A busz\u00e1llom\u00e1son tal\u00e1lkoztunk \u00darn\u0151mmel. Kicsit hamarabb \u00e9rkeztem, ez\u00e9rt gondoltam, sz\u00e9tn\u00e9zek a k\u00f6rny\u00e9kb\u00e9li piacon. Nem kellett volna. Mikor vissza\u00e9rtem, \u00darn\u0151m m\u00e1r ott v\u00e1rt a megbesz\u00e9lt helyen, \u00e9s azonnal le is sz\u00eddott k\u00f3borl\u00e1som\u00e9rt. Szem\u00e9rmes szorong\u00e1s, v\u00e1gy, \u00e9s sz\u00f3tlans\u00e1g az, amit \u00e9reztem. A szorong\u00e1somat a fogadtat\u00e1s tov\u00e1bb n\u00f6velte, de szerencs\u00e9re hamar megenyh\u00fclt \u00darn\u0151m, \u00e9s egy\u00fctt indultunk, hogy megvehessem a vir\u00e1got. Egy s\u00e1rga r\u00f3zsa volt h\u00f3dolatom kifejez\u0151je. A h\u0151s\u00e9g persze nem hi\u00e1nyzott, b\u00e1r semmi sz\u00fcks\u00e9g nem volt r\u00e1. K\u00e1v\u00e9, besz\u00e9lget\u00e9s \u00e9s reggeli, azt\u00e1n ir\u00e1ny a panzi\u00f3.<\/p>\n
J\u00f3 kis szob\u00e1t kaptunk, mint egy h\u00f3nappal ezel\u0151tt, amikor itt j\u00e1rtunk. El\u00e9gedettek voltunk a berendez\u00e9s\u00e9vel.
\nA fesz\u00fclts\u00e9g tov\u00e1bb n\u0151tt, ak\u00e1rcsak az els\u0151 alkalommal. Egyik cigi a m\u00e1sik ut\u00e1n \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s a laz\u00edt\u00e1sra, besz\u00e9lget\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban. Az elm\u00falt id\u0151ben sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk a neten, \u00e9s olyan dolgok is sz\u00f3ba ker\u00fcltek, amiket a k\u00f6vetkez\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1s alkalm\u00e1val ki szeretn\u00e9nk pr\u00f3b\u00e1lni. Igaz\u00e1b\u00f3l az \u00e9n v\u00e1gyaim megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l volt sz\u00f3, amit \u00darn\u0151m nem tagadott meg, de nem volt biztos abban, hogy megcsin\u00e1lja velem. A dolog l\u00e9nyege abb\u00f3l \u00e1llt, hogy haszn\u00e1ljon igazi szolg\u00e1nak, rabszolg\u00e1nak, \u00e9s eg\u00e9sz id\u0151 alatt szolg\u00e1lnom kelljen \u00darn\u0151met, mint egy kir\u00e1lyn\u0151t.
\nAzt\u00e1n egyszer csak, elhangzott az utas\u00edt\u00e1s:
\n– Vetk\u0151zz!
\nA helyzetem most k\u00f6nnyebb volt, hiszen m\u00e1r ismerte a testemet, \u00e9s nem \u00e9reztem azt a sz\u00e9gyent, mint mikor el\u0151sz\u00f6r kellett levetk\u0151zn\u00f6m el\u0151tte. Viszont a szorong\u00e1s ugyanaz volt, mert tudtam, kezd\u0151dik a j\u00e1t\u00e9k.
\nMiut\u00e1n levetk\u0151ztem, let\u00e9rdeltem \u00darn\u0151m el\u00e9, v\u00e1rva az utas\u00edt\u00e1sait.
\n– Pakolj ki! – parancsolta a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ra mutatva.
\nSorban szedtem el\u0151 a t\u00e1sk\u00e1b\u00f3l a ruh\u00e1it, azt\u00e1n a kell\u00e9keket, \u00e9s az utas\u00edt\u00e1sai szerint pakoltam \u0151ket a szekr\u00e9nybe, illetve az \u00e1gyra.
\n– Ezeket vidd fel az emeletre! -mutatott a k\u00f6telekre, t\u0171kre, gyerty\u00e1kra. Az \u00e1gyon csak a vessz\u0151, a korb\u00e1cs \u00e9s a bilincsek maradtak, a t\u00f6bbit felvittem, \u00e9s sz\u00e9p rendben kipakoltam az \u00e9jjeliszekr\u00e9nyre. Vagyis saj\u00e1t magam k\u00e9sz\u00edtettem el\u0151 a k\u00ednz\u00e1som helysz\u00edn\u00e9t. Mikor v\u00e9geztem, ism\u00e9t az \u00darn\u0151m el\u00e9 t\u00e9rdeltem.
\nA neszesszer\u00e9re mutatva parancsolta, hogy azt is pakoljam ki a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban. Persze csin\u00e1ltam, amit parancsolt \u00e9s a szorong\u00e1s egyre csak n\u0151t bennem. Furcsa helyzet volt, hogy mindent nekem kell csin\u00e1lni, pedig \u00e9n akartam \u00edgy. Szinte azt sem tudtam, mi-mire val\u00f3, pedig l\u00e1ttam m\u00e1r n\u0151i piper\u00e9t, de a zavarom teljes volt.
\n– Gyere ide! – sz\u00f3lt r\u00e1m, mikor v\u00e9geztem. M\u00e9g mindig a hever\u0151n \u00fclt, \u00e9s \u00fajabb cigire gy\u00fajtott. Megvet\u0151en n\u00e9zett le r\u00e1m.
\n– Nem neked kellett volna meggy\u00fajtanod \u00darn\u0151d cigarett\u00e1j\u00e1t? – mondta rosszall\u00f3an, \u00e9s pontosan tudtam, hogy igaza van, nem voltam el\u00e9g figyelmes. Sz\u00e9gyelltem magam, a v\u00edz patakokban folyt rajtam, \u00e9s nem csak a melegt\u0151l\u2026.
\n– Haszontalan szolga vagy, k\u00e9ptelen vagy a legkisebb figyelmess\u00e9gre is! Pap\u00edr, toll van n\u00e1lad?
\nPersze, hogy nem volt.
\n\u00dajabb megvet\u0151 pillant\u00e1s, \u00e9s a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ra mutatott.
\n– M\u00e1r megint nekem kell mindenre gondolnom! Te reklam\u00e1ltad a szolganyilatkozatot, de nem k\u00e9sz\u00fclsz r\u00e1! Az oldalzsebben tal\u00e1lsz pap\u00edrt, \u00e9s tollat! Vedd el\u0151!
\nA helyzet t\u00f6bb volt mint megal\u00e1z\u00f3, az volt a legrosszabb, hogy tudtam igaza van. Kivettem, a pap\u00edrt \u00e9s tollat.
\n– \u00cdrd meg! – parancsolta.
\nT\u00e9rden \u00e1llva \u00edrni kezdtem. Igyekeztem min\u00e9l hamarabb t\u00fal lenni a dolgon, de csal\u00f3d\u00e1st sem akartam okozni, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam azt le\u00edrni, amit \u00e9ppen gondoltam. \u00dcgyelve, hogy olvashat\u00f3 is legyen, mert remegtem rendesen. P\u00e1r sor volt az eg\u00e9sz, de minden benne volt. Ha nem ebben a helyzetben vagyok, m\u00e9g b\u00fcszke is lettem volna magamra.<\/p>\n
\u00c1tadtam a pap\u00edrt, \u00e9s legnagyobb meglepet\u00e9semre, az \u00darn\u0151m m\u00e9g csak r\u00e1 sem n\u00e9zett, egyszer\u0171en betette az \u00e9jjeliszekr\u00e9ny fi\u00f3kj\u00e1ba. Hatalmas csal\u00f3d\u00e1st \u00e9reztem, mert m\u00e9g annyira sem m\u00e9ltatta a m\u0171vem, hogy elolvassa.
\n– Menj f\u00fcr\u00f6dni! – parancsolta.
\nRem\u00e9ltem, a f\u00fcrd\u00e9s majd feloldja a fesz\u00fclts\u00e9gem, de mint mindig, ebben is t\u00e9vedtem. Amint be\u00e1ll\u00edtottam a csapot, \u00e9s zuhanyozni kezdtem, azonnal r\u00e1m t\u00f6rt a vizel\u00e9si inger. \u00darn\u0151m a hever\u0151n \u00fclve figyelt, \u00e9s azonnal l\u00e1tta, hogy zavarban vagyok.
\n– Mi a baj? – k\u00e9rdezte.
\n– Pisilnem kell. – v\u00e1laszoltam \u0151szint\u00e9n, \u00e9s felk\u00e9sz\u00fcltem a letol\u00e1sra.
\nElmosolyodott, sz\u00e9p arc\u00e1n nyoma sem volt a haragnak.
\n– Akkor pisilj! \u00c9n is \u00fagy szoktam n\u00e9ha – mondta szinte kedvesen.
\nNagy k\u0151 esett le a sz\u00edvemr\u0151l, \u00e9s k\u00f6nny\u00edtettem magamon, b\u00e1r kicsit zavar\u00f3 volt, hogy n\u00e9zi. Igyekeztem alaposan megf\u00fcr\u00f6dni, okulva, az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1s eml\u00e9k\u00e9b\u0151l, amikor ugyanis kivetni val\u00f3t tal\u00e1lt tiszt\u00e1lkod\u00e1somban. \u00darn\u0151m f\u00fcrk\u00e9sz\u0151en figyelt, \u00e9s egyszer csak bedobott valamit a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ba. A mogyor\u00f3fa vessz\u0151 volt az.
\n– \u00c1zzon! – mondta sejtelmesen mosolyogva.
\nKicsit megr\u00e9m\u00fcltem, l\u00e1tva az \u00e1rtalmatlannak t\u0171n\u0151 vessz\u0151t, mert m\u00e1r tudtam, mennyire nem az, \u00e9s azzal is tiszt\u00e1ban voltam, hogy a mai j\u00e1t\u00e9kban nem kis szerepe lesz\u2026 Mikor v\u00e9geztem, megt\u00f6r\u00f6lk\u00f6ztem, \u00e9s v\u00e1rtam \u00darn\u0151m utas\u00edt\u00e1s\u00e1t. El\u00e9gedetten mosolygott, \u00e9s ezt j\u00f3 jelnek vettem.
\n– Gyere ide! – parancsolta, kedvesen mosolyogva.
\nB\u00e1rmennyire kedves volt a mosolya, tov\u00e1bbra is f\u00e9ltem. Ismertem m\u00e1r \u00e9s tudtam, hogy egyik pillanatr\u00f3l a m\u00e1sikra k\u00e9pes megv\u00e1ltozni. Let\u00e9rdeltem el\u0151tte, \u00e9s szorongva n\u00e9ztem fel r\u00e1, f\u0151leg a szemeit figyelve, mert abb\u00f3l mindent ki tudtam olvasni. Semmi v\u00e1ltoz\u00e1s nem volt, szemei kedvesen, biztat\u00f3an mosolyogtak, ha nem ismertem volna tal\u00e1lkoz\u00e1sunk l\u00e9nyeg\u00e9t, abban a hitben ringathattam volna magam, hogy egy szimpla szerelmi l\u00e9gyotton vagyok. Persze tudtam, nem lesz ez mindig \u00edgy, \u00e9s rem\u00e9ltem is. Kedvesen megsimogatta az arcom, \u00e9s megcs\u00f3kolt. J\u00f3l esett.
\n– Vetk\u0151ztess le! – utas\u00edtott, de a hangj\u00e1ban nem volt szigor.
\nMegnyugodva l\u00e1ttam hozz\u00e1 a feladat teljes\u00edt\u00e9s\u00e9hez. A fels\u0151ruh\u00e1kkal, nem sok gondom volt, ann\u00e1l t\u00f6bb a melltart\u00f3val, nem tudtam kikapcsolni, nem mintha nem l\u00e1ttam volna m\u00e9g, de annyira elfoglalt a hatalmas mellek l\u00e1tv\u00e1nya. \u00darn\u0151m mosolygott az \u00fcgyetlens\u00e9gemen, \u00e9s mikor siker\u00fclt megszabad\u00edtanom melleit, hagyta, hogy megcs\u00f3koljam a bimb\u00f3it. A bugyival m\u00e1r k\u00f6nnyebb dolgom volt.
\nMiel\u0151tt letetem volna, r\u00e1m sz\u00f3lt.
\n– Bugyivizit!
\nPontosan \u00e9rtettem a c\u00e9lz\u00e1st. Az arcom el\u00e9 emeltem a levetett bugyij\u00e1t, \u00e9s el\u0151sz\u00f6r csak megn\u00e9ztem, azt\u00e1n megszagoltam a s\u00f6t\u00e9tl\u0151 foltot, majd meg is nyaltam. A sz\u00e1mban \u00e9reztem a teste, nemi szerve illat\u00e1t, \u00edz\u00e9t. Sejtelmesen mosolygott, \u00e9s sz\u00e9tt\u00e1rta l\u00e1bait, hogy l\u00e1thassam, mit\u0151l van a folt. A puncija nedvesen t\u00e1tongott, \u00e9s meglepet\u00e9semre, nem volt borotv\u00e1lva. Nem volt d\u00fas sz\u0151rzet rajta, csak er\u0151s borosta. T\u00fal sok id\u0151m, nem maradt a csod\u00e1lkoz\u00e1sra, mert fel\u00e1llt, \u00e9s elindult a f\u00fcrd\u0151szoba fel\u00e9.
\n– F\u00fcrdess meg! – parancsolta.
\nEz igazi meglepet\u00e9s volt. Eddig m\u00e9g azt sem engedte, hogy n\u00e9zzem, mikor f\u00fcrdik, annyira intim dolognak tartotta. Nem csoda h\u00e1t, ha meglep\u0151dtem. \u00dagy \u00e9reztem, k\u00fcl\u00f6nleges kegyben van r\u00e9szem, \u00e9s igyekeztem ezt meg is h\u00e1l\u00e1lni. Ismertem m\u00e1r a test\u00e9t, de m\u00e9gis \u00faj volt. Eddig sohasem \u00e1llhattam a meztelen teste mellet, csak ruh\u00e1ban \u00f6lelhettem magamhoz, m\u00e1skor meg m\u00e1r kiszolg\u00e1ltatott helyzetben voltam. Izgat\u00f3 volt a hatalmas test, \u00e9s hogy meg\u00e9rinthetem, meg kell \u00e9rintenem minden n\u00e9gyzetmillim\u00e9ter\u00e9t. Igyekeztem megfelelni az elv\u00e1r\u00e1sainak, hogy \u00e9lvezze a f\u00fcrdet\u00e9st.
\nPersze \u0150 ezt \u00e9szrevette, \u00e9s szeml\u00e1tom\u00e1st kedv\u00e9t lelte benne. Ir\u00e1ny\u00edtott, de nem parancsolt, ha a vessz\u0151 nincs a zuhanyz\u00f3ban, senki sem hitte volna, hogy egy szado-mazo sze\u00e1nsz kezdete zajlik, ink\u00e1bb egy szeretkezni k\u00e9sz\u00fcl\u0151 p\u00e1r f\u00fcrd\u00e9s\u00e9nek l\u00e1tta volna b\u00e1rki, ami lezajlott.<\/p>\n
Megmostam a haj\u00e1t, b\u00e1r a piper\u00e9kkel zavarban voltam, alig tal\u00e1ltam meg, melyik a sampon, de azt\u00e1n csak elboldogultam. \u00c9lveztem, ahogy bej\u00e1rom a test\u00e9nek minden zug\u00e1t, \u00e9s cseppet sem b\u00e1ntam volna, ha a v\u00e9gtelens\u00e9gig tartana f\u00fcrdet\u00e9s. Simogattam, cs\u00f3koltam, \u0150 pedig \u00e9lvezettel fogadta szorgoskod\u00e1som, n\u00e9ha figyelmeztetve, hogy mely testr\u00e9szeit r\u00e9szes\u00edtsem nagyobb figyelemben. M\u00e1r nem igaz\u00e1n volt olyan t\u00e1j, amit t\u00f6bbsz\u00f6r be ne j\u00e1rtam volna, \u00e9ppen el\u0151tte t\u00e9rdeltem, \u00e9s l\u00e1bait simogattam, mikor eltolt mag\u00e1t\u00f3l.
\n– Most nekem kell pisilnem! – mondta sejtelmesen mosolyogva, \u00e9s a puncij\u00e1t simogatva.
\nAzonnal visszat\u00e9rtem a val\u00f3s\u00e1gba, \u00e9s visszav\u00e1ltoztam szolg\u00e1v\u00e1. A besz\u00e9lget\u00e9seink sor\u00e1n sz\u00f3 esett err\u0151l, m\u00e1rmint, hogy szeretn\u00e9m megk\u00f3stolni a vizelet\u00e9t, hogy kifejezzem al\u00e1zatom. Nem mondott egy\u00e9rtelm\u0171 igent, \u00e9s nemet sem k\u00e9r\u00e9semre, csak annyit, hogy nem idegenkedik t\u0151le. H\u00e1t most szembes\u00fcltem a v\u00e1gyammal. Fogalmam sem volt, hogyan szeretn\u00e9, csak t\u00e9rdeltem el\u0151tte \u00e9s v\u00e1rtam, hogy utas\u00edtson.
\n– Hozz egy poharat! – parancsolta, de a hangja nem volt olyan hat\u00e1rozott, mint m\u00e1skor.
\nT\u00e9rden m\u00e1sztam ki a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1b\u00f3l, \u00e9s egy k\u00e9tdecis poh\u00e1rral a kezemben t\u00e9rtem vissza.
\nA csemp\u00e9nek d\u0151lve terpesztette sz\u00e9t l\u00e1bait, mikor feln\u00e9ztem, \u00e9reztem, hogy bizonytalan, megtegye-e, vagy sem?
\nA poharat a nemi szerve al\u00e1 tartottam, \u00e9s szinte k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gve n\u00e9ztem fel R\u00e1.
\nKicsit sz\u00e9th\u00fazta szem\u00e9remajkait, \u00e9s pisilni kezdett. A poh\u00e1r hamar megtelt, \u00e9s parancsra v\u00e1rva tartottam a kezemben.
\n– Idd meg! – parancsolta bizonytalanul. Ha megteszed, lehet, hogy leh\u00e1nylak! – mondta, \u00e9s \u00e9reztem komolyan is gondolja, mert annyira \u00faj volt sz\u00e1m\u00e1ra a helyzet, hogy egy m\u00e1sik ember a pisij\u00e9t tartja a kez\u00e9ben, \u00e9s csak parancsra v\u00e1r, hogy megigya.
\nBelekortyoltam a poh\u00e1rba, \u00e9s feln\u00e9ztem az \u00darn\u0151mre. Nem l\u00e1ttam undort az arc\u00e1n, nem kellett f\u00e9lnem, hogy val\u00f3ban h\u00e1nyni fog. Azt hiszem, akkor \u00e9rtette meg, hogy ez sz\u00e1momra a teljes odaad\u00e1st jelenti. Ism\u00e9t a sz\u00e1mhoz emeltem a poharat, \u00e9s kiittam. Aki m\u00e9g nem tett ilyet, nem tudhatja, milyen \u00e9rz\u00e9s. Biztosan sokakb\u00f3l undort v\u00e1lt ki, pedig t\u00e9vednek, mert szerintem enn\u00e9l jobban nem lehet kifejezni a m\u00e1sik ir\u00e1nti \u00e9rzelmeket. Letettem a poharat \u00e9s parancs n\u00e9lk\u00fcl kinyaltam \u00darn\u0151m pin\u00e1j\u00e1t. Megfogta a fejem, \u00e9s felh\u00fazott.<\/p>\n
Nem kis meglepet\u00e9semre, a sz\u00e1j\u00e1ra vonta a fejem, \u00e9s a sz\u00e1mra tapadt. Ett\u0151l nagyobb elismer\u00e9st, el sem tudtam k\u00e9pzelni. Hosszan cs\u00f3kol\u00f3ztunk, \u00e9s valami olyasmit \u00e9reztem, mint mikor az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1sn\u00e1l vont mag\u00e1hoz. Gondoskod\u00e1st \u00e9s szeretetet.
\nMikor eltolt mag\u00e1t\u00f3l, cseppet sem b\u00e1ntam, hogy megtettem. Igazi szolg\u00e1nak \u00e9reztem magam, aki kifejezte \u00darn\u0151je ir\u00e1nti al\u00e1zat\u00e1t, \u00e9s ragaszkod\u00e1s\u00e1t. Igaz, nem \u00edgy k\u00e9pzeltem ezt a r\u00e9szt, sokkal ink\u00e1bb megal\u00e1z\u00f3bbnak, valami m\u00e1s szitu\u00e1ci\u00f3ban, de nem b\u00e1ntam, hogy \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt.
\n– T\u00f6r\u00f6lj meg! – parancsolta.
\nEgyszer\u0171 parancs, de m\u00e9gis probl\u00e9m\u00e1t okozott a teljes\u00edt\u00e9se. Teljesen elvar\u00e1zsolt \u00e1llapotban voltam, \u00e9s b\u00e1r igyekeztem, t\u00f6bb helyen vizes maradt a teste, \u00e9s sz\u00f3v\u00e1 is tette, de pontosan tudta, hogy k\u00e9ptelen vagyok figyelni a feladatra. T\u00fcrelmes \u00e9s nyugodt volt, azt\u00e1n, csak siker\u00fclt sz\u00e1razra t\u00f6r\u00f6ln\u00f6m.
\n– Kend le a testem! – hangzott az utas\u00edt\u00e1s.
\nValamilyen szerrel kellett bekennem a b\u0151r\u00e9n l\u00e9v\u0151 ki\u00fct\u00e9seket, amit a meleg, \u00e9s az izzad\u00e1s okozott, majd bekentem a test\u00e9t kr\u00e9mmel. Meztelen\u00fcl ment az \u00e1gyhoz \u00e9s elny\u00falt rajta.
\n– Takarj be, \u00e9s menj borotv\u00e1lkozni!
\nMegtettem, \u00e9s alapos borotv\u00e1lkoz\u00e1sba kezdtem, mert tudtam, milyen \u00e9rz\u00e9keny az arca. Mikor v\u00e9geztem, visszamentem a szob\u00e1ba, \u00e9s let\u00e9rdeltem az \u00e1gy mellett. Sz\u00e9p lassan fel\u00fclt, \u00e9s hagyta, hogy a takar\u00f3 lecs\u00fasszon a test\u00e9r\u0151l.
\n– Bontsd ki a hajam! – parancsolta.
\nF\u00e9s\u0171t vetem a kezembe, \u00e9s \u00f3vatosan kezdtem f\u00e9s\u00fclgetni vizes haj\u00e1t. Mit mondjak, ebben sem voltam valami \u00fcgyes, de az\u00e9rt siker\u00fclt.
\n– \u00c9s most leborotv\u00e1lsz! El\u0151sz\u00f6r a l\u00e1baimat, azut\u00e1n a puncim! – hangzott a k\u00f6vetkez\u0151 utas\u00edt\u00e1s.
\nNem egyszer\u0171 feladat n\u0151i l\u00e1bat borotv\u00e1lni, r\u00e1 kellet j\u00f6nn\u00f6m. A borotva. amit \u00darn\u0151m hozott, sehogyan sem akarta sim\u00e1v\u00e1 tenni a l\u00e1bsz\u00e1rakat, ez\u00e9rt enged\u00e9lyt k\u00e9rtem, hogy a saj\u00e1tomat haszn\u00e1lhassam. H\u00e1t azzal sem ment k\u00f6nnyebben.
\n\u00dagy-ahogy siker\u00fclt lesz\u0151rtelen\u00edtenem \u00darn\u0151m l\u00e1bait, de nem volt el\u00e9gedett.
\n– Ha magamnak csin\u00e1lom, k\u00e9t perc alatt v\u00e9gzek vele a zuhany alatt, \u00e9s sokkal sim\u00e1bb, nem borost\u00e1s! – mondta kritikusan.
\n– Borotv\u00e1ld le a puncim, de vigy\u00e1zz, meg ne v\u00e1gj! Azt csin\u00e1lsz vele, amit akarsz! Teljesen csupaszra borotv\u00e1lhatod, vagy fazonra, ahogy tetszik, r\u00e1d b\u00edzom! – mondta, sz\u00e9tt\u00e1rva l\u00e1bait.<\/p>\n
Ism\u00e9t a saj\u00e1t csapd\u00e1mba estem, hiszen \u00e9n akartam abszol\u00fat szolga lenni. Soha \u00e9letemben nem csin\u00e1ltam, m\u00e9g ilyesmit. F\u00e9ltem, \u00e9s izgatott is voltam, ez\u00e9rt a legegyszer\u0171bb megold\u00e1st v\u00e1lasztottam, vagyis leborotv\u00e1lom az eg\u00e9szet. A feladat \u00edgy sem volt egyszer\u0171. \u00d3vatosan borotv\u00e1ltan a szem\u00e9remdombot, majd a duzzadt szem\u00e9remajkakat. \u00darn\u0151m nem volt el\u00e9gedett, ujjaival simogatta a nemi szerv\u00e9t, ellen\u0151rizve a munk\u00e1m. J\u00f3 id\u0151be telt. m\u00edg siker\u00fclt teljes\u00edtenem a parancs\u00e1t \u00fagy, hogy el\u00e9gedett legyen a munk\u00e1mmal. Megk\u00f6nnyebb\u00fcltem, pedig m\u00e9g nem volt v\u00e9ge a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1saimnak.
\n– \u00d6lt\u00f6ztess fel! – parancsolta, a m\u00e1sik hever\u0151n l\u00e9v\u0151 ruhadarabjaira mutatva.
\nEz\u00fattal nem felejtettem el a harisny\u00e1t, vettem egy fekete combfixet, \u00e9s az \u00darn\u0151m el\u00e9gedettnek l\u00e1tszott. Kibontottam, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam form\u00e1s l\u00e1baira h\u00fazni. H\u00e1t nem remekeltem, de eln\u00e9z\u0151 volt \u00e9s seg\u00edtett. Nagyon j\u00f3l \u00e1llt a l\u00e1b\u00e1n a csipke d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u0171 nylon harisnya, de nem sok id\u0151t hagyott, hogy csod\u00e1lhassam. A melltart\u00f3j\u00e1ra mutatott. Fekete melltart\u00f3val a kezemben \u00e1lltam el\u0151tte, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam r\u00e1adni. B\u00e1rmennyire is igyekeztem, sehogyan sem siker\u00fclt hatalmas kebleit beigaz\u00edtanom a feh\u00e9rnem\u0171be. Egy ideig t\u0171rte a b\u00e9n\u00e1z\u00e1som azt\u00e1n fel\u00e1llt.
\n– Nem figyelted m\u00e9g meg, hogyan veszem fel a melltart\u00f3mat? Megmutatom! – mondta \u00e9s pillanatok alatt a hely\u00fckre ker\u00fcltek a keblek.
\n– Add r\u00e1m a ruh\u00e1mat!
\nA m\u00e1r ismer\u0151s kombin\u00e9szab\u00e1s\u00fa, fekete szat\u00e9n ruh\u00e1t h\u00faztam a test\u00e9re, \u00e9s miut\u00e1n eligazgattam, vissza\u00fclt az \u00e1gyra.
\n– A cip\u0151imet!
\nEl\u0151vettem fekete t\u0171sark\u00fa cip\u0151it, \u00e9s miel\u0151tt a l\u00e1baira h\u00faztam volna, lenyaltam \u0151ket. Ott t\u00e9rdeltem \u00darn\u0151m el\u0151tt, \u00e9s tudtam, hamarosan kezdet\u00e9t veszi a tort\u00fara.
\nAz \u00darn\u0151m r\u00e1rakta a csukl\u00f3imra a b\u0151rbilincseket, \u00e9s a szem\u00e9ben megjelent a sejtelmes f\u00e9ny, ami egyszerre volt f\u00e9lelmetes, \u00e9s izgat\u00f3. Feljebb h\u00faz\u00f3dott az \u00e1gyon, \u00e9s f\u00e9lig \u00fcl\u0151, f\u00e9lig fekv\u0151 testhelyzetet vett fel, egyre s\u0171r\u0171bben n\u00e9zegetve a szoba sark\u00e1ba, ami az emeletre vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151 alatt volt. Az arc\u00e1n k\u00e9jes mosoly jelent meg. Kezdett rossz el\u0151\u00e9rzetem lenni\u2026
\n– Elk\u00e9pzeltem p\u00e1rszor, hogy van egy sz\u00e9p t\u00e1gas h\u00e1zam, \u00e9s a szolg\u00e1kat a sz\u00e1mukra kijel\u00f6lt helyen tartom. Egyre jobban tetszik nekem az a sarok. Mit sz\u00f3ln\u00e1l hozz\u00e1, ha beparancsoln\u00e1lak, \u00e9s ott kellene elt\u00f6ltened ezt a m\u00e1sf\u00e9l napot? – mondta, \u00e9s \u00e9reztem a hangj\u00e1n, hogy komolyan latolgatja a terv\u00e9t.<\/p>\n
H\u00e1t nem lelkesedtem. A sarok alig volt t\u00f6bb egy n\u00e9gyzetm\u00e9tern\u00e9l. Rem\u00e9ltem, hogy csak tr\u00e9fa az eg\u00e9sz, de szemei tov\u00e1bbra is sejtelmesen csillogtak, \u00e9s egyre s\u0171r\u0171bben pislantott a sarok fel\u00e9.
\n– Izgalmas gondolat. M\u00e9g rendesen ki sem tudn\u00e1l ny\u00fajt\u00f3zni, a padl\u00f3 kem\u00e9ny \u00e9s hideg, de tal\u00e1n l\u00f6khetn\u00e9k le neked egy p\u00e1rn\u00e1t. Ugye tudod, hogy megtehetem? Akarod? – mondta, szeml\u00e1tom\u00e1st \u00e9lvezettel.
\nIsmertem m\u00e1r \u00e9s tudtam, k\u00e9pes megtenni. Eddig is mindig meglepett valami hirtelen \u00f6tlettel, de akkor sem lelkesedtem, \u00e9s szinte k\u00f6ny\u00f6rg\u0151 tekintettel n\u00e9ztem fel r\u00e1.
\n– Na m\u00e1ssz be! – parancsolta hat\u00e1rozottan.
\nAzt is tudtam, hogy semmi \u00e9rtelme az ellenkez\u00e9snek, csak \u00e9n l\u00e1thatom a k\u00e1r\u00e1t, ha nem engedelmeskedek. Bem\u00e1sztam h\u00e1t a sarokba, ami sz\u0171kebb volt mint gondoltam. Az \u00darn\u0151m el\u00e9gedetten mosolygott, k\u00e9nyelmesen ny\u00fajt\u00f3zva az \u00e1gyban. Kezdtem azt hinni, hogy val\u00f3ban ott kell t\u00f6ltenem a k\u00f6vetkez\u0151 \u00f3r\u00e1kat.
\n– Mondjuk, olvasgathatn\u00e9k, vagy b\u00e1rmi egyebet csin\u00e1lhatok, \u00e9s ha sz\u00fcks\u00e9gem van valamire, h\u00e1t k\u00e9zn\u00e9l vagy – folytatta tov\u00e1bb, nem kis \u00e9lvezettel.
\nTeljesen elbizonytalanodtam, b\u00e1r a helyzet, izgat\u00f3 volt, nem igaz\u00e1n erre sz\u00e1m\u00edtottam. Az \u00darn\u0151mnek pedig esze ag\u00e1ban sem volt eloszlatni a k\u00e9tked\u00e9semet. K\u00e9nyelmesen fek\u00fcdt a hever\u0151n, majd el\u0151vette az \u00e9jjeliszekr\u00e9ny fi\u00f3kj\u00e1b\u00f3l a pap\u00edrt, amit \u00edrtam.
\n– L\u00e1ssuk, mit alkott\u00e1l? – mondta k\u00edv\u00e1ncsian, \u00e9s k\u00e9jesen mosolyogva.
\n– Hmmm! Eg\u00e9szen t\u0171rhet\u0151 az \u00edr\u00e1sod! – dics\u00e9rt meg \u00e9s olvasni kezdte a tartalm\u00e1t.<\/p>\n
Nyilatkozat
\nAlul\u00edrott A. Sz. kijelentem, hogy a mai \u00e9s holnapi napon \u00darn\u0151m, Alexa szabadon rendelkezik velem. B\u00e1rmit tesz is, az a beleegyez\u00e9semmel \u00e9s akaratomb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nik.
\n2008. m\u00e1rcius 17.
\nA. Sz. szolga.<\/p>\n
Egyre h\u00fcly\u00e9bben \u00e9reztem magam a kis vacokban, mik\u00f6zben figyeltem az arc\u00e1t. Miut\u00e1n elolvasta a p\u00e1r soros \u00edr\u00e1st, arc\u00e1n kedves mosoly jelent meg, \u00e9s fel\u00e9m fordulva mag\u00e1hoz h\u00fazott. \u0150szinte \u00e9s szeretetteljes cs\u00f3kot kaptam.
\n– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m! – mondta \u00e9s eltette a pap\u00edrt.
\n– Ne mondd, hogy gonosz vagyok, kim\u00e1szhatsz! – mondta kegyesen.
\nH\u00e1l\u00e1san n\u00e9ztem r\u00e1, \u00e9s elindultam, hogy az \u00e1gyon kereszt\u00fcl kim\u00e1sszak.
\n– \u00c1llj! Nem \u00edgy! Ott m\u00e1ssz ki! – mutatott parancsol\u00f3an a l\u00e9pcs\u0151 alj\u00e1ra.
\nD\u00f6bbenten kaptam fel a fejem, \u00e9s meredtem r\u00e1. A parancs teljes\u00edt\u00e9se lehetetlen volt. Pontosan tudtam, hogy k\u00e9ptelens\u00e9get k\u00edv\u00e1n, ott nem f\u00e9rek ki.
\n– Pr\u00f3b\u00e1ld meg! – mondta gonoszul nevetve.
\nAz els\u0151 l\u00e9pcs\u0151fok tal\u00e1n tizen\u00f6t centire lehetett a padl\u00f3t\u00f3l, \u00e9s a ny\u00edl\u00e1s sz\u00e9less\u00e9ge \u00fagy \u00f6tven-hatvan centim\u00e9ter. A helyzet rem\u00e9nytelen volt, de nem ellenkezhettem. Lehasaltam, \u00e9s bek\u00fasztam a l\u00e9pcs\u0151 al\u00e1, megpr\u00f3b\u00e1lva a lehetetlent. Csak akkor h\u00faz\u00f3dtam vissza, mikor \u00darn\u0151m bel\u00e1tta, hogy nem f\u00e9rek ki, vagy ha tov\u00e1bb pr\u00f3b\u00e1lkozok, beszorulok a l\u00e9pcs\u0151 al\u00e1.
\n– Izgalmas lenne korb\u00e1ccsal, vagy p\u00e1lc\u00e1val verni a tested, m\u00edg meg nem teszed, amit parancsoltam. Azt hiszem, nagyon \u00e9lvezn\u00e9m az igyekezeted\u2026 – mondta m\u00e9g mindig azon morfond\u00edrozva, hogyan el\u00e9g\u00edthetn\u00e9m ki k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1t. Rem\u00e9ltem, hogy letesz a sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1r\u00f3l, \u00e9s \u0151szinte r\u00e9m\u00fclettel, k\u00f6ny\u00f6rg\u0151 tekintettel meredtem R\u00e1. Egy ideig m\u00e9g hagyta, hagy v\u00edv\u00f3djak, azt\u00e1n kedvesen elmosolyodott.
\n– Gyere, m\u00e1ssz ki!
\nMegk\u00f6nnyebb\u00fclve m\u00e1sztam ki a sarokb\u00f3l, \u0150 pedig el\u00e9gedetten mosolygott.<\/p>\n
– Val\u00f3ban felizgatott a gondolat, \u00e9s ha van egy cseppnyi es\u00e9lyed, hogy kif\u00e9rj, ki is pr\u00f3b\u00e1ltam volna – mondta, megsimogatva a fejem.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A busz\u00e1llom\u00e1son tal\u00e1lkoztunk \u00darn\u0151mmel. Kicsit hamarabb \u00e9rkeztem, ez\u00e9rt gondoltam, sz\u00e9tn\u00e9zek a k\u00f6rny\u00e9kb\u00e9li piacon. Nem kellett volna. Mikor vissza\u00e9rtem, \u00darn\u0151m m\u00e1r ott v\u00e1rt a megbesz\u00e9lt helyen, \u00e9s azonnal le is sz\u00eddott k\u00f3borl\u00e1som\u00e9rt. Szem\u00e9rmes szorong\u00e1s, v\u00e1gy, \u00e9s sz\u00f3tlans\u00e1g az, amit \u00e9reztem. A szorong\u00e1somat a fogadtat\u00e1s tov\u00e1bb n\u00f6velte, de szerencs\u00e9re hamar megenyh\u00fclt \u00darn\u0151m, \u00e9s egy\u00fctt indultunk, hogy megvehessem … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":16,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[568,49046,693,1673,1793,49057,2373,2410,2482,2539,2709,2879],"class_list":["post-2005","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenetek","tag-domina","tag-erotika","tag-eroszak","tag-mazo","tag-mistress","tag-porno","tag-sex","tag-sm","tag-szado","tag-szex","tag-sztori","tag-tortenet"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2005","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/users\/16"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2005"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2005\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2005"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2005"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2005"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}