Sokan gátlásosak ha a szexről esik szó. Inkább hallgatnak, és visszafojtják érzelmeiket, szexuális vágyaikat. A lexikonok szerint a tabu valamely tárgy, élőlény vagy fogalom megemlítésére, avagy érintésére vonatkozó tilalom. A tabuk ősidők óta jelen vannak az emberiség életében. A kifejezést a Tonga-szigetek lakóitól vette át a világ.
Hányszor mondjuk és halljuk: „Ez tabutéma!” A kifejezés jelentésével mindenki tisztában van, hiszen gyermekkorunk óta ismerjük. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy a tilalmak az élet minden területére kiterjednek, még ha minden kultúrában mások és mások is. Igaz, akad köztük számos egyezés – ilyen például a vérfertőzés, a fajtalankodás vagy a kannibalizmus. Tény ugyanakkor az is, hogy ezen íratlan tilalmak folyamatosan változnak, s időről időre újak is kialakulnak.
– A tabuk alapvető fegyelmezői a társadalomnak, hiszen közmegegyezésen nyugvó erkölcsi szabályok. Nyilvánvaló dolog, hogy tiltások nélkül nem működhet egy közösség sem – állítja a néprajzkutató. – Tabuk vonatkozhatnak a vallásra. Itt elsősorban a különböző hitek tiszteletére kell gondolnunk. Érinthetik a családi életet – ilyen lehet a házastárs félrelépése, vagy a családon belüli erőszak. Nem maradhat ki az egyén magánélete, például, ha valaki kábítószerezik vagy bűnözői életmódot folytat. A társadalomra is vonatkozhatnak íratlan szabályok, mondjuk a munkanélküliségre vagy a korrupcióra, de nem kivétel természetesen a történelem sem. Sokáig az 1956-os forradalom volt tabutéma, és a 2. magyar hadsereg Don-kanyari veresége. Fontos tabutéma emellett a higiénia is, például a menstruáció, vagy a nemi szervek tisztán tartása. Az anyagi dolgokról is szűk körben beszélünk, nem szokás dicsekedni a fizetésünkkel, vagy éppen nagyobb társaságban beszélni az adósságaikról. Fontos tabutéma az egészségünk, hiszen ki beszél fűnek-fának a nemi betegségéről vagy a rákjáról? Természetesen a politikára is vonatkoznak tabuk. Sokan nem beszélnek politikai hovatartozásukról, illetve arról, hogy kire szavaznak. Ezek a tiltások átszövik tehát a hétköznapi viselkedésünket, életünket. A szociológus szerint a rendszerváltás többet eltüntetett, és többet életre hívott.
– A szexualitással, a vallásgyakorlással kapcsolatos tilalmak szinte eltűntek – mondja a társadalomtudós. – Már szabadon vállalható a homoszexualitás, vagy a kis egyházakhoz való tartozás. Születtek ugyanakkor újabb tabuk is. Az egyik legjellemzőbb az anyagi helyzet, a fizetés titkolása.
Hogy milyen normák alakulnak ki, az mindig az adott társadalom értékrendjétől függ. Ahogy változik az értékrend, a társadalmi berendezkedés, úgy változnak a szabályok is.
Az életmód-tanácsadó, a Zsebbarátnő című blog szerzője arra figyelmeztet, hogy sajnos léteznek fölösleges, illetve káros tabuk is. – Ilyen a szex, amelyről beszélni sok pár esetében még mindig kerülendő téma – mondja. – A párterapeuták rendelői tele vannak olyan emberekkel, akik képtelenek partnerükkel megbeszélni legalapvetőbb szexuális igényeiket, észrevételeiket vagy éppen szükségleteiket. Vajon mi ennek az oka? Bárkivel hajlandóak vagyunk a szexualitásról beszélni, csak a társunkkal nem? Bizony, ennek a problémának egészen mélyen gyökerezik az oka. Voltaképpen nem a szex tabu, hanem a szexről való intim beszéd esik sokak nehezére. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbb családban kerülik a témát. A szülők a szexuális felvilágosítást átengedik a filmeknek, osztálytársaknak, a pad alatt titkon lapozgatott pornóújságoknak, így nem csoda, hogy a témáról való természetes beszéd kultúrája sem alakul ki.
Cook kapitány honosította meg a szót: A tabu a tonga nyelv „tapu” szavából származik. A Csendes-óceánban fekvő Tonga-szigetek őslakóinak nyelvén több jelentéssel bír. Egyrészt azt jelenti, hogy „nem engedélyezett”, másrészt azt, hogy „megszentelt”. Az angol nyelvbe azt követően került be, hogy James Cook kapitány 1771-es Tonga-szigeteki látogatásán találkozott a szóval.
[Szex Dr]