Akkor elkezdtem nézni, amikor a szomszéd irodába jött dolgozni. Akkor még nem volt ilyen elképesztően kövér, de már akkor is ...

Bekapcsoltam a tévét, ez már amolyan rituálé nálunk, tök mindegy, mit nézünk. Egy ügyetlen csók, keze egyből a farkamon, végre ...

Az üres korsók szinte egyszerre koccantak a tisztának épp nem mondható asztallaphoz, a három férfi pedig lusta elégedettséggel mosolygott egymásra ...

Valamivel 11 óra előtt értünk be közös munkahelyünkre, ami kívülről hatalmas piszkos-szürke épületnek tűnt, mi viszont jól tudtuk, hogy belül ...

- Kislányom! – súgta egy hang mellettem vagy felettem. Nem én vagyok az! – morogtam volna vissza, ha bizonyos vagyok ...

- Elfelejtettem kérdezni, mikor indulunk. Éjjel jutott eszembe, nem is bírtam már utána elaludni – hadarta egyszuszra Mariann, miközben formás ...

Holnap sietek az irodába, ahogy csak tudok. Remélem, benn lesz, precíz és pontos munkaerő. Biztos lesz nyugodt tíz percünk. Leültetem ...

Legnagyobb bosszúságára estig bentrekedt a szekrénybe. Az uraság olvasással töltötte a nap fennmaradó részét egészen sötétedésig. Távoztával Sylvi elgémberedett tagokkal, ...

Úgy alakult, hogy hazavittem, pedig nem volt benne a levegőben. A diplomaírásomkor beszélgettünk komolyabban, addig fel sem tűnt, hogy a ...

A napok ólomlábakon vonszolták magukat, és csak nem akart eltelni a hétvége. Sylvi minden apróságot megkapott Johanntól, bár az átadás ...