Mag\u00e1nyos f\u00e9rfiaknak garancialev\u00e9l, hogy kuty\u00e1val v\u00e1gjanak bele az ismerked\u00e9sbe, mert nagyon el kell rontani valamit, hogy ne akadjon horogra n\u0151. T\u00e9nyleg m\u0171k\u00f6dik. Amikor az ember a pasij\u00e1val nagy egyet\u00e9rt\u00e9sben \u00fagy d\u00f6nt, az \u00fcres lak\u00e1st gyerekzsivajjal nem, egy kajla ebbel viszont sz\u00edvesen feldobn\u00e1, szeret mindenf\u00e9le idilleket elk\u00e9pzelni: rongyosra lehet majd d\u00f6g\u00f6ny\u00f6zni a h\u00e1l\u00e1s \u00e1llatot, kapirg\u00e1lni a f\u00fcl\u00e9t a fotelb\u0151l, Balaton-parton nagyokat rohang\u00e1lni vele, \u00e9s a s\u00e9t\u00e1k j\u00f3ga\u00f3r\u00e1kat megsz\u00e9gyen\u00edt\u0151 relax\u00e1ci\u00f3s hat\u00e1sair\u00f3l is hat\u00e1rozottak az elk\u00e9pzel\u00e9seink. (F\u00e9rfias tolm\u00e1csol\u00e1sban ugyanez: lehet vele meccset meg Forma\u20131-et n\u00e9zni, elszund\u00edtani d\u00e9lut\u00e1n a hever\u0151n, kocsm\u00e1ba vinni s\u00e9t\u00e1ltat\u00e1s \u00fcr\u00fcgy\u00e9n etc.) Saj\u00e1t rabszolgas\u00e1gunkra \u00f6nk\u00e9nt \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel b\u00f3lintunk \u2013 \u00e9s nem is nagyon hagy cserben a v\u00e9rval\u00f3. A n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa pontosan olyan, amilyennek a legszebb fant\u00e1zi\u00e1iban elk\u00e9pzelte az ember: apr\u00f3, id\u00e9tlen, rafin\u00e1lt, \u00e9s szirup ide vagy oda, zab\u00e1lni val\u00f3 k\u00fcls\u0151t tervezett neki a Teremt\u0151. (A szakk\u00f6nyvek javasolta k\u00f6vetkezetes szigorra, nan\u00e1, felel\u0151tlen\u00fcl fittyet h\u00e1nyunk: ny\u00fazzuk \u00e9jjel-nappal, hemperg\u00fcnk vele az \u00e1gyon, \u00f6lbe vessz\u00fck, ha egyet ny\u00fcsz\u00edt, \u00e9s cs\u00f3koljuk a forr\u00f3 has\u00e1t\u00f3l a b\u00fcd\u00f6s sz\u00e1j\u00e1n \u00e1t, ahol \u00e9rj\u00fck. Hogy ezt mennyire meg fogjuk b\u00e1nni, nem \u00e9rdekes \u2013 j\u00f6n m\u00e9g kuty\u00e1ra d\u00e9r, de err\u0151l majd a maga idej\u00e9ben.)<\/p>\n
Persze nem vagyunk egyed\u00fcl a t\u00falcsordul\u00f3 \u00e9rzelmeinkkel. A p\u00f3r\u00e1zon r\u00e1ncig\u00e1lt k\u00f6lket k\u00e9t h\u00e9t m\u00falva m\u00e1r az eg\u00e9sz ker\u00fclet ismeri, \u00e9s b\u00e1r a b\u00fcszke sz\u00fcl\u0151ket v\u00e1ratlanul \u00e9ri a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g, nagyon magasra van tartva az \u00e1ll, amikor s\u00e9t\u00e1ra vissz\u00fck. A fodr\u00e1szn\u00e9nik sikongatva dobnak el oll\u00f3t, ha a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n szagl\u00e1sz az eb, turistabuszok f\u00e9keznek a cs\u00facsforgalomban, hogy jap\u00e1n \u00e9s amerikai turist\u00e1k a helyi nevezetess\u00e9gek helyett a mi kuty\u00e1nkat vigy\u00e9k haza digit\u00e1lisan, a padon dzs\u00e1nkul\u00f3 depresszi\u00f3s tin\u00e9dzserek pedig \u00fcdv\u00f6z\u00fclt tekintettel vedlenek vissza gyerekbe, ha az \u00f6l\u00fckbe k\u00e9redzkedik az \u00e1llat. A magyar\u00e1zkod\u00e1saink \u00e9s a s\u0171r\u0171 pardonok megannyi \u00e1lszent megnyilv\u00e1nul\u00e1s: pontosan tudjuk, hogy a sz\u0151r\u00f6s kiscs\u00e1v\u00f3 szt\u00e1r, \u00e9s err\u0151l legk\u00e9s\u0151bb akkor gy\u0151z\u0151d\u00fcnk meg, amikor a helyi „rutinos kuty\u00e1sok” m\u00e1r messzir\u0151l kajab\u00e1lnak, hogy ugye \u0151 az, ugyan hadd n\u00e9zz\u00e9k m\u00e1r meg k\u00f6zelebbr\u0151l, annyit mes\u00e9ltek a t\u00f6bbiek az „\u00faj gyerekr\u0151l” a t\u00e9ren. Fogalmunk sincs, ilyen \u00e9rz\u00e9s-e, mikor az ember gyerek\u00e9t \u00f6vezi ekkora csod\u00e1lat, de ha \u00edgy van, m\u00e1r most be\u00e9g a felki\u00e1lt\u00f3jel: nagyon f\u00e9ken kell tartani a sz\u00fcl\u0151i eg\u00f3t, mert vill\u00e1mgyorsan \u00e9s kritik\u00e1tlanul h\u00edzik. Na de, l\u00e9nyegre. A csaj kuty\u00e1val p\u00e1ros\u00edt\u00e1s k\u00f6zel nem gener\u00e1l annyi gy\u00f6ng\u00e9d \u00e9rzelmet, mintha fiatal cs\u00e1v\u00f3 kolb\u00e1szol egymaga a pondr\u00f3val. Kisebb rutinnal ugyan, de \u00e1ll\u00edtjuk: b\u00e1r az idegenek lelkendez\u00e9se els\u0151sorban az \u00e1llatnak sz\u00f3l, szinte m\u00e9rhet\u0151 a differencia, ha ketten indulunk \u00fatnak vele, mint ha kiz\u00e1r\u00f3lag a cs\u00e1v\u00f3nk\u00e9 e megtisztel\u0151 kegy. Ezt mindig kiless\u00fck, ha \u00e9pp lemaradunk, vagy olyan t\u00e1vols\u00e1gba k\u00f3sz\u00e1lnak el ketten a kuty\u00e1val, hogy a n\u00e9zel\u0151d\u0151k nem is felt\u00e9telezik, hogy egy\u00fctt vagyunk. Nyilv\u00e1n el b\u00edrja k\u00e9pzelni az olvas\u00f3 azt a k\u00edv\u00e1ncsi k\u00f6zeled\u00e9st, amit k\u00e1b\u00e9 12 \u00e9s 55 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti n\u0151k produk\u00e1lnak (gyakorlatilag kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl), ha megpillantj\u00e1k a mag\u00e1nyosan s\u00e9t\u00e1l\u00f3 h\u00edmet a huncut kis \u00e1llattal. Senki, m\u00e9g egyszer: senki nem hagyja ki a ziccert, hogy az \u00e1llat hal\u00e1lra d\u00f6g\u00f6ny\u00f6z\u00e9s\u00e9nek \u00fcr\u00fcgy\u00e9n ne kapargatn\u00e1 meg a f\u00e9rfi hinterlandj\u00e1t is: ugyan kif\u00e9le, hol lakik, rendszeresen erre s\u00e9t\u00e1ltat-e, \u00e9s ha igen, mikor, mert am\u00fagy \u0151k is errefel\u00e9 laknak, \u00e9s ha m\u00e1r \u00fagy, tal\u00e1n kettesben sz\u00edvder\u00edt\u0151bb az am\u00fagy unalmas (hahaha) s\u00e9tafik\u00e1l\u00e1s. Egy\u00e9bk\u00e9nt is: \u00e9pp mostans\u00e1g gondolkodtak el, milyen j\u00f3 lenne valami kutyaf\u00e9les\u00e9g otthonra. Aha.<\/p>\n
Abban a pillanatban, ahogy az \u00e9rkez\u00e9semmel megbontom az ismerked\u00e9st, a mosolyok h\u0171v\u00f6sebbre fagynak, az el\u00e1n elhal, a gratul\u00e1ci\u00f3k t\u00e1rgyilagosabb kereteket kapnak. A pasink nimbusza hirtelen semmiv\u00e9 foszlik, hiszen az a gondos fiatalember, aki az im\u00e9nt m\u00e9g maga volt a nagybet\u0171s \u00edg\u00e9ret, ahogy lelkiismeretesen kutyapiszkot szedett \u00f6ssze, finoman simogatott buksit, vett \u00f6lbe a rakonc\u00e1tlan ebet, \u00e9s szaladt l\u00e9lekszakadva a megbolydult kedvenc ut\u00e1n, egyszerre \u00e1rul\u00f3 lett, a n\u0151je \u00e9s a kuty\u00e1ja lel\u00e1ncolt rabszolg\u00e1ja, p\u00f3r\u00e1zon. Mi persze szeretn\u00e9nk hinni, hogy a cs\u00e1v\u00f3nk, aki am\u00fagy p\u00e9ld\u00e1san neveli \u00e9s gondozza a d\u00f6g\u00f6t, nem hajol meg az eff\u00e9le „schnell-randik” el\u0151tt, ha t\u00e9nyleg csak kettesben k\u00f3borolnak, de ebben a legkev\u00e9sb\u00e9 a kutya siet a seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre. Pontosan tudja, hogy kell „azt” a n\u00e9z\u00e9st el\u0151venni a reperto\u00e1rb\u00f3l, amit\u0151l mindenki elolvad, hogy hogyan kell r\u00f6gvest minden v\u00e9gtagj\u00e1t sz\u00e9tt\u00e1rva h\u00e1tra dobni mag\u00e1t, hogy azt a nagyra dagad\u00f3 pocakot senki se hagyhassa simogat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s a d\u00f6rg\u00f6l\u0151z\u00e9s meg a nyalakod\u00e1s is egyre professzion\u00e1lisabban \u0171zetik. Magyar\u00e1n a szem\u00e9t kis \u00e1rul\u00f3 \u00e9pp annak \u00e1gyaz meg, hogy a pasink min\u00e9l hosszasabban diskur\u00e1lhasson az olvadoz\u00f3 n\u0151sereggel. H\u00e1t \u00edgy \u00e1llunk. Persze, persze, vel\u00fcnk is sz\u00f3ba elegyednek idegenek, mag\u00e1nyos pasik is, de a mi egys\u00e9g\u00fcnk \u2013 minden jel erre mutat \u2013 nem h\u00edvja el\u0151 azt a m\u00e9rhetetlen k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1got, amit \u0151k ketten bevonzanak. Az utols\u00f3 eml\u00e9k\u00fcnk eg\u00e9szen friss: a vas\u00e1rnapi „csal\u00e1di” promen\u00e1don kicsit el\u0151r\u00e9bb haladtam, hogy ne kelljen vonszolni a kelletetlen \u00e9s f\u00e1radt \u00e1llatot magunk ut\u00e1n, mire iszonyatos f\u00e9kez\u00e9st hallok, \u00e9s egy fekete kabri\u00f3b\u00f3l k\u00e9t platinasz\u0151ke p\u00e1rizshilton l\u00f3gott ki sz\u00fcgyig, hogy szemrev\u00e9telezz\u00e9k a k\u00f6lket. Az apja meg nagy b\u00fcszk\u00e9n fesz\u00edtett, \u00e9s csak sokadik sz\u00f3longat\u00e1sra iramodtak neki, persze csak az\u00e9rt, mert „a kutya nem akart j\u00f6nni”\u2026 Minden egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 f\u00e9rfinak csak aj\u00e1nlani tudom: szerezzen be kuty\u00e1t. A kapcsolatban \u00e9l\u0151 n\u0151k viszont nagyon, de nagyon vigy\u00e1zzanak. Vissza\u00fct a cukis\u00e1g, ha nem vagyunk r\u00e9sen. (Borsa)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"