Moziszex: Kirsti Stubo és Ulrich Tomsen – Ópium, Egy elmebeteg nő naplója

Némileg kakukktojásnak számít ez a jelenet, mert – bár hazai gyártású filmből származik – egyik szereplője sem magyar. Ulrich Tomsen és Kirsti Stubo ágyjelenetének az ad különös pikantériát, hogy a filmben egy orvos és betege tiltott és egyben tragikus kapcsolatát követhetjük nyomon. Listánk azon ritka jelenetével van dolgunk, amelyben becsületesen végigcsinálják az egész procedúrát, bár szemmel láthatóan nem adnak bele apait-anyait, ami a sztori ismeretében enyhítő körülménynek számít.

Tartalom: 1913, Magyarország. Brenner József író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik egy múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni. És közben a morfium rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nőre, aki zseniálisan, megszállottan alkot. A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan alakul át, orvos és beteg egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik. Brenner az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a Gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. Brenner doktor szövetséget akar kötni vele, hogy segítségével mindazt megvalósítsa, ami eddig neki nem sikerült. A Gonosz azonban testestül-lelkestül akarja magának Brennert. Ezért a szövetségért nagy árat kell fizetnie az orvosnak. Gizella cserébe, arra kéri Brennert, hogy vágja ki az agyát, szabadítsa meg a Gonosztól, hozza el számára a felejtést. Brennernek nincs választása. El kell pusztítania Gizellát: az egyetlen embert, akit igazán szeretett.
Kritika: A megkopott külsejű és tartalmú XX. század elejei magyarországi pszichiátrián – a Moravcsik-intézetben; a főigazgató: Moravcsik doktor (László Zsolt)- „a sátán uralta”, folyamatos íráskényszertől és kényszerképzetektől gyötört nőbeteg könyörög a megváltásért (a felejtésért: „kérem, vágja ki az agyamat”) az – amúgy – novellákat szövegező kezelőorvosának. A film Csáth Géza művei alapján született, Szász János rendezte és írta (utóbbit Szekér Andrással). Szász filmhősei – irodalmi alapanyagokat felhasználva – a létezés és az erkölcs határait boncolgató figurák. Amennyiben szükséges, márpedig erre gyakorta (minden esetben) sor kerül, áthágják a határokat – „természetesen” morális kételyektől gyötörve -, sorstragédiájuk, elkerülhetetlennek látszó végzetük (hübriszük) ebből fakad (Woyczek, 1994, Witman fiúk, 1997).
Mondhatnánk: Csáth Géza (született: Brenner) és Szász szükségszerűen találtak egymásra. „Második közös munkájuk” székhez tapasztó. De nem azért, mert értelmiségi körökben jó ideje divatos rajongani Kosztolányi Dezső sokáig (és többnyire még mai is) mostohán kezelt unokatestvéréért, aki – amúgy – orvosként gyűrte maga alá a mindennapokat (és a nőket), és elkötelezett híve és hazai úttörője volt a hazai pszichoanalitikus iskolának és módszereknek, és ugyebár függött a drogoktól. (Mint ahogy mestere, Sigmund Freud. Bár ezt kevesen tudják, vagy illik tudni.)
Szász meglátása szerint az Ópium? egy narratív kamarafilm, vagyis kétszereplős, szűk térben játszatott dráma. Az igazsághoz tartozik, hogy azért kamarafilm (vagyis visszafogottabb hely- és stábigényű), mert – egy meghiúsult tervét követően – érthetően mielőbb filmet akart forgatni a Witman fiúk rendezője, akár a szűkebb anyagi lehetőségeken belül. A direktor a Szöllősi Géza art designer (Taxidermia) megálmodta és áttervezte komáromi Monostori-erődbe helyezi a cselekményt, hasznosítva az art designer furcsa és bizarr tárgyait, orvosi masináit is.
Dr. Moravcsik (László) múlt századi intézetébe utazik dr. Brenner József (Ulrich Thomsen), aki idejétmúltnak tartja az intézményvezető gyógymódszereit, viszont mint drogfüggő, itt könnyen juthat morfiumhoz, ópiumhoz. Függése ugyanilyen erős az íráshoz is, ám jó ideje képtelen egyetlen sort a papírra vetni. Nem így a gondjaira bízott Klein Gizella (Kirsti Stub?), aki folyton, sokat és nagy szenvedéllyel körmöl. Az orvos egyszerre viszolyog és csodálja kezeltjét, irigyli annak szenvedélyét. Még úgy is, ha mindennek nagy az ára: a „nőt megszállja a gonosz”, vagyis az elborult elme. Az ápolt és a kezelő végzetesen közel kerül egymáshoz – aminek jó vége nem lehet.
[Videók]

A férfinak több nő kell

A férfinak több nő kell, és kész! Ki gondolná, hogy biológiai oka van annak, hogy egyszerre több partnert igénylünk? A helyzet az, hogy a férfi – akárcsak a legtöbb emberszabású majom és más emlős – biológiailag nem hajlik a teljes monogámiára. A poligámia egy sajátos férfiakra jellemző hajlam – tartja Allan és Barbara Pease. Vannak országok, ahol a férfi több feleséggel is rendelkezhet, nálunk ez nem így van. Kiválasztunk egy társat, majd törvényesen egybekelünk, s forgatókönyv szerint az ásó, kapa és a nagy harang választ el egymástól bennünket. Az élet azonban gyakran módosít a sablonon, s a házastársak különféle kalandokba bocsátkoznak.
tobbnejuseg-ez-kell-a-ferfinak
Számtalan szomorú történet szól a férfi vagy a nő félrelépéséről, egy nyertes harmadik esetéről. De mi lehet az oka annak, hogy az örök szerelemnek ígérkező kapcsolatok tönkremennek, s a szereplők egyre sűrűbben cserélődnek? A lelkiismeretükön könnyítő hűtlenség csapdájába esők szerint jót tesz a házasságnak egy kis félrelépés, a titkos szerető újra tűzbe hozhatja a pislákoló kapcsolatot, avagy lehetséges egyszerre több embert is szeretni. A megcsalás mögött általában az ellaposodott kapcsolat, a kevés együtt töltött idő, a kalandvágy áll.
Az etológusok vizsgálatai szerint a kakas egy féktelen hím, aki egy adott párzási időszakban akár hatvannál is többször képes arra, hogy meghágja az elébe kerülő tyúkokat. Ugyanazzal a csibemamával azonban egy nap ötnél többször nem tud párzani, hatodjára már elveszíti érdeklődését. Ha viszont új pipi kerül elébe, akkor újra munkához lát.
Ez a „kakas-effektus” néven ismert jelenség. Az egészséges férfi esetében a menetek száma öt körül van. Ugyanazzal a nővel általában már hatodjára csütörtököt mond. Ha azonban új nő bukkan fel, akkor az érdeklődése felélénkül. A szabad szerelem a férfiaknál agybeli beidegződés, evolúciós múltjuk öröksége. Korunk férfija még mindig viszonylag nagy hipotalamusszal és bőséges tesztoszteronnal rendelkezik.
Az arab országokban még mindig jellemző a többnejűség. Egy hazánkban élő arab ismerősöm is úgy nyilatkozott erről a kérdésről, hogy ezt a hagyományt magával hozta. Nincs lelkiismeret fordulása ezért, hiszen ő még független, nem kötelezte el magát egyik barátnője mellett sem. Ugyanakkor ismer olyan magyar férjeket, akik házasságuk mellett is barátnőket tartanak. Mindezek ellenére úgy gondolja, ha megtalálja az igazit, akkor áttér a monogámiára. Nem kell az arab világig menni, az európai kultúra is mutatja a poligámiára való hajlandóságot. Számtalan olyan esetről hallunk, mikor az egyik fél szemet huny a párja kicsapongásai felett, de még több, mikor nem is tudják, hogy megcsalás áldozataivá válnak. A titkos kapcsolatok jobb, ha nem derülnek ki, mert nagy fájdalmat tudnak okozni a másiknak. Popper Péter egy előadásán azt mondta, hogy a megcsalás nagy lelki terhet jelent az elkövetőnek, aki azért vallja meg tettét, hogy könnyítsen a lelkiismeretén. Ezzel azonban csak magán segít. Ezért a pszichológus azt ajánlja, hogy mérlegeljük a tett bevallását, ne hogy nagyobb kárt okozzunk vele. Az őszinte megbánást mindenkinek magának kell eldöntenie, mert kétesélyes a kimenetele.
A nők egy része is heveny vágyat érez arra, hogy több férfival legyen kapcsolatban. A nimfomániások azonban elhanyagolható százalékban vannak. Az emberi nőstényben akkor ébred nemi vágy, ha agybeidegződése a szex ígéretén túl egy sor más szempontra is reagál. A nők többsége kapcsolatra vágyik vagy valami érzelmi kötődésnek az eshetőségére. A hölgyek általában a peteérés környékén érzik a legerősebb késztetést a szexre. „A nő gyakran akar lefeküdni azzal a férfival, akit szeret, míg a férfiak gyakran akarnak lefeküdni…” – írják Pease-ék.
Egy kínai vicc jut eszembe erről a témáról. Az idős kínai házaspár az aranylakodalmát üli családi ebéd közepette. Még anno megbeszélték, hogy mindkettőjüknek lesz egy gyufásdoboza, s ha félrelépnének, akkor elhelyeznek benne egy szem rizst. Az ebéd után jött el az ideje a nagy leleplezésnek. Előbb a férj veszi elő kicsiny dobozát, s három apró rizsszem lapult benne. Pironkodik az öreg, de a feleség megbocsátó, sejtjeiből fakadó örök szerelem igézetét mutató tekintettel néz rá. Majd az asszony skatulyája is előkerül, de az bizony üres. Ebéd után a mosogatásnál a nagyobbik lányt csaknem hagyja nyugodni a dolog, s vallatóra fogja anyját, mert ő bizony nem akarja elhinni, hogy mindvégig hűséges volt a mama.
Mire az anya kacér mosollyal az arcán azt válaszolja: -No, de lányom, s szerinted miből volt az ebéd utáni rizsfelfújt?
[Man]

Moziszex: Sárközi-Nagy Ilona és László Zsolt – Májusi zápor

Sárközi-Nagy Ilona és László Zsolt érzelemdús egymásba gabalyodását figyelhetjük meg a fenti jelenetben, amit összevágtunk a könnyebb befogadás érdekében, mivel a filmben szét van szórva ez a pár másodperc. Sok hormont ugyan ez a jelenet sem fog belőlünk felszabadítani, de Sárközi-Nagy Ilona kellemes meztelensége miatt azért ez is befért az első tízbe. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ebben a filmben László Zsolt mennyire elképesztően hasonlít a korosodó Harrison Fordra.

Történet: Szerelem és féltékenység – és minden, amit ez a két szó takar és felfed -, erről szól ez a háromszögtörténet. Három emberi arc és három emberi test története. Nem számít semmi más, csak az arcok, szemek, arcba boruló haj, kezek összefonódva, ökölbe szorulva, simogatva és levegőben maradva és a testek. Talán még az eső. A végig zuhogó, porzó, lázongó, sziszegő májusi zápor. Kaffka Margit: Májusi zápor című novellája alapján készült tévéjáték egy szerelmi háromszög történetéről.
Kritika: Esztergályos Károly egy alapvetően elfojtásokkal, feszültségekkel teli Kaffka Margit-novellát dolgozott át szexualitással mélyen átitatott, a nyíltabb konfrontáció gondolatával merészebben eljátszó tévéfilmmé. Kaffka szelleme így csak nyomokban található meg benne, inkább kiindulópontul szolgál egy szabad-asszociációs láncolathoz.
„Májusi eső aranyat ér”- állítja a mondás, de az Esztergályos Károly filmjében folyamatosan, megállíthatatlanul, vég nélkül zuhogó májusi zápor a puszta hangulatfestésnél valami sokkal mélyebb, baljósabb funkciót tölt be. Az ötven perces tévéfilm a zápor – tehát a heves, rövid ideig tartó eső – főszereplővé emelésével is alátámasztja azt a koncepciót, amely a viszonylag rövid idő alatt lejátszódó eseményeket a három szereplő szemszögéből, egyenként láttatja. Téma variációkkal – sugallja az alcím az egyes nézőpontoknak, elképzeléseknek az esetlegességét, illetve a zene kiemelt fontosságát. (Mahler szimfóniája például remek választás a borongós, nedves atmoszféra megfestésére.)
Kaffka Margit novellája, a film alapjául szolgáló Májusi zápor egy különös szerelmi háromszög, a művészetügyi tanácsos (Ákos – László Zsolt), a feleség (Ilona – Ónodi Eszter) és a szobrász szerető (Éva – Nagy Ilona) feszült viszonya köré épül.
Kaffka írása a ki nem mondott szavak, az elfojtott érzelmek, vallomások színtere, amelynek tompa, óvatos atmoszférája Esztergályos filmjében helyenként szexuálisan túlfűtött jelenetekkel és zaklatott konfrontációkkal tűzdelt asszociációsorozattá változik. Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a rendező ne követné bizonyos mértékig Kaffka Margit elképzeléseit, hiszen a film végig fenntartja a látottak valóságosságának bizonytalanságát, eljátszik a „mi lenne/mi lett volna, ha” gondolatával. A történet menete helyenként visszatér egy-egy jelenethez, újrakezdi, újragondolja a már látottakat. Érdekes, ahogyan a kőkemény, mindenféle szeretőcskéket eltűrő, nyájas feleség kegyetlen dominává alakul – az egyébként remekelő – Ónodi Eszter kezében, a naiv, kiszolgáltatott szerető, Éva pedig milyen idillikusan és egyszerűen képzeli el a jövőt.
A meglehetősen tipikus szerelmi háromszög-jelenség ugyan archetípusokat vonultat fel, a film mégis olyan karaktereket hoz játékba, amelyek épp eléggé szokatlan „variációkat” eredményeznek.
Egy tévéfilm esetében mindig felmerül a kérdés, hogy egyáltalán lehet-e, érdemes-e a technikai vonatkozásokat méltatni, és bár a tévé képernyőjén feltehetően (vagy legalábbis remélhetőleg) másképp szól majd a hang, ez esetben helyenként igen zavaró volt a néhányszor eltorzult szöveg érthetetlensége. (Természetesen ez nem azokra a jelenetekre vonatkozik, ahol a hanggal való játék tudatos volt.) A sejtelmes, néhol nyomasztóan sötét képi világ, a szövegtorzulás és az időben, nézőpontokban való ugrálás itt-ott a Twin Peakset is eszembe juttatta, bár a katarzis – az említett sorozattal szemben – ezúttal elmaradt.
[Videók]

Szexbotrány után megbocsát Ribery neje

Ribéry április 7-én, a születésnapján találkozott először a Zahia Dehar névre hallgató, 16 éves prostituálttal. A futballista a Bild információja szerint 700 eurót (185 ezer forintot) fizetett az együttlétért. A lány ezt követően még egyszer találkozott a franciával – könnyen kiszámítható, Zahia Dehar még ekkor sem volt nagykorú.

[Szexpláza.hu videók] Ribery alaposan belekeveredett a 16 éves éjszakai pillangó hálójába, de úgy tűnik, a feleség kitart férje mellett a szexuális botlás ellenére is. Ribery nem játszott, de róla állandóan szó van, és talán azért is követett el egy érthetetlen szabálytalanságot az első meccsen, mert nincs vele kapcsolatosan minden rendben. Az ex lyoni most a Real Madridban játszó Benzema, a lyoni Govou és persze a Bayern francia sztárja Ribery is közelről ismeri a fiatalkori prostit.

Dominák szolgái többnyire diplomások

A szado-mazo szex iránt érdeklődők, önmagukat szolgaként felajánló férfiak regisztrációs adatlapja javarészt átlagos, csak kevés bemutatkozó szöveg utal a szexuális orientációra. Többségükben diplomás, vezető beosztású emberek, akik komoly kapcsolatra nem feltétlenül keresnek domináns partnert, de amint feltűnik a színen egy mistress, egyből lecsapnak rá. Legismertebb a budapesti Lady Jenny. Vannak viszont olyanok, akik nem kertelnek, és egyből közlik a szándékaikat. Mert a felesleges körök lefutása nélkül időt spórolnak. Tovább a teljes cikkre

           

[Domina] Bondage kikötözlek és megalázlak – Fityma kínzás – Szex, pornó és forradalom – Wass Albert Kard és kasza fenekelés – BoszorkánypörölyExtém szex képek videók – BDSM Dominák megalázzák szolgáikat – Extreme BDSM torture szadó mazó szex – Men in Pain amikor a férfit erőszakolják meg

Victoria’s secret fashion show 2

[Videók] Modell témák: Terry Richardson világhírű fotós szopatta, dugta a modelleket – Alessandra Ambrosio modell – Mihalik Enikő a modellség árnyoldalai – Fashion TV villantások – Magyar modellek kurválkodtak külföldön – Pápai Gyöngyi bánja az aktfotókat – Erotikus PETA reklámok – Pápai Gyöngyi pinája pinája világsiker – A modell szakma buktatói –  Lindsay Lohan szopatta a bécsi úri népet – Alessandra Ambrosio – Orlando Bloom nője Miranda Kerr is vetkőzött – Cameron Diaz 13 évesen drogozott aztán pornózott – Szép modell csajok pinája