Az élettársak együtt nevelték K. Ildikó előző kapcsolatából született fiát, illetve közös fiukat. O. Sándor több alkalommal is szexuálisan molesztálta mindkét kisfiút.
Vádat emelt a Pest Megyei Főügyészség O. Sándor és élettársa, K. Ildikó ellen, mert erdőkertesi otthonukban 2009-ben a férfi több alkalommal is erőszakkal fajtalankodott az akkor ötéves nevelt, valamint hároméves saját gyermekével, és erről a nő is tudott – közölte Kállai Gábor, a főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-vel.
A vádirat szerint az élettársak együtt nevelték K. Ildikó előző kapcsolatából született fiát, illetve közös fiukat. O. Sándor több alkalommal is szexuálisan molesztálta mindkét kisfiút, például csókolózásra „tanította” (kényszerítette) őket. A nagyobbik gyermek később elmondta anyjának a történteket, de az asszony azt felelte, hogy erről nem szabad beszélni – áll a vádiratban.
A nő mindent tudott élettársának fajtalankodó szokásairól, mert később mindkét kisfiú hozzá fordult segítségért, ő viszont megfenyegette a kicsiket: ha ilyeneket mondanak, intézetbe fognak kerülni. Az ügyre akkor derült fény, amikor K. Ildikó édesanyja és a nagyobbik gyermek édesapja 2010 júniusában bejelentést tett az erdőkertesi családgondozóban – mondta Kállai Gábor. A február óta előzetes letartóztatásban lévő 26 éves férfit 5-15 évre, a 27 éves nőt 1-5 évre is ítélhetik – közölte a megyei főügyészség szóvivője.
Szexhírek cikkek
Nikoleta Lozanova focista feleség
Nemcsak az élvonalban maradás, de dögös barátnője miatt is sokan irigykednek Valerij Bozsinovra (25), a Parma futballistájára. A szexis modell, Nikoleta Lozanova (23) személyében ugyanis igazi bomba nőre lelt. Kérdés mit szól a sztárfocista ahhoz, hogy a mostani Playboyban szinte mindent megmutat magáról a kedvese?
– Az minden vágyam, hogy egyszer majd a kezdőkörben szexeljek Valerijjel. Természetesen tömött lelátók előtt – mondta vagányan Lozanova, ezzel is jelezvén, a párjának nem sok beleszólása van abba, hogy hol és milyen felkérést fogad el.
A szexi hölgy a most megjelent Playboy magazinban mutatja meg domborulatait, s a magazin dolgozói szerint minden mozdulatán látszott, hogy profi modell. A képeket elnézve pedig az is teljesen érthető, hogy miért nem tudnak nemet mondani neki az áldozatai – akik valahogy majdnem mindig a futballisták közül kerülnek ki.
Lozanova korábban a bolgár válogatott kapusával, Nikolaj Mihajlovval és Dimitar Berbatovval is ágyba bújt. A világhírű énekes, Alicia szerint Lozanova foci iránti rajongása azonban még ennél is nagyobb. Szerinte a modell már egy egész focicsapattal lefeküdt. Az énekesnőből nem véletlen árad a düh: a csinos modell tőle szerette el Bozsinovot…
Kártérítést fizetne a belga katolikus egyház a szexuális visszaélésekért
Hajlandó kártérítést fizetni a belga katolikus egyház a papság által elkövetett szexuális visszaélések áldozatainak – derült ki egy hétfőn kiadott közleményből.
A dokumentum szerint a belga püspököket és vallási vezetőket „mélyen érintették és felzaklatták” azok a papok által elkövetett visszaélések, amelyekre az elmúlt évben derült fény. A közlemény kitér arra, hogy több mint 500 tanú tett szívszaggató vallomást a belga katolikus egyház dolgozói ellen, akiknek számlájára egyebek mellett gyermekek szexuális zaklatása írható.
A dokumentumban az áll, hogy az egyház „segíteni akar az áldozatok méltóságának helyreállításában, és igényeiknek megfelelően pénzügyi segítséget szeretne nekik nyújtani.” Belga egyházi vezetők hónapokon át nem voltak képesek eldönteni, mi lenne a legmegfelelőbb kezelési módja a katolikus egyházat alapjaiban megrengető válságnak. Mint a közleményben írják, tiszta szívből sajnálják az elkövetett visszaéléseket, amelyek „óriási, gyakran éveken át tartó szenvedést okoztak az áldozatoknak”,. Egyúttal nagyra értékelik azt, hogy a fájdalmas megrázkódtatáson átesettek vállalták a történtek felelevenítését.
Az áldozatok és az általuk alapított szervezetek korábban éveken át hiába jelezték az egyház felé az őket ért sérelmeket. A jelentett erőszakcselekmények következménye büntetés helyett mindössze annyi volt, hogy a vétkes papot fölöttesei egy másik plébániára helyezték át.
A botrány tavalyi kipattanását követően felállított parlamenti vizsgálóbizottság által kihallgatott egyházi tisztviselők beismerték, hogy gyakran közömbösek voltak a papság által elkövetett szexuális visszaélésekkel szemben, és nem foglalkoztak az áldozatok igényeivel.
A közleményben a belga egyház egyúttal ígéretet tett arra, hogy a „jövőben soha többé nem fordulnak elő” hasonló esetek.
A sztárok szexuális segédeszközöket használnak az ágyban
Nem csak Hugh Hefner, hanem 50 Cent, Ashton Kutcher, Baywatch, Crystal Harris, David Duchovny, David Furnish, Demi Moore, Elton John, Eminem, Halle Berry, Hugh Hefner, Jack Nicholson, John Stamos, Nelly Furtando, Pamela Anderson, Sandra Theodore is szereti a szexuális segédeszközöket. Tovább a teljes cikkre
Felkarolja a kurvákat a kormány
A kormánytól várják sorsuk jobbra fordulását a budapesti örömlányok. Megkeresik a nemrég létrehozott budapesti kormányhivatalt vezetőjét, jelölje ki munkahelyüket, a türelmi zónát – tudta meg a Blikk.
Törvény ugyan már 12 éve van a zónáról, még az előző Orbán-kormány keze munkája nyomán, de mindeddig senki nem tartotta be azt. A főváros sem alkotta meg saját rendeletét, nem jelölte ki azt a területet, ahol az örömlányok törvényesen dolgozhatnak. Eddig nem volt jogi következménye, ha egy önkormányzat úgynevezett „mulasztásos törvénysértést” követett el, vagyis megszegte kötelességét.
De most a kormányhivatalok véget vetnek a slendriánságnak!
Egyik feladatuk az lesz, hogy ha egy önkormányzatot mulasztásos törvénysértésen kapnak, a kormányhivatal megalkotja a rendeletet. – Hívom az ügyvédünket és levelet írunk, vagy bemegyünk a hivatalvezetőhöz! – örvendezett Földi Ágnes, a prostituáltak érdekvédelmi szervezetének elnöke a hírnek.
– Megvizsgálom, érvényben van-e a törvény. Ha nincs más választásom, végrehajtatom azt. Akár úgy, hogy mi alkotjuk meg a rendeletet a főváros helyett, mi jelöljük ki a türelmi zónát – jelentette ki a Blikknek Pesti Imre, Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője.
A Fideszes városvezetés azonban SZDSZ-es elődjéhez hasonlóan más fontosabb elfoglaltságokra hivatkozva nem akar behatóan elmélyedni a örömlányok ügyében. – Egyelőre a metrókocsik ügyével, az előző vezetés által hátrányosan megkötött szerződésekkel, a különböző beruházásokkal kapcsolatos problémákkal foglalkozunk – tudatta Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Hogy hol kereshetnék meg a kormány segítségével a napi betevőt a lányok, azt elnökük nem árulta el.
– Sok ötletünk van, de eddig csak ráfáztunk, ha idő előtt kiteregettük a lapjainkat – titokzatoskodott Földi Ágnes. egy biztos, a kéjhölgyeket nem lehet megkerülni, hiszen a földmérők sem ismerik annyira Budapest térképét, ők. A lányok az elmúlt 12 esztendőben a főváros minden zegzugát feltárták. Az 1999-ben hozott törvény ugyanis szigorúan szabályozza, hogy iskolától, óvodától, közintézménytől és lakóházaktól milyen messzire kell lennie a zóna határainak. A választék ennek ellenére igen széles, a prostituáltak korábban javasolták a Rózsadombot, a rákosrendezői pályaudvart, a ferencvárosi volt iparterületeket, az újpalotai szemétégető környékét, a pestlőrinci kamionparkolót és a Csepel sziget északi csücskét is, de a kerületi önkormányzatok szóba sem akartak állni velük.
A Fővárosi Közgyűlés pedig egy alkalommal úgy határozott, hogy a törvényt nem lehet végrehajtani. Így jobb híján a lányok most a tilosban állnak, így például százan a Blaha Lujza tér és a Bosnyák tér között több kilométer hosszan, a Rákóczi és a Thököli úti sarkokon kínálgatják bájaikat a járókelőknek. Kép és cikk forrása: Blikk.hu
Barátnője tanítja csókolózni a huszonéves lányt
Zavarba ejtő dráma szexualitásról és halálról. Az Attenberg című filmet látnod kell, ha unod már a sablonmozikat. Görög dráma a nemiségről, a szexualitásról, a halálról, és a felnőtté válásról – így foglalhatnánk össze Athina Rachel Tsangari filmjét, az Attenberget. A film magyarországi bemutatója 2011. május 31-én lesz.
Attenberg – A történet egy húszas évei elején járó lányról, Marináról szól. Beteg édesapja állapota folyamatosan romlik, és a lány kénytelen egyik napról a másikra felnőni.
Ha ez nem lenne elég, a lány a szexualitás terén is nagy változásokon megy keresztül: a világot uraló rítusokat, szabályszerűségeket addig csak David Attenborough természetfilmjeiben látta, a nemiség és a szexualitás első tapasztalatait Marina a legjobb barátnőjének segítségével szerzi meg. Szereplők: Ariane Labed – Marina, Evangelia Randou – Bella, Vangelis Mourikis – Spyros, Giorgos Lanthimos.
A görög rendező éles szemmel, minimalista stílusban forgatott coming-of-age mozija helyenként szokatlan, zavarba ejtő megoldásokat használ. A színészek játéka magával ragadó, különösen a Marinát megszemélyesítő Ariane Labed kiemelkedő – nem véletlenül kaphatta meg 2010-ben, a Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb női főszereplőnek járó díjat.
Nézd meg az előzetest! Mind a főszereplőnek – Ariane Labednek –, mind a rendezőnek ez az első filmje. Ez azonban nem látszik az elkészült alkotáson.
Kivégeztek két pedofilt Iránban
Nyilvánosan felakasztottak két embert az Irán nyugati részén lévő Kermanshah városában, gyermekek elleni szexuális erőszak miatt ítélték őket halálra.
Twitter Facebook Tumblr Startlap Betű kicsinyítése Betű nagyítása E-mail küldése Nyomtatás
Az IRNA állami hírügynökség szerint P. Mohammadi Pashterizeh és A. Namaki egy kilenc éves gyermeket erőszakolt meg és videóra is vette ezt. A hírügynökség közölte, tömegek gyűltek össze a város egyik terén, hogy megnézzék a kivégzést, és bekiabálva köszönetet mondtak a bíróságnak az ítéletért.
Irán szerint a halálos ítéletek nélkülözhetetlenek a törvény és a rend betartásához, és csak alapos és kimerítő vizsgálatok után hoznak ilyen döntéseket a bíróságok. Idén már legalább 145 embert akasztottak fel az ázsiai iszlamista országban, legalábbis az AFP francia hírügynökség ennyit számolt össze sajtóhírek alapján. Hivatalos jelentések szerint tavaly 179 embert végeztek ki Iránban. Nemzetközi jogvédők azt állítják, hogy ennél jóval több embert akasztottak fel a perzsa országban, és Kína után itt hozzák a második legtöbb halálos ítéletet a világon.
Lemondott a szexuális zaklatással vádolt államtitkár
Lemondott vasárnap Georges Tron, a francia kormány közszolgálati ügyekért felelős államtitkára, akit öt nappal ezelőtt szexuális zaklatással vádolt meg két nő – jelentette be a francia miniszterelnöki hivatal.
A rövid közlemény szerint Francois Fillon kormányfő tudomásul vette a döntést, amely semmiben nem kívánja előre megítélni azt az igazságszolgáltatási folyamatot, amelyet az államtitkár ellen tett feljelentések fognak követni, s amelyeknek a megalapozottságát Tron vitatja. Az államtitkár egyben Draveil város jobboldali polgármestere, a hivatalban dolgozó két egykori beosztottja tett ellene szerdán feljelentést.
Gaspar Noé filmjében kegyetlenül megdugatta Maria Beluccit
Az argentin származású, Franciaországban élő Gaspar Noé első filmje egy vérfertőző hentesről szólt, a másodikban tíz percen keresztül erőszakolták meg a szépséges Monica Belluccit, a legutóbbi pedig egy két és fél órás vizuális trip, amiben egy lelőtt drogdíler szelleme kering Tokió felett. Az Enter the Void magyar premierje alkalmából Budapestre látogató rendezőről kiderült, hogy brutális filmjei ellenére kedves és nyílt ember, aki szívesen beszélt nekünk arról, hogy szerinte mikor megengedhető a vérfertőzés, hogy mit tett hozzá a filmjéhez, hogy színésznője meg akarta mutatni a mellét, és hogy melyek azok a városok, amelyek felizgatják szexuálisan.
– Az Enter the Void a haláltól való félelmedről is szól?
– Húszéves koromban jobban féltem a haláltól, mint ma. Talán mert öregebb vagyok, és már elértem bizonyos dolgokat, megcsináltam pár filmet. Ha itt kéne hagynom ezt a világot, maradna valami nyom a rövid itt-tartózkodásom után. Ateista neveltetést kaptam, de fiatalkoromban rá voltam kattanva a halál utáni életről szóló könyvekre, a Tibeti halottaskönyvre, meg az olyan történetekre, amelyeket kómába esett emberek meséltek utólag, és úgy gondoltam, klassz lenne filmet csinálni ezekből a sztorikból, amelyekben egyébként nem hittem. Különböző pszichedelikus filmek is hatottak rám, no meg az, hogy akkoriban kísérleteztem a pszichedelikus gombával is. Szóval a film alapötlete akkor született meg, amikor a húszas éveim elején jártam, aztán majdnem húsz évig kattogtam rajta, mire sikerült megcsinálni. Ezért nem is csodálkozom, hogy a fiataloknak jobban tetszik, mint a felnőtteknek, hiszen olyan dolgok vannak benne, amiket ők szeretnek: drogozás, táncolás, dugás.
– Miért tartott ilyen hosszú ideig, hogy összehozd a filmet?
– Először is meg kellett írnom. Aztán, mivel ez egy nagy, kísérleti jellegű film, hogy egyáltalán lehetőségem legyen megcsinálni, előtte kellett csinálnom pár másik filmet, amikre felfigyeltek az emberek. Csoda, hogy végül összejött. Igaz, már az is csoda volt, hogy a Visszafordíthatatlan-t megcsinálhattam. Van, amikor baromi sokáig kell várnod, hogy megcsinálhasd a filmet, amiről álmodsz, és én menet közben nem vállaltam el más felkérést, mert nem akartam azzal félremenni, hogy elkezdek mondjuk bankrablós filmeket vagy komédiákat csinálni.
– De meglett volna rá a lehetőséged?
– Ja, rengeteg felkérésem volt, francia és amerikai is. De tudtam, hogy valaki más úgyis megcsinálja majd azokat jobban. Engem nem mozgat a karrierépítés. Konkrét projektek, konkrét szerelmek izgatnak. Az ember tudja, hogy melyek azok a filmek, amiket meg akar venni otthonra DVD-n, hogy újra és újra megnézze őket. Én is tudom, hogy melyek azok a filmtervek, amelyekkel el akarok tölteni három-négy-öt évet. Most egy ideje már egy erotikus film gondolata foglalkoztat. Egy komoly, szentimentális, erotikus film lenne, remélem, legközelebb azt tudom megcsinálni. Vannak olyan rendezők, akik egyik projektből máris beugranak a másikba, de én nem ilyen arc vagyok. Az Enter the Void után nagyjából most jutottam el arra a pontra, hogy már bele tudnék kezdeni a szentimentális, erotikus filmbe.
– Mivel töltöd az idődet két film közt?
– Bulizok, filmfesztiválokra járok, emberekkel találkozom, élvezem az élet egyszerű dolgait. Igaz, az egyszerű dolgok néha nagyon komplikáltakká is tudnak válni, és olyankor meg jó beletemetkezni a munkába.
– Mi tud komplikálttá válni?
– A normális élet komplikált. Amikor hosszú időre beleásod magad egy filmbe, és aztán kész van, rájössz, hogy például milyen rég nem láttad a szüleidet. Mert miközben a filmen dolgozol, kizársz mindent, ami a filmen kívüli valóság.
– Mesélj egy kicsit az említett erotikus filmről!
– Majd aznap leszek hajlandó beszélni róla, amikor elkezdem forgatni. Egyébként egy horrorfilmet is felajánlottak most nekem. De addig nem kezdek új filmbe, amíg úgy nem érzem, hogy igazán élvezném a munkát.
– A szexet legtöbbször brutálisnak, állatinak ábrázolod a filmjeidben, de nem mindig: a Visszafordíthatatlan-ban Monica Bellucci és Vincent Cassel szerelmi jelenete az egyik legromantikusabb, amit valaha láttam.
– A Visszafordíthatatlan-ban szerettem volna megmutatni a szex lehetséges legszörnyűbb változatát, amikor a hatalom eszközévé válik, és az örömteli, tiszta szexet is. De Vincent és Monica nem vállalta a szexjelenetet (azért a jelenet így is elég explicit – a szerk.), amit meg is értek. Ha az ember annyira híres, mint ők, eleve ki van téve a zaklatóknak. Vincent azt mondta, hogy nem akarja közszemlére tenni a Monicával megélt intimitást, és ezt elfogadtam. Az Enter the Void végén is van egy szerelmi jelenet, de a következő filmemben tényleg örömteli, pozitív dolognak akarom ábrázolni a szexet.
– A legtöbb esetben mégis érzelmek nélküli vagy erőszakos a filmjeidben a szex. Szerinted ez hozzátartozik a szex lényegéhez?
– [Hallgat.] Hm… Bocs, elméláztam a saját magánéletemen, és beugrott pár kép. Na, visszatérek. Azt hiszem, egy szerelmi viszonyban van, amikor fura a szex, van, amikor állatias dolgokat játszik el az ember, van, amikor gyerekes dolgokat. A szerelem és a szex is játék. Ahogy mondani szokás, minden normális, ami egy férfi és egy nő közt történik, amíg mindketten akarják. Bár lehet, hogy kicsit homofób dolog ezt mondani, nyilván nem csak férfira és nőre igaz.
– Mintha kicsit rá lennél kattanva a vérfertőzésre.
– Mint a legtöbb ember. Ezért nincsenek gyerekeim. Na, ez durva vicc volt! De komolyan: fiú- és lánytestvér közt nem tiltja a törvény a vérfertőzést, csak tabu. Nem tudom, miért nem beszélnek erről többet az emberek, nekem van több barátom is, akik az unokatestvérükkel vagy a testvérükkel fedezték fel a szexet. Minden családban van szexuális feszültség. Persze teljesen más, ha két hasonló korú emberről beszélünk, mintha az apáról és a lányáról vagy az anyáról és a fiáról – az a gyerekbántalmazás körébe tartozik. Ha viszont a felnőtt fiú vagy a lány dönt a dologról, az megint más. Anais Nin például húszéves korában döntött úgy, hogy lefekszik az apjával. Az Enter the Void forgatókönyvében egyébként eredetileg nem volt utalás vérfertőzésre, ezt a vonalat főleg Paz (Paz de la Huerta, a film női főszereplője – a szerk.) hozta be, én csak annyit mondtam, hogy a fiú megszagolhatná a nővére fehérneműjét. Paz, az exhibicionista, meg akarta mutatni a mellét, és tény, hogy ha a csinos nővéred megmutatja neked a mellét, akkor könnyen vérfertőző gondolataid támadhatnak.
– Az Enter the Void-ot szerinted valamilyen drog hatása alatt kell megnézni?
– Nem is tudom, én sosem láttam bedrogozva. Már rég nem füvezek, és szerintem a kokain sem passzol a mozizáshoz. Azt el tudom képzelni, hogy vannak, akik LSD vagy gomba hatása alatt látták, de nem hiszem, hogy szükség van ezekre. A 70-es években elég elterjedt volt, hogy LSD hatása alatt mentek moziba az emberek, mondjuk a 2001: Űrodüsszeiá-t vagy a Szelíd motorosok-at megnézni, de én tinédzserkorom óta nem tépek be mozizáshoz. Tizenhat éves koromban sokszor füveztem mozizás előtt, aztán egy kukkot sem értettem a cselekményből.
– Amikor az Enter the Void-ot csináltad, eszedbe jutott, hogy ki lesz a közönsége?
– Rendezőként olyan filmet akarok csinálni, ami nekem tetszik, meg a barátaimnak, akiknek persze hozzám hasonló ízlésük van. Amikor elképzelek egy közönséget, olyan fickók ülnek benne, mint Gaspar Noé és a barátai. Vagy esetleg olyanok, mint a szüleim. De nem képzelek oda egy adóellenőrt vagy bankárt vagy politikust vagy egy olyan rendezőt, akinek nem szeretem a filmjeit. Mint a legtöbben, én is azt gondolom magamról, hogy én vagyok a legnormálisabb ember a világon, még akkor is, ha különbözöm a legtöbb embertől. És egy olyan közönségre vágyom, amiben normális emberek ülnek. Ha valaki kiakad a filmemen, akkor nem normális.
– Említetted a szüleidet; ők mit szóltak az Enter the Void-hoz?
– Anyám Alzheimer-kóros, neki nem tetszett a hét abortuszjelenet a filmben (a filmben egy abortuszjelenet van – a szerk.). Apám viszont nagyon szerette. Ő festő volt, és a filmben láthatók is a festményei. Apám hiperkúl arc, és nagy filmrajongó. Anyám is nagy filmrajongó volt.
– Paz de la Huerta mintha mindig magát játszaná. Ez tényleg így van?
– Igen, abszolút. Olyan színész, mint Humphrey Bogart, aki mindig saját magát adta, vagy Vincent Gallo, aki mindig saját magát adja. Szuper, bolond csaj. Szuper, mert bolond. Az Államokban egy csomó színésznőt megnéztem a szerepre, de egyikük se lett volna hajlandó megcsinálni azt, amit ő megcsinált. Valami hipnotikus erő van benne. Tudtam, hogy nem könnyű természet, de azt is, hogy jobban fogom élvezni vele a munkát, mint bárki mással, mert kiszámíthatatlan és exhibicionista. Rengeteg figyelemre van szüksége, ami elég fárasztó tud lenni, ugyanakkor borzasztó profi, és teljesen átadja magát a filmnek és a figurájának. Végül egyáltalán nem volt nehéz kijönni vele, és tényleg olyan dolgokat nyújtott, amire senki más nem lett volna képes. Például abban a jelenetben, amikor Marióval kiabál, egyáltalán nem én rendeztem őt, ő rendezte saját magát.
– Ez mindig jellemző a munkamódszeredre?
– Vannak színészek, akik pont ezt szeretik bennem, és vannak, akik pont ezt utálják, hogy nem igazán instruálom őket. Megmondom, hogy mit csináljanak, de nekik maguknak kell megtalálniuk az odavezető utat. Csak akkor szólók, ha valami nem tetszik, amúgy hagyom őket, hadd alakítsák a saját figurájukat szabadon. Az biztos, hogy Pazt nem én kergettem olyan lelkiállapotba, hogy sikítozzon, ő maga spanolta fel saját magát.
– Előfordult valaha, hogy valamit megbeszéltél egy színésszel, aztán mégsem akarta megcsinálni?
– A Carne című rövidfilmemben volt egy színész, akit arcon szúrtak volna a filmben, és el is kezdtük forgatni a jelenetet, de aztán aggályai támadtak, hogy rasszista kicsengése lesz a filmnek, mert arab volt. A jelenet közepén azt mondta, hogy kiugrik egy kávéért, de ott hagyta a jelmezét, és soha többet nem jött vissza. Úgyhogy ki kellett találnom, hogyan vegyem fel a jelenetet úgy, hogy nem látszik az arca. Később ilyen volt az a helyzet Vincent-nal és Monicával, amit már említettem, de ők amúgy rengeteget adtak magukból a filmbe. Ki kell aknázni, amit a színészeid adni tudnak, és nem szabad őket rákényszeríteni olyasmire, amit nem akarnak megcsinálni, mert az úgyse lesz jó.
– A film jelentős része felülről fényképezett jelenetekből áll. Ezeket technikailag hogyan oldottátok meg?
– A főszereplő fiú szemszögéből felvett jeleneteket és a visszaemlékezéseket mind igazi helyszíneken forgattuk, aztán ezeknek a pontos, de tető nélküli mását megépítettük egy tokiói stúdióban, ahol daruval meg tudtuk csinálni a légi felvételeket, amelyekkel a szellem szemszögét ábrázoltuk. Ezeknél a jeleneteknél végig én kezeltem a kamerát. Paz panaszkodott is, hogy ahelyett, hogy őt rendezném, a daruval meg a kamerával szórakozom. Sokkal jobban izgatott, hogy hogyan néz ki a jelenet, mint az, hogy lent dirigáljak.
– És amikor az utcákat, házakat mutatjátok felülről?
– Az úgy készült, hogy helikopterről fotókat csináltunk, és aztán a képeket újrarajzoltuk számítógéppel, hozzáadtunk autókat, járókelőket. És az utómunka alatt átalakítottuk olyanná, mintha nem igazi házak és utcák, hanem modellek lennének. Rengeteg munka volt, egy csomó ember dolgozott rajta egy éven keresztül.
– Miért választottad Tokiót a film helyszínéül, éltél ott?
– Nem, de sok időt töltöttem ott, amikor előkészítettem a filmet. Az tetszik a városban, hogy olyan, mint egy óriási flippergép. És imádom a japán filmeket, az éjszakai bárokat, és rá vagyok kattanva a japán lányokra. Korábban, ha választhattam volna bármilyen helyet nyaralásra, biztos, hogy Tokiót választottam volna, ezért remek volt ott forgatni, eltölteni egy csomó időt, és kombinálni a vakációt a munkával. De ennyi elég is volt Tokióból, már nem vagyok rákattanva Japánra. A következő filmemet talán az Egyesült Államokban forgatom, de lehet, hogy az túl nehézkes lenne a szakszervezetek miatt. Párizsban is szívesen forgatnék megint.
– Ha az USA-ban forgatnál, akkor hol? Valamelyik nagyvárosban?
– Nem is tudom. Szeretem New Yorkot, de elég burzsoá hely lett, úgyhogy nem izgat fel szexuálisan. Tokió szexuálisan és intellektuálisan is felizgatott.
– Most melyik hely izgat fel?
– Nemrég forgattam egy rövidfilmet Kubában, azt hittem, hogy fel fog izgatni, de nem várt nehézségek merültek fel. Hozzászoktam ahhoz, ahogy a japánok dolgoznak, ők tényleg munkamániásak, heti hat napot, napi tizennégy órát dolgoztak a forgatáson. Perfekcionisták, és én is az vagyok. Szóval bárhol is forgatok legközelebb, ez hiányozni fog.
– Amikor Cannes-ban Nicolas Winding Refn átvette a rendezői díjat a Drive-ért, azt mondta, te tanítottad meg rá, hogyan kell szétverni egy fejet.
– Szerintem ezt csak privát poénnak szánta, nem dolgoztunk együtt. De tényleg felhívott egyszer, amikor a Drive-ot forgatta, és rákérdezett, hogy a Visszafordíthatatlan-ban hogyan oldottuk meg a fej szétverését, mert az ő filmjében is volt egy hasonló jelenet. Cannes-ban egyik nap együtt iszogattunk, talán ezért ugrott be neki a köszönőbeszéde közben, hogy vicces lenne, ha megemlítene. Egyébként lehet, hogy az volt a célja a Drive-val, hogy túltegyen a Visszafordíthatatlan-on erőszakosságban. Azzal az egy fejszétrúgós jelenettel önmagában talán nem sikerült neki, de rengeteg véres jelenet van a filmjében, imádtam! A végére totál szadistába megy át, egyik gyilkosság jön a másik után. A kedvencem a karfelvágós jelenet.
– Nemrég elterjedt, hogy talán te rendezed a Theresa Duncan és Jeremy Blake öngyilkosságáról szóló The Golden Suicides-t. Ez igaz?
– Nagyon izgalmas projekt, de hollywoodi film lenne, és ha elvállalom, rengeteg időt kell az Államokban töltenem. Most arra várok, hogy összeáll-e a szentimentális, erotikus film finanszírozása, mert ha igen, akkor azt akarom megcsinálni előbb, mert az egy könnyebb, gyorsabb munka lenne. Csak utána vállalnám be a másikat, amihez teljesen át kéne szerveznem az életemet. Nem szeretek hosszabb időt más országban tölteni, mindig honvágyam van. Ez biztos onnan ered, hogy a szüleimmel állandóan költöztünk, amikor gyerek voltam. Szerettem Japánban forgatni, de az életem egyik legtraumatikusabb pillanata volt, amikor ott kellett hagynom Franciaországot három hónapra, úgy éreztem, mintha le kéne vágnom a két karomat. Ha csak egy napra kell elutaznom, akkor sem bírok aludni a megelőző éjjel.
– Sokan rühellik a filmjeidet. Kaptál valaha olyan negatív kritikát, ami hasznos volt számodra?
– Egyre emlékszem, amit egy montreali leszbikus írt a Visszafordíthatatlan-ról. Azt írta, hogy a legszánalmasabb dolog a filmmel kapcsolatban, hogy az elveszített paradicsomot úgy ábrázolom, mint egy burzsoá nőt és pasit, akik egy szuper, a szüleik pénzén vett lakásban élnek, és éppen gyereket várnak, és ez mennyire begyöpösödött, heteroszexuális elképzelés a boldogságról. És ebben igaza is volt. Persze lehet, hogy pont ezért éreztem szükségét, hogy a filmben összetörjem ezt a boldogságot. A Senses of Cinemában meg azt írta valaki, hogy úgy építem fel a filmjeimet, mintha hullámvasutak lennének, amiben a nézőt hol megijesztem, hol megríkatom, de nyilvánvaló, hogy a háttérben valami vicces és szórakoztató dolog húzódik meg.
– Ezt erős kritikának tartod?
– Nem, szerintem se csináltam eddig még semmi komolyat.
– Mi számítana komolynak?
– Az algíri csata például egy komoly film, vagy Pasolini Saló-ja, vagy a 2001: Űrodüsszeia. Én semmi ilyesmit nem csináltam.
– De ambicionálod?
– Talán, majd egyszer. Azt mondják, fiatalság, bolondság. Igaz, én már negyvenhét éves vagyok, de ha választanom kell, hogy elvonulok vidékre, és beletemetkezem egy olyan forgatókönyv írásába, ami szuper jót tenne a karrieremnek, vagy maradok a városban és partyzok a barátaimmal, akkor az utóbbit választom. Forrás: Origo.hu/filmklub
Szex a Gellértben, egykor és ma
Egykor a „Szüzek fürdőjeként” ismerték, manapság egy ott rendezett szexorgia miatt került az érdeklődés középpontjába a Gellért. Egy időben antirasszista szellemisége miatt is népszerű volt.
A szexorgiákról elhíresült Gellért fürdőben egykoron szexuális tanácsadás is volt. A városi legenda szerint egy szerzetes volt az, aki rendre megválaszolta a hozzá forduló szüzek szexuális és morális kérdéseit. Mostanság pedig német biztosító rendezett szexorgiát a Gellért fürdőben, ami 23 millióba került.
Budapest nevezetessége azonban nemcsak a szexualitáshoz való sajátos viszonyáról ismert, hanem a következetesen vallott antirasszista szemléletéről is. Úgy tudni, valamikor a Gellért fénykorában, a 30-as években egy magas rangú, színes bőrű férfi volt a szálló vendége, amikor egyik délután lement a fürdőbe, és ott angol lordok, úriemberek társaságában szintén megmártózott a Gellért gyógyvizében.
A britek felháborodva rajzottak ki a vízből, és vonultak a szálló vezetősége elé, hogy azonnal utasítsák ki a színes bőrű férfit abból a fürdővízből, amelyben ők a fehér testüket áztatják. A fürdő vezetősége a kor szellemiségéhez képest egy meglepően liberális határozatot hozott: „a Gellért Fürdőben mindenki élvezheti a gyógyvíz áldásos hatásait, bőrszínre való tekintet nélkül!” Állítólag az 1990-es években a férfi özvegye Budapestre látogatott, külön köszönetet mondva a Gellért Szálló vezetőségének, hogy annak idején kiálltak a férje mellett.