogy…, hogy tov\u00e1bbra is el\u0151j\u00e1r\u00f3 maradhassak?
\nA f\u00e9rfi egy ideig figyelmesen n\u00e9zte a lehajtott fej\u0171 l\u00e1nyt, \u00e9s lassan k\u00f6rvonalaz\u00f3dni kezdett benne a megold\u00e1s.
\n– Nos, tekintettel az eddigi munk\u00e1dra \u00e9s figyelembe v\u00e9ve, hogy nem t\u00f6rt\u00e9nt komolyabb baj, nem l\u00e1tom ok\u00e1t, hogy m\u00e1sik el\u0151j\u00e1r\u00f3t v\u00e1lasszak. De az\u00e9rt eml\u00e9kezetes leck\u00e9ben kell r\u00e9szes\u00fcln\u00f6d, meg kell tanulnod, hogy egy ilyen fontos beoszt\u00e1s a legcsek\u00e9lyebb figyelmetlens\u00e9get sem t\u0171ri el. A b\u00fcntet\u00e9sed h\u00e1rom r\u00e9szbol \u00e1ll. el\u0151sz\u00f6r, ma este kapsz egy fenekel\u00e9st, k\u00e9zzel, a meztelen popsidra. K\u00e9t nap m\u00falva, ugyanebben az id\u0151ben ism\u00e9t tal\u00e1lkozunk itt, akkor a paddle-val kapsz egy alapos ver\u00e9st. \u00dajabb k\u00e9t nap m\u00falva pedig a n\u00e1dp\u00e1lca k\u00f6vetkezik; tizek\u00e9t \u00fct\u00e9s, szint\u00e9n a meztelen fenekedre. \u00dagy gondolom, ez el\u00e9g eml\u00e9kezetes lesz a sz\u00e1modra.<\/p>\n
Susan megk\u00f6nnyebb\u00fclt, hogy legr\u00e9mesebb \u00e1lmai nem v\u00e1ltak val\u00f3ra, de ugyanakkor meg is rettent a b\u00fcntet\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t\u0151l. Az els\u0151 fenekel\u00e9s nem igaz\u00e1n f\u00e9lelmetes, a paddle-t is el lehet \u00e9ppen viselni, de a n\u00e1dp\u00e1lca… \u00c9s \u00edgy, hogy el\u0151tte k\u00e9tszer is kipiros\u00edtj\u00e1k a segg\u00e9t…
\n– Egy igazgat\u00f3 \u00e9s el\u0151j\u00e1r\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tt szorosabb kapcsolatnak kell kialakulnia, mint \u00e1ltal\u00e1ban – k\u00f6sz\u00f6r\u00fclte meg a tork\u00e1t a f\u00e9rfi, felriasztva gondolataib\u00f3l a l\u00e1nyt. Ez\u00e9rt, kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 b\u00fcntet\u00e9sk\u00e9ppen, mindh\u00e1rom alkalommal nem elegend\u0151 csak a fenekedet lemeztelen\u00edteni, hanem… Azt szeretn\u00e9m, ha teljesen meztelenre vetkozn\u00e9l.
\nSusan sz\u00edve nagyot dobbant ezekre a szavakra. Egyszerre h\u00e1borodott fel, \u00e9s kezdett egyre fokoz\u00f3d\u00f3 izgalmat \u00e9rezni. Tulajdonk\u00e9ppen az\u00f3ta, amikor a f\u00e9rfi els\u0151 alkalommal elfenekelte, v\u00e1gyott az ism\u00e9tl\u00e9sre, \u00e9s est\u00e9nk\u00e9nt fant\u00e1zi\u00e1lt is r\u00f3la. De most megr\u00e9m\u00fclt, hogy mindez val\u00f3ra v\u00e1lhat. A f\u00e9rfi k\u00f6zelebb l\u00e9pett hozz\u00e1, \u00e9s megsimogatta a haj\u00e1t.
\n– Nem kell f\u00e9lned, a dolog teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a mi titkunk marad.
\nA l\u00e1nyban v\u00e9g\u00fcl gy\u0151z\u00f6tt az egyre hatalmasabb v\u00e1gy, \u00e9s v\u00f6r\u00f6s arccal kezdte kigombolni a bl\u00faz\u00e1t. P\u00e1r perc m\u00falva tizenh\u00e9t \u00e9ve teljes sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9ben \u00e1llt a f\u00e9rfi el\u0151tt, kicsit b\u00fcszk\u00e9n, b\u00e1r az\u00e9rt ker\u00fclte annak a tekintet\u00e9t. Mr. Kerwin elb\u0171v\u00f6lten \u00e9rintette meg a melleit, addig simogatva a halmokat \u00e9s morzsolgatva a kicsiny bimb\u00f3kat, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl a l\u00e1ny nem b\u00edrta tov\u00e1bb \u00e9s h\u00e1tral\u00e9pett. Az igazgat\u00f3 a kanap\u00e9ra \u00fclt, Susan pedig engedelmesen k\u00f6vette, \u00e9s r\u00e1hasalt a t\u00e9rd\u00e9re. A f\u00e9rfi nem kezdte el azonnal a fenekel\u00e9st, el\u0151sz\u00f6r m\u00e9g l\u00e1gyan d\u00f6rzs\u00f6lgette a remeg\u0151 f\u00e9lg\u00f6mb\u00f6ket, ujjaival id\u0151nk\u00e9nt a l\u00e1ny combjai k\u00f6z\u00e9 is bet\u00e9vedve, megsimogatva nedves rejtek\u00e9t.
\nAzut\u00e1n hirtelen teljes erej\u00e9bol lecsapott a feszes c\u00e9lpontra, amivel csak m\u00e9g ink\u00e1bb fokozta a l\u00e1nyban a fesz\u00fclts\u00e9get. Mr. Kerwin felv\u00e1ltva \u00fct\u00f6tte a k\u00e9t f\u00e9lg\u00f6mb\u00f6t, egyre gyorsul\u00f3 \u00fctemben, eg\u00e9szen addig, m\u00edg Susan fel nem ki\u00e1ltott a f\u00e1jdalomt\u00f3l. Ekkor ism\u00e9t simogatni kezdte a v\u00f6r\u00f6s\u00f6d\u0151 halmokat, kellemes zsong\u00e1ss\u00e1 fokozva a cs\u00edp\u0151s, \u00e9get\u0151 \u00e9rz\u00e9st. A l\u00e1ny ekkor m\u00e1r teljesen elvesztette \u00f6nuralm\u00e1t, k\u00e9jesen megemelte cs\u00edp\u0151j\u00e9t, odak\u00edn\u00e1lva a f\u00e9rfi kez\u00e9nek. Az igazgat\u00f3 pedig nagy szak-\u00e9rtelemmel j\u00e1tszott ezen a hangszeren; n\u00e9h\u00e1nyszor lecsapott a feszes h\u00fasra, majd egy ideig simogatta azt.<\/p>\n
Susan szinte nem is \u00e9rezte m\u00e1r a f\u00e1jdalmat, csak a k\u00e9jt. Amikor a f\u00e9rfi v\u00e9g\u00fcl befejezte a feny\u00edt\u00e9st, \u00e9s elengedte, a l\u00e1bai alig tartott\u00e1k meg. Gyorsan felkapta a ruh\u00e1it, \u00e9s kirohant a f\u00fcrdoszob\u00e1ba. Csak mikor haza\u00e9rt, akkor tudatosult benne, hogy az igazgat\u00f3 el\u00e9g alaposan ell\u00e1tta a baj\u00e1t, ekkor kezdett csak k\u00e9nyelmetlenn\u00e9 v\u00e1lni a ver\u00e9s hat\u00e1sa<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Susan Wilson tekint\u00e9lye \u00e9szrevehet\u0151en megn\u0151tt azut\u00e1n a nevezetes p\u00e9ntek ut\u00e1n. A kisebbek m\u00e1r kor\u00e1bban is tisztelt\u00e9k, de mostant\u00f3l az id\u0151sebbek is respekt\u00e1lt\u00e1k \u00e9s elfogadt\u00e1k. Teltek a napok, \u00e9s Susan egyre magabiztosabb \u00e9s nyugodtabb lett. Ekkor, mint der\u00fclt \u00e9gbol a vill\u00e1mcsap\u00e1s \u00e9rkezett a baj. A k\u00e9t fels\u0151s – Linda Winner \u00e9s Charlotte Palance -, akik olyan … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":13,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[56,2936,220,296,568,735,1373,1443,1673,1676,1679,1791,1793,2023,2097,2410,2482,2480,2539,2674,2933],"class_list":["post-2003","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenetek","tag-alazat","tag-urno","tag-bdsm","tag-bizarr","tag-domina","tag-fajdalom","tag-kinoz","tag-korbacs","tag-mazo","tag-mazoshista","tag-megalaz","tag-miss","tag-mistress","tag-ostor","tag-perverz","tag-sm","tag-szado","tag-szadista","tag-szex","tag-szolga","tag-uralkodik"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2003","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/users\/13"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2003"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2003\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2003"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2003"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2003"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}