Pontosan tudtad, hogy nagyon f\u00e9lek a t\u0171kt\u0151l, hiszen megbesz\u00e9lt\u00fck, de persze eszed \u00e1g\u00e1ban sem volt lemondani r\u00f3luk. R\u00e9m\u00fclten n\u00e9ztem a m\u00e1sik \u00e1gyra, mik\u00f6zben r\u00e1gy\u00fajtottam. Te is cigizt\u00e9l, a szemedben azzal a furcsa sejtelmes csillog\u00e1ssal, amit m\u00e1r kezdtem ismerni. Tudtam, az a r\u00e9sz k\u00f6vetkezik, amit megbesz\u00e9lt\u00fcnk. Az eddigiek spont\u00e1n dolgok voltak, de most minden forgat\u00f3k\u00f6nyv szerint fog t\u00f6rt\u00e9nni. Szenvedtem \u00e9s nem csak a melegt\u0151l.<\/p>\n
Szerettem volna, ha a cigi sosem fogyna el, de persze ez lehetetlen, \u00e9s tudtam, elj\u00f6n az id\u0151. N\u00e9ztelek. B\u00e1tor\u00edt\u00f3an, \u00e1m egyben fenyeget\u0151en csillogtak a szemeid. Ott kuporogtam \u00e1baid el\u0151tt k\u00f6ny\u00f6rg\u0151 tekintettel, \u00e9s tudtam, ha elsz\u00edvod a cigid, folytat\u00f3dik a tort\u00fara. Nem t\u00e9vedtem. Elnyomtad a csikket, kaptam egy biztat\u00f3 cs\u00f3kot, azt\u00e1n j\u00f6tt a t\u0171z. K\u00f6teleket adt\u00e1l a kezembe.
\n– Seg\u00edts!
\nA matrac alatt kellett \u00e1th\u00faznom a k\u00f6teleket, aminek a rendeltet\u00e9se egy\u00e9rtelm\u0171 volt\u2026
\n– K\u00e9sz vagy? \u2013 k\u00e9rdezted.
\nHatalmasat s\u00f3hajtottam.
\n– Igen \u00darn\u0151m.
\n– Akkor fek\u00fcdj fel az \u00e1gyra, hanyatt! \u2013 utas\u00edtott\u00e1l.
\nMegtettem, \u00e9s olyan \u00e9rz\u00e9s volt, mintha a veszt\u0151helyemre kellett volna lefek\u00fcdn\u00f6m. El\u0151sz\u00f6r a bok\u00e1imat k\u00f6t\u00f6zted ki, sz\u00e9tfesz\u00edtve a l\u00e1baimat, majd a csukl\u00f3imon l\u00e9v\u0151 bilincsekbe f\u0171zted be a k\u00f6telet, \u00e9s megfesz\u00edtve r\u00f6gz\u00edtetted kezeimet is. Furcsa \u00e9rz\u00e9s volt, teljesen kiszolg\u00e1ltatva \u00e9s v\u00e9dtelen\u00fcl. Eszembe jutott: lehet, hogy m\u00e9gis csak jobb lenne, ha lenne menek\u00fcl\u0151sz\u00f3, de nem volt, \u00e9s \u00e9n akartam \u00edgy. M\u00e1r k\u00e9s\u0151 b\u00e1nat.<\/p>\n
Persze nem sietted el a dolgot. Nem est\u00e9l nekem, s\u0151t, ellenkez\u0151leg. Le\u00fclt\u00e9l mell\u00e9m \u00e9s simogatt\u00e1l, f\u0151leg az \u00e1gy\u00e9komat. Szerettem volna, ha \u00e1llna is a farkam, de b\u00e1rmennyire akartam, nem ment. Tudtam, Te is ezt akarod, be is vetett\u00e9l mindent. Rettenetesen sz\u00e9gyelltem magam, \u00e9s ez csak fokozta a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1gomat. \u00c1ltal\u00e1ban nagyon \u00e9lvezem a szop\u00e1st, de most blokk volt. Er\u0151lk\u00f6dtem, de ann\u00e1l rosszabb volt, v\u00e9g\u00fcl feladtam. Nem \u00fagy Te. Valamivel bef\u00fajtad a farkam, nem tudtam, mi az. \u00c9reztem nyelved gyeng\u00e9d simogat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ajkaid puhas\u00e1g\u00e1t, azt\u00e1n valami hideget. Nem tudtam, mi az \u00e9s tal\u00e1n nem is akartam.
\n– Nem cs\u00edp? \u2013 k\u00e9rdezted, \u00e9s mivel nemleges v\u00e1laszt adtam, megism\u00e9telted, majd \u00fajra a m\u00e1r ismert melegs\u00e9get \u00e9s simogat\u00e1st \u00e9reztem. Eltartott p\u00e1r percig. El\u0151sz\u00f6r csak h\u0171t\u00f6tt, ut\u00e1na cs\u00edpett.
\n– Nem is tudom, mi\u00e9rt haszn\u00e1lom, mikor ut\u00e1lom az \u00edz\u00e9t! \u2013 mondtad, mikor befejezted a k\u00e9nyeztet\u00e9sem, \u00e9s megmutattad, mi okozta a hidegs\u00e9get. Ma sem tudom pontosan mi volt az, csak annyit, hogy mentolos \u00edz\u0171.
\n– Ez az, amit nem szeretek! Mit gondolsz, milyen fogkr\u00e9mmel most\u00e1l fogat? Mi a neve?
\nH\u00e1t fogalmam sem volt, mit kellene v\u00e1laszolnom, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n, hogy j\u00f6n ez most a k\u00e9pbe, de azt\u00e1n meg\u00e9rtettem. A mentol. Valami mentolos spray-vel f\u00fajtad be a farkam.
\n– Az egyetlen fogkr\u00e9m, ami nem tartalmaz mentolt. Gabi a neve \u2013 adtad meg a magyar\u00e1zatot, de az\u00e9rt folytattad.<\/p>\n
Nem volt rossz, csak h\u00e1t tudtam, mi k\u00f6vetkezik. F\u00e9ltem, hogy a tehetetlens\u00e9gem miatt feld\u00fch\u00f6dsz, de szerencs\u00e9re nem \u00edgy volt, nagyon toler\u00e1ns volt\u00e1l, szerintem meg\u00e9rezted, mi zajlik le bennem. F\u00f6l\u00e9m \u00fclt\u00e9l lovagl\u00f3 p\u00f3zban \u00e9s elkezdted a tort\u00far\u00e1t. El\u0151sz\u00f6r a csipeszekkel. Ezekt\u0151l nem f\u00e9ltem, ismertem a hat\u00e1sukat.
\nSz\u00e9p sorj\u00e1ban kezdted a melleimre rakni a ruhasz\u00e1r\u00edt\u00f3kat, \u00e9s bosszankodt\u00e1l, mert nem akartak meg\u00e1llni.
\n– Ez nem igaz! Csupa izom!
\nDe az\u00e9rt nem adtad fel most sem, \u00e9s siker\u00fclt feld\u00edsz\u00edtened. Ker\u00fclt egy-egy a bimb\u00f3imra is. Nem f\u00e1jt, de pontosan tudtam, ahogy telik az id\u0151, \u00fagy lesz egyre elviselhetetlenebb. Azt\u00e1n \u00faj csipeszeket mutatt\u00e1l be, \u00e9s hamarosan megtudtam, hova sz\u00e1nod. Persze fel is ker\u00fclt, a fitym\u00e1mra. Ez m\u00e1r nem volt \u00e9ppen kellemes, de t\u0171rtem. A k\u00f6vetkez\u0151 egy farkasfog\u00fa csipesz volt.
\n– Ezt ismered? \u2013 k\u00e9rdezted k\u00e9jesen mosolyogva.
\nH\u00e1t persze, hogy ismertem, f\u00fcgg\u00f6nycsipesz volt. Megijedtem, mert tudtam, iszonyatosan f\u00e1j. L\u00e1ttad rajtam a f\u00e9lelmet \u00e9s tetszett Neked. A saj\u00e1t karodon mutattad be, milyen, ha az emberen van, de nem volt sz\u00e1nd\u00e9kod r\u00e1m rakni. Annyira f\u00e9ltem m\u00e1r, tudtad, nem viseln\u00e9m el. A csipeszek megtett\u00e9k a j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1sukat, a mellbimb\u00f3im szinte \u00e9gtek, \u00e9s f\u00e1jtak m\u00e1r rendesen a lentiek is. N\u00e9ha megpiszk\u00e1ltad \u0151ket \u00e9s figyelted a reag\u00e1l\u00e1som. Ez nagyon megnyugtat\u00f3 volt. Tudtam, b\u00e1rmit tehetsz velem, nem tudok v\u00e9dekezni, nincs menek\u00fcl\u0151szavam, mert b\u00edztam Benned, de \u00e9reztem, nagyon figyelsz.
\nA meleg ellen\u00e9re szinte \u00e1lland\u00f3an remegtem alattad. Nem b\u00edrtad tov\u00e1bb a h\u0151s\u00e9get, leh\u00faztad a ruh\u00e1dat. A l\u00e1tv\u00e1ny meglepett \u00e9s csod\u00e1latos volt. Tudtam, hatalmas melleid vannak, hiszen \u00e9reztem \u0151ket, de eddig m\u00e9g nem l\u00e1thattam. A ruha alatt fekete melltart\u00f3 tartotta kord\u00e1ban \u0151ket. Nem csak a m\u00e9ret b\u0171v\u00f6lt el, hanem a b\u0151r\u00f6d finoms\u00e1ga is. Szinte hihetetlen volt. Finom, selymes b\u0151r, semmi r\u00e1nc, mint egy h\u00fasz \u00e9ves l\u00e1ny\u00e9, vagy ink\u00e1bb egy bab\u00e1\u00e9. Volt mit n\u00e9znem, hiszen a ruha eddig csak a l\u00e1baidatat engedte l\u00e1tni, na \u00e9s az \u00e1gy\u00e9kod, most viszont szinte meztelen\u00fcl l\u00e1ttalak. Hatalmas mellek, f\u00e9lelmetes has, amibe szinte azonnal belek\u00e9pzeltem magam. L\u00e1ttam a cs\u00e1sz\u00e1rmetsz\u00e9s nyomait, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem tasz\u00edtott. Ott \u00fclt\u00e9l rajtam \u00e9s figyelted a reag\u00e1l\u00e1som. Szerettelek volna meg\u00f6lelni, de ez lehetetlen volt. F\u00f6l\u00e9m hajolt\u00e1l, hogy a sz\u00e1mmal majdnem el\u00e9rhessem a melleidet, de csak majdnem.
\nEmeltem a fejem, Te pedig ennek megfelel\u0151en korrig\u00e1ltad a t\u00e1vols\u00e1got. Szeml\u00e1tom\u00e1st \u00e9lvezted a k\u00fcszk\u00f6d\u00e9sem. Bel\u00e1ttam, \u00e9rtelmetlen dolog az er\u0151lk\u00f6d\u00e9sem, nem \u00e9rhetem el a melleidet, \u00e9s Te is megel\u00e9gelted ezt a j\u00e1t\u00e9kot. Egy kef\u00e9t vett\u00e9l fel az \u00e1gyr\u00f3l, aminek ac\u00e9lt\u00fcsk\u00e9i voltak.
\n– Tudod, mi ez?
\nNem volt neh\u00e9z kital\u00e1lni. L\u00f3\u00e1pol\u00f3 kef\u00e9nek tal\u00e1ltam, de kider\u00fclt, nem az, hanem kutya\u00e1pol\u00f3, a l\u00e9nyeg viszont ugyanaz. Nem kellett sokat v\u00e1rnom, hogy k\u00f6zelebbr\u0151l is megismerkedjek vele, mert a b\u0151r\u00f6mh\u00f6z nyomtad \u00e9s a mellkasomon, majd a hasamon kezdted h\u00fazg\u00e1lni. Nem volt rossz, csak mikor bel\u00e9m nyomtad. M\u00e1r kezdtem azt hinni, hogy le\u00e1polsz vele, de szerencs\u00e9re nem tetted. \u00dajabb dolgot mutatt\u00e1l, ami a seb\u00e9szetben haszn\u00e1lt k\u00f6t\u00e9sr\u00f6gz\u00edt\u0151 volt. Fogalmam sem volt, mi a c\u00e9lod vele, de ez\u00fattal sem kellett sokat v\u00e1rnom. Lev\u00e1gt\u00e1l egy darabot, \u00e9s \u00f6sszesodorva a farkamra h\u00faztad. Azt\u00e1n utas\u00edtott\u00e1l, csukjam be a szemem, \u00e9s ne merjem kinyitni. Fogalmam sem volt, mi k\u00f6vetkezik, \u00e9s szinte automatikusan engedelmeskedtem, felk\u00e9sz\u00fclve az \u00fajabb f\u00e1jdalomra. A t\u0171k, m\u00e9g mindig a m\u00e1sik hever\u0151n pihentek \u00e9s azokt\u00f3l rettegtem igaz\u00e1n, na \u00e9s eddig szinte hasztalanul \u00e9gtek a gyerty\u00e1k is. Tudtam, nem lesz \u00edgy sok\u00e1ig. A f\u00e1jdalom helyet valami eg\u00e9szen m\u00e1st \u00e9reztem. Leszedted a fitym\u00e1mra rakott csipeszeket \u00e9s a pof\u00e1k szor\u00edt\u00e1sa helyett a sz\u00e1dat \u00e9reztem, amint gyeng\u00e9den k\u00f6rbefogja a makkom. Remegtem, \u00e9s nem tudn\u00e1m megmondani, hogy a f\u00e9lelemt\u0151l, vagy az izgalomt\u00f3l. Nagyon kellemes volt, de a blokk tov\u00e1bb tartott, pr\u00f3b\u00e1ltam minden idegsz\u00e1lammal az \u00e9rz\u00e9sre koncentr\u00e1lni, de csak rosszabb lett. Te viszont nem zavartattad magad.<\/p>\n
Vissza\u00fclt\u00e9l f\u00f6l\u00e9m a kedvenc p\u00f3zodban, \u00e9s sejtelmesen mosolyogt\u00e1l. M\u00e1r tudtam, a v\u00edz ut\u00e1n a t\u0171z j\u00f6n. Kicsit f\u00e9szkel\u0151dt\u00e9l rajtam, azt\u00e1n leszedted a m\u00e9g melleimen maradt csipeszeket. A bimb\u00f3im m\u00e1r \u00e9gtek rendesen. M\u00e1r csak az azokon l\u00e9v\u0151 k\u00e9t csipesz volt rajtam.
\n– Most vegy\u00e9l nagy leveg\u0151t! \u2013 utas\u00edtott\u00e1l.
\nNem \u00e9rtettem mi\u00e9rt, de mikor levetted az els\u0151 csipeszt, meg\u00e9rtettem. \u00c9get\u0151 f\u00e1jdalom has\u00edtott bel\u00e9m. Pontosan tudtad, hogy \u00edgy lesz. V\u00e1rt\u00e1l kicsit, azt\u00e1n levetted a m\u00e1sikat is. A f\u00e1jdalom enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re f\u00f6l\u00e9m hajolt\u00e1l, \u00e9s megpuszilgattad az \u00e9g\u0151 helyeket. Nem is puszi volt, mint ink\u00e1bb cs\u00f3k, hiszen a nyelveddel simogattad a megk\u00ednzott bimb\u00f3im. Azt\u00e1n felvetted az egyik gyerty\u00e1t, \u00e9s a szemedben megjelent az a huncut mosoly, amit mindig akkor l\u00e1ttam, mikor k\u00ednozni k\u00e9sz\u00fclsz.
\nGondoltam, most t\u00e9vedni fogsz, hiszen ismertem a gyertya hat\u00e1s\u00e1t, \u00e9s cseppet sem f\u00e9ltem t\u0151le. Hamar bel\u00e1ttam: t\u00e9vedtem. A gyerty\u00e1t \u00fagy tizen\u00f6t centire tartottad a testemt\u0151l, \u00e9s mikor megd\u00f6nt\u00f6tted, \u00e9get\u0151 f\u00e1jdalmat \u00e9reztem. Ezt nem j\u00e1t\u00e9k volt, hanem val\u00f3di k\u00ednz\u00e1s! Pontosan ismerted a t\u00e1vols\u00e1got, amelyr\u0151l a megolvadt viasz \u00e9get. A cseppek a melleimen landoltak, \u00e9s ez m\u00e9g elviselhet\u0151 volt, de azt\u00e1n sz\u00e9p lassan haladt\u00e1l lefel\u00e9. Kip\u00e9c\u00e9zt\u00e9l a hasamon egy pontot, \u00e9s ott \u00f6nteni kezdted a forr\u00f3 viaszt. Ezt m\u00e1r nem b\u00edrtam sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, sziszegtem \u00e9s dob\u00e1ltam a testem alattad.
\n– Ez sokkal elviselhet\u0151bb, mint a csepegtet\u00e9s \u2013 mondtad, de \u00e9n nem \u00edgy gondoltam. \u00c9reztem, bele\u00e9g a forr\u00f3 viasz a b\u0151r\u00f6mbe. \u00c9s a k\u00edn egyre elviselhetetlenebb volt, Csod\u00e1lkoztam, hogy nem veszed \u00e9szre: ez t\u00e9nyleg nagyon f\u00e1j, mert folytattad. Mikor megalvadt rajtam a viasz, letetted a gyerty\u00e1t \u00e9s piszk\u00e1lni kezdted a megdermedt foltot, ezzel tov\u00e1bb fokoztad a szenved\u00e9sem. Lekapartad r\u00f3lam a cseppeket, azt\u00e1n a hasamon l\u00e9v\u0151 foltot szedted fel, \u00fajabb k\u00ednszenved\u00e9st okozva. Magad is meglep\u0151dt\u00e9l mikor megl\u00e1ttad a nyom\u00e1t: a b\u0151r \u00e9l\u00e9nkpiros volt. Kicsit elsz\u00e1moltad a t\u00e1vols\u00e1got, vagy a mennyis\u00e9get. L\u00e1ttam, szinte sajn\u00e1lsz \u00e9s ez j\u00f3l esett, m\u00e1r nem is f\u00e1jt annyira, Viszont beindult a szadi fant\u00e1zi\u00e1d.
\n– Tudod, mi lenne az izgalmas? Le\u00f6nteni a megolvadt viasszal a farkadat \u00e9s a her\u00e9idet, azt\u00e1n mikor megdermed a viasz, let\u00e9pni \u2013 mondtad, \u00e9s nem volt k\u00e9ts\u00e9gem, sz\u00edvesen meg is tenn\u00e9d. Nem nagyon v\u00e1gytam r\u00e1, de nem voltam abban a helyzetben, hogy v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gem legyen. Nagyon megijedtem, mert a szemeidben izzott a v\u00e1gy, \u00e9s tudtam, azok nem hazudnak. Ism\u00e9t remegtem, most tudtam, mit\u0151l.
\n– Ne f\u00e9lj, nem teszem meg, b\u00e1r \u00e9rdekelne, de m\u00e9g nem vagy felk\u00e9sz\u00fclve r\u00e1 \u2013 mondtad megnyugtat\u00f3an, \u00e9s megcs\u00f3kolt\u00e1l. A cs\u00f3k ut\u00e1n hosszan figyelt\u00e9l, majd megsz\u00f3lalt\u00e1l.
\n– Te nem vagy mazo!<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Pontosan tudtad, hogy nagyon f\u00e9lek a t\u0171kt\u0151l, hiszen megbesz\u00e9lt\u00fck, de persze eszed \u00e1g\u00e1ban sem volt lemondani r\u00f3luk. R\u00e9m\u00fclten n\u00e9ztem a m\u00e1sik \u00e1gyra, mik\u00f6zben r\u00e1gy\u00fajtottam. Te is cigizt\u00e9l, a szemedben azzal a furcsa sejtelmes csillog\u00e1ssal, amit m\u00e1r kezdtem ismerni. Tudtam, az a r\u00e9sz k\u00f6vetkezik, amit megbesz\u00e9lt\u00fcnk. Az eddigiek spont\u00e1n dolgok voltak, de most minden forgat\u00f3k\u00f6nyv szerint … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":16,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[568,49046,693,1673,1793,49057,2373,2410,2482,2539,2709,2879],"class_list":["post-2011","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenetek","tag-domina","tag-erotika","tag-eroszak","tag-mazo","tag-mistress","tag-porno","tag-sex","tag-sm","tag-szado","tag-szex","tag-sztori","tag-tortenet"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2011","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/users\/16"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2011"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2011\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2011"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2011"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/news\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2011"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}