Huszonnyolc éves csinosnak mondott nő vagyok. Formás hosszú lábam jó fenekem és szép nagy feszes melleim vannak. Különösen a melleimre vagyok büszke, és szeretem, ha megbámulják. Egy meleg nyári éjszaka utaztam haza a metrón. Késő volt már nem is volt utas csak hat tizenöt-tizenhat év körüli srác. Zajongtak hangoskodtak és közben engem bámultak. Egy rövid szoknya és egy feszes topp volt rajtam. Észrevettem, hogy a melleimet bámulják, ezért arra gondoltam, játszom velük egy kicsit. Előrehajoltam, hogy jobban belássanak a melleim közzé, és feljebb húztam a szoknyám úgy, hogy egy kicsit kilátszott a bugyim. Láttam, hogy izgatja őket a dolog, ahogy közelebb húzódtak észrevettem, hogy csak úgy dagadozik a nadráglyuk eleje. Ekkor megállt a metró és én leszálltam.
Egy parkon sétálok át, hogy lerövidítsem az utat körülbelül a közepén jártam, amikor összetalálkoztam a fiúkkal. Biztosan leszálltak a következő megállónál, és elém kerültek. Kicsit meglepődtem, amikor megláttam őket, de aztán rájuk sem nézve próbáltam elmenni közöttük, de nem tudtam, mert elállták az utam. Próbáltam vissza fordulni, de tejesen körülfogtak.
– Mit akartok tőlem? – kérdeztem.
– Tetszett a műsorod a metrón, szeretnénk, ha fojtatnád – szólt az egyikük.
– Az csak egy kis játék volt – válaszoltam.
– Oké, akkor te játszottál velünk, most pedig mi játszunk veled – mondta az egyikük.
Arra gondoltam, hogy végül is én hergeltem fel őket a metrón, és különben is már többször is fantáziáltam arról, hogy egyszerre több férfival is szeretkezem, de eddig még nem jött össze. Most pedig itt van előttem hat fiatal srác, akik éppen most mondták, hogy meg akarnak dugni. Ez minden álmom felülmúlja.
Mire ezt végiggondoltam már nekem is estek. Mind a hatan egyszerre próbáltak a közelembe férkőzni. Kezeket éreztem a testem minden pontján. Pillanatok alatt lerángatták rólam a szoknyát és a toppot. Csupasz mellem látványa felizgatta őket. Egymást lökdösték, hogy hozzá tudjanak érni. Ketten – hárman markolászták egyszerre a mellem. Ez így ment egy pár percig és én kezdtem élvezni a dolgot.
– Hé – szólalt meg az egyik srác -, sokkal jobb melle van mint a csajomnak.
– Szuper jó teste van – válaszolt neki egy másik fiú. Ekkora már a bugyit is lerángatták rólam, és ott álltam közöttük meztelenül. Sorban elkezdték elővenni álló farkukat a nadrágjukból. Jó alaposan megnéztem magamnak. Négyüknek átlagos volt a mérete, de kettőjüknek nagyon vastag és hosszú volt a fasza. Teljesen felizgultam a látványra. Még soha nem volt dolgom ekkora faszokkal. Alig vártam, hogy bedugják a lucskos pinámba.
Nem is kellett sokáig várnom, hiszen ők is legalább annyira be voltak gerjedve, mint én. Letérdeltettek a fűbe, és az egyikőjük hátulról belém nyomta a farkát. Egy másik pedig elém térdelt és a számhoz tette, amit rögtön szopni kezdtem.
Ilyet még eddig soha nem csináltam, de nagyon jó érzés volt. Szépen lassan nyalogattam ízlelgettem a számban levő faszt, nem akartam elsietni a dolgot ki akartam élvezni minden pillanatot, de a fiúk nagyon be voltak gerjedve. Aki hátulról dugott, egyre gyorsabb tempót diktált. Közben a szemem sarkából láttam, hogy a többiek lökdösődnek a z elsőbbségért, és közben a farkukat simogatják. Akit szoptam hirtelen megragadott a hajamnál fogva ráhúzott a farkára, és beleélvezett a számba. Én nem akartam hagyni, próbáltam lehúzni magam a farkáról, de erősen fogott így kénytelen voltam lenyelni az egészet. Még eddig soha nem csináltam ilyet, de tetszett a dolog.
Ekkor megéreztem, hogy a pinámban lévő fiú is elkezd élvezni. Éreztem, ahogy a farka lüktetve pumpálja belém a gecit. Ezután mind a ketten kihúzták belőlem a farkukat. Próbáltam felállni, de nem hagytak a többiek azt mondták, hogy ők is azért vannak itt és most ők következnek. Mondtam nekik, hogy rendben van, bevállalom őket is, de a két nagy farkú fiú maradjon utoljára. Megint le akartak térdeltetni, de nem hagytam.
Az egyik fiút hanyatt fektettem, és beleültem az ágaskodó farkába. Olyan kemény volt, mintha karóba ültem volna. A másik fiút odaintettem magam mellé, és bekaptam a farkát. Elkezdtem szépen lassan szopni, miközben az alattam fekvő srác farkán lovagoltam. Ez így nekem nagyon jó volt, mert így én diktáltam az iramot. A két nagy farkú fiún láttam, hogy nagyon be van gerjedve, ezért intettem nekik, hogy jöjjenek közelebb. Amikor odaléptek mellém, a kezemmel megfogtam a farkukat. Olyan vastag volt, hogy alig értem át. Elkezdtem lassan simogatni, de nagyon figyeltem nehogy elélvezzenek. Ugyanis már alig vártam, hogy a pinámban érezzem őket.
Közben persze folyamatosan lovagoltam az alattam lévő fiú farkán. Próbált alulról lökdösni, de nem hagytam. Így az általam diktált tempóban mozogtam rajta. Mikor éreztem, hogy közeledem az orgazmushoz, kicsit vissza fogtam magam,vés a számban lévő fiúra koncentráltam. Egyre mélyebben kaptam be a farkát, és közben a nyelvemmel kényeztettem. Azt akartam, hogy elélvezzen, és én utána csak magamra figyeljek. Abbahagytam a két nagy farkú fiú simogatását, mert már nagyon kezdtek begerjedni, és nem akartam, hogy elélvezzenek a kezemben, mert mindkettőt a pinámba akartam érezni. A felszabadult kezeimmel elkezdtem masszírozni a számban mozgó fiú fenekét, a zacskóját. Éreztem, hogy egyre keményebb lesz a farka a számban. Mind a két kezemmel megragadtam a fenekét, és tövig bekaptam a farkát. Szinte abban a pillanatban elélvezett. Az előző fiúhoz képest dupla mennyiségű gecit lövellt a számba. Nem is tudtam lenyelni az egészet, sok kifolyt a számból és ráfolyt a farkára. A fiú a megragadott a hajamnál fogva és kényszerített, hogy tisztára szopjam a farkát.
Mikor végeztem vele elengedett, én pedig magamra koncentráltam. Az alattam fekvő fiú nagyon beindult, és hevesen elkezdett mozogni. Mivel én is nagyon közel voltam az orgazmushoz, hagytam neki. Pár pillanat múlva éreztem, ahogy a farka lüktetve a pinámba lövelli a gecit. Én sem bírtam tovább magammal, és sikoltozva elélveztem. Ezután leszálltam róla.
A két nagy faszú fiú odalépett hozzám. Én mondtam nekik, hogy egy kicsit pihenni szeretnék, mielőtt velük kezdenék foglalkozni, de ők azt mondták, hogy már eleget vártak, majd egy padhoz vezettek, és sorsot húztak, hogy ki legyen az első. Majd miután eldöntötték, a szerencsés fiú leült a padra, és beleültetett hatalmas kemény álló farkába. Ennyire még soha sem volt kitöltve a pinám. Szép lassan mozogni kezdtem. A másik srác eközben a melleimet markolászta, és sürgette a z alattam levő fiút, hogy igyekezzen, mert már Ő szeretne következni. Nem is kellett sokáig várnia éreztem, hogy kezd lüktetni bennem a fiú farka. Amikor élvezett még keményebb és vastagabb lett.
Ahogy leszálltam róla a másik fiú rögtön magára húzott. Szinte felnyársalt a kemény farkával, nagyon jó érzés volt. Szépen lassan mozogni kezdtem rajta, eközben Ő a melleimet masszírozta. A többiek eközben körbe álltak és biztatták a fiút. Engem nagyon felizgatott, hogy ennyien néznek szex közben. Láttam, ahogy ott állnak és néznek, közben simogatják magukat és a farkuk ágaskodni kezd. Ez a látvány nagyon felizgatott.
Az alattam levő fiú is kezdett egyre jobban begerjedni. Hevesen nyögdécselt és egyre gyorsabban mozgott alattam. Én sem bírtam már magammal, és vele egyszerre élveztem el. Éreztem, ahogy lüktető farka a pinámba pumpálja a forró gecit.
Remegő lábbakkal leszálltam róla, és a ruháimat keresve, fel akartam öltözni. De az a fiú, akit legelőször leszoptam, odalépet hozzám,és azt mondta, hogy ne siessek annyira, mert ő is kiszeretné próbálni a pinámat. A többiek is helyeseltek neki. Azt mondták, hogy helycsere következik, aki dugott most szopatni akar, aki szopatott, pedig a pinámat akarja kipróbálni. Én azt válaszoltam, hogy ami eddig volt az nagyon jó volt, de nekem elég volt és nem akarok folytatást. Erre azt mondta az egyik fiú, hogy ezt ők döntik el nem én. Megragadtak, és letepertek a fűbe. Hanyatt fektettek, és egy fiú leszorította, a kezem és ketten szétfeszítették a lábam. Hárman fölém álltak és azon vitáztak, hogy ki legyen az első.
Miután eldöntötték sorban álltak felettem, és a szerencsés srác rám mászott, és belém nyomta félig álló farkát. Én próbáltam ellenkezni, vonaglottam és sikoltoztam, de befogták a számat, így csak nyögdécselni tudtam. De ezzel csak azt értem el, hogy éreztem, hogy a rajtam fekvő fiú farka egyre keményebb lesz, és pár pillanat múlva el is élvezett bennem. Mikor leszállt rólam azt mondta a többieknek, hogy ilyen jót még nem dugott, mert nagyon jó, hogy a pina vonaglik a farok végén. Azt mondta a többieknek, hogy ne szopassanak hanem próbálják ki ők is, hogy milyen érzés, amikor a pina kapálódzik a farkuk végén.
Nem is kellet több biztatás már mászott rám a következő fiú. Én továbbra is kapálództam, de már csak azért, hogy hergeljem őket, ugyanis kezdtem élvezni a dolgot. Nagyon felizgatott, hogy lefognak és sorban állnak azért, hogy megdugjanak. Én így utólag azt mondom,,hogy akit még nem dugtak meg így, nem is dugott igazán jót. De szerintem a fiúk is osztják a véleményem, mert láttam és éreztem, hogy nagyon élvezik a dolgot. Ahogy belém dugták a farkukat a kapálózásom és nyögdécselésem hatására pillanatok alatt kőkemény lett a farkuk, és másodpercek alatt elélveztek bennem. De ahogy az egyik végzett már jött is a következő. Akik lefogtak, elengedtek, és ők is sorba álltak így kicsit hevesebben kapálóztam, és sikoltoztam. Ez felizgatta őket is és engem is. Volt köztük, aki már harmadszor állt sorba. Már én sem bírtam tovább, és újra hangosan sikoltozva és kapálózva elélveztem. Ez sokkal jobb volt, mint az előző kettő.
Mostanra már a fiúk is elfáradtak, és már ők se akartak többet. Felálltam és felöltöztem. Mondtam nekik, hogy én minden nap erre metrózom, és ezt bármikor megismételhetjük. Azt válaszolták, hogy ők benne vannak. Azóta sem láttam őket, pedig minden este figyelem hátha felbukkannak. Az is lehet, hogy soha többé nem találkozom velük, de ez az este maradandó élmény volt számomra. Ha valamelyik fiú elolvassa ezt a története ezúton tudatom, hogy még mindig arra metrózom és várom a találkozást.
Történetek
Szex sztorik, szüzesség elvesztése, történetek, vágyálmok!
Szex a vonaton
Garázsom ritkán látogatott szegletében, egy használatból kivont fogason lógó, szívemnek kedves, de kidobásra megérett, ócska farmeron van annyi lyuk és szakadás, mint a járdán előttem lépdelő lány nadrágján. Ez igen szép teljesítmény, ha összehasonlításképpen figyelembe vesszük, hogy az a régebben fűnyíráshoz használt farmer hosszú szárú – bár ez nem félreérthetetlen állapot ma már -, a debreceni főutcán billegő nadrág pedig – ugyanannyi szakadás birtokában – csak egy falatnyi.
A hamvasan kikandikáló popsit alig takarta valami! A rövidke útszakaszon megszűnt körülöttem a világ, alig hallottam meg férfitársaim száján, a látvány révén kicsúszott, elragadtatott hangeffektjeit… Nem is láttam az utca jobb oldalán közlekedőből mást, csak amit mutatni akart a világnak, s amit a világ elégedetten szemlélt, így déltájban.
Teljesen véletlenül vettem észre azt a táblát, ami egy étterem menükínálatát „sólet füstölt-főtt tarjával” hirdette. Búcsúpillantás a jótékonyan mosolygó nadrágból kikandikáló, igéző női testrészre…
A sólet rekordot döntött, mindjárt kettőt is: ennyire finomat és ilyen nevetségesen kis adagot eddig nem ettem még! Az üde popsi is rekord lehet… de hol járhat már azóta!
A vonat befutott, mikor pontosan felbukkantam az aluljáróból. Az étkezőkocsit éppen égett zsír tömény füstje töltötte meg gondosan, a legkisebb szegletbe is befurakodva. Erre tekintettel, s mivel nem volt jéghideg az alkoholmentes sör, a kedélyes pincér jelentős árengedményt ajánlott.
A büfévagonon túl, az IC első osztályon kellemes, hűvös levegő csapott meg, még egy indokául annak, hogy szeretek vonatozni. Elég ritkán van részem benne, ezért minden percét élvezem. Nézegettem a számozást: egyik oldalon páros ülések, másikon egyesek… Nem sok jelentősége lehet a helyválasztásnak, ha egyedül utazom az egész kocsiban. Dehogyisnem!
Középtájon felemelkedett egy lány, ráncigálta a függönyt, és megláttam… a popsit! Továbbra is ártatlanul kikandikálva az apró, többalyukmintaszövet nadrágból. Már nem is maradt eldöntendő kérdés, hová üljek: ahonnan folyamatosan láthatom. Méltánytalan módon, állandóan nem biztosította számomra a vizuális élményt, de egyre-másra újra megpillanthattam: csomagot vett le, aztán visszatette, a függönyt húzkodta, a konnektorba bedugta mobilja töltőjét… és ezekhez mindig újra felállt. A szünetekben az arcát lestem és a pólója feliratát tanulmányoztam, lehetőleg minél kevesebb feltűnést keltve.
Odaléptem, és segítettem a függönyt a kívánt helyzetbe állítani – mosolyogva megköszönte. Később leesett a napszemüvegje, amit egy ugrás alkalmazásával előre kaparintottam meg, s ez annyira meglepte, hogy utána többször rám mosolygott.
Most mi legyen tovább?
Ha kinéztem a suhanó tájra, mindenütt csendes, szexuális együttlét céljára kiválóan alkalmas helyeket láttam: itt a tisztáson a fűben, amott fához támaszkodva… csupa kínálkozó lehetőség! Fülledt melegben a gondolatok is hasonlóak. Ha meg a vonat belső terében igyekeztem közömbös tekintettel tanulmányozni a fejtámlákra húzott, fehérségénél jóval gyűröttebb védőhuzatokat, egyből az jutott eszembe: itt kapaszkodnék meg, ha…
Valamit tenni kellene, már Hajdúszoboszló, és ebben a kocsiban továbbra is csak ketten – külön-külön – élvezzük a vonatozást!
Bíztam benne, hogy végre csak leejt újra valamit, felveszem, és már nem ülök vissza a helyemre, hanem rohamtempóban megmagyarázom neki, mennyire felkeltette az érdeklődésemet valami… amin ül… Nem is tudtam másra gondolni! Mi van itt? Mit tett velem egy bársonyos popsi? Nem ismertem magamra… Fordítva működöm általában: egy gyönyörű szem, szép arc kíváncsivá tesz, mi is lehet a bugyijában.
Arca is nagyon kedves, még magán hordozza a gyermeki ártatlanság finom vonásait, de már jól látszik a kibontakozó, szép nő. A póló feliratán még nem értem végig, legalább 8 betűből állt, ehelyett a két cicit fürkésztem lelkesen.
Cserbenhagyott a leleményességem. Máskor nem okozott gondot megszólítani valakit… Mit veszíthetek? Talán nagyon biztosra szerettem volna jutni, kockázat nélkül. Mert ha simán lepattintja próbálkozásomat – amit még megtervezni sem sikerült -, akkor önérzetem nem engedné, hogy tovább bámuljam minden fedett és fedetlen részét, önként átkényszerülnék egy másik ülésre, vagy talán még másik kocsiba is. Attól meg eredendően idegenkedtem, hogy kudarc esetén – sok savanyú-szőlőt kóstoló férfitársamhoz hasonlóan – játsszam a sértődöttet, és azt gondoljam magamban, hogy semmi joga nem volt engem elutasítani, amikor én csak… Tényleg! Mit is szeretnék? Erre a legegyszerűbb válaszolni..
Végre! Leejteni ugyan semmit nem akart, de nem bírta kihúzni a telefontöltőt az ablak melletti konnektorból… Így is jó nekem!
Három lépés… Mosolyogva várt!
Behajolva a kis asztalkán keresztül, könnyedén kihúztam a töltőt. Ez egy pillanatig tartott csupán, s e mérhetetlen kicsiny pillanat töredékében mintha nemcsak az üléshez és az asztalhoz értem volna hozzá, hanem – képzelődés? – ő is megérintet, valahol a hasam táján. Belehelyeztem a kivett, karcsú töltőt a kezébe, amely tenyérrel felfelé az asztalkán várt erre a műveletre. Jól éreztem: ez a kéz hozzám ért az előbb? Úgy feküdt ott, mintha nem is a villásvégűt várná, hanem valami egészen mást…
Kevés olyan lehetőséget tudnék felsorolni ebben a szituációban, amitől nagyobb zavarba lehet kerülni. Eldöntöttem azonban, ott, hamarjában, hogy valamit lépek. De mit?!
Püspökladány, lassít a vonat. – Egy barátságos hang azt is közölte a rejtett hangszórókból, hogy Szolnokig nem állunk meg. Kit érdekel? Én már állok!
Miközben ezt végiggondoltam, nézve kifelé az üvegen, bámulva a pár utazni vágyót, mintha az én oldalamon nem lenne ablak, odaragadtam, mint egy kamasz a moziban, aki nagyon vágyik egy kis punci-érintésre, de nem meri a karfára sem feltenni a karját…
– Függönyön állítsak valamit? – kérdeztem ötletszerűen, de nem néztem rá, csakis a gyűrött függönyre, mert szemeimből kiolvashatná gondolataim rá vonatkozó részét. Mindet.
– Állíts, ha van kedved… – Régen nem hallottam ilyen erotikus mondatot ilyen csicsergő hangon előadni.
Gondosan megigazgattam, talán 1 teljes percig sikerült ekként húzni az időt, miközben – ekkorát nem tévedhetek! – határozottan érzetem, hogy asztalon lévő kezével hozzáér a hasamhoz. Nőtt egy kis pocakom az utóbbi időben, amit soha nem tartottam még ennyire kínosnak, mint ebben percben.
Megmerevedtem. Nem a fegyveremre célzok ezzel, mert az már álldogált rendesen, hanem az egész testemre. Csak a fejemet mozdítva, azt is végtelen óvatossággal, lenéztem az asztalka irányába: mi játszódik ott?
Játék volt, kiscicás.
Övcsatom alól kikukucskáló gombomat piszkálta egy ujjal. Akár a régész, aki talál valami gombszerűt, és óvatosan kapirgálja, hátha értékes lelet.
Püspökladánynál elveszítettem a menetrendet és a vonat megkérdezésem nélkül száguldott tovább, szerencsére az általam annyira óhajtott irányba.
Először is – hová indul a kezem? Ki irányítja? – megsimítottam a leányzó haját, mire ő hátulról az övembe akasztotta 1-2 ujját. Továbbá érintésem a füle mögött lecsúszott a tarkójára, vállára… válaszképpen felemelkedett az ülésről, és szaggatott nadrágját, benne az áhított popsival az asztallapra helyezve, kihívóan nézett. Kezem csak kullogott az események után, még megmaradt az iménti vállmagasságában, ahol immár karcsú-finom derekat talált. Válaszként egy tenyér jelent meg az arcom előtt: állj! De állok már… régen…
Körültekintően elnézett kettőnk közös kocsijának két vége felé, mintha eddig olyan nagyon sokan zavartak volna bennünket, hogy indokolt lenne ez az óvatosság. Eltűnt a tiltó tenyér, de éreztem, hol jár: a régész folytatja a munkát.
Eddig tétovázó kezem is a derekára simult, de csak ezért, hogy aztán mindketten egyszerre markolják meg ruhán keresztül a feszülő ciciket, majd újabb manőverrel közvetlenül érinthessék.
Nagyon cseles ám az ilyen apró, csupa-szakadás nadrág! Nem takar semmit, de se alányúlni nem enged, se lehúzni nem lehet segítség nélkül. A gazdája segített, ki is lépett belőle és letette a szemközti ülésre. A régész is végzett a feltárással, és kézben – két kézben – tartotta az eredményt. Minden szem lefelé szegeződött, és néztük, ahogy ujjaink a másikat kényeztetik.
Mohó ujjaink játékát erotikus csúszka váltotta fel, összeérintve a legérzékenyebb pontokat.
Egy felirat futott el az ablak alatt – Törökszentmiklós – amikor megfordult, két karjával az asztalkának támaszkodott, én pedig végre azt is láthattam, amit aznap Debrecen város lakóinak még szerencsésebb része sem. Csupaszon is éppolyan hamvas és kislányos, mint néhány cérnaszállal eltakarva…
Forró kés és a vaj kínálkozó párhuzama jutott eszembe, ha egyáltalán gondoltam akkor valamire. A vaj nagyon gyorsan olvadt.
A dél óta erotikus gondolataimat uraló popsi megértően adta meg magát, sőt apró le-fel és oldalsó mozdulatokat is tett, miközben néha mintha el akarna húzódni, máskor meg váratlanul elébe ment a lökésnek, és mint a rendező-pályaudvaron szabadon gördülő vagonok, nagy erővel ütköztünk egymásba…
Felöltöztünk, pedig nem sejthettük, hogy egy vonaton kalauz is előfordulhat, aki esetleg beléphet abba a kocsiba is, ahol nekünk csak kettőnkre tartózó elintéznivalónk akadt. Megjött – eredeti helyemen ülve éppen azt terveztem, hogy a lánnyal szemközti ülésen heverő csomagját felteszem a polcra -, megnézte a jegyeket, valamit firkált rájuk, és élőszóban is közölte, amit fél perc múlva a hangszóró megerősített: Szolnok következik.
Sok felszállóból a mi privát kocsinkba is jutott néhány – úgy láttam, főleg vasutasok használják még rajtunk kívül ezt a kocsiváltozatot -, így nem próbálhattuk ki, milyen messze van Cegléd állomás, nem menetrendileg és gyorsvonat számára, hanem erotikában mérve.
Kábám ültem a helyemen, mint aki hosszú, mély álomból talál vissza és elrendezi a valóságot saját fantáziája alapján. Néhány mondatot beszélgettünk – mindketten meglehetős zavarban – úgy, hogy nem is egymás mellett ültünk, hanem két idegent formázva, párhuzamos üléseken a kocsi két oldalán.
A csajszi elővett egy lapos szatyrot a táska mélyéről, és – nem kis feltűnést keltve az új utazók körében – kivonult, világítani kezdett a WC felirat.
Már Cegléd váltói kattogtak a kerekek alatt, mikor ismét megjelent, a szatyor is ő is elképesztő változásokon estek át. A szatyor kisebb lett, és gyűrött. Haja feltűzve. A vidám popsival rendelkező, kacér kislány – hófehér ing és sötét szoknya segítségével – ártatlan tekintetű, vonzó nővé alakult.
Cegléd, Cegléd állomás… Miért kell ezt kétszer mondani? Dupla Cegléd?
Az ajtóból még visszanéztem, és leszállás után egyszerre intettünk, ő az ablak mögül, én a peronról.
Nővéremmel masztiztam
A nővérem mutatta meg, hogy kell, neki már kinőtt a szőre is. Ránk zárta az ajtót, volt egy hokedlink, azt a sarokba tette, pucér fenékkel ráült, mindkét lábát feltette és a térde közt volt a feje, úgy csinálta. Én addig szégyellős voltam mert csúfoltak a nagy csiklóm miatt, ezt peceknek neveztük, a csikló szót itt magyarban, a szakközépben hallottam először. De a nővéremnek még az enyémnél is nagyobb pecke volt a pisilője fölött, majd kidurrant, mint egy főtt cseresznye. A fiúk fütyije is nagy volt a sok játéktól. A nővérem két ujját bedugta a puncijába és úgy sikálta és amikor kihúzta, nagyon nedves volt. Nekem is volt már nedvem, de az övé fehéres volt és erős szagú.
Biztatott, hogy én is csináljam, feltettem a lábam az övé mellé, én is nyúltam már be, de nem szerettem. Látta, hogy ügyetlen vagyok, ezért belenyúlt a saját nedvétől nedves ujjával, fájt is, de elkezdte a hüvelyem falát csiklandani és azt nagyon jónak éreztem! Őneki nagyon sok nedve volt, odafolyt a hokedlire, és láttam, hogy egy kicsit előrébb tolja, és azt is észre vettem, hogy a gyűrűs ujjával a segge lyukába simogatja a nevét. Később magamban ezt is kipróbáltam és így jobban élveztem. Élvezés után olyat éreztem, mint a finom langyos kakaós tej ivása után, könnyűséget a mellemben és jót aludtam, tőlem anyám apám ordíthattak, ahogy akartak.
Volt, hogy fölmentem az erdőbe és ott csináltam és „picsáztam” vagyis ezt a csúnya szót ismételgettem, és a nedves kezemmel veregettem a fenekem és a seggem lyuka környékét.
Volt, hogy egy fa ágán lovagoltam a lábam közt a ruhámmal, de aztán a ruha átázott és ebből nagy csúfolkódás lett, mert mindenki tudta az okát, de inkább mind a lányok! Nem számolgattam én sose, de biztosan volt már tíz éves koromban hogy egy nap ötször hatszor élveztettem el magamat. Ha kimentem pisilni a dudvák közé a kiserdőbe, gyakran az lett a vége, hogy guggoltam és néztem meg simogattam és „picsáztam” magam. Próbáltam az állva pisilést és ehhez jól szét kellett húzni a puncimat és ezért a végén már a peckem dörgölésével folytattam.
Az egyik unokahúgom letette maga alá, lába közé a kezét és a csuklójához dörgölte a nedvét meg a peckét, de ez nekem fájt és nem is próbáltam többé. Húgaim az ágy szélére nyomócskáztak, anyám rájuk kiabált néha. Amikor kimentek a szobából, megszimatoltam ott az ágyat és izgultam a szag miatt. Megszagoltam a saját bugyimat és a nővérem bugyiját is. Egyszer nagyon furcsa, nagyon erős szagot éreztem, azonnal tudtam, mi az és többé nem kutattam elő a nővérem szép bugyiját, pedig azelőtt el is kértem néha. Kettőnknek volt egy jó bugyija. A jó cipőnk is közös volt sokáig.
További vérfertőző családi szex és pornó: Húsz éven át erőszakolta a nevelt lányát – Az öcsém bevezetése, családi szextörténet – Családi vérfertőző szex – Családi orgia – Családi szex, nagyapa megint anyut dugja meg – Anya nagyapával kefél, családi szex – Családi szex hármasban – A lakótelepi cigánylány – Családi buli nővéreimmel és anyámmal – A fiú a nagyanyját bassza – Baszom a nagyit – Molesztálta a lányát, 12 év börtönt kapott – Családi szex, nagyi és apuci szexelnek – Elvette a 14 éves lánya szüzességét apa lánya szex – Családban marad anya és fia pornóvideó – Családi szex anyámmal – Vérfertőzés incest családi pornó – Családi vérfertőző szex, kislány az apjával – Családi szex, testvérek a nagyival – Családi szex, testvérek a nagyival – Családi vérfertőző orgia – Családi vállakozás – Incest sex – Szexrabszolgát csinált volt feleségéből a börtönviselt férfi – Családi orgia a nagynénivel – Kutyás családi szex – Az öcsém bevezetése, családi szextörténet – Perverz anya és lánya – A húgom bozontos puncija – Baszás anyámmal szextörténet – Biszexuális apjával kapta rajta férjét Vanessa Redgrave – Családi nemi erőszak drog használatával.
Csaj a megállóból 4
– Kiragaszthatnánk egy piros karikát a kocsi oldalára! – ült mellém, formás popsiját elhelyezve, fekete nadrágostól.
– Mint „szexjárat”?
– Aha. Mind a két oldalra, sőt előre-hátulra is, a tetejére is, a repülők is vigyázzanak! Jó nagy, pirosat, mint a hulahopp karika…
– Hulla vagyok már, mire odaérünk, minden nap! – Péntek reggelen hangzottak el ezek a már ismert mondatok.
– Előttem mindig egyedül utaztál?
– Oda-vissza igen, csak akkor nem, ha napközben mentem valahová.
– És egyedül mit szoktál csinálni? – Úgy tűnt, sosem fogy ki a kérdésekből.
– Előveszem a farkamat és játszadozok…
– Tényleg? – hüledezett.
– Nem, de jól hangzik – nevettem el magam. – Igazából sok zenét hallgatok.
– Már majdnem elhittem, és arra gondoltam, hogy most már ez is az én dolgom lesz, mint a csoki vásárlás, de ha csak vicc volt…!?
– Ez is jól hangzik. Nem ijednék meg… Azt szoktam játszani, hogy előveszek egy cd-t onnan, és beteszem úgy, hogy nem pillantok rá. Ki kell találnom, mi szólal meg.
Kinyitotta a kesztyűtartót – Ez igen, micsoda választék! – és visszacsukta.
– Akkor hogy is van? Előveszem… – huncutul várta a hatást, a szeme sarkából figyelve.
– Te most miről beszélsz? Nem a cd-kről, ugye?
– Még az előzőeknél leragadtam… Szívesen csinálom neked, de nem állhatunk meg, nem akarok elkésni, miattam az idő rabjai vagyunk.
Meredező fák suhantak el mellettünk. Visszafelé azon utazunk! – mutatna rájuk Pistike. Nem voltam ám nagyon zavarban…
– Menet közben?
– Akár… Te nézel előre és vezetsz, a többi az én dolgom.
Olyanok voltak ezek a közös utak, mint az éjszakáim általában: amikor nem figyelek oda, valaki ellop a közepéből egy darabot. Végzetesen faljuk a kilométereket, észrevétlenül mindjárt félúton járunk.
– Tetszik az ötlet! De rossz lesz abbahagyni. – Az igazság az előző kijelentésemmel szemben: Mégis, nagyon zavarban voltam! És már éppen úgy állt a szerszámom, mint egykor a tusolóban.
– Nekem is rossz lesz abbahagyni, de csak nem gondolod, hogy téged félbehagylak?
– Ezt találtad ki?
– Nem tetszik? – kérdezte Mariann. – Neked mi az ötleted?
– Álljunk meg!
– Ez már volt, elvetettük. Más ötlet?
– Visszafelé álljunk meg… Szóval várj meg, és együtt jövünk vissza!
– Oké! – válaszolt.
Mintha ez olyan magától értetődő lenne. Végül is az, természetes dolog, hogy meg kell állni a szükségletek kielégítésére.
– Komolyan mondod? – csodálkoztam.
– Én is ezt találtam ki: megvárlak. Csak kíváncsi voltam, mondod-e. Mikor tudsz eljönni?
– Szokásos…
– Megvárlak arrébb, ott a parknál. Jó lesz úgy nekünk?
– De lassan fog telni a nap, már alig várom! – sóhajtottam.
– Látom – nézett lefelé, valahová a kormány elé. – Áll még az én ajánlatom is. Muti!
Odahajolva, két kézzel fürgén kibontott, majd csak a vállunk ért össze, balkezes lévén könnyedén átnyúlt az én térfelemre, a szembejövők nem is sejthették, mi van készülőben. Kezdetben alig érintett, mintha meleg lehelet érne csak. Nem szólt semmit, nézett előre, de egyre gyakrabban oldalra pislogva, pár perc után már csakis engem nézett, ahogy mozgok a kezében…
– Jó volt így? – kérdezte végül, és elővett néhány papír-zsebkendőt. – Megszabadítottalak. Kibírod délutánig?
– Így már valahogy… – Csodálkozva néztem, ahogy az arcához vonja a bal kezét, és orrával, mintegy ismerkedve, mélyeket szippant a nedveimből szálldogáló párából. – Azért ezzel még nincs ám letudva a délutáni program!
– Jól van, én sem gondoltam, hogy a markomat akarod megdugni, de ennyi már kijárt azért nekünk a sok utazás után! Délután pedig indul a szexjárat!
Fürgébb voltam, Mariann sehol. Szellemileg fárasztó ez a nap is, mint általában. Semmi bajom a munkával, úgyszintén a megoldandó helyzetekkel, ámde kissé nehezen viselem az emberi hülyeséget. Egy frissen kinevezett osztályvezető azzal a módszerrel igyekszik titkolni meglehetősen kis kaliberű tehetségét, hogy nem létező problémákat vet fel. Aztán ezeket hatalmas hűhó közepette sikeresen megoldja úgy, hogy ma is egész nap minden beosztottja azt az álhibát kereste lázasan. Mintha a leggazdagabb magyar egy darab – forgalomból egyébként kivont, kerekítésből származó – 1 forintost kerestetne az alkalmazottakkal: „ide gurult pedig valahová!” Ekkora lehetett nagyjából a jelentősége annak, amivel szórakoztatta az újdonsült vezető néhány, egyébként munkából alig kilátszó kolléganőjét. Végül, éppen munkaidő befejezése előtt 1 perccel szólt nekik az emberszabású főnökük: lányok, ne keressétek, meglett, ide van írva ceruzával, csak nem látszott! Ez engem közvetlenül nem érintett, de a hangulat, ami átragad mindenkire, az bizony fárasztó tud lenni. – Ilyeneken járt az agyam, mire megérkezett.
Kipirultan a sietségtől, hátizsákját a lábához téve:
– Szia, indulhatunk. Vettem pár dolgot.
Akkor ezért e késés, no jó, 4 perc csupán. Azt gondoltam eddig, ha a nők azt mondják, „vettem pár dolgot”, az 20-25 kisebb-nagyobb szatyrot, dobozt jelent. Mariannál elfért a szokásos hátizsákban.
– Meglepetést is vásároltam! Ne kérdezd, mit! – figyelmeztetett, de azért mintha neheztelne a hangja, hogy magamtól nem érdeklődtem: Mit vettél?
Tehát már konkrét és reá jellemző részletes-alapos terve van? Ehhez vehetett valamit. Talán óvszert?
– Milyen napod volt? – Ilyet először kérdezhettem utazásaink során, hiszen eddig csak az odafelé szexúton közlekedtünk közösen.
A tegnap reggel már jól bevált helyre, combja közepére eresztettem a jobb kezem, de már nem félútra, hanem otthonosan, egészen közel a rejtélyes hajlatokhoz. Mosollyal jutalmazott, csillogóval, kedvessel, és nagyon erotikussal.
– Majd még korrepetálhatsz, mert sok minden nem világos. Lehet, hogy tanulni kellene egy kicsit, nemcsak vizsga előtt… – Újabb mosoly, még több hófehér gyönggyel: – Mit szeretnél legeslegjobban?
– Téged! – vágtam rá.
– Akkor ez nagyon kölcsönös!
– Van az a nagyon fás rész… – kezdtem.
– Tudom, minden nap megfigyelem, ott még lassítani is szoktál egy kicsit, hogy most akkor is becipelsz oda és lehúzod a bugyim!… Mi van ott?
– …azon túl egy kicsivel … – folytattam.
– Ne csigázz! Ha most azt mered mondani, hogy arra a panzióra gondoltál!… – fordult felém fenyegetően.
– Mi a baj vele? Mindig állnak ott autók, biztos van szabad szobájuk.
– Az a bajom, hogy én is erre gondoltam, és úgy terveztem, majd csak ott szólok, hogy itt jobbra! Kell ott valami igazolványt mutatni? – töprengett.
– Miért kellene? Szerintem a pénz igazolja, hogy komolyan gondoljuk.
– Várom már… – Megint egy mosoly, immár az erotikus változatból.
– Ha meg nincs szobájuk, akkor visszamegyünk oda a ligetes rész mögé.
– Én benne vagyok!
Közeledtünk a tervezett helyszínhez. A kocsiban szokatlan csend, ilyen sem volt még az eddigi utazások alatt.
Nem tudom, mire gondolhatott, de egyszercsak megszorította a combján simító mozdulatokat végző kezemet, és nagyot sóhajtott:
– Várom már…
Bekanyarodtunk az apró kövekkel felszórt parkolóba, ahol már 2 kocsi várakozott. Bíztam benne, hogy azok utasai hasonló szándékkal álltak meg, nem nekünk kell először megmagyarázni a panziósnak, mit is szeretnénk.
Találkozásunk óta először álltunk és először lépkedtünk egymás mellett. Ez azért jól jellemzi a kapcsolatunkat: elmaradtak szokásos dolgok, de biztos jobban ismertük egymást, mintha együtt járnánk hosszabb ideje. Közel egyforma magasak vagyunk, egy magassarkúval már felülről nézhetne rám.
Leültünk a hat kis asztalka egyikéhez. Először ültünk egy asztalnál…
– Elmegyek mosdóba, addig kérdezd meg… – súgta Mariann, és sietve távozott.
– Enni szeretnének? – érdeklődött az asztalhoz lépő hölgy, akit pultosnak teremtettek. Ilyennek képzelném el e foglalkozás avatott szakértőjét akkor is, ha még sosem láttam volna.
– Két kólát kérünk… Mit lehet még? – próbálkoztam ezzel a puhatolózó kérdéssel.
Mondom, hogy tipikus pultos! Értette, közelebb hajolt, bár senki nem volt a közelben:
– Lehet pihenni is, felfrissülni útközben, ez mindenkinek jár ebben a rohanó világban. Nem egynapi a díj, csak háromezer, de addig maradnak, ameddig jólesik, adok egy kulcsot, aztán majd nekem kell visszahozni.
– Akkor a kólák mellé kérnénk egy kulcsot is, ha már ilyen jó ötletet kaptunk…
A pincérnő elkopogott, Mariann megérkezett.
– Lehet? – kérdezte már két lépésről.
– Enni, inni. Kólát kértem, jó?
– Visszamenjünk amoda? – Mintha nem is szándékozna leülni.
– Gyere!– mutattam a székére.
Kopogás közeledett, nem a két kóláé, azok üveghangot hallatva folyamatosan egymást cukkolták a tálcán. A pincérlány letette az egyik üveget, másik üveget, letette az egyik poharat, másik poharat, majd felemelte az „a” üveget és töltött az „a” pohárba, utána megismételte ugyanezt a „b” jelűekkel. Belenyúlt egy hatalmas zsebbe a derekán, és letett elém egy kulcsot. A kulcsról a műanyag cédula lógott: „2.”
Ezt a tekintetet nem fogom elfelejteni! Mariann rám nézett, aztán a kulcsra, megint rám… Közben a pincérlány szó nélkül eltávozott.
– Elintézted, csak viccelődsz… – Szeretem a mosolyt, mint hajnalban – hol vagyok én még akkor? -, illetve mint reggel a napfényt, ami bekukkant az ablakon, kedvem lenne visszamosolyogni. A Napra is.
– Ez azt jelenti, hogy mi, kettesben megyünk a kettes szobába? – Megfogta a poharát és köszöntésre emelte.
– Látod… Itt ez a jó szokás: aki iszik kólát, kap mellé szobakulcsot. – Egy hajtásra legurítottam a pohár tartalmát.
– Hm? – Ilyen fénylő-csábító-cinkos tekintetet még nem láttam.
– Én várom már! – idéztem a kocsiban hallott mondatát.
Egyszerre felálltunk, betoltuk a székeket, mintha ez lenne a legfontosabb, és felmentünk pár lépcsőfokot, amerre a tábla jelezte: 1-5.
Apró fatábla a tömör, masszív ajtón: 2. Kulcs a zárban, kezem a kilincsen, keze a kezemen… egy lépést tett felém, és ekkor csókoltuk meg egymást először. Pótolva, amit lehet, az első legalább hosszúra sikerült.
Szótlanul léptünk be. Hová lett az én csicsergős állandó útitársam?
– Megmasszírozhatlak? – kérdezte, és elővett az elmaradhatatlan hátizsákból egy üveg olajat, ez lehet a meglepetés. – Feküdj le!… Meztelenül, persze! – tette hozzá.
– Jó lesz… Értesz hozzá? – Gyorsan vetkőztem.
– Nem gyakoroltam, nem tanultam, de érzéssel fogom csinálni, ahogy jólesik…
– Ügyes kezed van, tapasztaltam már. – Végigfeküdtem az ágyon, és néztem, amint ő is vetkőzik. Alakja formásan karcsú, s mindenütt gyönyörű bőr bukkant elő lassan, ahogy dobálta le a ruhadarabokat. Először láttam a ciciket! Megszabadultak rabságukból és boldogan remegtek, mint nyomtatott „p”, meredtek előre, kúpos bimbójukkal. Két mozdulattal lekerül a legapróbb holmi is, és állt csak mellettem egy pillanatig, popsija mint „d” betű, a háta vonalából csábítóan kiemelkedik, valószínűtlenül gömbölyű…
– Fordulj meeeg! – kérte.
Hasra gurultam, két karom lógatva a testem mellett.
Kellemes illatú olajat öntött a tenyerébe, és a lábaimat simogatta. Siklott a keze le-fel, oldalra és vissza. Fenekem következett, ehhez szétnyitotta a lábaimat, és közéjük térdelt. Ujjai gyakran betévedtek, és hátulról érintették az amúgy is készenlétben álló fegyverzetemet. Amikor úgy látta, hogy elkészült, a már masszáson túlesett fenekemre ült, és hosszú, erőteljesebb mozdulatokkal a hátamat is kielégítette.
Felemeltem a karom, és a térdét, combját simogattam. Úgy látszik, ez megelégedését váltotta ki, mert kis mocorgással úgy helyezkedett, hogy a punciját is elérjem. Kis tétova érintés, simogatás, s miközben ő a vállaimnál és a nyakamnál járt, ujjaim finom nedvességet éreztek, és mintha kis remegést is észleltem volna, amely a testétől érkezett, ahol hozzámért.
– Jólesik? – kérdeztem.
– Le sem tagadhatnám, érzem, hogy lebuktam, a kezed már felfedezte. Neked jólesik?
– Én sem tagadhatnám…
– Fordulj meg, jó?
– Örömmel! – Kicsit felemelkedett, s az ekképpen számomra biztosított területen hátamra fordultam.
Nézte ágaskodó szerszámomat – Szia, téged már ismerlek felületesen! – Megfogta, odahajolt és egy puszit lehet a végére.
– Gyere, fordulj meg, én is adok puszit! – kértem.
– Majd utána… előbb még masszírozás – jelentette ki.
– Kínozni akarsz?
– Miért, te kínozni akartál egész héten? Azt szeretném, ha sokáig élveznénk, hogy végre nem az úton száguldunk.
– Jó lesz, én is szeretném sokáig… – Örömmel tapasztaltam, hogy elölről is egy Mariann-féle alapos, minden kérdésre és részletre kiterjedő masszásban lesz részem.
Végighaladt a lábaimon közéjük térdelve, ügyelve arra, hogy időnként egy-egy futó érintéssel üdvözölje középkori lovagi tornára is alkalmassá vált fegyveremet.
Csodáltam az izgő-mozgó ciciket, megfogtam őket, amint elérhető közelségbe kerültek. Ahogy pedig haladt testemen felfelé, és megint rámült, kicsit felemelkedve elértem a feszes popsiját. Úgy helyezkedett, hogy a lába közé illeszkedjen a farkam, gyakran ránézett, egy simítás, mintha biztatná… Mondta is:
– Mindjárt te következel!
Alig vártam már!
Véget ért a masszás – gondoltam, s tévedtem. Csakis a testem ágaskodó középpontjára figyelt, újabb adag olajt használva.
– Hogy is van az a zuhany alatti kaland? Hogy is szereted? – kérdezte. Mindkét keze egyszerre, egymást keresztezve csúszkált.
Nem bírtam megszólalni! Szemeim a finoman remegő ciciken, karjaim megadóan lehanyatlottak valahol kétoldalt, arcomon biztosan egy ottfelejtett, kéjes mosoly… Csak élveztem, amilyen alapos gondossággal, érdeklődő tekintet kíséretében simogatott.
– Gyere most már, mert nem bírom… – kérleltem.
– Pszt… – Ez lehetett a válasz? Vagy inkább az, ahogy felemelkedett, és lassú, csupa-élvezet mozdulattal közeledett fentről, nyiladozó puncijával…?
Becsúsztam, beszippantott, ameddig csak lehetett. Lökő-ösztönöm beindult, néhány gyors mozdulattal megtöltöttem volna a készségeses körbeölelő, forró nedvességet… ha mozdulni tudtam volna! De csak Mariann mozgott, haját egy mozdulattal hátradobva, ciciket mégjobban kitolva, nagyon-nagyon lassan, amikor már eléggé felemelkedett, nem sok hiányzott, hogy kikerüljek a jó helyről, megint visszaereszkedett. Ismét teljesen betöltöttem. Lehunyt szemmel, vállam körül támaszkodva, oldalra is elmozdult, kis köröket írt le, hangosan vette a levegőt.
Mindjárt végem…
Hirtelen megfordult, háttal nekem, a popsi látványa tárult elém, gyors visszaereszkedés, és mint a hátrafelé vágta… egyszerre fújtuk ki hangosan a levegőt.
Ha máris nem azt tettem volna, hát most elterülnék – gondoltam. Mariann mellém kucorodott, feje valahol félúton, csípőm tájékán éreztem a még szapora szuszogását, aztán egyértelművé tette, hol is található, hiszen ráfektette a hasamra.
Hosszú percekig így maradtunk. Éreztem, hogy puszit kapok egy nagyon érzékeny pontra, majd felemelkedett és a szobácska sarkából nyíló zuhanyfülkébe lépett. Láttam az alakját, néztem a mozdulatait az áttetsző üvegen keresztül.
Hamar visszatért, itt-ott apró, átlátszó gyöngyök csillogtak a testén. Mellém feküdt, arcát a vállamhoz nyomta, kezével fogódzkodót keresett – talált is.
– Jó volt? – kérdezte súgva.
– Alig térek magamhoz.
– Pihenj csak, megérdemled! Elmentem egyszer a masszás közben, másodszor meg amikor te is… Jó hely ez a kettes lakosztály!
– Ígértél közben valamit…
– Tudom, a puszi a punimra. Mondtam, hogy majd utána…
– Utána vagyunk már! – reklamáltam.
– Meg sem szólaltál, nem akartalak zavarni… De ha kipihened magad, ééén nem bánom!
– Pihent vagyok!
– Hm?
Keresztbe feküdtem, fejemet távolabbi combjára hajtottam, és nézegettem azt a finomságot, amivel olyan nagy élvezetet szerzett nekem az előbb. Megsimítottam a környezetét, ujjammal körberajzolgattam, végighaladtam alig érintve meg, a nyíló völgy felett, arcommal lassan közelítettem. Amikor már hozzáért a szám, egy halk puszit helyeztem el a völgy bejáratánál.
Elégedett nyöszörgést hallottam.
Kinyújtva a nyelvem, bejártam ugyanazt a kört, mint az imént az ujjammal.
Éreztem, hogy a hosszú, formás lábak egyre tágabbra nyílnak.
Mariann szabadalmaztatta igen alapos és részletes beszámolóm elég hosszú időt venne igénybe, de nem találok rá szavakat. Egyszerűen jó volt! Fel-le, be-ki járt a nyelvem, már nem is hallottam a hangokat, de éreztem, hogy kezével kedvesen invitál, el akar érni. Aztán elengedte a lábam, megfeszült, csípőjét kissé megemelte… és hangosabb, elfulladó nyöszörgés. Hasra fordulva elterült, jóízűen kinyújtózva.
Fejemet így a popsijára tettem, és hallgattam az ablakon beszűrődő országúti zajokat.
– Jó volt? – kérdeztem ezúttal én.
– Soha jobbat! – mondta vidáman.
Elmentem zuhanyozni, aztán leültem az ágy szélére és néztem tetőtől talpig, talptól tetőig. Szemem nem tudott betelni a látvánnyal, oldalára fordult, kezemmel segítettem érzékeimnek felfedezni minden apró részletet, éreztem a selymes-bársonyos bőrt, dombokat, völgyeket…
Anélkül, hogy megbeszéltük volna, egyszerre felálltunk, felöltöztünk, közben néztük egymást.
– Tudod, hogy két napig nem találkozunk? – kérdezte, és közelebb lépett.
– Eszembe jutott már az előbb.
– Mit szólsz egy búcsúzáshoz? – lépett még közelebb.
– Mire gondolsz? – Mire végigmondtam, megértettem.
Leguggolt elém, és újra vetkőztetni kezdett. Lehúzta a nadrágom, és segített kilépni belőle, közben a szája már keresésre indult. Nem tudott válaszolni már, de felesleges is lett volna, minden világossá és egyenessé vált…
A pincércsaj talpon volt:
– Máskor is térjenek be hozzánk! Jó utat kívánok! – szólt utánunk.
– Betérjünk? Betérjünk? – kérdeztük egyszerre egymástól. Először történt velünk több dolog is, de reméltem, hogy nem utoljára.
Felfelé fordítva, inkább hátrahajtva a fejét, biztos ami biztos, kitapogatta a kesztyűtartót, kinyitotta, kivett egy lemezt, felnyitotta, ujjaival kitapogatva a cd-t betette a lejátszóba, és kijelentette:
– Gabriella Cilmi.
2 másodpercen belül megszólalt!
– Ez nem lehet! – csodálkoztam. – Hogy csináltad? Biztos megnézted, melyik van fölül… Igen, reggel meglested!
– Éppen így történt, szeretek tutira menni… De azért jó volt neked is, remélem! – És vidáman dudorászott hazáig.
Izzó leszbikus vágyak
A testem izzik, Rád gondolok, de még nem vagy itt. Könnyeim verejtékemmel keverednek, s folynak, le a párnára. Kétségbeesetten vonaglok, kispárnával a lábam között. Nélküled nem megy, hol vagy már?! Nedves vagyok, olyannyira, hogy a bugyim már szinte átázott. Enyhíts! Már nem tudok magamról, ott pedig annyira sajog… Benyitsz az ajtón, igen, végre látom az arcod. Nem viselsz többet egy bugyinál és egy melltartónál. Fürödni voltál. Olyan volt ez, mintha elutaztál volna, még ennyi ideig is hiányzol. A szemed ijedt, de érted, hogy mi a bajom. Közeledsz, és elkapom a kezed. Megemelem a csípőm, és lüktető nőiességemre teszem. Még hideg. Abban a pillanatban elélvezek. Kéjsikolyom betölti a szobát, légzésem duplagyors. Mellkasom emelkedik, süllyed, emelkedik, süllyed…Arcodon vágyakozás tükröződik, én pedig mit sem törődve azzal, hogy most mentem el, ezt mondom: ’A Tiéd vagyok!’
Enyhén perverz mosollyal ülsz rá nyugtalan, forró testemre. Érzem, hogy Te is ugyanúgy kívánsz… vagy jobban. Kezem a fenekedről a derekadra siklik, aztán a hátadra. Ujjaim gyöngén próbálkoznak a melltartó csatjával. Mondd, miért is vetted föl? Sikerült. Olyan szépek a Te kerek, markolni való almácskáid… hogy kedvem lenne órákig gyönyörködni bennük. Ahogy leveszem Rólad, a melleid megkeményednek, nincs olyan meleg…Ujjaim kalandoznak a felsőtesteden, majd belecsípek a melledbe, hogy lila folt marad az ujjam nyomán. Felszisszensz, a fájdalommal teli gyönyörtől. A Te kezeid markolgatják a melleim, ohh, nagyon érzed, hogy mi kell nekem. Hajolj lejjebb, kérem némán a szemeimmel.
Hadd csókoljalak meg, kicsim. Incselkedve hajolsz egyre, egyre lejjebb, de még mindig nem érlek el. Tehetetlenül fonom a kezem a tarkódra, és úgy kényszerítem ajkaidat az enyémre. Lágy sóhajtás hagyja el mindkettőnket. De vadabb leszel. Méghozzá nem is kicsit. Beleharapsz a nyelvembe. Húzni kezdem, de tűhegyes fogaid nem engedik. Azt érem el vele, hogy sebet ejtesz benne. Szívni kezded az éltető, vörös nedvet. Élvezem, és közben két combomat dörzsölöm össze, mert már elviselhetetlenül fáj. Észreveszed, hisz’ mindezt alattad végzem. Neked is jólesik. Érzékien nyögsz, támasztod magad. Lemászol rólam, és a fejed a lábam közé fúrod. A bugyim már nincs rajtam, de észre sem vettem, hogy mikor, hová tűnt. A nyelvedet érzem ott, és igen, vágyakozóan fogadod magadba a nedveimet. Érezlek magamban, és szinte szárnyalok a mindent elsöprő élvezettől. Harapdálni kezded az ágyékom, amitől jólesően nyöszörgök, de hirtelen éles fájdalom hasít belém. Valami meleg…
Te kis állat, csak nem bírtad ki egy sebbel. Ha egyszer megkaparintalak, Te sem fogod, megígérem! Hajad cirógatja a combom, ne izgass fel ennyire! Mielőtt elmennék, kihúzom magam alólad, és az ölembe húzlak. Fogaimat a nyakad érzékeny bőrébe mélyesztem, és hagyom folyni a véred. Ajkam a melledre tapad, apró puszikat lehelek minden egyes négyzetmilliméterére. Beleharapok a mellbimbódba, és rágcsálom. Elfektetlek, és a hasad veszem célba. Belekarmolok, végignyalom a kis csíkokat… Aztán ujjamat vezetem végig a testeden. Végcélja az édes, forró, nedves katlan. Idegesítelek, és nem mozgatom. Beleharapok a csípődbe, és akkor kezdem el mozgatni. Milyen szép a hangod… Kéjes, mámorító… Nem kell sok Neked sem és nekem sem.
Mikor Te elélvezel, és az utolsó hangod is elhalt, én akkor, akkor leheltem ki a maradék életemet. Zihálva fekszem el, és hallgatok.
Két ribancot kúrtam
Mocorgott a faszom a nadrágomban, és kurvázni mentem. Nyár volt még és fülledt meleg, de annyira, hogy csak úgy gyöngyözött az ember homloka az izzadságtól. Viszont dacára annak, hogy ennyire megterhelő időjárás volt, sajnos sietnem kellett, hogy a megbeszélt időre odaérjek a csajokhoz – akik már biztosan lélegzetvisszafojtva vártak rám -, nehogy aztán az utolsó pillanatban még lemondják a dolgot, mert azt elég nehezen viseltem volna el. Nagyon ki voltam már éhezve akkor. Szexre, pajzánságra, nőre és pinára. Mint említettem, aznap két lotyóval akartam együtt lenni egyszerre, mivel egy már nem volt elég a különleges kívánságaimhoz, egy lány már nem tudta volna teljesíteni a szexuális akaratomat. Persze így több pénzemben volt dolog, ez igaz, de azt hiszem – még így visszagondolva is -, hogy megérte. Nagyon jót keféltem.
Elizabeth és Susan keresztben feküdtek az ágyon. Liz a cigarettáját nyomta éppen el, miközben Susan már hosszan kinyújtott nyelvével nyalogatta partnernője pináját, amely szemmel láthatólag olyan lucskos volt, mintha a világ összes orgazmusát egyszerre élte volna át az utóbbi tíz percben. Marhára élvezte a dolgot. Kurvára élvezte minden egyes pillanatát annak, hogy kinyalják a punciját és ez kiválóan meg is látszott az arcán, amely az átélt gyönyör érzése miatt helyenként már bele-bele is torzult kicsit a nagy izgalmakba. Ezalatt az idő alatt természetesen én sem tétlenkedtem, hanem az ággyal szemben lévő fehér bőrfotelben ültem és erősen vertem rájuk a farkamat, miközben hol a lányokat néztem, hol pedig a plafonon levő tükröt, amelyben szintén őket bámultam, csak éppen előnyösebb szögből. Jó volt nézni, ahogy Elizabeth pucsítva vonaglik, miközben Sue szabályosan a nyelvével döfködi őt, néhol a pináját, néhol pedig már a segge lukát is. Pár perc masszív faszverés után már nem bírtam magammal, odamentem az ágyhoz és a következőket mondtam Sue-nak. „Nyald csak a seggét, nyaljad! Ez az!” -és kezemmel már tuszkoltam is bele az arcát Liz nyáltól tocsogó végbelébe, amitől pedig egyszerre remegni kezdett a lába. Üvöltött és zihált, az arca pedig egyre inkább vöröses lett, úgy ahogyan a formás csöcsei felett levő mellkasa is. „Ez az, nyaljad a seggét!” -mondtam neki, majd a hajánál fogva elrántottam Susan-t és lesmároltam. Összecsókoltam, és egészen kinyújtott nyelvvel nyalogattam azt a szájat, amely pillanatokkal ezelőtt még egy segget nyalt ki hevesen, de ez egy cseppet sem zavart engem. Sőt! Pontosan ezért mentem el aznap, mert azt akartam, hogy ez történjen. Miután egyet Liz seggébe, egyet a pinájába és egyet pedig Sue szájába nyaltam, mondtam a lányoknak, hogy most cseréljenek, ugyanis mindegyikőjüket meg akartam kóstolni még ma. Így is lett. Aztán Elizabeth és én átmásztunk négykézláb a fehér fotelhez, amelybe én egyből beleültem, ő pedig édesen elém térdelt és azonnal szopni kezdett. Egyik kezével a golyóimat fogdosta, másikkal pedig egy dildót vezetett bele a saját pinájába. Susan ezalatt a saját mellét fogdosta és ujjazta a pináját, amit néhány percig folytatott is, majd ettől elélvezett. Fröcsögött belőle a lucsok rá az éjjeliszekrényen lévő ébresztőórára és a padlóra is. „Nyald fel Sue, hörpintsd fel!” -mondtam neki, mialatt két kézzel fogtam Liz fejét, amely akkor egész szépen mélytorkozta már a faszomat, pedig nem egy kis darab, szóval tényleg tudott valamit a csaj. Sue pedig szót is fogadott és nyalogatta a tócsát, majd felnézett rám és sejtelmesen elkezdett felénk mászni, néhány pillanattal később pedig már a szopó Liz pináját nyalta hátulról, hogy közben még a két kezét a seggére is tette. Ezt imádom a legjobban nézni. Ezután Sue megunta a nyalakodást és Liz mellé térdelt és besegített neki a szopásban. Ketten nyalogatták a tökömet, hol az egyik, hol a másik. Liz néha még a seggembe is belenyalt kicsit, de persze nem sokszor, mert ahogy odaért a nyelve, rögtön ellöktem a fejét és visszairányítottam a farkamra.
Egy óra is eltelt, mikor már Sue-t kúrtam hátulról, Liz pedig az ő hátán hasalt, így pontosan előttem volt a lány mindene, melyet mondanom sem kell, keményen, egyenes nyelvvel nyaltam, akár egy kutya. Eszembe is jutott Lassie, az aranyos családi eb, de rögtön kiment a fejemből, ugyanis Liz telefröcskölte az arcomat a lucskával, ami engem akkor ott annyira felizgatott, hogy duplájára keményedett tőle a faszom, amit Sue rögtön meg is érzett, mivel éppen a seggében jártam, mikor hirtelen megkeményedett. Nyüszített tőle és rángatózott, közben pedig csak annyit kiabált, hogy „Szétszakadok, szétszakadok! Atyaég, de jó! Basszál még, gyerünk!” Végül aztán mindkét lány előttem térdelt és tátott szájjal, kinyújtott nyelvvel várták, hogy az arcukba spricceljek. Kezükkel egymás nedves testét karolták át, fejüket pedig közel hajtották egymáséhoz, s talán akkor még egyszerre is pislogtak. Fél perc ütemes faszverés végeztével, pedig alaposan telelőttem az arcukat a gecimmel, de persze ezt én csak a fejünk felett lévő tükörből láttam, mivel akkorát élveztem abban a pillanatban, hogy egészen belefeledkeztem, hogy mit is nézek éppen, ezért rögtön felfelé vetődött a tekintetem. A lányok egymás arcát nyalogatták és az ujjukat meg mellüket szopkodták, mialatt én letérdeltem melléjük és először Sue-t, majd Liz-t ujjaztam meg egészen az újabb orgazmusukig, aztán amikor mindhárman végeztünk és lenyugodtunk, akkor meztelenül feküdtünk az ágyon össze-vissza egymáson, Sue feje a jobb belső cobomon volt és a már lekonyult péniszemet csókolgatta, én pedig Liz mellei közé szorultam be, ugyanis a nő keresztben feküdt át rajtam.
Próbafülkében lettem az övé
Szeretek vásárolni, nem tagadom. Abban a régi vágású áruházban, amely a kedvenc helyem, mindig hosszú sor áll a női öltöző előtt. Hogy időt spóroljak, gyakran átsurranok a férfiosztályra, ahol jó eséllyel senki sincsen.
Éppen néhány pulóvert és szoknyát próbáltam a fülkében, amikor váratlanul rám nyitott egy férfi. Szégyenkezve kaptam magam elé a kezem: félig meztelenül álltam a tükör előtt. A nagyon jóképű pasi (ezt azért volt időm észrevenni) legalább annyira zavarba jött, mint én, hiszen ő csak egy pulóvert jött felpróbálni és láthatóan nem erre számított. Néhány másodpercig némán állt, majd zavartan kisomfordált.
Zavartan húztam fel magamra egy nagyon dögös pólót, amikor hirtelen ismét kinyílt a fülke ajtaja és ugyanazt a férfi jelent meg. Ismét döbbenten álltam, ő azonban rendkívül energikusan behúzta maga mögött az ajtót, majd azonnal hozzám lépett és a karjaiba vett. Az egyik keze már a pólóm alatt járt, míg a másikkal felemelt az öltözőfülkében található kispadra. Szájával végigsimította a testem, szenvedélyes csókolta végig minden porcikámat.
Kábultan viszonoztam szenvedélyét. Azt sem tudtam, mi történik velem. A legmélyebb ösztönök diktáltak. Szenvedélyesen vetkőztettem le, én őt!, a teljesen ismeretlen férfit! Alig vártam, hogy az övé legyek. Ez a szeretkezés mindent felülmúlt. Az izgalmas helyszín, a fülke szűk tere, az egyszerre kényelmetlen és mégis kényelmes testhelyzetek feltüzeltek mindkettőnket. Együtt jutottunk a csúcsra, és egymás ölelésében lazultunk el.
Az egész csak néhány perc volt, mégis olyan érzésem volt, mintha órákon át szeretkeztünk volna. Mire magamhoz tértem, ő már felöltözött, szenvedélyesen megcsókolt, és ahogy eddig, egyetlen szó nélkül kilépett a fülkéből.
Azóta minden éjszaka álmomban a titokzatos idegennel szeretkezem az öltözőfülkében, és az éjszaka közepén arra ébredek fel, hogy a testemnek már-már fáj a férfitest hiánya.
Próbafülkében lettem az övé
Szeretek vásárolni, nem tagadom. Abban a régi vágású áruházban, amely a kedvenc helyem, mindig hosszú sor áll a női öltöző előtt. Hogy időt spóroljak, gyakran átsurranok a férfiosztályra, ahol jó eséllyel senki sincsen.
Éppen néhány pulóvert és szoknyát próbáltam a fülkében, amikor váratlanul rám nyitott egy férfi. Szégyenkezve kaptam magam elé a kezem: félig meztelenül álltam a tükör előtt. A nagyon jóképű pasi (ezt azért volt időm észrevenni) legalább annyira zavarba jött, mint én, hiszen ő csak egy pulóvert jött felpróbálni és láthatóan nem erre számított. Néhány másodpercig némán állt, majd zavartan kisomfordált.
Zavartan húztam fel magamra egy nagyon dögös pólót, amikor hirtelen ismét kinyílt a fülke ajtaja és ugyanazt a férfi jelent meg. Ismét döbbenten álltam, ő azonban rendkívül energikusan behúzta maga mögött az ajtót, majd azonnal hozzám lépett és a karjaiba vett. Az egyik keze már a pólóm alatt járt, míg a másikkal felemelt az öltözőfülkében található kispadra. Szájával végigsimította a testem, szenvedélyes csókolta végig minden porcikámat.
Kábultan viszonoztam szenvedélyét. Azt sem tudtam, mi történik velem. A legmélyebb ösztönök diktáltak. Szenvedélyesen vetkőztettem le, én őt!, a teljesen ismeretlen férfit! Alig vártam, hogy az övé legyek. Ez a szeretkezés mindent felülmúlt. Az izgalmas helyszín, a fülke szűk tere, az egyszerre kényelmetlen és mégis kényelmes testhelyzetek feltüzeltek mindkettőnket. Együtt jutottunk a csúcsra, és egymás ölelésében lazultunk el.
Az egész csak néhány perc volt, mégis olyan érzésem volt, mintha órákon át szeretkeztünk volna. Mire magamhoz tértem, ő már felöltözött, szenvedélyesen megcsókolt, és ahogy eddig, egyetlen szó nélkül kilépett a fülkéből.
Azóta minden éjszaka álmomban a titokzatos idegennel szeretkezem az öltözőfülkében, és az éjszaka közepén arra ébredek fel, hogy a testemnek már-már fáj a férfitest hiánya.
Csaj a megállóból 3
Mélyen kivágott, olyan benyúlós felsőben ült mellém. Lilás farmer, vastag, csillogós övvel.
– Szia. Mondtam anyukámnak, hogy lekéstem a buszt, és egy kedves férfi elvitt kocsival – kezdte, az ajtót becsapva.
– Mire volt jó? – csodálkoztam.
– Óvintézkedés! Ha látna egy ismerős beszállni a kocsidba, és anyu megkérdezné, ki volt az, hát mondhatnám: tudod, meséltem már… És ennyivel el lenne intézve. Nagyon féltenek.
– Megértem. Kockázatos is lehet beülni egy idegenhez!
– Nem vagy idegen… Már azt is tudom rólad, mit csinált veled egy csaj a zuhanyzóban.
– A pasidnak is elmeséltél?
– Áh! Tegnap is jött edzés után, még jó, hogy lezuhanyozva, nem izzadtan, meghívatta magát anyuval vacsorázni, vacsi után meg elköszönt.
– Nem lehet egy szexmániás csávó! – provokáltam.
– De mi meg azok vagyunk. Nem? Hogy is kezelt le az a csajszi a zuhanyzóban? – Ez foglalkoztatta legjobban ezek szerint.
– Tusfürdőt nyomott a markába…
– Értem, de csak a makkot izgatta? Vagy tövig? – kíváncsiskodott tovább.
– Megmarkolt felülről, jobb kézzel, szorosan elém állva, és néhányszor kellett csak végigcsúsztatnia a kezét. Nem számoltam, de talán mire… mondjuk hatodszor kibukkant a makkom a csuklójánál, már el is élveztem. Visszahúzta a markát még egyszer felfelé, és tele is lett.
– Hű! Biztos jó volt! Ilyen részletesen szeretem – jelentette ki.- Töviről hegyire!
– Az lehet, hogy amikor lemosta a kezét, még egyet-kettőt húzott a farkamon, de ebben már nem vagyok biztos. Gyorsan történt.
– Lestél utána, lapos pillantásokkal? – Még mindig kimaradt valami a részletes beszámolóból? Nem tudott kifogyni a kérdésekből.
– Amikor beállt mellém, a cicije közvetlen előttem mozgott, hozzá is ért a mellkasomhoz, azt néztem, nem is nagyon láttam mást, hogy csinálja, inkább csak éreztem, amikor pedig ment kifelé, a popsi, persze, az tetszett.
– Én jövök! – mondta büszkén.
– Mutasd te a popsid! Most találod ki? – ugrattam.
– Áh! Enyém sokkal szolidabb, viszont nekem is van zuhanyzósom! – Jobb kezem végtelenül lassan, mintha lepkét szeretnék megfogni, közelített a combjához. Megállt a levegőben tanakodva, óvatosan leereszkedett középtájon. – Középiskolás szintén, osztálykirándulás. Sok zuhanyrózsa egymás mellett, nyaktól térdig elválasztva, ez is koedukált volt, de belülről bezárható. Betódultunk este, és hiába volt sok zuhany, egyszerre nem fértünk alá. Nem is akartam beállni másik csaj mellé, mint páran tették, sőt mosták egymás melleit egyesek. Így a végére maradtam, de legalább nekem már volt víznyomás, nem csak csöpörgött.
– Az ajtót nem zártad be! – találgattam. Tenyerem felfelé csúszott a végtelen bal comb távolabbi, belső felén.
– Nem hát. Eszembe sem jutott, csak amikor betódult egy csomó srác. Akkor már késő volt. Először ki akartam szaladni, útközben felkaptam volna a padról a törülközőt, de úgy döntöttem, kivárom őket, nem tarthat sokáig. A gőzben főleg pusztán alakok, körvonalak látszottak, csak aki közel volt, azt lehetett felismerni, nem tűnt fel nekik, hogy nincsenek egyedül. Lelkesen haboztattam magam újra meg újra, és titkon élveztem a helyzetet. Ott állni meztelenül 12 srác között? Átkukkantottam jobbra-balra, egyik szomszédom éppen a haját mosta, közben himbálózott a farka, a másik éppen azt mosogatta félig álló helyzetben… Tetszett a látvány, és jó volt az izgalom!
Az útmentén ébredő fák közül pajkosan kukkantgatott ki a napsugár, lágyan meg-megcsillanva Mariann aranyselyem haján. Mintha simogatással dicsérné!
– A padnál – folytatta -, a törülközőm mellett egy feneket csodáltam meg, és ahogy a lábát törölgette szárazra, mint te a kiscsaj puniját nézted, én meresztgettem a szemem, hogy lássam a zacsiját. Láttam. Már nem csak a vállam felett mertem visszanézni, megfordultam, senki nem foglalkozott velem. Már csak a punimat mosogattam, mozizás közben… és elélveztem.
– Hangosan? – Ujjaim ide-oda mozogtak a két comb által bezárt, ám lassacskán megnyíló, rendelkezésemre álló területen.
– Nem, de az sem érdekelte volna őket! Mindegyik saját magával volt elfoglalva, többet mosták a saját farkukat, mint a többi testrészüket összesen. Húzgálták, himbálták… Nagyon tetszett a látvány. Ahogy jöttek, egyszerre tódultak kifelé, én meg maradtam a zuhany alatt. Leguggoltam, pisiltem. Gyorsan elzártam a csapot, futottam a törülközőmért… Kintről hangos röhögés hallatszott: gyere visszamegyünk veled, megmossuk a hátad! Kiderült, hogy a barátnőm már hiányolt, és elindult a zuhanyzóba, hátha ott talál még, és vele szórakoztak a srácok. Ott talált a padon ülve, és százszor elmeséltette részletesen, mit láttam.
– Az hogy volt, hogy egymás cicijét mosták a csajok? – firtattam, mert megragadta a fantáziámat.
– És a barátnők, akik egymással próbálják ki a dolgokat? Először csak csókolózás, simi, aztán egymásba dugnak valamit… Biztos érdekes lehet, nem próbáltam, nem tudom. Egy női mellet én is szívesen megfognék, de nem hoz izgalomba.
– Ekkor láttál először élő szerszámot? Egyszerre többet is.
– Nem, de nem sokkal az eset előtt, persze az ovis élményt leszámítva. Azért még nem teltem be a látvánnyal, talán nem is fogok soha. – Már elhagytuk az út felét. – Akkor most elmesélem az elsőt! Többször hazakísért egy srác, olyan barátféle. Eszembe sem jutott úgy nézni rá, mint egy férfira, de amikor nagy merészen meg akart csókolni, láttam, hogy alaposan kidudorodik a nadrágja. Filmen persze láttam már ilyet, de gondoltam, itt az alkalom, egyszerűen odanyúltam… – Én meg nagyon is ott jártam a puncijánál, nadrágon és bugyin keresztül. Reagált is rá: – Hmmm! Jöhettem volna szoknyában!
– Ez hol történt? – kérdeztem.
– A lépcsőházban, egy délután. Nadrágon keresztül megmarkoltam, nem gondoltam volna, hogy ilyen kemény tud lenni. Elővette nekem kapkodva, biztos azt hitte, be tervezem venni a számba, nem tudhatta, hogy csak érezni akarom, megfogni, milyen is az. Először két ujjal, aztán marokra, ő meg szegény döfködte a markomba, legalább így el akart élvezni. Hangokat hallottam fentről, gyorsan elszaladtam. Haza. Tetszett?
– Hallgatni izgalmas. Milyen érzés volt?
– Meleg, kemény, mintha feszítette volna a markomat. Sokáig masztiztam úgy, hogy a lépcsőházi esetre gondoltam. Utána meg sokáig a zuhanyzósra… – Kigombolta az egyetlen gombot a nadrágján, kikapcsolta az övet. Érdekes, hogy nem úgy nyílik, ahogy férfiésszel képzelném, hanem egy rejtett kapoccsal! Popsiját megemelve, majd előre és balra tolva az ülésen, térde alá, majdnem bokáig húzta a nadrágot.
– Meddig vagy ma? – kérdeztem. Jó lenne már nem csak beszélgetni a szexről… Kezem a bugyi dudorodását simogatta. A formás lábak szétnyíltak.
– Fél kettő, a kettessel megyek is haza. Muszáj. Várni fognak a busznál.
– Kár! – mondtam hangosan. – Akkor ma sem lesz semmi? – kérdeztem magamban.
– Csalódott vagy?
– Kicsit – vallottam be. Nem volt igaz! Nagyon. Önkéntelenül felsóhajtottam: – Szegény!
A félrehúzott bugyi alatt egyetlen ujjam felfedezőútra indult, és nedves, forró helyre jutott már az út elején.
– Miért szegény? – nevetett. – Azért mert élvezem a társaságodat? Te is fel vagy húzva rendesen! Szeretem ám az előjátékot, még akkor is, ha most ennyiben marad.
– Nemcsak a megérkezés jó, hanem az oda vezető út is… – okoskodtam. Közben 2 ujjam élvezte már az odaadó vendégszeretetet.
– Ezt ki mondta?
– Én. De biztos kitalálták már előttem is. Én is élvezem az egészet, nemcsak azt a fél percet, a lövést. Azért persze úgy az igazi, ha kiereszthetem, amit okoztál nekem.
– Ne izgulj, már meghódítottál, levettél a lábamról, tudom ám még sokféleképpen mondani, megvagyok neked, nem szaladok el, csak összehozzuk valahogy ügyesen, óvatosan.
– Reggel indulj előbb, hogy legyen időnk! – próbálkoztam.
– Az gyanús. Talán előbb megy a busz? Kitalálok valamit sürgősen, te is agyalj rajta!
– Napközben? Lyukasóra? – ötletelgettem.
– Olyan nincs. Tudod, mit? Gondolkozunk, adunk magunknak 1 napot, hogy kitaláljunk valamit. Jó lesz így?
– Itt? Most?
– Ez lenne a legjobb… Nyugi, el ne felejts holnapig! – Fogta a hátizsákját. Hosszan néztem utána, ahogy a gömbölyű popsi ring a lépcsőfokokon felfelé.
Csaj a megállóból 3
Mélyen kivágott, olyan benyúlós felsőben ült mellém. Lilás farmer, vastag, csillogós övvel.
– Szia. Mondtam anyukámnak, hogy lekéstem a buszt, és egy kedves férfi elvitt kocsival – kezdte, az ajtót becsapva.
– Mire volt jó? – csodálkoztam.
– Óvintézkedés! Ha látna egy ismerős beszállni a kocsidba, és anyu megkérdezné, ki volt az, hát mondhatnám: tudod, meséltem már… És ennyivel el lenne intézve. Nagyon féltenek.
– Megértem. Kockázatos is lehet beülni egy idegenhez!
– Nem vagy idegen… Már azt is tudom rólad, mit csinált veled egy csaj a zuhanyzóban.
– A pasidnak is elmeséltél?
– Áh! Tegnap is jött edzés után, még jó, hogy lezuhanyozva, nem izzadtan, meghívatta magát anyuval vacsorázni, vacsi után meg elköszönt.
– Nem lehet egy szexmániás csávó! – provokáltam.
– De mi meg azok vagyunk. Nem? Hogy is kezelt le az a csajszi a zuhanyzóban? – Ez foglalkoztatta legjobban ezek szerint.
– Tusfürdőt nyomott a markába…
– Értem, de csak a makkot izgatta? Vagy tövig? – kíváncsiskodott tovább.
– Megmarkolt felülről, jobb kézzel, szorosan elém állva, és néhányszor kellett csak végigcsúsztatnia a kezét. Nem számoltam, de talán mire… mondjuk hatodszor kibukkant a makkom a csuklójánál, már el is élveztem. Visszahúzta a markát még egyszer felfelé, és tele is lett.
– Hű! Biztos jó volt! Ilyen részletesen szeretem – jelentette ki.- Töviről hegyire!
– Az lehet, hogy amikor lemosta a kezét, még egyet-kettőt húzott a farkamon, de ebben már nem vagyok biztos. Gyorsan történt.
– Lestél utána, lapos pillantásokkal? – Még mindig kimaradt valami a részletes beszámolóból? Nem tudott kifogyni a kérdésekből.
– Amikor beállt mellém, a cicije közvetlen előttem mozgott, hozzá is ért a mellkasomhoz, azt néztem, nem is nagyon láttam mást, hogy csinálja, inkább csak éreztem, amikor pedig ment kifelé, a popsi, persze, az tetszett.
– Én jövök! – mondta büszkén.
– Mutasd te a popsid! Most találod ki? – ugrattam.
– Áh! Enyém sokkal szolidabb, viszont nekem is van zuhanyzósom! – Jobb kezem végtelenül lassan, mintha lepkét szeretnék megfogni, közelített a combjához. Megállt a levegőben tanakodva, óvatosan leereszkedett középtájon. – Középiskolás szintén, osztálykirándulás. Sok zuhanyrózsa egymás mellett, nyaktól térdig elválasztva, ez is koedukált volt, de belülről bezárható. Betódultunk este, és hiába volt sok zuhany, egyszerre nem fértünk alá. Nem is akartam beállni másik csaj mellé, mint páran tették, sőt mosták egymás melleit egyesek. Így a végére maradtam, de legalább nekem már volt víznyomás, nem csak csöpörgött.
– Az ajtót nem zártad be! – találgattam. Tenyerem felfelé csúszott a végtelen bal comb távolabbi, belső felén.
– Nem hát. Eszembe sem jutott, csak amikor betódult egy csomó srác. Akkor már késő volt. Először ki akartam szaladni, útközben felkaptam volna a padról a törülközőt, de úgy döntöttem, kivárom őket, nem tarthat sokáig. A gőzben főleg pusztán alakok, körvonalak látszottak, csak aki közel volt, azt lehetett felismerni, nem tűnt fel nekik, hogy nincsenek egyedül. Lelkesen haboztattam magam újra meg újra, és titkon élveztem a helyzetet. Ott állni meztelenül 12 srác között? Átkukkantottam jobbra-balra, egyik szomszédom éppen a haját mosta, közben himbálózott a farka, a másik éppen azt mosogatta félig álló helyzetben… Tetszett a látvány, és jó volt az izgalom!
Az útmentén ébredő fák közül pajkosan kukkantgatott ki a napsugár, lágyan meg-megcsillanva Mariann aranyselyem haján. Mintha simogatással dicsérné!
– A padnál – folytatta -, a törülközőm mellett egy feneket csodáltam meg, és ahogy a lábát törölgette szárazra, mint te a kiscsaj puniját nézted, én meresztgettem a szemem, hogy lássam a zacsiját. Láttam. Már nem csak a vállam felett mertem visszanézni, megfordultam, senki nem foglalkozott velem. Már csak a punimat mosogattam, mozizás közben… és elélveztem.
– Hangosan? – Ujjaim ide-oda mozogtak a két comb által bezárt, ám lassacskán megnyíló, rendelkezésemre álló területen.
– Nem, de az sem érdekelte volna őket! Mindegyik saját magával volt elfoglalva, többet mosták a saját farkukat, mint a többi testrészüket összesen. Húzgálták, himbálták… Nagyon tetszett a látvány. Ahogy jöttek, egyszerre tódultak kifelé, én meg maradtam a zuhany alatt. Leguggoltam, pisiltem. Gyorsan elzártam a csapot, futottam a törülközőmért… Kintről hangos röhögés hallatszott: gyere visszamegyünk veled, megmossuk a hátad! Kiderült, hogy a barátnőm már hiányolt, és elindult a zuhanyzóba, hátha ott talál még, és vele szórakoztak a srácok. Ott talált a padon ülve, és százszor elmeséltette részletesen, mit láttam.
– Az hogy volt, hogy egymás cicijét mosták a csajok? – firtattam, mert megragadta a fantáziámat.
– És a barátnők, akik egymással próbálják ki a dolgokat? Először csak csókolózás, simi, aztán egymásba dugnak valamit… Biztos érdekes lehet, nem próbáltam, nem tudom. Egy női mellet én is szívesen megfognék, de nem hoz izgalomba.
– Ekkor láttál először élő szerszámot? Egyszerre többet is.
– Nem, de nem sokkal az eset előtt, persze az ovis élményt leszámítva. Azért még nem teltem be a látvánnyal, talán nem is fogok soha. – Már elhagytuk az út felét. – Akkor most elmesélem az elsőt! Többször hazakísért egy srác, olyan barátféle. Eszembe sem jutott úgy nézni rá, mint egy férfira, de amikor nagy merészen meg akart csókolni, láttam, hogy alaposan kidudorodik a nadrágja. Filmen persze láttam már ilyet, de gondoltam, itt az alkalom, egyszerűen odanyúltam… – Én meg nagyon is ott jártam a puncijánál, nadrágon és bugyin keresztül. Reagált is rá: – Hmmm! Jöhettem volna szoknyában!
– Ez hol történt? – kérdeztem.
– A lépcsőházban, egy délután. Nadrágon keresztül megmarkoltam, nem gondoltam volna, hogy ilyen kemény tud lenni. Elővette nekem kapkodva, biztos azt hitte, be tervezem venni a számba, nem tudhatta, hogy csak érezni akarom, megfogni, milyen is az. Először két ujjal, aztán marokra, ő meg szegény döfködte a markomba, legalább így el akart élvezni. Hangokat hallottam fentről, gyorsan elszaladtam. Haza. Tetszett?
– Hallgatni izgalmas. Milyen érzés volt?
– Meleg, kemény, mintha feszítette volna a markomat. Sokáig masztiztam úgy, hogy a lépcsőházi esetre gondoltam. Utána meg sokáig a zuhanyzósra… – Kigombolta az egyetlen gombot a nadrágján, kikapcsolta az övet. Érdekes, hogy nem úgy nyílik, ahogy férfiésszel képzelném, hanem egy rejtett kapoccsal! Popsiját megemelve, majd előre és balra tolva az ülésen, térde alá, majdnem bokáig húzta a nadrágot.
– Meddig vagy ma? – kérdeztem. Jó lenne már nem csak beszélgetni a szexről… Kezem a bugyi dudorodását simogatta. A formás lábak szétnyíltak.
– Fél kettő, a kettessel megyek is haza. Muszáj. Várni fognak a busznál.
– Kár! – mondtam hangosan. – Akkor ma sem lesz semmi? – kérdeztem magamban.
– Csalódott vagy?
– Kicsit – vallottam be. Nem volt igaz! Nagyon. Önkéntelenül felsóhajtottam: – Szegény!
A félrehúzott bugyi alatt egyetlen ujjam felfedezőútra indult, és nedves, forró helyre jutott már az út elején.
– Miért szegény? – nevetett. – Azért mert élvezem a társaságodat? Te is fel vagy húzva rendesen! Szeretem ám az előjátékot, még akkor is, ha most ennyiben marad.
– Nemcsak a megérkezés jó, hanem az oda vezető út is… – okoskodtam. Közben 2 ujjam élvezte már az odaadó vendégszeretetet.
– Ezt ki mondta?
– Én. De biztos kitalálták már előttem is. Én is élvezem az egészet, nemcsak azt a fél percet, a lövést. Azért persze úgy az igazi, ha kiereszthetem, amit okoztál nekem.
– Ne izgulj, már meghódítottál, levettél a lábamról, tudom ám még sokféleképpen mondani, megvagyok neked, nem szaladok el, csak összehozzuk valahogy ügyesen, óvatosan.
– Reggel indulj előbb, hogy legyen időnk! – próbálkoztam.
– Az gyanús. Talán előbb megy a busz? Kitalálok valamit sürgősen, te is agyalj rajta!
– Napközben? Lyukasóra? – ötletelgettem.
– Olyan nincs. Tudod, mit? Gondolkozunk, adunk magunknak 1 napot, hogy kitaláljunk valamit. Jó lesz így?
– Itt? Most?
– Ez lenne a legjobb… Nyugi, el ne felejts holnapig! – Fogta a hátizsákját. Hosszan néztem utána, ahogy a gömbölyű popsi ring a lépcsőfokokon felfelé.