Kisv\u00e1rosban \u00e9lek, aminek egyar\u00e1nt van el\u0151nye \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nya. N\u00e9ha j\u00f3, hogy mindenki ismer mindenkit, n\u00e9ha azonban baj, mert nem lehet titka az embernek.
\nA v\u00e1llalkoz\u00e1sommal kapcsolatban kellett egy igen bonyolult \u00fcgyet elint\u00e9znem, ez\u00e9rt az \u00fcgyf\u00e9lszolg\u00e1lati irod\u00e1ba mentem. Meglep\u0151dtem, mert az addigi \u00fcgyint\u00e9z\u0151 kisl\u00e1ny helyett egy idegen f\u00e9rfi fogadott. V\u00e9kony, magas, j\u00f3k\u00e9p\u0171, sz\u0151ke f\u00e9rfi, \u00fagy j\u00f3 t\u00edz \u00e9vvel lehetett id\u0151sebb n\u00e1lam. Eleinte nyegl\u00e9nek, lekezel\u0151nek tartottam, de min\u00e9l t\u00f6bbsz\u00f6r tal\u00e1lkoztunk (k\u00f6zben kider\u00fclt, hogy \u0151 a f\u0151n\u00f6k, csak helyettes\u00edtette az egyik koll\u00e9g\u00e1t), ann\u00e1l ink\u00e1bb v\u00e1ltozott a v\u00e9lem\u00e9nyem. J\u00f3 ir\u00e1nyba. Kezdtem megkedvelni, \u00e9s egyre t\u00f6bbet besz\u00e9lgett\u00fcnk a v\u00e1llalkoz\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen dolgokt\u00f3l.
\nEgyik alkalommal, amikor \u00e9ppen n\u00e1la voltam, az any\u00f3som telefon\u00e1lt. Szok\u00e1sos parancsolgat\u00f3 st\u00edlus\u00e1ban oktatott ki, ami\u00e9rt cs\u0151dbe viszem a t\u0151le \u00e1tvett v\u00e1llalkoz\u00e1st… Csak mondta, mondta, nem csoda, hogy kiborultam \u00e9s els\u00edrtam magam. K\u00f6zben Gyurinak is megsz\u00f3lalt a telefonja.
\n\u2013 M\u00e1ris indulok \u2013 mondta. \u2013 Ne haragudj, Juli, de be kell mennem Pestre.
\n\u2013 De j\u00f3 volna veled menni, \u00e9s elszabadulni ebb\u0151l a pokolb\u00f3l! \u2013 cs\u00faszott ki a sz\u00e1mon.
\n\u2013 Gyere, ha van id\u0151d! Kora d\u00e9lut\u00e1nra itthon lesz\u00fcnk.
\nHazavittem a kocsimat, s n\u00e9h\u00e1ny sarokra t\u0151l\u00fcnk, ahol nem l\u00e1thatott meg senki, \u00e1t\u00fcltem Gyuri\u00e9ba \u00e9s elb\u00fajtam a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9sen.
\nAmikor ki\u00e9rt\u00fcnk a v\u00e1rosb\u00f3l, el\u0151rem\u00e1sztam. Megcsapott finom arcviz\u00e9nek az illata, er\u0151s v\u00e1gyat \u00e9reztem, hogy megcs\u00f3koljam. Tulajdonk\u00e9ppen nem akartam t\u0151le semmit, csak az any\u00f3somat akartam megb\u00fcntetni a zsarnokoskod\u00e1sa miatt.
\n\u2013 Ugye, nem szereted az any\u00f3sodat? \u2013 mintha olvasott volna a gondolataimban.
\n\u2013 Mondj valakit, aki szereti az any\u00f3s\u00e1t! Az eny\u00e9m mindig kioktat, mintha h\u00fclye lenn\u00e9k. Igaz, hogy \u0151 ind\u00edtotta be a v\u00e1llalkoz\u00e1somat, \u00e9s \u0151 szerzett nekem munk\u00e1t, \u00e9s az is biztos, hogy folyamatosan kapom a megrendel\u00e9seket, h\u00e1la a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek. De \u00e9n dolgozom, nekem kell t\u00e1rgyalni, helyt\u00e1llni. Ezt nem veszi figyelembe. Torkig vagyok vele! R\u00e1ad\u00e1sul a f\u00e9rjem is neki ad igazat \u2013 panaszkodtam, \u00e9s megint els\u00edrtam magam.
\nGyuri gyeng\u00e9den megsimogatta a fejemet, \u00e9n pedig v\u00e9delmez\u00e9sre v\u00e1gyva hozz\u00e1b\u00fajtam. Hazafel\u00e9 j\u00f6vet meg\u00e1lltunk egy kif\u0151zd\u00e9ben \u00e9s megeb\u00e9delt\u00fcnk. J\u00f3 volt, hogy nem kellett alakoskodnom, \u00e9s v\u00e9gre \u00f6nmagamat adhattam. Amilyen j\u00f3l telt a nap, olyan rossz volt haza\u00e9rkezni.
\n\u2013 K\u00f6szi, hogy elvitt\u00e9l! J\u00f3 volt veled \u2013 leheltem puszit a sz\u00e1j\u00e1ra, azt\u00e1n egy nagy bokorn\u00e1l kisz\u00e1lltam a kocsib\u00f3l, \u00fcgyelve arra, hogy ne l\u00e1sson meg senki.
\nEste berregett a mobilom. Gyuri \u00edrt \u00fczenetet, \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt, hogy j\u00f3l vagyok-e. Vissza\u00edrtam, hogy minden rendben.
\nM\u00e1snap ism\u00e9t bementem az irod\u00e1ba. Kicsit f\u00e9ltem a szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1st\u00f3l, mert nem tudtam, mi zajlik le Gyuriban, de amikor becsukta az ajt\u00f3t m\u00f6g\u00f6ttem \u00e9s szenved\u00e9lyesen \u00e1t\u00f6lelt, megnyugodtam. Azt\u00e1n hagytam, hogy cs\u00f3koljon, ahol \u00e9rt.
\n\u2013 Nagyon hi\u00e1nyozt\u00e1l. Azt hittem, nem b\u00edrom ki ezt az \u00e9jszak\u00e1t \u2013 s\u00fagta. H\u00edzelgett a kedvess\u00e9ge. Hi\u00e1nyzott, hogy egy f\u00e9rfi ilyen kedves \u00e9s szenved\u00e9lyes legyen velem. \u2013 Menj\u00fcnk el valahov\u00e1, ahol csak mi ketten lehet\u00fcnk!
\n\u2013 Sajnos, nem lehet. A f\u00e9rjem \u00e9s a kisfiam is otthon van\u2026 De a f\u00e9rjem a j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten k\u00e9t napra elutazik. Aludj n\u00e1lam! \u2013 mer\u00e9sz \u00f6tletnek t\u0171nt, hiszen a kisfiam b\u00e1rmikor fel\u00e9bredhet \u00e9jjel, de ezzel most nem t\u00f6r\u0151dtem.
\nSzerd\u00e1n kora d\u00e9lut\u00e1n a f\u00e9rjem elindult otthonr\u00f3l. Megpusziltam, \u00e9s szinte \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt felh\u00edvtam. Szeg\u00e9ny, azt hitte, hogy m\u00e1ris hi\u00e1nyzik \u00e9s agg\u00f3dom \u00e9rte, pedig csak abban akartam biztos lenni, hogy val\u00f3ban elutazott.
\nKezdett s\u00f6t\u00e9tedni. Izgatottan v\u00e1rtam Gyurit. V\u00e9gre csengetett. Sietve nyitottam ajt\u00f3t, \u00e9s majd el\u00e1jultam: az any\u00f3som \u00e1llt az ajt\u00f3ban.
\n\u2013 Szia. Tudom, hogy Jani elutazott… Ha gondolod, itt alszom, \u00e9s seg\u00edtek neked.
\nMegijedtem. M\u00e1r csak az kellene, hogy itt legyen, amikor Gyuri meg\u00e9rkezik. Kedvesen elh\u00e1r\u00edtottam az aj\u00e1nlat\u00e1t, \u00e9s k\u00f6zben im\u00e1dkoztam, hogy min\u00e9l hamarabb elmenjen.
\n\u2013 J\u00f3l vagy? \u2013 n\u00e9zett r\u00e1m.
\n\u2013 Igen. Mi\u00e9rt k\u00e9rdezed?
\n\u2013 Olyan furcs\u00e1nak t\u0171nsz. Piros az arcod. Nem vagy l\u00e1zas? Fek\u00fcdjetek le min\u00e9l hamarabb \u00e9s pihenj! Reggel majd j\u00f6v\u00f6k \u00e9s \u00e1tviszem ezt az angyalk\u00e1t az oviba. Maradj \u00e1gyban, mert \u00fagy l\u00e1tom, beteg vagy.
\nAlig ment el, halk kopog\u00e1s hallatszott. Gyuri \u00e1llt az ajt\u00f3ban, idegesen n\u00e9zett jobbra-balra.
\n\u2013 Gyere, nem szeretn\u00e9m, ha megl\u00e1tn\u00e1nak!
\n\u2013 Az any\u00f3sod volt itt? L\u00e1ttam a kocsij\u00e1t\u2026
\nIzgatottan k\u00e9sz\u00fcltem az el\u0151ttem \u00e1ll\u00f3 \u00e9jszak\u00e1ra, \u00e9s nem is csal\u00f3dtam. Gyuri odaad\u00f3, figyelmes szeret\u0151 volt. Megkaptam t\u0151le mindent, amit egy n\u0151 f\u00e9rfit\u00f3l kaphat. Eg\u00e9sz \u00e9jjel szeretkezt\u00fcnk, \u00e9s csak m\u00e1snap hajnalban v\u00e1ltunk el. Kor\u00e1n kellett elmennie, nehogy reggel \u00f6sszefusson az any\u00f3sommal.
\nM\u00e1snap este ism\u00e9t j\u00f6tt, de \u00e9jf\u00e9l el\u0151tt elk\u00fcldtem, mert f\u00e9ltem, hogy a f\u00e9rjem kor\u00e1bban haza\u00e9r. Szerencs\u00e9nk volt, \u00e9pp hogy elker\u00fclt\u00e9k egym\u00e1st.
\nAlighogy meg\u00e9rkezett a f\u00e9rjem, szerelmesen h\u00fazott mag\u00e1hoz, \u00e9s mivel nem akartam, hogy r\u00e1j\u00f6jj\u00f6n, mit tettem, \u00e9n is \u201eodaad\u00f3an\u201d viszonoztam a cs\u00f3kjait, \u00e9s teljes\u00edtettem a h\u00e1zast\u00e1rsi k\u00f6telezetts\u00e9gemet.
\nH\u00f3napokig tartott a titkos kapcsolatunk, de egyik nap Gyuri kiborult:
\n\u2013 Ez \u00edgy nem mehet tov\u00e1bb! Szeretlek, \u00e9s tudom, hogy te is szeretsz. V\u00e1lj el!
\nTudtam, hogy igaza van, de a mostanin\u00e1l nem volt jobb megold\u00e1s.
\n\u2013 \u00c9s hol fogunk lakni? Hozz\u00e1d nem mehetek, hiszen az elv\u00e1lt feles\u00e9geddel laksz.
\n\u2013 Tal\u00e1n siker\u00fclne egy olcs\u00f3 b\u00e9r\u0171 lak\u00e1st tal\u00e1lni…
\nK\u00e9t h\u00e9t m\u00falva m\u00e1r ki is b\u00e9relt\u00fcnk egyet. De nem az\u00e9rt, hogy \u00f6sszek\u00f6lt\u00f6zz\u00fcnk. Ott tal\u00e1lkozgattunk napk\u00f6zben, volt olyan nap, amikor k\u00e9tszer is. K\u00f6z\u00f6sen fizett\u00fck az alb\u00e9rletet, \u00edgy senkinek nem t\u0171nt fel, hogy valamennyivel kevesebbet visz\u00fcnk haza. Janival a k\u00fclvil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra tov\u00e1bbra is t\u00f6k\u00e9letes h\u00e1zasp\u00e1r voltunk, senki nem tudta, hogy m\u00e1r h\u00f3napok \u00f3ta m\u00e1st szeretek.
\nGyuri minden alkalommal k\u00e9rlelt, hogy v\u00e1ljak el, ez\u00e9rt r\u00e1sz\u00e1ntam magam, hogy v\u00e1ltoztassak.
\nSzerd\u00e1n kora d\u00e9lut\u00e1n a f\u00e9rjem elindult otthonr\u00f3l. Megpusziltam, \u00e9s szinte \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt felh\u00edvtam. Szeg\u00e9ny, azt hitte, hogy m\u00e1ris hi\u00e1nyzik \u00e9s agg\u00f3dom \u00e9rte, pedig csak abban akartam biztos lenni, hogy val\u00f3ban elutazott.
\nKezdett s\u00f6t\u00e9tedni. Izgatottan v\u00e1rtam Gyurit. V\u00e9gre csengetett. Sietve nyitottam ajt\u00f3t, \u00e9s majd el\u00e1jultam: az any\u00f3som \u00e1llt az ajt\u00f3ban.
\n\u2013 Szia. Tudom, hogy Jani elutazott… Ha gondolod, itt alszom, \u00e9s seg\u00edtek neked.
\nMegijedtem. M\u00e1r csak az kellene, hogy itt legyen, amikor Gyuri meg\u00e9rkezik. Kedvesen elh\u00e1r\u00edtottam az aj\u00e1nlat\u00e1t, \u00e9s k\u00f6zben im\u00e1dkoztam, hogy min\u00e9l hamarabb elmenjen.
\n\u2013 J\u00f3l vagy? \u2013 n\u00e9zett r\u00e1m.
\n\u2013 Igen. Mi\u00e9rt k\u00e9rdezed?
\n\u2013 Olyan furcs\u00e1nak t\u0171nsz. Piros az arcod. Nem vagy l\u00e1zas? Fek\u00fcdjetek le min\u00e9l hamarabb \u00e9s pihenj! Reggel majd j\u00f6v\u00f6k \u00e9s \u00e1tviszem ezt az angyalk\u00e1t az oviba. Maradj \u00e1gyban, mert \u00fagy l\u00e1tom, beteg vagy.
\nAlig ment el, halk kopog\u00e1s hallatszott. Gyuri \u00e1llt az ajt\u00f3ban, idegesen n\u00e9zett jobbra-balra.
\n\u2013 Gyere, nem szeretn\u00e9m, ha megl\u00e1tn\u00e1nak!
\n\u2013 Az any\u00f3sod volt itt? L\u00e1ttam a kocsij\u00e1t\u2026
\nIzgatottan k\u00e9sz\u00fcltem az el\u0151ttem \u00e1ll\u00f3 \u00e9jszak\u00e1ra, \u00e9s nem is csal\u00f3dtam. Gyuri odaad\u00f3, figyelmes szeret\u0151 volt. Megkaptam t\u0151le mindent, amit egy n\u0151 f\u00e9rfit\u00f3l kaphat. Eg\u00e9sz \u00e9jjel szeretkezt\u00fcnk, \u00e9s csak m\u00e1snap hajnalban v\u00e1ltunk el. Kor\u00e1n kellett elmennie, nehogy reggel \u00f6sszefusson az any\u00f3sommal.
\nM\u00e1snap este ism\u00e9t j\u00f6tt, de \u00e9jf\u00e9l el\u0151tt elk\u00fcldtem, mert f\u00e9ltem, hogy a f\u00e9rjem kor\u00e1bban haza\u00e9r. Szerencs\u00e9nk volt, \u00e9pp hogy elker\u00fclt\u00e9k egym\u00e1st.
\nAlighogy meg\u00e9rkezett a f\u00e9rjem, szerelmesen h\u00fazott mag\u00e1hoz, \u00e9s mivel nem akartam, hogy r\u00e1j\u00f6jj\u00f6n, mit tettem, \u00e9n is \u201eodaad\u00f3an\u201d viszonoztam a cs\u00f3kjait, \u00e9s teljes\u00edtettem a h\u00e1zast\u00e1rsi k\u00f6telezetts\u00e9gemet.
\nH\u00f3napokig tartott a titkos kapcsolatunk, de egyik nap Gyuri kiborult:
\n\u2013 Ez \u00edgy nem mehet tov\u00e1bb! Szeretlek, \u00e9s tudom, hogy te is szeretsz. V\u00e1lj el!
\nTudtam, hogy igaza van, de a mostanin\u00e1l nem volt jobb megold\u00e1s.
\n\u2013 \u00c9s hol fogunk lakni? Hozz\u00e1d nem mehetek, hiszen az elv\u00e1lt feles\u00e9geddel laksz.
\n\u2013 Tal\u00e1n siker\u00fclne egy olcs\u00f3 b\u00e9r\u0171 lak\u00e1st tal\u00e1lni…
\nK\u00e9t h\u00e9t m\u00falva m\u00e1r ki is b\u00e9relt\u00fcnk egyet. De nem az\u00e9rt, hogy \u00f6sszek\u00f6lt\u00f6zz\u00fcnk. Ott tal\u00e1lkozgattunk napk\u00f6zben, volt olyan nap, amikor k\u00e9tszer is. K\u00f6z\u00f6sen fizett\u00fck az alb\u00e9rletet, \u00edgy senkinek nem t\u0171nt fel, hogy valamennyivel kevesebbet visz\u00fcnk haza. Janival a k\u00fclvil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra tov\u00e1bbra is t\u00f6k\u00e9letes h\u00e1zasp\u00e1r voltunk, senki nem tudta, hogy m\u00e1r h\u00f3napok \u00f3ta m\u00e1st szeretek.
\nGyuri minden alkalommal k\u00e9rlelt, hogy v\u00e1ljak el, ez\u00e9rt r\u00e1sz\u00e1ntam magam, hogy v\u00e1ltoztassak.
\nMegmondtam Janinak, hogy szeretn\u00e9k elv\u00e1lni, mert \u00fagy \u00e9rzem, kih\u0171lt a szerelm\u00fcnk.
\n\u2013 Van valakid? \u2013 k\u00e9rdezte.
\n\u2013 Nincs senkim. De el kell k\u00f6lt\u00f6zn\u00f6m ahhoz, hogy tiszt\u00e1ba j\u00f6jjek az \u00e9rz\u00e9seimmel.
\nJani elrohant otthonr\u00f3l. Amikor hazaj\u00f6tt, m\u00e1r tiszt\u00e1n tudott gondolkodni.
\n\u2013 Ha \u00fagy \u00e9rzed, hogy nem szeretsz, akkor v\u00e1ljunk el. De szeretn\u00e9m, ha tudn\u00e1d, hogy itt minden az eny\u00e9m. A h\u00e1z, a kocsi, s\u0151t m\u00e9g a munk\u00e1d is. Elmehetsz, de a gyerek marad!
\n\u2013 Egy gyereknek az anyja mellett a helye\u2026
\n\u2013 \u00c9s mit fog csin\u00e1lni szeg\u00e9ny gyerek, am\u00edg az \u00e9desanyja dolgozik. K\u00fcl\u00f6nben is, hov\u00e1 m\u00e9sz majd dolgozni?
\n\u2013 Hiszen van munk\u00e1m!
\n\u2013 Most m\u00e9g igen. A munk\u00e1t, a berendez\u00e9seket az any\u00e1m adta. Csak nem hiszed, hogy megtarthatod? Ezt te sem gondoltad komolyan! A h\u00e1z pedig az eny\u00e9m volt, amikor megesk\u00fcdt\u00fcnk. Ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, csak a ruh\u00e1idat hoztad. Azt elviheted, m\u00e1st nem. A kocsikulcsot is tedd le, mert a kocsi is az eny\u00e9m. Egy dolog, hogy te haszn\u00e1ltad, de ha elv\u00e1lunk, akkor v\u00e9ge. Te d\u00f6ntesz, mikor k\u00f6lt\u00f6z\u00f6l.
\nM\u00e1snap s\u00edrva mondtam el Gyurinak a v\u00e1l\u00e1s felt\u00e9teleit.
\n\u2013 Ne foglalkozz az anyagiakkal, nem fogunk \u00e9hen halni! Egyed\u00fcl a kisfiadhoz ragaszkodj!
\nK\u00e9ts\u00e9gek k\u00f6zt h\u00e1nykol\u00f3dtam. Megbesz\u00e9lt\u00fck Gyurival, hogy egy darabig nem fogunk tal\u00e1lkozni, nehogy kitud\u00f3djon a kapcsolatunk.
\nEgyik december d\u00e9lut\u00e1n a f\u00e9rjem kor\u00e1bban j\u00f6tt haza \u00e9s k\u00e9rlelni kezdett.
\n\u2013 Juli, k\u00e9rlek, gondold meg magad! Ne hagyj el! M\u00e9g megmenthetj\u00fck a h\u00e1zass\u00e1gunkat. Menj\u00fcnk el kettesben kikapcsol\u00f3dni! R\u00e1f\u00e9rne a kapcsolatunkra a semleges k\u00f6rnyezet. Lefoglaltam egy kubai utat. Anyu vigy\u00e1z a kicsire, mi pedig ott t\u00f6ltj\u00fck a szilvesztert. Mindig is a Karib-tengerr\u0151l \u00e1lmodozt\u00e1l\u2026
\nNem tudtam nemet mondani.
\nGyuri f\u00e1jdalmas tekintettel n\u00e9zett r\u00e1m, amikor megmondtam, hogy elutazom a f\u00e9rjemmel.
\n\u2013 H\u00e1t neked csak ez sz\u00e1m\u00edt? A piszkos anyagiak? \u2013 vont felel\u0151ss\u00e9gre. L\u00e1tta rajtam a v\u00e1laszt. \u2013 Akkor l\u00e9gy boldog a f\u00e9rjeddel, ne is h\u00edvj t\u00f6bb\u00e9!
\nPersze nem b\u00edrtam meg\u00e1llni, hogy ne h\u00edvjam fel indul\u00e1s el\u0151tt, s\u0151t m\u00e9g Kub\u00e1b\u00f3l is naponta k\u00fcldtem neki SMS-t. Amikor pedig hazaj\u00f6tt\u00fcnk, az els\u0151 utam a munkahely\u00e9re vezetett.
\n\u2013 Haragszol r\u00e1m? \u2013 k\u00e9rdeztem. \u2013 K\u00e9rlek, \u00e9rts meg! Vele kell maradnom, de t\u00e9ged sem akarlak elvesz\u00edteni. Holnap tal\u00e1lkozzunk a szokott helyen, hogy nyugodtan \u00e1tbesz\u00e9lhess\u00fcnk mindent!
\nDe m\u00e9gsem besz\u00e9lgett\u00fcnk m\u00e1snap, mert elveszt\u00fcnk egym\u00e1s \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben, cs\u00f3kj\u00e1ban.
\n\u2013 H\u00e1t j\u00f3. Ha neked megfelel ez a helyzet, akkor nekem is \u2013 mondta Gyuri.
\n\u2013 A j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten h\u00e1rom napra elmegy. Azt gondoltam, hogy ez id\u0151 alatt v\u00e9gig n\u00e1lunk maradhatn\u00e1l.
\n\u2013 Hogy k\u00e9pzeled? \u2013 k\u00e9rdezte, mire mindent elmes\u00e9ltem.
\nV\u00e9gre elj\u00f6tt Jani elutaz\u00e1s\u00e1nak a napja. Amikor felsz\u00e1llt a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p, Gyuri m\u00e1r a h\u00e1zban volt. \u00d3vatosan engedtem be, nehogy a gyerek \u00e9szrevegye. Hirtelen zajt hallottam, kin\u00e9ztem az ablakon. Az any\u00f3som kopogott. Gyurit gyorsan bez\u00e1rtam a szekr\u00e9nybe, \u00e9s szeg\u00e9ny ott v\u00e1rta meg, am\u00edg any\u00f3som megf\u00fcrdeti \u00e9s lefekteti az unok\u00e1j\u00e1t. Szeg\u00e9ny Gyurinak teljesen elzsibbadt a l\u00e1ba a szekr\u00e9nyben, a karomban azonban elfelejtette az \u00f6sszes k\u00ednj\u00e1t.
\nReggel ism\u00e9t beb\u00fajt a szekr\u00e9nyben, nehogy a gyerek megl\u00e1ssa. Azt\u00e1n j\u00f6tt az any\u00f3som, elvitte oviba az unok\u00e1j\u00e1t, megint kiengedtem a szekr\u00e9nyb\u0151l \u00e9s mi\u00e9nk volt a nap nagy r\u00e9sze, gondtalanul szerethett\u00fck egym\u00e1st. D\u00e9lut\u00e1n elment, majd este visszaj\u00f6tt, \u00e9s a szekr\u00e9nyben volt, am\u00edg a fiam el nem aludt. Ez \u00edgy ment h\u00e1rom napig, azt\u00e1n hazaj\u00f6tt a f\u00e9rjem, \u00e9s \u00e9n ism\u00e9t kedves feles\u00e9gg\u00e9 v\u00e1ltoztam.
\nH\u00e1rom \u00e9ve tart ez a k\u00e9tlaki \u00e9let, amir\u0151l senki nem tud az \u00e9desany\u00e1mon k\u00edv\u00fcl. Szeretem, im\u00e1dom Gyurit, \u0151 az \u00e9nem m\u00e1sik fele, de nem v\u00e1lhatok el a f\u00e9rjemt\u0151l, mert \u0151 az anyagi j\u00f3l\u00e9temet biztos\u00edtja.
\nV\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gem volt, \u00e9s \u00e9n a p\u00e9nzt v\u00e1lasztottam a boldogs\u00e1g helyett. Lopott, boldog \u00f3r\u00e1imon azonban p\u00f3tolok mindent. De vajon meddig \u00e9lhetek m\u00e9g ilyen k\u00e9tlaki \u00e9letet? <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"