A természetben de jó – 3. rész – Mi nők

Hogy mi nők milyen dögök tudunk lenni… Váratlanul ért a nyomasztó hőség, és levegő után kapkodtam ahogy kiléptünk a klimatizált épületből. Emese homlokán is azonnal megjelentek az izzadtságcseppek, a kistáskám bőrfogantyúja pedig szinte a tenyerembe olvadt. Az út túloldalán Máté parkolt és vigyorogva ücsörgött sötétkék Fordjában. Az ablakok felhúzva, jelezvén, hogy bizony ama helyiség is klimatizált vala. A bal egyes néhány ujjnyira lecsúszott, majd Máté tompa hangját hallottuk.
– Merre mennének a szép hölgyek?
– Toronyiránt! – válaszoltam a kezemmel intve.
Erre feltűnően végigmért minket, mint aki azon morfondírozik mennyit érne neki a fuvar.
– Elvinném én magukat, de bizony a fuvar nem volna ingyen…!
– Mennyire gondol fiatalember?
– Valutát nem fogadok el…
Összenéztünk barátnőmmel, majd Mátéra mosolyogva mindketten az ablakhoz hajoltunk és egyszerre tettük fel a kérdést:
– Mégis akkor mire gondol fiatalember?
– Jó úton járunk… – válaszolta Máté leplezetlenül bámulva a hőség miatt elég lengén hagyott dekoltázsunkra.
– És ez még csak az út eleje – doromboltam.
Kattantak az ajtózárak. Ezek szerint még korábban ki is zárt minket a piszok, nehogy be tudjunk szállni. Gyorsan beugrottam hátra, s máris Máté forró kezét éreztem a bokámra fonódni arra a két másodpercre míg Emese megkerülte a kocsit és beszállt.
– Nos tehát a tarifában megegyeztünk, hová is lesz a fuvar? – kérdezte titkos kedvesem.
Miután Emese játékosan bemondta a címet, elindultunk.
– Volna itt egy kis probléma, fiatalember! – tettem a vállára a kezem.
– Mi lenne az hölgyem? – kérdezte a visszapillantóban mosolyogva rám.
– Én más címre szeretnék eljutni, mint a barátnőm.
– Messzebb van?
– Igen, néhány kilométerrel.
– Ebben az esetben emelkedik a tarifa.
Középre ültem a hátsó ülésen és amennyire lehetőségem volt kihúztam magam, hogy jól láthassa, amint egy újabb gomb enged a blúzomon.
– Nem tudom… – nézett elgondolkodó arccal – ez még alku tárgya. De azt hiszem rendben leszünk… – mondta csillogó szemekkel, mosolyogva.
– Elég olcsón megúsztam! – nevettünk fel Emesével.
– Én nem szeretném elijeszteni a kuncsaftjaimat azzal, hogy az egekbe emelem a tarifákat. Éppen ellenkezőleg, azt szeretném, hogy megelégedésükre szolgálhassak, és máskor is velem utazzanak! – nyomta meg a mondat végét Máté, miközben a visszapillantóban engem figyelt.
– Ah… azt még meglátjuk fiatalember! – válaszoltam teátrálisan legyintve.
Belebonyolódtunk egy kis tarifaszámítási elméletbe, és jókat nevettünk, míg Emeséékhez nem értünk.
– Várjon fiatalember! Inkább előre ülnék elvégre is most én leszek a mitfahrer.
Emesével megbeszéltük a másnap reggeli találkát, aztán behúzódtam Máté mellé. Alighogy kikanyarodtunk a kis utcából Máté keze már a combomon kúszott felfelé.
– A vezetésre figyelj! – legyintettem játékosan pofon.
– Öööö… a sebváltót keresem… – mondta vigyorogva.
– Kissé mellényúltál. – közöltem vele, de boldog voltam, hogy egy kicsit végre kettesben lehetünk.
Finoman simogatta a térdem, majd keze combom belső felére tévedve lassan elindult felfelé. Ujjaim az övéire csúsztattam és felemeltem kezét. Ő csak mosolygott majd csókot nyomott a kézfejemre. Éreztem ahogy elönt a melegség, szívem gyorsabban dobogott, miközben csillogó szemeit fürkésztem.
– Van még egy kis időd, mielőtt hazavinnélek? – kérdezte. – Elvinnélek valahová… – tette aztán hozzá.
– Hová szeretnél menni?
– El… – mosolygott kajánul.
– Menjünk csak hozzánk. – szóltam rá, mire ő kedvetlenül bólintott. – A férjem úgysincs otthon… – folytattam mosolyogva.
– Nincs…? – kérdezte reménykedő, egyben hitetlenkedő hangon.
– Nincs.
– Merre van?
– Orvosi vizsgálatra van éppen időpontja a kórházba.
– Beteg?
– Nem, csak…
– …Csak…?
– Ezt csak később akartam neked elmondani.
– De mégis mit? – kérdezte kíváncsian. – Csak nincs valami baj?
– Baj?… az mindig akad… – sóhajtottam.
– Viki!
– Jól van na…!
– Mindent úgy kell belőled kihúzni!
– Eeeegen…, de csak miután betoltad…!
Máté nagyot fújt, aztán csak mosolyogtunk mindketten.
– Szóval? – kérdezte.
– Attila külföldre igyekszik dolgozni. Ausztriába valahová…
– Aha…
– Mit aha?!
– Csak úgy… aha.
– Ahha…
Pár percig csendben ültünk egymás mellett, majd az ablakon kifelé bámulva megéreztem, hogy keze ismét felfedezőútra indul.
– A vezetésre koncentrálj! – szóltam rá, és továbbra is kifelé bámultam.
– Azt teszem – mondta halkan, és nem tágított a térdemtől.
Mi a fenét jelentsen ez az „aha”?! – dohogtam magamban. – Inkább örülnie kéne, hogy jóval többet lehetünk együtt a következő hónapokban! – Dohogásom közepette éreztem, ahogy keze finoman a combom belső felére vándorol.
– Ugye figyeled az utat is? Nem akarom egy fán végezni!
– Esetleg egy rúdon?- kérdezte kajánul.
Erre nem válaszoltam. Ha tudná, hogy éppen erre gondolok! Én hülye, már megint mire készülök! Könnyű, nyári szoknyám egyre feljebb csúszott. Amikor ujjai már a másik combom is érintették behúnytam a szemem és lassan széttártam lábaimat. Szemhéjam riadtan felpattant – Jézusom, ha valaki lát, azonnal észreveszi, hogy mi zajlik idebenn a kocsiban…! – Úgyhogy a továbbiakban meg-megrebbenő pillákkal élveztem Máté munkálkodását. Mosolyogva vettem tudomásul ahogy finom keze elérte legrejtettebb zugom, és gyengéden kezelésbe vette azt. Falatnyi tangám néhány másodpercen belül csupa nedv lett, ahogy Máté az anyagon keresztül simogatta barlangom bejáratát, körbe-körbe… Aztán egyik ujjával ügyesen félrehúzta a nedves kis ruhadarabot, egy másikkal pedig immár szabadon vette kezelésbe kitárulkozó puncim..
– Az utat figyeld, mondtam már! – ripakodtam rá felnyögve, és megremegtem, ahogy ujja csiklómhoz ért.
Ez így nem lesz jó – gondoltam, kezem újra az övére simítottam, hogy felemeljem, de nem engedett. Egyik ujja belém hatolt. Felsóhajtottam. Kezem a kezén, miközben ő lassan mozgatta bennem ujját. – mintha magamnak csinálnám… – Finoman, lassan mozgatta, hát nem ellenkeztem tovább, és pár másodperc múlva azon kaptam magam, hogy elfúló hangon sóhajtozva élvezem ténykedését miközben próbálunk az utcánkba kanyarodni. Na azt látni kellett volna… illetve mégsem! Máté jobb keze a lábaim közt, én pedig minden kuplungolásnál bal kézzel váltom a sebességet. Miután megálltunk és én ballal behúztam a kéziféket röhögőgörcsöt kaptunk.
– Akkor bejössz? – kérdeztem nevetve.
– Akarod?
– Áááá nem… Tudod hogy felhúztál?
– Még nem…, de ha bemegyek, megteszem.
– Na ne a szád járjon, gyere! – azzal kiszálltam és megvártam míg Máté bezárja a kocsit.
– És mi van, ha mégis itthon van?
– Majd azt mondom, hogy Emesének kölcsönzök egy ruhát és te viszed el neki. Rendben?
– Látom mindenre van válaszod…
– Naná!
Kellemes hűvös fogadott ahogy beléptünk.
– Nézz körül nyugodtan, mindjárt jövök!
Felsiettem a tetőtérbe megnézni, hogy tényleg egyedül vagyunk-e. Nagyobbik fiam táborozik a barátnőjével, de a kissebbik akár itthon is lehet. Azt mondta ugyan, hogy levonatoznak a Balcsira a haverokkal, de sose lehet tudni, az ördög soha nem alszik… De nem, nincs itthon. Akkor tehát szabad a pálya. – De sietni kell, nehogy Attila beállítson! Jaaj azt meg nagyon nem szeretném! – morfondíroztam magamban.
– Milyen hűsítőt szeretnél? – léptem a konyhába – van hideg nara…
– Ne sorold, nem iszom most semmit… bár szomjazom nagyon!
– Jó, akkor egy pohár finom, hideg narancsjuice rendel.
Mire a pohár megtelt, addig Máté szorosan mögém lépett és az ő markai is tele lettek. Szelíd erőszakkal tartott, azt sem engedte, hogy a juicet viszategyem a hűtőbe. Vékony blúzomon keresztül gyúrta melleimet, ágaskodó férfiasságát pedig a fenekemhez szorította. – Na jó, akkor legyen! – ellöktem magamtól.
– Gyere… nincs sok időnk! – keze után kapva a nappaliban terpeszkedő kanapé felé húztam.
Gondoltam itt lesz a legbiztonságosabb, mert innen látom az utcát, meg a bejáratot, bár a kocsibejárót nem egészen. A kanapéra löktem és szorosan eléálltam, Máté keze azonnal a szoknyám alatt a fenekemre simult. Ahogy végiggomboltam blúzom, úgy csókolta a szabaddá váló hasam, köldököm…. Imádom ezt a srácot, ahogy kényeztet! Aztán az ő polója következett, majd ellentmondást nem tűrően hátralöktem és pillanatok alatt megszabadítottam rövidnadrágjától, ami alatt legnagyobb meglepetésemre semmit nem viselt, így meredező fallosza az arcom elé pattant. Egy pillanatra eljátszottam a gondolattal, hogy megízlelem – de nem, nincs időnk és én nagyon akarom őt! – gyorsan ledobtam a szoknyám és kis tangám aztán Máté ölébe ereszkedtem és – in medias res – magamba vezettem férfiasságát. Mindketten felnyögtünk…
– Basszus, micsoda forróság…! – nyögött ő.
– Úúúú… de jó vastag vagy! – nyögtem én.
Szó, ami szó nagyon beindultam… lassú mozgásba kezdtem. Nehéz volt visszafogni magam, hiszen legszívesebben vadul vágtáztam volna, márcsak az idő szűkössége és a lebukás lehetősége miatt is. De azért ki akartam élvezni ezt a pár percet is! Máté a csípőmnél fogva próbált gyorsabb tempóra ösztökélni…, de nem engedtem. Próbáltam minél tovább élvezni, ahogy feszít. Akkor a fenekemnél fogva megemelt kissé és így kezdett gyorsabb mozgásba… úgyhogy teljes súlyommal ránehezedtem és próbáltam őt leszorítani, miközben arcát a tenyerembe véve szájára tapasztottam a szám…
– Nyugi…! Nehogy itthagyj…! – lihegtem, aztán nyelvünk tovább csatázott.
Pár másodperc után aztán lenyugodott kissé, így már kényelmesebben támaszkodhattam a kanapé támlájára, s kissé felemelkedve Mátéról így felkínálhattam a még mindig tartójukban szenvedő melleimet. Ahogy arca elé tartottam őket, nyelve azonnal lecsapott, keze pedig újra a fenekem és combom simogatta… előbb nyelve hegyével a vékony anyagon keresztül izgatta kemény bimbóimat, majd egyik mellem a másik után kikerült kosarából… Újra felnyögtem, amikor nyelve lassan az egyik immár szabaddá vált bimbómra talált… majd pár másodperc múlva elmerült szájában… borzongás futott végig testemen, ahogy megszívta… Hamar eltaláltuk a közös ütemet, amikor én rácsúsztam rúdjára ő ellenkezőleg emelte csípőjét… Patakokban kezdett folyni rólam az izzaddtság, ahogy Mátén mozogtam, pedig idebenn hűvös a levegő. Néha kinyitottam a szemem és figyeltem ahogy Máté sóhajtozik alattam. – De kár, hogy nincs több időnk! -…
Csengőhang visított a levegőbe… Ijedten ugrottam le Mátéról, szívem 200-at vert, próbáltam felfogni a valóságot. Másodpercekbe telt mire telefonom hangjára ismertem, a hang alapján pedig férjem hívására. Az ebédlőasztalhoz rohantam a telefonomért és felkaptam.
– Na hello…! – lihegtem bele.
– Na szevasz, drágám! Mit lihegsz ennyire?
– Úgy ugrottam ide a telefonhoz… – ajkamba haraptam, ahogy rájöttem, hogy elszóltam magam.
– Nocsak, és miért ugrálsz aranyom?
– … Azt hittem… nem tudtam nincs-e valami baj, hiszen a kórházban vagy,… vagy nem? – néztem ijedten Mátéra, aki csendben figyelt. Azért ujjam a szám elé tartottam, hogy továbbra is csendre intsem őt.
– De… és nincs semmi baj!
– Hál’ Istennek!
Kicsit megnyugodva lépdeltem vissza Mátéhoz. Ő pedig a derekamnál fogva húzott közelebb magához. Próbáltam eltolni magamtól, hasztalan, úgyhogy ujjam újra a szám elé tartottam és hangtalanul formáltam a szavakat:”NYUGI”…”NE PISZKÁLJ!” Alig tudtam figyelni arra amit Attila mond.
– … és még mindig itt várakozom, de már csak ketten vannak előttem, aztán, remélem, végre bejutok én is. Még jó, hogy időpontra kellett jönnöm, meg jó, hogy a doki betartja azokat! – hallottam ahogy visszatértem telefonom világába újra.
– Még mindig ketten…? – kérdeztem. Basszus, már csak ketten! Máténak el kell tűnnie! – gondoltam ijedten.
Aki közben persze nem tétlenkedett és újra magához húzott. Homlokom ráncolva próbáltam nagyon szigorúan nézni rá, de csak mosolygott. Engedtem neki és ölébe ereszkedtem, de csak combjára ültem le.
– Csak azért szólok… – beszélt a férjem, miközben Máté előrehajolva nyelvével ingerelni kezdte egyik bimbóm -, hogy készülj, mert ha hazaérek már indulunk is.
– Hova? – kérdeztem meglepődve, de a kelleténél kicsit ingerültebben. Próbáltam eltolni Mátét, de persze, hogy nem sikerült…!
– Van egy kis meglepetésem a számodra.
– …Meg…lepetés?
– Aha…
– Mi…milyen meglepetés? – Máté elhatározta, hogy mindenképpen lebuktat minket. Előrecsúszott alattam a kanapén és ágaskodó szerszámát az ily módon elérhetővé vált puncimhoz illesztette. Az ijedtségtől újra kalapálni kezdett a szívem, ahogy, reményeim szerint nagyon halkan, visszafojtva sóhajtottam, amikor makkja nagyajkaim közé simult.
– Na most miért sóhajtozol? – elszédültem az ijedtségtől…Basszus, ez a kurva telefon! Attila mindent hallott!
– … Azt hittem lesz egy nyugis délutánunk… itthon… kettesben – sóhajtottam újra, de próbáltam lemondóan. Közben magamban sikítottam – ugye nem hallottad?!
Számat és szemhéjamat is összeszorítottam nehogy eláruljam magam, amikor Máté a csípőjét megemelve belémhatolt.
– Ezt szeretnéd? –kérdezte férjem. Kínomban majdnem elnevettem magam – IGEN, EZT!
Megfordult ugyan a fejemben, hogy azonnal felugrok, de nem tettem. Igazán nem is akartam.
– Hát… ha már beterveztél valamit… akkor legyen úgy – válaszoltam végül. Máté lassan visszaengedte magát, aztán újra csípőemelés következett.
– Okés, akkor sietek!
– Siess! – mondtam Attilának és kinyomtam a telefont.
Ami aztán mellettünk landolt a kanapén és én már biztosan megkapaszkodva tudtam ellentartani Máté rohamának. Már nem akartam lassítani… csak élveztem minden mozdulatot, ahogy könnyedén csúszik bennem… ahogy feszít… melleim ugrálnak… Máté nyög… saját sóhajaim… Izmai játékát… Ez a gyönyörű fiú megint megcsinál…! Már nem érdekelt a ház előtti forgalom fikarcnyit se, nem érdekelt a férjem, nem akartam mást csak élvezni! Hirtelen megállt tövig bennem és csípőjével csak emelt… Csak pihegtem, ahogy lassan visszaereszkedett leengedve magával együtt engem is… Kérdőn néztem rá egy másodpercig, de aztán megértettem mi történik, megértettem, hogy mostantól én irányítok. Izmos mellkasára támaszkodva kezdtem emelgetni csípőm és hangot is adtam élvezetemnek… tudom, hogy szereti… tudom, hogy szeretem…SZERETEM!
Engedte, hogy úgy mozogjak, ahogy nekem jólesik… imádom, amikor szétfeszíti hűvelyem, ezért igyekeztem minél mélyebben magamba engedni… remegve mozgattam csípőm előre-hátra, néha körbe-körbe közben csiklómat folyamatosan ingerelte Máté szőrzete… Mellem újra a szájához tartottam és hangosan felnyögtem, amikor szívni kezdte kemény bimbóm… a másikat pedig erősen gyúrta. Szabad kezével fenekembe markolt és akkor éreztem, hogy elindul bennem a jól ismert érzés, aminek a végén a hőn áhított élvezet marad csak!
– Ne haragudj! – lökött rajtam hatalmasat Máté.
– Ez az kedvesem… lődd belém mindet! – kiáltottam.
És akkor megfeszült, hangosan felnyögött, vad és rendszertelen döfésekkel igyekezett szétszakítani… Ahogy éreztem a bennem tomboló, rángatozó, kőkeménységűvé vált férfiasságát, éreztem, hogy minden újabb lökésénél combom belső felén folyik belőlem forró magja, szája vákuumként szívja bimbóm, hűvelyem görcsösen szorítja őt… na akkor elszürkült minden… csak hangos nyögésünket, lihegésünket hallottam és puncim felrobbant… és vele felrobbant a világ.
Másodpercek, vagy percek múltán tűnt fel, hogy ujjaim elfehéredtek és fájdalom hasított beléjük, ahogy a támlát szorítottam… Akkor ráomlottam Mátéra és csak pihegtünk mindketten.
– Ha jól érzem jó kis adagot kaptam tőled…
– Hát, gyűjtögettem Neked egy kicsit – nézett rám mosolyogva.
Kisimította csatakos hajam a szememből és megcsókolt. Finoman, édesen…
– Nem akarlak kirúgni, de menned kéne! Nem akarom, hogy Attila itt találjon!
– Tudom… – sóhajtotta.
A szívem szakadt meg. Nem akartam, hogy elmenjen, de most nem maradhat, és ő is tudja jól, hogy még várnunk kell, amíg több időt tölthetünk együtt.
Összeszedte magát és felhörpintette narancslevét, elvégre is megdolgozott érte. Én pedig úgy, ahogy voltam, egy szál melltartóban kísértem a bejárati ajtóhoz. Nyitottam is volna az ajtót, de lábával megtámasztotta, derekamnál fogva lezseren magához húzott, és megcsókolt. Nyelve az enyémet kereste, aztán fullasztó és szenvedélyes másodpercek után kilépett a délutáni hőségbe.
Szerencsére, bár Attila nagyon mérges volt miatta, de még jó darabig várnom kellett, míg hazaért.
Máté távozása után azonnal sarkig tártam a teraszajtókat, hogy kiszellőzzön a lakás, még azon az áron is, hogy kissé felmelegszik idebenn a levegő. Rendbeszedtem magam egy kellemes tusolással, és míg vártam volt időm gondolkodni… A legfurcsább az volt, hogy egyáltalán nem éreztem lelkiismeretfurdalást, mert megcsalom a férjem… És nem éreztem lelkiismeretfurdalást, mert mindezt most a családi fészkünkben tettem…

A természetben de jó – 2. rész – Jól megbasztak

Hetek teltek már el azóta a hétvége óta, amikor Máténak adtam magam. Azóta semmi életjelet nem adott magáról, de az őszinteséghez hozzátartozik, hogy én sem kerestem őt. Nem mertem… Pedig nagyon szerettem volna beszélni vele!
Nem ismerem őt annyira, hogy biztosan el tudjam dönteni, vajon megbízhatok-e benne, vagyis nem beszél kis kalandunkról senkinek sem. A hideg is kiráz és a vakrémület kerülget, ha arra gondolok, hogy rajta kívűl még Roland barátja is mindent tud… Emesében megbízom, hiszen ha ő tud rólam valamit, akkor én is tudok róla. Sőt, ha emlékeztek, éppen el akarta mesélni, hogyan került testi kapcsolatba egy másik nővel, amikor hirtelen másképp alakult minden. Szóval félelemben teltek a napjaim, és azt kívántam bárcsak már évek választanának el attól a hétvégétől, és azoktól az eseményektől. Pedig nagyon jó volt…
A titkos eseményt követő hét első napjaiban nagyon féltem, hogy mikor jelentkezik valamilyen módon Máté, vagy hogy jelentkezik-e egyáltalán. Dehogy akartam én bármi bonyodalomba belemenni! Csak nagyon féltem, hogy kitudódik a dolog, és a férjem rájön, hogy megcsaltam… És a barátok, ismerősök, a gyerekeim, a család… Hhhúúúúúh… Még belegondolni is rossz! Szapultam magam, hogyan tudtam annyira hülye lenni. Ha amiatt most vége lesz az eddig kialakult nyugis, szeretetteljes életemnek…, nem is tudom mit csinálok, és hová bújok szégyenemben…! Ezért mindenképpen tisztázni kell a dolgok állását!
Ezek a gondolatok kavarogtak nap, mint nap a fejemben, de néhány hét elteltével már kezdtem kicsit megnyugodni, mikor egyszer csak csörgött a mobilom munka közben. Már rutinból megijedtem, pláne mikor láttam, hogy ismeretlen számról keresnek. Szerintem azonnal lesápadhattam, ami nem is kerülte el a körülöttem tevékenykedő kolléganőim, így barátnőm, Emese figyelmét sem. Felvettem, mert mindig felveszem…
– Igen, tessék…
– Khm… Jó napot kívánok, én XY Viktóriát keresném!
– Igen, én vagyok, tessék…
– Szia… Máté vagyok…
Térdeim remegni kezdtek – Úristen, ettől féltem! – pedig titkon számítottam rá…
– Egy pillanat, arrébb megyek, itt alig hallom önt!
A vonalat tartva zsebre vágtam a telóm, és kiléptem a folyosóra. Szerencsére üres volt.
– Itt vagyok! – suttogtam. – Szia…
– Szia… – aztán csönd.
– Mi van, elment a hangod? – próbáltam kissé oldani a helyzetet, pont én, aki azt hittem azonnal összecsuklom, annyira remegtem.
– Nem. Bocsánat, hogy a munkahelyeden zavarlak, de azt hiszem az a legalkalmasabb hely és időpont, hogy hívjalak…, mármint érted…?
– Értem, ne izgulj! Honnan tudod a számom?
– Kilestem Emese telójából…
– Aha. Miért keresel?
– Szeretnék Veled találkozni, ha ez lehetséges…
– Nem, ez nem lehetséges! – vágtam rá keményen.
– De én mégis szeretném… – mondta azt hiszem szomorú hangon Máté.
– Nem tartom jó ötletnek. Sőt kifejezetten rossz ötletnek tartom!
– Nem akarok semmit…
– Hát ne is…!
– De szeretnék Veled beszélni! – kérte.
– Nem hiszem, hogy kellene… (Pedig hajjaj,de még mennyire, hogy kellene, csak FÉLEK!)
– Nézd én úgy gondolom, hogy nincs miről beszélnünk… és csak reménykedem abban, hogy megbízhatom benned!… – tettem hozzá gyorsan.
– Természetesen megbízhatsz! De ne telefonon beszéljük ezt meg…!
– Nézd Máté, csak hogy érts! Az… az… egy egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt! Nincs folytatás és nem is lesz, érted?!
– Persze… értem…
– Rendben?!
– Persze…, rendben, de…
– NINCS de, hát nem érted mégse?! – rivalltam rá. – Kérlek NE csináld ezt velem… így is épp elég bajom van…!
– Épp azt akarom Neked elmondani, hogy…
– Ne, ne mondj semmit se, sőt HAGYJ BÉKÉN EGY ÉLETRE…! Kérlek…! – aztán kinyomtam a telefont.
Eleredtek a könnyeim, úgyhogy gyorsan a mosdóba bújtam. – Basszus, tiszta ideg vagyok… és hogy beszéltem vele… pedig csak… ő is azt akarta, amit én… tisztázni mindent… Én meg egy igazi Bunkó módjára majdhogynem elküldtem a picsába… sőt… Jézusom, tiszta ideg vagyok… hogy fogok így dolgozni?… És otthon…? Mi lesz, ha Attila észreveszi rajtam, hogy gáz van?!… Úristen, mi a francot csináltam?! – Idegem már gyomorremegéssel is kiegészült. Rohadtul éreztem magam, emlékszem, akkora szégyenként éltem meg a saját baromságom, hogy azt sem tudtam mit csinálok sokszor, csak azon csodálkoztam, hogy a kolléganőim nem vették észre a beszámíthatalanságomat. Nem úgy Emese, aki azonnal kiszúrta, hogy valami nem stimmel, de jó barátnőhöz illően, és ugye sejtvén miért is vagyok olyan amilyen, nem szólt semmit, sőt sokszor igyekezett kisegíteni a munkámban. Őszintén szólva ez a beszélgetés Mátéval azonban még inkább felkorbácsolta a szégyenérzetemet. – Úristen megcsaltam a párom…! A családom…! –
Visszalépve az irodába azonnal érdeklődtek, hogy ki volt az?
– Áááá, azt hittem, valami hivatalos ügy, de csak egy nyelvtanfolyamot akartak rám sózni valami Kft-től… – Ezzel aztán el is ült a dolog és minden zajlott tovább a megszokottak szerint.
Munkánk végeztével aztán hazafelé indultunk, amikor kilépve az utcára azonnal felfedeztem Máté kocsiját. Hirtelen megdermedtem a jeges rémülettől, de Emese, akivel eddig beszélgetve sétáltunk kifelé, elköszönt és átfutott Mátéhoz a túloldalra. Beült, majd elhajtottak. Kicsit megnyugodtam és sétálva indultam hazafelé. Bár innen messze lakunk, és busszal kéne mennem, de inkább ki akartam szellőztetni az agyamat. Atyavilág, de megijedtem az előbb, hogy Máté esetleg rám vár…! De ilyen felelőtlen hülye nem lehet…! Aztán úgy megnyugodtam, amikor Emesével elviharzottak, hogy szó szerint a mellkasomban valami megmagyarázhatatlan megkönnyebbülést éreztem. Ahogy így séta közben kavarogtak a gondolatok a fejemben megcsörrent a telefonom. Azonnal felismertem a számot. Kicsi zavart éreztem magamban, de felvettem, mert mindig felveszem.
– Na szia! – köszöntem bele könnyedén
– Szia! Ne tedd le kérlek!!
– Nem fogom…
– Jó…csak annyit akarok, mondani, hogy…
– Honnan tudod, hogy most épp alkalmas az idő, hogy felhívj?
– Láttalak pár perce, amikor kijöttetek, és a visszapillantóban figyeltem, hogy nem a busz felé indulsz…
– Aha… és minő következtetést szűrtél le ebből…?
– Viki! Tudom, hogy nem akarod, de…
– Tehát? Hallani akarom! Addig nem leszek jó beszélgetőpartner. – valami megmagyarázhatatlan okból kezdtem élvezni, hogy játszadozom vele, és hergelem.
– Szóval tudom, hogy nem akarod…
– Mit is?
– Hmmm… Viki! Beszélnünk kell!
– Tudom… – ez nem a játék ideje, jöttem rá, és ráeszméltem, hogy nekem most szégyenkeznem kellene… de megdöbbenve tapasztaltam, hogy valamiért most nem…!
– Na végre… Tisztázni akarom csak Veled a helyzetet, ne félj!!
Tényleg normálisnak hatott, és direkt nem akartam semmi hátsó szándékot felfedezni a mondandójában, és kicsit zavarban is voltam a délelőtti hisztérikus bunkóságom miatt, és ugye én is tisztázni akartam a dolgokat… hát akkor legyen.
– Hát akkor tisztázzuk.
– Mikor lenne alkalmas Neked?
– Nem tudom.
– Valami közelebbi, esetleg?
– Tényleg nem tudom!
– Nem is akarod tudni…
– Ne szórakozz velem, srác! – rivalltam rá. Aztán ráébredtem, hogy ugyanazt játsza, amit én pár másodperce.
– Ha nem tudom, akkor nem tudom és kész. – jelentettem ki.
– Most szívem szerint azt mondanám, hogy keress meg, ha már tudod, de most megkérlek még egyszer: Tisztázni szeretném Veled a helyzetet, ezért hadd találkozzam Veled valamikor, valahol…!
– Jó.
– De mikor érsz rá?!
– Nem tudom…
– Bazzz…
– Ez a hét nem alkalmas nekem, Máté, az biztos. Talán a jövő héten.
– Közelebbi időpont tényleg nem alkalmas?
– Tényleg! Ez a hetem nagyon sűrű.
– Hát legyen, akkor jövő héten… és mikor?
– Tudod mit? Majd felhívlak, most már úgyis ismerem a számod.
– Aha…
– Ha azt mondom felhívlak, akkor felhívlak!
– Kíváncsi leszek… Egyébként mindkettőnk érdeke…
– Na most már le kell tennem.
– Akkor hívj kérlek, de tényleg!
– Szia…! – és kinyomtam.
Kicsit még mosolyogtam is talán, hogy sikerült kicsit felhúznom. És valahogy meg is nyugodtam, így már bátrabban igyekeztem hazafelé.
Bár a hétvégét kettesben terveztük eltölteni a férjemmel, de péntek este sűrű elnézések közepette, hogy már szinte elnevettem magam, Attila „elkéretőzött” tőlem, hogy ő bizony elmenne horgászni másnap már hajnalban a haverokkal, mert a Pistiéknek is most jó, és különben is. Én pedig jó asszonyhoz méltón szépen elcsomagoltam neki az elemózsiát, megvarrtam az elszakadt kempingszékét, és becsempésztem a hátizsákjába egy kis házilag készített süteményt és néhány sört is. Olyan hálás volt, hogy minden „balhé” nélkül belementem a programmódosításba (ami nem rám vall egyébként), hogy megajándékozott egy nagyon szép éjszakával is. Reggel aztán elégedetten, viszont annál fáradtabban indult neki a hétvégének hajnali 4-kor.
A délelőtt folyamán aztán a srácokat is elindítottam a nagyszülőkhöz az eredeti tervek szerint, én pedig nekiláttam kinyalni a lakást, mosni, és főzni valami finomat is ebédre.
Aztán ebéd közben jutott eszembe mit beszéltem meg Mátéval. Legott felhívtam hát, ahogy ígértem.
– Szia… – vette fel csodálkozó hangon.
– Szia. Mi van meglepődtél?
– Meg. Nem vártam, hogy pont ma felhívsz? Tényleg hogy-hogy pont ma?
– Van pár szabad percem… tehát a találka és tisztázás a téma.
– Okés, akkor tudsz valamit mikor érsz rá?
– Tudok. Most.
– Hogy… mi van?
– Most ráérek!
– Gáz van…? – kérdezte félénken.
– Nincs, nyugodj meg! Csak most ráérek és kész. És Te?
– Hát… én is.
– Akkor találkozzunk valahol, ahol kényelmesen megbeszélhetünk mindent!
– Rendben… még mindig nem térek magamhoz…
– Na akkor kapd össze magad, és találd ki, hová menjünk!
– … Figyelj, félre ne érts, de szerintem a legalkalmasabb hely… az a lakásom…
– MÁTÉ!! – hirtelen begurultam.
– Ha tényleg nyugodtan akarunk beszélgetni, márpedig én azt szeretném, akkor mindenképp ez lenne a legjobb.
– Pfhúúú – fújtam egy nagyot. Iszonyatosan zakatolt az agyam, most mit csináljak?! Egy nyugodt beszélgetéshez nyugodt hely kell… ez igaz, de…
– Azt sem tudom hol laksz… – adtam meg magam aztán könnyedén.
– Ezen könnyen segíthetünk. Ha busszal jössz…
– Kocsival megyek.
– Rendben, akkor mondom hova… – és elmondta. Ezek szerint az egyik friss építésű lakóparkban bérel, vagy vásárolt lakást a második szinten.
Megbeszéltük, hogy úgy egy óra múlva odamegyek. Miután letettük a telefont leültem a fotelba és minden hülyének és baromnak elmondtam magam, hogy bemegyek a „sasfészekbe”.
Az ebédemet be sem fejezve lezuhanyoztam és öltözködni kezdtem. Nyár lévén jó idő, tehát rövid, könnyű cucc, azaz felvettem egy kekiszínű rövidnadrágot, ami épp a fenekem alá ért, hozzá egy feszülős fehér fölsőt kedvenc csipkés melltartómmal, és egy ízléses fanyaklánccal.. A hozzáillő fehér bőrpacskerba is belebújtam és a kulcsokat felmarkolva indultam a bejárat felé, amikor elhaladtam az egész alakos tükör előtt az előszobában… Elhűlve tértem magamhoz a tükörképem láttán. – Úristen, ennél kihívóbbra nem is sikerülhettem volna! Ajjajj ez így nem lesz jó! – És már futottam is volna újra kreálni az öltözéket, amikor aztán az órára pillantva konstatáltam, hogy elkések, ha sokat szórakozom. – Na jó megyek így. Remélem nem érti félre ez a siheder!! –
– Hello Szomszédasszony! – ahogy a garázsajtót nyitottam fel a szomszéd 18 éves fia húzott el mögöttem bringával.
– Hello Szomszédsrác! – (csak így hívtuk egymást) kiabáltam vissza, aztán hatalmas puffanásra fordultam a szomszédék háza felé (kertes házas övezetben lakunk). Szomszédsrác vöröslő arccal állt a biciklije kormányával a lába között, szorosan rátapadva a bejárati kiskapujukra. Gyorsan levezettem magamban az eseményeket, miszerint Szomszédsrác plenyóban engem figyelt, ahogy a garázsajtóval nyújtózkodom, de közben hazaérkezett és telibedurrantotta a bezárt kiskertajtót. Na erre nevetni kezdtem.
– Te, nem ám bezúzod azt a kiskaput! – nevettem.
Szegényem teljesen romokban lekászálódott a bicikliről, majd gyorsan eltűnt a lakásajtóban. – Na megvan a mai búnkó beszólásod, Viki! Gratulálok! – mondtam magamnak.
Gyorsan haladtam, hétvége lévén szinte kihalt az egész város. Az egyik körforgónál befütyült néhány macsó a szomszédos autóból az ablakon és ujjukkal mutatták az egyezményes jelet, miszerint erősen elnyertem a tetszésüket. Kicsit megijesztettek, mert néhány utcán keresztül követtek és közben folyamatosan villogtattak mögöttem, miközben én minden baromnak tituláltam magam a nyilvánvalóan kihívó öltözködésem miatt. De aztán nem sokkal a cél előtt szerencsére elkanyarodtak másfelé Én pedig megérkeztem a lakótelepre, ahol Máté lakik. Hamar megtaláltam a megfelelő épületet. Leparkoltam az emeletes ház előtt, de nem szálltam ki még néhány percig – biztos, hogy fel akarsz te ide menni?! – morogtam magamban. – Inkább húzz el, amig lehet!… De tisztáznunk kell mindent… most már nem ijedhetsz meg a cél előtt…! Rendbe kell hoznod a dolgokat, Viki! – Hirtelen kiugrottam hát a kocsiból és még mielőtt meggondolhattam volna magam már be is ütöttem a kapucsengőn a számot. Máté beengedett, aztán felfelé indultam remegő térdekkel. Nehezen szedtem a lépcsőfokokat, úgy éreztem magam, mint valami kiskamasz, aki először megy fel élete ELSŐ nagy szerelméhez.- Acélozd már meg magad te! – kiabáltam magamban. – Hülye vagy?! Ne félj! Megbeszéltek mindent, aztán angolosan eltűnsz! – Kezdtem bepörögni saját idegességemtől. És az nem jó jel, mert előbb-utóbb nagyon bunkó leszek, pedig most nem akarok az lenni.
Közben felértem és hallottam, ahogy kulcs fordul a zárban és a szemközti ajtó feltárult. Máté kissé hiányos öltözékben állt előttem (egy szál rövidnadrágban), s éppen vizes haját igyekezett szárazzá tenni. Akaratlanul is végigmértem és izmai játékát figyeltem , ahogy a törülközőt a nyaka köré tekerte. Nyeltem egy nagyot.
– Szia… – nyögtem elhaló hangon.
– Szia…
– Itt vagyok ahogy ígértem – mondtam aztán.
– Már nagyon vártalak…! Kerülj beljebb! – állt félre az utamból.
Emlékszem egy pillanatra behúnytam a szemem, ahogy ellépve mellette megéreztem tusfürdője férfias illatát.
– Hát itt laksz… – konstatáltam.
– Itt. – állt mögém szorosan, vállaimra téve finoman a kezét – Nézz körül nyugodtan. Érezd magad otthon!
– Azaz nekiugorhatok takarítani, mi? – kérdeztem élcelődve.
– Ha találsz valami takarítanivalót, akkor nyugodtan.
– Ne légy nagyképű!
– Nem vagyok…
Beljebb léptem, s elámultam a kis lakás kialakításán. A konyha úgy volt kialakítva, mint valami tengerparti koktélbár, a szekrények teteje felett nádból készített kis féltetőkkel, az egyik fal megbontva a nappali felé, s minden elem napsárga és zöld színekben keveredik egymással beleértve a falat is. A nappaliban szép fa és rattan bútorok, és sok növény és még több fény! A kisebbik szobába, ami sötétítve volt, direkt nem néztem be, gondoltam az a háló, az engem nem érdekel! Ahogy végigámultam a lakásban nem tudván lenyugodni idegességemben észrevettem, ahogy Máté méreget. Hirtelen szembefordultam vele, ő pedig igyekezett elkapni a tekintetét a fenekemről.
– Mit bámulsz?!
– Szerinted?
– Nem ezért jöttem!
– Aha…
– Mi az hogy „aha”?! – rivalltam rá.
– Kérsz valamit inni?
– Nem! – vágtam rá azonnal dacosan.
– Durcika. Még egyszer kérdezem: megkínálhatlak valamivel? – és mosolygott!!
– Mi az hogy durcika?! – förmedtem rá.
– Ne hisztizz…
– Nem hisztizek!
– Szóval adhatok valamit inni?
– Nem!
– Akkor foglalj helyet! – és a konyha felé indult – Hisztérika… –tette hozzá még mosolyogva.
– MI AZ HOGY HISZTÉRIKA?! – Mit képzel ez magáról, kivel beszél…?! – fújtattam ekkora sértés hallatán.
– Az olyan, mint Te most… – szólt vissza a konyhából.
– MUSZÁLY NEKED ÁLLANDÓAN VISSZASZÓLNI?! –most már aztán kezdtem tényleg begurulni – nyugi, ne rontsd el!… rendezned kell a dolgokat!… – próbáltam magam csitítgatni.
– Muszály… Egy beszélgetésben az egyik partner válaszol a másiknak, ez így zajlik, tudod.
– Na vegyél vissza srác!
Közben megjelent két nagy pohár üdítővel a kezében, amiket aztán a kis üvegasztalra rakott. Az egyik szekrényhez lépett, kinyitotta és a polói között kezdett turkálni. Én meg ahogy izmai játékát figyeltem a hátán, azonnal észrevettem a gerincétől kiinduló négy párhuzamos karmolásnyomot. Gonoszul elvigyorodtam és mögé léptem.
– Kiscica betámadta a nagy medvét? – kérdeztem kaján vigyorral a képemen, miközben ujjaimmal megérintettem a karmolásnyomokat.
Ő hirtelen megpördült és zavartan nézett rám .
– Öööö… nagymami kutyájával játszottam, az ugrott rám….
– Nahát, Téged már a kutyák is molesztálnak? – próbáltam elképedő arcot vágni, de aztán kitört belőlem a nevetés.
Máté erre elkapta a kezeimet és magával penderítve engem is hirtelen nekiszorított a közben bevágodó szekrényajtónak. Kezeimet a fejem mellett a szekrényajtónak támasztva nézett rám fújtatva, mint valami bika.
– Na mi az, fáj az igazság?! – hergeltem tovább.
Már nem voltam ideges, tudtam jól, hogy miért jöttem ide, hogy mit akarok még ha szégyenkezni is fogok utána! Máté is tudta mire megy ki a játék. Hozzámhajolt és mohón kezdte csókólni a szám, szinte faltuk egymást. Közben ficánkoltam, próbáltam szabadulni szorult helyzetemből, de Máté erős karja nem engedett. Ezért beleharaptam a nyelvébe, mire elrántotta a fejét és polón keresztül a melleimet kezdte harapdálni előbb vadul, majd hallván sóhajtozásomat, finomabban. Aztán elengedte kezeimet melleimet továbbra is harapdálva és minden teketória nélkül lerántotta rövidnadrágom kis sliccét és a gombot leszakítva vadul a bugyimba hatolt. Én pedig a szekrény tetejébe kapaszkodva továbbra is az ajtónak feszülve kezdtem sóhajtozni, amikor megéreztem ujjait másodpercek alatt(!) benedvesedett barlangomban. Pár másodpercig nyárfalevélként remegtem, ahogy a csiklómat izgatta, de érezte, hogy nem kell itt neki már előkészíteni semmit sem, úgyhogy leguggolt és bugyimmal együtt lehúzta rólam kis nadrágom… Aztán a vágytól azonnal szélesre tárt combomon végigsímitva hirtelen nagyon vadul, nagyon mélyen belenyalt pinámba.
– Arrrrghhhh – nyögtem.
Fenekembe markolt keményen, egyik combom a vállán és lefetyelte kis és nagyajkaimat, csiklómra is rá-rátapadva, aztán nyelvével újra és újra nagyon mélyen belémszántott… hangosan sóhajtoztam…
– Dugj meghhhh! – sóhajtottam nehezen szűrve a szavakat a fogaim között.
De ő csak markolta keményen a fenekem és nyelvével vadul kínozta puncim… Aztán egyszer csak felállt, nedveimtől csillogó száját az enyémre tapasztotta… És nyelve most az enyémet kergette vadul… éreztem saját nedveim ízét a számban, és ha lehet még jobban bepörögtem…
– Dugj már MEEEGHH! – lihegtem, amikor szabadultam a csókból.
– Miért akarod annyira? – kérdezte kajánul vigyorogva.
– HÜLYE! – nyögtem hangosan, próbáltam a szemébe nézni.
– Hallani akarom! Miért? – kérdezte újra miközben egyik kezével mellem masszírozta, a másikkal pedig mélyen bennem matatott.
– Ne szórakozz velem… KÉRLEK!
– Miért dugjalak meg hadd halljam!
– Mert… KÉRLEK…!
– Ez nem elég.
– Mit… akarsz…úuuuuhhh… hallanihh…? – Közben újra egész testemben remegni kezdtem, ahogy egyik ujjával a csiklóm is elkezdte szorgosan simogatni.
– Az igazat. Tehát miért?
– Merthh … erre várok … mmmhhh… hetek ótahhh…!
– Tényleg?
– Té…ényleghhh…
Aztán éreztem ahogy makkját ajkaim közé illeszti… és… VÉGRE … VÉGREHHH … BETOLTA AZT A GYÖNYÖRŰ, VASTAG SZERSZÁMÁT! Kezeivel a combjaim alatt átnyúlva erősen megmarkolta fenekem és a levegőbe emelve lassan hatolt belém…
– Auuuuaaahhhhh… mondtam a plafon felé emelve a tekintetem, ahogy éreztem, hogy fokozatosan kitölti puncimat. És nyögött ő is, ahogy egyre beljebb tolta magát a forróságba…
Isteni érzés, amikor teljesen szétfeszíti bensőm… Aztán lassú mozgásba kezdett… Homlokáról verejtékcseppek indultak édes ajkai felé, amit most újra számra tapasztott… Nyelvünk finoman simogatta a másikét… Nyakát átölelve, tarkóját símogatva rágcsáltam finom, érzéki ajkait…
Aztán kihúzta magát belőlem és óvatosan leengedett.
– Várj… ez így nagyon kényelmetlen… gyere!
Kézenfogott és maga után húzva a hálószobája felé indultunk. De az elsötétített szoba ajtajánál nem jutottunk tovább. Az ajtófélfához szorított és finoman magához ölelve újra megcsókolt… Kezeimet a magasba emelve lehúzta pólóm … és melleim közt fityegő láncom…
– Gyönyörű vagy! – suttogta.
– Köszönöm… igyekszem… – válaszoltam halkan.
Csak nézett rám vágytól csillogó szemekkel és ujjaival az ajkaimat símogatta. Aztán felsóhajtottam, amint egyik mellem kiemelte a tartójából és bimbóm a szájába véve szopogatni kezdte. Pár másodperc után azonban ellöktem magamtól, elszakítva érzékeny cicim csodálatos ajkaitól, és csábosan mosolyogva lassan hátrálni kezdtem a franciaágy felé. Elérve azt leültem, magam mögött megtámaszkodtam, szélesre tártam combjaimat feltárva előtte vágytól remegő puncim és vártam, hogy közelebb lépjen végre. Nem váratott magára … elém térdelt és mélyen végignyalta remegő puncim … felsóhajtottam … aztán szorosan magához ölelve feljebb emelt az ágyban, fölém támaszkodott, és dorongját barlangom bejáratához illesztette … de nem hatolt belém, hanem csiklómat kezdte inkább símogatni makkjával az őrületbe kergetve ezzel engem … egész testem remegett a vágytól … csípőm vonaglott, fel-le emelgettem, köröztem, próbáltam magamba csúsztatni rúdját …
– Tedd… már be! –nyögtem csípőm táncoltatása közben.
Megkegyelmezett … Egyetlen mozdulattal tövig vágta magát beléMMMMMMMMMMMHHH … És úgy maradt … Teljesen felnyársalva engem a fantasztikus, vastag dorongjára … Levegőt alig kaptam, ahogy éreztem, hogy csak izmaival mozgatja magát mélyen odabenn … valahol a gyomrom környékén … éhes puncim pedig csak szorította álmai kéjrúdját…!
OOOAAAHHHHHHHHH – nyögtem fel, ahogy kihúzta magát belőlem teljesen, majd újra tövig belémhatolt …. szája újra bimbóm kényeztette … majd kicsomagolta másik mellem is és finom nyelve felváltva körözött bimbóimon … miközben finoman, lassan mozgott bennem … Lábam átfontam a derekán, kezemmel pedig fenekét igyekeztem minél mélyebbre tolni, hogy még jobban kitöltsön… szakítson szét…! AAAAAHHHH … fantasztikus … minden egyes mozdulatánál teljesen kihúzza magát belőlem, majd újra teljesen elmerül … hallom éhes, többet és többet követelő puncim cuppogását … Máté lihegését, elnyújtott nyögéseit…!
Csípőm mozgatásával és néha feneke csapkodásával igyekeztem nógatni, hogy váltson gyorsabb tempóra, mert már megőrülök … Élvezni akarok … mmmmhhh… és érzem, hogy közeledem…! Hirtelen ötlettől vezérelve körmeimet a hátába vájtam .
– A kutyádhh… is így… karmolt…hmmmhh…? – próbáltam kérdezni érthetően nyögéseim közepette.
– Ne csináld! – kérte felnyögve.
Erre körmeimet még jobban belemélyesztettem hátába…. gyorsított… pillanatra kinyitva szemem láttam, ahogy melleim ugrálását figyeli… és gyorsít… aaaaaaaahhh… hosszú percekig lökött így … uuhhh … és akkor elindultam az áhított úton! Körmeimmel hátát karcoltam … szándékom szerint próbáltam finoman, de azt hiszem túl erősre sikeredett … uuuuuhhhh … Máté elkezdte ide-oda dobálni magát, hogy kezeimet lerázza magáról…azt hiszem … mindeközben olyan élvezetben részesített, amit még nem éreztem soha … rángatózása közben ezerféle módon feszítette szét lüktető puncim … úúúúúúúúúúúhhh…….. Aztán izmos karjába kapaszkodtam … ő gyors tempóban lökött …. lábaimmal derekát préseltem és éreztem, eljött a VÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉGGGHH…
Forgott velem a szoba … Máté őrült tempóban pumpált … testem ívbe feszült és akkor felkiáltottam az élvezettől … AAAAAÁÁÁÁÁÁÁÁÁHHHH………………
Aztán már csak arra emlékszem, hogy Máté lassulva mozog még bennem figyelve minden rezdülésem. Majd kiszállt és csak símogatta remegő, pihegő testem… Lihegve mellémheveredett én pedig szorosan hozzábújtam, és csak élveztem finom cirógatását…
Elszenderedtem…
– Meddig érsz rá, Kincsem? – ébredtem halk kérdésére.
– Szeretem, ha így hívsz. – mosolyogtam rá. – Hogy meddig…? Nem tudom. Talán még 1-2 órát. Attila horgászni ment a haverjaival, ilyenkor előfordul, hogy csak másnap jönnek meg.
– Akkor pucolhatod majd a halakat, mi?
– Ja…
– Gondolom nem az a kedvenc elfoglaltságod…
– Hát nem annyira… Te talán többet tudsz a kedvenc elfoglaltságomról… – mondtam halkan a plafont bámulva.
Máté fölémhajolt, keze hasam és melleim símogatta finoman miközben megcsókolt. Édes ajkai nagyon finoman tapadtak az enyémre.
– Nem kényelmetlen, hogy még mindig rajtad van? – emelte meg melltartóm.
– Nem – válaszoltam – szeretem ezt a darabot, pont, mert nagyon kényelmes.
– És rendkívűl szexi! – tette hozzá.
– Igen? Mi tetszik rajta?
– Nem rajta… benne… – és nyelvével finoman körbenyalta egyik bimbóm, majd szájába szívta és szopogatni kezdte.
– Szomjas vagyok! – emeltem fel fejét a cicimről – adsz valamit inni? – kérdeztem csicseregve, szemeim ide-oda forgatva.
Máté nem szólt semmit, hanem felkelt az ágyból és kiment. Elrendeztem melltartóm, felvettem a pólóm, aztán utána indultam. Ő közben már a nappaliból hozta a tele poharakat.
– Öntök újra, mert ez már nem annyira hideg.
– Köszönöm, nekem így is megfelel – vettem el tőle az egyiket.
– Biztos?
Válasz helyett belekortyoltam, aztán csak mosolyogtam rá. Teljesen nyugodt voltam, és tudtam, hogy ebben nagy szerepe van Máté közelségének, és a fantasztikus szeretkezésnek. Vajon melyik nő nem nyugszik meg, ha így karbantartják??
– Mindenesetre én öntök magamnak másikat.
– Ne pazarolj!
– Nem áll szándékomban, de én így melegen nem annyira komázom.
A konyhába léptünk hát, és elégedetten figyeltem, ahogy izmai játszanak testén, miközben a hűtőhöz lép, majd tölt magának. Félmerev szerszámára terelődött figyelmem – de hiszen ő még…!!
– Szegénykém, Te még nem is kaptad meg amit akarsz –léptem hozzá szemeimet ártatlanul nagyra tágítva.
– De magkaptam… – mosolygott rám nagy barna szemeivel, és magához ölelt.
– Úgy gondolod? – kérdeztem huncutul a szemébe nézve.
– Inkább remélem… – mondta halkan. Megcsókolt. Nyelve lágyan simult enyémhez.
– Ezt majd még megbeszéljük, de most… más dolgom akadt! – bontakoztam ki az ölelésből és lenyomtam őt az egyik székre.
Eléguggoltam, kezembe vettem félmerev ékességét és finoman masszírozni kezdtem. Már a második-harmadik mozdulatnál bekeményedett! Csak figyeltem ezt a gyönyörű darabot és percekig csak simogattam … Néha-néha megrándult, s Máté szaporábban kezdte venni a levegőt, én pedig néha-néha megnyaltam makkja csúcsát … vagy nyelvemmel a féket izgattam és csak masszíroztam keményen, miközben a szemébe néztem … Éreztem magamon hogy egyre jobban felizgulok, mellbimbóim a polót készültek átszúrni, a forróság nőttön-nőtt lábaim között. Nem bírtam tovább csak nézegetni Máté gyönyörű darabját és a számba engedtem … Felhördült, ahogy igyekeztem minél mélyebbre engedni torkomban. Közben hirtelen ötlettől vezérelve két ujjam benyomtam forrósodó puncimba – mmmmmmmmmhhhh – nyögtem fel. Egészen fiatal korom óta nem jártattam az ujjaim magamban … Elbódított a gondolat, hogy Mátét is és magam is izgatom egyszerre, szaporábban kezdtem hát bólogatni, élvezve, ahogy feszíti a szám … Sóhajtozott a szentem rendesen, ahogy meg-megránduló férfiasságán dolgoztam … Közben kihúztam magamból ujjaimat és csiklóm kezdtem símogatni … mmmmmhhh … lábaim remegtek, mint a kocsonya … mmmmmmmhhh … tiszta lucsok voltam már …
Nem bírtam tovább felugrottam, Máté fölé léptem, dorongját barlangom nyílásához illesztettem és beleültemmmmmmmmmhhh … íííhhh … sikkantottam … oooohhhh nyögött ő, amikor a tövéig magamba fogadtam … aztán csak ültem mozdulatlanul szemem a szemeibe fúrva és élvezve, ahogy szétfeszíti bensőm …
– Hány éves is vagy…? – suttogtam a kérdést miközben fülét kezdtem rágcsálni és átkaroltam a nyakát.
– 23…
– Hogy lehet … – közben csípőm mozgatni kezdtem lassan – egy ilyen… „kisfiúnakhhh”… ekkora élvezetet adó … tehetségehh…? Hmhhhhh…?
Válasz helyett kezeimet a magasba emelte és újra lehúzta pólóm.
– Ezt teljesen fölösleges volt visszavenned…! – suttogta. Majd kikapcsolta melltartóm és lehúzva rólam azt is eldobta valahová … magához húzott … szája a számat kereste … és nyelvünk ismét egymást símogatta finoman, miközben hangosan szuszogtunk levegő után …
– Meg sem… beszéltük, hogyan védekezzünk…! – hívta fel a figyelmem e komoly hiányosságra két csók között.
– Mint ahogy mást semmmmhh…! – nyögtem válaszul.
– Felhúzzam az esőköpenyt…, vagy elég, ha Kelenföldnél kiszállok…?… Asszem most már nem fogomhh… bírni magammm… visszatartanih…
– Legyélh … nyugodt… ohh, és csak fejezdhhh… beh…, amith… elkezdtélhhh…! – próbáltam még tiszta fejjel válaszolni.
Igyekeztem minden irányba tekerni a csípőm … néha magamnak is fájdalmat okozva ezzel … Makkja méhem ostromolta … és szinte szétszakított örületes vastagsága…! Ez a gyönyörű … vastaghhh … dorongghhh … vállára borulva, nyakába erősen kapaszkodva sóhajtoztam … egyre hangosabban … csípőm egyre vadabbul táncolt … hátradőltem … Máté a csípőmnél fogva tartott … fejem lelógattam … aaaaahhhh … hajam a járólapot söpörtehh … egész testemen remegés futott át, amikor egyik ujjával a feszültségtől szinte szétpattanó csiklóm megsímogatta …
– Csodálatos vagyh… kis ribancomhh…! – sóhajtotta, miközben közelebb húzott magához és szájába szívta remegő mellem kőkemény bimbóját … uuuuhhhh …
Még mindig hátrahajtott fejjel nyögdécselve élveztem … arrrghhh … ahogy kitölti forró hűvelyem … és erősen szívja mellbimbómhhhh … aztán nyakába kapaszkodva felhúztam magam … rámnézett lángoló barna szemeivel … megcsókoltam … mmmmmmmmhhhhh… nyögtem a szájába, ahogy felemelkedtem szerszámáról … aaaaooooaaaah…nyögtünk mindketten, amikor visszaereszkedtem … aztán újra és újra fel és le … fel és le … Máté közben elmarta egyik mellem és gyúrta … csak gyúrta … míg másikat a szájával kínozta … kőkemény férfiassága pedig lüktető puncim igyekezett kikészíteni … Közben eszembe villant egy emlékkép az első együttlétünkből a hegyről … Felemeltem fejét és nyelvem szájába fúrtam … aztán hirtelen felemelkedtem róla, és csodálkozó tekintetétől kísérve hátat fordítottam neki és a konyhapultra támaszkodtam…
– Gyere, csinálj meg így is! – szóltam aztán megtekerve a csípőm. – Ezt szereted!!
Épphogy kimondtam már éreztem is ahogy dorongja feszíti szét ajkaim és furakodik belém …. jó mélyen oooohhh …
– Te akartad!
Hónom alatt átnyúlva újra megmarkolta mindkét mellem és elkezdődött a kínzás! … Elég jól kitágultam már az elmúlt percekben, amit az ölében töltöttem, úgyhogy most akadálytalanul (nem, mintha eddig lett volna) döngethetett … de most még finoman mozgott … közben ujjaival mellbimbóimat morzsolgatta … ez a póz engem is nagyon izgat … ahogy fel vagyok nyársalva tehetetlenül … csak sóhajtozva tudtam levegőhöz jutni … nyögdécselve … egyik kezem az övére szorítottam, és így ketten gyúrtuk a mellem …úúúúúúhh … érezte, hogy erősebben is csinálhatja, ezért megszorította … mindkettőthh … hihetetlenül felizgatott, hogy közben a fülembe lihegett folyamatosan … Igenhhh … Ezt az élvezetet ÉN okozom nekihh … csókolta a hátam … elhúztam a hajam, hogy könnyebben hozzámférjen … aztán szabadjára engedte melleim és felegyenesedett … keményen megmarkolta a csípőm … és megkezdődött az igazi kínzás…! Őrült tempóban, minden mozdulatánál tövig vágta belém a fullánkját … öle keményen csattogott a fenekemen … mindkettönkről folyt az izzadtság … a tenyerem annyira csúszott a munkalapon, hogy alig bírtam tartani magam … csak lihegtem, nyögtem hangosan … csukott, néha összeszorított szemekkel…, ahogy keményen döngetett hátulról …. oooooooooaaaaahhh … kiabáltam …néha biztos, hogy betört a méhembe is(!)… mert… néha fájt … nagyon … Könnyedén siklott kitágult hűvelyemben … és hörgött … és … őrületes tempót diktált … kiabáltam … nyögtem … hangosan …
– Ez az… add el a lakást, RIBANC! – sziszegte.
És én csak lihegtem … nyögtem … kiabáltam … és próbáltam tartani magam … bár ha Máté nam tart olyan erősen … akkorhh … márh … régh … elestem volna … Már a konyhafalnak támaszkodtam és felegyenesedtem kissé … próbáltam ellépni előle … de nem engedett … így mégh … soha … nemh … hajszoltakh … megh … Próbáltam kezemmel eltolni kicsit magamtól …
– Vigyázzhh… rámh! – kiabáltam (kiabáltam?) nyögtem neki.
Azonnal lassított … de csak addig, amíg újra ki nem toltam felé a fenekem. Hirtelen egy nagyot csapott a fenekemre … majd tövig belém vágta magát újra … aztán megint csattant a fenekem … égett a tenyere helye …
– Ne bántshh…! – kértem lihegve.
Újabb csattanás …
– NE BÁNTSHH…!
– Ez az… kiabálj csak, Ribanc!
Felegyenesedtem, hogy ellépjek előle …
– Nemhhh… vagyokhhh … !
Nem tudtam végigmondani … ahogy felálltam Máté egyik karjával szorosan magához ölelt … elkapta egyik mellem … szorította … két ujja közt morzsolta bimbóm … csókolta a vállam … és mozgott tovább … hátrafordítottam a fejem, amennyire bírtam …
– Kérlek ne bb…! – sóhajtottam volna, de kővetelőző nyelve azonnal a számba furakodott.
Őrülten fel voltam izgulva … és izgalmamnak csak jót tett ez az egymás szájába lihegős csók … visszatámaszkodtam a pultra … Máté újra megmarkolta csípőm, és újra keményen gyötörni kezdte pinám … felkiáltottam fájdalmamban, ahogy fullánkját a gyomromba tolta … Azonnal visszavett a vehemenciájából … és egyik kezével lábam közé nyúlva izgatni kezdte csiklóm … ! – Atyaisten! … Ez őrült jó! -… Remegtem egész testemben … Lábaim alig bírtak megtartani … Csodálatos darabja dugattyúként dolgozott bennem … ahogy egyre fokozódott izgalmam … már nem éreztem fájdalmat sem … Máté pedig … újra elkezdett hajszolni … könnyedén siklott bennem … keményen lökött … és keményen tartott … csiklóm és puncim együttes kínzása pedig meghozta gyümölcsét … Hirtelen tört rám az orgazmus … hűvelyem görcsösen szorította kielégülése tárgyát …ÚÚÚÚÚÚÚÚÚHHHHH … felsikkantottam … ÍÍÍÍÍÍÍHHH … nem bírtam tovább tartani magam …hirtelen összefolyt előttem minden … lábaim összerogytak … de nem estem össze … Máté a csípőmnél fogva a levegőben tartva hatalmas lökésekkel kínozta tovább az élvezettől görcsölő pinámhh … Orgazmusom ködén keresztül hallottam hörgését … és érzékeny, meggyötört puncimban éreztem dárdája vibrálását … rángatózását …
Most elégültem csak ki igazán … tudtam, hogy Ő is elélvezett … belémélvezett …
Kényelmes ágyában tértem magamhoz. Lábaim remegtek, esélyem nem volt, hogy fel tudjak állni. Ő is mellettem fekve kapkodott levegő után.
– Jól vagy…? – kérdezte kicsit lihegve aggodó tekintettel.
– Most már igen! De hogy megmaradok-e…? – lihegtem.
– Megijesztettél…
– Miért…?
– Azt hiszem… talán elájultál…
– Ááááá…
– Kincsem…! – ölelt magához és megcsókolt…
Hozzábújtam. Régen nem éreztem már, hogy ennyire jó hozzábújni valakihez. Boldogan szenderedtem el.
Arra tértem magamhoz, hogy a hasamat cirógatja. Rámosolyogtam, de aztán hirtelen megijedtem. Teljesen elvesztettem az időérzékem.
– Hány óra? – ugrottam fel ijedten.
De ő csak mosolygott, mintha ő lenne a nyugalom szobra.
– Nyugi! 5 múlt!
Kicsit megnyugodva ereszkedtem vissza mellé. Mosolygott és csillogó szemekkel nézett rám.
– Mi van? – kérdeztem halkan.
– Gyönyörű vagy! – suttogta ő és arcomat símogatta közben.
– El tudom képzelni milyen gyönyörű lehetek ilyen kínzás után…
– Muszály neked állandóan ellenkezni?
– Muszály… benne van a véremben.
– Én úgy vettem észre, egészen más van a véredben…
– Te piszok…! – kaptam ki a párnát a fejem alól hogy hozzávágjam.
De ő gyorsabb volt nálam. Fölém kerekedett és leszorított a lepedőre … Megcsókolt.
– Esélyed sincs. – mondta vigyorogva.
Felemeltem remegő térdem és férfiasságához érintettem finoman, közben győzedelmesen mosolyogtam vissza rá.
– Azt meg úgysem tennéd, mert akkor megfosztanád magad ama gyönyörű kínoktól … amik véredben lakoznak! – tette hozzá.
– Te Dög! – próbáltam szabadulni a szorításából, de esélytelen voltam vele szemben.
Mint ahogy, éreztem, esélytelen voltam arra is, hogy kilépjek ebből a kapcsolatból. Lenyugodtam és csak néztem nagy, barna, meleg, mosolygó szemeibe. Közben ő végigpuszilgatta puhán a cicimet és felfelé haladva nyakamon szája számra talált végre… Szerelmes csókban forrtunk össze. Mindketten éreztük, hogy itt nem fogunk megállni.
– Látlak még? – kérdezte.
– Szeretnél?
– Nagyon – suttogta végig a szemembe nézve.
– Még meggondolom – mondtam aztán elgondolkodva, de mosolyogtam. – Nagyon okosnak kell lennünk! Nem szeretném, ha családi botrány lenne ebből! Sem nálad, sem nálam…
– Akkor majd ügyesssen, okossssan…
– Milyen igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a tiltott gyümölcs a legfinomabb…
Még egyszer hozzábújtam. Ő megölelt szorosan és csókolta a szám.
– Most már indulnom kell! – suttogtam aztán.
– Tudom…
– Úgy látszik ez lesz majd mindig a legnehezebb rész… az elválás…
Hozzáhajoltam, megcsókoltam, aztán felöltözve az ajtó felé indultam. Rövidnadrágom gomb híján a kezemmel tartottam magamon.
– Remélem nem lát meg senki!
Máté az ajtóhoz lépett, én hozzá … csak néztük egymást … aztán arcom a tenyerébe véve még egyszer megcsókolt, majd hirtelen kinyitotta az ajtót. Alig tudtam a nadrágomhoz kapni hirtelen. Kiléptem és lefelé indultam a lépcsőn. Hátamban éreztem tekintetét, hát visszafordultam. Ő pedig hangtalanul formálva a szavakat, ujjával az egyezményes jelet mutogatva küldte utánam: „ NB I-es feneked van!”
Mosolyogva feléje billentettem az említett testrészt és boldogan indultam haza.

A természetben de jó – 1. rész – Imádom a faszt

Barátnőm, Emese, egyben a munkatársam is, meginvitált a hét közepe táján a kis „hegyi” birtokukra, miután kiveséztük, hogy milyen gyönyörű idő is van, és hányféleképpen is lehetne azt eltölteni ahelyett, hogy a melóhelyen álmodozunk. Péntekre mindketten szabit vettünk ki, de a kora reggeli felkelő nap fénye már útközben talált minket. Emese férje Géza is, és az én párom, férjem Attila is csak este jönnek utánunk, mert ők viszont végiggürcölik a mai napot is.
Gyönyörű volt a „hegyre” vezető út kora reggel! Miután a főútról lekanyarodtunk, Emese autójával mentünk ki, egy hosszú, két oldalt erdővel szegélyezett úton haladtunk. Valami gyönyörű látvány a fák közt átszűrődő napfény, ahogy a kora reggeli párában játszik, az úton a fény-árnyék játéka, és már akkor a nagyon kellemes 18 fok… Az ember lányát ilyenkor olyan lelki nyugalom, olyan lelki gyönyör keríti a hatalmába… Néhány szépen rendben tartott telek mellett haladtunk el mire Emeséék birtokához jutottunk. Bekanyarodtunk, ahol aztán földbe gyökerezett a lábam, amint kiszálltam az autóból. A birtok sövénnyel körbevett, belülről alig lehet kilátni, mert a sövényen belül is számos gyümölcsfa zöldell, vagy virágzik gyönyörű kis ligetet alkotva… Előttem pedig egy takaros kis tetőteres, tornácos parasztházforma áll. Mindenhol rengeteg virág, madárcsicsrgés, néha kisebb rovarok zümmögése… Nagyokat haraptam a kora reggeli friss levegőből, és valami Földön túli béke és nyugalom szállt rám… Kipakoltunk az autóból és a ház túloldalán terpeszkedő hatalmas diófa alatt elhelyezett, kettévágott farönkökből kialakított kerti asztalhoz telepedtünk. Emese körbevezetett a házikóban is, ami egy igazi kis családi ház tulajdonképpen…
A gyönyörű hely és a friss levegő hatására úgy döntöttünk, hogy mindjárt meg is reggelizünk, közben pedig a panorámában gyönyörködtünk. Van látnivaló bőven, hiszen a birtok egy domb tetején terül el és hosszú kilométerekre ellátni minden irányba… Nem is olyan nagyon távolban még a Kis-Balaton is látható.
A délelőtt azzal telt, hogy kipucoltuk Emese zöldséges kertjéből a gazt (amit alig találtunk), aztán a gyorsan emelkedő hőmérséklet közepette lesétáltunk az alattunk található erdőbe. A szomszédos telkeket is bejárva, jó éhesen, a 29 fokban megizzadva tértünk vissza a házikóhoz. Gyorsan összedobtunk egy jó kis kolbászos paprikás krumplit, persze mondanom sem kell, bográcsban, és amíg az étel hűlt, ledobáltuk a ruháinkat éa a kerti hordózuhanyzó alá álltunk mindketten anyaszült meztelenül. Annyira elvarázsolt az a kellemes hely és az idő, hogy igazából meg sem lepődtem azon mennyire természetes, hogy a barátnőmmel együtt zuhanyozunk meztelenül a szabad ég alatt. Nevetgéltünk, locsoltuk egymást, majd Emese se szó, se beszéd tusfürdőt nyomott a tenyerébe és tetőtől talpig lecsutakolt… Nem hagyva ki sem a melleimet, sem a fenekemet, de még a vénuszdombom sem… egy kicsit fura érzés volt, mert én még azelőtt soha nem voltam nővel ilyen szoros kapcsolatban… A vizet elállította, és ahogy finoman mosta végig a testem, mögém került és a hónom alatt átnyúlva a melleimet gyúrta meg-megpöccintve a mellbimbóimat, amik természetesen lepattanni készültek. Nem tagadhatom, nagyon élveztem az érintését, ezért úgy döntöttem, hogy engedek, bármi is süljön ki ebből. Ő pedig egyre lentebb haladva csupa hab kezeivel a hasamat, majd az ölemet simogatta nagyon finoman…
Aztán a fenekem következett. Izgalmamban önkéntelenül egyik lábam kicsit felemeltem Emese pedig azonnal egy határozott mozdulattal fenekem alatt átnyúlva ölemre tette kezét és simogatott nagyon finoman. Én a zuhanyhordó állványába kapaszkodva kezdtem sóhajtozni, amikor éreztem, hogy Emese ujjai belémsiklanak könnyedén… Kis ideig finoman simogatta bensőm, aztán a fülembe suttogta:
– Jól van Viki, ez nagyon rendben lesz így… – és hirtelen megnyitotta a zuhanyt, ujjait pedig kirántotta belőlem. Én értetlenül nézve pihegtem a zuhogó víz alatt, Emese pedig rámkacsintva ebédelni invitált. Teljesen összezavarodtam, téglavörös arccal ültem az asztalhoz ebédelni. Nagyon szégyelltem magam, nem is mertem barátnőmre nézni. Mi volt ez? Mi történt?!
– Ne haragudj rám, de nem bírtam, hogy ne nyúljak hozzád… – szólt pár perc után Emese megtörve a kínos csöndet. – Gyönyörű vagy engem pedig elkapott a hév…
– Őszintén szólva nagyon jól esett – válaszoltam magamon meglepődve, hogy hirtelen kimondtam a gondolatot, ami egyfolytában a fejemben motoszkált – csak…
– Eddig még nem csináltál ilyet, igaz?
– Hát nem… – vallottam be.
– Viki… ugye lenne kedved kipróbálni?
Nagyon meglepődtem ezen az egyenes kérdésen.
– Uh… Azt hiszem én nagyon félek… tudod az elmúlt 22 évben mióta Attilával a házsságunk tart én nem voltam senki mással soha. –
Tényleg, kicsit belegondolva 44 éves vagyok, hetente kétszer járok edzőterembe, hogy formában tartsam magam, ahol sok férfi vesz körül, akik közül jónéhányan a fiaimmal lehetnek egyidősek, de igazából sosem jutott eszembe, hogy valaki mással lefeküdjek. Pedig ajánlatot kapok bőven a teremben is, a munkahelyen is…
– Én is csak nemrég csöppentem bele ebbe a helyzetbe – mondta aztán Emese elgondolkodva.
– Elmeséled? – kérdeztem félénken.
– Szívesen, de előbb vegyünk magunkra valamit – mosolyodott el barátnőm. Ekkor tudatosult csak bennem, hogy anyaszült meztelenül ücsörgünk az asztalnál! A házba futva gyorsan kikerestem a holmiaim közül a bikinimet, és magamra kaptam, aztán izgalomgombóccal a hasamban ültem vissza az asztalhoz. Előre izgultam Emese történetén, és be kell vallanom, nagyon kezdett is érdekelni a dolog.
Épphogy leültünk az asztalhoz, amikor autó kanyarodott be az udvarba és megállt a barátnőmé mellett. – A legjobbkor – dohogtam magamban. Emese nevelt fia Máté és egy számomra ismeretlen srác ugrottak ki a kocsiból. Emese mosolyogva, puszival üdvözölte mindkettőjüket.
– Szia Viki – köszönt Máté – ő itt a legjobb barátom Roland.
– Jó napokat, Roland vagyok – mutatkozott be amaz, és tréfásan sarkait összecsapva, kissé előrehajolva a kézfogás után kezet csókolt.
– Srácok jókor jöttetek, nemrég csináltunk egy kis kolbászos paprikás krumplit. Nem vagytok éhesek? – invitálta őket Emese.
– Éppenséggel bírnék falni valamit. Te Roland? – kérdezte Máté.
– Köszönöm elfogadom.
– Akkor asztalhoz mi pedig terítünk!
Bementünk Emesével a házba terítékekért, én meg közben magamban dúltam, miért is pont most jöttek ezek a fiúk, amikor annyira be vagyok indulva az előbbi események miatt.
Ebéd közben aztán a srácok elmesélték, hogy a Balaton partra tartanak egykori gimis osztályuk találkozójára, de még van idejük odaérni, ezért beugrottak meglátogatni minket. Közben Roland egyre másra dícsérgette a helyet, a környéket, a házat, sőt a házigazdát és a főztünket is. Kicsit morcos voltam az érkezésük miatt, ezért nagyon kezdett bőszíteni, hogy Roland már annyira túlzásba viszi a dicsérgetést, hogy szinte már udvarol barátnőmnek, aki az anyja lehetne. Na jó ő is igyekszik formában tartani magát, de az azért túlzás, hogy egy ilyen fiatal „siheder” szinte felfalja őt a szemével! Ekkor figyeltem fel csak arra, hogy Máté meg engem bámul és néha megjegyzést tesz a külcsínomra. „Látszik, hogy edzem, jó az alakom, milyen szép az a faragott tű, amivel feltűztem a hajam, kihangsúlyozza a nyakam szép ívét, jó színem van stb.” Hát ez meg mit képzel magáról! Egyre inkább zavarba jöttem, még az italomat is kidöntöttem az asztalra, amit nagy derültség követett a fiúk részéről. Már sajnáltam, sőt mérgelődtem, hogy az egyik legmerészebb bikinimet hoztam magammal, ami majdnem teljesen láttatni engedi a mellem. De hát nem számítottam ilyen társaságra. Csak a természetre és a barátainkra…
A lengedező szellő, a kicsi ruhafoszlány és mérgem megtette hatását, vagyis éreztem, hogy mellbimbóim ágaskodni kezdenek, bőröm pedig libabőrös lesz. A srácok egyre nyíltabban bámultak, úgyhogy gyorsan megkérdeztem, kérnek-e valamit inni, és már száguldottam is be a ház hűvösébe. – Ez nem lehet igaz, még a végén azt hiszik be vagyok indulva. – morogtam magamban félhangosan. Barátnőm lépett be utánam.
– Nem hiszik, hanem tudják kedvesem.- közölte velem mosolyogva.
– Mit? – kérdeztem hirtelen elveszítve a fonalat zavaromban.
– Hallgasd csak!
Az ablak mellé léptünk, persze úgy, hogy ne láthassanak minket a fiúk.
– Máté, nagyon jól néz ki a nevelőanyád!
– Tudom.
– Én a te helyedben már rég bepróbálkoztam volna nála – vigyorgott Roland.
– Nekem inkább a barátnője, Viki tetszik nagyon! Nagyon durván jól néz ki!
– Nagyon durva mind a kettő…
– De még mintha be is lenne indulva…
– Látom a szemed a pályán!
– Nehéz nem figyelni azokra a cickókra… mekkora élmény lenne jól megkefélni! – sóhajtotta Máté.
– Figyelj, itt az alkalom vaze! Próbáld meg! A környéken nincs senki!
– De persze! Szerinted hogy pofozna meg, ha hozzáérnék…?! Meg itt van Emese is…
– Bocs, de én szívesen bevállalnám az „anyád”! – mutatta a levegőben a kezeivel az idézőjelet a kajánul vigyorgó Roland.
– Dugulj már el te hülye! – förmedt rá Máté.
Visszahúzodtunk az ablaktól.
– Na mit szólsz? – kérdezte mosolyogva Emese.
– Pofátlanok!
– Ugyan! Fiatalkori álmodozás… – legyintett barátnőm. – Ami persze néha beteljesül… –
tette hozzá halkan, elmélázva.
– Tényleg – nyilallt belém az ötlet – hozzuk őket kicsit zavarba! Megérdemelnék! Benne vagy?
Barátnőm mindent értő mosollyal bólintott, és ezzel megkezdtük a hadviselést.
Csípőnket erősen ringatva tértünk vissza egy tálca üdítővel az előbb élénken beszélgető, majd hirtelen elhallgató srácokhoz. Barátnőm Roland mögé lépett és úgy tette az asztalra az italt, hogy a mellét hozzányomta a fejéhez. Roland megmerevedett, láttam arcán a zavarát. Előbbi lazasága hirtelen semmivé foszlott. Ezen felbátorodva odaléptem Mátéhoz, közben a combom hozzásimítottam az övéhez és kezébe adtam az üdítőt úgy, hogy ujjaimmal megsímogattam az övéit. Máté kicsit értetlenül mosolygott vissza rám, ahogy leültem vele szemben.
– Ez nagyon finom hideg – nyögte Roland elkerekedett szemekkel, amikor barátnőm közvetlen mellé telepedett a padra.
– Ezután a finom füstölt ebéd után tényleg nagyon jól esik – mondta Máté.
Szemébe nézve, mosolyogva karjaimat keresztbe fontam mellkasomon így összeszorítva és kiemelve melleim. Ő elkerekedett szemekkel bámult, azonban nem láttam bennük zavart, inkább… ravaszkásan elmosolyodott… mintha felfedezte volna kis játékomat? Na neeem, az lehetetlen! Honnan tudná ez a kis nyikhaj?! Hiszen még semmit sem csináltunk!…
Hirtelen egy kis fuvallat levitte az asztalról Máté szalvétáját. Gyorsan utánaléptem és hátat fordítva, fenekemet direkt pucsítva lehajoltam érte. Aztán megfordultam, de milyen szerencsétlen vagyok, újra kiesett a kezemből a szalvéta, hát újra lehajoltam érte. Lassan álltam föl magamon érezve minden szempárt, ahogy kiselőadásomat lesik. Roland elkerekedett szemekkel bámulta a bikiniből majdnem kiugró melleimet, és egy pillanatra figyeltem csak, de mintha Emese keze Roland combján lett volna?!. Mátéra mosolyogtam és visszaadtam a szalvétáját.
– Jaj köszi, nem kellett volna… – nézett a szemembe és mosolygott.
Kicsit értetlenül nézhettem rá, mert még nagyobb mosolyra húzta száját. Arra a mindent tudó mosolyra. Na neeem, nem „bukhattam le” ilyen gyorsan! Mit vigyorog ez itt nekem?! Ez a fiatal kis tudatlan nem jöhetett rá semmire!
– Roland nincs kedved körülnézni a birtokon? Úgyis először jársz itt. – kérdezte hirtelen barátnőm.
– Dd… de…
– Akkor gyere!
Legnagyobb megrökönyödésemre Emese kézen fogta Rolandot és elindultak a sövény felé.
– Mi… nem megyünk? – kérdeztem csodálkozástól elkerekedett szemekkel a még mindig vigyorgó Mátétól.
– Nekem most nincs kedvem mászkálni. Jól belaktam a legszebb szakácsnő menüjével – és leplezetlenül bámulva belekortyolt az üdítőjébe.
Zavarodottan barátnőmék után fordultam volna, de már eltűntek a ház mögött, és valahogy az volt hirtelen az érzésem, hogy nem is akarnák, hogy utánuk menjek… ezt megerősítve még egy hangfoszlány jutott el hozzám a levegőben.
– … és fedezd fel a dombokat és lankákat!
Még hallottam, hogy Roland nyökög valamit, de már nem értettem. A vigyorgó Mátéra néztem. Bár ő itt házigazda, vagy mi, de azt hiszem bunkóság lenne őt egyedül itthagyni. Azonban most, hogy barátnőm tekereg valamerre inamba szállt a bátorságom.
– Én elmosogatok addig… – nyögtem.
– Meddig?
– Hát…pfff… na megyek.
Leszedtem az asztalt miközben Máté egy pillanatra sem vette le rólam a szemét. Szemem sarkából láttam, hogy mustrálgatja a fenekem, a combom. Egyre inkább zavart a viselkedése. Besiettem a házba. Bőszített ez a pofátlanság, ugyanakkor teljesen meg voltam ijedve. Pedig ez csak egy gyerek! Na egy igazán jóképű és sportos, de akkor is csak egy gyerek. Hány éves is? Mit mondott Emese? 22, 23? Valahogy így… Ne hülyéskedj már Viki, csak nem ijedsz meg egy gyerektől! Akinek az anyja is lehetnél akár… Épp öblögetés után a tányérokat raktam a szárítóba, amikor megéreztem, hogy valaki áll mögöttem. Úgy elbeszélgettem magammal, hogy nem vettem észre, Máté bejött-e. Hirtelen megmerevedtem. Nem mertem megfordulni, szívem a torkomban dobogott. Nagyon megijedtem, most mi történik…?
Éreztem, ahogy egy kéz kibontja a kontyba fogott hajam, és az leomlik egészen a hátam közepéig.
– Gyönyörű a hajad… és nagyon finom illata van – suttogott Máté a fülembe pont úgy, mint a nevelőanyja egy jó másfél órával ezelőtt.
Összerezzentem, amikor elhúzta a hajam és a nyakamba csókolt finoman. Megremegtem, de nagyon jól esett. Nem ellenkeztem, ő pedig tovább csókolta a nyakam, keze pedig a csípőmre tette leheletfinoman. Hirtelen újra lúdbőrzött a karom. – Ez a fiatal srác megborzongat – futott végig az agyamon. Még mindig nem mertem megfordulni, pedig tiltakoznom kéne… Ahogy a nyakamat és a vállamat csókolgatta hozzámsimult, és meztelen bőrét éreztem a hátamon. – Tehát poló nélkül van – észrevételeztem még mindig ijedten. Keze lassan vándorútra indult. Csípőmről lassan a hasamra vándorolt, majd a melleim következtek. Én továbbra sem fordultam meg csak mereven támaszkodtam, és lélegzetvisszafojtva élveztem, mit tesz velem ez a gyerek. Próbáltam titkolni izgalmam, mellbimbóm azonban egyre keményedett, elárulva, hogy egyre jobban beindulok. Éreztem, hogy odalenn is nedvesedem. Már letettem arról, hogy megforduljak és felpofozzam a srácot, pedig e dacos gondolat megszületett bennem. Nagyon finoman simogatott és csókolta a nyakam, a vállam, a hátam. – Lökd el, LÖKD EL!!- viaskodtam magammal… A bikiniből egész egyszerűen kiemelte a mellem és gyúrta-gyúrta finoman. Behúnytam a szemem, ahogy egyik kezével mellbimbóm vette kezelésbe, a másikkal pedig a fenekem kezdte simogatni. A mosogató peremébe kapaszkodva toltam ki önkéntelenül a fenekem és akárcsak délelőtt a zuhanyzó alatt, az egyik lábam kicsit felemeltem. Ő visszanyomta a lábam a másik mellé és lassan, a fenekem csókolgatása közben, lehúzta rólam a bugyim. – Úristen, mit csinálok?!… Aztán lábam visszaemelte óvatosan az előbbi pozícióba, kezével pedig visszatért kőkemény mellbimbóm becézgetéséhez. Másik kezével fenekem alatt előrenyúlva kezdte simogatni ölem, ujjai szinte azonnal a forróságba merültek. Lélegzetvisszafojtva, néha nagyot sóhajtva élveztem ahogy ujjai lassan dolgoznak bennem, aztán egyik ujja rátalált csiklómra. A levegő hirtelen kiszakadt belőlem és hangosan, egyre szaporábban sóhajtozva remegni kezdtem ahogy körözni kezdett rajta.
– Ezt már szeretem kincsem! – súgta a fülembe.
Úristen! Kincsemnek nevezett…! Ezek szerint már régóta tetszhettem neki. Senkit nem neveznek csak úgy Kincsemnek! Bár ez csak egy kaland és biztos még inkább hatni akar rám…. Viszont nagyon durván jó…!
Ellépett mögülem, és én kíváncsian vártam mi következik. Vajon ez a gyerek most meg is kefél? Micsoda hülyeség, persze, hogy megkefél… ha már ennyire felizgatott… Épp meg akartam fordulni amikor éreztem, hogy finoman a csípőmnél fogva közelebb húz magához. Én még mindig a mosogató peremére támaszkodva engedelmesen hátrébb léptem és felkínáltam magam. Hangosan felnyögtem amikor megéreztem ahogy makkja szétfeszíti szeméremajkaimat és belém csúszik… Lassan, fokozatosan vezette be magát. Valami Őrületes volt… Nagyon vastag vesszőt éreztem magamban, ahogy nyomakodik egyre beljebb és beljebb… Rámdőlt, megmarkolta melleimet és miközben gyúrta őket mozogni kezdett bennem. Megint mondom őrületes volt ahogy vastag dorongja ki-be járt bennem, nyögdécselve élveztem. Kis idő után szabadon engedte melleim és felegyenesedve, a csípőmbe kapaszkodva gyorsabb tempóra váltott. Ha lehet még jobban felizgatott, hogy hallottam a csattogó hangokat, amint Máté öle a fenekemhez csapódott keményen. Így lökött ritmusosan, miközben átvillant rajtam, hogy nem lehet kezdő a srác. Nem lehet kezdő, aki ilyen rutinnal kezel egy asszonyi testet. Mmmmmhh… Lassabb tempóra váltott, és éreztem ahogy hosszú hajam a kezére tekeri. Sejtettem mi fog következni, ezért fejemet hátrafeszítettem, fenekem még jobban kitoltam, amennyire csak tudtam… Máté most nagyon gyorsan kezdett el mozogni, miközben hajamat húzta. Fenekem hangosan csattogott, ahogy vadul lökött , melleim néha neki ütödtek a mosogatónak, de nem érdekelt, mert nagyon élveztem ahogy ez a vastag farok tombol bennem. – Ez a gyerek, ez a vastag farkú gyerek most jól megcsinál! – Csak ez járt a fejemben, miközben egyik kezével a csípőmbe kapaszkodva, másikkal a hajamat egyre erősebben húzva, hogy már fájt, kefélt és kefélt. A fájdalomtól és az élvezettől kiabáltam, ziháltam, ami neki nagyon tetszhetett, mert egyre vadabbul kefélt, a mosogatót a helyéből kimozdítva alig tudtam ellentartani magam vad lökéseinek.
– Úúúú…Végre megvagy… Itt van, mind a tiéd…! – hörögte, mikor megfeszült, farka lüktetni kezdett bennem, szinte felkent a mosogatóra és éreztem, ahogy telepumpál…
Szerintem percekig tartott amíg minden egyes lökésnél vadul belém vágta magát, és én kiabáltam, nyögtem… Majd egyre lassulva aztán kihúzta belőlem lankadó farkát… Mindketten csak lihegtünk… én pedig nem akartam elhinni, hogy, ha már hagytam magam, ottmaradtam kielégítetlenül… Nagy nehezen megfordultam.
– Ugye nem akarod azt mondani, hogy ezek után én itt maradok így?! Na neeem hapsikám ennyivel nem úszod meg!
Összeszedtem magam, kézen fogtam a pihegő srácot és a zuhanyhordóhoz vezettem. Megnyitottam a vizet és aláálltunk mindketten. A langyuló vízsugár alatt állva tudatosult csak bennem, hogy megint a szabad ég alatt vagyok anyaszült meztelenül, sőt egy fiatal sráccal ölelkezem éppen.
– Gyere menjünk vissza! – utasítottam. Átvettem az irányítást. El akartam élvezni! Méghozzá ezen a vastag dorongon!
– Jó csak igyunk előbb valamit! – kérte Máté.
– Okés, ennyi pihenőt engedélyezek – így hát az asztalhoz telepedtünk egymás mellé.
– Fantasztikus nő vagy…! – nézett rám.
– Köszönöm! Te meg fantasztikus srác.
Egyik lábam átlendítve a padon szembe ültem vele és kérés nélkül ő is ezt tette. Tudtuk mindketten mi fog következni. Most vettem csak szemügyre félmerev szerszámát. Jól éreztem a méretét… Szemébe néztem és kezembe vettem. Szemeztünk egymással közben kézzel kezdtem el izgatni, szerettem volna mihamarabb újra magamban érezni. Amint újra keményedett hátrébb csúsztam és odahajoltam, hogy közelről is szemügyre vehessem a dorongot. Nagyon tetszettek a duzzadó erek és a finom férfiillat. Finoman ajkaim közé engedtem majd kivettem. Máté nagyot sóhajtott folytattam hát a kényeztetést. Lassan csúsztattam ajkaim közé egyre mélyebben számba fogadva, de ügyelve, hogy mindent láthasson, ha akar. Hátra is dőlt és kéjesen figyelte ahogy lassan bólogatok rajta. Néha kicsit megszívtam. Aztán félig a számba engedve finoman ráharaptam. Felszisszent.
– Hsszzz… Őrjítően jól csinálod…
Kőkeményen feszült a számban. Fogaimat nagyon finoman végighúztam rajta egész a makkjáig, amit aztán ajkaimmal kezdtem el ütemesen izgatni. Aztán újra a számba engedtem és a ritmust tartva bólogattam. Mit mondjak, nagyon élveztem a játékot. Ilyen vastagság még nem járt soha a számban.
Teljesen felizgulva már szinte megvesztem, hogy végre beleüljek.. Felálltam hát és rá akartam ereszkedni, de Máté az asztal szélére ültetett maga elé és határozottan belenyalt pinámba. Kicsit hátradőlve megtámaszkodtam az asztalon és sóhajtozva figyeltem, ahogy nyalogatja a szeméremajkaimat, s nyelvével felfedezi pinusom minden kis rejtett zugát. Nyelve mellett két ujját is belém tolta, de nem húzogatta ki-be, hanem ott benn hüvelyemben matatott velük őrületes élvezetet okozva ezzel nekem. Csípőm meg megemelgetve élveztem, ahogy a szájával, nyelvével kényeztet. Ez a srác valahol nagy gyakorlatot szerzett már, vagy csak nagyon szerette az orális szexet nem tudom, de őrületesen jól csinálta. Szájával csücsörítve ajkaival simogatta a csiklóm, majd nyelvével vette kezelésbe. Én meg fel-felnyögve, fejét néha a combjaim közé szorítva, néha a lehető legszélesebb terpeszben egész testemben remegve, csípőmet időnként vadul dobálva élveztem a játékát. Valami eszméletlen nyelvmunkát végzett…!
– Elééééég…! – szakadt ki belőlem. – Nem akarom tovább ezt – ziháltam. – Bele akarok ülni!
Erre Máté az asztalnak, és nekem hátat fordítva, az asztallapra lazán felkönyökölve kínálta meredező dákóját használatra. Letámolyogtam az asztalról és szemem le nem véve a csodálatos darabról keresztülléptem felette, nyílásomhoz igazítottam és egy hosszú, elégedett sóhajjal kísérve teljes hosszában ráengedtem magam… VÉGREEE! Csak ezt akartam, mióta a konyhában nekem esett!… Nem mozdultam, csak csukott szemmel, remegő, kitágult orrcimpákkal élveztem a vastagságát magamban. Máté csupán az izmait használva néha megmozgatta magát bennem. Ezt nagyon élveztem. Újabb hangos sóhajjal kísérve aztán remegve mozogni kezdtem lassan… Fel, majd le, fel, majd le… Tudom ismétlem magam, de eszméletlenül élveztem. Élveztem ahogy teljesen kitölti a bensőm. Könnyedén csúszkáltam rajta, mégis szinte éreztem minden kis domborulatát. A vége valahol a gyomromban kellett, hogy legyen, hüvelyem pedig teljesen szétfeszítve. Magam mögött Máté combján megtámaszkodva csípőmmel előre hátra mozogtam, miközben tövig bennem feszült. Kemény lett, mint a kő. Majd felváltva, hangos nyögéseim kíséretében hol körkörös mozdulatokat téve tekertem csípőm a dorongon, hol lovaglómozgást végezve élvezkedtem a rúdon.
– Gyerünk, élvezz ribanc!
Hirtelen megmerevedtem. Mit mondott?! Tágra nyílt szemekkel, levegőt visszafojtva néztem rá. Ő kajánul vigyorgott. Megmozdította magát bennem, mire kiszakadt belőlem a beszorított levegőm. Nem tudtam neki ellenállni, nem voltam képes rá. Egy nagyot lökött rajtam, mire torkomból felszakadt a következő artikulálatlan nyögés. Még mindig a combján támaszkodva vadul emelgetni kezdtem a csípőm és igyekeztem erősen szorítani őt a hüvelyemmel. Kéjes elégedettséggel töltött el, hogy szinte az első két-három mozdulat után egyre ködösödő tekintetén láttam, próbálja magát keményen tartani. Vajmi kevés sikerrel… ő is nyögni kezdett. Azért én is tudok „szenvedést” okozni!
– Ez az, csináld ribanc!
Újra megálltam és szememmel szikrákat szórva néztem vigyorgó arcába. Mit gondol ez, kivel beszél?! Ő újra lökött egyet rajtam én újra artikulálatlanul felnyögtem. Rájöttem kivel beszél… Aztán próbáltam búgó hangon megszólalni:
– A Kincsem jobban tetszett…
Szemei érezhetően ellágyultak kissé.
– Tetszett…?
Bólintottam. Erre arcom végigsimítva a hajamba túrt, magához húzott és megcsókolt. Meglepetésemben elkerekedett szemekkel bámultam az ő csukott szemeit, miközben puha ajkai az enyémet simogatták. Önkéntelenül kinyitottam a szám. Magához ölelt szorosan, izzadt testünk egymáshoz tapadt, forró bőre égette bimbóimat és éreztem, ahogy finoman megharapja a felső ajkam. Aztán nyelvével finoman végigszánkázott előbb felső, majd alsó ajkamon, és már bebocsájtást is kért a számba. Behunytam a szemem és utat engedtem a finom követelőzőnek, aki azonnal rátalált párjára és finoman simogatni kezdte azt. Aztán én is magamra eszméltem és nyelveink vad csatába kezdtek. Számat az övére szorítottam és vadul csókoltuk egymást, mint akik erre várnak időtlen idők óta… Csakhamar kifogytunk a szuszból és egymás arcába lihegve, zihálva, egymást falva kapkodtunk levegő után… Lassú lovaglómozgásba kezdtem újra. Ha lehet még jobban éreztem keménységét. Egyre jobban felizgatott, ahogy egymáshoz tapadva, dorongján mozogva, azt teljesen magamba fogadva csiklóm folyamatosan Máté öléhez dörzsölődött, s éreztem, lassan elindulok a beteljesülés felé… Nem törődtem én már semmivel, izgalmam egyre jobban felkorbácsolódva őrülten csókoltam, faltam Máté ajkait. Aztán ahogy izgalmam a tetőfoka felé közeledett szabadulni akartam a hangosan lihegő, nyögő, egymás szájába ziháló csókból, de Máté nem engedett, szorosan tartott, csak csípőmmel tudtam vadul mozogni rajta… Aztán megérezte, melyik pillanatban kell engednie. Hüvelyem szorosan ráfonódott Máté őrületes, vastag szerszámára, ölemből elindult a remegés végigcikázva gerincem mentén testemen és Máté épphogy szabadulni engedett a csókból, arcom az égre emelve, hangosan zihálva értem a csúcsra… Életem egyik legnagyobb orgazmusa tört rám… Egész testemben remegtem, szó szerint szinte sikítottam minden légvételnél, azt hiszem nem is voltam magamnál teljesen. Görcsösen kapkodtam levegő után, Máté pedig keményen, feszesen tartotta magát, és hagyta, hadd mozogjak úgy, ahogy nekem jól esik… remegve nagyon keményen vágtam magam a dorongjára, teljesen felnyársaltam magam. Szinte szétrepedtem, és talán fájt is kicsit ez az önkívület, de nem akartam, hogy befejeződjön…! Máté újra csókolt, ahogy kicsit csillapodtam, s ezzel sikerült elhúznia az orgazmusom…
Hosszú percek múltán vállára hajtottam fejem és csak lihegtem, lihegtem és nevetni volt kedvem! Nagyon boldog voltam, egész testem elernyedett, és Máté simogatott finoman, szinte szerelmesen bújtunk egymáshoz.
– Ez nagyon jól esett! – súgtam a fülébe nyakát átölelve. – Már nagyon kellett…!
– Viszont most én mondom, hogy ezzel még nincs vége… – súgta és megmozdította még mindig bennem feszülő dorongját.
Boldogan csillogó szemekkel néztem rá. Miközben leemelt magáról finoman, megcsókolt.
– Tudsz járni? – kérdezte kajánul vigyorogva.
– Megpróbálok…
– Akkor gyere menjünk be!
Kézen fogott és én remegő lábakkal, rogyadozva indultam el. Jókat derült rajtam, én pedig játékosan meg-meglegyintettem a vállát. A tetőtérbe vezető lépcső felé vezetett, és ahogy elhaladtunk a földszinti szoba becsukott ajtaja előtt félreértelmezhetetlen hangokat hallottunk. Emese hangosan, szaporán nyögdécselt. Egymásra néztünk és boldog, hangos nevetésben törtünk ki.
– Mindennek… ti vagytok… a… ooooohh… OKAIII…! – kiabált ránk barátnőm, ahogy meghallotta az ajtó előtt a nevetésünk.
Most már dőltünk a röhögéstől. Aztán Máté ismét kézen fogott és nevetgélve maga után húzott a tetőtérbe. A lépcső egy hangulatos kis, fenyőbútorokkal, közepén egy régi francia ággyal berendezett szobába vezetett. Ahogy felértünk, egymásra néztünk és újra röhögésben törtünk ki. Percekig tartott mire csillapodtunk kissé.
– Gyönyörű vagy! – lépett ekkor hozzám Máté és hajamat simogatva, újra magához húzott és megcsókolt.
Szerelmesen, ez a legjobb szó rá, szóval szerelmesen bújtunk egymáshoz és csókoltuk egymást finoman. Máté a az ágyhoz tolt lassan és gyengéden ráfektetett. Fölém ereszkedett, meredező dorongját éreztem, amint szélesre tárt combjaim közt szeméremajkaimhoz feszül. De nem hatolt belém, hanem csókolt finoman. Végighaladt nyakamon, majd a dekoltázsom után a melleimet simogatta és csókolta körbe, egyre szűkülő körökben. Végül megállapodott egyik mellbimbómnál és előbb nyelvével körözött rajta, majd szájába véve kezdte harapni, szívni. Ezt nagyon szeretem és kezdtem újra beindulni. Melleim becézgetése közben fenekemet és combomat, oldalamat simogatta, én pedig csípőmet emelgetve a szétnyíló, nedves szeméremajkaimmal simogattam meredező dákóját teljes hosszában. Így minden mozdulatnál a teljes hosszában nekem feszülő farka folyamatosan izgatta csiklóm, amitől teljesen beindultam. Hangosan sóhajtoztam, nyögtem, de Máté is hangot adott élvezetének. Aztán megmarkolta fenekem, kicsit felemelt az ágyról és minden segítség nélkül dorongját ajkaimnak szegezte és belémtolta magát. Hangosan felnyögtem, ahogy újra szétfeszítette barlangom… Lassan mozgott bennem, közben mellém könyökölve rám hajolt és újra csókolt… Az valami eszméletlen érzés, ahogy a kéjdorong mozog benned, közben a partnered csókol szerelmesen… Farkát időnként makkja csúcsáig kihúzta aztán hirtelen tövig vágta belém. Minden ilyen mély lökésnél belepasszírozott az ágyba, én meg csak hangosan, artikulálatlanul nyögtem és élveztem. Élveztem, hogy bármit tehet velem ez a „gyerek”.
Aztán Máté kihúzta magát belőlem, és mellém feküdt.
– Gyere felülre! – kérte.
Én engedelmesen fölé kerekedtem, és magamba csúsztattam. Boldogan figyeltem, ahogy behunyt szemekkel ő is hangosan nyögdécselve élvezi játékomat. Mellkasára támaszkodva lovagoltam rajta. Időnként csípőmet megtekertem, hogy jobban érezzem, ahogy szétfeszít, és méhemet ostromolja. Felültem egyenesen, mire kinyitotta szemét.
– Simogasd magad! – kérte.
Én engedelmesen tenyerembe vettem melleimet, miközben ő combomat és fenekemet simogatta. Szemeibe nézve mozogtam rajta előre hátra, miközben mellbimbóimmal játszottam. Viszonylag ritkán csináltam ilyet, pedig nagyon izgatott. Szeretem magam simogatni, de mindig meghagyom ezt a férjemnek. Most viszont itt lovagolok egy vadidegen srácon(!), és nagyon élvezem, hogy mutogathatom neki magam. És nagyon élvezem, hogy azt tesz velem, amit akar.
Ujjaimmal dörzsölgettem kőkemény bimbóimat, közben egyre ködösebb tekintettel nyögve, sóhajtozva mozogtam és élveztem Máté keményen feszülő vastag dorongját… Aztán ráhajoltam és mellem határozottan a szájába adtam. Ő azonnal mohón szívni kezdte, másikat pedig erősen gyúrni. Szabad kezével átkarolta derekam és biztosan tartva vad tempóba kezdett alattam… Fejemet hátravetve, hangosan nyögve élveztem Máté vágtáját. Minden lökésnél méhem ostromolta, nagyon mélyen hatolt belém és vágtájával egyetemben egyre hangosabban haladtam újra az orgazmus felé… De hirtelen leállt és leszállított magáról. Én elgyengülve, becsukott szemekkel, kicsit csalódottan terültem el mellette. – Már megint elment pont a vég előtt itthagyva engem?! – kezdtem dohogni magamban, de azonnal szélesre tártam a combjaim, amikor megéreztem dorongját barlangom bejáratánál. Hálásan néztem fel rá, amikor tövig belém vágta magát újra az ágyba passzírozva. Lábaim a vállára támasztva, fenekembe, combomba keményen kapaszkodva lökött nagyon durván. Már nem létezett számomra más világ, csak az élvezet világa.
Kezem az ágy fejvégének támasztva tartottam magam a kemény lökések közepette és semmit nem halottam már saját hangomon kívül. Melleim ugráltak, körbe-körbe jártak, ahogy Máté keményen tekerte a csípőjét időnként, majd lábaimat széttárva hirtelen rámzuhant és egyik bimbóm a szájába véve erősen szívni kezdte azt… Hirtelen belémszorult a levegő, testem ívbe feszült, ahogy a mellem szívta… Néhány eszméletvesztéses másodperc után sikítottam ahogy kifért… rámtört az orgazmus… Máté szájából nagy, de kéjes fájdalommal kísérve kiszakadt a mellem, és újra csatlakozott párjához a vad ugrálásban… Már nem tudtam ellen tartani magam a vehemenciájának, kezemmel vadul szorítva öleltem próbálván magamhoz szorítani, miközben a kéj olyan hullámai törtek rám, amilyeneket csak ritkán tapasztaltam… Hüvelyem fájdalmas gyönyörgörcsökbe rándulva szorította Mátét… aki viszont egy pillanatra sem hagyta abba a mozgást, és nagyon keményen, nagyon gyors ütemben kefélt tovább még nagyobb élvezetet okozva ezzel… Hosszú, elnyújtott percek múlva kezdtem csak a körülöttem lévő világot újra érzékelni… Máté kicsit sem lassított, a vad tempó közepette próbáltam a szemébe nézni, és legnagyobb megelégedésemre láthattam miként hatalmasodik el rajta a kéj… Éreztem ahogy teste görcsbe rándulva, könyörtelenül a saját élvezetét hajszolja… Aztán hörögve, szinte a gyomromig hatolva tövig vágja belém magát, és én teljesen magamba fogadva, hangosan nyögve, karjaimmal, derekára font lábaimmal a lehető legmélyebbre magamba húzva, hüvelyemmel erősen szorítva segítem őt a csúcsra…
Érzem, amikor görcsös lökései közepette elárasztja méhemet forró spermájával, ami aztán az én gyönyörnedveimmel keveredve a folyamatos mozgás miatt kilökődik belőlem és fenekemen lefolyva mindent benedvesít alattam… Földöntúli örömmel töltött el, hogy ekkora élvezetet okozhattam ennek a gyereknek, aki még mindig hangosan zihálva szorít magához, és csókolja a nyakam, a vállam… Még amikor a mozgást már abbahagyta sem szállt ki belőlem, és jó is volt, mert éreztem, ahogy még mindig lüktet bennem… és feszít… Csak öleltük egymást szó nélkül…
Aztán amikor lemászott rólam remegve, az oldalamra fordulva szorosan az ölébe csúsztam. Ő átkarolt, egyik mellem a tenyerébe vette én pedig teljesen kimerülve, de boldogan elaludtam.

Az első leszbikus élményem anyámmal

Az első leszbikus élményem 16 éves koromban esett meg velem. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy így fognak alakulni a dolgok. Pontosan ennél az esetnél veszettem el a szüzességemet is. De, hogy kivel? Azt máris megtudhatod, ha elolvasod a sztorimat. Az egész Siófokon történt. (Azóta ez a kedvenc városom)
Meleg nyár volt. A család – Apu, anyu, öcsi és én – lenn volt a nudi strandon és élveztük a napot, vizet meg jókat nézelődtünk. (Amióta eszemet tudom, mindígis nudi strandra játunk. Nyitott felfogásban lettünk nevelve.) Egyik nap aztán úgy délután egy fele Én megelégeltem a strandot és bejelentettem a családnak, hogy megyek vissza a szállodába hüssölni. A megdöbbent arcokat látni kellett volna. Végre nyaralhatunk együtt, itt a starnd, a balcsi és ere az a csajszi megy a szállodába hüssölni. Persze magyarázkodni azt kellett, de az érveim amikat kitaláltam olyan
jól sikeredtek, hogy végül anyu is elindult velem vissza. Apuék persze, nem jöttek. Sőt kijelentették, hogy este 10-nél előbb nem is jönnek fel. Felöltöztünk és rövid gyaloglás és liftezés után máris a hüvös szállodai szobában voltunk.
– Na végre egy kis hüvös! Már kezdett az agyam felforrni! – szólaltam meg.
– Na igen, de ez várható egy strandon.
– Na jó. Anya! Segíts behúzni a sötétítőket. Túl nagy itt a forróság. Legalább hüvös lesz.
– Rendben. – s azzal elkezdtük a sötétítőket behuzogatni.
A behuzogatás után elmentem a fürdőbe és lezuhanyoztam magam. Mivel nyitottan voltunk nevelve nem vettem fel semmit. Aztán anya is elment lezuhanyzott. Mire visszatért én meztelenül már elnyúltam az ágyon és pihiztem.
– Na mi van Te már henyélsz? – kérdezte.
– Igen. Gyere Te is, feküdj le! Lazíts! Most nem kell semmit csinálnod. Rád fér egy kis lazítás.
– Jövök, vigyázz! – nevetett, s azzal anya lefeküdt mellém.
Anyán sem volt semmi. Anya jól tartotta magát. Ő tipikusan az a nő volt, aki után az utcán megfordultak a férfiak. Barna haj, kerek mellek, feszes popsi, borotvált punci. Na nem mintha Én elmaradtam volna tőle. Én is örököltem tőle ezeket a tulajdonságokat. Már 16 évesen is nagyon jól néztem ki. Igaz nekem nem volt leborotválva a puncim.
De térjünk vissza a történethez.
Kinosan feszült csend uralkodott a levegőben. Éreztem, hogy anya valamit mondani akar.
– Na kivele! – szólaltam meg.
– Mivel?
– Ne tetesd magad! Tudom, hogy valamiről beszélgetni akarsz!
– Oké, oké. Nyertél. Tényleg beszélgetni akarok veled!
– Miről?
– Tulajdonképpen eljött az idő a felvilágosításra.
– Na neeee! Ugye Te nem akarsz a szexről beszélgetni velem?
– De igen! Az amit az iskolában tanultok az édeskevés.
– Anya! Kérlek!
– Nincs semmi kérlek! Most van idő a beszélgetésre és meg is ragadom. Ellenkezni hiábavaló!
– Na jó! Essünk túl rajta!
S azzal elkezdődött a beszélgetés. Nehezen, nyögvenyelősen indult, de aztán egész jól elbeszélgettünk. Nem mintha szükség lett volna rá, de anya tanácsaira érdemes volt mindíg legalább fél füllel odafigyelni. Így kiveséztünk mindent amit csak lehetett. Végül csak befejeződött. Egyszerre csend lett a szobában. Kínos csend. Aztán mintha csak egy vulkán tört volna ki, egyszerre kezdtünk el nevetni. Vagy öt percen keresztül nevettünk egyfolytában.
– Most nem menekülsz! – szólt diadalittasan anya és azzal elkezdett csiklandozni. Na persze engem sem kellett félteni és azonnal védekezni kezdtem, majd ellentámadásba lendültem. Ott birkóztunk anyuval teljesen meztelenen. Végül is hosszas birkózás után anyu nyert. Letepert, rámült és közben lefogta a kezem. Akkor kezdetem el gondolkodni az előző beszélgetés hatására a leszbikusokról. Kérdések merültek fel bennem. Két nő egymáshoz simul és szeretkezik? Hogyan, miként?
– Valami baj van? – kérdezte továbbra is rámülve és leszorítva.
– Á, csak eszembe jutott néhány kérdés a beszélgetésünkkel kapcsolatban.
– Na, mondd! Kivele! – továbbra sem engedve engem el.
– A leszbikusokról. Két nő egymáshoz simul és szeretkezik? Hogyan, miként? Jó ez? Tilos?
– Kiváncsi vagy a leszbikus dolgokra? Nos, a dolog nem igazán elfogadott a mai társadalomban, de nem szükségszerűen rossz. Mint ahogy a homoszexualitás és a biszexualitás sem.
– De anya! Egy sráccal csókolózni más! – vágtam közbe.
– Miért más? Talán próbáltad már lánnyal? -kérdezte.
– Nem. Így nincs is összehasonlítási alapom sem. Csak kiváncsi vagyok.
– Értem, szóval érdekel! Kíváncsi vagy? – s még mindíg nem engedvén el engem, közelebb hajolt az arcomhoz.
– Igen, kiváncsi vagyok! – feleltem.
– Akkor figyelj! – s azzal anyu puszilgatni kezdett. Elsőként a homlokom, arcom, majd pedig a füleimet kezdte el harapdálni finoman.
Megborzongtam. Ismeretlen erő kerített hatalmába. Jóleső melegség árasztott el. Tudtam, hogy amit anya csinál, az tilos, de mégsem tudtam neki ellenállni. Nagyon finoman csinálta amit csinált. (S a másik fele az igazságnak, hogy kiváncsiság teljesen befűtött.)
Anyu miután észrevette, hogy nem állok ellent neki, a füleimtől elkezdett araszolni a szám felé. Szépen lassan araszolt, majd miután elérte a számat megpuszilta azt. Aztán kidugta a nyelvét és nyalogatni kezdte a számat. Önkéntelenül is nyilt a szám és máris csókolózni kezdtünk. Éreztem, hogy anya nyelve a számba hatol és keresi a nyelvem. Én pedig jóleső érzéssel adtam a nyelvem a nyelvének. Közben anya elengedte a jobb kezem. Az így felszabaduló bal kezével elkezdett a csókolózás közben simogatni. Elsőként az arcom, nyakam, vállam míg el nem érte a mellem. Aztán elkezdte simogatni a mellemet is. Először csak körbe – körbe haladt, aztán egyre beljebb ment
a mellbimbóm felé, míg el nem érte. Ekkor elkezdte finoman morzsolgatni. Pár pillanat múlva megint megrohant a melegség, ahogy csókolt és dörzsölgette a mellbimbóm. Annyira finom volt, hogy én is elkezdtem anya kemény mellét simogatni és a mellbimbóit morzsolgatni. Így csókolóztunk hosszú perceken át, míg egyszer csak szétvált az ajkunk.
– Na most már van összehasonlítási alapod! – jegyezte meg anya. – De ami itt most történt az soha-soha nem derülhet ki! Megértettük egymást?
– Anya! Lehetek őszinte! Csodás volt. Ezzel azt hiszem mindent elmondtam. Te vagy a legjobb nő és anya a világon.
– Na erről többet ne essék szó! Azért meg kell hagyni, nagyon jól nézel ki! Sokan megirigyelhetik a tested a strandon! Na jó. Most gyorsan leborotválom magam! Segítesz?
– Aha! Mit hozzak? -kérdeztem.
– A fürdőből apád habját, egy törölközőt, a balzsamomat meg a zöldnyelű pengét.- szólt az utasítás.
Én pedig elrohantam be a fürdőbe és hoztam a kért dolgokat. Anya leterítette az ágy sarkára a törölközőt, majd ráült terpeszben. Kinyomtott a kezébe egy kis habot, majd elkezdte a punciját bekenni vele. Mikor már jó habos volt elővette a pengét és módszeresen elkezdte a punciját borotválni.
– Na, hogy tettszik a borotválás? – kérdezte anya.
– Nem félsz, hogy megvágod magad?
– Á. Pofon egyszerű az egész. Gyere ülj ide a lábamközé, megmutatom!
S azzal anya szétterpesztett lábai közé térdepeltem.
– Na itt a penge fogd meg! -parancsolta anya – Bal kezeddel feszítsd ki a puncimon a bőrt és a pengét pedig kezd el óvatosan húzd végig a bőrömön úgy, hogy a szőr alákerüljön.
Megfogtam a pengét, a bal kezemmel megfeszítettem anya punciján a bőrt és elkezdtem a borotválást.
– Megy ez neked!
– Ja, persze.
– Na akkor csináld is végig.
Én pedig csináltam tovább. Anya pedig élvezte, ahogy a puncija körül matatok. Rövid idő múlva el is készült a remekmű. Megborotváltam anyát! Ekkor anya elővette a balzsamját és bekente a punciját.
– Ez azért kell, nehogy begyulladjon a szőrtüsző. – magyarázta anya.
– Nem furcsa igy kopaszon?
– Dehogy is. Gyorsan hozzá lehet szokni. Meg aztán szerintem egészségesebb is igy. Nem próbálod meg?
Egy-kettőre visszanő ha nem érzed jól magad így.
– Hát nem is tudom. A bozontom szerintem jól néz ki. De a Te puncid is jól néz ki.
– Na mondom, hogy visszanő! Megcsináljam neked?
Rövig gondolkodás után rááltam a dologra.
– Úgy is visszanő ha nem lesz jó. Addig meg rejtegetem.
– Na akkor gyere ide és ülj le. Terpeszd szét a lábad.
S azzal leültem és úgy csináltam mindent ahogy anya mondta. Vett megint egy kis habot és bekente vele a puncimat. Már a kenegetésnél elkezdtem megint szaporábban venni a levegőt. Irtóra izgatott a dolog, hogy egy másik nő a puncimnál tevékenykedik. Aztán anya elővett egy másik vadi új pengét és pikk-pakk leborotvált. Aztán a törölközővel letörölte a felesleges habot. Irtó érdekes látvány volt a kopasz puncim.
– Na most egy kicsit várjunk a balzsammal, hogy levegőzzön a bőröd! Addig feküdj le az ágyra, én meg kipakolok!
S azzal én felfeküdtem az ágyra, miközben anya kipakolta a feleslegessé vált dolgokat. Csak a balzsam maradt benn. Aztán anya visszajött és mellém feküdt az ágyon felkönyökölve az oldalára.
– Na milyen érzés?
– Hát szokatlan. Kicsit ég a bőröm.
– Na akkor bekenem várj! – s már nyúlt is a flakon felé. Lecsavarta a kupakot és így szólt.
– Ez most egy kicsit hideg lesz! – s azzal ráöntött egy kicsi balzsamot a puncimra.
Irtó jó érzés volt. Beleremegtem az egészbe. Anya közben vissazcsavarta a kupakot, közelebb feküdt hozzám és a bal kezével elkezdte a puncimra csorgatott balzsamot elkenni rajta. Ismét megrohatnak az elsőként tapasztalt érzések. Pár pillanat múlva szaporán vettem ismét a levegőt. Anya ezt észervevén elkezdett ismét puszilgatni, majd egy másodperc múlva már vadul csókolóztunk megint miközben továbbra is a puncimon a balzsamot kenegette. Én pedig elkezdtem anya mellével foglalatoskodni. Simogattam, morzsolgattam a mellbimbóit. Aztán egyszer csak anya megszólalt:
– Várj egy csöppet. – s azzal lecsavarta a kupakot a balzsamról és ismét csorgatott a puncimra. De ezután már a sajátjára is tett, majd félrerakta az flakont. Vissza fordult és tovább csókolóztunk. Ő ismét puncimmal foglalatoskodott, én pedig a mellével. Aztán a csókolózás közben egyszer csak megfogta a kezem és a krémes puncijához tette.
– Kend el a krémet az enyémen is! – suttogta, majd visszatapasztotta száját a számra és tovább foglalatoskodott a puncimmal. Én pedig elkezdtem anya punciján a krémet bedörzsölni, miközben továbbra sem vált szét a szánk. Mindketten elkezdtünk egyre jobban kapkodni a levegőt, és ezzel egyidőben automatikusan puncinkat is mozgatni, hogy a másik keze minnél nagyobb örömet hozzon. Így aztán anya a csiklómat kezdete el izgatni. Én pedig egyre jobban belemelegedtem a játékba. Egy pillanat múlva anya abbahagyta az izgatásomat, megfogta a punciján foglalatoskodó kezem. Ökölbe szorította a kezem, majd a középső és mutató ujjamat kinyitotta és a puncijába dugta. Aztán mozgatni kezdte magában jelezve, hogy mit csináljak. Én pedig elkezdtem ki-be mozgatni az
ujjaim anya puncijában. Pár pillanat múlva anya is hevesen kapkodta a levegőt, akárcsak Én.
Aztán anya egyszerre csak megfogta a kezem, betolta teljesen a két ujjam és sziszegve, többször
is megrázkódva elévezett.
– Na várj csak. Mindjárt Te is megérezheted a csúcsot! -mondta és lassan elkezdte az ujját bedugni
a puncimba.
– De anya! Én még ….. – szóltam halkan, de már addigra benn volt anya ujja a sikamlós puncimban.
De anya mintha nem is hallotta volna, elkezdte ki-be mozgatni az ujját bennem. Ismételten elöntött a forróság, majd néhány pillanat mulva Én is felszisszentem és megremegtem. Több hullámban tört rám az élvezés.
Anya kivette a kezét, majd felémhajolt és megcsókolt.
Később elkezdtünk beszélgetni arról, hogy anya vette el a szüzességem, amit végül is nem bántam meg.
Azóta amikor csak lehet kettesben leszbizünk.

Egyestés kaland

Laura egy hónappal az után, hogy kilépett 3 és fél éves kapcsolatából, regisztrálta magát néhány társkereső oldalon az interneten. Két oldalon vásárolt VIP tagságot, hogy ki is tudja használni az oldal minden előnyét. Levelezgetett néhány fiúval, volt köztük sok, aki csak azért kereste meg, mert szexpartnert látott benne, annak ellenére, hogy a lány az adatlapján leírta, hogy szexpartnert nem keres. Mégis mindig akadnak, akik bepróbálkoznak, valószínűleg el sem olvassák az adatlapot, csak megnézik a fényképet és kész. Egyik nap a keresőben beállította, hogy fővárosi 30 és 34 év közötti férfiakat mutasson neki a rendszer véletlenszerűen.
Az első oldalon lévőket nézegette, amikor Patrik fényképén megakadt a szeme. Helyesnek, szimpatikusnak találta a fiút, ám az adatlapján nem árult el sokat magáról, de az megütötte a szemét, hogy az is be volt állítva a tartós kapcsolat és az ismerkedés mellett, hogy szexpartnert keres. Így lemondott róla, nem írt neki. Másnap azonban a fiú írt neki egy levelet, hogy köszöni a látogatást és nagyon szimpatikusnak találja a lányt. Aztán levelet levél követett, majd inkább átváltottak egy chatprogramra, ahol előbb írogattak egymásnak, majd mikrofonnal beszélgettek is. A fiúnak van webkamerája, ő bekapcsolta. Többször kérte Laurát, hogy ő is tegye ezt, de a lány egy darabig hajthatatlan volt, mert neki nincsen kamerája, csak anyukájának, azt nem akarta elkérni. Viszont egyszer amikor lement egy pohár vízért, felvitte a szobájába azt is és meglepetésként bekapcsolta. Akkor este 4 órát beszélgettek sokmindenről, és persze szóba került nem egyszer és nem két percre a szex is. Szinte mindent megtudtak egymásról ki mit szeret és hogyan szereti. Kellőképpen fel is izgatta mindkettejüket a téma és az, hogy mennyire nyitottak voltak egymással. Megbeszélték, hogy 2 nap múlva találkozni fognak. Patrik már másnap szeretett volna, de a lány karácsony második napján nem akart. Aztán aznap is beszélgettek a chaten sokat, amikor Laura elmondta egy barátnőjének, akinek hatására a lány belement az aznapi találkozóba.
Mivel a lány a szüleivel él, így náluk nem találkozhattak, ezért a fiúnál volt célszerű. A lány fürdött, sminkelt, kicsípte magát és útnak eredt a fővárosba. Háztól házig 78 km a távolság közöttük, de ez nem zavarta a lányt. Nem mondta ki egyikőjük sem, de mindketten tudták, hogy úgyis szex lesz a vége. Ott voltak ketten a lakásban, még frissen élt bennük az előző esti beszélgetésük, de mégsem akartak rögtön egymásnak esni, hiszen a lány mindenkinek azt mondta ő nem szexpartnert keres, hogy venné ez ki magát, hogy mégis az első randiján mindjárt az lesz belőle? Így először elkezdtek egy filmet nézni, amit a lány a sokat emlegetett bambusz fotelban kezdett el nézni. Aztán kiment WC-re és a fiú mellé ült az ágyra, aki mondta neki, hogy menjen fel nyugodtan az ágyra és dőljön a falnak, úgy kényelmesebb, és odaigazgatta a párnát a hátához, majd ő is odaült szorosan mellé.
Miközben nézték a filmet, Patrik néha meg-megsimogatta a lány combját, ami ellen Laura nem tiltakozott. Film közben kicsit beszélgettek is, mikor a fiú egyszercsak ruhán keresztül elkezdte simogatni Laura hasát, aki megjegyezte, hogy milyen jó meleg a keze. Erre a fiú a lány felsője alatt folytatta, a meztelen hasát simogatta, majd mintha véletlenül tenné, kicsit feljebb is csúszott a keze, egészen a melltartója alá. Aztán pedig lejjebb, a nadrágja alá is… majd odafordult a lányhoz és belecsókolt a nyakába, akinek ez természetesen nagyon tetszett. Aztán pedig már nem volt menekvés, szenvedélyesen, kiéhezve csókolták egymást, mintha fel akarnák falni a másikat. Patrik egyre lejjebb csúszott, és a lány melleit csókolta, simogatta, nyalogatta, Laura pedig nagyon élvezte, régóta vágyott már egy kis kényeztetésre. Az élvezetnek hangot is adott, nyögdécselt és gyorsabban kapkodta a levegőt, mint egyébként. Még azzal volt elfoglalva, hogy a fiú a melleivel foglalkozik, Patrik keze máris a bugyijában volt. A fiú meg is jegyezte, hogy milyen jó nedves a lány puncija, mennyire felizgult. Az ujja hamar eltűnt a lány nedves puncijában, aki hallhatóan és szemmel láthatóan nagyon élvezte ezt, mert hangosan nyögött, zihált és mozgatta a csípőjét fel-le.
Patrik nem tétlenkedett, lehúzta a nadrágot a lányról, majd a melleit kicsit elhanyagolva a lány punciját kezdte csókolni. A nyelvével simogatta a lány csiklóját, majd egyre gyorsabban nyalta a csiklóját és a puncijának bejáratát, úgy mint aki nagyon rég nem csinált ilyet és most minden pillanatát kiélvezi. A lány pedig hangosan élvezte, miközben a fiú fejét fogta és nyomta neki a puncijának, közben pedig a testével úgy mozgott, mintha a fiú benne lett volna. Aztán Patrik azért, hogy a lány átélhesse az orgazmust, újra az ujjait vetette be és úgy megujjazta a lányt vastag és erős ujjaival, hogy Laura másra nem volt képes, csak hangosan nyögni, a testével rázkódni és nagyon hangosan elélvezni. Néhány percig hagyta a fiú, hogy a lány kipihenje magát, majd ujjai ismét a csiklóját kezdték izgatni, de a lány most átvette az irányítást. Felülkerekedett és megcsókolta a fiút, szenvedélyesen és nagyon kiéhezve. Soha nem csinált még ilyet, hogy miután a fiú kinyalta őt, ő szájon csókolja. Megepődött saját magán is, de nagyon élvezte.
Levette a fiúról a polóját, majd a nyakát, a mellét, a mellbimbóit csókolgatta, majd ismét megcsókolta. Aztán elkezdte kigombolni a nadrágját, amit végül a fiú segítségével eltávolítottak izmos fenekéről és lábairól. Aztán az alsónadrágján keresztül simogatta Patrik férfiasságát, amin átérezte, hogy a fiú finoman szólva nem közömbös iránta. Hamar lekerült az alsónadrág is a fiúról. Laura pedig nem tétlenkedett, csókolgatta a fiú testét, miközben fölötte térdelt, a melleit a fiú szájához emelte, hogy csókolja és nyalogassa őket, amit Patrik boldogan meg is tett. A lány a fiú kezeit lefogta, majd ráült Patrik farkára és mozogni kezdett rajta előre és hátra, majd föl és le…. mindketten nagyon élvezték. A lány nagyon hangosan szokott élvezni és ezt kérte a fiútól is, aki teljesítette a kívánságát és ő is hangot adott az érzéseinek.
Mivel óvszert nem használtak, a fiúnak figyelnie kellett, hogy még mielőtt orgazmusa lenne, kivegye a szerszámát a lány puncijából, és így is tett. Nem több mint két perc múlva ismét egymásnak estek, de most a fiú került felülre. A lány lábait felemelte és így hatolt belé, amit Laura hallhatóan még jobban élvezett, mint az előbbit, mert egyre hangosabban adott hangot az érzésnek, már-már majdnem sikított. Aztán a fiú időben kihúzta a farkát a lányból és a hasára élvezett. Majd zilálva, sóhajtozva feküdtek egymás mellett és pihegtek csak. De ez sem tartott sokáig, mert a fiú keze ismét vándorolt a lány testén lefelé, az ujjai megint a lány csiklóján landoltak.
Aztán azt kérte a lánytól mutassa meg hogyan szokta magát kielégíteni, ahogy előző este is tette otthon, miután úgy felizgatták egymást a beszélgetéssel. A lány egyik kezével a csiklóját simogatta körbe-körbe, a másik kezének középső ujját a puncijába mélyítette, majd két ujjal tette ugyanezt. Patrik annyira élvezte ahogy Laura magát elégíti ki, hogy nagyon gyorsan kemény és vastag lett a szerszáma, amit a lány kezébe adott,hogy érezze. A lány megfogta, majd folytatta, amit elkezdett, ám egyszer csak azt érezte, hogy a kezét fogja a fiú és kiveszi a puncijából majd ugyanabban a pillanatban már el is merült a farka benne és ritmusosan, szenvedélyesen, mélyen merült el a lányban és ismét hatalmasat élveztek mindketten. Mivel mindketten szeretik a változatosságot és néha a finom, gyengéd szeretkezést, néha a vad szexet szeretik, ezért aztán mocskos szavak is kísérték az aktusukat, amikor megbeszélték, hogy most nem szeretkeznek, hanem dugnak.
A lány kérte Patrikot, hogy most dugja meg, aki örömmel megtette ezt, és közben beszélt hozzá, hogy tudja mennyire szereti ha megdugják, és mennyire szereti a f*szt. Nagyon izgatta őket ez a fajta szex is, nagyon egymásra hangolódtak. Aztán némi pihenés után a lány támadta le a fiút, majd a fiú tette ugyanezt és dugta meg a lány t hátulról, kutyapózban, ami a lány második kedvenc póza, hatalmasat tud így élvezni. Aztán pedig olyan dolog következett, ami még soha nem fordult elő Laurával, de vágyott rá, szerette volna átélni. Azt vette észre, hogy Patrik vastag ujjai megint a puncijában vannak és keményen, vadul ujjazzák… egyik kezével fogta a másikat a fiú, hogy minél erőteljesebben és gyorsabban tudja mozgatni két ujját a lány puncijában. Annyira élvezte az ujjazást, hogy észre sem vette, hogy mire megy ki a játék. Egyszer csak feleszmélt hatalmas kiabálás, ordítás és olyan hatalmas elélvezés után, amikor már majdnem sírva fakadt, hogy ejakulációja volt és rengeteg folyadék spriccelt a puncijából. Leírhatatlan érzés árasztotta el, ilyen hatalmas orgazmusa ég soha nem volt.
Teljesen elázott körülötte minden. Patrik is rettentő boldog volt ettől, hogy ilyen csúcsokba sikerült repítenie a lányt, de nem is habozott sokáig, ismét bevetette minden tehetségét és még egyszer eljuttatta ugyanilyen magasságokba, ugyanilyen spriccelést elérve. Kétség nem fér hozzá, nagyon tud valamit ez a fiú. Mint kiderült, szándékos volt, tudta, hogy mit csinál. Egyértelműen profin csinálta. Aztán teljesen kifulladva feküdtek egymás mellett, a lány betakarózva, a fiú meztelenül hasalt mellette és beszélgettek az élet dolgairól. Egyértelművé vált kettőjük közt, hogy a vonzalom kölcsönös és nekik még találkozniuk kell. A fiúnak azonban mennie kellett dolgozni egy óra múlva, így a lány hazament, miután egy csókkal elváltak egymástól az autója mellett. Mint utóbb kiderült a kaland itt véget ért számukra, de egyikük sem bánta meg.

Színésznői karrier 2

Péntek este fél kilenc van.
Nicole Kidman idegesen néz a karórájára. Harry Millernek minden pillanatban meg kell érkeznie. A fejéből már napok óta nem tudja kiverni a férfi irodájában történteket. Amikor elhatározta, hogy a segítségét kéri sejtette, hogy cserébe szexuális szívességet fog érte kérni, mert a pletykák szerint mindig azt kér a nőktől. Mikor belépett az irodájába fel volt készülve rá, hogy le kell feküdnie vele, de arra a legvadabb álmaiban sem gondolt, hogy a teste reagálni fog rá. Nem gondolta volna, hogy ennyire ki van éhezve egy férfi érintésére.
Mióta kilépett a férfi irodájából azon gondolkodik, hogy eljöjjön-e a pénteken. Sokszor meghányta-vetette a dolgot, majd arra jutott, hogy ha már egyszer megszegte a hazasági fogadalmát a szerepért, akkor innen már nem szabad meghátrálnia, mert akkor a semmiért tette.
Bár még mindig nagyon szereti Tomot, de nem akar, lemondani a karrierről sem ezért el kellett jönnie.
Egy Limuzinja fordul be a park sarkán és lassít. Végül megáll.
Harry Miller a limuzinból kikémlelve látja, hogy az egyik fa árnyékából egy női alak lép elő, majd megindul az irányába. A női alakban kétségtelenül felismeri Nicole Kidman, Tom Cruise felesége, bár kalapot, szemüveget és egy ballonszerű kabátot visel.
Nicole magas sarkú cipője hangosan kopog a járdán a kalapja alól kilógó szőke hajának néhány tincsét a gyenge szellő borzolja, miközben az autóhoz siet, majd miután a limuzin sofőrje kinyitja, az ajtót gyorsan beszáll.
– Jó estét, örülök, hogy látom Mrs. Cruise.
– Jó estét, uram.
Harry egy mosoly kíséretében figyeli, ahogy a színésznő leveti magáról a kabátját. Alatta feltűnik az ujjatlan, testhez simuló egyrészes estélyije, aminek a felsője alatt szemmel láthatólag nem visel melltartót, mivel jól kivehetőek alatta az apró, de formás mellei. Nem beszélve a hűvös levegőn megkeményedő mellbimbóiról, amik feszesen ütnek át a ruha anyagán keresztül. Fekete színű, szűk, térd fölé érő szoknyája pedig felvette a feneke csodálatos alakját, amin a tangája körvonalai finoman áttetszenek.
– Jöjjön, üljön ide Mrs. Cruise – mondja a férfi, miközben barátságosan maga mellett hellyel kínálja.
Nicole leteszi a kabátját az ülésre, majd közvetlenül a férfi mellé ül.
Harry Miller kicsit közelebb húzódik, majd jobb kezével egy pillanatnyi teketóriázás nélkül megmarkolja Nicole Kidman egyik mellét, ami szinte tökéletese bele illik a markába, miközben mintha semmi nem történt volna, azt mondja.
– Már nagyon vártam az újabb találkozónkat Mrs. Cruise.
Nicole arcán egy pillanatra a férfi erőszakos, közönségességétől egy halvány fintor suhan át, de ekkor lehunyja a szemét egy röpke másodpercre, vesz egy mély levegőt, majd mikor ismét kinyitja az egyik kezét Harry keményedő farához csúsztatja és a nadrágon át finoman dörgölni kezdi, miközben búgó hangon azt duruzsolja….
– Ó, igen, azt érzem.
Harry kezét a színésznő hátához, majd a tartójához csúsztatja, ahol egyszerűen kibontja a ruha masniját, ami így akadálytalanul leesik róla feltárva a védtelen kebleit.
Nicole hirtelen nagyon zavarba érzi magát, ahogy a ruhája alól feltárulnak keblei ismét a férfi előtt, de ezt jó színésznőként igyekezik nem kimutatni. Bár arra nem számított se szó se beszéd, és már az autóban vetkőztetnie kell, de sebaj mert, így legalább gyorsabban túl lesz az egészen. Az arcán egy kaján mosoly kíséretében kiszabadítja a férfi péniszét a nadrágból, majd markába véve húzogatni kezdi rajta a bőrt.
Harry Miller a székében hátra dőlve figyeli a félmeztelen színésznőt, ahogy a péniszét simogatja, amikor megszólal.
– Mrs. Cruise, maga egy gondolatolvasó.
Nicole lecsúszik az ülésből és Harry széttárt lábai közé furakodik, majd előre hajolva a férfi öléhez, majd finoman nyalogatni kezdi a meredező hímveszőt. Először csak a szőrös heréit nyalogatja, majd bekapva őket szopogatja őket. Ez után a finoman végig nyalja a meredező farkat egészen a makkig, miközben ujjaival finoman játszadozik a golyóival.
A férfi szájáról csak halk sóhajok szűrödnek ki, amikor belenézve a vágyakozó szemébe lassan a péniszéhez hajolva csókokat lehel rá, majd nyelve henyével megnyalja, mielőtt lassan becsúsztatja a szájába és szopni kezd.
– Oh, igen ez az! Szopjon Mrs. Cruise – nyöszörgi Harry, ahogy megérzi a színésznő meleg ajkait körbe ölelni a hímveszőjét.
Nicole feje ütemesen fel-le bukdácsol a férfi ölében, miközben szopja az ágaskodó péniszét. Nyelvével a hímvesző minden ajkai között lévő részét igyekszik gondosan megsimogatni, miközben néha kicsit lassít, majd ismét gyorsit a szopása tempóján. Néhány perc elteltével engedi kicsúszni az ajkai közül a péniszt, ekkor felpillantva a férfi szemébe nézve fület hangon azt rebegi.
– Kérem uram, élvezzen a számba. Imádom a geci izét!
” Istenem remélem, most nem akar az arcomra élvezni, mert ha mégis na, akkor jól megnézhetem magamat.” Reménykedik magában Nicole, ahogy ismét a péniszhez hajol, majd tovább folytatja az ütemes szopást.
Harry élvezettel figyeli, ahogy a színésznő feje szorgalmasan fel-le bukdácsol, miközben a kiengedett szőke hajának tincseit időről időre hátra tűri a fülei mögé. Valahogy, az-az érzése, hogy Nicole most még jobban szopik, mint az irodájában. Hihetetlen meleg ajkai vannak, amik között a puha kis nyelve szinte úgy tekereg, mint ha kígyó volna. Úgy szopik, mint egy istennő.
Nicole most valahogy nem érzi annyira megalázónak csak egy kicsit furcsának a szituációt, mint néhány nappal ez előtt. Lehet, azért van, mert átszakadt egy lelki gát, amikor először megtette, és most utána már mindig könnyebb és könnyebb lesz. Az viszont biztos, hogy az a három pohár vodka, amit indulás előtt megivott segít neki egy kicsit feloldódni, minek hála nem találja annyira megalázónak vagy perverznek a helyzetet. Sőt a puncija kezd nedves lenni.
Harry Miller csak ül, a székben behunyt szemel, hátrafeszített fejjel, miközben egyre hangosabban sóhajtozik. Érzi, már nem bírja soká ezt a földön túli kényeztetést, amikor Nicole kiereszti ismét a farkát az ajkai közül. Felnézve látja, hogy valamit, mintha mondani akarna a színésznő, de nem érdekli. Két kézzel megfogja a fejét és visszairányítja a farkához.
– Ne hagyja abba, Mrs. Cruise. Mindjárt jövök!
Nicole engedelmesen ismét kitátja az ajkait, majd engedi, hogy a pénisz ismét becsússzon mélyen az ajkai közé.
Alig telik bele kis idő, amikor Harry összes izma megfeszül, majd a hímveszője szinte okádni kezdi a spermáját a forró ajkak közé.
Nicole megérezve a száj padlásán a sperma első sugarát egyszerűen lenyeli.
– Ó, igen ez az, nyelje csak… Mrs. Cruise – nyögi Harry, miközben testén görcsök szaladnak át, ahogy a színésznő ajkai közé pumpálja az egész adag spermáját. Amikor a görcsök alább hagynak, azt mondja. – Azt hiszem még nem végzett.
Nicole Kidman a szavak hallatán tudja, mire gondol a férfi, így engedelmesen tovább szopja férfi lankadó péniszét, egészen addig, amíg az utolsó magot is ki nem cumizza, és le nem nyeli, csak ekkor kiengedi az ajaki közül. Végül pihegve felnéz a Harry lábai között kuporogva a még mindig gyenge férfira, miközben megtörli a száját a kezének a hátsó oldalával.
Néhány másodpercig csendesen figyeli a férfit, majd végül visszaül mellé. A kabátja mellett lévő retiküljéhez nyúlva abból kivesz egy papírtörlőt és a smink készletét, végül neki áll a sminkjét rendbe hozni.
– Mrs. Cruise irigylem a férjét, hogy ilyen fantasztikusan szopó felesége van. – mondja Harry Miller, miközben elrakja a péniszét a nadrágjába.
Nicole az ocsmány szavakat hallva feltekint a kezében lévő kistükréből, majd egy szelíd mosoly kíséretében, azt kérdezi.
– Mért nem hív Nic-nek esetleg Nicole-nak, mint mások? Miért szolit még mindig Mrs. Cruise-nak ráadásul az után, hogy…. ?
– Hogy leszopott? Ezt a kifejezést keresete, Mrs. Cruise?
– Igen. – feleli Nicole kisé leforrázottan.
– Megígérem, hogy ma a klubba már nem hívom Mrs. Cruise-nak.
– Milyen klubba? – kérdi Nicole Kidman meglepődve.
– A Gentleman Klubba, ahol csak egy kis összejövetel lesz.
– Sajnálom, erről szó sem lehet! Nem mutatkozhatok magával sehol! Mi lesz, ha egy barátom vagy a férjem barátja meglát? – mondja kétségbe esve, Nicole.
– Nyugalom, nem fogja senki sem felismerni, se magát se pedig engem. – feleli nyugtatandóan a férfi.
– Ezt hogy érti?
– Hát, úgy, hogy ez egy nagyon exkluzív klub, ahova csak a meghívottak léphetnek be, de ők is csak állarcban.
– Tulajdon képen miféle klub ez?
– Hát, ez egy… nagyon különleges férfi klub, ahol mindenki kiélheti a legtitkosabb vágyait is anélkül, hogy a kilétét bárki előtt is fel kellene fednie.
Ezen szavakat hallva Nicole szinte egy csapásra rájön, hogy hova mennek.
– Ez egy szex parti? – kérdi riadtan Nicole.
– Hát, akár úgy is lehet hívni, de én jobban szeretem az exkluzív klub, kifejezést. – feleli Harry, miközben figyeli a színésznő reakciói.
Nicole ereiben a vér is meghűl, e hír hallatán. Vajon mit képzel róla ez az átkozott kis vénember? Azt gondolja, hogy mert kötöttek egy üzletet, amiben vállalta, hogy néhány éjszakát vele tölt, attól ő már egy kurva lesz? Hát nem!
– Egy szex partira akar elvinni? Arról szó sem lehet! Én nem vagyok kurva! – mondja felháborodottan Nicole.
– Nyugodjon meg Mrs. Cruise. Senki nem mondta, hogy maga kurva. – mondja nyugtatandó Harry Miller, majd néhány pillanat hatásszünetet követően folytatja – Ön csupán egy az álmait fel nem adni akaró asszony, aki kétségbe esésében felkeresett engem és felajánlotta, hogy ha segítek, akkor cserében mindenre hajlandó volna. Amit egyébként az imént már második alkalommal bizonyított.
Nicole szinte leforrázva hallgatja a férfi szavait. Még mindig nagyon ingerült, de tudja, hogy nagyon gyorsan le kell higgadnia. Nem szabad dühből beszélnie, de ez akkor nagyon nehéz, amikor ez az ocsmány kis törpe azt akarja, hogy vele menjen egy szex klubba, ahol valószínűleg minden férfi meg akarja baszni. Ilyen meghívásokat csak a prostituáltak szoktak kapni, de közülük is sokan visszautasítják! Ő viszont nem prosti és nem is kurva, hanem csak egy az álmait veszni nem engedő, kétségbe esett feleség, akinek a helyzetét ki akarja használni a saját perverz és beteges vágyainak a kielégítésére ez a hatalmaskodó kis senki. Az ugyan igaz, hogy ő ajánlotta fel, hogy csináljon vele bármit, amit csak akar vállalja, de ezt nem gondolta teljesen végig. Valójában azt hitte, hogy meg fog elégedni néhány szopással esetleg pár éjszakával egy lakosztályban, de azt álmaiban sem gondolta volna, hogy szó szerint veszi a szavait és ilyen beteges dolgot akarna tőle. Tévedett! Bizony nagyot tévedet, és most itt ül egy limuzinban, ami egyenesen egy szex partiba viszi, ahol ismeretlen férfiak akarják használni testét a piszkos vágyaik kiélésére.
Viszont, ha tényleg szeretné azt a szerepet, akkor nincsen más választása, mint el kell kísérnie ezt a kis perverz férfit arra a partira, mert, ha nem teszi, akkor elbúcsúzhat az államitól. Már pedig az egész helyzetbe azért került bele.
Nicole egy mély levegő vétel után azt kérdi.
– Kaphatok inni valamit?
– Persze ott a bár szekrény – feleli, Harry miközben oda mutat.
Nicole odacsúszik, kinyitja, majd tölt magának egy pohárral az első üveg viszkiből, ami a kezébe kerül, majd gyorsan lehajtja, végül azt kérdi.
– Még is mit kell ott csinálnom?
– Röviden szinte bármit, amit akarnak magától – válaszolja Harry nyersen, majd látva a színésznőt átjáró borzongást fojtatja – vagyis, ha mondjuk valaki meg akarja a seggét fogni, nem ellenkezik. De, akkor sem ellenkezik, sőt örömmel leszopja azt, aki ezt akarja magától. Vagy is, aki megkívánja, az élvezheti a teste minden porcikáját az elkövetkező órákban.
Nicole Kidman fal fehéren hallgatja a férfi szavait, miközben egy újabb pohárral hajt le.
– Lesz ott rajtam kívül még nő?
– Nem, csak egyedül ön lesz.
– Egyedül én? – kérdi megdöbbenve, de mivel választ nem kap Harry Millertől csak egy kis fejbiccentést, beletörődve azt kérdi. – Na és hány férfi lesz ott?
– Ez változó, de általában hat-hét, néha többen, néha kevesebb.
Harry válaszát hallva Nicole a férfira tekint riadtan, de nem felel, inkább tölt magának még egy pohárral, majd azt kérdi.
– Biztos, hogy soha senki nem tudja meg, hogy én is részt vettem egy ilyenen?
– Ha a partin a személy azonossága nem derül ki, akkor soha senki nem tudhatja meg, mivel ott senki nem ismer senkit. Na és az a szabály, hogy ott senki nem fedheti fel senki kilétét, különben sajátját is fel kell fennie. A partik létezéséről pedig, csak egy kis kör tud. A résztvevők, pedig saját érdekükből hallgatnak róla.
– Na és ha még is kiderülne, hogy ki vagyok?
– Olyan még nem fordult elő, de ha még is előfordulna, teszem, azt önnel akkor a nagyon kínos lenne az ön számára. Képzelje csak el, hogy éppen egy megbeszélést folytat, és fogalma sincsen róla, hogy a férfi esze nem az üzleten jár, hanem azon, hogy azon a partin hányszor és hogy volt meg neki. Vagy is, ha egy tanácsot elfogad tőlem, akkor soha ne fedje fel a kilétét senki előtt.
Nicole csendesen hallgatja a férfi szavait, miközben tölt magának ismét egy pohárral.
– Na és ez meddig tart, ez a parti?
– Általában hajnal három körül szokott véget érni.
– Hat óra! Ó, te jó ég! – mondja elszörnyülködve a színésznő, miközben lehajtja a következő pohárral is, majd azt kérdi.
– Ha vége a két hétnek, akkor biztos, hogy megkapom a szerepet?
– Csak az biztos, hogy közbe járok az érdekében. – mondja kihangsúlyozva Harry, miközben kipillant az ablakon.
– Mrs. Cruise, ideje döntenie, választania mit akar. Az első lehetősége, hogy ha azt akarja kiszállhat most akár az autóból, de ebben az esetben az álmai szerepére keresztet vethet, mert azt nem fogja megkapni és továbbra is járhat a meghallgatásokról meghallgatásra egy-egy kisebb szerepért. A másik lehetősége az, hogy bebizonyítja, hogy nem a levegőbe beszélt, amikor azt mondta, hogy mindenre hajlandó volna a szerepért, amit most be is bizonyíthat. Ebben az esetben, ahogy ígértem közbejárok az érdekében. Nos, mit választ?
Nicole Kidman ismét tölt magának egy porárral az üvegből, majd gyorsan a szájához emelve lehajtja, majd teljes testében megrázkódik tőle, ahogy lecsúszik a gyomrába.
– Vágjunk bele – mondja ekkor, olyan határozott hangon, ahogy csak tudja.
Harry arca felderül hallva a színésznő válaszát, majd az egyik ülés karfája alól kivesz kettő maszkot. Az egyik maszk egy ördögöt formáz és takarja az egész arcot, csak a szájnak hagy egy kis rést. A második maszk csak a szemet és az orr egy részét, ami egy macskaszemet ábrázol. A másodikat átnyújtja a színésznőnek.
A hangszórón ekkor a sofőr hangja megszólal.
– Uram, rögtön ott vagyunk.
Nicole Kidman kitekintve az autó ablakán látja, hogy egy nagy kastély kapuján hajtanak éppen be, amit fák szegélyeznek. A kastély előtt körülbelül kb. fél tucat jármű parkol a többség Cadillac, Lincoln, de van pár Limuzin is.
– Mrs. Cruise, tegye fel a maszkot, és nagyon vigyázón rá, hogy semmilyen körülmények között ne essen le. – mondja Harry, miközben felveszi a sajátját.
Nicole még egy alkalommal kitekint, majd jobban megnézve az állarcot észreveszi, hogy annak az anyaga valamilyen szövet, amit három elég erős gumipánt rögzít a fejére. Nincs már ideje teketóriázni, így óvatosan ő is felveszi az álarcát.
Harry kiszállva a Limuzinból invitálja a színésznőt, hogy ő is szálljon ki.
Nicole bár az imént gyorsan egymás után megivott viszkinek a hatását kezdi érezni, ennek ellenére a mellkasára, mint ha mázsás súlyok nehezednének, miközben fülében visszhangzanak a férfi szavai, miközben kilépve az autóból és körbe tekint.
Az ajtóban egy fehér teljes arcot takaró maszkban álló alacsony férfi lát álldogálni, aki cseppet sem titkolva tetőtől-talpig végig méri a testét.
Nicole bele borzongva veszi tudomásul, hogy az ajtó mellet álló férfi, gondolatban most vetkőzteti le.
– Mi a jelszó? – kérdi az ajtón álló, majd megnyalja a szája szélét, ahogy még mindig Nicole testét pásztázza a tekintetével.
– Paladin. – feleli Harry Miller.
Jelszót hallva a férfi kinyitja előttük az ajtót, majd ellépve előlük engedi belépni őket.
Nicole, ahogy ellép az ajtón álló férfi előtt egy pillanatra megáll a szíve is, ahogy érzi, amint az finoman megmarkolja a seggét. Először nem akarja elhinni, majd a következő gondolata az, hogy lekever a pimasznak egy pofont, de mikor hátra fordul, már csak az ajtót látja maga mögött becsukódni.
Közben Harry Miller magabiztosan megindul a kastély fő terme irányába, így neki is követnie kell, bár az előbbi incidens nagyon elbizonytalanítja, hogy valóban végig akarja-e csinálni az egészet, de már nem visszakozhat. Egy tágas terem bejáratába érve meglát csaknem egy tucat szintén állarcba öltözött embert. Mind férfiak!
Nicole körbe nézve kezd pánikba esni, ahogy gyorsan megszámolja, a teremben Harry Millerrel együtt tíz férfi van, akik mindegyikük egyforma, ördögöt ábrázoló maszkot hord. Az egész arcukat eltakaró maszk miatt nehéz valamit is megállapítani róluk, de az biztos, hogy öten fehér, hárman fekete és egy-egy sárga valamint kreol bőrű van közöttük. Az alkatukról igazából csak annyit lehet megállapítani, hogy a legtöbb átlagos magasságú, de egyikük a többiek közül kimagasodik, legalább egy fejjel. Ő egy valódi óriás. Egy fekete csupa izom óriás. Minden más megállapítsa nagyon nehéz. A többségük a kora körülbelül harminc-negyven évre tehető, bár lehetnek közöttük idősebbek is, úgy, mint Harry is. A többieket pedig nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól, főképpen, mert nagyjából mindenben átlagosak, na és persze mindegyikük ugyan olyan fekete öltönyt, fehér inget, de még a nyakkendőjük is, amit viselnek mindegyiküknek vörös színű.
Ahogyan belépnek, a terembe minden szempár rájuk szegeződik.
– Üdvözlök mindenkit uraim – mondja ekkor Harry Miller, majd így folytatja – Hadd, mutassam be mindenkinek a ma este sztárját…. Maryt.
A színésznőben az ütő is megáll, amikor Harry néhány másodpercet kivárva mondja, hogy Mary, a középső nevét, amit nem használ, így kevesen ismerik.
Felnézve összerezzen a férfiaknak az ő testére összpontosuló tekintetétől, szinte érzi, ahogy gondolatban már is vetkőztetik. Kezdi megbánni, hogy egy ilyen kihívó ruhát vett fel. Egy pillanatra letekint maga elé a padlóra, majd kis lelki erőt gyűjtve vissza néz a kis csoportra.
– Éljen a ma éjszaka sztárja – kiáltja öröm ittas és borgőzös hangon az egyik fekete bőrű férfi, miközben a poharát magasra emeli.
– Éljen. – visszhangzik a szobában, minden torokból, majd mikor elcsendesedik a moraj, a férfiak egyike-másikja megindul az irányukba. Egy sportos testalkatú, átlagos magasságú, fehér bőrű férfi megállva a színésznő előtt szívéjesen üdvözöli.
– Nagyon örülök, hogy megtiszteli a mi kis társaságunkat. Már mindannyian nagyon vártuk. Kérem, jöjjön bártan. – Ekkor az egyik karját Nicole-nak nyújtja, amit kisé bizonytalanul, de elfogad így sétál a többi férfihoz.
Pillanatokon belül maszkos férfiak kis csoportja veszi körbe Nicole Kidmant, aki először nagyon megretten, hogy most itt az igazság pillanata és már is bújhat ki a ruhájából, de meglepetésére nem ez történik.
Minden férfi illedelmesen és kedvesen megdicséri, hogy milyen csodálatosan néz ki, milyen szép a bőre, vagy éppen a parfümét dicséri. Ha nem lenne rajtuk a maszk, akkor azt is gondolhatná, hogy ez egy hétköznapi parti, ahol minden férfi igyekezik néhány kedves szót váltani vele.
Néhány pár perc elteltével, a barátságos légkörben kezd feloldódni, bár ehhez minden bizonnyal köze van az előzőekben elfogyasztott alkoholnak, ami a kellemes melegben még gyorsabban hatni kezd. Olyan érzése támad, mint amikor elkezdett járni a hollywoodi partikra jó pár évvel ezelőtt, amikor még szinte senkit sem ismert onnan. Azzal próbálja magát bátorítani, hogy ez valóban olyan, mint egy igazi parti, nincsen nagy különbség közte, azt leszámítva, hogy a parti végén ott nem kellet minden vendéggel szeretkeznie.
Még mindig ideges belül, de ezt igyekezik nem kimutatni.
Harry Miller, ahogy végignézi a férfiak gyűrűjében álldogáló színésznőt vegyes érzelmei támadnak. Egyrészt feltámad a bűntudata, hogy ezt a csodálatos kedves nőnek a kétségbe esettségét kihasználva odadobja egy csapat számára is idegen férfinak. Ö sem sejti, hogy kik rejtőzködnek az állarcok mögött, csak annyit, hogy minden bizonnyal gazdag unatkozó férfiak, akik már szinte alig várják, hogy az óra féltízet üssön és elkezdődjön az igazi parti. Már szinte sajnálja ezt a csodás teremtést, ahogy elképzeli, hogyan fogják sorba egymás után mindannyian megdugni minden lyukát. Viszont ezek a gondolatok nem csak a bűntudatát keltik fel, hanem a vágyait is.
– Hölgyem és uraim, itt van a frissítő! – mondja az ajtóban egy nagy tárcával a kezében megjelenő férfi inas, aki szintén olya fehér maszkot visel, mint az ajtón álló.
Nicole az első pohár pezsgő elfogyasztása után gyorsan egy másikért nyúl, miközben tovább fogadja a férfiak bókjait.
Amikor letéved a szeme a körülötte tobzódó férfiak gyűrűjének az ölére észreveszi, hogy bizony némelyiknek a farka már most éledezik, ami a nadrágjukon keresztül is nagyon jól kivehető. Ezeket a dudorokat látva egy röpke pillanatig elgondolkodik, azon, hogy ennyi hosszú hónap nélkülözést követően eljött a Kánaán. Viszont mikor ez végig fut, az agyán riadtan elhessegeti magától még a gondolatot is.
A vodkával keveredő pezsgőtől gyorsan egészen oldott állapotba kerül, amikor megérez egy finom érintést a seggén. Váratlanul éri. Először azt sem tudja eldönteni, hogy szándékos volt-e vagy csak véletlen, de mikor ismét megérez egy kezet a seggén már biztos benne, hogy nem volt véletlen.
A férfiak kezdenek begerjedni, a bátorságukat, gátlásaikat az ital nekik is feloldja.
Bár az első érintések, nagyon furcsák, mert nem szokta meg, hogy a testét fogdossa bár ki a férjén kívül. Először megijed kicsit az érintésektől, de aztán eszébe jutott, nem most van itt az ideje a szemérmeskedésnek. Mindenki tisztában van vele, hogy mért van itt. Megpróbál csak egyszerűen beszélgetni a férfiak koszorújában, mint ha a legtermészetesebb volna, ha közben egy-egy kéz megsimogatja, vagy megmarkolja a fenekét, esetleg az álló farkát a ruhán keresztül a fenekének nyomja. Néha elcsíp egy-egy mondatot, ahogy egymás között beszélnek róla a háta mögött.
– Nézd, milyen szép rúzs van rajta – mondja egyik férfi a másiknak.
– Téged tényleg a rúzsa érdekli? – kérdez vissza egy másik.
– Hát persze, mert amikor, majd szopja a farkam, kiemeli a rúzs az ajkait – feleli az első.
Egy másik beszélgetésből, pedig a következőket csípi el.
– Istenem, érezted, hogy milyen jó a segge?
– Hát persze, már alig várom, hogy jó mélyre beakasszak neki…
Az ilyen és az ehhez hasonló beszélgetések szűrödnek Nicole Kidman fülébe, akit egyrészt módfelett zavar, mert ugyan az lehet, hogy a férfiak körében az ilyen beszéd megszokott, de ő nem férfi és ráadásul éppen őróla folyik a társalgás, hogy hogyan és miképpen akarja az egyik és a másig megdugni. Másrészt érdekes módon nem találja annyira felháborítónak és megalázónak a beszélgetést, mint máskor, ennek valószínűleg az elfogyasztott alkoholnak is van némi köze.
Nem sok idő telik belé, amikor az egyik férfi bátorsága odáig nőjön, hogy miközben a színésznővel beszélget, egyszerűen egyik kezével megfogja az egyik mellét, majd néhány alkalommal finoman megmarkolja.
Nicole először megütközik a férfi otromba, viselkedésén és el akar húzódni, de aztán inkább vesz egy mély levegőt és próbál, úgy tenni, mintha csak az volna a legtermészetesebb dolog, hogy miközben éppen beszélget, valakivel az a mellét markolássza.
Először, amikor az első férfiak megfogták a seggét és a mellét nagyon zavarban és megalázva érezte magát, hogy nem adják neki meg a tiszteletet, de valahogy ezek az érzések úgy a harmadik pohár pezsgő után ezek az ellen érzései tompulnak. Már nem akar elhúzódni, amikor megérez egy kezet a seggén, vagy a mellén. Azt sem veszi rossz néven, ha valaki a szoknyája alá nyúl, bár ez a szűk szoknyája miatt elvetélt ötlet, amit hamar be is látnak a férfiak.
Az viszont kicsit váratlanul éri, amikor valamelyik férfi tenyérrel egy elég erőset ráver a seggére, ami a szűk szoknya miatt nagyot csattan. Teljesen meglepi az ütés, és nagyot szökken előre egyenesen egy másik férfi karjaiba, majd dühösen pillant vissza a háta mögött lévő férfiakra, miközben megsimogatja a sajgó ütés helyét.
Ekkor a sarokban lévő álló óra megkondul.
– Fél tíz.
Hallja Nicole ahogy a férfiak izgatottan mondják, majd azt mondja fennhangon az egyikük.
– Uraim itt az idő, hogy átvonuljunk a másik tetembe, de mielőtt ezt megtennénk, elkell mondanom a szabályokat azok kedvéért, akik még nem voltak itt. Az első és legfontosabb a titoktartás, ami vonatkozik mindenre és mindenkire. Soha senkinek nem szabad az éjszaka eseményeiről beszélni vagy akár célozni. Ismétlem soha senkinek. A második, hogy mindenki kiléte titok, és ha valaki leveszi valakinek állarcát annak ugyan az lesz a büntetése. Nos, most, hogy ezeket tisztáztuk akkor kezdődhet a játék. Nos, azt hiszem, akkor át is vonulhatunk a szomszéd terembe.
Nicole a férfiban felismeri Harry Millert, akinek szavait hallva összerezzen. A segge az ütés helyén, már nem is sajog, viszont úgy érezi, hogy a mellkasából menten kiugrik a szíve, amikor arra gondol, hogy itt az idő, hogy ezek a férfiak az állatias mocskos vágyaik kiélésére használják fel.
Az előzőleg elfogyasztott alkohol ellenére, ugyan kezdi a gátlásait lassan levetni magáról, de ez nem olyan egyszerű, ennyi férfival egy szobában. Főképpen úgy, hogy a testén a férfiak kezei barangolnak, de ugyan ez miatt is valahol mélyen kezdi élvezni a dolgot. Minden férfi esze csak azon jár, hogy mit fog csinálni vele. Ez kezd olyan lenni, mint egy megvalósult állom, főképpen az utóbbi időket követően, amikor szinte ünnepnap volt, ha férje, Tom otthon volt és férfiként közeledett hozzá. Most pedig itt van egy olyan szobában, ami tele van férfiakkal, akik késszek rá, hogy jó alaposan megdugják. Magától a gondolattól is bizseregni kezd a puncija, de az is lehet, hogy az a begerjedt férfi az oka, aki szorosan mögé állva az álló péniszét a farpofái közé nyomva, óvatosan mozog csípőjével, miközben két kezével a melleit markolássza.
– Kérem, uraim engedjük be a másik szóbába Maryt – mondja valaki, ekkor kissé kelletlenül elereszti a tapizó férfi a színésznőt.
Nicole lassan megindul a szomszéd szoba irányába, de a seggén még mindig valakinek a keze pihen.
A szobába belépve körbe tekintve a szíve elszorul, mert a szoba falai gazdagon díszítettek ugyan, de ez nem túlságosan érdekli, annál inkább a berendezés. A szobában csupán egy nagyméretű ágy található a szoba közepén körülötte pedig székek állnak.
– Nos, uraim, mielőtt elkezdenénk, következzen előbb egy kis játék. – mondja Harry, majd néhány másodperc hatásszünetet tartva folytatja. – Nagyon egyszerű, lesz, hiszen csak azt kell megtippelni, hogy Mary milyen bugyit visel. Aki eltalálja annak lesz először lehetősége ezt a csodálatos teremtés puncijába behatolni.
Harry szavaira lelkes zajongás támad, de csaknem pillanatokon belül elcsendesedik.
Nicole Kidman kicsit zavarban van, ahogy ott áll a férfiak között, akiknek a szemei most mind ő rá tapadnak, ahogy próbálják kitalálni, vajon milyen bugyi van rajta.
– Az biztos, hogy tanga. – mondja valaki, amire nevetés támad.
– Fehér tanga.
– Piros tanga.
– Fekete tanga – találgatják a férfiak, amit Nicole egyre izgatottabban hallgat.
– Mindenki tippelt? Rendben, akkor azonnal kiderül, hogy ki lesz az a szerencsés. – mondja Harry, majd Nicole-hoz fordulva azt mondja. – Nos, Mary, áruld el, milyen bugyi van rajtad.
A szobában szinte síri csend támad, csak azt lehet hallani, ahogy néhányan nagyobbat sóhajtanak.
Színésznőnek az állarcos Harry-ra tekintve olyan ötlete támad, ami a viszki és a pezsgő elfogyasztása előtt biztos, hogy még az eszébe sem jutott volna.
Finoman szája szélébe harapva előre hajolva benyúl a szoknyája alá, majd kicsit ügyetlenül, ugyan a szűk szoknyája miatt, de az egyik úját a bugyijába akasztja és lehúzza térdig, majd engedi, hogy a lábain a földre csússzon.
– Fekete tanga! – mondja Harry. Erre a férfiak közül egyikük öröm ittasan csap a levegőbe, miközben a többiek között csalódott moraj támad.
Nicole kilép a bugyijából, majd leguggolva felemeli bugyiját a földről ekkor ketten is kérlelni kezdik.
– Mary, kérlek, add nekem a bugyid!
– Nekem add, érezni akarom a puncid illatát!
Nicole az utóbbi férfinak dobja, aki mohon elkapja, majd a maszkon lévő orrnyílás részéhez tartva mélyet bele szippantva azt mondja izgatottan a társainak.
– Nedves a bugyija!
A társai ezt éljenzéssel és tapssal köszöntik, amire Nicole már igazából nem is jön zavarba, hiszen itt senkinek nincsen fogalma, hogy ö valójában ki. Valószínűleg, azt gondolják, ö is csak egy olyan lány, aki pénzért vállalta, vagy kitudja, hogy mit gondolhatnak róla, de valójában nem is érdekli.
– Nos, uraim foglaljunk helyet a székeken.
Minden férfi oda sétál egy-egy székhez, majd ott helyet foglalnak.
– Eljött az idő Mary, hogy megmutassad nekünk a csodálatos testedet. – mondja Harry Miller.
Minden szempár a színésznőre összpontosul.

Színésznői karrier 1

– Uram, Mrs. Cruise megérkezett. – hangzik a titkárnő hangja a telefonból.
– Engedje be – válaszolja tágas terem végében a nagy tölgyfa íróasztal mögött ülő, ötvenes évei elején járó, Harry Miller, Hollywood legbefolyásosabb embere.
Nem hallottál még róla? Az nem véletlen, mert róla soha senki nem beszél, de mindenki tudja, hogy ott van. Ő az ember Hollywoodban, akit senki sem ismer, de mindenki meg szeretne megismerni, mert neki csak egyetlen telefonhívásába kerül, hogy egy ismeretlen színészből, vagy színésznőből egy csapásra keresett sztárt legyen. Na és persze fordítva….
Valójában senki sem ismeri, de mindenki tudja, hogy ki ő. Ő Hollywood legnagyobb hatalmú embere, akinek a jó szándékától sorsok függnek.
Viszont az igazi Harry Millert, a név mögött rejtőzködő embert valójában csak kevesen ismerik. Akik nem tudják, hogy kicsoda ő valójában, azt hihetik róla, hogy ő is csak egy azok közül az aktatologatók közül, akik ott dolgoznak, bár a márkás öltönyei, ingei, nyakkendői, na és persze a cipői árulkodóak. Viszont a legfeljebb 160-165 cm a magassága, zömök, de inkább kövér alkata és a sápadt hófehér bőre az emberekben ezt a benyomást erősíti. Az sem sokat segít, hogy a feje búbja már teljesen kopasz, de körülötte ott virít a sötét haja. Na és ha ez még nem volna, elég ott pihen az orrán a szemüvege. A kissé meggörnyedt, test tartását látva a legtöbb ember számára a szorgos kis egér jut az eszébe. Ezekkel szembe viszont a szemébe bele nézve nem lehet benne érzelmet, melegséget, felfedezni az jéghideg, mint egy
igazi kemény üzletemberé.
Csak és kizárólag a szeme az árulkodik az igazi természetéről a kérlelhetetlenségéről. A memóriája nagyon jó, mindent megjegyez, ami nagy hasznára van a munkába, de a magánéletben már nem ennyire sikeres. Mind kettő felesége azért hagyta el, mert túlságosan megszokta ezt az óriási hatalmat és otthon is ugyan olyan módon viselkedett, mint a munkahelyén. Rideg, számító és távolságtartó.
Most ennek az embernek az irodájába Tom Cruise-nak a felesége, Nicole Kidman lép be.
Harry Miller még most is alig tudja elhinni, hogy Tom Cruise, baba bőrű felesége jön el hozzá személyesen segítséget kérni. Még mindig a fülébe csengenek a telefon béli szavai, amik arra kérték, hogy segítsen neki az álmai filmszerepéhez.
– Foglaljon helyet Mrs. Cruise – mondja Harry felpillantva a kezében lévő iratokból, majd lerakja őket az asztalra.
– Kérem, szólítson, csak Nicole-nak, de a barátaim csak Nic-nek hívnak – mondja mosolyogva a színésznő, miközben a férfi íróasztala előtt lévő bőrfotelban helyet foglal.
– Miben segíthetek Mrs. Cruise – kérdi szárazon, miközben végig vizsgálja az előtte ülő nőt, aki annak ellenére, hogy már harminc éves is elmúlt, még mindig egy olyan alakkal büszkélkedhet, amit még mindig sok tízen éves lány megirigyelhet tőle, igaz a mellei elég kicsik, de a segge az valami szenzációs. A vörös hosszú haját most is kiengedve hordja a sminkje most is tökéletes. Egy fehér inget visel és egy fekete színű finoman testhez simuló szoknyát, ami a térdéig ér. A karcsú lábait kiemeli a fekete harisnyája. Lábán fehér színű magas sarkú cipőt visel.
Nicole arcán egy pillanatra a bizonytalanság suhan át, hallva a férfi fagyos szavait, de ezt próbálja leplezni.
– Mr. Miller…
– Uram! Szólítson uramnak, Mrs. Cruise.
Nicole-nak még a szava is elakad a férfi nyers szavait hallva, de próbálja azzal nyugtatni magát, hogy nincs semmi baj, hiszen amikor elhatározta, hogy ide jön tudta, hogy nem számíthat meleg fogadtatásra, annál a férfinél, akivel a férje viszonya nem éppen felhőtlen. Viszont, amikor megtudta, hogy milyen film szereplő gárdájának a kiválasztása kezdődött a napokban, egyszerűen úgy érezte, hogy neki kell azt a szerepet eljátszania, legyen annak bár mi is az ára. Úgy érzi, hogy egyszerűen muszáj neki játszania a főszerepet, mert ezt csak ő tudja tökéletesen eljátszani, mert a szerepet neki találták ki. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok kavarognak a fejében, amikor egy kedves mosoly után szólásra nyitja a száját.
– Uram, ahogy mondtam, már a telefonba is, a segítségét szeretném kérni, hogy ajánljon a rendező figyelmébe.
– Mért nem a férjét kéri meg, hogy ajánlja be, Mrs. Cruise?
– Tom túl elfoglalt… – kezdi, Nicole mondani, de ekkor Harry félbeszakítja.
– Mrs. Cruise ne köntörfalazzon, nagyon jól tudom, hogy a férje és a rendező nincsen beszélő viszonyba. Vagy esetleg kibékültek már?
Nicole legrosszabb várakozásainál is szörnyűbben alakul a beszélgetés, pedig amihez nagy reményeket fűzőt előtte, de nem adja fel, mert minden képen szeretne kilépni a férje árnyékából.
– Igen, igaz – feleli, majd egy nagy levegő vételt követően folytatja – Uram, beismerem, hogy azért jöttem ide magához, mert csak akkor van esélyem bekerülni a filmbe, ha ön ajánl, mert tudom, hogy a rendező az ön jó ismerőse. Azt is tudom, hogy a férjem és az ön közötti viszony sem a legjobb, de ennek ellenére nekem nincs más választásom, ha be akarok kerülni a filmbe, csak magához fordulhatok.
– Mrs. Cruise miből gondolja, hogy hajlandó vagyok magának segíteni?
– Elvégre fogadott – válaszolja Nicole, majd ismét belelendülve folytatja. – Én vagyok a megfelelő ember arra a szerepre. Nálam jobban nem tudja eljátszani senki sem. Erre a szerepre születtem, hogy eljátsszam.
– Na és, miből gondolja, hogy ön tudná a legjobban eljátszani azt a szerepet?
A férfi rideg kérdése egy pillanatra összezavarja Nicole-t, de aztán gyorsan gondolatait összeszedve válaszol.
– Nem tudom megmondani, hogy honnan tudom, de egyszerűen érzem. Érzem, hogy a szerep nekem van kitalálva.
– Á, szóval érzi, hogy a jövő év várhatóan egyik legsikeresebb filmjének a női főszerepe magára van szabva? Mondja csak az Oscar-díjat is kiosztotta már önmagának?
– Nem uram. – feleli leforrázottan Nicole Kidman, miközben a könnyeivel küszködik, miközben arra gondol, hogy félre kell tenni minden büszkeségét és ki kell játszani azt a fegyverét is, amire eddig pályája során még soha nem volt szüksége.
– Kérem uram, én mindenre hajlandó vagyok megtenni… az égvilágon mindenre, ha közbe jár az érdekembe.
Mikor ezek a szavak lehagyják Nicole Kidman ajkait, furcsa eddig nem tapasztalt érzések támadnak fel benne. Nem érez szégyent furcsa mód, pedig az imént ajánlotta fel magát egy férfinak, akit gyakorlatilag nem is ismer. Sokkal inkább izgalmat érez.
Harry Miller elősző, nem akar hinni a fülének, amikor meghallja Tom Cruise feleségének, ennek a hűvös szépségnek a szavait, aki éppen úgy ajánlja fel magát neki, mint azok a kezdő kis színésznőcskék, akik azt képzelik, hogy a puncijuk minden ajtót megnyit, majd előttük. Bár igaz néhányuk számítása be is vált.
Nicole Kidman felnézve, látja amint a férfi hátra dőlve a székében elgondolkodva őt méregeti, majd kis idő elteltével, egy ördögi mosollyal az arcán megszólal.
– Mindenre hajlandó? Nos, az mindjárt kiderül – mondja Harry, majd folytatja. – Emelje fel a szoknyáját, Mrs. Cruise.
Nicole először kicsit meglepetten néz a férfira, majd lassan felállva megfogja a szoknyája szegélyét, felemeli combközépig.
– Magasabbra – mondja Harry, mire a színésznő engedelmeskedve magasabbra emeli.
Harry élvezettel figyeli Tom Cruise kis hamvas bőrű kis feleségét, ahogy az a szoknyáját előtte egyre magasabbra és magasabbra emeli, egészen a bugyija aljáig.
– Az Isten szerelmére Mrs. Cruise, emelje már magasabbra – mondja ekkor kisé tettetett dühvel Harry, aki valójában élvezi, ezt a kis játékot. Kéjes vigyorral vizsgálgatja az előtte álló színésznő tűzpiros bugyiját, aminek a vékony anyaga nagyszerűen kiemeli az ágyékán a bevágást. De amit a legjobban élvezett az színésznő arcán megjelenő bőrpír.
– Rendben van. Vegye le az ingét.
Nicole Kidman néhány másodpercig habozik a szavakat hallva, amikor a férfi ismét megszólal.
– Nos, mi az Mrs. Cruise talán meggondolta már máris magát?
Nicole Kidman ezen szavak hallatán kicsit összerezzen, majd szótlanul, elereszti a szoknyáját, ami visszahullik, majd bizonytalanul elkezdi kigombolni az inge gombjait. Amikor az utolsó gombot is kigombolja, vesz egy mély lélegzetet, majd kissé remegő kezekkel széttárja azt a férfi előtt.
Harry látja, hogy a színésznőn egy a bugyival megegyező tűzpiros melltartó van, aminek vékony anyagán át üt az apró mellbimbója. Miközben csodálja az előtte álló nő, csodálatos testét, olyan száraz hangon, ahogy csak tudja, azt mondja.
– Vegye le.
Nicole miközben leveti az ingét, az előtte lévő asztalt bámulja.
– Jó, most a szoknyát – mondja szinte parancsolólag Harry Miller.
Nicole engedelmesen a szoknyája cipzárjához nyúl, majd lassan lehúzza, végül a szoknyát engedi leesni a földre.
Harry Miller kéjes vigyorral vizsgálgatja az előtte álló színésznőt, akin a tűzpiros melltartó és bugyin kívül csak a cipője, valamint egy fekete combharisnyája van az ékszereit leszámítva.
– Szép … – mondja Harry elismerően az ambiciózus színésznőnek, miközben tetőtől talpig többször is végig futatja a szemét a testén, majd – Forduljon meg … igen, igen, valóban nagyon szép. Meg kell hagyni, a férje nagyon szerencsés, hogy ilyen csodálatos felesége van.
– Köszönöm – feleli Nicole, kisé meglepve az iménti száraz szavak után az elismerés.
– Most vegye le a melltartóját, de közbe nézzen végig a szemembe.
Nicole ezt hallva ráemeli a férfira a tekintetét, majd a háta mögé nyúlva a kikapcsolja a melltartójának a csatját, majd egy mély lélegzetvétel után elengedi. Pontosan látja, hogy Harry Miller melyik pillanatban látja meg a csupasz mellét, mert akkor az arcára egy kéjes mosoly ül ki, miközben nagyot sóhajt. Karjait leereszti a teste mellett, így a férfi akadály nélkül, alaposan megvizsgálhatja a hófehér kebleit és a szoba hűvös levegőjében csintalanul meredező mellbimbóit.
– A bugyit.
Nicole kezeit a bugyijához csúsztatja, majd letolja azt a térdéig, ahonnan az leesik a földre.
Harry farka már szikla kemény a nadrágjában, ahogy megpillantja a felegyenesedő Nicole Kidman fazonra igazított vörös szőrrel borított punciját.
– Forduljon meg, Mrs. Cruise, látni akarom a seggét.
Nicole Kidman arca ellentéten a testének a többi részével az teljesen vörös, amikor lassan megfordul a tengelye körül, hogy Harry Miller gondosan minden porcikáját meg tudja nézni.
Nicole Kidman teljesen zavarba érezi most magát, ez előtt a szinte idegen férfi előtt és fogalma sincsen, hogy most mit kellene csinálnia. A legszívesebben azonnal sarkon fordulna és kirohanna az irodából, de nem meri és főképpen nem is akarja megtenni, hiszen elhatározta, legyen bármi is az ára azt megadja, ha megkapja a szerepet. Igazság szerint számított arra, hogy valami ilyesmit akar, majd tőle ez a vén kéjenc, ezért lelkileg kicsit már felkészült rá. Bár nem egyszerű felkészülni, arra, hogy egy undorító kis, vén kéjenc előtt percekig anyaszült meztelenül álldogálni a combharisnyáját, cipőjét és az ékszereit leszámítva.
– Valóban fantasztikusan néz ki Mrs. Cruise, sokkal jobban tetszik, így mint amikor ott parádézik a vörös szőnyegen a férjecskéjével.
Nicole nem válaszol a férfi megjegyzésére.
Harry még néhány percig szótlanul bámulja Nicole Kidman védtelen testét élvezve annak lassan múló zavarát, majd végre megszólal.
– Mrs. Cruise most már beszélhetünk. Árulja el, hogy valójában miért van itt? Mért nincs most is a férje mellett és játssza vele tovább Hollywood állom párjának a szerepét?
– Mert én színésznő vagyok. Színésznőnek készültem már kiskorom óta. Ennek ellenére már hosszú évek óta alig-alig kapok igazán jó szerepet, mert mindenki úgy ismer, Mrs. Tom Cruise-t, akinek annyi a feladata, hogy a férje mellet megjelenve a vörös szőnyegen jól nézzen ki és mosolyogjon. Ebből már nagyon elegem van! Én nem csak arról akarok ismert lenni, hogy Tom Cruise felesége vagyok, hanem arról, hogy én vagyok Nicole Kidman egy színésznő, aki történetesen Tom Cruise felesége.
Miközben Nicole beszél, Harry a székével oldalra fordul, majd az ujjával jelzi a meztelenül az íróasztala előtt feszengő színésznőnek, hogy jöjjön, álljon a széke elé.
Nicole Kidman egy mély sóhajtást követően lassan megindul a férfi felé, megkerülve annak az íróasztalát, majd közvetlenül előtte megáll.
Harry mosolyogva ismét végig méri a karnyújtásnyira álló csupasz Nicole Kidman-t, majd az egyik kezével megmarkolja az egyik mellét.
– Remélem nem bánja….. de be kell vallanom, hogy Mrs. Cruise, én a nagy mellű nőket jobban szeretem, bár magával azt hiszem, hajlandó vagyok kivételt tenni – mondja Harry, miközben az előtte feszengve álló színésznő meztelen melleit simogatja és markolássza.
– Köszönöm, uram, és ahogy mondtam, mindenre hajlandó vagyok, ha közbejár az érdekembe – mondja lehunyt szemekkel Nicole Kidman, de amikor megérzi, a férfi egyik kezét a combjai közé becsúszni összerezzen, ahogy az megsimogatja a punciját.
– Tudja Mrs. Cruise én ezt a mondatot már számtalanszor hallottam, de amikor arra került a sor már többen visszakoztak.
– Én nem fogok! Kérjen tőlem bármit, én hajlandó vagyok azt megtenni!
– Mindenki ezt mondja – feleli Harry miközben még mindig Nicole Kidman punciját simogatja egyik kezével.
– Esküszök uram! Kérem, had bizonyítsam be! Adjon egy esélyt! – majd néhány másodperc habozást követően folytatja – Uram azt tehet velem, amit csak akar! Kérem, árulja el, hogy mit szeretne! Szeretné, hogy a lábai közé térdelve leszopjam, a gecijének pedig minden cseppjét nyelem le? Vagy, esetleg ahhoz van kedve, akkor basszon meg, úgy ahogy akar, elölről-hátulról annyiszor ahányszor csak akar! Vagy esetleg seggbe akar dugni? Az sem probléma. Ha azt szeretné, leszek a szeretője, vagy éppen a kurvája. Úgy bánhat velem, ahogy csak akar! Az égvilágon készem állok, mindenre csak kérem, árulja, el mit szeretne! Ígérem, örömmel teljesítem a legtitkosabb vagy akár a legperverzebb fantáziáját is, ha közbe jár az érdekembe.
– Ezek nagyon bátor szavak Mrs. Cruise, de csak szavak. – mondja Harry mikor a középső ujját finoman Nicole szeméremajkai közé tolja.
A színésznő ezt megérezve egy pillanatra lábujjra emelkedik, majd lehunyt szemmel az arcán kisebb grimaszokkal tűri, hogy a férfi úja egyre mélyebbre merüljön a hüvelyében.
– Vajon mit szólna a férje, Mrs. Cruise, ha most meglátná magát, ahogy itt áll előttem, és hallaná a szavait?
Harry e szavait meghallva Nicole Kidman kinyitja a szemeit, majd azt mondja.
– Uram, a férjem nem tudja, hogy eljöttem önhöz, és csak remélni tudom, hogy soha nem is fogja megtudni.
– Igen, azt valahogy sejtettem – mondja gúnyosan Harry, miközben a másik kezével finoman megmarkolássza a színésznő csupasz, hófehér melleit, miközben azt mondja. – Mrs. Cruise adok magának egy esélyt, de van néhány feltételem.
– Köszönöm uram… – kezdi mondani Nicole, amikor a férfi közbe vág.
– Még ne köszönjön semmit Mrs. Cruise! Még nem hallotta a feltételeimet!
Nicole Kidman kipirult arccal hallgatja a férfi további szavait.
– Az első feltételem, hogy négy héten keresztül heti egy alkalommal egy éjszakát velem kell töltenie. A második feltételem, hogy ezeken az éjszakákon minden kérésemet teljesítenie kell. A harmadik feltételem pedig az, hogy csak abban az esetben szólok az érdekében, ha ezeken a találkozásokon nem okoz nekem csalódást.
Nicole Kidman arcán átfut a kétségbeesés és az elbizonytalanodás. Vajon tényleg jól hallja azt mondja ez a kis ember, ha négy éjszakát vele tölt, akkor segít neki, de csak akkor sem biztos?
– Nos, mit szól Mrs. Cruise az ajánlatomhoz?
Mivel Nicole nem felel semmit, a férfi néhány kínos másodperc múlva azt mondja.
– Nos, Mrs. Cruise hallotta a feltételeimet. Még mindig kész mindenre, vagy inkább visszamegy a férjecskéje mellé egy beszélő dísztárgynak?
Nicole Kidman tekintette lesiklik a férfi lábai közé, és megpillantja a nadrágjában ágaskodó péniszét, majd bizonytalanul, kissé reszkető hangon azt válaszolja.
– Elfogadom.
– Nagyszerű! – mondja láthatóan izgatottan Harry, majd folytatja. – Nos, akkor Mrs. Cruise ideje, hogy megpecsételjük az egyezségünket, tehát ereszkedjen, térdre a többit gondolom már magától is ki tudja találni.
Nicole lassan térdre ereszkedik a férfi szétnyitott lábai között, majd néhány pillanat elteltével már a nadrágját gombolja, végül megpillantja az immár félkemény péniszt, ami jó indulattal is csak átlagos nagyságú.
Harry a félkemény hímvesszőjét az előtte térdelő Nicole Kidman állához, orrához jobb, majd a bal arcához végül a még zárt ajkaihoz dörgöli, úgy, mint ahogy pornó filmekben szokták.
Nicole Harry lábai között kuporogva, lehunyja a szemeit, úgy állja, hogy az a péniszével az arcát simogassa.
– Rajta Mrs. Cruise tegye a dolgát – mondja a fogai között Harry Miller.
Nicole lassan szétnyitja az ajkait, így a pénisz becsúszik.
Harry amint megérzi, hogy a hímvesszője becsúszott az előtte térdepelő Nicole nedves ajkai közé kicsit megrándul, majd egy pillanatra megmerevedik. Érzi, ahogy Nicole elkezdi lassan szopni, majd kiengedi az ajkai közül, de mielőtt teljesen kicsúszna, hirtelen rábukik, úgy, hogy tövéig besiklik ismét a pénisze az ajkai közé. Ezt még néhány alkalommal megismételi, miközben egyik kezével a herezacskóit morzsolgatja, majd örömmel veszi észre, hogy a szőrös herezacskóihoz hajolva elkezdi azokat nyalogatni, majd szopogatni. Kis idő elteltével már ismét a pénisze duzzad az ajkai között.
– Mrs. Cruise úgy érzem, nem most van először farok a szájában – nyögi Harry.
Nicole nem felel, csak egy pillanatra felnézve rátekint a férfira, miközben a pénisz mélyen az ajkai között dagad.
Az irodát betölti Harry sóhajtozása és Nicole szürcsölése, cuppogása.
Harry eksztázisban érzi magát, amint lenézve látja a gyönyörű, meztelen színésznőt a széke előtt combjai között térdepelve, ahogy feje a hímvesszőjén fel- lebukdácsol.
– Nézzen a szemembe Mrs. Cruise! Szeretném az emlékezetembe vésni a látványt, ahogy Tom Cruise kis felesége a farkamat szopja. – mondja Harry, mélyeket sóhajtozva, miközben az egyik kezével Nicole fejét simogatja, majd pár alakalommal kicsit lenyomja.
– Kapja be az egészet – nyögi Harry Miller.
Nicole engedni a férfi péniszét, hogy az egészen csússzon, amikor meghallja Harry következő megjegyzését.
– Oh, igen Mrs. Cruise, maga aztán tudja, hogyan kell leszopni valakit!
Nicole nem felel, csak szopik tovább. A hímvesszőt egészen addig engedi becsúszni, amíg az el nem éri a torka hátulját, végül kiengedi csaknem egészen az ajkai közül, majd ismét rábukik. Ezt pár alakalommal megismételi.
– Ó, Mrs. Cruise, fantasztikusan néz ki így a farkammal a szájában. – mondja sóhajtozva Harry, miközben az egyik kezével megcsavarja egy kicsit Nicole-nak az egyik mellbimbóját, amitől az felnyög, de közben tovább szopik.
Harry Miller imádja a munkáját. Főképpen az ilyen pillanatokat, amikor egy olyan gyönyörű nő, aki az életben valószínűleg rá se nézne csaknem pucéran a lábai között kuporogva odaadóan a farkát szopja. Időnként hallja, ahogy Nicole nyeli a szájában felhalmozódó nyálát. Nicole Kidman fejében csak egy dolog kavarog, hogy minél előbb túl legyen ezen a megalázó dolgon.
Valójában szereti kényeztetni az ajkaival partnerének a péniszét, de ahhoz számára egy lelki plusz kell. Még soha nem szopott olyan farkat, aminek a gazdájához nem fűzték szoros érzelmi szálak. Rosszabb, mint ahogy azt előtte gondolta. Nem a pénisz zavarja, mert azok között ugyan van, kicsi-nagy, vékony-kövér, vagy egyenes-görbe és még sok féle formájú, alakú, ennek ellenére mind ugyanúgy működnek. Viszont az, hogy most fel-felpillantva egy apró kis kövérkés ember mosolyog vissza rá, az számára rendkívül zavaró. Viszont az a gondolat, hogy ez a vén kéjenc nemsokára megdugja a punciját, vagy esetleg a seggét, ha nem élvez, el hamarosan egyenesen borsózik tőle a háta. Inkább élvezzen a szájába, mert azt kiköpi és kész, vagy a legrosszabb esetben lenyeli, de legalább nem kell vele dugnia. Ezért egyre nagyobb intenzitással bukik rá a hímveszőre, majd engedi ki, hogy ismét bekaphassa. Bizakodva hallja, ahogyan a férfi egyre nehezebben sóhajtozik. Már nem járhat messze, gondolja, amikor…
– Állj! – mondja Harry, miközben egyik kezével eltolja Nicole fejét a péniszétől.
Nicole Kidman alsó ajka és a pénisz között egy hosszú nyál nyúlik egészen addig, míg el nem pattan. A színésznő a kezének a hátuljába letörli az álláról a nyálat, majd a sarkaira támaszkodva figyeli a férfit, aki majd azt mondja neki.
– Itt az ideje, hogy megismerjen egy igazi férfit Mrs. Cruise. Álljon fel!
Nicole még próbál tenni egy kísérletet, hogy késleltesse az alkalmat, mikor megcsalja a férjét.
– Uram, nem szeretné inkább, hogy végig leszopjam?
– Ne féljen, Mrs. Cruise, annak is eljön majd az ideje, de most a hamvas kis punciját akarom megkefélni.
Nicole feláll lassan, majd a mikor Harry is megteszi, ledöbbenve látja, hogy az csak nem kettő fejel alacsonyabb nála. Emlékezett, hogy alacsony, de arra nem, hogy ilyen nagy a kettejük között lévő magassági különbség. Bár a magas sarkú cipője miatt ez a különbség még nagyobb, de még akkor is szinte már zavaró.
– Feküdjön az asztalra – mondja a férfi egyik kezével a hímvesszőjét simogatva, másikkal pedig a színésznő hófehér combjai közé nyúlva.
Mikor Nicole megérzi a férfi tapintását a combjai között, majd punciján a hátán végig fut a hideg, de nem mutatja, csak szótlanul az íróasztalhoz lép, majd megfordulva felül a szélére.
Harry Miller közvetlenül az asztal elé lépve finoman szétválasztja a színésznő lábait, majd a puncijára köp egyet, amit a meredező péniszével elken.
Nicole összerezzenve érzi, ahogy Harry Miller ezt követően a kemény hímvesszőjével néhány alkalommal megütögeti a puncija bejáratát, végül kezd belé hatolni.
Lehunyt szemmel érzi, ahogy a férfi pénisze egyre mélyebbre és mélyebbre csúszik, amíg teljesen belé nem hatol.
– Ó, ez fantasztikus. – nyögi Harry, ahogy érzi a péniszét Nicole hüvelyébe becsúszni, ahol megáll egy pillanatra, hogy kiélvezze azt az utolérhetetlen érzést, amit Tom Cruise kis feleségének szűk, hamvas puncija nyújt.
Már sok lány és nő megfordult Harry Miller ágyában, de ezt a puncit most valahogy másnak érzi. Ez nem csak egy hétköznapi pina, ez Tom Cruise feleségé! Kezével megragadja Nicole csípőjét, ahogy elkezdi megbaszni.
– Uh.. uh.. uh … uh.. – nyög fel a színésznő Harry minden egyes lökésénél.
Nicole férje, Tom nagyon elfoglalt sokat utazik, ezért kicsit elhanyagoltnak érzi magát, ami sok más házaspárral is előfordul. Viszont amikor otthon van akkor az együtt létek is az elmúlt években egyre ritkultak és ellaposodtak. Mindig ugyan azt a már csaknem gépise forgatókönyvet követik. Az utóbbi időben mindig ő kezdeményez. Utána sokszor egy gyors alig néhány perces aktus után Tom elsül. Ráadásul most forgat éppen a világ másik végén és már lassan már két hete nem jött haza. Azt mondja nagyon sok a munkája.
Van ugyan néhány vibrátora, amikre egyre gyakrabban rászorul, de ez nem tud, helyettesíti egy igazi férfit.
Nicole az első néhány perc után meglepve érzi, hogy a teste kezd reagálni ennek a kicsi, már-már kövér, kisé visszataszító, vénember meglehetősen kis péniszének a munkájára. Nem gondolta volna, hogy ennyire ki van éhezve egy valódi férfira. Először megpróbálja magát meggyőzni, hogy nem is élvezi igazán, annak ellenére, hogy a mellbimbóit érzi, ahogy megkeményednek, és a puncija kezd bizseregni. Ezt követően lehunyt szememmel próbálja elképzelni, hogy nem is itt van, hanem éppen Tommal szeretkezik, de ez sem válik be, mert férje gyengédebben bánik vele, mint ez az apró kis férfi.
Harry az ujjaival, markolássza, szorongatja Nicole melleit, a mellbimbóit pedig csipkedi, majd csavargatja.
Az egyik alakalommal mikor tövig tolja, a péniszét a hüvelyébe két-két ujjal meg fogja a mellbimbóit és elkezdi húzni őket. A fájdalomtól Nicole nyöszörögni kezd, de nem kiabál, vagy nem ellenkezik. Mikor elereszti, a mellbimbóit a melle pármásodpercig ugrál.
– Fogadni mernék, a férje nem bassza így meg. – mondja Harry, miközben tovább folytatja a színésznő puncijának az ostromát.
Nicole-t a férfi szavai kicsit magához térítik. Eszébe jut, hogy mért is jött ide és miért is fekszik csaknem meztelenül ennek a kis ellenszenves férfinak az íróasztalán, miközben kitartóan dugja a punciját. Feltámad a bűntudata és a szégyen érzete egy pillanatra, de el is illan, ahogy egyre közelebb ér az oly rég várt orgazmusához.
Harry Miller homlokán az izzadság gyöngyözik, ahogy keményen ki-be tolja a péniszét ennek a csodálatos nőnek a hamvas puncijába. Minden egyes pillanatát élvezi, főképpen azt, ahogy ez a hűvös szépség minden lökésénél felnyög.
Rövidesen érzi, ahogy Nicole elkezd mozogni finoman, és a hátát is kicsit minden egyes lökése alkalmával megemeli.
– Ó, Jézusom! – nyög fel lehunyt szemmel, fejét jobbra, majd balra fordítva Nicole, ahogy érzi az orgazmusa gyors közeledését.
Az irodát betölti a nyögések, és az asztal finom nyikorgásának a hangja, mikor az egyik lökése után Harry érzi, ahogy az asztalon fekvő színésznő testén egy kisebb görcs fut át, miközben a puncija vibrálni kezd. Rögtön tudja, hogy orgazmusa van.
– Aaarrggghhhh! – hallatszik Nicole összeszorított fogai közül, miközben a fejét jobbra-balra forgatja lehunyt szemekkel. Szinte öntudatlanul hever az asztalon néhány percig mire magához térve körbe pillantva látja, ahogy Harry Miller közeledik az asztal felé, miközben a feszesen álló péniszét egyik kezével simogatja.
Harry látja, hogy a színésznő magához tér, de még mindig szégyentelenül szétvetett lábbakkal fekszik az asztalán, amin a punci nedvei csillognak.
– Jöjjön Mrs. Cruise ideje, hogy befejezze a dolgát – mondja Harry, miközben egyik kezét nyújtja Nicole felé, hogy segítsen neki felülni.
Nicole a rózsaszínű fátyol ködön keresztül látja a férfi felé kinyújtott kezét, mit elfogad, így könnyedén felül.
– Gyerünk Mrs. Cruise térdre – mondja Harry, majd egyik kezével Nicole vállát megfogva lenyomja térdelő pózba.
Nicole lábai még kicsit reszketnek, ezért nem is nagyon bánja, hogy ismét Harry Miller elé kell kuporodnia.
– Rajta Mrs. Cruise tudja, hogy mi a dolga. – mondja a férfi, majd péniszét a színésznő ajkai elé tolja.
Nicole megfogja egyik kezével a meredező hímveszőt, majd a férfi hasához nyomja, miközben nyelvével megsimogatja a herezacskóját, végül egészen a pénisz hegyéig szalad a nyelvével.
– Most erre nem érünk rá. Vár már a következő ügyfelem. – mondja Harry, miközben betolja a szétnyíló puha ajkak között a péniszét.
A következő ügyfél! Ez a néhány szó teljesen észhez téríti a kábulatából Nicole-t. Tőlük alig néhány méter távolságra az emberek végzik a minden napi teendőjüket, miközben őt ez a kis visszataszító ember csaknem csupaszra vetkőztetve bassza és szopatja. Mi lesz, akkor, ha valaki rájuk nyit! Te úr Isten!
Ezen gondolatokkal a fejében Nicole elkezdi Harry péniszét keményen szopni, miközben húzogatja rajta a bőrt.
Harry beletúr a színésznő hajába, miközben a hátát is simogatva mélyeket sóhajtozva elégedetten nézi, ahogy szopik.
Alig egy perc telik el, amikor Harry tudja, hogy most már nincs, mese hamarosan el fog élvezni, akkor nagy sóhajtozások közepette azt mondja.
– Mrs. Cruise, az arcára élvezzek!
Nicole a férfi szavait hallva kezd kétségbe esni. Mért pont az arcára akar élvezni? Meg akarja ezzel alázni? Vagy izgatja, hogy hogyan folyik végig a gecije az arcán? Ezt soha nem fogja megérteni a férfiakban. Na és különben is az egész sminkjét tönkre tenné! Ráadásul most volt fodrásznál! Na, azt már nem! Inkább élvezzen a szájába, majd kiköpi a mosdóba, vagy legrosszabb esetben lenyeli! Nem ez volna az első alkalom, hogy gecit lenyel.
Kiengedi az ajka közül a szikla keménységű péniszt, majd kissé pihegve, felnézve a férfi szemébe azt kérdi a legcsábítóbb hangján.
– Nem szeretne inkább a számba élvezni?
– Nem…. most inkább az arcára…. – feleli Harry, miközben elkezdi a péniszén a bőrt eszeveszett tempóban húzogatni Nicole Kidman arca előtt.
A színésznő feladja a dolgot, majd lemondóan azt mondja.
– Ha ezt szeretné, akkor kérem, hogy lehetőleg ne a hajamra élvezzen. Ma voltam fodrásznál. – majd lehunyja a szemét, és nagyra tátja a száját.
Nicole ahogy lehunyt szemekkel arcát felfelé tartva várakozik, az egész szituációt rettentően megalázónak találja. Itt térdel egy szinte idegen férfi irodájában, csaknem pucérra vetkőzve, várva, hogy az arcára élvezzen, miután megszopatta és megdugta. Az egészben az a leg megalázóbb, hogy a férfi még a nadrágját sem tolta le, csak a nadrágja sliccén tolja ki a farkát, miközben ő szinte pucér.
Harry, ahogy áll a színésznő előtt és a nyáltól csillogó péniszét izgatva, szinte ellenállhatatlan kedve támadd fel tenni egy olyan kérdést, amit eddig még senkinek nem tett fel.
– Mrs. Cruise fogadok, hogy már alig várja, hogy a gecim beborítsa az arcát.
Nicole ezen szavakat hallva döbbenetében kinyitja a szemeit, de nem mond semmit.
– Rajta Mrs. Cruise vallja be! – mondja Harry csaknem utasító hangon.
Nicole rápillant az arca előtt táncoló péniszre, majd vissza a férfira, miközben megharapja az alsó ajkát.
Harry kicsit előre dől, miközben tovább simogatja a péniszét, majd játékosan megüti vele a színésznő arcát.
Nicole meghökken, ahogy a saját nyálától csillogó farok megüti az arcát, majd végül kissé vonakodva azt suttogja.
– Igen.
Nicole résnyire nyitva tartva a szemét látja az arcától alig néhány centi méter távolságra táncoló hímveszőt. Borzongás fut át a testén belegondolva, hogy mindjárt ennek a kis, perverz, vénembernek a nyálkás, spermája végig folyik az arcán.
Harry érzi a testében, hogy finom görcsök szaladnak át, majd a pénisze megrándul és kitör a sperma első hulláma, ami Nicole Kidman hajába, homlokára és az orrára repül.
Nicole megérezve, hogy a geci az arcára száll, ösztönösen kicsit hátra húzódik.
A következő hullám a homlokát és az orrát találja el. A harmadik az arcát fecskendezi be forró nedűvel. A következő hullám már csak épp, hogy csordogál egyenesen a nyitott ajkai közé.
Az egész szituáció Nicole számára rendkívül megalázó. Most bizonytalanodik el igazán először. Kellett ez neki, hogy ez a férfi egy szexuális segédeszköznek használja? Persze mondott sok mindent, de, így utólag bele gondolva nem igazán gondolta át, amikor azt mondta, hogy bár mire hajlandó. A perverz dolgok mindig is távol által tőle. Csak kivételes alkalmakkor engedte meg néhány partnerének, hogy az arcára élvezzen, de hozzájuk kivétel nélkül mély érzelmi szállak fűzték, ellenben ezzel az emberrel, aki csaknem tárgyként kezeli! Rettentő üres és kiábrándító érzés! Nem gondolta volna, hogy egy orgazmus után érezhet valaki ilyen ürességet magában, mint most ő.
Harry kinyitva a szemét látja a színésznőt, ahogy az arcát a spermája fedi, és ahogy lassan csorog le rajta. Néhány csepp már az álláról a térdepelő harisnyás, combjaira hullik.
– Nagyon jól szop Mrs. Cruise – mondja Harry, miközben megsimogatja a színésznő fejét –, de még azt hiszem nem végzett. Szopja tisztára a farkam – majd a gecijétől csatakos péniszét egyszerűen betolja a Nicole nyitott ajkai közzé.
Nicole megalázva érzi magát és undorodik a férfitől, főképpen a spermás péniszétől, de szófogadóan ismét szopni, nyalogatni kezdi, miközben azzal ösztönözi magát, ha ezzel végez, akkor elmehet.
Végül Harry ellép, majd a ruháját rendbe szedve élvezettel figyeli a még mindig meztelenül térdelő színésznőt, akinek az arcáról és a homlokáról lassan lecsorog a sperma végig az álláig, onnan pedig a mellére és a combjaira.
– Nos, elsőre, nem is volt rossz Mrs. Cruise. – mondja, elégedett mosollyal Harry, miközben visszaül az asztala mögött lévő székébe és onnan figyeli a tanácstalan színésznőt.
Nicole megpillant az asztalon néhány papír törlőkendőt és oda nyúl, hogy vegyen belőle letörölni velük magáról a nyálkás gecit.
– Most mit csinál? – kérdi hirtelen Harry.
– Megtörölöm, magam – feleli meglepetten Nicole.
– Ugyan már ne kapkodjon annyira, Mrs. Cruise, engedje meg, hogy gyönyörködjek ebbe a nagyszerű látványban – mondja Harry az arcán egy gúnyos mosoly kíséretében.
Nicole Kidman még soha nem érezte magát ennyire megalázva, mint most. Igaz még soha senkinek az irodájában nem térdelt szinte pucérra vetkőzve, miközben az arcáról lassan sperma csordogál.
– Remélem a péntek éjszakája szabad. – mondja Harry.
– Péntek? – kérdez vissza Nicole, pillanatnyi zavarában.
– Igen péntek, hiszen akkor lesz az első éjszakánk. – feleli Harry.
Nicole fejében felötlik az alkujuk, majd még kissé zavartan és bizonytalanul azt kérdi.
– Akkor ezek szerint… tetszett…?
– Nem volt rossz Mrs. Cruise, igaz legközelebb több időnk lesz, mint most. Nos, akkor pénteken szabad?
– Pénteken azt hiszem Tom még New Yorkban lesz, de a gyerekek…
– A gyerekekre majd vigyáz a bébiszitter. Magát viszont este fél kilenckor fel fogom venni ott a házuk közelébe lévő park szélén, ahol az a lovas szobor van. De legyen, ügyes nehogy valaki kövesse!
– Az nem gond. – feleli Nicole, majd kisé bátortalanul megkérdezi – Uram meddig kell még itt… így lennem?
– Miért kérdi Mrs. Cruise? – kérdi Harry gonosz mosollyal az arcán.
– Hát, mert, ha megszárad ragadós…. – kezdi mondani Nicole, de itt megáll, mert rájön, ha folytatná, saját magát alázná meg vele. Ezt inkább nem folytatja.
A néhány másodperc kínos csendet Harry töri meg.
– Rendben van, Mrs. Cruise, menjen, szedje rendbe magát a mosdóban.
Nicole Kidman szó nélkül feláll, majd felkapkodja, a ruháit sietve megindul a mosdó felé, majd belépve, benéz a tükörbe, és a teljesen ledöbben a látványtól. Rosszabb, mint gondolta. Nem csak a homloka és az arca spermás, hanem még a hajába is került. A sminkje teljesen tönkrement. A mellére, hasára és a combjaira csepegett pár csepp sperma ehhez képest semmiség.
– Átkozott kurafi… – sziszegi a fogai között dühösen, majd gyors pillantást vetve a férfira, becsukja maga mögött az ajtót.
Harry Miller tekintetével végig kíséri, a meztelen színésznőt amint eltűnik az ajtó mögött, majd telefonját felemelve tárcsáz. Néhány másodperc elteltével annyit mond, a telefonba mielőtt leteszi.
– Péntek éjszaka én viszem a nőt.
Csak nem tíz perc elteltével Nicole kilép a mosdóból megmosakodva és kisminkelve magát. Harry felnézve az előtte lévő papírokból gyorsan végig méri, majd szárazon csak azt mondja.
– Találkozunk pénteken. Viszontlátásra Mrs. Cruise.
– Viszontlátásra. – feleli a színésznő csendesem, majd megfordulva kiindul az irodából.
Harry Miller ismét felnéz a papírjaiból, majd megvizsgálja Nicole Kidman ringó csípőjét és a formás seggét, ahogy kisétál az irodájából.

Telefonos randi

A telefonom csörgése ébresztett. Hirtelen azt sem tudtam hol vagyok, nem hogy azt, hogy hol a telefonom. Azért csak elindultam a telefonom szokott helye felé, és nagy örömmel tapasztalom, hogy most is ott van. Na de ki hív? Barbara az exem.
Megbeszéltük, hogy átjön tanulni.
Na jó akkor van fél órám, hogy megbizonyosodjak, hogy tényleg egyedül vagyok, és az ősök sem jönnek haza idő előtt. Kicsit rendet raktam, és felhívtam az őseimet ki mit csinál merre jár. Tényleg csak valamikor délután érnek haza. Nagyjából el is telt a fél óra, ami alatt használhatóvá tettem az asztalomat, ami szinte mindig úgy tele van papírokkal, hogy bár bőven két személyes és a számítógép monitorja mellett egy Tv is elfér, de a papírhalomtól én is szűkösen. Na most ezt a papírhalmot sikerült rendszerezve, de legalábbis kategóriánként el el forgatva egy másik polc bevonásával rendezetté tenni.
Csöngettek. Elindultam hát az ajtó felé a szokásos rövid ujjú pizsamámban. Gyorsan beengedtem Barbarát, nem volt hideg, de azért ilyen rövid pizsamában túl kellemes se volt. Így aztán a „welcome puszit” is az ajtón belül adtuk át egymásnak.
– Látom most keltél. – pillantott le Barbi olyan ráutalósan.
– Igen, de miből gondolod?
Válasz nem jött, mert már a cipőét húzta le, én pedig visszagondolva hogyan mondta lenéztem, és megértettem. Az agglegény élet és a korai kelés csalhatatlan jele árulkodott a pizsamám alatt, amit régen is előszeretettel csekkolt le, csak régebben még meg is simogatta. Hát igen nem állt, de azért fél merev farkam eltartotta a pizsama nadrágom. Mit van mit tenni, de nem igazán zavart. Előtte minek legyek szégyenlős, hiszen ismerjük egymást kívül belül. Fél évig voltunk együtt, aztán barátként váltunk szét. Igazából azt terveztem, hogy a szabad zavartalan délelőttöt kihasználva könnyítek majd magamon, mert így nem kell lenémítanom a számítógépet vagy a videókat, de hát a látogatás közbe szólt.
Felmentünk a szobámba. Tényleg hozott magával tanulni valót, és elő is vette. Kicsit még beszélgettünk, aztán azt kérdezte, hogy használhatná-e a számítógépem, mert lenne egy szöveg, amit ki kéne szótároznia, és a netes szótárral egyszerűbb.
– Persze miért ne én úgyis megyek fürdeni.
Ha már a maszti elmarad legalább az utána tervezett fürdést megejtem. Mindig a szobámban vetkőzök le, és onnan megyek a másik helységben lévő fürdőbe, pláne ha egyedül vagyok itthon. Nyáron nem is nagyon törölközöm meg, hagyom, hogy a párolgó víz hűtsön amíg tud. Barbi tudta ezt, de határozottan elkerekedett a szeme, amikor a mondatom befejezésével szinte egy időben bokámig toltam a nadrágom, és egy laza mozdulattal kiléptem belőle. Levettem a felsőm is, mire a szoba ajtóig értem. Ott volt egy szék általában arra pakolom a ruháimat.
Hmm…ez érdekes. Egész keményen áll a farkam. Úgy látszik, mégse hagy annyira már hidegen a lány, vagy csak azért mert mégiscsak egy másik ember egy nő előtt vagyok meztelen hónapok óta először? Nem tudom, majd kiderül. Nem fogom visszafogni magam az tuti. Az ajtót nyitva hagytam elkezdtem engedni a vizet a kádba. Barbi még kérdezett valamit, hát vissza sétáltam úgy ahogy voltam anya szült meztelenül álló farokkal. a kedvencek közül előkerestem a szótár oldalát, aztán vissza a kádban már egész sok víz volt, hát bele huppantam. Alaposan megfürödtem, amikor egy újabb kérdés ürügyén Barbi megjelent az ajtóban, ami nekem háttal volt, de neki tökéletes betekintést biztosított. Válaszoltam, de közben folytattam az alapos tisztogatást, ami konkrétan a farkam és a makkom tusfürdőzése, és tisztára húzogatása volt. Barbi kicsit az ajtófélfának támaszkodva elidőzött, majd mégiscsak visszament a szobámba. Megfordult a fejemben, hogy talán magához nyúlt, és le kéne buktatni, ha így van. Gyorsan kikászálódtam a kádból, és a törölközőmet magamhoz véve elindultam a szobámba.
Nem csalódtam. Barbi ball kezét tényleg a nadrágjából rántotta ki, amikor észre vett.
– Hát te mit csinálsz? – kérdeztem meztelenül, álló farokkal, és vigyorogva.
– Semmit.
– Aha, ismerem én a te kis semmijeidet. Mióta csinálod? Ennyire nem tudsz ellenállni?
– Na nem kell gonoszkodni.
– Nem gonoszkodom, csak érdeklődök. Látod én is itt állok, már reggel óta.
– Hát igen azt látom.
– Ezért jöttél át?
– Nem, nem ezért. Tanulni jöttem, ahogy mondtam, de mióta beengedtél nem tudok másra koncentrálni.
– Az kellemetlen. Én is unom már, hogy csak itt állok. Mi lenne, ha kölcsönösen segítenénk egymáson, és aztán mehetne minden ahogy kell?
– Okés én benne vagyok. – vágta rá Barbi, és az arcán látszott, hogy ő is pontosan erre gondolt.
– De így nem ér. Rajtad túl sok a ruha.
– Jól van na. Már veszem is le.
És tényleg. Egy laza határozott mozdulttal szabadult meg a toppjától, és eközben felkelt a székemből. Egy eddig még nem látott lila csipkés melltartó bukkant elő, ami a két szép formás markolni való cicijét takarta. Én közben a még mindig kezemben levő törölközővel kicsit szárítottam magamon, pontosabban a hátamon. Barbi pontosan tudta, hogy leginkább a meztelen testet szeretem, és hiába is szeretne valamit magán hagyni pillanatokon belül megszabadítom tőle, így kioldotta az övét és a nadrágja gombjait szépen lassan minden lépésnél egyet, ahogy felém lépdelt. Próbálta terelni a figyelmem, de láttam, ahogy ajkát óvatosan észrevétlenül nyalogatja. Ahogy hozzám lépett megvillant az új melltartó jó barátja, egy színben és csipkében tökéletesen passzoló bugyi.
Hopp nem csalódtam, tudtam, hogy erre vár. Marokra fogta a farkam, aztán szép óvatosan el is kezdte mozgatni. Itt az ideje, hogy a törölközőt a székre jutassam, és annak is, hogy befejezzem a lány kicsomagolását. A fenébe, hogy ilyen jól csinálja. Mindjárt ki is veri. Na ezt nem hagyhatom. Na szóval hol is tartottunk? Nadrágot vegyük már le, bár tény, hogy így is szép volt. De akkor is, én most puncit akarok nyalni. Két kezem két oldalon beakasztottam a nadrágba, és csak remélve, hogy időben elengedi majd a farkam egy határozott mozdulattal elkezdtem róla letolni a nadrágot. „Hű elengedte még éppen időben.” – gondoltam magamban.
– Szép ez a bugyi, és a melltartó.
– Köszi! Új. A hétvégén vettem.
– Megérdemelne egy fotót.
– Ha akarod.
– ÁÁ hát ennek nem lehet ellenállni.
Szerencsére nem kellett messzire mennem a fényképezőért és pillanatok alatt üzemkész is lett. Tényleg nem sokat csak egy 10 – 20 képek készítettem egy perc alatt, de Barbi már hozzá volt szokva. Több száz képem volt róla, így már rutinosan váltotta a pózokat, és a nadrágot is arrébb lendítette a lábával. Vicces pont ez lett az egyik legjobb kép. Aztán kioldotta a melltartóját és azt is eldobta, csinált cici takarós pózt is, ahogy szerettem, aztán jött a bugyi. Az a kis falatnyi tanga óvatosan és játékosan sőt nedvesen érte el a földet, miközben én folyamatosan kattintgattam.
Az ágyhoz lépett kezével rátámaszkodott és felém pucsított. „Katt” két kép aztán átfordult és az ágy szélére ült. Nem tudtam letenni a gépet. Minden pillanatot meg akartam örökíteni. Már rég sorozat készítés módban dolgozott hű társam. Felhúzta a lábait, és széttárta nedves kis punciját. Két ujjával remekül megmutatta a nagy ajkakat. Tisztán látszott, hogy már nagyon nedves. Aztán megnyalta két ujját és amennyire csak lehetett eltüntette benne. Arcán tisztán olvasható volt az Üzenet: „na mi lesz már?” Bármennyire is szeretek fényképezni a sűrűjében is szeretek lenni. Így a fényképezőm videó gombját megnyomva leraktam arra a helyre ahonnan már több házi videó is készült, és nyelvel előre bele vetettem magam az oly régen ízlelt gyönyörbe.
Még tán ízesebb, és nedvesebb volt, mint ahogyan emlékeztem. hatalmas fickándozó nyelvcsapásokkal kényeztettem, aztán a kis édes csiklóját vettem célba. Nagyon érzékeny volt, mindig felszisszent amikor először hozzáértem, és most is így tett. Kezeim közben dereka mellett felvándoroltak és a cicijeit vették kezelésbe. Édes kicsi bimbója már úgy állt mint a cövek, és öröm volt simogatni, morzsolgatni. Nyelvem hegye nem tágította csiklójáról, amit egyre hangosabb és kéjesebb nyögésekkel hálált meg, mígnem egyszer csak nagy hirtelen ráfogott a kezeimre magához szorított, teste minden porcikája megfeszült és egy hatalmas önkéntelen nyögéssel kísérve elment.
Amikor elengedte a kezem abbahagytam a nyalását, mert tudtam, hogy ilyenkor nem szereti, hát feljebb vándoroltam és két bimbó csók után megcsókoltam.
– Köszönöm. – suttogta.
– Nincs mit. – suttogtam.
És miközben ezt tettem éreztem, hogy a keze már rá is talált a továbbra sem nagyon lankadó szerszámomra. Már nem voltam annyira felpörögve, mint az előbb, így hagytam neki, hogy rendesen felállítsa, és egy kicsit szopogassa is, hisz tudtam hogy szereti. Közben kezem visszatért kedvenc nyílásomhoz, és két ujjam szépen lassan eltűnt benne, majd ütemesen elő-elő került.
– Húzok egy gumit. Jó?
– Jó.
– De akkor engedj oda a szekrényhez.
– Na jó engedlek.
Tényleg oda is engedett. Én elő vettem a szokott helyről egy gumit, amit óvatosan kibontottam, és felhelyeztem. Odaléptem hozzá, ős alaposan szemügyre vette, kicsit húzogatott rajta. Megtehette, mert sosem hordott gyűrűt így nem kellett attól félnem, hogy kiszakad.
Puncija még mindig az ágy szélénél volt, ez volt a kedvenc helyünk, mert pont lyukra állt a szerszámom, ha letérdeltem. Letérdeltem hát és óvatosan belehelyeztem, amit úgy tűni ő is olyan nagyon várt mint én. Szép lassan kezdtem el benne mozogni, és csak lassan erősítettem, és gyorsultam be. Szerette, és most is tetszett neki, de amikor látta, hogy fáradok azt mondta:
– Gyere feküdj le hadd lovagoljalak meg!
– Na ezt nem kell kétszer kérned.
Nekem a lovaglás volt az egyik kedvenc pózom. Olyan könnyen és gyorsan rám helyezkedett, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Első ráülésre olyan mélyre tolta be magának amilyen mélyre csak be tudta. Aztán a lovaglásnál sokkal inkább a hegyét és a felső traktust ingerelte. Igaz ettől mindig féltem, hogy kicsúszik, és eltöri, de most valahogy hihetetlen jól csinálta. El is felejtettem korábbi félelmeimet, és mint egy megkoronázás képen a gyönyörű cicijei ringtak előttem, sőt időnként a kezemben. Fantasztikus látvány volt, ahogy letekintettem, és a gyönyörű szép teljesen csupasz puncijában eltüntette a most már igen-igen duzzadó farkamat. Nem volt kétséges, hogy rövidesen itt a vég, de szerencsére neki is.
Átfordítottam hát hogy ő kerüljön alulra, és mindezt úgy, hogy közben a lehető legmélyebben hatoljak belé, mert így szerette. Fejét a párnára tette, lábait pedig a nyakamba vettem, úgy neveztük magunk között, hogy a „végső döfés póz”. És tényleg minden egyes döfésem fájdalmasan mélyre ment, és mind ketten tudtuk, hogy már csak pillanatok vannak hátra. Kezével mutatta ujjain, hogy 5 aztán kicsivel később, hogy 4 és így tovább próbált visszaszámolni a kéjig, mert ilyenkor mindig csak nyögni, szólni sosem tudott. És én mindent megtettem, hogy amikor az utolsó ujja is eltűnik, akkor törjön elő belőlem a magma. És siker! Egyszerre nyögtünk fel, egyszerre mentünk el, mint régen fénykorunkban.
Óvatosan kihúztam a farkamat rejtő jól tele töltött gumit, majd mellé dőltem. Kicsit szuszogtam, aztán leszereltem, és a szemetes mélyére rejtettem védelmünket. Nem igazán tudtam hol vagyok, csak azt, hogy jól vagyok. Régóta most először. Mellé feküdtem, úgy csupaszon meztelenül. Ő felém fordult és átkarolt. Én pedig átnyúlva rajta betakartam magunkat, és így pihentünk egy órácskát.

Arab éjszaka

Régóta terveztük az utat Egyiptomba a családdal, végül sikerült is találni egy mindenkinek jó időpontot novemberben. Izgatottak voltunk, sosem voltunk még ilyen távol az otthontól.
Amikor megérkeztünk, kellemes meleg idő fogadott bennünket, szokatlan az itthoni hideghez képest. A programunk nem volt szoros, két kirándulásunk volt mindössze egy hét alatt. Kairó és Luxor. Kairóba olyan sokáig tartott az út, hogy már szinte azt hittük, soha nem érünk oda, és hogy nem is lesz jó.
Morcosan érkeztünk meg a városba, de amint kiléptünk a buszból, megváltozott minden, a nap onnantól kezdve vidám és izgalmas volt. Nem csak a látnivalók miatt, sokkal inkább közrejátszott benne az idegenvezetőnk, Jamal. Kedves, jóképű és intelligens srác, aki azonnal levett a lábáról azzal, ahogy törte a magyart.
Az egész napot velünk töltötte, és volt alkalmunk beszélgetni is. Mint minden arab, azonnal fűzni kezdett, amint megtudta hogy szingli vagyok. A nap végén flörtölős hangulatban váltunk el, nagy sajnálkozások közepette és ígérve, hogy tartjuk a kapcsolatot.
Itthon, miután hazaértünk, már várt a levél, hogy nagyon örült nekünk, nekem, és jó lenne tartani a kapcsolatot. A levelek jöttek-mentek, egyre kacérabb hangnemben. Utalt rá, hogy jön majd Magyarországra tanulni tavasszal, már a találkozónk helyét is megbeszéltük.
Aztán egyszer csak eljött a nap, ideért. Izgatott voltam, hiszen a beszélgetéseinkből elég jól megismertük egymást, de nem tudtam, komolyan gondolta-e a flört részét.
A találkozót egy kis kávéházban beszéltük meg, kicsinosítottam magam és elindultam. Egész úton úgy éreztem, pillangók repkednek a gyomromban. Ő már várt.
Nem változott semmit, mióta nem láttam, kedves, barna szeme mosolygott rám, és puszival üdvözölt. Később kiderült, nem volt okom izgalomra, a beszélgetés ugyanolyan jó volt mint novemberben és mint a leveleinkben. Órákat beszélgettünk el, repült az idő. Úgy váltunk el, hogy újabb találkát beszéltünk meg.
Gyakran találkozgattunk, én egyre inkább azt éreztem, kezdek beleesni. Nem sejtettem, hogy ő is így érez, amíg egyszer fel nem hívott magához. Egy kedves kis albérletben lakott a belvárosban.
A lakásba lépve meghitt nyugalom árasztott el, szétnéztem, mindent alaposan megvizsgáltam, kutattam – új helyen szokásom. Éppen a könyvespolcot tanulmányoztam, amikor mögém lépett. Éreztem a leheletét a nyakamon. Felkuncogtam, csiklandozott. Hátrébb lépett, én pedig megfordultam. A tekintete komoly volt, elszánt. Egy szó nélkül a kezét a derekamra tette és magához húzott.
-Jamal…-kezdtem volna bele valamibe, de az ajkaimra tette az ujját. Megnémultam. Csak néztem az arcát,a nagy, barna szemekben elvesztem. Éreztem, egyre közelebb hajol, majd behunytam a szemem. Megcsókolt, közben magához ölelt. Én is átöleltem, feloldódtam a csókjában, hiszen erre vártam már ezer éve. Ajkaink el sem váltak egymástól percekig, azt sem tudom, hogy kötöttünk ki a kanapén.
Hirtelen egyszer Jamal abbahagyta a csókot és a simogatást és felállt, a kezemet fogva húzott fel és vitt a háló felé. Szinte nem voltam magamnál, úgy követtem.
Az ágy előtt állva megfogta az arcomat, megcsókolt, majd elkezdett kibújtatni a ruháimból és az ágyra fektetett. Ő is levetkőzött, majd mellém feküdt. Megbabonázva gyönyörködtem izmos felsőtestében, a bronz bőr szinte vonzott magához, meg kellett érintenem. Megsimítottam a vállát, majd a tarkóját és beletúrtam sűrű, göndör fekete hajába és megcsókoltam. Ő sem bírt betelni velem, simogatni kezdett. Szinte minden porcikámat bejárta, apró csókokkal illette. A nyakamnál kezdte, majd kezeivel a vállamról indult felfedező útra. Sokáig nem is csináltunk mást, csak simogattuk, cirógattuk egymást. Aztán én nem bírtam tovább, egész testemmel hozzásimultam és magamhoz szorítva megcsókoltam. A hátamra döntött és a melleimet kezdte csókolni, nagyon finoman. Majd egyre lejjebb haladt, de még nem ért hozzá a puncimhoz, kikerülte és a combom belső felét kezdte cirógatni, csókolni. Egyre szaporábban vettem a levegőt, türelmetlen voltam mert borzasztóan kívántam. Ez tetszett neki, ezért túráztatott még egy kicsit. Csak egészen az ujja hegyével ért hozzám, apránként cirógatta a combjaimat egyre befelé haladva. Amikor először vénuszdombra ért, felsóhajtottam. Megkegyelmezett és egy leheletnyivel erősebben kezdte simogatni. A vágat mentén lefuttatta az ujjait többször is, eddigre már nagyon nedves voltam. Ahogy ismét a bejárathoz ért, lassan bedugta az egyik ujját. Beleborzongtam. Finoman ujjazott, közben a hasamat és a melleimet simogatta. Behunyt szemmel feküdtem az ágyon, a fejemet hátravetve, úgy élveztem amit csinált.
Kivette az ujját és kissé széthúzva a szeméremajkakat, rátette az ujját a csiklómra. Hangosan felnyögtem. Éppen csak rajta hagyva az ujját, körözni kezdett. Én egyre szaporábban vettem a levegőt, ő egyre gyorsabban mozgatta az ujját, nem kellett sok és a hátam ívbe hajlott és elélveztem.
Pihegve feküdtem az ágyon, Jamal mellém feküdt és mosolyogva adott egy puszit az arcomra. Ránéztem és én is elmosolyodtam.
-Már régen vártam ezt – mondta még mindig mosolyogva, közben egyik kezével simogatni kezdte a hasamat.
-Nem hittem, hogy te is akarod…-suttogtam még mindig hitetlenkedve.
-Mert kis buta vagy – mondta, azzal megcsókolt. Ahogy hozzám bújt, éreztem, a szerszáma már rendesen áll. Egyik kezemet lecsúsztattam és finoman megérintettem. Felsóhajtott és kicsit megemelte magát. Én folytattam a cirógatást, és élvezettel néztem, hogy harapja be az ajkát az élvezettől és a várakozástól, hogy mikor fogom meg. Megfogtam és húzogatni kezdtem. Felnyögött és nagyokat sóhajtott. Felültem, ő a hátára feküdt. Amíg az egyik kezemmel a farkán dolgoztam, a másikkal a golyóit simogattam. Nagyon élvezte, a szemét sem bírta nyitva tartani, de odanyúlt, megfogta a kezem és a mellkasára húzta. Ezzel a lendülettel mellé feküdtem és megcsókoltam.
Finoman megfogta a vállam és eltolt magától. Nem értettem, kérdőn néztem rá, mire annyit mondott:-Fordulj meg…-a tekintete szinte ködös volt. Megfordultam, háttal neki. A nyakamba csókolt, kezével pedig végigsimított az oldalamon. Én a szabad kezemmel hátranyúltam és átkaroltam a nyakát. Ahogy a combomhoz ért, hátulról megemelte, de értettem, felemeltem a lábam, hogy behatolhasson. Kicsit helyezkedett, majd odaigazgatta meredező farkát a puncimhoz. Odadörgölte a nedves bejárathoz, majd lassan betolta. Halk sikoly hagyta el a számat, ő pedig felnyögött. Átölelt hátulról és lassan mozogni kezdett. Hangosan nyögdécseltem a gyönyörtől, ő pedig néha a nyakszirtembe, vagy a fülem alá csókolt. Lassú, de fantasztikus szeretkezés volt, mindketten ki akartuk élvezni. Egy idő múlva gyorsítani kezdett, és egyszersmind lefelé indult a keze a hasamról. Ösztönösen feljebb emeltem a lábamat, míg ő elérte a csiklóm. Ahogy hozzáért és simogatni kezdte, még nagyobb sóhaj szakadt ki belőlem és egy perc múlva elélveztem. Jamal is megállt, kihúzta a farkát és a hajamat, vállamat simogatta és puszilgatta. Amikor kissé magamhoz tértem, maga felé fordított és az arcomon simított végig.
Rámosolyogtam én is megsimítottam az arcát, aztán a tarkóját, és a kezem elindult lefelé. Gondoltam, most igazán ő következik, de rám szólt,hogy ne csináljam. Kérdőn néztem rá.
-Látni akarlak…-mondta, és megcsókolt. Eközben a lábaim közé térdelt és szétnyitotta őket. Átfogtam a nyakát és felhúztam a lábaimat. Odaillesztette a farkát és belémnyomult. Ahogy körbefogtam belülről, behunyta a szemét. Mozogni kezdett bennem, időnként megcsókolt, de amúgy gyönyörködött bennem, az arcom minden hajlatát megcsodálta, majd a szemembe nézett és elmosolyodott. Felemeltem a lábaimat, hogy mélyebben be tudjon hatolni, amit meg is tett, egészen tövig mártotta a farkát, mire már én is felsóhajtottam, majd ahogy látta, hogy nem fáj, sőt, keményebben kezdett dugni. Nyögdécselni kezdtem, és a lábaimat átkulcsoltam a hátán, úgy szorítottam magamhoz. Ekkor nagyot sóhajtott és becsukta a szemét, a fejét is leejtette, de egyre gyorsabban mozgott bennem. Élveztem, hogy tövig dugja belém a farkát, suttogni kezdtem, hogy igen, igen…Majd egyre hangosabban mondtam, míg egy nagy nyögéssel hatalmasat élveztem. Jamal nem hagyta abba a kefélést, ő is közel volt már, alig picivel később ő is elélvezett. Éreztem, ahogy hullámokban lövell belém, szorítottam én is. Egy pár pillanatig úgy maradt, majd finoman rám feküdt és pihegni kezdett.
Átöleltem, a hátát simogattam, és a tarkóját, majd megpusziltam az arcát. Lassan kinyitotta a szemét és megcsókolt. Aztán megmozdult és kicsusszant belőlem, mellém feküdt. Odafordultam hozzá és a mellkasát simogattam. Felém eső kezét kinyújtotta és azt suttogta, „Gyere”. Odabújtam, egészen hozzásimultam, ő pedig átkarolta a vállam. Pár percig így feküdtünk, majd az arcomat megsimította, és felemelte az államat. Ahogy rá néztem, elmosolyodtam önkéntelenül, ahogy ő is. Csak bámultam a szemeibe, nem tudtam velük betelni. Ő megcsókolt, majd ahogy szétváltak az ajkaink, mosolyogva azt mondta: „Behibek”. Elvigyorodtam, tudtam mit jelent, még a nyaraláson beszélgettünk erről. Kuncogtam egy kicsit, majd ránéztem és azt válaszoltam: Én is szeretlek.

Dugnom kell

A farkam majd szétrobbant azon az ominózus éjszakán? Egyáltalán nem értem őt. A kanapén feküdtünk és szenvedélyesen csókolóztunk, a kezem pedig felfedező útra indult a nyakán keresztül, s a mellén állapodott meg. Erre ő ellökte a kezem, és azt mondta, inkább hagyjuk abba. Nagyon szeretem, ezért tiszteletben tartottam a döntését. Már vagy négy hónapja jártunk, és még nem feküdtünk le egymással.
Aztán ma megkérdeztem, hogy mi az oka annak, hogy még nem akarja, hogy közelebbről ismerkedjünk egymással. Valami olyasmire számítottam, hogy még nem bízik meg bennem, ami ugyan ramatyul érintett volna, de az elhangzott mondattól padlót fogtam. Mi az, hogy nem akartam eléggé? A haver azt mondta, hogy ez annyit jelent, hogy határozottabbnak kell lennem, mert a nők néha szeretik az ilyesmit. Persze csak mértékkel. Nem értem a nőket! Állandóan romantikázni akarnak, meg romantikus könyveket olvasnak, romantikusan unalmas filmeket néznek, erre fel azt szeretnék néha, ha csak úgy leteperné őket az ember?
Miután letettem arról, hogy megértsem a női lelkek titkát, tervet eszeltem ki. Márpedig ne tartson engem a barátnőm valami akaratgyenge himpellérnek! Szerdára beszéltük meg a következő randevúnkat. A park előtt találkoztunk, kicsit késett. Egy rózsát nyújtottam át neki, – hadd higgye, hogy az este romantikus lesz. Lágy csókot leheltem arcára, éreztem tusfürdője vanília illatát. Ma kézilabdán volt, nemrég ért haza, letusolt, elkészült és már jött is. Határozottan belé karoltam, és séta közben vázoltam neki az este következő állomását, a Vándor Vendéglőt. Ez középkategóriás étkezdének számított a városban, nekünk tökéletesen megfelelt. Főleg a pénztárcámnak. Úriemberként viselkedtem, segítettem levenni a kabátját. Higgye csak azt, hogy ez is olyan lesz, mint a többi randink. Valami salátát rendelt, de nem emlékszem pontosan, milyet. Szokatlanul visszafogottan viselkedett. Talán megérezte, hogy mit terveztem? Csak az este további részére tudtam gondolni. A végén boroztunk is, megivott egy jó üveg vöröset. (Én alig ittam, mivel a tervemben az szerepelt, hogy jól leitatom.)
– Emi, kérsz még egy pohárral? – tudakoltam tőle, bár biztos voltam benne, hogy bőven elég volt számára a mámorból.
– Emi? – Csodálkozott a saját nevén, és kicsi, nőies kezeit a szája elé téve kuncogott, mint egy kislány, akinek valami rettenetesen mulatságos dolgot mondtak. Kétség sem fért hozzá: eléggé becsípett. Ha akarta volna, se engedem, hogy megigyon még egyel.
– Indulhatunk? – Ezt nem kérdésnek szántam, hanem kijelentésnek, hogy kezdjen el szedelőzködni. Csak így udvariasabban hangzott. Felsegítettem rá a kabátját. Belé karoltam, s így tettük meg az utat a lakásomig. Fognom kellett rendesen, különben elvágódott volna a földön. Próbáltam vele beszélgetni, de összevissza hadovált, és állandóan vihogott. A lépcsőházban csendre intettem, persze ezen is hangosan vihorászott. Az ajtót egy kézzel nem tudtam kinyitni, mivel kicsit húzni kell, hogy el tudjam fordítani a kulcsot. Addig a sarokba állítottam őt, és olyan engedelmesen állt ott, mint egy karácsonyfa. Senki nem volt otthon, csak mi. Miután elment vécére, megágyaztam neki az óriási fakeretű ágyamon. Beledőlt, s elaludt. A tervem ezen pontja is kipipálva, jöhetett a következő. Vártam. Általában egy üveg bor után három órát szundikál, aztán kicsit kómás ugyan, de józan. És én ezt akartam. Csak az alvásra kellett rávenni, így tudtam csak. Addig feltekertem a szoba konvektorát a legmagasabb fokozatra, hogy meztelenül is kellemes melegségűnek érezzük a levegőt.
Amikor közel járt az idő ahhoz, hogy felébredjen, elővettem az ágy melletti kis szekrényből a párnázott bilincseket. Felhajtottam a takarót, levettem róla a pulcsiját. Szerencsém volt, mivel csak a cipzárját kellett lehúznom, és óvatosan kibújtatnom a kezeit belőle. Egy rózsaszín passzos póló takarta el előlem felsőtestét. Tekintetem a cicijére tévedt, aminek formáját tisztán ki lehetett venni, ugyanis nagy örömömre nem viselt melltartót. Talán ő is készült az estére? Gyengéden a hátára fordítottam, mellei kicsit laposabbakká váltak. Kedvem lett volna őket a szájammal becézgetni addig, amíg bimbók ágaskodva szinte át nem szúrják a vékony anyagot. De még nem tehettem. Kibilincseltem a kezeit az ágy két szélére. Ébredezni kezdett, s észrevette, hogy nem tudja mozgatni a felső végtagjait. Kérdőn nézett rám egy pillanatig, majd hangosan magyarázni kezdett valamit. Pedig, ha figyeltem volna arra, hogy mit mond, akkor az este nem így folytatódott volna. Erre a látszólagos tiltakozásra is felkészültem. Egy kis harc után felkerült rá a szájpecek is. Ott feküdt, csak nekem, teljesen kiszolgáltatva. Lefeküdtem mellé, és szerelmes szavakat suttogtam a fülébe, olykor pedig meg-megnyaltam a fülcimpáját, és simogattam hosszú, barna haját. Egy kis idő után lenyugodott – vagy elfáradt, – mert már nem rángatta a fejét. Fölé hajoltam, két kézzel megfogtam az arcát: adtam puszit homlokára, megcsókoltam a jobb majd a bal szemöldökét, s haladtam le egészen az álláig. Becsukta a szemeit, így nem láthattam tengerkék szemét. Vágytam rá, hogy megcsókoljam a száját, csak hát az a fránya pecek még mindig rajta volt. De még nem mertem levenni. Melléfeküdtem, és jobb kezemmel a hasát kezdtem simogatni a póló anyagán keresztül.
Lassan följebb vándoroltam, és a ruhán keresztül érintettem meg keble halmait. Ujjaimat végigfuttattam rajtuk, szigorúan kikerülve a bimbókat. Aztán hirtelen ötlettől vezérelve különböző motívumokat rajzoltam az izgató idomokra. A lélegzete felgyorsult, gondoltam, hogy tetszik neki. A nadrágom már nagyon feszült, kigomboltam, de a kezem gyorsan visszatért kényeztetni az érzékeny melleket. A ruhán keresztül bekaptam a jobb bimbóját, és szopogatni kezdtem, a kezemmel pedig sodortam a balon lévőt, amely majd kiszúrta a póló anyagát. A mellkasa megemelkedett, minél beljebb akarta tolni magát a számba. Erre nagyon begerjedtem, és még tovább „kínoztam”. Nem bírtam sokáig, levettem a szájpecket és megcsókoltam. Vadul viszonozta, szinte az egész nyelvét átdugta hozzám. Elszakítottam magam tőle, hogy levegőt kapjak, majd ismét lehajoltam, és ajkait kezdtem játékosan harapdálni. Kezemmel ismét megtaláltam a cicijét, és gyengéden megszorítottam, ennek hatására belenyögött a számba. Eltávolodott ajkunk, amikor felhúztam a pólóját a hónaljáig. Nehézség nélkül ment, mivel megemelte a felsőtestét, hogy könnyebben hozzáférjek alma formájú idomaihoz. Még sosem láttam őt meztelenül. Gyönyörű melle volt: ágaskodó kis bimbói körül nagy udvarral. Ajkammal ezúttal a bal bimbócskához közelítettem. Megnyaltam egyszer. Figyeltem az arcát. Becsukta a szemeit. Nem folytattam, azt akartam, hogy nézzen. Kérdőn rám is pislogott, ekkor ismét megsimogattam a nyelvemmel. Megint lehunyta a szemét.
Aztán végül nyitva hagyta, tekintetünk összekapcsolódott, és úgy nyalogattam, mint ahogy kiscica lefetyeli a tejet. Rettenetesen erotikus volt látni arcát, ahogy nagy szemeket meresztve figyeli, ahogy izgatom, közben pedig lágyan harapdálja ajkait, mintha azt akarná, hogy bekapjam a kis gombocskát. Rácuppantam hát az érzékeny részre, ahol továbbra is a nyelvem játszadozott a rózsaszínű golyócskával. Emi hangosan lihegett, fejét hátrafeszítette, mellét pedig még jobban a számba tolta. Egyre gyorsabban járt a nyelvem, majd kicsit megszívtam a bimbócskát. Halk sikoly hagyta el ajkait. A szabadon lévő kezemmel a farmerjéhez nyúltam, és egy kis bénázás után sikerült kigombolnom. Ujjaim a bugyi alá siklottak, de nem volt elég helyük, ezért felültem, s lentebb ráncigáltam a nadrágot a térdéig. Visszafeküdtem mellé, s megcsókoltam. Elfordította a fejét, csókunk abbamaradt.
– Mi a baj? – Kérdeztem meghökkenve hátrébb húzódva tőle.
– Semmi – suttogta, és szép fehér arcán vörös pír jelent meg. – Az előbb… – kezdett bele, de nem folytatta, hanem szégyenlősen lesütötte a szemét. Olyan aranyos volt, hogy mosolyognom kellett azon, hogy nem merte kimondani, hogy az előbbi kis játék nagyon tetszett neki.
– Szeretnéd, ha tovább csókolgatnám a cicijeidet? – kérdeztem rá, s ha lehetséges, még jobban elvörösödött.
– Igen – lehelte alig hallhatóan. Visszatértem az édes keblekhez, most azonban a jobbat vettem kezelésbe a számmal. Kezemmel pedig az előbbit kezdtem simogatni. Nyögdécselt, egy idő után pedig már a csípőjét emelgette. Ekkor ujjaimmal ismét felfedező útra indultam a barátnőm legféltettebb kincse felé. Frissen borotvált volt szemérme, de középen egy jó centi csíkot meghagyott. A nyíláshoz értem, ami már bőven ontotta magából a csúszós nedvet. Megmártóztattam benne három ujjamat, és gyengéden a csiklóját kezdtem simogatni. Lágyan ringatta csípőjét. Felbátorodva eltávolodtam az érzékeny kis pöcöktől, s óvatosan a középső ujjam a nedves punciba dugtam, hangosabb nyögést váltottam ki ezzel. Finoman mozgattam benne. Csípője eleinte lassú, majd egyre gyorsabb táncot lejtett. Hüvelykujjammal a csiklóját izgattam. Rángatta magát, a kezét mindenáron ki akarta szabadítani, a nyögések között lihegve könyörgött, hogy engedjem el. De még nem akartam. Az ő dolga most, hogy élvezzen, és csak magára figyeljen. Vadul dobálni kezdte csípőjét, arca eltorzult, és egy hangos nyögés kíséretében elélvezett. Ernyedten pihengetett, miközben kihúztam az ujjam a hüvelyéből.
– Engedj el, kérlek! – ismételte halkan. Engedelmeskedtem neki, és remegő kézzel, kicsit sokáig tartó művelet keretében, szabaddá tettem kezeit. Megdörzsölte csuklóit, majd kezeit a két vállamra helyezte, lágyan cirógatott.
– Valamit mondanom kell! – kezdte, de egy csókkal elhallgattattam. Lehúztam róla teljesen a farmert, s a lába közé feküdtem, lentebb csúszva ismét a mellét kezdtem lustán nyalogatni. Egyre erősebben szorította a vállam, éreztem, hogy sínen vagyok megint. Azért még gyorsan leellenőriztem nedvességét az ujjammal, és a már gyémánt keménységű farkam hegyét a barlangja bejáratához igazítottam. Kicsit mozgattam a külsején, majd egy váratlan mozdulattal tövig benyomtam. Emi felsikkantott. Éreztem, ahogy körbeöleli a szűk forrósága a rudamat, ösztönösen mozogni kezdtem. Szinte teljesen kihúztam, majd beledöftem ismét. Suttogott valamit, a kezével meg el akart lökni. Nem igazán tudtam felfogni, hogy mi baja lehet, de ismét megcsókoltam, a kezeit pedig erősen megragadtam, és a feje fölött lefogtam. Megdermedtem egy pillanatra, amikor eszembe jutott valami.
– Fáj? – kérdeztem félve.
Megrázta a fejét. Megnyugodva folytattam a ténykedésemet. Egy kézzel fogtam fönt a kezeit, a másikkal pedig kettőnk közé nyúltam, és a csiklóját kezdtem lágyan cirógatni. De így meg nem tudtam keményen döfködni, úgyhogy lassú mozgásokkal folytattam. A csípője ismét vad táncba kezdett, arca kipirult és viszonylag rövid idő alatt sikerült másodjára is a csúcsra jutnia. Ezúttal nem hagytam pihenni, a kezeit elengedtem, az oldala mellett könyököltem le, mellkasunk összeért, és gyors mozgásba fogtam. Pár percig bírtam csak, majd én is követtem őt.
Ernyedten feküdtem rajta, majd észbe kapva – hogy agyonnyomom szegényt, legördültem róla, és megsimítottam az arcát. Kis idő után azonban Emi felült, felém fordult, karját felém nyújtotta, mint aki kezet akar velem fogni. Nem értettem, miért csinálja, de azért megráztam a kezét.
– Kata vagyok – mutatkozott be. – Emi ikertestvére. A nővéremnek edzés után már nem volt ereje egy randira, és engem kért meg, hogy ugorjak be helyette.