Ez is ugyanolyan reggel, mint a t\u00f6bbi – gondoltam, mik\u00f6zben munk\u00e1ba k\u00e9sz\u00fcl\u0151dtem. Ma is k\u00e9s\u00e9sben voltam, mint \u00e1ltal\u00e1ban. Szaladnom kellett, hogy el\u00e9rjem a vonatot. M\u00e1r csukta volna be az ajt\u00f3t, \u00e1m aki m\u00f6g\u00f6ttem j\u00f6tt, m\u00e9g fel akart f\u00e9rni. \u00c9n m\u00e1r a szerelv\u00e9nyen voltam, de akkora t\u00f6meg volt, hogy \u00e9ppen csak bef\u00e9rtem, mikor az ut\u00e1nam j\u00f6v\u0151 egy hat\u00e1rozott l\u00f6k\u00e9ssel beljebb nyomott, majd a szerelv\u00e9ny ajtaja nagy nehezen becsuk\u00f3dott.
\nNa, gondoltam, ha itt \u00e9s most el\u00e1juln\u00e9k a t\u00f6megt\u0151l, nem venn\u00e9 \u00e9szre senki, mert m\u00e9g \u00f6sszeesni sincs el\u00e9g hely.
\nEzzel a tr\u00e9f\u00e1val elsz\u00f3rakoztam egy pillanatig. A szerelv\u00e9ny elindult, \u00e9s \u00e9n pr\u00f3b\u00e1ltam elhelyezkedni, felvenni azt a testhelyzetet, amiben elt\u00f6lt\u00f6m azt a n\u00e9h\u00e1ny meg\u00e1ll\u00f3t, am\u00edg a v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sra \u00e9r\u00fcnk. Jobb kezemmel kerestem egy kapaszkod\u00f3t, a ballal pedig magam el\u00e9 h\u00faztam a t\u00e1sk\u00e1mat, mert a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt valami mocorg\u00e1st \u00e9reztem. B\u00e1r nem vagyok bizalmatlan, de h\u00e1t az ember p\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1ja ugye jobb ha a k\u00f6zelben van. A mocorg\u00e1s azonban nem sz\u0171nt meg. Kis id\u0151 alatt r\u00e1j\u00f6ttem, hogy egy tapiz\u00f3 \u00e1ll m\u00f6g\u00f6ttem. Gondolkoztam mit is csin\u00e1lhatn\u00e9k, de bel\u00e1ttam hogy semmit. Olyan sz\u0171ken vagyunk, hogy ha akarna sem tudna arr\u00e9bb menni, viszont \u00e9n sem. H\u00e1t megadtam magam, j\u00f6jj\u00f6n aminek j\u00f6nnie kell. Elkezdtem figyelni r\u00e1, hogy mit csin\u00e1l. \u00dcgyesen \u00e1llt be m\u00f6g\u00e9m. Nem tudom v\u00e9letlen\u00fcl a nagy fut\u00e1sban, vagy kidolgozott terv szerint, de mindk\u00e9t oldalon hozz\u00e1\u00e9rt a fenekemhez. Lassan megmozd\u00edtotta a kez\u00e9t, \u00e9s simogatni kezdte a pop\u00f3mat.
\nMindent pontosan \u00e9reztem, mert m\u00e1jus r\u00e9v\u00e9n v\u00e9kony miniszoknya volt rajtam. \u00d3vatosan kezdett simogatni, azut\u00e1n amikor megmozdultam, abba hagyta. \u00dagy l\u00e1tszik, v\u00e1rta, hogy elkezdek-e sik\u00edtozni, vagy sem. H\u00e1t nem kezdtem, \u00fagyis \u00f6ssze vagyunk z\u00e1rva, \u00e9s h\u00e1tha m\u00e9g j\u00f3 is lesz. Kis id\u0151 m\u00falva \u00fajra megmozdult a keze. K\u00f6zben r\u00e1j\u00f6ttem, hogy a m\u00e1sik oldalon meg a test\u00e9t nyomja a fenekemhez. H\u00e1t el\u00e9g izgalmas egy helyzet. Ahogy simogatott, azt vettem \u00e9szre, hogy nem is rossz \u00e9rz\u00e9s.
\nElkezdett izgatni a gondolat. M\u00e9gis egy zs\u00fafolt vonaton vagyok, \u00e9s m\u00f6g\u00f6ttem \u00e1ll egy vadidegen, aki simogatja a fenekemet. Kezdett tetszeni a dolog, elkezdett bizseregni a puncim, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ltam \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl mozdulni is, hogy r\u00e1seg\u00edtsek a simogat\u00e1sra. Ett\u0151l hirtelen minden mozdulata meg\u00e1llt, v\u00e1rta a reakci\u00f3mat. Kis sz\u00fcnet ut\u00e1n megint megmozdult a keze, \u00e9s \u00f3vatosan, mintha csak a szerelv\u00e9ny mozg\u00e1sa okozn\u00e1, simogatta ism\u00e9t a fenekemet. Mivel nem zavart, s\u0151t egy kicsit j\u00f3l is esett, nem csin\u00e1ltam semmit. Ez \u00edgy ment egy darabig, amikor azt \u00e9reztem, hogy emberem felb\u00e1torodva, m\u00e1r nem csak olyan \u00f3vatosan, hanem teljes teny\u00e9rrel kezdett simogatni, \u00e9s egyre er\u0151sebben.
\nNa ez m\u00e1r \u00e9lm\u00e9ny volt. Nagyon j\u00f3l esett, \u00e9s m\u00e1r k\u00edv\u00e1ntam is, hogy folytassa. Folytatta, kez\u00e9t lassan, \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl elind\u00edtotta felfel\u00e9, \u00e9s eljutott a derekamig. Ott meg\u00e1llt, v\u00e1rt egy kicsit, \u00e9s \u00e9szrevehetetlen lass\u00fas\u00e1ggal beny\u00falt a p\u00f3l\u00f3m al\u00e1. Kicsit meglep\u0151dtem, arra az\u00e9rt nem sz\u00e1m\u00edtottam hogy a p\u00f3l\u00f3m al\u00e1 is beny\u00fal, de olyan j\u00f3l esett ahogy a keze a b\u0151r\u00f6mh\u00f6z \u00e9rt. Megborzongtam \u00e9s m\u00e1r \u00e9n v\u00e1rtam a folytat\u00e1st, ami j\u00f6tt is. Lassan elkezdte simogatni a h\u00e1tamat, derekamon oldalra cs\u00fasztatta a kez\u00e9t, \u00e9s ment felfel\u00e9.
\nTehette ezt minden akad\u00e1ly n\u00e9lk\u00fcl, mert \u00e9n a jobb kezemmel a fels\u0151 kapaszkod\u00f3t fogtam, mellettem egy v\u00e1laszfal volt v\u00e1ll magass\u00e1gig, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul pont a t\u00f6meg miatt ebbe a magass\u00e1gba senki nem l\u00e1thatott. Simogatott egyre feljebb, \u00e9s az izgalom is egyre magasabbra sz\u00f6k\u00f6tt bennem. Vajon hol \u00e1ll meg? Ment felfel\u00e9, lassan simogatott, kalandozott a b\u0151r\u00f6m\u00f6n, \u00e9s meg sem \u00e1llt a melltart\u00f3m sz\u00e9l\u00e9ig. Teljesen beindultam. \u00dagy \u00e9reztem, mindj\u00e1rt el\u00e1julok, de tartottam magam hogy senki ne vehessen \u00e9szre semmit \u00e9s v\u00e1rtam a folytat\u00e1st.
\nA k\u00e9z pr\u00f3b\u00e1lkozott feljebb is simogatni, de a melltart\u00f3m jelenl\u00e9te, meg az a t\u00e9ny, hogy \u00edgy k\u00f6nnyen hozz\u00e1\u00e9rhet az el\u0151ttem lev\u0151 emberhez, elvette a kedv\u00e9t att\u00f3l, hogy a melleimet is megsimogassa, pedig be kell valljam, m\u00e1r nagyon v\u00e1rtam. Elindult visszafel\u00e9 \u00e9s a melltart\u00f3m pereme ment\u00e9n simogatott v\u00e9gig. Kimondhatatlanul j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s volt ez a simogat\u00e1s, \u00e9s m\u00e1r bosszantott nagyon, hogy melltart\u00f3t vettem ma \u00e9ppen fel. Keze simogatta a h\u00e1tamat, majd meg\u00e1llt k\u00f6z\u00e9pen, a melltart\u00f3m csatj\u00e1n\u00e1l simogatott \u00e9s matatott.
\n\u00c1tvillant az agyamon az a gondolat, hogy kikapcsolja a melltart\u00f3mat, de akkor nem tudom mit csin\u00e1lok. \u00c9szrev\u00e9tlen\u00fcl lesz\u00e1llni, kikapcsolt melltart\u00f3ban lehetetlen. Itt a szerelv\u00e9nyen rendbe hozni sem tudom magam, teh\u00e1t ha megteszi, akkor olt\u00e1ri felt\u0171n\u00e9st fogok kelteni. Ez a gondolat csak m\u00e9g tov\u00e1bb korb\u00e1csolta izgalmamat. Nagyon nem akartam ilyen felt\u0171n\u00e9st, de az \u00e9rz\u00e9st sem akartam eldobni, \u00edgy f\u00e9lelemmel vegyes izgalommal telve \u00e1lltam mozdulatlanul \u00e9s v\u00e1rtam a folytat\u00e1st. Simogatott m\u00e9g ott egy darabig, \u00e9s fokozta izgalmamat, de v\u00e9g\u00fcl nem kapcsolt ki.
\nGondolom \u0151 is v\u00edv\u00f3dott gondolkozott rajta, de neki is t\u00fal nagy volt a kock\u00e1zat benne, ez\u00e9rt el\u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t\u00f3l. Szomor\u00faan vettem tudom\u00e1sul, de nem hagyott sok\u00e1ig szomorkodni, mert a simogat\u00e1s nem lankadt. Most a h\u00e1tamon ment lefel\u00e9 a k\u00e9z. Lassan, cir\u00f3gatva simogatott, egyre tov\u00e1bb, s\u00e9t\u00e1lt lefel\u00e9 a h\u00e1tamon, majd amikor el\u00e9rte a derekamat, megint elindult jobbra-balra kicsit. Majd ism\u00e9t lefel\u00e9 a fenekemre tette a kez\u00e9t, \u00e9s azt simogatta tov\u00e1bb.
\nA fenekemet teljes ter\u00fclet\u00e9n birtokba vette, simogatta, markol\u00e1szta, \u00e9s mit tagadjam, nagyon \u00e9lveztem is a dolgot. Ahogy markol\u00e1szta a fenekemet, igaz\u00e1n nem is vettem \u00e9szre, de minden mozdulattal egy kicsit emelt a szokny\u00e1mon, \u00e9s egyszer azt \u00e9reztem, hogy m\u00e1r nincs k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk a szokny\u00e1m. Tenyere k\u00f6zvetlen\u00fcl a bugyimon barangol. Simogatott \u00e9s \u00e9n k\u00f6zben arra gondoltam, hogy vajon milyen magasan van a vonat ablaka, mert el\u00e9g \u00e9rdekes lenne, ha most az utc\u00e1n a j\u00e1r\u00f3kel\u0151k azt n\u00e9zn\u00e9k, hogy a sz\u00e1guld\u00f3 szerelv\u00e9nyen a szokny\u00e1m al\u00e1 ny\u00fal egy ember \u00e9s a fenekemet fogdossa. Nem volt sok id\u0151m gondolkodni, mert a k\u00e9z k\u00f6rbej\u00e1rta a fenekemet, majd eg\u00e9szen felj\u00f6tt a derekamig. N\u00e9mi keresg\u00e9l\u00e9s ut\u00e1n egy hat\u00e1rozott mozdulattal becs\u00faszott a bugyimba.
\nMeg\u00e1llt minden k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. K\u00fczd\u00f6ttem, hogy ne legyek felt\u0171n\u0151 \u00e9s k\u00f6zben az izgalom tombolt bennem. A gyomromban azt a saj\u00e1tos nyom\u00e1st \u00e9reztem, ami a szexu\u00e1lis izgalomhoz kapcsol\u00f3dik, a puncim bizsergett \u00e9s csupa lucsok volt a ki\u00e1raml\u00f3 izgalmi nedvekt\u0151l, \u00e9s a vonat, mint t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9si eszk\u00f6z, egy szerelmi l\u00e9gyott t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 l\u00e9pett el\u0151. Egy vadidegen f\u00e9rfi beny\u00falt a bugyimba \u00e9s a fenekemet simogatja. Simogatta a fenekemet, beny\u00falt a v\u00e1g\u00e1sba, k\u00f6z\u00e9pen, \u00e9s ment lejjebb egyre lejjebb, \u00e9s valami v\u00e9gtelen lass\u00fas\u00e1ggal csin\u00e1lta ezt, mint aki soha sem akar a v\u00e9g\u00e9re \u00e9rni. Iszonyatosan izgatott. Semmit sem tudok err\u0151l az emberr\u0151l. Azt sem tudom, hogy n\u00e9z ki \u00e9s m\u00e1r a puncim k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n matat \u00e9s el is \u00e9lvezek r\u00f6gt\u00f6n az \u00e1ltala okozott gy\u00f6ny\u00f6rt\u0151l.
\nMent lejjebb \u00e9s lejjebb. M\u00e1r pr\u00f3b\u00e1ltam megemelkedni egy kicsit, \u00e9s amennyire lehet sz\u00e9tnyitni a l\u00e1bamat, hogy jobban hozz\u00e1m f\u00e9rjen. \u0150 csak simogatott \u00e9s m\u00e1r a fenekem legalj\u00e1n volt, ment tov\u00e1bb lefel\u00e9, \u00e9s hozz\u00e1\u00e9rt a puncimhoz, az ajkaim legh\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9hez, \u00e9s nem \u00e1llt meg, hanem ment tov\u00e1bb, \u00e9s beny\u00falt a puncimba.
\n\u00c9s ebben a pillanatban a vonat be\u00e9rt az alag\u00fatba. A zaj feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt, egy p\u00e1r pillanatig s\u00f6t\u00e9t is volt, \u00e9s \u00e9n nem b\u00edrtam tov\u00e1bb, el\u00e9lveztem. Kezemmel g\u00f6rcs\u00f6sen kapaszkodtam, hogy fels\u0151testem ne nagyon mozogjon, fenekemet pedig \u0151r\u00fclten \u00e9s f\u00e9ktelen\u00fcl mozgattam oda-vissza. Csod\u00e1latos forr\u00f3s\u00e1g futott rajtam v\u00e9gig, a sz\u00e1m kisz\u00e1radt, a fejem, mintha egy b\u00far\u00e1ban lenne, a testem pedig teljesen elsz\u00e1llt.
\nPr\u00f3b\u00e1ltam \u00f6sszeharapni ajkaimat, de azt hiszem \u00edgy is elhagyta a torkomat valami ny\u00f6g\u00e9s f\u00e9le, de szerencs\u00e9re ezt nem hallhatta senki. Legal\u00e1bbis \u00e9n \u00edgy gondolom, mert nem voltam nagyon magamn\u00e1l. A k\u00e9z ujjai simogatt\u00e1k a puncimat, \u00e9s olyan j\u00f3 volt, mint m\u00e9g soha. A testi \u00e9rz\u00e9sek \u00f6sszekapcsol\u00f3dtak azzal a tudattal, hogy egy teljesen k\u00fcl\u00f6nleges, perverz helyzetben t\u00f6rt\u00e9nik mindez velem \u00e9s ez a tudat \u00fagy feler\u0151s\u00edtette az \u00e9rz\u00e9st, hogy olyat \u00e9lveztem, amilyet m\u00e9g soha. Egy pillanatig azt sem tudtam, hol vagyok.
\nK\u00f6zeledett a v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s, \u00e9s ezt \u0151 is tudta, meg h\u00e1t \u00e9rezhette is, hogy velem mi t\u00f6rt\u00e9nt, \u00edgy lassult, majd meg\u00e1llt a k\u00e9z munk\u00e1ja.
\nA t\u00f6rt\u00e9ntekhez k\u00e9pest nagyon gyorsan kib\u00fajt a bugyimb\u00f3l, tal\u00e1n m\u00e9g a szokny\u00e1mat is megigaz\u00edtotta, \u00e9s addigra be is \u00e9rt\u00fcnk a v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sra. \u00c9n m\u00e9g el\u00e9gg\u00e9 pihegtem \u00e9s m\u00e1s \u00e1llapotban voltam, de az ajt\u00f3k kiny\u00edltak, az utasok m\u00e1r sz\u00e1lltak le a szerelv\u00e9nyr\u0151l \u00e9s \u00e9n is mozdultam, majd lesz\u00e1lltam, mintha semmi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna. Teljesen g\u00e9piesen csin\u00e1ltam, m\u0171k\u00f6d\u00f6tt bennem a k\u00e9t ellent\u00e9tes hat\u00e1s, ami t\u00f6rt\u00e9nt velem, meg az hogy az utasok ne vegyenek \u00e9szre semmit. Indultam, \u00e9s mentem a metr\u00f3 fel\u00e9. Annyira b\u00f3dult voltam, hogy nem is n\u00e9ztem h\u00e1tra. B\u00e1r nagyon k\u00edv\u00e1ncsi voltam a k\u00e9z gazd\u00e1j\u00e1ra, de f\u00e9ltem att\u00f3l, hogy a tekintet\u00fcnk tal\u00e1lkozik, \u00e9s nem tudtam eld\u00f6nteni, hogy a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g er\u0151sebb bennem, vagy a gy\u00e1vas\u00e1g.
\nMentem mint egy g\u00e9p, be kellett \u00e9rnem a munkahelyemre, mire igaz\u00e1n magamhoz t\u00e9rtem. Ott els\u0151 utam a WC-be vezetett, megigaz\u00edtottam a ruh\u00e1mat, \u00e9s v\u00e9giggondoltam m\u00e9g egyszer a t\u00f6rt\u00e9netet, hogy mi is t\u00f6rt\u00e9nt velem, \u00e9s csak n\u00e9ztem, hogy \u00e9n ezt hagytam, s\u0151t m\u00e9g \u00e9lveztem is. V\u00e9giggondoltam a t\u00f6rt\u00e9nteket, megint teljesen beindultam a gondolatokt\u00f3l, \u00e9s – ami igaz\u00e1n nem jellemz\u0151 r\u00e1m – ott a n\u0151i WC-ben az ismeretlen f\u00e9rfi ujjaira gondolva \u00fajra kiel\u00e9g\u00edtettem magam. Forr\u00e1s: Andi T\u00e1rskeres\u0151<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"