Egy újabb farokcibáló, aki egy férfi farkán tör hírnévre. Hiába fenyegetőztek Ashton Kutcher ügyvédei, kiadják Amerikában Brittney Jones pornóvideóját.
Ez a 21 éves csaj, aki azt állítja, viszonya volt Ashtonnal. A színész hevesen cáfol, a lavina azonban már elindult, mindenki arról beszél, hogy megcsalta feleségét, Demi Moore-t.
Az ügyvédi fenyegetésekkel annyit azért sikerült elérni, hogy a szóban forgó felnőttfilm beharangozójában nem említik Ashton nevét, csupán annyi szerepel, hogy Brittney egy „nagyon nős Hollywoodi híresség” ágyában fordult meg. Így is érthető minden, de a cég – a Vivid Entertainment – nem perelhető.
A moziban legközelebb Natalie Portmant láthatjuk Ashton ágyában a Csak szexre kellesz című romantikus vígjátékban.
Szexhírek cikkek
Be akarják tiltani az internetes pornót a britek
A Mashable technológiával foglalkozó blog értesülései szerint a kezdeményezés az egyik tory képviselőhöz fűződik, azonban a konzervatív pártból többen is támogatják a javaslatot. A brit kormány képviselői jövő hónapban tárgyalnak majd az ország internet-szolgáltatóival, hogy megvitassák velük az online forgalom cenzúrázását. A javaslat szerint azok a felhasználók, akik ragaszkodnak a pornográf tartalmakhoz, szolgáltatójuknál kérvényezhetik a tiltás feloldását. Tovább a teljes cikkre
A főváros beszállt a szex és horroriparba
Egy kis emlék a múltból: Port Ferenc és Demszky Gábor másképp csinálja… A főváros beszállt a szex- és horroriparba – az önkormányzati tulajdonú Budapest Film Zrt. egyik leánytársaságán keresztül. Tavaly nyár óta erotikus vígjáték, pornódráma, illetve vérengzés-mészárlás kategóriában közel harminc DVD-t dobtak piacra. Az üzleti kísérletet állítólag a kényszer szüli: a főpolgármesteri hivatal az elmúlt tíz évben nem viselkedett cégtulajdonosként – de a teljes privatizációtól is húzódozott.
Hogyan kerül a Budapest Film patinás logója a Kebelcsodák parádéja, a Hancúr hotel vagy a Szoknyavadászok angyalbőrben című erotikus DVD-kiadványokra? – kérdi telefonon olvasónk. Némi internetes keresgélés után kiderül: a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapest Film Zrt. hasonnevű kft.-jétől nem áll távol néhány hormonoktól felfűtött ifjú hajóskalandjának (Állnak az árbocok) bemutatása sem, sőt olyan alkotás is akad a cég DVD-kínálatában, amelyben – az ajánlószöveg szerint – („előkerül egy pálca, egy nyereg meg egy répa, mint a szexuális játékok kelléke”. Ezek után aligha meglepő, hogy a papíron kulturális szolgáltatásra szakosodott Budapest Film mára a Boogie Nights című amerikai pornódrámára fanyalodókat szintén a célközönségében tudhatja, mi több, a társaság 2006 nyara óta szélsőséges csoportok és egyének utcai vagy beltéri akcióit is megjelenteti – csak hogy a horrorfilmkedvelők kedvében járjon.
A részvénytársaság káeftésítése: A Budapest Film Forgalmazó és Moziüzemi Vállalat jogutódjaként ismert részvénytársaság 1997-ben azzal a feltétellel adott névhasználati engedélyt a frissen alapított – máig a résztulajdonában lévő – Budapest Film Kulturális Szolgáltató Kft.-nek, hogy úgynevezett artprofillal működteti tovább a főváros mozihelyiségeit (Művész, Szindbád, Tabán és társaik), illetve hogy a jövőben „évente legalább 25 magyar és művészileg igényes külföldi filmet hoz forgalomba”. A részvénytársaság éves beszámolóiban ennek megfelelően az áll, hogy a cég érdekeltségében lévő kft. feladata „kulturális kötelezettségvállalások teljesítése”, egyebek mellett „igényes filmforgalmazási, valamint video- és DVD-kiadói tevékenység végzése”.
A Heti Válasz megkeresésére Port Ferenc, a kft. ügyvezetője (egyben a zrt. vezérigazgatója) igyekszik egyértelművé tenni: a cég fennállása óta minden évben maradéktalanul teljesítette a kulturális elvárásokat, „talán nem véletlen, hogy 2006-ban a Budapest Film által üzemeltetett artmozik nyerték el az „Európa legjobb filmkínálata” díjat”. A kft. ezenkívül más kulturális feladatokat is teljesít; évi 6-8 nemzetközi filmhetet rendez, illetve támogatja az iskolai mozgóképoktatást – sorolja Port. „Miután sem a Budapest Film Zrt., sem leányvállalatai nem kapnak pénzügyi támogatást a fővárosi önkormányzattól, a cégcsoportnak a filmterjesztési piacon kell megkeresnie a kulturális értékterjesztéshez szükséges forrásokat” – indokolja az erotikus és horrorkiadványok tavalyi-idei eltömegesedését az ügyvezető-vezérigazgató.
Hatóságilag szabad: A köztulajdonban lévő Budapest Film Zrt. szabad demokrata igazgatósági elnöke, Póta Gyula (volt II. kerületi polgármester, jelenleg önkormányzati képviselő) messzemenően osztja a Port-féle érvkészletet, s hozzáteszi: miután a cég leányvállalatai – köztük a Budapest Film Kft. – a piacon, az ott érvényes játékszabályok szerint működnek, nem kérhetünk számon a vezetőiken erkölcsi-esztétikai szempontokat.
Port Ferenc mindezt azzal toldja meg: ilyen körülmények között csak az a lényeges, hogy az adott film rendelkezik-e bemutatási engedéllyel, és azt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságának korhatárbizottsága milyen kategóriába sorolta – márpedig a Budapest Film termékeinek minden szükséges hatósági engedélye megvan. (Azt persze nem vizsgálja a filmiroda, hogy a Budapest Film az alapítói céloknak megfelelő filmeket soroltat-e be.)
Mindazonáltal a Budapest Film Kft. cégbíróságon fellelhető taggyűlési jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy Port Ferenc ügyvezető korábban (még 2005-ben is, amikor a társaság válságközeli állapotba keveredett) óva intett a filmforgalmazási tevékenység kiterjesztésétől, egy éve ilyenkor pedig „minőséget nyújtó, értékek mellett elkötelezett” vállalatként határozta meg cégét – piaci kényszerűségekre hivatkozó mellékmondat nélkül.
Nem zavarja a városvezetést, hogy az egyik legelismertebb gazdasági társaságának neve és cégére horror-, szex-, hovatovább: pornótermékeken tűnik fel? – ezt a kérdést már a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsági elnökének szegezzük, ám az SZDSZ-es Bőhm András sem tér el a „piaci körülmények között megengedhetők a piaci módszerek” fordulat alkalmazásától. Később hozzáteszi: az a kérdés persze felvethető, hogy a nem kizárólag közcélokat szolgáló vállalatokat van-e értelme köztulajdonban tartani. „Én egyértelműen privatizációpárti vagyok” – ad választ saját kérdésére a liberális politikus.
Ám Bőhm felvetése aligha tekinthető úttörő gondolatnak – merthogy a Budapest Film úgynevezett szervezetfejlesztéses privatizációja immár tíz esztendeje tart. Pontosabban: a Demszky Gábor fémjelezte városvezetés soha nem kötelezte el magát a teljes privatizáció mellett – ám mindvégig asszisztált a cég részbeni „magánosulásához”.
Szétfejlesztett szervezet: A fővárosi önkormányzat tíz éve döntött a Budapest Film szétszervezéséről, amely – mint már utaltunk rá – praktikusan a moziüzemeltetés, a filmforgalmazás és az ingatlanhasznosítás külön kft.-kbe telepítését jelentette. Jelenleg nyolc kft. működik a Port Ferenc által vezérigazgatott Budapest Film Zrt. közvetlen vagy közvetett alárendeltségében. Ezek közül – az elmúlt években szokásos 2-3 milliárd forintos árbevételével – az ugyancsak Port vezette Budapest Film Kft. a legértékesebb; a cég nagyobbik fele ma már a vezető munkatársak, így Port résztulajdonában van, de az önkormányzat zrt.-jének azért maradt 40 százaléknyi részesedése a társaságban. A szervezetfejlesztéses privatizáció alapideológiája mindvégig az volt – legalábbis a kft. taggyűlési jegyzőkönyveinek tanúsága szerint -, hogy miután a cégcsoport egyetlen versenyelőnye a már beengedett magántulajdonosok szaktudása, a fővárosnak tovább kell erősítenie a menedzsment befolyását.
Az eredmény: a polgármesteri vezetés tíz év alatt lényegében nem tett szert privatizációs bevételre (hiszen a 100 százalékig köztulajdonban maradt zrt.-ben alig képződik nyereség). Az önkormányzat ugyan nem támogatja anyagilag a Budapest Film fennmaradását, ám a menedzsmentösztönzési technikák közül bátran – piaci vállalkozásokat megszégyenítő mértékben – alkalmazza a vezetők résztulajdonhoz juttatása címen ismert eljárást. Bár a főnökség egykor a Mammut mozi üzembe helyezésétől remélte, hogy hosszú távon is eltartható a Budapest Film csoport, 2005 végén mégis értékesítette a budai mozgóképközpontot. (A közeli MOM Park évi 3-400 ezer nézőt tudott átcsábítani a Széna tér-Lövőház utca sarokról, ráadásul 2004-ről 2005-re abszolút értelemben is – 7,8 millióról 7 millióra – csökkent a fővárosi mozik látogatóinak száma.) Vészterhes idők ide vagy oda, tavalyelőtt volt olyan Budapest Film-elöljáró – e témában a vállalatcsoporthoz tartozó cégek mérlegei adnak iránymutatást -, aki 12 hónap alatt közel 25 millió forintos jövedelemre tett szert a részvénytársaságban és a kft.-ben viselt tisztsége, valamint a kft.-nél képződött nyereség után. Mint írtuk, a Budapest Film a sikertelen Mammut-kitérőt követően, 2006-tól vette célba a hipermarketek DVD-pultjait, hogy ezentúl – Port Ferenc fordulatával – „a filmterjesztési piacon keresse meg a kulturális értékterjesztéshez szükséges forrásokat”. Forrás: Bódis András, Hetivalasz.hu
Szalai Annamária: erotikus laptól az erkölcsig
Július végén többek között egy új nemzeti médiahatóság létrehozásáról, valamint a közmédiumok közös tulajdonosi felügyelet alá vonásáról döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége. Szalai Annamáriát jövő héten nevezhetik ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére, kilenc évre. A fideszes médiapolitikus a rendszerváltás után még szexújságot főszerkesztett. Tovább a teljes cikkre
Elrabolta és napokig erőszakoskodott a lánnyal
A németországi Észak-Rajna Westfália tartományban még csütörtökön elraboltak egy 16 éves diáklányt az iskolából hazafelé vezető úton, és napokig fogva tartották, szexuálisan zaklatták.
A lánynak végül vasárnap sikerült megszöknie fogva tartójától és a családjával együtt értesítette a rendőrséget, amely forró nyomon elindulva még aznap letartóztatta az emberrablással és szexuális bűncselekményekkel gyanúsítható 28 éves férfit. A leány közben pszichiátria kezelésben részesül az átélt traumák miatt.
Japán szexbabák
Vannak, akik szerint a japán babák hasonlóak az általunk megszokott „nyugati babákhoz”, azonban nem árt tudni, hogy ezek teljesen más jelentőséggel bírnak az ő kultúrájukban.
Hisszük vagy sem, sokan sok pénzt fizetnek azért, hogy babákkal alhassanak, a japán-szerte erre a célra létrehozott, úgynevezett baba-hotelekben.
Az első japán babák harminc évvel ezelőtt készültek azért, hogy a fogyatékosok se nélkülözzék a női társaság nyújtotta élvezetet. Nemsok időbe telt azonban, hogy azok, az egyébként fizikailag egészséges férfiak is felfedezzék a műanyag-hölgyeket, akik túl félénkek voltak egy hús-vér nővel való kapcsolathoz.
Rengeteg olyan japán férfi olvassa, nézi – szinte megszállottként – a mangákat és animéket. A manga a képregény japán nyelvű általános elnevezése, Japánon kívül a japán mangák jellemző stílusában készített képregényekre használják, szűkebben csak a Japánban készültekre. Tulajdonképpen fiatal lányok a szereplői a mangának, a tinilányok iránti vágyak valósulnak meg.
Az anime az „animation” szó rövidüléséből a rajzfilm általános elnevezése Japánban, a szigetországon kívül a japán stílusú rajzfilmek összefoglaló neve. Akik számára ezek a karakter-babák a vágyak megvalósulását jelenthetik.
Egyesek dollárezreket képesek fizetni a drága szilikonbábukért, akik mellett – mint mondják – kellemesebben töltik az időt, mint egy igazi nővel tennék. Ezek nem hazudnak, nem panaszkodnak és nem is csalják meg őket…
A magyar szexshopokban is széles választékban kapni babákat. Az egyszerű kiviteltől a valósághű tapintást és érzést keltő cyber babákig széles a választék. Szexbabákat várárolhatsz a Intim Centerben, Bp. Károly krt. 14. www.intimcenter.com Tel: 317-0918
Müller Niki pornózott Niki Miller néven
További Müller Niki szex, erotika, bulvár: Niki Miller acába kapja a gecit – Niki Miller megbaszva a Szexpláza pornófilmezésen – Magyar gárdás szexmunkás cica Müller Nikolett – Müller Niki a Szexpláza pornófilm forgatásán – Müller Niki gárdistalány maszturbál – Müller Niki gárdistalánnyal pornófilm forgatás képek – Kilép a pornós csaj a Gárdából– Müller Nikivel Vine című pornófilm forgatás képek– Müller Niki seggbe kúrás után nyeli a gecit – Néger fasszal – Napiszar cikk – Kuruc infó cikk
Drogüzérek, prostituáltak, szabolcsi keményfiúk kőhajításnyira a centrumtól
– Apu betörő volt – rebegi –, most szabadult, anyu zsebes. Ő előzetesben van. Futtatója sokadik élettársa. Így festi le prostituálódása kezdetét:
– Együtt éltünk már akkor. Úgy alakult, hogy nem volt pénzünk, valamit kezdeni kellett. Ő nemrég szabadult rablásból, nem akartam, hogy újrakezdje.
Feltartóztathatatlanul, mint egy cunami, kegyelemteljesen, mint a Messiás, elérkezik majd Belső-Józsefvárosba a városrehabilitáció. Pár év, és ez lesz a legjobb kerület – bizonygatják mások és maguk előtt is tisztes polgárok. Legyen igazuk. Addig is hadd adjunk hírt a bűn sajátos szennyvilágáról, amelyet az iménti lakosok rettegve kerülgetnek. Örökítsünk meg pár típust a bűnözéstől szinte determinált rétegből. Prostituáltat és futtatóját, drogost, de Isten egyéb potenciális képmásait is. Akik, ha tényleg úgy alakul, készek a peremkerületekben folytatni. A Diószegi Sámuel utcán éjjel egyedül és ismeretlenként csak az úttest közepén tanácsos végiggyalogolni. Akkor is, ha rendőrőrsöt telepítettek az egyik épületbe. Romos házak előtt fürtökben ácsorognak álmatlan egzisztenciák. Sok nehézfiú, sok siheder. A parkoló autókból is szempár villan, olykor több. Nyeszlett, nagy retikülös tinilány egy-egy kapualjban. A utcasarkokon viszont – a térfigyelő kamera miatt – nem prostituált posztol, hanem tekintetét ide-oda kapdosó, olykor mobilt a fülére szorító suhanc. Séta a bűntérkép rovátkáin Nem éppen noktürn a hangulat a Kálvária téren sem vagy az onnan ellenkező irányokba nyújtózó Dankó és Illés utcákban. Ilyen hát a belvárosnak az a része, amelyet Budapest bűntérképén sűrűn besatíroztak. Ahol kisnyugdíjas este hét után a lakásából nem teszi ki a lábát, hacsak nem akar öklöző szipusokkal, sólyomkörmű táskásokkal találkozni. Igaz, odabent sem nyugodt. Nyomasztó lehet a tudat, hogy errefelé magas a lakásbetörések száma. S hogy a szomszédban épp „szobáztatás” folyik. De a drogos galerik őrjöngése is behallatszik a feltört pincéből vagy a lépcsőházból.
– Higgye el, uram, öt év múlva mi leszünk a legjobb kerület – prófétálja erőltetett jókedvvel egy környékbeli nonstop bolt eladója. Fél karját a háta mögé nyújtja, mutatva, onnan tűnnek fel majd széles sávban a dózerek. Mivelhogy valahol már elindult az önkormányzati Magdolna-projekt, a városrehabilitáció. Kétarcú a „nyócker”. Szociológusok becslése szerint az itteni lakosság egyharmada cigány. De látnivaló: más a helyzet éjjel, mint nappal. Egyöntetűbb. Kétarcúság, más felbontásban: fogazottan határosak egymással a vonzó és a riasztó negyedek. Új vagy felújított részek feleselnek a hulló vakolatú, kutyapiszkos dzsumbujjal. Ami egyrészt az eladhatatlan ingatlanuk miatt továbbállni nem tudó kispolgárok lakóhelye. Másrészt a keleti országrészből folyamatosan felszivárgó munkanélküli cigányoké. A falu újabban így táplálja a várost. Tudtok valami motyót? Legyen a második terepbejárás a szóba elegyedésé. Segítőm ugyan nem józsefvárosi, de a pesti éjszakával – drogos múltja miatt – némiképp ismerős. Tudja, hogy itt mackóban érdemes tárgyalni. A kapualjakban ácsorgó tinédzserektől érdeklődik eladó kábítószer – sorrendben: speed, kokain, heroin – iránt. – Merthogy – füllenti – a már beállított szintet fenn akarja tartani hét végéig, amikor is a kábítószeresek hazai Mekkáját keresné fel. Ám az, akitől az anyagot beszerzi, nem elérhető. Szaknyelven mindez kissé másképp hangzik.
– Tudtok valami motyót? Nagyon be vagyok tépve, kéne valami, ami fenntart, mert vasárnap a Coronitába megyek, és az emberem eltűnt. Gyors és kóla érdekel. Levezetésként egy kis barna is kéne! A kapualjbeliek szeme közben engem is fölmér. Bőrdzsekim miatt kábé egy rendőrségi irodistaként. Így hát végül ilyen válaszokat adnak. – Sportoló vagyok, szert ki se próbáltam.
– Mi nem foglalkozunk ezzel, de nézzétek meg a másik kapuban. – Menjetek a Lujza utcába, ott biztos van. Többre sehol, még a Lujza utcában sem jutunk. Lehet némi visszatartó ereje a törvénynek: években mérhető a „kábítószerrel való visszaélés bűntette”. Ettől még Budapest e tájéka frekventált drogárusító központ. A prostitúció pedig – ha a szemétégetőnél kijelölt, egyetlen zónát nem számítjuk – országosan itt a leginkább magától értetődő. A Lujza utcában egy ablakból nyúzott arcú nők hajolgatnak ki. Levegőznek, egyszersmind az erre araszolgató márkás autó vezetőjének integetnek. Tárgyalás kerekedik belőle. Lám, ez megy könnyebben. Ami a drog beszerzését illeti (a mi esetünk viszszájáról mutatja), a már arcról ismert vagy telefonszámmal rendelkező kuncsaftok próbálkozhatnak sikerrel. Több értesüléshez olyan helybéli informátor kell, aki éli a csibészvilágot, és tekintéllyel bír benne. Megtörténik az utóbbi fajta beépülés: telni is kezdenek a jegyzetfüzetek… Dílerkednek, lányt futtatnak Egyes mai belső-józsefvárosi kapualjakról azt lehet megtudni, hogy igazi találkozóhelyek. Azoknak, akik ott esténként öszszegyűlnek, valaha sikerült „befélemlíteni” a becsületes lakókat, hogy ne merjék hívni a rendőrséget. Így aztán zavartalanul dicsekedhetnek egymás közt arról, hogy aznap mit „újítottak”. Például hogy alumíniumot, horganyt zsákmányoltak-e, netán táskát loptak, láncot szakítottak, zsebeltek. Rendszerint akad közöttük néhány, aki drogdíler segédje. Ezek, ha nincs kétségük, hogy tényleges fogyasztó, aki melléjük lépve „motyót”, „batyut” kér, mobiloznak a dílernek. Tudniillik, hogy készítse elő ezt vagy azt a mennyiséget, mert felugrik érte. Ezen a környéken a fű, a speed, az ecstasy és a heroin szerezhető be könnyen. A helybéli cigány fiatalok, ha nincsenek benne a drogüzérkedésben, inkább szipuznak. Azért hódít ismét a szipu, mert jóval olcsóbb kábulathoz jutni hígítós, csavarlazítós vagy technokolos zacskóval. Az egészségkárosodás garantált. Persze az „anyag” se veszélytelen, és nem csak a kiszámítható hatások miatt.
– Tudjad: a díler sose ad tiszta anyagot – oktat a helyi vagány a nyolcadik kerületi heroinvásárlás kockázatára –, általában kakaóporral ütik be a barnát. De volt, hogy patkányméreggel ütötte be valaki, s azt lőtte fel a srác… Béke poraira! A dílerek és besegítőik kilencven százaléka „cuccozik”. Az elosztók – nagyobb halak – viszont általában nem fogyasztók, nekik már észnél kell lenni. A dílerek rangban valamivel felette állnak a striciknek. Mindkettő igen gyakori pénzkereset Belső-Józsefvárosban. Ha egy cigány fiú feljött Szabolcsból vonaton, és pár év múlva hazalátogatott Ladával, az időközben felcseperedett, nála is erősebb öccse hogyne követné őt a fővárosba. Okkal érzi, hogy neki majd BMW-vel sikerül hazamennie… A nyers erő itt még sokat számít. Ha egy erősebb strici elirigyel egy nőt, nincs verekedés, csak szól, s az többé nem a kollégájának dolgozik, ő „viszi el üzletbe”. Átlagos esetben kereskednek egymás között a lányfuttatók. Némelyek stricitől vásárolják ki a feleségnek valót. Sokszor szerelmi kapcsolattal kezdődik az utcalány és „védelmezője” munkakapcsolata; a drogra kapatás gyakori felkészítő fázis. Tizennégy-tizenöt éves korban kerülnek prostisorba a dzsumbujbeli lányok. – De azokra nagyon vigyáznak ám, ők még csak szobán dolgozhatnak – igyekszik nyugtatni informátorom. Hozzáteszi: azok dolgoznak még ablakból, akiket már sokat szekált a rendőrség. A józsefvárosi lányfuttatás egyes spórái Ausztriáig, sőt Hollandiáig, Spanyolországig is elszálltak. Azok, akik itthon a legtehetségesebbnek bizonyultak, új Magdolna-negyedeket csíráztatnak idegen nagyvárosokban… Apu betörő, anyu zsebes Az is helyi összekötőmnek köszönhető, hogy egy ódon bérházban személyesen beszélhetek prostituálttal, élősködőjével és egy magyar drogossal. Az emeleti lakás ajtaja előtt, a gangról félig lebetonozott, félig gyomos belső udvarra látni. Fémből élő emberek fejszével mosógépet ütlegelnek-beleznek – a tűzfalról éktelenül viszszaverődik a zaj –, mellettük autókról való kerékdísztárcsák. Az interjúra küldött madárcsontú lány legfeljebb egy méter ötvenöt centi. Retiküljét ülve is oldalához szorítja. Tizenkilenc éves, egy éve van az iparban. Összesen (többszöri bukással) hat osztályt végzett, amit azzal indokol, hogy a „Dugonicsot”, a „cigányiskolát” három éve bezárták. Alig negyvenes szülei állítólag ellenzik, amit csinál, de ő nem foglalkozik velük. – Apu betörő volt – rebegi –, most szabadult, anyu zsebes. Ő előzetesben van. Futtatója sokadik élettársa. Így festi le prostituálódása kezdetét:
– Együtt éltünk már akkor. Úgy alakult, hogy nem volt pénzünk, valamit kezdeni kellett. Ő nemrég szabadult rablásból, nem akartam, hogy újrakezdje. Állandó kapuja van, amelyben ő áll egyedül. Fiúja a közelben parkoló autóban figyel. Ha rendőrök jönnek, a strici kiszáll, beszélgetnek, hogy lássák, hozzá tartozik. Mégis bevitték már sokszor, egyszer harminc napra is elzárták. Mikor kocsi jön lassan, igyekszik leinteni. Ha leáll, közli a feltételeket. Francia három, sima szex négy, komplett hat. Kiköti, hogy ő csakis óvszerrel megy. Ha megállapodnak, az autós olyan eldugott, kivilágítatlan utcába viszi, ahol az autóban vagy szabadban nyugodtan megtörténhet a dolog. A pénzt azonban előre kell megkapnia. Stricije ilyenkor még rácsörren mobilon, hogy minden rendben van-e.
– Csak magyarral megyek, cigánnyal nem, mert a cigányok szemtelenek – mondja saját etnikumáról kissé bosszúsan. Az interjú alatt egyre ásítozik: hajnal háromkor feküdt, előtte húst sütött fiújának, félkész derelyét főzött magának. Ő csak az édességet szereti, talán a szeretethiány miatt. Napközben csupán ezeket ette: kakaós csiga, Túró Rudi, krémtúró. Nem tudja, kiléphetne-e az „üzletből”, már ha egyáltalán akarná. Tanácstalan, hogy mi máshoz is kezdhetne. – Simán hagynám, hogy kiálljon – állítja második interjúalanyom, a harminckét éves, erőteljes vonású férfi. – Persze, ha abbahagyná, nagy az esélye, hogy elveszítene engem. Megint kezdenék ide-oda betörni… Hogy miért? Saját fejére mutat, visszakérdez.
– Ezzel a pacekkal mit kezdhetek, meg ezzel az erkölcsi bizonyítvánnyal és nyolc osztállyal?! A lány engem véd a börtöntől, semmit nem ad bele, kizárólag azt a dolgot. Megtesz értem mindent, én is érte – foglalja össze kapcsolatuk jelenét. A baseballsapkában érkező, huszonegy éves, drogozó fiú csak nyurga, nem épült még le, bár a fogazata már ritkás és hegyesre csiszolt.
– Nem vagyok függő, csak képben vagyok – pontosít elszomorító mosolyával. Már a Németh utcai iskola sem volt számára sikertörténet. Nem csoda: az osztályból hárman voltak csak magyarok, a többiek őket verték. Később kitanulta ugyan a felszolgálószakmát, de nem sokat dolgozott étteremben, mert életmódja miatt akkorra kezdtek kihullani a fogai. Az egészet arra vezeti vissza, hogy a szülei mindig is alkoholisták voltak. Felejteni akart a droggal, de „többet” kapott: befogadó baráti társaságot, kalandokat. Hat éve próbálta ki a speedet egy barátjánál. Manapság nem ritka, hogy bespeedezik, és „ráfüvezik”. Sőt van, hogy összetöri az ecstasy tablettát, összekeveri a speeddel, csíkban kihúzza, ezt szívja fel sodort papírpénzzel, és úgy füvezik rá. – Sohasem képzelődsz arról, hogy abbahagyd? – Abban a pillanatban ki fogok lépni, ha lezárják az ügyemet, ami csoportos rablás… De addig folytatom, mert bennem van a tudat, hogy ha netán megáll az ügyem, három-öt évre le is csukhatnak. Mikor azt kérdezem, mostanában miből teremti elő a kábítószerre valót, lehajtja a fejét, beszélgetésünknek vége szakad. Kapitányok kínjai Práger Ferenc tíz évig a IV. kerületi rendőrkapitányság élén állt, januártól VIII. kerületi kapitány. Szakmai kihívásnak nevezi új őrhelyét a bűn itteni frekventáltsága miatt, és azért, mert ezen a kapitányságon százfős, azaz egyharmados rendőrhiánynyal küszködnek. Ebbe az is belejátszhat, hogy a leterheltség itt rendkívüli: havonta ötszáz feljelentés is összejöhet, némelyik nap negyven előállítás történik. Ám Práger ezredes azt is adatokkal bizonyítja, hogy a 95 kamerából álló, egyedülálló józsefvárosi térfigyelő rendszer leszorította a nyílt színi prostitúciót. 2004-ben, a rendszer működésbe lépésekor még 322 főt állítottak elő tiltott kéjelgés miatt, az utóbbi években 140 körül stagnál ez a szám. De elismeri, hogy mindenre a kamera se jó, a szobáztatás felszámolása sokkal nehézkesebb eljárást igényel. Csakúgy, mint a kábítószerrel való visszaélés bűntette. Épp hatvan drogos ügy van a kapitányságon folyamatban. Az előző két hónap során egy komoly terjesztőhálózatot is felszámoltak a Diószegi Sámuel utcában. S hogy akkor miért tűnik a réginek ez az utca áprilisban is…? – Sziszifuszi harc ez a drogkereskedelemmel – ismeri el Práger ezredes. – Megsemmisítjük, és termelődik újra… De mit csinál a sok éve oly híres Belső-Józsefvárosi Polgárőr Egyesület, amelyet indulásakor, 1996 körül cigány polgárőrségnek is neveztek, és százan voltak, mint ama cigányzenekar?
– Kinyitnak végre? Lesznek most már? – kérdezik a járókelők is a Belső-Józsefvárosi Polgárőrség vezetőjét, Szűcs Gyulát, aki a Dankó utcai iroda előtt, kulccsal a kezében bizonytalanul biztató válaszokat ad. Bent a fűtetlen, eléggé kopár helyiségben tudom meg Szűcs Gyulától, hogy háromhavi bérleti pénzzel tartoznak. Gáz, villany már rég nincs az irodában. Kétezerkettőig, amíg önkormányzati képviselő is volt, csurrant-cseppent egy kis támogatás, de jelenleg bénító a közömbösség. Valaha együtt járőröztek a rendőrökkel, és külön, biciklin védték a gyerekeket a drogterjesztőktől az iskola előtt állva, polgárőrmellényben. Mutatja a lakosok, iskolaigazgatók köszönőleveleit. Ám személyes akciókkal, amelyeket mindig terepismeretére alapoz, Szűcs Gyula még mindig tud tenni a közbiztonságért. Az egyik Dankó utcai bérházba olyan valakit ajánlott be házfelügyelőnek, aki az éjszakai életben korábban sok tapasztalatot szerzett, és puszta kinézetével „lefegyelmezi” a randalírozókat. A beajánlott, azután, hogy az önkormányzat vagyonkezelő szervei hozzájárultak alkalmazásához, rendet is tett az eladdig rettegő lakók megelégedésére. Joó István MNO
Médiatörvény és erotika
Egész Európa tiltakozik a a magyar médiatörvény ellen, de ez egy dolog. Az is, hogy egy olyan nő van a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság élén – NMHH -, aki régebben a Miami Press szexlap szerkesztője volt. A kormánynak eszében sincs visszavonni, változtatni.
A felnőtt tartalmakat is kínáló szájtoknak a törvény szerint hatékony műszaki megoldást kell alkalmazniuk arra, hogy a nagykorúaknak szánt tartalmakat gyerekek ne nézhessék meg, ez azonban az interneten a szülők hathatós segítsége nélkül lehetetlen.
A hatékony műszaki megoldásról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság később dönt, és a szakmai szervezetek csak reménykednek, hogy egy előzetes figyelmeztetésen kívül másra nem lesz szükség. Egyébként a tévékben alkalmazott korhatárkarikáknál is szigorúbb lesz az internetes videótartalmak szabályozása.
A törvényből az is kiolvasható, hogy ismételt jogsértés esetén az NMHH a tartalmak közvetítőit is felszólíthatja a jogsértő tartalom elérhetetlenné tételére. A tartalomközvetítőkre vonatkozó szabályozást ugyan a szakkifejezések alapján a kábelszolgáltatókra írták – azért, hogy egy-egy külföldön bejegyzett tévécsatornát is elérhetetlenné lehessen tenni –, de az egységes szabályozás miatt a paragrafus ugyanúgy vonatkozhat az internetszolgáltatókra is. Vagyis – mondjuk – a UPC-t vagy a T-Home-ot arra lehet kötelezni, hogy előfizetőit akadályozza meg a kifogásolt oldal elérésében.
És még csak az sem egyértelmű, hogy mit jelent a jogsértő tartalmak elérhetetlenné tételének kötelezettsége: egy közerkölcsbe ütköző kép esetén nem tudni, hogy elég-e a képet vagy az azt tartalmazó posztot eltüntetni, vagy elérhetetlenné kell tenni az egész blogot? Vagy a tárhelyet biztosító szolgáltatást is?
Most a médiatörvény bevezeti a médiabiztos intézményét. A vizsgálat lefolytatására jogosult médiabiztos névtelenül kezeli a bejelentéseket, és még csak az sem kell, hogy valaki érintett legyen az ügyben, mondjuk, magát érezve sértve egy kisebbség tagjaként, esetleg az ő becsületét sértsék meg. Ezek a szabályok vélhetően növelni fogják a feljelentési kedvet.
A médiatörvény tiltja a szexuális felvilágosítást? Egy 15 éves lány ijedt arca. A lány arról beszél, hogy lefeküdt a barátjával, és teherbe esett. „Most mi lesz?” – kérdezi, és közben a kamera távolodik, hogy megkapjuk a választ. Kék kórházi lepedő, infúzió, nőgyógyászati szék. Abortusz lesz.
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság élén szexlap szerkesztő
Július végén többek között egy új nemzeti médiahatóság létrehozásáról, valamint a közmédiumok közös tulajdonosi felügyelet alá vonásáról döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége. Szalai Annamáriát jövő héten nevezhetik ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére, kilenc évre. A fideszes médiapolitikus a rendszerváltás után még szexújságot főszerkesztett.
Szalai Annamária 1961-ben született Zalaegerszegen. Diplomáit 1982-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, 1990-ben az ELTE BTK népművelés szakán, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szakközgazda, pénzügyi szak vállalkozási szakirányon szerezte – áll róla az ORTT honlapján. Tovább a teljes cikkre