Bevallom, leskel\u0151dtem. R\u00e9g\u00f3ta ismert\u00fck egym\u00e1st, de sz\u00e1momra mindig el\u00e9rhetetlennek t\u0171nt, igaz\u00e1b\u00f3l komolyan sem vettem \u0151t. Eg\u00e9szen mostan\u00e1ig.
\nMagamr\u00f3l annyit, hogy egy nem t\u00fal nagy c\u00e9gn\u00e9l dolgozom, amolyan manaps\u00e1g divatos munkak\u00f6rben, kommunik\u00e1ci\u00f3s menedzserk\u00e9nt. D\u00f3ri a p\u00e9nz\u00fcgyi oszt\u00e1ly vezet\u0151je, ami persze n\u00e1lunk azt jelenti, hogy \u0151 a p\u00e9nz\u00fcgyi oszt\u00e1ly, eltekintve a k\u00f6nyvel\u0151t\u0151l, aki csak f\u00e9l \u00e1ll\u00e1s\u00fa alkalmazott.
\nD\u00f3ri m\u00e1r ott dolgozott, amikor \u00e9n odaker\u00fcltem, kapcsolatunk pedig mindig megmaradt az \u00fcgyint\u00e9z\u00e9sek szintj\u00e9n. Persze mindig eljutottunk addig, hogy mi \u00fajs\u00e1g, hogy vagy, de ez csak amolyan udvariass\u00e1gi j\u00e1tszma volt. Hozz\u00e1tartozik a dologhoz, hogy akkoriban, amikor elkezdtem enn\u00e9l a t\u00e1rsas\u00e1gn\u00e1l dolgozni, volt bar\u00e1tn\u0151m, el\u00e9g komoly kapcsolat, azt\u00e1n amikor v\u00e9ge szakadt, valahogy nem a szabads\u00e1g \u00f6r\u00f6m\u00e9vel vetettem bele magam a fl\u00f6rt\u00f6l\u00e9sbe, ismerked\u00e9sbe. Tal\u00e1n ezt hozhatom fel magam sz\u00e1m\u00e1ra ments\u00e9gnek, mi\u00e9rt nem t\u0171nt fel eddig nekem D\u00f3ri, mi\u00e9rt n\u00e9ztem r\u00e1 csak mint munkat\u00e1rsra, nem pedig mint n\u0151re. M\u00e9ghozz\u00e1 milyen n\u0151re!
\nAz t\u00f6rt\u00e9nt ugyanis, hogy a f\u0151n\u00f6k elk\u00fcld\u00f6tt minket egy konferenci\u00e1val egybek\u00f6t\u00f6tt t\u00e1rgyal\u00e1ssorozatra. \u00c9ppen kett\u0151nket. \u00c9s bizony, ahogy ott utaztunk a c\u00e9ges aut\u00f3ban, \u00e9s besz\u00e9lgett\u00fcnk err\u0151l-arr\u00f3l, nemcsak hogy kellemes t\u00e1rsas\u00e1gnak bizonyult, de szinte alig tudtam meg\u00e1llni, hogy ne n\u00e9zzek mindig az any\u00f3s\u00fcl\u00e9sre, ahonnan j\u00f3l \u00e9reztem D\u00f3ri \u00e9desk\u00e9s, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00f6rtet\u0151, ink\u00e1bb \u00f3vatos, udvarias illat\u00e1t, s ahonnan bizony \u2013 mint meglep\u0151dve vettem \u00e9szre \u2013 igencsak kellemes domborulatok \u00e9s hajlatok \u00edg\u00e9rete sejlett az egyszer\u0171, nem t\u00falzottan kih\u00edv\u00f3, de csinos ruha alatt.
\nA sz\u00e1ll\u00f3ban \u2013 a c\u00e9g k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n, ami az\u00e9rt egy\u00e1ltal\u00e1n nem jellemz\u0151 erre a firm\u00e1ra \u2013 bejelentkezt\u00fcnk; term\u00e9szetesen k\u00e9t szomsz\u00e9dos szob\u00e1t foglaltak nek\u00fcnk. Nem valami puccos sz\u00e1lloda volt persze, hanem amolyan nagyobb, r\u00e9gebbi \u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 panzi\u00f3. Nagy meleg volt \u2013 tipikus magyar ny\u00e1r \u2013, egyb\u0151l a nyitott erk\u00e9lyajt\u00f3hoz mentem, leveg\u0151\u00e9rt. Ahogy kil\u00e9ptem, csod\u00e1lkozva l\u00e1ttam, hogy mellettem szinte karny\u00fajt\u00e1snyira D\u00f3ri m\u00e9ri fel a panor\u00e1m\u00e1t \u2013 az erk\u00e9ly gyakorlatilag k\u00f6z\u00f6s volt a szomsz\u00e9d szob\u00e1\u00e9val, csak egy jelk\u00e9pesnek mondhat\u00f3 alacsony korl\u00e1t v\u00e1lasztotta el egym\u00e1st\u00f3l a k\u00e9t ter\u00fcletet.
\n\u2013 Eg\u00e9sz j\u00f3 a kil\u00e1t\u00e1s \u2013 mondtam D\u00f3rinak.
\nNevetve helyeselt. Vajon t\u00e9nyleg \u00e9rtette, hogy \u00e9n nem csak a l\u00e1tnival\u00f3kra gondoltam?
\nMegvacsor\u00e1ztunk a sz\u00e1ll\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1gos \u00e9tterm\u00e9ben, k\u00f6nnyed semmis\u00e9gekr\u0151l besz\u00e9lgetve, azt\u00e1n D\u00f3ri az \u00f3r\u00e1j\u00e1ra n\u00e9zett, \u00e9s legnagyobb b\u00e1natomra azt mondta, hogy elmegy lefek\u00fcdni, elv\u00e9gre holnap kor\u00e1n kell kelni, mert neh\u00e9z napunk lesz. Nem b\u00e1ntam volna, ha egy\u00fctt maradunk m\u00e9g, \u00e9s iszogatunk egyet, h\u00e1tha siker\u00fcl egy kicsit k\u00f6zelebbr\u0151l is megismernem \u0151t, de megpr\u00f3b\u00e1ltam a lehet\u0151 legkev\u00e9sb\u00e9 elkeseredett k\u00e9pet v\u00e1gni.
\n\u2013 \u00c9n m\u00e9g s\u00e9t\u00e1lok egyet a k\u00f6rny\u00e9ken. Aludj j\u00f3t \u2013 mondtam.
\nNagyon kellemes s\u00e9ta volt, de az igazat megvallva az izgatotts\u00e1gom, amit D\u00f3ri miatt \u00e9reztem, nem nagyon csillapodott. S\u0151t. Mire v\u00e9g\u00fcl visszamentem a szob\u00e1mba, el\u00e9g gyatr\u00e1n \u00e9reztem magam. Kicsit megpr\u00f3b\u00e1ltam \u00e1tn\u00e9zni a pap\u00edrjaimat a m\u00e1snapi t\u00e1rgyal\u00e1sokhoz, azt\u00e1n letusoltam, \u00e9s lefek\u00fcdtem.
\nPersze a melegt\u0151l meg a felfokozott hangulatt\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem akart menni az elalv\u00e1s, \u00fagyhogy csak hallgattam az \u00e9jszaka neszeit, n\u00e9ztem az \u00e1rny\u00e9kokat, amiket a telihold el\u0151tt alig hajladoz\u00f3 fa vetett a szoba mennyezet\u00e9re \u00e9s fal\u00e1ra. Azt\u00e1n, egy j\u00f3 \u00f3ra eltelt\u00e9vel \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, feladom a k\u00fczdelmet. Felkeltem, kimentem az erk\u00e9lyre.
\nTal\u00e1n ez az, amit nem kellett volna. Hiszen biztos lehettem benne, hogy a kellemesen h\u0171v\u00f6s \u00e9jszaka l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1ga csak r\u00e9szben fog leh\u0171teni \u2013 a szomsz\u00e9dos erk\u00e9ly ezer fokon f\u0171t\u0151 er\u0151m\u0171k\u00e9nt forr\u00f3s\u00edtotta \u00fajra am\u00fagy is felhev\u00fclt \u00e9rz\u00e9keimet.
\nR\u00e1ad\u00e1sul, ahogy \u00e1tn\u00e9ztem azon a kis korl\u00e1ton, meglepve l\u00e1ttam, hogy a szomsz\u00e9d szob\u00e1ban bizony nincs beh\u00fazva a f\u00fcgg\u00f6ny, az ajt\u00f3 pedig nyitva van, a hold f\u00e9ny\u00e9b\u0151l itt m\u00e9g annyit sem takar a fa, \u00fagyhogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg be lehet l\u00e1tni a szob\u00e1ba. Biztos nem szeret s\u00f6t\u00e9tben aludni.
\nNem b\u00edrtam tov\u00e1bb. Halkan \u00e1tl\u00e9ptem a korl\u00e1ton, \u00e9s l\u00e9legzet-visszafojtva lestem be a szob\u00e1ba.
\nD\u00f3ri az oldal\u00e1n fek\u00fcdt, h\u00e1ttal az ablaknak \u00e9s az erk\u00e9lyajt\u00f3nak, teh\u00e1t most m\u00e1r nekem is. V\u00e1llig \u00e9r\u0151 sz\u0151ke haja kibontva ter\u00fclt el a p\u00e1rn\u00e1n. Ahogy ez v\u00e1rhat\u00f3 volt ebben a melegben, D\u00f3ri sem volt \u00e1llig betakar\u00f3zva valami vastag paplannal, mind\u00f6ssze egy paplanhuzattal takar\u00f3zott \u2013 legal\u00e1bbis mikor lefek\u00fcdt. \u00dagy t\u0171nt ugyanis, hogy nem t\u00fal nyugodt alv\u00f3, mert a huzat j\u00f3csk\u00e1n f\u00e9lrecs\u00faszott rajta. \u00cdgy h\u00e1t j\u00f3l l\u00e1thattam, hogy meztelen\u00fcl alszik \u2013 legal\u00e1bbis f\u00e9lmeztelen, mert ennyi l\u00e1tszott.
\nNem tudom, mi \u00fct\u00f6tt bel\u00e9m, de mint valami megig\u00e9zett r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3 az \u00f3ri\u00e1sk\u00edgy\u00f3 el\u0151tt, vagy mint az \u00e9jjeli lepke a f\u00e9ny fel\u00e9 (h\u00e1t igen, csak ilyen alantas p\u00e9ld\u00e1k jutnak eszembe, biztos az\u00e9rt, mert nem vagyok t\u00fal b\u00fcszke arra, amit tettem), \u00f3vatosan k\u00f6zelebb mentem az ajt\u00f3hoz, majd l\u00e1bujjhegyen, mialatt saj\u00e1t d\u00fcb\u00f6rg\u0151 sz\u00edvver\u00e9sem hallgattam, be is l\u00e9ptem rajta.
\nMert megig\u00e9z\u0151en sz\u00e9p volt a holdf\u00e9nyben a p\u00e1rn\u00e1n megind\u00edt\u00f3-kedvesen pihen\u0151 fej, a meztelen v\u00e1ll, a finoman kirajzol\u00f3d\u00f3 gerincoszlop kecses \u00edve, az elkeskenyed\u0151 der\u00e9k, amit a v\u00e9kony takar\u00f3 alatt megkap\u00f3 titokzatoss\u00e1ggal k\u00f6vetett a fen\u00e9k \u00e9s a l\u00e1bak vonala.
\n\u00cdgy n\u00e9ztem D\u00f3rit egy j\u00f3 darabig; az id\u0151 szinte meg\u00e1llt, nem \u00fagy, mint a sz\u00edvver\u00e9sem. Azt\u00e1n majdnem az is megakadt, amikor D\u00f3ri hirtelen megmoccant \u00e1lm\u00e1ban, \u00e9s a has\u00e1ra fordult. M\u00e9g a p\u00e1rn\u00e1t is arr\u00e9bb tolta a feje al\u00f3l, \u00fagyhogy val\u00f3ban a sz\u00edvbaj j\u00f6tt r\u00e1m, hogy most fel\u00e9bred, \u00e9s \u00e9szre fog venni. Azt\u00e1n, b\u00e1r a fej\u00e9t fel\u00e9m ford\u00edtva ejtette vissza a matracra, a szeme csukva maradt, \u00e9s hamarosan elhelyezkedett a has\u00e1n pihenve, \u00e9s tov\u00e1bb aludt.
\nA fordul\u00e1snak h\u00e1la, most m\u00e1r alig takart valamit a paplanhuzat. L\u00e1ttam matrachoz nyom\u00f3d\u00f3 mell\u00e9nek oldals\u00f3 vonal\u00e1t, eg\u00e9sz csinos derek\u00e1t, hat\u00e1rozott vonal\u00fa cs\u00edp\u0151j\u00e9t, fenek\u00e9t. J\u00f3l l\u00e1thattam, hogy bikiniben szokott napozni, l\u00e1tszott a fels\u0151 \u00e9s a bugyi kitakarta feh\u00e9rs\u00e9g.
\nElk\u00e9peszt\u0151 m\u00f3don \u00e1gaskodott bennem a v\u00e1gy. Ilyen elny\u00fajtott fesz\u00fclts\u00e9get, s\u00f3v\u00e1rg\u00e1st, ilyen hosszan tart\u00f3 gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00e9st tal\u00e1n m\u00e9g sosem \u00e9ltem \u00e1t, pedig nem vagyok m\u00e1r kamasz. M\u00e9gis \u00fagy viselkedtem eg\u00e9sz v\u00e9gig. \u00c1tkoztam magam, h\u00fclye kukkol\u00f3, pupert\u00e1ns \u00e1llat, ilyeneket mondtam magamra, m\u00e9gsem tudtam meg\u00e1llni, hogy m\u00e9g k\u00f6zelebb l\u00e9pjek. A szemem m\u00e1r eg\u00e9sz j\u00f3l megszokta a holdf\u00e9ny megvil\u00e1g\u00edtotta szoba f\u00e9lhom\u00e1ly\u00e1t. D\u00f3ri gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 l\u00e1ba k\u00f6ze h\u00edvogat\u00f3an, de \u00e1rny\u00e9kba burkol\u00f3zva csalogatott k\u00f6zelebb.
\nEkkor persze mint egy l\u00e9gv\u00e9delmi \u00fcteg, akkora d\u00f6rren\u00e9sk\u00e9nt hatott a padl\u00f3 reccsen\u00e9se alattam. Ez\u00fattal szerintem val\u00f3ban kihagyott a sz\u00edvver\u00e9sem egy pillanatra. Ha most fel\u00e9bred, \u00e9s megl\u00e1t, nekem annyi. Nem mintha a munkahelyi es\u00e9lyeim j\u00e1rtak volna a fejemben ekkor \u2013 egy ilyen sztorival k\u00e9pzelem, micsoda j\u00f6v\u0151m lenne ott \u2013, sokkal ink\u00e1bb az az elk\u00e9peszt\u0151 \u00e9g\u00e9s, ami v\u00e1rt volna r\u00e1m, ha szembes\u00fcl\u00f6k ennek a kedves l\u00e1nynak a tekintet\u00e9vel \u00e9s jogos haragj\u00e1val.
\nD\u00f3ri azonban nem \u00e9bredt fel, csak \u00f6sszerezzent, \u00e9s ez\u00fattal a m\u00e1sik oldal\u00e1ra fordult, \u00e9s \u00fagy aludt tov\u00e1bb. Mellei f\u00e9lig l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak, ahogy csak az egyik karj\u00e1t fektette keresztbe maga el\u0151tt, \u00e9s csinosan form\u00e1ra borotv\u00e1lt szem\u00e9rm\u00e9b\u0151l is tal\u00e1n t\u00f6bbet k\u00edn\u00e1lt volna a lehet\u0151s\u00e9g, ha m\u00e9g maradok, de nekem ennyi figyelmeztet\u00e9s a padl\u00f3t\u00f3l b\u0151ven sok volt. M\u00e9g egy s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 pillant\u00e1st vetettem szomsz\u00e9domra, majd megkezdtem a tervszer\u0171 visszavonul\u00e1st. Az erk\u00e9lyajt\u00f3b\u00f3l m\u00e9g utolj\u00e1ra visszan\u00e9ztem, azzal a bizonyoss\u00e1ggal, hogy erre a l\u00e1nyra holnap m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1shogy fogok n\u00e9zni.
\nIgen, bevallom, leskel\u0151dtem. \u00c9s elismerem, sz\u00e9gyen ez egy ekkora mamlasz fick\u00f3t\u00f3l, mint amilyen \u00e9n vagyok. T\u00f6bb\u00e9 nem teszem, ez biztos. Arra az erk\u00e9lyre ki nem teszem a l\u00e1bam m\u00e9g egyszer, az is biztos.
\nDe t\u00e9nyleg biztos? M\u00e9g h\u00e1rom \u00e9jszaka…
\nM\u00e1snap d\u00e9lel\u0151tt elment\u00fcnk a konferenci\u00e1ra, amit hal\u00e1lra untunk; m\u00e9g j\u00f3, hogy d\u00e9lel\u0151ttre volt megbesz\u00e9lve az egyik t\u00e1rgyal\u00e1s, amin mindkett\u0151nknek ott kellett lenni, \u00fagyhogy t\u00edz k\u00f6r\u00fcl ell\u00f3ghattunk. D\u00f3ri egy\u00e9bk\u00e9nt olyan kedves, bar\u00e1ts\u00e1gos \u00e9s felszabadult volt velem, hogy ez engem is felszabad\u00edtott \u00e9s term\u00e9szetess\u00e9 tett; az \u00e9jszaka mintha nem is lett volna. Ha csak annyiban nem, hogy most m\u00e1r jobban sejtettem, mi van az egyszer\u0171, de csinos ruha alatt.
\nA t\u00e1rgyal\u00e1s el\u00e9g j\u00f3l siker\u00fclt. A sz\u00e1ll\u00f3 \u00e9tterm\u00e9ben eb\u00e9delt\u00fcnk, j\u00f3kat besz\u00e9lgetve. D\u00f3ri h\u00edvott, hogy menj\u00fcnk el egy\u00fctt a k\u00f6zeli strandra, mert sz\u00edvesen \u00faszna egyet, de nekem kett\u0151re volt megbesz\u00e9lve egy m\u00e1sik t\u00e1rgyal\u00e1s, majd ut\u00e1na egy harmadik, \u00fagyhogy sajnos \u2013 hogy \u00e1tkoztam leend\u0151 t\u00e1rgyal\u00f3 partnereimet! \u2013 nem mehettem. D\u00f3ri taxival ment, valami\u00e9rt nem akarta elvinni a c\u00e9ges kocsit, hi\u00e1ba gy\u0151zk\u00f6dtem. \u00c9n gyalog indultam el; b\u00e1r a panzi\u00f3 kint volt a v\u00e1rosb\u00f3l, az iroda, ahov\u00e1 mennem kellett, nem volt messze, tal\u00e1n negyed \u00f3ra s\u00e9ta. Kib\u00edrhat\u00f3.
\n\u2013 Akkor viszl\u00e1t a vacsor\u00e1n\u00e1l \u2013 mondta a l\u00e1ny, akibe ekkorra \u00e9n m\u00e1r mindk\u00e9t f\u00fclig szerelmes voltam.
\nA t\u00e1rgyal\u00e1son nem d\u0151lt el semmi, de ez annyira nem aggasztott; \u00f6r\u00fcltem, hogy t\u00fal vagyok rajta. Be\u00fcltem egy k\u00e1v\u00e9h\u00e1zba, hogy kiv\u00e1rjam a k\u00f6vetkez\u0151 id\u0151pontot. \u00c9ppen az els\u0151t kortyoltam bele a latt\u00e9-ba, amikor megsz\u00f3lalt a telefonom. Nagyon sajn\u00e1lja, de k\u00f6zbej\u00f6tt valami, \u00e9s holnap sem j\u00f3 neki, de elfaxolja az aj\u00e1nlat\u00e1t, \u00e9s majd \u0151 felj\u00f6n Pestre a j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten, ha \u00e9rdekel benn\u00fcnket. Mondanom sem kell, a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e1rgyal\u00f3 f\u00e9l volt. \u00c9s mondanom sem kell, mennyire \u00f6r\u00fcltem a dolognak. Van egy szabad d\u00e9lel\u0151tt\u00f6m. M\u00e1r csak azt kellett elhat\u00e1roznom, meg\u00e9ri-e m\u00e9g visszamenni a sz\u00e1llod\u00e1ba, \u00e9s az aut\u00f3val kimennem D\u00f3ri ut\u00e1n a strandra.
\nMire visszat\u00e9rtem a szob\u00e1mba, m\u00e1r el is d\u00f6nt\u00f6ttem, kimegyek a strandra. Csak el\u0151bb lezuhanyozom.
\nFelfriss\u00fclve \u00e9s nagyszab\u00e1s\u00fa h\u00f3d\u00edt\u00e1si terveket sz\u00f6v\u00f6getve l\u00e9ptem ki a tusol\u00f3b\u00f3l. Megt\u00f6r\u00f6lk\u00f6ztem, felvettem a f\u00fcrd\u0151nadr\u00e1gomat, \u00e9s \u00e9ppen a t\u00fck\u00f6r el\u0151tt konstat\u00e1ltam n\u00e9mi s\u00falyfelesleg megjelen\u00e9s\u00e9t am\u00fagy elfogadhat\u00f3an karbantartott testemen, amikor hirtelen egy furcsa zajt hallottam, meglehet\u0151sen k\u00f6zelr\u0151l. Gyorsan beazonos\u00edtottam a hangot: mint amikor valami m\u0171anyag csikordul a k\u00f6v\u00f6n. Mondjuk egy kerti sz\u00e9k az erk\u00e9lyen. Egy pillant\u00e1ssal felm\u00e9rte bennem a James Bond, hogy az \u00e9n erk\u00e9lyemen senki nem csikorgat semmit, k\u00f6ny\u00f6rtelen Sherlock Holmes-i logik\u00e1m pedig m\u00e1r l\u00f6kte is a k\u00f6vetkez\u0151 adatot: az eny\u00e9men k\u00edv\u00fcl csak egy erk\u00e9ly van. Igen, az a bizonyos majdnem k\u00f6z\u00f6s erk\u00e9ly, azzal a jelk\u00e9pes, s mint tapasztaltam, k\u00f6nnyen \u00e1tl\u00e9phet\u0151 korl\u00e1ttal.
\nEzek szerint D\u00f3ri m\u00e1r visszaj\u00f6tt. K\u00e1r; \u00edgy a strandb\u00f3l nem lesz semmi. De az\u00e9rt \u00edgy sem rossz, majdcsak tudunk egym\u00e1ssal mit kezdeni. Elh\u00edvom egy s\u00e9t\u00e1ra. Vagy ak\u00e1r egy mozi is belef\u00e9rhet. Vagy (gyors fejsz\u00e1mol\u00e1s a foly\u00f3sz\u00e1ml\u00e1mon) ak\u00e1r egy rendesebb \u00e9tteremben is vacsor\u00e1zhatunk, a panzi\u00f3 m\u00e9goly finom men\u00fct k\u00edn\u00e1l\u00f3 \u00e9tkezd\u00e9j\u00e9n\u00e9l mindenk\u00e9ppen romantikusabb volna.
\nB\u00e1r a tegnapi sz\u00e9gyenletes \u00e9jszaka ut\u00e1n val\u00f3s\u00e1ggal el\u00e1tkoztam az erk\u00e9lyt, elhat\u00e1rozva, hogy ki nem teszem a l\u00e1bam oda m\u00e9g egyszer, napvil\u00e1gn\u00e1l persze m\u00e1shogy n\u00e9zett ki a dolog, \u00fagyhogy m\u00e1r-m\u00e1r indultam is a balkon fel\u00e9, amikor egy m\u00e1sik, az el\u0151z\u0151n\u00e9l j\u00f3val furcs\u00e1bb hang f\u00f6ldbe gy\u00f6kereztette a l\u00e1bamat. A hang kisv\u00e1rtatva megism\u00e9tl\u0151d\u00f6tt. Halk, m\u00e9gis er\u0151s hang volt. M\u00e9ly s\u00f3hajt\u00e1s, l\u00e9legzetv\u00e9tel, majd az er\u0151ltetett kil\u00e9gz\u00e9s hangja. Torn\u00e1zik? Rosszul van? Mi lehet ez? \u00dajabb s\u00f3hajt\u00e1st hallottam, ami ez\u00fattal m\u00e1r ink\u00e1bb amolyan halk ny\u00f6g\u00e9snek t\u0171nhetett.
\nMit volt mit tenni \u2013 tegnapi fogadalmam m\u00e1r teljesen feled\u00e9sbe mer\u00fclt \u2013, megint lop\u00f3zkodva osontam az erk\u00e9lyajt\u00f3hoz, \u00e9s kilestem rajta. A k\u00e9t erk\u00e9lyt elv\u00e1laszt\u00f3 korl\u00e1t takar\u00e1s\u00e1ban \u2013 mivel rejtve akartam maradni, guggolva \u2013 D\u00f3ri haj\u00e1t, fej\u00e9t pillantottam meg, h\u00e1tulr\u00f3l, f\u00f6l\u00fclr\u0151l; nyilv\u00e1nval\u00f3an az erk\u00e9ly tartoz\u00e9k\u00e1nak tekinthet\u0151 m\u0171anyag kerti sz\u00e9ken \u00fclt; val\u00f3sz\u00edn\u0171leg fej\u00e9t h\u00e1trahajtva. Torna kiz\u00e1rva. S\u00f3hajtoz\u00e1s, ny\u00f6g\u00e9s-szer\u0171 hang most nem hallatszott, csak annak a hangja, ahogy D\u00f3ri ide-oda f\u00e9szkel\u0151dik \u00fclt\u00e9ben, fej\u00e9t hol jobbra, hol balra d\u00f6ntve.
\n\u00d3vatosan kijjebb l\u00e9ptem az erk\u00e9lyre, \u00e9s halkan feljebb emelkedtem. Amit megpillantottam, legmer\u00e9szebb elk\u00e9pzel\u00e9semet igazolta. D\u00f3ri f\u00e9lmeztelen\u00fcl \u00fclt, szinte fek\u00fcdt a sz\u00e9ken, egyetlen fekete bikinibugyi volt rajta. A nap fel\u00e9 fordult, vagyis csaknem teljesen h\u00e1ttal volt nekem. \u00dagy t\u0171nik, nem tartott att\u00f3l, hogy az erd\u0151s r\u00e9sz fel\u0151l, amerre erk\u00e9ly\u00fcnk n\u00e9zett, valaki megl\u00e1thatja. De nem csak napozott. Jobb keze \u00e9ppen a bugyij\u00e1t simogatta, ott, ahol alatta a leg\u00e9rz\u00e9kenyebb pontokra tapinthatott. Bal keze k\u00e9jesen keresett fog\u00f3z\u00f3t hol a sz\u00e9k karf\u00e1j\u00e1n, hol saj\u00e1t mag\u00e1n. Arc\u00e1t \u00edgy h\u00e1tulr\u00f3l nem l\u00e1thattam, ahogy melleit sem nagyon, csak amikor test\u00e9t h\u00e1trafesz\u00edtve \u00fajra nagyon m\u00e9lyet, b\u00e1r m\u00e9g mindig nagyon halkat, mondhatn\u00e1m, \u00f3vatosat s\u00f3hajtott. Csod\u00e1latosan sz\u00e9p mellei voltak.
\nA v\u00e1gy els\u00f6p\u00f6rt minden elhat\u00e1roz\u00e1st \u00e9s \u00f3vatoss\u00e1got, csak a szerelmemet \u00e9s k\u00edv\u00e1nkoz\u00e1somat nem: m\u00e9g k\u00f6zelebb h\u00faz\u00f3dtam a korl\u00e1thoz, \u00e9s figyeltem, ahogy ujjaival lassan beny\u00fal a bugyi al\u00e1, hogy \u00fagy massz\u00edrozza puncij\u00e1t.
\nP\u00e9niszem, ha lehet, m\u00e9g a tegnapin\u00e1l is jobban \u00e1gaskodott. A nagy meleg \u00e9s a forr\u00f3 l\u00e1tv\u00e1ny elvette az eszemet. Egy halk, de hat\u00e1rozott mozdulattal megszabadultam f\u00fcrd\u0151nadr\u00e1gomt\u00f3l. Kezem megmarkolta duzzadt f\u00e9rfiass\u00e1gomat, \u00e9s h\u00e1trah\u00faztam rajta a b\u0151rt, ameddig csak ment. A s\u00f3haj \u0151rizetlen\u00fcl szakadt ki bel\u0151lem.
\nAmi a legmegd\u00f6bbent\u0151bb volt, hogy D\u00f3ri szinte meg sem ijedt. Csak felemelte a fej\u00e9t, r\u00e1m n\u00e9zett, r\u00e1m mosolygott, \u00e9s elhal\u00f3 hangon ezt mondta:
\n\u2013 Gyere, \u00e9des.
\n\u2013 J\u00f6v\u00f6k, \u00e9des \u2013 mondtam elvar\u00e1zsolva, mintha nem is az \u00e9n hangomat hallan\u00e1m.
\n\u00dagy, ahogy voltam, meztelen\u00fcl, meredt farokkal, \u00e1tl\u00e9ptem a korl\u00e1tot. Nem volt t\u00fal t\u00e1gas az erk\u00e9ly, \u00edgy szinte k\u00f6zvetlen\u00fcl D\u00f3ri sz\u00e9ke mellett landoltam. \u0150 pedig hat\u00e1rozottan mag\u00e1hoz vont, megfogta, \u00e9s most \u0151 h\u00fazta h\u00e1tra rajta a b\u0151rt.
\n\u2013 Sz\u00e9p \u2013 mondta. \u0150 tudja. De \u00e9n \u0151t tal\u00e1ltam kimondhatatlanul sz\u00e9pnek, ahogy ott \u00fclt \u00e9s szerelmesen r\u00e1m mosolygott.
\nElkezdte h\u00fazogatni rajta a b\u0151rt, majd kisv\u00e1rtatva sz\u00e1j\u00e1ba vette. Semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6set nem csin\u00e1lt vele, csak bent tartotta, \u00e9s n\u00e9ha mozd\u00edtott rajta egyet a nyelv\u00e9vel. Elk\u00e9peszt\u0151 \u00e9rz\u00e9s volt ez a forr\u00f3 barlangf\u00fcrd\u0151, de megpr\u00f3b\u00e1ltam uralkodni magamon.
\n\u2013 Seg\u00edts nekem, \u00e9des \u2013 mondta most, elengedve. \u2013 Menj\u00fcnk be, ott k\u00e9nyelmesebb lesz.
\nOdabent a m\u00e1r ismer\u0151s \u00e1gy fogadott, ahol D\u00f3ri, miut\u00e1n bugyij\u00e1t ledobta mag\u00e1r\u00f3l, kezeit-l\u00e1bait sz\u00e9tvetve, h\u00e1t\u00e1n fekve v\u00e1rta cs\u00f3kjaimat. Sokat m\u00e1r nem kellett \u00e9s lehetett izgatni: csikl\u00f3ja szinte ny\u00fajt\u00f3zkodva v\u00e1rta nyelvemet, puncija nedvesen csillogva v\u00e1rta a behatol\u00e1st.
\n\u00c9n is v\u00e1rtam. A volt bar\u00e1tn\u0151m csak a misszion\u00e1rius poz\u00edci\u00f3ban volt hajland\u00f3 szeretkezni velem. D\u00f3rival is \u00edgy kezdt\u00fck. P\u00e9niszem k\u00f6nnyen r\u00e1tal\u00e1lt a sikaml\u00f3s bej\u00e1ratra; D\u00f3ri h\u00fcvelye minden \u00f6nuralmamat pr\u00f3b\u00e1ra t\u00e9ve z\u00e1rta k\u00f6r\u00fcl. Elkezd\u00fcnk mozogni, lassan, er\u0151sen. D\u00f3ri a v\u00e1llaimba kapaszkodott, majd a fenekemet ragadta meg, hogy m\u00e9g k\u00f6zelebb vonjon mag\u00e1ba. Nem b\u00edrtam meg\u00e1llni, megint nagyot ny\u00f6gtem, de \u0151 sem adta al\u00e1bb. L\u00e1ttam, \u00e9s ami t\u00f6bb: \u00e9reztem rajta, hogy k\u00edv\u00e1n, de ami m\u00e9g ezt is fel\u00fcl\u00edrta: \u00e9n k\u00edv\u00e1ntam \u0151t. Arra v\u00e1gytam, sose legyen v\u00e9ge ennek, hanem csak ny\u00fajtsuk tov\u00e1bb a gy\u00f6ny\u00f6rt.
\nEz\u00e9rt nemsok\u00e1ra meg\u00e1lltam, \u00e9s kih\u00fazva magam bel\u0151le, most csak \u00f6leltem \u00e9s cs\u00f3koltam, ahol \u00e9rtem. D\u00f3ri azonban nem hagyta mag\u00e1t: most \u0151 cs\u00f3kolt, h\u00e1tamra d\u00f6nt\u00f6tt, \u00e9s m\u00e1r r\u00e1m is \u00fclt, apr\u00f3, visszafojtott sikkant\u00e1ssal. \u00c9n f\u00e9rfiasabban, de hasonl\u00f3 m\u00f3don viseltem a dolgokat. Melleit simogatva, fenek\u00e9t fogva, b\u00e1tortalanul n\u00e9ha a ny\u00edl\u00e1s\u00e1t is meg-megsimogatva engedtem, hogy most \u0151 ir\u00e1ny\u00edtson, amit \u0151 persze meg is tett.
\n\u2013 Szeretlek, te bolond \u2013 suttogta k\u00f6zben \u2013, v\u00e9gre \u00e9szrevetted… Gyere… Gyere… J\u00f3\u00f3\u00f3…
\nElk\u00e9pedve fek\u00fcdtem alatta, de elk\u00e9ped\u00e9semet vihark\u00e9nt s\u00f6p\u00f6rte el a cs\u00facsra \u00e9rkez\u00e9s el\u0151szele, majd kit\u00f6r\u0151 l\u00e1v\u00e1ja.
\nAzt\u00e1n ott fek\u00fcdt\u00fcnk egym\u00e1s mellett, karomban a v\u00e9gre-valah\u00e1ra felismert \u00e9s megismert szerelemmel.
\n\u2013 Nem hiszem, hogy nem hallottad, ahogy zuhanyozom \u2013 mondtam ki egyszerre a m\u00e1r egy ideje motoszk\u00e1l\u00f3 gyan\u00fat.
\n\u2013 H\u00e1t persze hogy hallottam, \u00e9des. T\u00e9ged v\u00e1rtalak.
\n\u00c9s sz\u00e9pen apr\u00f3ra elmes\u00e9lte, hogyan szervezte meg nek\u00fcnk ezt az utat, hogyan n\u00e9zte ki ezt a panzi\u00f3t, hogyan szervezte meg a k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1ni t\u00e1rgyal\u00e1st egy ismer\u0151s\u00e9vel, hogy azt\u00e1n lemondja… Nekem pedig csak esett lefel\u00e9 az \u00e1llam, \u00e9s \u00e1tkoztam magam a vaks\u00e1gom\u00e9rt, hogy eddig \u00e9szre sem vettem ezt a csod\u00e1latos l\u00e1nyt.
\nBoldog voltam, pedig semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s nem t\u00f6rt\u00e9nt, csak ami mindig t\u00f6rt\u00e9nik: egy l\u00e1ny megszerezte mag\u00e1nak a pasit, akit akart.
\nDe tal\u00e1n ez\u00e9rt voltam boldog. <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"