Katarina, a f\u00f6ldes\u00far l\u00e1nya, j\u00f3les\u0151en ny\u00fajt\u00f3zkodott meleg, puha \u00e1gy\u00e1ban. M\u00e1r d\u00e9lel\u0151tt volt. Hivatta a szobal\u00e1ny\u00e1t, Hann\u00e1t. Mikor a l\u00e1ny bel\u00e9pett, Katarina rosszindulat\u00faan v\u00e9gigm\u00e9rte. Hi\u00e1ba, a l\u00e1ny csinosabb, mint \u0151. R\u00e9gen szerette volna m\u00e1r megfeny\u00edteni, de a szolg\u00e1l\u00f3 eddig nem adott r\u00e1 okot.
\n– Hozz k\u00e1v\u00e9t! – parancsolta Katarina.
\nHanna hamarosan visszat\u00e9rt a g\u0151z\u00f6lg\u0151 cs\u00e9sz\u00e9vel, de hirtelen megbotlott \u00e9s a forr\u00f3 k\u00e1v\u00e9t \u00farn\u0151j\u00e9re \u00f6nt\u00f6tte.
\n– \u00dcgyetlen liba – ki\u00e1ltott r\u00e1 a kisasszony -, ez\u00e9rt b\u00fcntet\u00e9st \u00e9rdemelsz! Azonnal lem\u00e9sz a pinc\u00e9be Jacob b\u00e1csihoz \u00e9s megmondod neki, hogy alaposan verje el a fenekedet a parancsomra!
\nA sz\u00edve ujjongott \u00f6r\u00f6m\u00e9ben, hogy v\u00e9gre megb\u00fcntetheti a l\u00e1nyt. Hanna szomor\u00faan b\u00f3lintott \u00e9s kiment. Hallott m\u00e1r Jacob b\u00e1csir\u00f3l, aki a csel\u00e9deket b\u00fcntette, ismerte is l\u00e1t\u00e1sb\u00f3l, de m\u00e9g nem volt n\u00e1la sohasem. F\u00e9lve kopogott be az alagsori lak\u00e1sba.
\n– Szabad! – hangzott a v\u00e1lasz.
\nA l\u00e1ny remeg\u0151 t\u00e9rdekkel l\u00e9pett be a szob\u00e1ba. A k\u00f6v\u00e9rk\u00e9s f\u00e9rfi az asztaln\u00e1l \u00fclt \u00e9s reggelizett.
\n– Mi k\u00e9ne, ha v\u00f3na? – n\u00e9zett fel.
\n– Az \u00farn\u0151m k\u00fcld\u00f6tt – felelte Hanna elcsukl\u00f3 hangon -, \u00e9s azt parancsolta, hogy Jacob b\u00e1csi verje el a fenekem!
\n– Csak err\u0151l van sz\u00f3? – b\u00f3lintott megfontoltan Jacob b\u00e1csi. – M\u00e1ris, csak el\u0151bb befejezem a reggelit. Addig vetk\u0151zz le!
\nHanna sz\u00e9gyenl\u0151sen vetette le a ruh\u00e1j\u00e1t, ing\u00e9t \u00e9s egy sz\u00e1l v\u00e9kony bugyog\u00f3ban \u00e1llt az id\u0151sebb f\u00e9rfi el\u0151tt.
\n– A kisasszony nem azt parancsolta, hogy a bugyidat verjem el, hanem a feneked.
\nVesd csak le azt is, azt\u00e1n \u00e1llj oda arccal a fal fel\u00e9 fordulva!
\nHanna a falhoz l\u00e9pett \u00e9s leh\u00fazta utols\u00f3 mentsv\u00e1r\u00e1t \u00e9s sz\u00e9gyenkezve v\u00e1rt sors\u00e1ra. Reggeliz\u00e9s k\u00f6zben Jacob b\u00e1csi az\u00e9rt szak\u00edtott id\u0151t arra, hogy a l\u00e1ny gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, meztelen fenek\u00e9t n\u00e9zegesse, alaposan szem\u00fcgyre v\u00e9ve azt a k\u00e9t f\u00e9lg\u00f6mb\u00f6t, amit hamarosan el fog p\u00e1holni.
\n– Gyakran kapt\u00e1l-e ki gyerekkorodban, te l\u00e1ny? – k\u00e9rdezte k\u00e9t falat k\u00f6z\u00f6tt.
\n– M\u00e9g sohasem fenekeltek el – v\u00e1laszolta Hanna.
\n– Pedig az nem \u00e1rt.
\nBefejezve az ev\u00e9st a f\u00e9rfi fel\u00e1llt.
\n– L\u00e1tod, l\u00e1nyom, ott a sarokban azt a derest? Fek\u00fcdj r\u00e1 hasm\u00e1nt!
\nHanna, aki m\u00e1r reszketett f\u00e9lelm\u00e9ben, odament \u00e9s hasra fek\u00fcdt a deresen. L\u00e1bait sz\u00e9gyenl\u0151sen \u00f6sszez\u00e1rta, de az \u00f6reg sz\u00e9th\u00fazta \u00e9s a deres als\u00f3 l\u00e1baihoz k\u00f6t\u00f6zte \u0151ket, kezeit pedig az els\u0151kh\u00f6z. Hanna teljesen mozdulatlans\u00e1gra volt k\u00e9nyszer\u00edtve \u00e9s ez az \u00faj \u00e9lm\u00e9ny rettenetesen \u00e9rintette. Fej\u00e9t oldalt ford\u00edtotta \u00e9s l\u00e1tta, amint a f\u00e9rfi egy v\u00e9kony, hajl\u00e9kony n\u00e1dp\u00e1lc\u00e1t emel le a polcr\u00f3l \u00e9s a dereshez l\u00e9p.
\n– Na l\u00e1nyom, amit most fogsz \u00e9rezni, az nagyon f\u00e1jdalmas lesz, de kib\u00edrod, nem fogsz belehalni! Arra viszont j\u00f3 lesz, hogy jobban odafigyelj a munk\u00e1dra \u00e9s eml\u00e9keztetni fog a k\u00f6teless\u00e9gedre!
\nV\u00e9gigv\u00e1gott a vessz\u0151vel Hanna domborod\u00f3 fenek\u00e9n \u00e9s Hanna felsikoltott a f\u00e1jdalomt\u00f3l:
\n– Jaj, ez nagyon f\u00e1j!
\n\u00dajabb \u00fct\u00e9s, \u00fajabb sikoly. Hanna minden egyes \u00fct\u00e9sn\u00e9l megr\u00e1ndult, fenek\u00e9t el\u0151sz\u00f6r \u00f6sszeszor\u00edtotta a f\u00e1jdalom hat\u00e1s\u00e1ra, majd elernyesztette \u00e9s l\u00e1bai vonaglottak a k\u00f6tel\u00e9kekben. Jacob b\u00e1csi nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt a l\u00e1ny f\u00e1jdalm\u00e1val, rend\u00fcletlen\u00fcl vessz\u0151zte a b\u0171n\u00f6s l\u00e1ny h\u00f3feh\u00e9r \u00fclep\u00e9t. A 20. \u00fct\u00e9s ut\u00e1n meg\u00e1llt \u00e9s megszeml\u00e9lte eddigi m\u0171v\u00e9t. A l\u00e1ny fenek\u00e9t piros cs\u00edkok bor\u00edtott\u00e1k, sz\u00e9p szab\u00e1lyos rendben. Hanna s\u00edrt, ny\u00f6sz\u00f6rg\u00f6tt \u00e9s k\u00e9rte a f\u00e9rfit, hogy hagyja abba a borzalmas feny\u00edt\u00e9st.
\n– Nem tehetem, mert akkor \u00e9n b\u0171nh\u0151dn\u00e9k – felelte az \u00f6reg.
\nElsz\u00edvott egy cigarett\u00e1t, majd felvett egy lovagl\u00f3p\u00e1lc\u00e1t \u00e9s azzal folytatta a fenekel\u00e9st. Ha a n\u00e1dp\u00e1lca sz\u00f6rny\u0171 volt, akkor a lovagl\u00f3p\u00e1lca iszonyatos. Hanna most minden \u00fct\u00e9sn\u00e9l felsikoltott \u00e9s sok\u00e1ig dob\u00e1lta a test\u00e9t, m\u00e1r amennyire a k\u00f6telek engedt\u00e9k. Mikor a b\u00fcntet\u00e9s befejez\u0151d\u00f6tt v\u00f6r\u00f6s \u00e9s k\u00e9k hurk\u00e1k bor\u00edtott\u00e1k a l\u00e1ny hib\u00e1tlan \u00fclep\u00e9t. Jacob eloldozta.
\n– Most menj \u00e9s mutasd meg a feneked \u00farn\u0151dnek! – parancsolta.
\nHanna lass\u00fa mozdulatokkal fel\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e9s kiment a szob\u00e1b\u00f3l. N\u00e9h\u00e1ny perc m\u00falva kopogott \u00farn\u0151je ajtaj\u00e1n, aki m\u00e9g mindig az \u00e1gyban fek\u00fcdt. Katarina megparancsolta neki, hogy emelje fel a szokny\u00e1j\u00e1t \u00e9s mutassa meg az elvert fenek\u00e9t. Hanna sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl engedelmeskedett. A fiatal, elk\u00e9nyeztetett \u00faril\u00e1ny boldog mosollyal szeml\u00e9lte a hurk\u00e1sra vert l\u00e1nypop\u00f3t, \u00e9s \u00e1lm\u00e1ban sem gondolta volna, hogy hamarosan neki is hasonl\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyben lesz r\u00e9sze.
\nA l\u00e1zad\u00e1s: N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t m\u00falva a k\u00f6rny\u00e9k falvai fell\u00e1zadtak \u00e9s megt\u00e1madt\u00e1k a kast\u00e9lyt. A f\u00f6ldes\u00farnak siker\u00fclt elmenek\u00fclnie, de feles\u00e9ge, l\u00e1nya \u00e9s j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny h\u00fc csel\u00e9dje a l\u00e1zad\u00f3k kez\u00e9re jutott. A parasztok t\u00f6rv\u00e9nyt \u00fcltek foglyaik felett a kast\u00e9ly udvar\u00e1n. Hanna, aki a cs\u0151csel\u00e9k vez\u00e9r\u00e9nek rokona volt, megk\u00e9rte, hogy Katarin\u00e1t \u0151 maga b\u00fcntethesse meg. K\u00e9r\u00e9s\u00e9be beleegyeztek, de el\u0151bb a csel\u00e9deken kezdt\u00e9k a sort.
\nA f\u00e9rfiakat j\u00f3l megbotozt\u00e1k, majd a faluba hajtott\u00e1k \u0151ket dolgozni. A l\u00e1nyok, asszonyok k\u00f6vetkeztek ezut\u00e1n. Egyenk\u00e9nt kellett az udvar k\u00f6zep\u00e9n fel\u00e1ll\u00edtott dereshez l\u00e9pni\u00fck, ott k\u00e9t markos leg\u00e9ny megragadta \u00e9s hasra fektette \u0151ket. Egy harmadik felgy\u0171rte a szokny\u00e1jukat \u00e9s m\u00e1ris csattogott a friss ny\u00edrfavessz\u0151 meztelen \u00fclep\u00fck\u00f6n. Az udvar sikollyal, jajgat\u00e1ssal telt meg. Aki megkapta a b\u00fcntet\u00e9s\u00e9t m\u00e1ris vitt\u00e9k a kast\u00e9ly konyh\u00e1j\u00e1ba vacsor\u00e1t k\u00e9sz\u00edteni.
\nV\u00e9g\u00fcl csak az \u00farn\u0151 \u00e9s l\u00e1nya maradt az udvaron a l\u00e1zad\u00f3k t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Eddig reszketve n\u00e9zt\u00e9k csel\u00e9deik megfeny\u00edt\u00e9s\u00e9t, f\u00e9lelm\u0171kben \u00f6sszeb\u00fajtak. Hanna szav\u00e1ra 20 fiatal parasztleg\u00e9ny \u00e1llt fel k\u00e9t sorban, kez\u00fckben v\u00e9kony ny\u00edrfavessz\u0151vel.
\nK\u00e9t tenyeres-talpas l\u00e1ny megragadta Katarin\u00e1t \u00e9s egy pillanat alatt meztelenre vetk\u0151ztett\u00e9k. Nyak\u00e1ra nyak\u00f6rvet csatoltak, k\u00e9t kez\u00e9t pedig hozz\u00e1bilincselt\u00e9k. Ebbe m\u00e9g egy k\u00f6telet f\u0171ztek, melynek v\u00e9g\u00e9t Hanna ragadta meg. G\u00fanyosan n\u00e9zte volt \u00farn\u0151j\u00e9t, aki f\u00e9lelm\u00e9ben \u00e9s sz\u00e9gyen\u00e9ben reszketve \u00e1llt el\u0151tte. Odavonszolta a sor elej\u00e9re \u00e9s megparancsolta, hogy t\u00e9rdeljen le.
\n– Arra \u00edt\u00e9llek, hogy t\u00e9rden cs\u00faszva h\u00e1romszor menj v\u00e9gig a leg\u00e9nyek sorfala k\u00f6z\u00f6tt, mik\u00f6zben \u0151k t\u00e1ncoltatj\u00e1k a ny\u00edrfavessz\u0151t magasra tartott fenekeden.
\nAz \u00fari kisasszony tiltakozni kezdett, de Hanna megr\u00e1ntotta a k\u00f6telet \u00e9s elindult. Az els\u0151 leg\u00e9ny felemelte vessz\u0151j\u00e9t \u00e9s hatalmasat h\u00fazott az el\u0151tte elhalad\u00f3 \u00fari pop\u00f3ra. Katarina, akit eddig m\u00e9g sohasem fenekeltek el, felsikoltott \u00e9s gyorsabban kezdett m\u00e1szni. A k\u00f6vetkez\u0151 leg\u00e9ny a l\u00e1ny fels\u0151combj\u00e1t tal\u00e1lta el. Katarina a f\u00e1jdalomt\u00f3l egy pillanatra meg\u00e1llt. Hanna megr\u00e1ntotta a k\u00f6telet, a nemes kisasszony pedig hasra esett pont a harmadik \u00e9s negyedik leg\u00e9ny el\u0151tt. Ezek egyszerre csaptak le \u00e9s tal\u00e1lt\u00e1k el a l\u00e1ny telt fenek\u00e9t. Katarina vonaglani kezdett f\u00e1jdalm\u00e1ban, nem t\u00f6r\u0151dve azzal, hogy moh\u00f3 pillant\u00e1sok lesik s\u00falyos melleit, combjai k\u00f6z\u00fcl kivillan\u00f3 n\u0151iess\u00e9g\u00e9t.
\nT\u00f6bb, mint egy f\u00e9l\u00f3ra telt el, m\u00edg Katarina h\u00e1romszor v\u00e9gigv\u00e1nszorgott a sorfal k\u00f6z\u00f6tt. A leg\u00e9nyek nem k\u00edm\u00e9lt\u00e9k \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n feneke v\u00f6r\u00f6sen izzott, de test\u00e9t m\u00e1shol is hurk\u00e1k bor\u00edtott\u00e1k…
\n– Most vigy\u00e9tek \u00f6t is a konyh\u00e1ba, dolgozni. \u00c9s azt akarom, hogy a vacsor\u00e1n\u00e1l \u0151 szolg\u00e1ljon fel az asztaln\u00e1l, m\u00e9ghozz\u00e1 meztelen\u00fcl!
\nA kiss\u00e9 elf\u00e1radt leg\u00e9nyek most a f\u00f6ldes\u00far feles\u00e9g\u00e9t vett\u00e9k kezel\u00e9sbe. Vele nem sokat teket\u00f3ri\u00e1ztak. Ler\u00e1ngatt\u00e1k ruh\u00e1it \u00e9s kez\u00e9n\u00e9l fogva egy oszlophoz k\u00f6t\u00f6zt\u00e9k \u00fagy, hogy csak a l\u00e1ba ujja \u00e9rte a f\u00f6ldet. Ezut\u00e1n a h\u00fasz leg\u00e9ny fejenk\u00e9nt k\u00e9tszer j\u00f3 nagyot r\u00e1v\u00e1gott az \u00farn\u0151 m\u00e1r nem eg\u00e9szen fiatal, kiss\u00e9 petyh\u00fcdt fenek\u00e9re. A jajgat\u00e1s ellen\u00e9re kevesellt\u00e9k a b\u00fcntet\u00e9st \u00e9s ez\u00e9rt mag\u00e1nszorgalomb\u00f3l m\u00e9g a talp\u00e1t is alaposan megvessz\u0151zt\u00e9k. Ezut\u00e1n eloldozt\u00e1k \u00e9s az \u00farn\u0151nek is a konyh\u00e1ba kellett mennie izz\u00f3 \u00fcleppel \u00e9s talppal.
\nEste a vacsor\u00e1n\u00e1l a f\u00f6ldes\u00farhoz loj\u00e1lis szolg\u00e1l\u00f3l\u00e1nyok, az \u00far feles\u00e9ge \u00e9s le\u00e1nya meztelen\u00fcl szolg\u00e1lt\u00e1k ki a parasztokat. Teljes\u00edteni\u00fck kellett a l\u00e1zad\u00f3k minden parancs\u00e1t, akiknek izgat\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyt ny\u00fajtottak hurk\u00e1s \u00fclep\u00fckkel, ahogy sz\u00e9gyenl\u0151sen pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k szem\u00e9rm\u00fcket takargatni. N\u00e9h\u00e1ny poh\u00e1r bor ut\u00e1n a leg\u00e9nyek m\u00e1r nem el\u00e9gedtek meg csak a l\u00e1tv\u00e1nnyal. El-elkaptak egy-egy l\u00e1nyt, az \u00f6l\u00fckbe r\u00e1ntott\u00e1k \u00e9s szeretkeztek vele. Amelyik egy kicsit is ellenkezni mert, r\u00f6gt\u00f6n sajg\u00f3 fenek\u00e9n \u00e9rezhette a leg\u00e9nyek haragj\u00e1t.
\nKatarin\u00e1t egy k\u00f6v\u00e9r, szak\u00e1llas l\u00e1zad\u00f3 vonta mag\u00e1hoz \u00e9s a l\u00e1ny kez\u00e9be helyezte a fark\u00e1t, hogy j\u00e1tsszon vele. K\u00e9s\u0151bb t\u00f6bbet k\u00edv\u00e1nt: a l\u00e1nyt a l\u00e1ba k\u00f6z\u00e9 t\u00e9rdeltette \u00e9s megparancsolta, hogy furuly\u00e1zzon. Katarina k\u00e9nytelen-kelletlen megtette, b\u00e1r undorodott a parasztt\u00f3l, de f\u00e9lt az \u00fajabb feny\u00edt\u00e9st\u0151l. Kisv\u00e1rtatva nem figyelt el\u00e9gg\u00e9 \u00e9s megs\u00e9rtette a fogaival a paraszt fark\u00e1t. Az nagyot ord\u00edtott, haj\u00e1n\u00e1l fogva felr\u00e1ntotta a l\u00e1nyt. R\u00e1hajtotta az asztalra \u00e9s egy ny\u00edrfavessz\u0151vel elkezdte cs\u00e9pelni a meztelen, hurk\u00e1s fenek\u00e9t. Katarina \u00fcv\u00f6lt\u00f6tt, de hi\u00e1ba fic\u00e1nkolt, nem tudta kiker\u00fclni a cs\u00edp\u0151s \u00fct\u00e9seket. A d\u00e9lut\u00e1ni feny\u00edt\u00e9s nyomai mellett \u00fajabbak l\u00e1ngoltak fel a l\u00e1ny selymes b\u0151r\u00e9n \u00e9s az \u00fari kisasszony m\u00e1skor h\u00f3feh\u00e9r feneke most minden sz\u00ednben pomp\u00e1zott.
\nMikor a paraszt befejezte a vessz\u0151z\u00e9st, Katarina nem tudott egyhelyben maradni, ide-oda ugr\u00e1lt \u00e9s d\u00f6rzs\u00f6lte kegyetlen\u00fcl \u00f6sszevert \u00fclep\u00e9t. Hanna nem el\u00e9gedett meg ennyivel: sz\u00f3lt n\u00e9gy er\u0151s leg\u00e9nynek, hogy vigy\u00e9k ki a l\u00e1nyt az ist\u00e1ll\u00f3ba \u00e9s tegy\u00e9k asszonny\u00e1, de j\u00f3 alaposan. Mikor k\u00e9t \u00f3ra m\u00falva visszahozt\u00e1k a l\u00e1nyt, Katarina nem tudott l\u00e1bra \u00e1llni, reszketve borult Hanna l\u00e1bai el\u00e9.
\nA parasztok elf\u00e1radtak \u00e9s aludni t\u00e9rtek. A pinc\u00e9be z\u00e1rt\u00e1k a foglyaikat, akik szint\u00e9n kipihenhett\u00e9k a nap f\u00e1radalmait. Ha valaki ben\u00e9zett a pinc\u00e9be, akkor \u00e9rdekes l\u00e1tv\u00e1ny t\u00e1rult el\u00e9: valamennyi fogoly hason fek\u00fcdt, hiszen csak \u00edgy tudtak aludni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"