Nyitány: igen vagy nem?
Elhatároztam, hogy otthoni kényeztetés hiányában kipróbálom a jóni-masszázst.
Kerestem, találtam, vacilláltam, elhatároztam, meggondoltam, mégis, mégse.
Aztán mégis.
 

Első felvonás: akkor holnap.
Holnap.
Igen, egyelőre még nem hátráltam meg, bár már meginogtam.:-)
A kíváncsiság vagy a vágy hajt, még nem tudom.
De érdekel, foglalkoztat, izgat a dolog.
Ugyanakkor meg ott van bennem a félsz.
Hisz nem ismerem, nem tudom mire számítsak, nem tudom mi fog történni és azt sem tudom, hogy biztosan Ő kell-e nekem?!
A sok lehetőség közül valami miatt mégis őt választottam.
És nem hiszek a véletlenekben.
Megértő, türelmes, segítőkész már most is.:-)
Mondjuk kell is, mert én meg aggodó és fokozottan bizalmatlan vagyok vele.
Ha így folytatom, még a végén Ő fogja azt mondani, nem kér belőlem!:-)))))
Megkérdezte, van-e különleges kívánságom, milyen zenét szeretnék?!
Hm….hogy lenne különleges kívánságom, mikor azt sem tudom, pontosan mire is számítsak!? :-)
Zene…igen…soroltam.:-)
És mi van akkor ha lemondom!? Megnyugtatott, akkor sincs semmi gond, nem csinál belőle problémát, de eddig még senki nem futamodott meg. Bízzak benne és magamban.
Na jaaa…mondja nekem, egy erősen pesszimista, bizalmatlan Nőnek!:-)
Na majd holnap kiderül!

Második felvonás: ma lesz a napja
Hm….reggel úgy indultam el, hogy akkor ma!:-)
Szépen szőrtelenített, frissen, üdén távoztam otthonról.
Azért be kell vallanom, a gyomrom remeg és bennem van a félsz.
De mégis bízok benne, a felőle áradó nyugalom azt az érzetet kelti bennem, hogy nem lesz gond.
Majd azért még dél körül megcsörgetem, hogy minden változatlan!?
Talán magamat is győzködöm és erősítem ezzel, hogy minden rendben!
Érdekes az emberi természet.
Bizalmatlanság, a félsz ott van bennem, de mégis a kíváncsiság és a vágy győzedelmeskedik.

Harmadik felvonás: megtörtént!
A lány ráérősen, talán mondhatni félszegen lépdelt át az úton, az ismeretlen fiú felé.
Tudta, hogy Ő lesz, de még telefonján megcsörgette a fiút.
Nem tévedett, a fiú a zsebébe nyúlt és a villódzó telefont felvenni készült, mikor a lány odaért hozzá. Csak mosolyogtak egymásra és a telefonok láttán, tudták egymást várták.
A fiú előre ment, mutatta a lakáshoz vezető utat.
Kérdezett párat, de a lány válaszából érezte, bizalmatlan és riadt. Próbálta megnyugtatni, de tudta, most bármit mondhat, az a lánynak kevés, idővel majd felenged.
Lakásba érve a lány összerezzent, mikor a zár mögötte kattant.
Próbált a lépcsőházban megnyugodni és érzékelni, hogy a szomszédos lakásokban itthon vannak, így elég csak a hangját kiengednie, ha baj van.
A lakás kellemes meleget árasztott, kis férfi zug.
Fiú hozzálépett, és nyugodt hangon elmondta, hogy a fürdőszoba balra van, kezébe nyomott egy törülközőt és egy vékony pokrócot, melybe fürdés után nyugodtan beleburkolózhat, míg a szobába ér. A lány állt egy kicsit tétován, talán ha nincs zárva az ajtó, még kis is szaladt volna rajta.
Majd megpróbálta a lakás összes zugát a szemével feltérképezni, hogy megnyugodjon nem került csapdába, nincs veszélyben és valóban ez az este csak róla fog szólni, minden átverés nélkül.
Végül nagy levegőt vett és követte a fiút, aki a lány habozását látva előre ment a fürdőbe, ezzel is időt adva a lánynak.
Lány követte, majd a fiú magára hagyta, hogy gyorsan letusolhasson.
Mikor a lány végzett, a pokrócba csavarva kilépdelt a fürdőből, áthaladt a szobába.
Fiú már várta, lágy zene szólt, halvány fény világította csak meg az ágyat, melyre már a lepedő elő volt készítve.
A fiú is elment fürödni, a lányt magára hagyta a pokróc, védelmező szorításában.
Lány ült az ágy szélén, hallgatta a zenét és még mindig azon gondolkozott, hogy valóban helyes, hogy itt van, nem volt rossz döntés?!
Bár tudta, hogy vágyik egy kényeztető masszázsra, és a fiú pont ezt ajánlotta fel neki, még is félt attól, hogy bajba kerülhet. A kiszolgáltatottság a legrosszabb érzés.
A fiú szerencsére pont időben jött, mielőtt még pánikba eshetett volna.
Fürdés ellenére a fiún volt egy kényelmes ruha, nem hozta a lányt kellemetlen helyzetbe, tudta, hogy a lány így is annyira feszült, hogy maximálisan tekintettel akart lenni rá. Mégis, csak az első élménye, nem akart rossz benyomást kelteni.
A lány elnyúlt az ágyon, bár a takaró biztonságot adó melegétől még nem akart maximálisan megválni.
A fiú ezt észrevette és nem is vette le róla, csak a derekáig lecsúsztatta, hogy a lány hátát el tudja kezdeni masszírozni.
A fiú apró, finom, kényeztető érintésétől a lány érezte, hogy kezd oldódni, a gondolatai már nem cikáznak, már a félsz is kezd feloldódni benne, és kevésbé ugrásra kész.
Az izmai kezdtek ellazulni, az idegszálai kisimultak, egyre jobban sikerült neki a mozdulatokra koncentrálnia. Érezte, hogy a nyugalom kezd szét áradni benne, ahogy a fiú keze, bizonyos pontokon melegség érzetet váltanak ki benne.
A lány becsukott szemmel csak feküdt és átadta magát az érzetnek. Már nem gondolkozott és nem aggódott.
A fiú nyugodt, hosszas mozdulatokkal masszírozta a lányt, kezdte érezni a lány testének válaszát a mozdulataira.
Háta után lassan haladt lefelé, fenekét, combjait, vádliját, majd a talpát is aprólékosan, finoman végig masszírozta.
Érzékelte, hogy mely pontok azok, melyekre érzékenyebben reagál a lány teste.
Ujjai néha elkalandoztak, becsúsztak melegebb, forróbb területekre. Érezte, hogy a lány, már nedves, hallotta, ahogy a lány szaporábban veszi a levegőt, érezte a testének megfeszüléseit. De még a lány többi porcikájával foglalkozott, masszírozta, még nem volt ott az idő, hogy hanyatt fektesse és a hasát, mellét is végig masszírozza.

A lány, csillogó szemmel, kipirult arccal, elcsukló hangon, feküdt a hátán.
Az elmúlt egy órában a fiú mindent megtett, hogy a masszírozás által, ujjai finom kalandozásával az Ő örömére tegyen.
A lány egész végig azt érezte, hogy az Ő öröméért van a fiú, nem is merült fel az a lehetőség, hogy az örömszerzés kölcsönös legyen.

A lány annyira átadta magát az élvezetnek, hogy észre sem vette, hogy a fiúra hatással van az orgazmusa.
Bár ez csak utólag derült ki és örült, hogy nem tudott róla, mert fogalma sem lett volna, mit is kezdett volna a helyzettel. Nem szeretkezni jött, hanem csak egy kényeztető masszázst akart, amit meg is adott neki a fiú.
Melytől kielégülten feküdt az ágyon, remegett a teste és nem tudta mikor tud lábra állni.
A fiú kedvesen, mosolyogva lefeküdt mellé egy kis távolságban és beszélgettek. Nem sürgette a lányt, nem érintette meg többet, nem is akart viszonzást.
Ez számára, egy fajta üzlet, és  abban meg vannak a szabályok, melyet következetesen be is tartott.

Negyedik felvonás: másnap
Igen, megvolt….nem szaladtam el, nem futamodtam meg, és nem is kerültem bajba..mint látható.:-)
A masszőröm nem okozott csalódást, nem volt semmi váratlan negatív meglepetés.:-)
Ahogy az előzetes egyeztetések során hagyta magát megismerni, azt is kaptam! 
Kedves volt, nyugodt és kiegyensúlyozott.
Nem volt rámenős, tapintatlan és a helyzettel nem élt vissza.
Nagyon kellemes pár órát töltöttem nála.
Azt gondolom, minden nő megérdemelne havonta legalább egyszer egy ilyen kényeztető pár órát. Nem kell minden esetben orgazmussal végződnie, de a figyelem, a lazítás, a kényeztetés nagyon jót tesz az idegszálainknak.
Otthon másként nézünk rá a problémára, a kedvesünk hülyeségét sem vesszük fel úgy! Ahogy az egész világnézetünk 1-2 napra (?) sokkal kellemesebb, lebegő érzetű lesz.
Rohanunk a világban, nem állunk meg, hogy egy kis időt magunkra szánjunk.
Néha fodrász, kozmetikus, esetleg műkörmös megálljt parancsol, de az nem olyan. Olyankor trécselünk, csacsogunk, információkat cserélünk, az agyunk még mindig pörög.
Egy ilyen masszázs alatt, kikapcsol az agy, csak az érzékek dolgoznak.:-)
A végén szellemileg és testileg is frissen, üdén, feltöltődve, de maximálisan kielégülve távozik az ember.
Hölgyeim…hol kapunk az életben ilyen kényeztető, feltöltő, figyelmes pillanatokat???!
Persze, nem tagadom, vannak olyan szerencsés Nő társaim, akinek a párja megadja, akinek nincs erre szüksége, hiánya. De azt hiszem sajnos, ez olyan ritka.
Jobb lenne, ha ezt megkaphatnánk a kapcsolatainkban, de sok esetben az ilyen masszázst, relaxálást, lazítást nem kapjuk meg. A tökéletes szeretkezés meg van a kapcsolatokban, nem tagadom, de még ott is igen ritkán van, hogy a férfi a szeretkezés előtt legalább félórát azzal foglalkozik, hogy a partnere ellazuljon, kikapcsoljon a napi rohanásból és érzékei, libidója rá készüljön egy maximális kielégülésre.
Persze, lehet vitatkozni, hogy ezt így kelle megélni!?
Lehet fröcsögni, hogy ledér nőszemély vagyok és buta pitsa, ahelyett, hogy másik partnert keresnék, mással elégíttetem ki magam.
Hm….tulajdonképpen igaz…de ez annyiban más, mint egy éttermi vacsora, ahol kedves Uraim a szakács elégíti ki étkezési szükségleteteket, a nejetek helyett, hogy ez egy intimebb téma. De nem másabb!
Adott egy szükséglet és adott egy partner részéről meglévő kínálat.
Ha az nem egyezik a szükséglet mennyiségével és mínőségével, akkor azt próbáljuk másként, máshogy, máshol, mással kielégíteni! Ennyi és nem több!
Nem egyszerű, tudom, mert azért a szexualitásról, a kapcsolat intimitásáról van szó!
Egyébként, maga a masszázsról azt gondolom, minden olyan hölgynek tökéletes, aki:
– a szexuális vágy fokozásához nincs szüksége a partnerből áradó szenvedélyre, szexualitásra, vágyra.
– (képes) elégé önző tud lenni, ahhoz, hogy örömöt leljen abban, hogy az a pár óra, csak róla szól, nem kölcsönös öröm szerzés a cél, hanem, csak a saját öröme.
– képes, vagy hagya magát ellazítani és a gátlásait ledobni, magára figyelve, önmagát adni.

Epilógus: az egészséges bizalmatlanság visszatér

Masszőrömmel azóta is levelezgetünk…. és nem értem, nem érti.
Azt gondolom, hogy több a masszőz a neten, mint korrekt masszőr!
Ha az ember lánya neki áll keresni, elég elszomorító arányokat lát.
Masszőröm elérhetősége eddig ismerősi körökben forgott, nem volt szüksége új „kuncsaftokra”.
De egy jól megszokott vendégkör is egy idő után elkopik, mindig kell a vérfrissítés.
Gondolom én! :-)
Nos lehet, hogy ez a fiú egy okos, jó marketing vénával megáldott emberke is egyben!?:-)))
Lehet, nem véletlen nekem tett ajánlatot.:-))))
Ezek mellett persze Ő éli az életét és keresi leendő masszírozási alanyait.:-))))
Így helyes.
Csak úgy tűnik nekem, hogy kevesen lépik át a bizalmatlansági határaikat, még ha vágynának is egy kényeztető masszázsra.
Elgondolkoztam ez által….lehet én voltam a nagy kivétel?!
Vagy nagyon bevállalós voltam?
Vagy nagyon kíváncsi?
Esetleg nagyon vágytam efajta kényeztetésre?
Vagy ma még a hölgyek körében nem közismert, közkedvelt a jónimasszázs?