Mindig akkor engedek a k\u00eds\u00e9rt\u00e9snek, mikor azt hiszem a legjobban ura vagyok a v\u00e1gynak, de sajnos az \u00f6nkontrol sosem volt az er\u0151ss\u00e9gem\u2026 Ez az este is \u00fagy indult, mint a t\u00f6bbi szok\u00e1sos szombat este. Haverokkal \u00f6sszegy\u0171lt\u00fcnk, iszogattunk, majd elment\u00fcnk a diszk\u00f3ba, hogy mulassunk egy j\u00f3t\u2026 \u201eegy j\u00f3t\u201d cseng m\u00e9g mindig a f\u00fclemben, mosolyt csalva a sz\u00e1mra. Persze nem azt a kellemes mosolyt, ink\u00e1bb egyfajta fintort, \u00f6nkritik\u00e1t, hogy m\u00e1r megint mekkora egy barom voltam. Mert m\u00e1sk\u00e9nt nem tudn\u00e1m jellemezni magam. Hiszen mindig ugyanabba a hib\u00e1ba esek\u2026
\nSz\u00f3val ott \u00e1lltam a pultnak t\u00e1maszkodva egy \u00fcveg s\u00f6rrel a kezemben, \u00e9s a tombol\u00f3 t\u00f6meget p\u00e1szt\u00e1ztam tekintetemmel, mikor megpillantottam. Nem vettem \u00e9szre, de \u0151 m\u00e1r egy ideje figyelt engem. V\u00e1rta, hogy \u00e9szre vegyem, reag\u00e1ljak\u2026 de nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt, \u00edgy \u0151 tette meg az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st. Tekintet\u00fcnk szorosan egybefon\u00f3dott, mik\u00f6zben \u00e1tverekedte mag\u00e1t a t\u00f6megen, majd meg\u00e1llt el\u0151ttem. Sosem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt sokat a megjelen\u00e9s\u00e9vel \u2013persze ez alatt csak azt \u00e9rtem, hogy a szok\u00e1sos 4-5 \u00f3r\u00e1s n\u0151i k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s, pepecsel\u00e9s helyett neki el\u00e9g volt egy \u00f3ra is, hogy elk\u00e9sz\u00fclj\u00f6n- fekete top volt rajta kiemelve mellei feszes, kerek form\u00e1it, melyek l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t\u00f3l nem volt olyan f\u00e9rfi, ki be ne gerjedt volna. A tophoz pedig egy egyszer\u0171 trap\u00e9z farmert vett fel, mely t\u00f6k\u00e9letes fenek\u00e9t hivatott rekl\u00e1mozni\u2026 \u00e9n persze csak \u00e1lltam ott. Nem akartam besz\u00e9lni vele. Neh\u00e9z volt elfeledni, t\u00fal tenni magam rajta \u00e9s \u00faj \u00e9letet kezdeni\u2026 nem akartam ism\u00e9t bonyodalmat, ism\u00e9t \u00e9rezni azt a f\u00e1jdalmat, melyet hat h\u00f3nappal ezel\u0151tt okozott. Nem akartam. Nem \u00e9s k\u00e9sz! \u00c1m a tekintete, ig\u00e9z\u0151 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 barna szemeinek csillog\u00e1sa hamar levett a l\u00e1bamr\u00f3l. Pr\u00f3b\u00e1ltam komolynak, k\u00f6z\u00f6mb\u00f6snek l\u00e1tszani, de nem ment. Ahogy r\u00e1m n\u00e9zett, ahogy ott \u00e1llt\u2026 l\u00e9ny\u00e9nek eg\u00e9sze k\u00e9ptelenn\u00e9 tenne a feladatot \u00e9s megt\u00f6rtem. Halv\u00e1ny mosoly jelent meg az arcomon. M\u00e9g mindig nem sz\u00f3ltam semmit, de nem is kellett. Mindent \u00e9rtett. Tiszt\u00e1ban volt a helyzettel, tudta, hogy nyert. M\u00e1sk\u00e9nt nem is lehetett volna. T\u00fal j\u00f3l ismert m\u00e1r\u2026 megadtam magam, \u00e9s \u0151 ekkor puszit nyomott az arcomra, majd a szemembe n\u00e9zett \u00e9s a f\u00fclembe s\u00fagta: \u201esajn\u00e1lom\u201d
\nEz volt sz\u00e1momra a kegyelemd\u00f6f\u00e9s. A s\u00f6rt letettem, gyeng\u00e9den \u00e1t\u00f6leltem \u00e9s a f\u00fcl\u00e9be s\u00fagtam, hogy mindenn\u00e9l jobban k\u00edv\u00e1nom, hogy eg\u00e9sz \u00e9jjel tudn\u00e1m kef\u00e9lni, m\u00edg b\u00edrja szusszal \u00e9s m\u00e9g ut\u00e1na is\u2026 \u0150 ekkor ism\u00e9t r\u00e1m n\u00e9zett, majd megcs\u00f3kolt \u00e9s mire \u00e9szbe kaptam m\u00e1r a lak\u00e1s\u00e1n voltunk\u2026
\nVadult estem neki. Let\u00e9ptem r\u00f3la a kab\u00e1tot, majd a topja al\u00e1 ny\u00faltam \u00e9s a melleit kezdtem massz\u00edrozni, mik\u00f6zben egyre hevesebben cs\u00f3koltam.
\nTudtam, hogy hib\u00e1t k\u00f6vetek el, hogy nem lenne szabad, de nem tudtam le\u00e1llni\u2026 \u00e9s ekkor tudatosult bennem igaz\u00e1n, hogy m\u00e9g mindig szeretem, hogy m\u00e1r r\u00e9g megbocs\u00e1tottam\u2026 annak ellen\u00e9re, amit tett k\u00e9ptelen vagyok r\u00e1 haragudni.
\nNem \u00e9rt\u00fcnk el a szob\u00e1ig, a nappali k\u00f6zep\u00e9n est\u00fcnk egym\u00e1snak. Levetettem r\u00f3la a topot. Mellei pont olyan sz\u00e9pek voltak, mint amilyenre eml\u00e9keztem. K\u00f6zepes, feszes, kerek mellek. Kezemmel v\u00e9gigsim\u00edtottam \u0151ket, majd lejjebb haladva a nadr\u00e1gj\u00e1ba ny\u00faltam. Puncija m\u00e1r nedves volt, de m\u00e9g nem el\u00e9g nedves. Ujjaimmal k\u00e9nyeztetni kezdtem, mik\u00f6zben apr\u00f3 cs\u00f3kokkal indultam el lefel\u00e9 a test\u00e9n. Nem hagytam ki egyetlen n\u00e9gyzetcentim\u00e9tert sem. Azt akartam, hogy ez legyen a legjobb, legeml\u00e9kezetesebb este, amit valaha is vele t\u00f6lt\u00f6ttem\u2026 Egyre szapor\u00e1bban kezdte venni a leveg\u0151t. Melleit cs\u00f3kolva m\u00e1r fel-felny\u00f6g\u00f6tt, bugyij\u00e1ban l\u00e9v\u0151 kezem pedig m\u00e1r teljesen el\u00e1zott. Bimb\u00f3i meredten \u00e1gaskodtak, ak\u00e1rcsak farkam a nadr\u00e1gomban. Teljesen k\u00e9sz voltam, pedig m\u00e9g alig j\u00e1rtunk az elej\u00e9n. \u00c9n ekkor feln\u00e9ztem r\u00e1, tekintet\u00fcnk tal\u00e1lkozott, szem\u00e9b\u0151l kiolvastam a v\u00e1gyat \u00e9s el\u00e9gedetts\u00e9get. Ekkor tov\u00e1bb haladtam. Cs\u00f3kjaimmal elhalmoztam puha, selymes has\u00e1t, mik\u00f6zben kezeimmel leseg\u00edtettem r\u00f3la a nadr\u00e1got, \u00e9s \u0151 ott \u00e1llt el\u0151ttem egy sz\u00e1l tang\u00e1ban. Ekkor ism\u00e9t r\u00e1n\u00e9ztem, mik\u00f6zben punij\u00e1nak k\u00e9jes illata csapta meg az orromat \u00e9s h\u00edvogatott mag\u00e1hoz. \u00c1m m\u00e9g nem mehettem. M\u00e9g nem. Fokozni akartam a v\u00e1gyat, a v\u00e1gy\u00e1t \u00e9s a v\u00e1gyam, hogy kinyalhassam\u2026 apr\u00f3 cs\u00f3kokkal indultam h\u00e1t tov\u00e1bb. V\u00e9gig lefel\u00e9 a l\u00e1b\u00e1n, m\u00edg el nem \u00e9rtem a l\u00e1bfej\u00e9t.
\nEkkor \u00e1tv\u00e1ltottam a m\u00e1sik l\u00e1b\u00e1ra \u00e9s lassan, de hat\u00e1rozottan indultam e felfel\u00e9, eg\u00e9szen a tang\u00e1j\u00e1ig, melyn\u00e9l egy pillanatra meg\u00e1lltam, mintha habozn\u00e9k, azt\u00e1n tov\u00e1bb indultam, \u00e1m nem vetettem le r\u00f3la. V\u00e9gig cs\u00f3koltam, nyelvem hegy\u00e9vel j\u00e1rtam v\u00e9gig punij\u00e1nak \u00e1rk\u00e1t, melybe a nedves bugyi m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 bev\u00e1gott, \u00e9s ekkor m\u00e1r \u00e9n sem b\u00edrtam tov\u00e1bb. Leh\u00faztam r\u00f3la, \u00e9s farkas szemet n\u00e9ztem csupasz, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 pin\u00e1j\u00e1val, melyen k\u00e9jes nedve csillogott, \u00e9s ekkor, mint ki\u00e9hezett vad\u00e1llat estem neki. K\u00e9t k\u00e9zzel markoltam feszes popsij\u00e1ba \u00e9s h\u00faztam magamhoz, majd vadult v\u00e9stem nyelvemmel punij\u00e1nak m\u00e9lyed\u00e9s\u00e9be nevem minden egyes bet\u0171j\u00e9t, mik\u00f6zben \u0151 fel-felsikoltott. Nem is sikoltott, ink\u00e1bb csak ny\u00f6sz\u00f6rg\u00f6tt. \u00c9lvezte, ahogy k\u00e9nyeztettem \u00e9s ez j\u00f3lesett. Ekkor ism\u00e9t felpillantottam r\u00e1. A v\u00e1gy \u00e1tj\u00e1rta az eg\u00e9sz test\u00e9t, az arca megfesz\u00fclt, ahogy a p\u00f6ck\u00e9t szopogattam, m\u00e1r nem kellett neki, sok, hogy el\u00e9lvezzen. Teste t\u0171zessen l\u00e1ngolt a v\u00e1gyt\u00f3l. Puncija egyre forr\u00f3bb lett, m\u00e1r szinte perzselte a nyelvem, de nem \u00e1lltam le. Olyan m\u00e9lyre dugtam, amilyen m\u00e9lyre csak tudtam. Az eg\u00e9sz teste beleremegett, ajkait \u00f6sszeszor\u00edtotta, hangosan szuszogott, k\u00e9t k\u00e9zzel markolt a hajamba, \u00e9s szor\u00edtotta felem a l\u00e1ba k\u00f6z\u00e9. Mindig is \u00e9lvezte, amikor nyaltam.
\nMikor k\u00e9nyeztett\u00e9k legf\u00e9ltettebb testr\u00e9sz\u00e9t\u2026 a szemei m\u00e1r csukva voltak. A gy\u00f6ny\u00f6r nem engedte, hogy nyitva tartsa \u0151ket, mikor visszavonul\u00f3t f\u00fajtam, \u00e9s nyelvem pihen\u0151re k\u00fcldtem. Csak ekkor tekintett fel ism\u00e9t. Megk\u00f6nnyebb\u00fclve, ugyanakkor v\u00e1gyakozva \u00e9s \u00e9rtetlen\u00fcl, hogy mi\u00e9rt hagytam abba. Csak m\u00e1sodpercekre volt a gy\u00f6ny\u00f6rt\u0151l, a megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st\u0151l, att\u00f3l, hogy nyelvem k\u00e9nyeztet\u00e9s\u00e9t\u0151l a cs\u00facsra jusson, \u00e1m \u00e9n megfosztottam ett\u0151l az \u00e9lm\u00e9nyt\u0151l, \u00e1m nem hagytam sok\u00e1ig k\u00e9ts\u00e9gek k\u00f6zt. El\u0151bb egy ujjam dugtam l\u00fcktet\u0151 puncij\u00e1ba, majd kett\u0151t \u00e9s vadul ujjazni kezdtem. Teste ekkor ism\u00e9t g\u00f6rcsbe r\u00e1ndult, szemeit ism\u00e9t becsukta, sz\u00edve egyre hevesebben kezdett verni \u00e9s ism\u00e9t k\u00e9szen \u00e1llt r\u00e1, hogy el\u00e9lvezzen, \u00e9s \u00e9n ekkor m\u00e1r nem \u00e1lltam le. Mik\u00f6zben ujjaztam, nyelvemmel p\u00f6ck\u00e9t k\u00e9nyeztettem, mely m\u00e1r el\u00e9g nagyra duzzadt \u00e9s \u0151 ekkor nem b\u00edrta tov\u00e1bb\u2026 hangos sikoly mellett \u00e9lvezett el, az eg\u00e9sz teste beler\u00e1ndult, \u00e9n ekkor kih\u00faztam ujjaimat a puncij\u00e1b\u00f3l, \u00e9s nyelvemmel k\u00e9jes nedv\u00e9nek minden egyes cseppj\u00e9t lenyalogattam.
\nBeletelt p\u00e1r percbe mire ism\u00e9t \u00f6nmaga volt, \u00e9s ekkor \u00e9n k\u00f6vetkeztem. Hanyatt d\u0151ltem a kanap\u00e9n, mik\u00f6zben \u0151 levetk\u0151ztetett. Farkam v\u00e9gre kiszabadult nadr\u00e1gom szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s szabadon \u00e1gaskodhatott felfel\u00e9. \u0150 pedig nem habozott. El\u0151bb apr\u00f3 cs\u00f3kokkal halmozta el, majd egyre vadabb\u00e1 v\u00e1lt\u2026 \u00e9s szopni kezdett. Ebben \u0151 volt a legjobb. M\u00e9g egy l\u00e1ny sem akadt, aki k\u00e9pes lett volna fel\u00fcl m\u00falni. Ahogy a sz\u00e1j\u00e1ba vette felv\u00e1ltva sz\u00edvta \u00e9s ostorozta nyelv\u00e9vel, melyt\u0151l \u00e9n teljesen k\u00e9szen voltam, \u00e1m rafin\u00e1lt volt. Nem hagyta, hogy el\u00e9lvezzem. J\u00f3l tudta meddig mehet el. K\u00ednozva ezzel engem. Mikor m\u00e1r majdnem el\u00e9lveztem, \u0151 le\u00e1llt. R\u00e1m n\u00e9zett. Tekintete mindent el\u00e1rult. Felk\u00faszott hozz\u00e1m, megcs\u00f3kolt, majd fel\u00fcltem, \u0151 az \u00f6lembe \u00fclt, farkam a puncij\u00e1ba cs\u00faszott \u00e9s \u0151 dinamikus cs\u00edp\u0151mozg\u00e1sba kezdett. Kezemmel a fenek\u00e9be markoltam, mik\u00f6zben melleit cs\u00f3koltam. Ez volt, \u00e9s m\u00e9g mindig ez a kedvenc p\u00f3zom. Ismert m\u00e1r. T\u00fal j\u00f3l.
\n\u00c9s puncija nem engedett a szor\u00edt\u00e1sb\u00f3l. Forr\u00f3n, t\u0171zessen \u00f6lelte k\u00f6r\u00fcl l\u00fcktet\u0151 farkam, egyre k\u00f6zelebb juttatva ahhoz, hogy mindent els\u00f6pr\u0151 er\u0151vel \u00e9lvezzek el. \u00c1m most \u00e9n nem akartam. M\u00e9g nem. Ism\u00e9t a cs\u00facsra akartam juttatni. Felkaptam, \u00e9s az \u00e1gyra fektettem. Az egyik l\u00e1ba a f\u00f6ldre l\u00f3gott, m\u00edg a m\u00e1sikkal \u00e1tkulcsolta a derekam. Finoman bel\u00e9 hatoltam, majd egyre er\u0151sebben kef\u00e9lni kezdtem. Ism\u00e9t egyre szapor\u00e1bban vette a leveg\u0151t. Alig b\u00edrta szusszal. Ennyire, ilyen nagy temp\u00f3val m\u00e9g sosem dugtam. \u00c9lvezte. Alig b\u00edrta, de \u00e9lvezte. Kezeivel a h\u00e1tamba kapaszkodott, szemeit ism\u00e9t behunyta. Puncija nedv\u00e9t\u0151l m\u00e1r az eg\u00e9sz \u00e1gy tocsogott, mikor nem b\u00edrta tov\u00e1bb. Teste megfesz\u00fclt, l\u00e9legzete egy pillanatra megsz\u0171nt, majd felsikoltott\u2026 ism\u00e9t a cs\u00facsra \u00e9rt, \u00e9s \u00e9n nem hagytam abba. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra m\u00e9g er\u0151sebben kef\u00e9ltem. A puncija m\u00e1r majd sz\u00e9tszakadt, de nem \u00e1lltam le. Nekem sem kellett m\u00e1r sok. Pillanatokkal ut\u00e1na \u00e9n is el\u00e9lveztem. Bele a puncij\u00e1ba, akkor\u00e1t, milyet m\u00e9g kor\u00e1bban soha.
\nEkkor r\u00e1n\u00e9ztem. Szem\u00e9b\u0151l a szomor\u00fas\u00e1g \u00e9s csal\u00f3dotts\u00e1g t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt. \u00c1m ezek nem az \u0151 \u00e9rz\u00e9sei voltak, hanem az eny\u00e9mek. Hiba volt felj\u00f6nni hozz\u00e1. Hiba volt ilyen k\u00f6nnyen megadnom magam. \u00c9s m\u00edg \u00e9n emiatt \u0151rl\u0151dtem, addig \u0151 el\u00e9gedetten ter\u00fclt el alattam, hiszen ism\u00e9t megkapta, amit akart.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"