Egy f\u00e1raszt\u00f3 nap ut\u00e1n hazafel\u00e9 tartottam \u00e9s m\u00e1r alig v\u00e1rtam, hogy v\u00e9gre l\u00e1thassam Maryt. A rept\u00e9ren tekintet\u00fcnk tal\u00e1lkozott, \u00e9s ez volt eddigi legszebb pillant\u00e1sa. K\u00e9t gesztenyebarna szemp\u00e1r n\u00e9zet r\u00e1m hatalmas k\u00f6nnycseppekkel. Valamit mondhatott, mert l\u00e1ttam, hogy besz\u00e9dre mozdul a sz\u00e1ja, de esk\u00fcsz\u00f6m, nem fogta az agyam, hogy mit mond. Csak ittam a l\u00e1tv\u00e1nyt.
\n![\"leszbikus_tortenet\"](\"http:\/\/szex.tarhaz.com\/wp-content\/uploads\/2009\/07\/leszbikus_tortenet.jpg\" "\\"leszbikus_tortenet\\"")
Egyszer\u0171en leny\u0171g\u00f6z m\u00e9g mindig ez a n\u0151, ahogy megjelen, ahogy kin\u00e9z, ahogy nagy barna szemeit r\u00e1m emeli. Bele bizsergek a l\u00e1tv\u00e1nyba, \u00e9s nem tudom t\u00fcrt\u0151ztetni tov\u00e1bb magam, odal\u00e9pek hozz\u00e1, \u00e1t\u00f6lelem r\u00e1hajolok a v\u00e1ll\u00e1ra, \u00e9s m\u00e9lyen beszippantom a haj\u00e1nak illat\u00e1t.<\/p>\n
Kicsit \u00f6sszerezzen \u00e9s egy l\u00e1gy s\u00f3haj k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben megsz\u00f3lal:
\n– H\u00e1t itt vagy kedves m\u00e1r ideges voltam, hogy hol vagy?<\/p>\n
Els\u00e9t\u00e1ltunk a kocsiig. Ott megfordul \u00e9s egy szenved\u00e9lyes cs\u00f3kkal, aj\u00e1nd\u00e9koz meg.
\n– L\u00e1tom f\u00e1radt vagy – mondja \u00e9s tudom, hogy az elk\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t h\u00e9t maga lesz a mennyorsz\u00e1g.
\nElindulunk. Mikor m\u00e1r majdnem az anyuk\u00e1j\u00e1hoz \u00e9r\u00fcnk G\u00f6d\u00f6ll\u0151re, sz\u00f3lt, hogy ne balra, hanem jobbra forduljak. Meglep\u0151dtem, hogy mi\u00e9rt, de tettem amit mondott. Egy takaros kis h\u00e1z el\u0151tt \u00e1lltunk meg, ami el\u00f6tt rengeteg r\u00f3zsa volt. Igaz\u00e1b\u00f3l nem is tudn\u00e1m megmondani, hogy hol voltunk. Annyi mindent j\u00f3 lenne neki mondani, de nem is tudom, hogy hol kezdjem. Valahogy ezzel \u0151 is \u00edgy lehet. Bel\u00e9p\u00fcnk a lak\u00e1sba, \u00e9s \u0151 igencsak otthonosan mozog. Besz\u00e9lget\u00fcnk, az udvarias k\u00f6r\u00f6ket lefutjuk. Kider\u00fclt, hogy a kis lak\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n kapta az egyik f\u0151iskolai bar\u00e1tj\u00e1t\u00f3l. De k\u00f6zben m\u00e1r elk\u00e9sz\u00edtette a f\u00fcrd\u0151vizet. Gyertya gyullad a k\u00e1d sz\u00e9l\u00e9n. Mondta, hogy f\u00fcr\u00f6djek meg a napi robot ut\u00e1n, k\u00f6zben \u0151 megmutatja az aj\u00e1nd\u00e9kom. Na j\u00f3, mondom neki. J\u00f3l esik becsusszanni a meleg illatos habf\u00fcrd\u0151be. Lecsukom a szemem \u00e9s tudom, hogy p\u00e1r perc m\u00falva bej\u00f6n \u00e9s meg fog cs\u00f3kolni. \u00cdgy is t\u00f6rt\u00e9nt. De k\u00f6zben a kez\u00e9be k\u00e9t kis poh\u00e1r \u00e9s a j\u00e9ghideg Tequila, s\u00f3 \u00e9s citrom. Tudja, hogy nagyon szeretem. L\u00e1m most se csal meg az \u00e9let minden \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik, ahogy gondoltam. Hopp\u00e1 m\u00e9gse, mert most a sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l kapom az Tequil\u00e1t. \u00c9des Istenem de t\u00fcnd\u00e9ri ez a n\u0151, a nyelv\u00fcnk kering\u0151zik az ajkaink puh\u00e1n l\u00fcktetve selymes ny\u00e1llal cs\u00faszk\u00e1l egym\u00e1son. Az tequila kifolyik a sz\u00e1mb\u00f3l le v\u00e9gig a nyakamon eg\u00e9szen a k\u00e9t mellem k\u00f6z\u00e9. \u0150, mint egy moh\u00f3 kis cica szalad a cseppek ut\u00e1n, \u00e9s v\u00e9gig nyalja a nyakamat majd a melleim fel\u00e9, veszi az ir\u00e1nyt. Cinkosul visszan\u00e9z, \u00e9s abba hagyja az tequila \u00fcld\u00f6z\u00e9st. Kaj\u00e1n kis vigyorral az arc\u00e1n kivonulni k\u00e9sz\u00fcl a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1b\u00f3l. Ut\u00e1na ny\u00falok \u00e9s elkapom a karj\u00e1t. Meglep\u0151dik, de hagyja, hogy ber\u00e1ntsam a k\u00e1dba magam mell\u00e9. Hossz\u00fa perzsel\u0151 cs\u00f3k k\u00f6vetkezik, \u00e9s szinte \u00e9rzem, ahogy elindul bennem az a gonosz kis v\u00e1gy Isten legszebb aj\u00e1nd\u00e9ka, a k\u00f6ld\u00f6k\u00f6m fel\u0151l lefel\u00e9 k\u00faszik eg\u00e9szen a dombocsk\u00e1k ir\u00e1ny\u00e1ba, m\u00e9lyen a testem forr\u00f3 kelyh\u00e9be.<\/p>\n
Cs\u00f3kok, moh\u00f3, de l\u00e1gy harap\u00e1sok v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st, im\u00e1dom, ahogy v\u00e9gi j\u00e1rja a testem minden zug\u00e1t az az \u00e9des pici kis suta sz\u00e1ja… \u00dchh\u00fcmm, na ez\u00e9rt \u00e9rdemes \u00e9lni. Magamra h\u00faztam cs\u00f3koltam \u00e9s nyaltam a test\u00e9t, ahol csak \u00e9rtem. Mind a ketten im\u00e1dtuk, amikor a megkem\u00e9nyedett mellbimb\u00f3ink egym\u00e1shoz \u00e9rtek \u00e9s kicsi pici kis k\u00f6r\u00f6ket rajzolgattak egym\u00e1sra. Szerett\u00fck ezt a j\u00e1t\u00e9kot, mert mindkett\u0151nket nagyon izgatott. \u00c9reztem, ahogy l\u00e1gyan de \u00fctemesen mozdul a cs\u00edp\u0151je. Tudtam mi a dolgom. Egyik kezemmel belet\u00fartam a hossz\u00fa barna haj\u00e1ba megmarkoltam \u00e9s hat\u00e1rozott de az\u00e9rt nem er\u0151s mozdulattal megh\u00faztam egy kicsit.<\/p>\n
Mint egy vadmacska \u00fagy n\u00e9zet r\u00e1m, t\u00fczelt a tekintete. De hogy rendre utas\u00edtsam a m\u00e1sik kezemmel megmarkoltam a fenek\u00e9t \u00e9s kell\u0151 er\u0151vel szor\u00edtottam meg. Egy k\u00e9jes ny\u00f6g\u00e9s tudata velem, hogy \u00e9lvezi, amit teszek.
\n– Ezt szeretem – s\u00fagta ny\u00f6gve a f\u00fclembe, amibe bele dugta a kis vih\u00e1ncol\u00f3 nyelv\u00e9t. Megsemmis\u00fcltem, \u00e9reztem, hogy elgyeng\u00fcl a testem \u00e9s \u00e1tadtam magam a k\u00e9nyeztet\u0151 szeretet\u00e9nek. \u00c9lvezettel j\u00e1tszott a melleimmel bekapta, \u00e9s a nyelv\u00e9vel simogatta, a keze pedig egyre lejjebb mer\u00e9szkedett, de gonosz m\u00f3don nem \u00e9rt a dombocsk\u00e1khoz pedig m\u00e1r megvesztem annyira akartam ,hogy \u00e9rintse meg.
\nL\u00e1tta a k\u00f6ny\u00f6rg\u0151 szememet, amit annyira szeretett n\u00e9zni, majd megcs\u00f3kolt \u00e9s kil\u00e9pett a k\u00e1db\u00f3l. Levette a vizes ruh\u00e1j\u00e1t, de ezt olyan izgat\u00f3an adta ki a melle g\u00f6mb\u00f6ly\u0171 form\u00e1j\u00e1t \u00e9s a bimb\u00f3k kem\u00e9ny alakj\u00e1t. A vizes szoknya is leker\u00fcl, \u00e9s a l\u00e1b\u00e1t felt\u00e9ve a k\u00e1dra megt\u00f6r\u00fclk\u00f6z\u00f6tt. L\u00e1ttam nedves dombjait, amit sz\u00e1nd\u00e9kosan nem t\u00f6r\u00f6lt meg \u00e9s egy cs\u00f3kot dobott a sz\u00e1mra \u00e9s oda s\u00fagta, hogy – siess kedves! Alig tudtam magamhoz t\u00e9rni, de igyekeztem gyorsan rendbe tenni magam. Az asztaln\u00e1l az \u00edzletes vacsora v\u00e1rt, \u00e9s egy finom j\u00f3l beh\u0171t\u00f6tt v\u00f6r\u00f6sbor.
\nGyors besz\u00e1mol\u00f3 az elm\u00falt hetekr\u0151l, \u00e9s h\u00f3napokr\u00f3l egym\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Az eml\u00e9kek haj\u00f3j\u00e1n el ringattuk egym\u00e1s lelk\u00e9t, \u00e9s boldogan n\u00e9zt\u00fcnk egym\u00e1sra. Ez a nap az a nap ami m\u00e1r egy \u00e9ve rabul ejtett minket \u00e9s m\u00e9g mindig ugyan azzal az izgalommal \u00e9s csod\u00e1lattal tudunk r\u00f3la besz\u00e9lni A kinti r\u00f3zs\u00e1k karakteres illata beter\u00edtette az eg\u00e9sz lak\u00e1st \u00e9s megr\u00e9szeg\u00edtett minket. Arra eszm\u00e9lt\u00fcnk, hogy a nagy besz\u00e9lget\u00e9sben megittunk egy \u00fcveg bort. Lehajtotta a fej\u00e9t, \u00e9s tudtam, ha felemeli a szemei els\u00f6p\u00f6rnek.
\nMosolyogva cinkos kacsint\u00e1ssal, \u00e9s a sz\u00e1j\u00e1t megnyalva tudatta velem, hogy k\u00edv\u00e1n. A vacsora ut\u00e1n gyors, kapkod\u00f3 mozdulatokkal vettem le a puha k\u00f6nt\u00f6st, (amit kaptam t\u0151le) \u00e9s adtam oda neki melleimet. Egy utols\u00f3 cs\u00f3kot adott a sz\u00e1mra, k\u00e9t marka megszor\u00edtotta k\u00e9t mellem, majd lehajtotta barna fej\u00e9t, \u00e9s v\u00e9gre..! Megt\u00e1maszkodtam k\u00e9t kezemen, \u00e9s h\u00e1trahajtott fejjel ny\u00f6gtem f\u00f6l. T\u0171zforr\u00f3 ajkai k\u00f6rbecs\u00f3kolt\u00e1k melleim halm\u00e1t, id\u0151r\u0151l id\u0151re megnyalva, \u00e9s egyre gyorsul\u00f3 csigavonalban k\u00f6zeledtek bimb\u00f3imhoz. Azt\u00e1n el\u00e9rt; A gy\u00f6ny\u00f6r ellen\u00e1llhatatlan hull\u00e1mban t\u00f6rt fel\u00e9m, ahogyan fogai karcolt\u00e1k fesz\u00fcl\u0151 melleimet, ajkai sz\u00edvt\u00e1k, nyelve csapdosta.
\nSz\u00e1j\u00e1val felv\u00e1ltva izgatta k\u00e9t bimb\u00f3mat, k\u00f6zben megny\u00e1lazott ujjaival d\u00f6rzs\u00f6lte a m\u00e1sikat. Csoda, hogy k\u00e9pes volt erre, mert fels\u0151testem szinte hull\u00e1mzott kapkod\u00f3 l\u00e9legzetv\u00e9telemt\u0151l.
\n– Ne hagyd abba!; szinte h\u00f6r\u00f6gtem, \u00e9s m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rdekelt, hogy nem is akartam.
\nJobb kezemmel el\u0151reny\u00faltam, \u00e9s belemarkoltam barna \u00fcst\u00f6k\u00e9be, r\u00e1pr\u00e9selve arc\u00e1t mellemre. \u0150 is \u00e9rezte, hogy k\u00f6zel a cs\u00facs, mert nyelve fokozott temp\u00f3ban mozgott, \u00e9s id\u0151nk\u00e9nt szinte f\u00e1jdalmat okozva harapott bele mellbimb\u00f3mba.
\nDe most m\u00e9g ez is j\u00f3l esett, \u00e9s \u00e9n sz\u00e9lv\u00e9szk\u00e9nt r\u00f6p\u00fcltem a cs\u00facsra. F\u00f6lrobbant bennem a forr\u00f3s\u00e1g, hasam, mint a dugatty\u00fa j\u00e1rt, minden egyes r\u00e1ndul\u00e1ssal \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb hull\u00e1m gy\u00f6ny\u00f6rnedvet pr\u00e9selt ki bel\u0151lem. Beharaptam az ajkam, hogy ne sik\u00edtsak, \u00edgy csak elfojtott ny\u00f6g\u00e9ssel jeleztem az \u00e9lvezet tet\u0151pontj\u00e1t. \u0150 meg nem hagyta abba, vad izgat\u00e1sa \u00e1tv\u00e1ltott l\u00e1gy cs\u00f3kokba, simogat\u00e1sokba. Le kellett fek\u00fcdn\u00f6m. \u00c1tment\u00fcnk a h\u00e1l\u00f3ba, ott \u00e1t\u00f6leltem fej\u00e9t, \u00e9s magamra h\u00faztam.
\nFek\u00fcdt rajtam, mellemet \u00e9r\u0151 cs\u00f3kjai lassan haladtak f\u00f6lfel\u00e9, kulcscsontom, nyakam \u00e9s v\u00e9g\u00fcl \u00fajra el\u00e9rt\u00e9k f\u00e9lig elny\u00edlt ajkaimat.
\nAmint lecsengett bennem a gy\u00f6ny\u00f6r, m\u00e1ris \u00fajabbra v\u00e1gytam. Fel\u00fcltettem, \u00e9s arc\u00e1t megsimogatva cs\u00fasztattam lefel\u00e9 tenyerem. V\u00e1llai, majd k\u00f6nt\u00f6se alatt mellei alakja, rajtuk az anyagot majd kisz\u00far\u00f3 bimb\u00f3kkal. Megfogtam a ruhadarab alj\u00e1t, \u00e9s gyors mozdulattal r\u00e1ntottam f\u00f6lfel\u00e9. Nem, most nem fogom \u00fagy simogatni, most nem fogok lassan haladni! Egy mozdulat, \u00e9s a k\u00f6nt\u00f6s nagy \u00edvben rep\u00fclt valahova a szob\u00e1ba. Fels\u0151teste b\u0151re ugyanolyan feh\u00e9r volt, mint arc\u00e1\u00e9, apr\u00f3, sz\u00e9t\u00e1ll\u00f3 mellein a leveg\u0151t b\u00f6k\u00f6dt\u00e9k hegyes, nagy, r\u00f3zsasz\u00edn mellbimb\u00f3i. Nem sok\u00e1ig voltak a leveg\u0151ben; Vill\u00e1mgyorsan \u00e9rtem el cs\u00f3kjaimmal \u0151ket, alig ford\u00edtva id\u0151t m\u00e1sra, azonnal sz\u00e1jamba kaptam \u0151ket. Minden tud\u00e1somat bevetettem, hogy \u00f6r\u00f6met okozzak neki. K\u00f6rbe-k\u00f6rbe simogattam az udvart, sz\u00edvtam, cs\u00f3koltam sz\u00e1jamban m\u00e9g tov\u00e1bb duzzad\u00f3 bimb\u00f3j\u00e1t. Egyik mell\u00e9r\u0151l m\u00e1sikra t\u00e9rtem, \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9rve az el\u0151z\u0151h\u00f6z. Teste m\u00e1r \u00edvben hajolt h\u00e1tra karjaimban. M\u00e1shogyan \u00e9lvezett el, mint \u00e9n; \u0151 eg\u00e9sz test\u00e9ben kezdett remegni, v\u00e9g\u00fcl fej\u00e9t csavargatva, hang n\u00e9lk\u00fcl jutott el a cs\u00facsra.
\nNem hagytam neki id\u0151t arra, hogy kipihenje mag\u00e1t. Azonnal ny\u00faltam bugyij\u00e1hoz k\u00f6zep\u00e9n puncinedv\u00e9t\u0151l el\u00e1zva, \u00e9s h\u00fazni kezdtem lefel\u00e9. Annyira mag\u00e1n\u00e1l volt, hogy megemelte cs\u00edp\u0151j\u00e9t, megk\u00f6nny\u00edtve a mozdulatot. Sz\u00e9tt\u00e1rtam l\u00e1bait, \u00e9s combjait simogatva, cs\u00f3kolva indultam el oda, ahova majd k\u00e9t h\u00f3napja v\u00e1gyom. Combt\u00f6ve rettenetesen \u00e9rz\u00e9keny, mert keze megmarkolta kezemet, \u00e9s ott tartotta kelyh\u00e9t\u0151l p\u00e1r centinyire. H\u00e1t akkor maradunk itt! Fel-al\u00e1 korz\u00f3ztam b\u00e1rsonyos b\u0151r\u00e9n, cs\u00f3kokat, nyelvcsap\u00e1sokat helyezve el rajta.
\nAzt\u00e1n hi\u00e1ba volt keze a kezemen, odany\u00faltam ujjaimmal. El\u00e9mt\u00e1rult keskeny cs\u00edkra ny\u00edrt szem\u00e9remsz\u0151rzete. Ugyan mit sz\u00e1m\u00edt ez? Cs\u00f3kokkal bor\u00edtottam be combja t\u00f6v\u00e9t, majd szem\u00e9remajkai ment\u00e9n s\u00e9t\u00e1ltam ide-oda. Amennyire csak engedte, h\u00faztam moh\u00f3 ajkaimmal k\u00f6rbej\u00e1rhassam \u00edvesen domborod\u00f3 puncij\u00e1t. Nagyajkai k\u00f6z\u00fcl m\u00e1r el\u0151b\u00fajtak \u00e9l\u00e9nkr\u00f3zsasz\u00edn kisajkai, alig v\u00e1rtam, hogy fodros szirmai k\u00f6z\u00e9 cs\u00fasztassam nyelvem. L\u00e9legzete m\u00e1r \u00e1lland\u00f3 zih\u00e1l\u00e1ss\u00e1 er\u0151s\u00f6d\u00f6tt, szemeim el\u0151tt hasa ugr\u00e1lva emelkedett-s\u00fcllyedt.
\nFelemelte fej\u00e9t, \u00e9s len\u00e9zett r\u00e1m. Szemei f\u00e1tyolosak voltak, m\u00e9g abban sem voltam biztos, hogy l\u00e1t engem. Besz\u00e9lni kezdett, persze fogalmam sem volt mit mond. L\u00e1ngolt fel\u00e9m s\u00fcrget\u0151 v\u00e1gya, hogy tegyem meg azt, amire mindketten v\u00e1gyunk.
\nTartottam tekintet\u00e9t, k\u00f6zben centir\u0151l centire k\u00f6zel\u00edtettem sz\u00e1jamat puncij\u00e1hoz. Elny\u00edl\u00f3 sz\u00e1jjal n\u00e9zett r\u00e1m, \u00e9s k\u00f6ny\u00f6rg\u0151en suttogott k\u00f6zben. \u00c9lveztem hatalmam f\u00f6l\u00f6tte, hogy j\u00e1tszom test\u00e9vel, t\u0151lem f\u00fcgg mikor jut el olyan magasra, ahol m\u00e9g sosem j\u00e1rt. Csak egy leheletnyire \u00e9rintettem meg nyelvem hegy\u00e9vel nunija r\u00e9s\u00e9t, de ez az \u00e9rint\u00e9s is el\u00e9g volt ahhoz, hogy \u00edze el\u00f6ntse sz\u00e1mat.
\n\u00cdzbomba. Ez a helyes kifejez\u00e9st. Az volt. Mint mikor egy kiv\u00e1l\u00f3 borr\u00f3l reg\u00e9lnek sorokat, h\u00e1t \u00fagy \u00e9reztem most \u00e9n is. Szegf\u0171szeg, van\u00edlia, \u00e9s m\u00e9g sorolhatn\u00e1m. Behunytam a szemem, \u00e9s lecsaptam r\u00e1. Nyelvemet belecs\u00fasztattam a r\u00e9sbe, \u00e9s lass\u00fa, minden millim\u00e9ternyi hely\u00e9t ki\u00e9lvezve, a lehet\u0151 leglassabban kezdtem mozgatni. Hatalmasan s\u00f3hajtott, \u00e9s elernyedt. Combjait \u00fagy sz\u00e9tt\u00e1rta, hogy rajtam k\u00edv\u00fcl m\u00e9g egy ember elf\u00e9rt volna k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. Nyaltam meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, f\u00f6l \u00e9s al\u00e1 cs\u00faszk\u00e1lva szem\u00e9remajkai k\u00f6z\u00f6tt.
\nMegkerestem a bej\u00e1ratot, \u00e9s amilyen m\u00e9lyre csak tudtam, nyomtam be nyelvemet. Ujjai hegye megjelent szemeim el\u0151tt, \u00e9s megkeresve csikl\u00f3j\u00e1t, apr\u00f3, remeg\u0151 mozdulatokkal kezdte izgatni. Na ezt m\u00e1r nem! \u00c9n akarlak el\u00e9lveztetni, hogy mindig erre az \u00e9jszak\u00e1ra gondolj!
\nHat\u00e1rozottan fogtam meg csukl\u00f3j\u00e1t \u00e9s raktam f\u00e9lre. Mondott valamit, l\u00e1zasan dob\u00e1lva egym\u00e1s ut\u00e1n a szavakat. Tudtam, mit akar, \u00e9s nem is haboztam. Nyelvemmel megk\u00f6zel\u00edtettem a hegyesed\u0151, apr\u00f3 p\u00f6ck\u00f6t. El\u0151sz\u00f6r csak a k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t nyalogattam, a v\u00e9r\u00e1ramt\u00f3l v\u00f6r\u00f6sl\u0151 b\u0151rt, majd mikor \u00fajra meghallottam s\u00fcrget\u0151 suttog\u00e1s\u00e1t, meg\u00e9rintettem a csikl\u00f3t.
\nEg\u00e9sz test\u00e9ben \u00f6sszer\u00e1ndult. Megint \u00e9s megint v\u00e9gigh\u00faztam nyelvem rajta, szinte folyamatos dorombol\u00e1st csiholva ki bel\u0151le.
\nAzt akartam, hogy \u00fajra el\u00e9lvezzen, mert magamon \u00e9reztem n\u00f6vekv\u0151 v\u00e1gyamat. Egyre er\u0151teljesebb \u00e9rint\u00e9sekkel d\u00f6rzs\u00f6ltem p\u00f6ck\u00e9t, mik\u00f6zben ujjaimmal h\u00fcvelybej\u00e1rat\u00e1t izgattam. V\u00e9letlen\u00fcl cs\u00fasztak be, de halk sikkant\u00e1sa ott marasztalta velem. Cs\u00edp\u0151j\u00e9vel apr\u00f3 k\u00f6rz\u0151mozg\u00e1st v\u00e9gzett, szinte r\u00e1csavarta mag\u00e1t ujjaimra. Ahogy gyorsult nyelvem mozg\u00e1sa, \u00fagy gyorsult \u0151 is. V\u00e9g\u00fcl k\u00e9t-h\u00e1rom heves mozdulat ut\u00e1n \u00fajra \u00f6sszer\u00e1ndult; szinte fel\u00fclt; \u00e9s k\u00e9jt\u0151l g\u00f6rcsbe r\u00e1ndul\u00f3 arccal el\u00e9lvezett.
\nKezei belemarkoltak a takar\u00f3ba, hasa hevesen emelkedett-s\u00fcllyedt, h\u00fcvelyizmai ritmikusan h\u00faz\u00f3dtak \u00f6ssze \u00e9s ernyedtek el. Lassan cs\u00fasztattam beljebb ujjaimat, majd mozgattam \u0151ket ide-oda. Ahogy csillapodott benne a gy\u00f6ny\u00f6r, \u00fagy mozdult meg. Keze eltapogat\u00f3zott combj\u00e1n nyugv\u00f3 arcomhoz, \u00e9s remeg\u0151 \u00e9rint\u00e9sekkel simogatott.
\n– Akarom, akarom!; susogta meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl.
\nMost d\u00f6bbentem r\u00e1, mennyire belefeledkez\u00fcnk a szeretkez\u00e9sbe. A k\u00e9nyelmetlen t\u00e9rdel\u00e9st\u0151l f\u00e1jt minden porcik\u00e1m. T\u00f6rt mozdulatokkal torn\u00e1ztam fel magamat Mary mell\u00e9 az \u00e1gyra. Tal\u00e1lkozott a tekintet\u00fcnk. Szemei k\u00f6nnyesen n\u00e9ztek r\u00e1m. Akaratlanul hajoltam r\u00e1 az ajk\u00e1ra, \u00e9s \u00f6sszeforrtunk egy cs\u00f3kban. Mert \u00e9n is azt \u00e9reztem, amit \u0151. Nagyon hi\u00e1nyzott barna haja, fekete szeme, minden porcik\u00e1ja! Nem tudom nem szeretni, minket \u00edgy teremtett egym\u00e1snak az \u00c9let! Gyeng\u00e9den ford\u00edtott a h\u00e1tamra, \u00e9s bor\u00edtott be cs\u00f3kjaival. Melleimet, hasamat, k\u00f6ld\u00f6k\u00f6m kr\u00e1ter\u00e9t. Keze becsusszant combjaim k\u00f6z\u00e9, \u00e9s r\u00e1borult nedveimt\u0151l lucskos punimra.
\nMassz\u00edrozni kezdte, k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ujj\u00e1val elmozdulva a g\u00e1tig, majd vissza, hogy azt\u00e1n \u00e9ppen csak behatoljon szem\u00e9remajkaim k\u00f6z\u00e9.
\nDe ez kev\u00e9s volt, t\u00f6bbet akartam. V\u00e1gyt\u00f3l f\u0171t\u00f6tt hangon mondtam neki, hogy forduljon meg, franci\u00e1zzunk, vagy hatvankilencezz\u00fcnk, mit tudom \u00e9n, hogy nevezik, csak tegye meg! Egy p\u00e1r pillanatig \u00e9rtetlen\u00fcl n\u00e9zett vissza, azt\u00e1n a felismer\u00e9st\u0151l felder\u00fclt az arca. \u00c1tvetette l\u00e1b\u00e1t fejem f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban egyszerre nyaltuk meg a m\u00e1sikat. Mintha egy test, egy l\u00e9lek lett\u00fcnk volna, olyan szinkronban tett\u00fcnk mindent. Szemem el\u0151tt csillogott teljesen sz\u00e9tny\u00edlt punija, l\u00e1ttam h\u00fcvely\u00e9nek r\u00f3zsasz\u00edn belsej\u00e9t, feljebb a g\u00e1t ut\u00e1n popsilyuk\u00e1nak r\u00e1ncos b\u0151rrel keretezett kr\u00e1ter\u00e9t. Mary k\u00f6zben megemelte fenekemet, hogy jobban hozz\u00e1m f\u00e9rjen, \u00e9s nyelve befurakodott izgalomt\u00f3l t\u00e1g puncimba. Felemeltem a fejem, \u00e9s belecs\u00f3koltam, ugyan\u00fagy, ahogy \u0151 tette velem, beledugtam nyelvem a r\u00e9sbe. Minden mozdulat\u00e1n \u00e9reztem, ahogyan m\u00e1r el\u0151bb is: profi szeret\u0151, mindent tud amit \u00e9n, tal\u00e1n m\u00e9g t\u00f6bbet is. Picit lejjebb engedte cs\u00edp\u0151j\u00e9t, hogy visszatehessem a fejem az \u00e1gyra. Akaratlanul is ugyanazt csin\u00e1ltuk, mint a m\u00e1sik. Ha \u0151 v\u00e1ltoztatott nyelvmozg\u00e1st, akkor azonnal k\u00f6vettem, \u00e9s viszont. Mikor nyelvemmel, mintha fagylaltot nyaln\u00e9k, sz\u00e9les mozdulatokkal izgattam v\u00f6r\u00f6sl\u0151 csikl\u00f3j\u00e1t, \u00edgy tett \u0151 is. Amikor hossz\u00fa k\u00f6z\u00e9ps\u0151 ujj\u00e1t bel\u00e9m cs\u00fasztatta, r\u00f6gt\u00f6n megtettem \u00e9n is. Teljesen elt\u0171nt a hat\u00e1r kett\u0151nk k\u00f6z\u00f6tt, test\u00fcnk egyszerre, \u00e9s ugyan\u00fagy reag\u00e1lt az ingerekre. M\u00e9lyen a hasamban meg\u00e9reztem kezd\u0151d\u0151 orgazmusom jeleit. Arra m\u00e1r nem tudtam figyelni, mit teszek vele, csup\u00e1n saj\u00e1t testemre tudtam figyelni. Nyelv\u00e9nek j\u00e1t\u00e9k\u00e1t csikl\u00f3mon, ujjainak d\u00f6fk\u00f6d\u0151 mozg\u00e1s\u00e1t h\u00fcvelyemben. Behunytam a szemem, csak nyaltam, nyaltam, ujjaimat mozgattam benne, de k\u00f6zben m\u00e1r ott toporogtam a cs\u00facs el\u0151tt. P\u00f6ck\u00f6m egyetlen l\u00e1ngol\u00f3 gombost\u0171 volt, amely sug\u00e1rozta a k\u00e9jt minden porcik\u00e1mba, h\u00fcvelyem pedig t\u0171zforr\u00f3 k\u00e9jbarlangg\u00e1 v\u00e1lt. Elj\u00f6tt a pillanat, amikor nyelvemmel, ajkaimmal abba kellett hagynom izgat\u00e1s\u00e1t, mert robban\u00e1sszer\u0171en \u00e9rt az orgazmus, \u00e9s ny\u00fcsz\u00edtve kapkodtam l\u00e9legzet\u00e9rt. \u00cdgy j\u00e1rhatott \u0151 is, mert csak hirtelen \u00f6sszeg\u00f6rb\u00fcl\u0151 ujjait \u00e9reztem magamban.
\nRajtam fek\u00fcdt, szinkronban remegve csillapult gy\u00f6ny\u00f6r\u00fcnk. Miel\u0151tt sz\u00f3lhattam volna neki, legurult r\u00f3lam, megfordult, \u00e9s arc\u00e1t eny\u00e9mhez szor\u00edtotta. Nevemet suttogta, \u00edzlelgetve szinte a sz\u00e1m\u00e1ra furcsa hangz\u00e1st. Azt\u00e1n besz\u00e9lt hozz\u00e1m, \u00e9n pedig hozz\u00e1. Cs\u00f3kol\u00f3ztunk, azt\u00e1n megint besz\u00e9lgett\u00fcnk, mes\u00e9lve magunkr\u00f3l. Azt\u00e1n megint cs\u00f3kok, cs\u00f3kok \u00e9s cs\u00f3kok.
\nA t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s orgazmusba mindketten elf\u00e1radtunk. Ahogy \u00f3r\u00e1mra pillantottam megd\u00f6bbentem a k\u00f6zelg\u0151 hajnalon. Megmutattam neki. Elkerekedett a szeme. Magyar\u00e1zni kezdett, \u00e9reztem a menteget\u0151z\u00e9st hangj\u00e1b\u00f3l. Gyorsan \u00f6sszekaptam magam. \u00c9rzelmeim ki\u00fclhettek arcomra, mert k\u00f6zelebb hajolt, \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gve suttogott. \u00c9n is suttogtam. Hogy ne menj el k\u00e9rlek! H\u00e1t nem \u00e9rted, hogy szeretn\u00e9m, hogy maradj? Nem \u00e9rted, hogy veled akarok lenni? Most \u00e9jjel, de holnap eg\u00e9sz nap is? Nagyon k\u00e9rlek, maradj!
\nDe hi\u00e1ba. L\u00e1ttam rajta, hogy v\u00e9rzik a sz\u00edve, de akkor is menni kell. Mellei m\u00e9g egyszer elsuhantak szemem el\u0151tt. Fel\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Meg\u00e1llt mellettem az \u00e1gyn\u00e1l, \u00e9s len\u00e9zett r\u00e1m.
\nAz \u0151 szemeit is elfutott\u00e1k a k\u00f6nnyek, t\u00e9rdre rogyott, \u00e9s arc\u00e1t arcomhoz szor\u00edtotta. L\u00e1zas lend\u00fclettel suttogott valamit, majd forr\u00f3n megcs\u00f3kolt. Alig tudtuk elengedni egym\u00e1st. Nagy nehezen elszakadt ajkam ajk\u00e1t\u00f3l. Elindultunk ki a kocsihoz. Mikor ki\u00e9rt\u00fcnk, be\u00fcltem az aut\u00f3ba, \u00e9s remeg\u0151 l\u00e1bakkal elindultam hazafel\u00e9. Ott m\u00e9g egyszer visszafordultam, dobott egy cs\u00f3kot, \u00e9s bel\u00e9pet a kapun….<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"