Reggel, délben, este dugtunk

Az én történetemben a nagy szerelemből gyűlölet lett, ezt hadd szögezzem le rögtön az elején: Mint annyi más helyen, régen nálunk is vasárnap délutánonként táncmulatság volt a faluban. Az ötévestől a tizennyolc évesig mindenki ott nyüzsgött. Engem, a tizenhárom éves bakfist mindig egy nálam hét évvel idősebb, meglett legény kísért el. Mielőtt nekem kezdett volna udvarolni, volt már egy kedvese, akinek azonban a szülei ellenezték a kapcsolatukat, így idővel elmaradtak egymástól. Én viszont, annak ellenére, hogy az én szüleim is tiltottak tőle, állandóan elszöktem otthonról, hogy vele találkozhassak. Tizennégy éves koromra befejeztem a nyolcadik osztályt, és eszem ágában sem volt tovább tanulni. Őrülten szerelmes voltam, s csak ő foglalkoztatott. Megtörtént, hogy az összes utcát végigjártam, csakhogy láthassam. Ő meg egyre csak a testi kapcsolatra tett utalásokat, ha együtt voltunk. Egy ideig ellenálltam a nógatásának, de féltem, hogy elhagy, ha nem fekszem le neki. Aztán megtettem, habár anyám folyton intett, hogy nincs még itt az ideje. Nem fogtak rajtam a szavai, nem lehetett nekem parancsolni. Bárcsak lehetett volna! Mert nem tetszett igazán ez a szexdolog, túlzásnak tartottam, hogy minden adandó alkalommal legalább kétszer akarja. Akkor még nem gondoltam, hogy egy életen át nehézségeim lesznek emiatt…
Két éve jártunk, mikor bevonult két évre katonának. Eközben feltűnt egy másik fiú, akibe szerelmes lettem. Jártam is vele néhány hónapig, de amikor nem akartam ágyba bújni vele, elhagyott. Ma már tudom, hogy egy harmadik fiúhoz kellett volna hozzámennem, aki olyan típusú ember volt, mint én…
De engem akkor még egyszer megbolondított a szerelem. Amikor hazajött a leszolgált katona, az én szívem újra fellángolt iránta, majd hamarjában össze is házasodtunk. Ezután következett csak az igazi szex! Reggel, délben, este és éjjel is azt kívánta…
Hat évig egészen jól megvoltunk, született is három gyermekünk. Aztán elkezdett többet inni a kelleténél, és úgy láttam, hogy más nők is foglalkoztatják. Féltékeny lettem, pedig nem volt igazam, hiszen tudtommal akkor keresi a férfi más nő karjaiban a boldogságot, ha otthon a hálószobában nem kapja meg azt, amire vágyik! Igyekeztem hát a kedvébe járni, az ágyban eleget tettem a legmerészebb kívánalmainak, a televízióban látott akrobatikus jeleneteket utánoztuk, amikor éppen arra vágyott…
Negyven közösen eltöltött évünk alatt, ha veszekedtünk, azt csakis a szex miatt tettük. De a vége felé már elegem lett belőle, megviselt a telhetetlensége, megviselt az életem. Meggyűlöltem őt.
De én még most, hatvanhét évesen is azt mondom, hogy a jó szexuális élet össze tudja tartani a házasságot, és nekem ez csak azért nem jött be, mert mi nem illettünk össze a férjemmel.
A romantikát számomra manapság az jelenti, ha visszagondolok a régi szép táncos időkre. Örülök annak, hogy ma egyedül élek, és nem vágyom többé társra. Nem is értem néha a hatvan feletti nőket, hogy miért akarnak férjhez menni.

Egy ribanc sok fasszal

Hátrasimította sötét haját, letérdelt a férfi elé, és végigsimított az izmos combján, amitől a férfi arcáról eltűnt a mosoly. A szoba csöndjében hihetetlenül hangosnak tűnt a férfi sliccének kicipzározása.
– Azt hittem, készen állsz – gúnyolódott finoman a lány a férfi félig kemény farkának láttán. – De ne aggódj, majd én gondoskodom róla.
A lány meleg szájába vette a férfi farkát, és szopni kezdte, mire a férfi elkerekedett szemmel nyögött fel. A lány körbepillantott a többi férfin, akik csodálkozva álltak körülötte. Mostmár bizonyára elhitték, hogy komolyan veszi a dolgot.
A férfi farka szétfeszítette a lány ajkát. A lány megfogta a fasz tövét, és pumpálni kezdte. A második férfi nadrágjában már meredezett a farka, és a pasas előre is lépett, nem csak azért, hogy jobban lásson, hanem hogy kinyilvánítsa: ő lesz a következő. A lány mosolygott, és érezte, hogy nedvesedik.
Körbenyalta az első férfi makkját, és belekóstolt a nyílásból szivárgó előnedvbe. Lágyan végignyalta a szerszámot, amitől a férfi megint felnyögött. A pasas kezdett beindulni, és lassan tologatta a farkát a lány szájába. A lány egyik kezével irányított a faszt, a másikkal lenyúlt a saját ágyékához. A nedvei kezdték átáztatni a bugyiját. Egyik ujjábal félrehúzta a bugyit, másikkal benyúlt a nedves nyílásba. Felnyögött saját érintésétől, és észrevette, hogy a férfiak körülötte nagyon élvezik a műsort. Hát ha ők ezt akarják…
Tovább szopta a pompás szerszámot, és közben felhúzta a ruhát az ágyékáról a csípőjére. Amikor formás lábai és fehér bugyija megjelentek, a férfiak helyeslően mormogtak. Aztán amikor a melltartóját is meglátták, örömükben felkiáltottak. A lánynak trükköznie kellett, hogy áthúzza a vállain a ruhát, mert a férfi pont ekkor élvezett el. A geci a ruha nyakán át a lány mellére és melltartójára röpült.
Az első férfi hátralépett, a második lépett a helyére. Kioldotta az övét, leengedte a nadrágját, és kieresztette kőkemény farkát. A lány a sarokba dobta a ruháját, feltérdelt, és a torkára engedte az új faszt, amitől a férfi hatalmasat nyögött és sóhajtott. A lány ráengedte a fejét, benn tartotta egy kicsit, közben hátranyúlt és kibontotta a melltartóját. Letörölgette róla a spermát, a combjába törölte a kezét, aztán a melltartót is a sarokba dobta. A merev fasz közben még beljebb hatolt a torkába, amitől a lány szája sarkából nyál csöppent ki. A lány rákapcsolt, fürge mozdulatokkal bólogatott a falloszon, és ezt a férfi nem bírta tovább: nagyot nyögött, előrelökte a farkát, de a lány már készült erre, úgyhogy hátrahajolt. A geci a nyakára és a mellére érkezett, és összekeveredett az előző férfi adagjával. A lány végighúzta ujját a meleg folyadékban, és megkóstolta az anyagot, összehasonlította az előzővel. Édesebb, ugyanakkor sűrűbb volt, mint az első, és a lány mostmár kíváncsi lett rá, hogy milyen lesz a következő. És nem is kellett rá sokáig várnia.
Érezte, hogy a következő férfi megragadja a fejét, és a torkába döfi vastag, lüktető farkát. A férfi belemarkolt a lány hajába, és kúrni kezdte a száját. A lány érezte a férfi izgalmát, úgyhogy ellazította a torkát. A fasz egyre gyorsabban járt az ajkai között. A lány az egyik kezével megtámasztotta magát, de csak valakinek a lábába tudott megkapaszkodni. Mivel a fejét szilárdan tartotta a férfi, nem látta, hogy kinek a combjába kapaszkodott, de feljebb nyúlt, és egy újabb kemény faszt talált. Verni kezdte, a másik kezével pedig megint belenyúlt a nedves bugyijába.
A csiklója hihetetlenül érzékeny volt, és ahogy magába csúsztatta egyik ujját, egy kis orgazmus rázta meg a testét. Körülötte a férfiak bátorítóan kiáltoztak, szinte könyörögtek, hogy mutasson még többet magából. Aztán érezte, hogy kezek markolnak a fenekébe, lehúzzák a bugyiját. Egyenként emelte meg a lábait, hogy segítsen, és segítője a bugyit is a ruháihoz dobta a sarokba.
Mostmár meztelenül térdelt, egyik kezével ujjazta magát, a másikkal egy faszt vert, a száját pedig úgy kúrta valaki, mint egy olcsó kurva pináját. A férfi hirtelen ellökte magától, a lány hátraesett, a szájából nyál és előnedv folyt a melleire. A férfi rántott kettőt a farkán, és geci spriccolt ki belőle a lány combjára és az ágyékára. A férfiak megint kiáltoztak, és egy pillanat múlva a lány kezében lévő fasz is spriccolni kezdett a lány karjára és vállára. A lány érezte, hogy a meleg folyadék a hegyes mellbimbójára folyik, s ebből egy keveset átkent a másik bimbójára is.
A férfiak körégyűltek. A lány hanyatt feküdt, a szájába újabb fasz került, körülötte a férfiak vadul verték a farkukat. Meleg kezükkel a bőrét simogatták, a kezében újabb fasz élvezett el. A lány végigkente a spermát a punciján, szabad kezével pedig megint megmarkolt egy másik faszt. A torkába meleg, sós sperma áramlott, a lány három ujját is a puncijába döfte, és egy hatalmasat élvezett. Miközben ott remegett a padlón, a lanyhuló fasz kikerült a szájából, de vállára újabb adag sperma csapódott valahonnan. A férfiak finoman szétkenték rajta az adagjukat, és a sorozatosan érkező geciadagok mintha hűtötték volna a bőrét. A lány megint a szájába kapott egy faszt, kettőt szívott rajta, és a férfi már élvezett is, de a lány nem nyelte le, csak elmosolyodott, és a sperma kicsordult az ajkán.
A végén már csak egyetlen férfi várakozott előtte meztelenül. A lány a férfi szemébe nézett, és megnyalta az ajkait. A férfi mosolyogva nézte, aztán lengő farkával előrebökött. A lány válaszul négykézlábra emelkedett, aztán feltérdelt, a férfi farka felé nyúlt, a férfi pedig mintha fel akarta volna segíteni. De helyette finoman megfogta a lány csuklóját, és a lány feje fölé emelte. A lány kissé félénk mosollyal nézett rá, és mellbimbójára egy spermacsepp hullott az arcáról. A lány a másik kezével nyúlt a fasz felé, de a férfi azt a kezét is megfogta, és a lány feje fölé emelte. A lány még így, összefogott kézzel is előrelendült, megpróbálta bekapni az előtte lengő, kőkemény faszt, de a férfi elhúzta előle, aztán az ajkaihoz érintette. A lány kinyitotta a száját, de a férfi megint elhúzta a farkát. A lány nem mozdult, türelmesen várt, széttárt ajkakkal. Csak egy kis idő kellett elteljen, és a férfi előre is tolta a farkát, letörölte és a lány nyelvére tolta vele a lány arcáról a spermát. A lány lassan tövignyalta a szerszámot, aztán körbenyalta a duzzadt makkot. A férfi felnyögött, egyik térde megbicsaklott, de szilárdan tartotta a lány kezeit a magasban. A lány lassan egyre mélyebbre engedte szájába a faszt, egészen a torkáig, aztán hirtelen szívott még egyet rajta. Gyorsan kiengedte a szájából, a nyelvével kényeztette, egy párszor be-bekapta. A férfi remegett és sóhajtozott, a lány pedig fokozatosan növelte az iramot, s úgy fogadta magába a kemény szerszámot, mintha a szája egy meleg, lágy punci lenne.
Már nem sok kellett. Ezt a férfi is érezhette, úgyhogy kihúzta a farkát a lány szájából. A lány mellére nyál csöppent. A férfi a karjainál fogva lefektette a lányt, és fölétérdelt. Egyik kezébe fogta a lány két csuklóját, a másik kezével könnyedén a lány puncijába nyúlt. A lány erre felnyögött, de a férfi kihúzta az ujjait, és megkereste a lány csiklóját. A lány a férfi kezéhez nyomta az ágyékát, próbálta megint kitöltetni magát az erős ujjakkal, de a férfi csak a csiklóval foglalkozott. Másik kezével még mindig fogva tartotta a lányt, és egyre keményebben és gyorsabban pörgette ujjait a csiklóján. A lány vadul vonaglott a férfi kezében, és hatalmas orgazmus rázta meg a testét. Háta megfeszült, aztán visszazuhant a padlóra. Érezte, hogy egész teste együtt remeg a szívverésével.
Aztán valahogy megnyugodott. A férfi elengedte, és egy kis nedvet gyűjtött a lány puncijából. Ujját a lány szájához tartotta, aki engedelmesen tisztára nyalogatta. Arca vörös volt, bőre forró. A férfi feltérdeltette a csuklójánál fogva, és eléállt. A lány egyik kezébe vette a férfi golyóit, és finoman masszírozni kezdte őket, másik kezébe a merev faszt fogta. Érezte, ahogy érintésére megremeg a szerszám. Hátrahúzta a dagadó makkról a bőrt, mire a férfi hangosan felnyögött. A lány finoman a szájába vette, lágyan szopta egy kicsit, aztán kétszer a torkára küldte. Érezte, hogy kezében összehúzódnak a golyócskák, hátrarántotta a fejét, és a férfira nézett, akinek arca teljesen eltorzult, farkából kitört a sperma. Az első sugár a lány orrán landolt, a második a szája sarkában. A lány nagyra nyitotta a száját, úgyhogy a harmadik sugár egyenesen a nyelvét borította be. A negyedik az arcára érkezett, de a lány utána a makk alá tolta a nyelvét, úgyhogy a következő rándulások jó részét fel tudta fogni, bár egy kevés az arcára is csöppent belőlük. A lány lágyan fejte a faszt, és tisztára nyalta. A férfi térdre hullott előtte. A lány arcát és testét vastagon borította az összekeveredett sperma és izzadtság.

Rejtélyes szakítás

A férfi csak ment, ment lehajtott fejjel, észre sem véve a környezetét. Az eső által hátra hagyott pocsolyákat sem vette észre, annyira bele merült gondolataiba. Sötét volt az éjszaka, vastag felhők takarták el a Holdat, a lámpák fényei is mintha sápadtabban szórták volna szerte fényüket. Csak néha a pocsolyák fényei csillantak meg és verődtek vissza a férfi szemeiből. De túl nedves volt a levegő, ahhoz, hogy a lámpafények igazából érvényesülni tudtak volna. Ám lehetett volna akármilyen kivilágÍtás és fényözön, a férfi nem vette volna észre. Annyira gondolataiba merült, hogy a világ megszünt a számára. Csak léptei vitték egyre előre, arra sem figyelt, hogy hol és merre jár. Azt sem érzékelte, hogy csak egyedül van az utcán. Az összeszorult gyomra, zakatoló, megtört szÍve minden erejét elvette, minden koncentrációs képességét elrabolta. Gondolatai egyre az utolsó óra történései körül forogtak. Nem értette mi történt?
Hetek, hónapok boldog, felhőtlen kapcsolata szállt el hirtelen a feje fölül, mintha egy imádott tárgyat valaki váratlanul elrabolt volna tőle. Nem értette és nem tudta még megérteni, hogy egyik napról a másikra hogyan lett kidobva, hogyan lett egy szép szerelmi kapcsolatból egy összetört szÍvű boldogtalan?
Fájt nagyon. Ahogy ment, néha egy-egy kis könnycsepp lopakodott ki fénytelen szeméből. Mi történt vele, mi lett vele, mi van vele? Csak kavarogtak fejében a gondolatok, mint egy hatalmas kozmikus világ, mely most születik, most él, most robban fel és most hull szét.
Megismerkedésük történetére ugrott gondolata, arra, hogy mennyire egyszerűen, mennyire tisztán indult minden. És mennyire tudtak egymásnak örvendezni. Most meg… hol van már a béke, a boldogság, az öröm és a felhőtlen nevetés? Most már fájdalom van, a kín és szenvedés! A nő elmondása szerint ő még mindig a régit, az előtte levő családos férfit szereti, megpróbálta elfelejteni, de nem tudta, hát ezért a szakítás. Ő igazán mindent megtett, hogy valahogy felejteni tudjon, de ha egyszer nem tudja, akkor nem tudja és nem akarja, hogy tovább ámítsa a férfit. Nem akarja, hogy feltartsa az életében. Hiába próbált a szerencsétlen tiltakozni, hogy őt nem tartotta fel semmivel, hogy ő nagyon jól érezte magát vele és engedje, hogy továbbra is segítségére legyen a felejtésben, a nő hajthatatlan maradt. Mennie kellett, az ajtón szinte kituszkolták annyira terhére volt már.
De miért? Mi történhetett, mit titkol előle a nő? Alig két napja még egymás kezét fogták, egymás érintésének örvendeztek, egymás szemébe néztek nevető boldogsággal és most egy csapásra vége?
Egy szerelem, egy szeretet érzése nem múlhat el, egyik napról a másikra.
Vagy az egész megnyilvánulása a nőnek csak szÍnjáték volt? Valakit titokban ezzel akart idegesÍteni, hogy a másik vegye észre, hogy ő is találhat bármikor más társat? Vagy csak egyszerűen leki kihasznált lett?
Nem tudott megfelelő választ találni a szegény, gondolataiba merült férfi. A lényeg, a hang, ahogy kimondták, a szemébe mondták:
– már nem érzek semmit, ami volt, szép volt, jó volt, ennyi volt!
Tapasztalatai szerint a szeretetet és szerelmet nem lehet imitálni, ahhoz nagyon nagy szÍnészi képesség kell, nem lehet olyan szenvedélyesen ölelni, nem lehet úgy csókolni. Filmbéli szerepekben igen, de azok szÍnészi alakÍtások.
Egy egyszerű nő erre képes lehet? Ezek szerint igen. Mert egyik napról a másikra nem rugnak ki ok nélkül valakit. Egyik napról a másikra nem múlik el a szerelem, egyik napról a másikra nem változik az ember. Vagy mégis?
Teljesen összezavarodott szegény feje. Már nem tudta, mit higyjen. Lassan derengeni kezdett a fejében egy gondolat, ami már azelőtt is ott motoszkált, de kezdetben elhessegette. Most egyre inkább előtérbe jött. Hogy egy szerelmi húzd meg-ereszd meg játék kellős közepébe került. Valkin bosszut állt a nő, valakit megbüntetett általa. És nagy a valószínűsége, hogy ez történt. A nő annyit bevallott, hogy igenis, még a másikat szereti, nem tudja felejteni és ki tudja, lehet, hogy még kibékül vele. Hát ezért nem akarja, hogy a kapcsolatuk tovább menjen, mert minél inkább telik az idő, annál nehezebb és roszabb lesz a szakÍtás. Nem neki, hanem a férfinek. Ám a férfi számára ez nem volt már vigasz. Ő már a kezdetek kezdetekor megszerette a nőt, szívébe fogadta és még csak álmában sem fordult meg, hogy egy játék főszereplője lett.
Egy hónap, egy félév, egy év, vagy akár hosszabb idő, mindegy az egy szerelmes szívnek, ha összetörik. Pár napi kapcsolat után is a szerelmes szív éppen úgy tud fájni, mintha több hónapos szerelmi kapcsolat szakad meg. Ebben az esetben nem az idő tényezője a fontos, hanem maga a veszteség érzése. A férfi csak ment, ment, léptei néha vizbe csobbantak. Az összegyűlt tócsákban lépegetve észre sem vette, hogy a lába már elázott. A cipője is cuppogó hangokat hallatott, de ki hallotta, ki vette volna észre?
Szerencséjére nyár volt, habár elég esős és hűvös volt az idő most. De nem érzett sem meleget, sem hideget szegény feje. Csak a szívét és a gyomrát érezte. A fájó, összetört szívét és rettenetesen összeszorult, remegő gyomrát érezte. És a bolondul kavargó gondolatait. A kozmoszt megszégyenÍtő kavargó gondolatait. Sehogy sem értette, hogy miért vele esnek meg ezek a lehetetlen kapcsolatok. Miért ő fogja ki állandóan a problémás nőket, mi az, ami vonzza ezt a fajta nőt?
Hogy lehetne megszabadulni ettől az átoktól?
Már rettenetesen megunta, hogy állandóan változtak körülötte a női arcok, már vágyott egy biztos kapcsolatra, egy boldog és felhőtlen kapcsolatra, egy igazi, hosszú távú kapcsolatra. Minden kapcsolatába úgy ment bele, hogy az hosszas lesz, ha lehet örök kapcsolat legyen. Soha nem fordult meg a fejében, hogy az adott nőt elhagyja valamilyen indokkal. MIndig teljes szívét és lelkét adta. És miért nem kapja meg ő is ugyanezt? Miért kell minden egyes alkalommal, hogy ő legyen a vesztes, a játékszer?
Minden kapcsolata azzal kezdődik, hogy a kedves bizonygatja, ő hosszú távon gondolkodik, ő nem szereti az állandó partnercserét, ő biztos lábakkal áll a földön és érzelmekben gazdag. És minden kapcsolatáról eddig kiderült, hogy nem időt álló, nem megy, minden nő szava csak hazugság és ámítás volt.
A férfi bevallotta önmagának, hogy igenis, csak ezt tapasztalta. A kezdeti igéretes kapcsolat után jött a körtönfalazás, a hazudozás, a szakítás. Pedig soha nem volt olyan, hogy ne adta volna bele magát teljesen egy kapcsolatba. És mégis…
Álma összetört szegénynek, egy elkezdődött álom lassan rémálommá vált. Egy ébren átélt rémálommá. Szeretett volna felébredni ebből a rossz álomból. Mennyire szerette volna most kitépni szívét, remegő gyomrát kirántani helyéről, hogy egy más fájdalom vegye át a helyét, egy igazi fájdalom. Mert ez a lelki, ez nagyon rossz.
Lassan egy hídra ért a férfi, megállt, a nedves kőkorlátra könyökölt és úgy figyelte a sötéten kavargó, alatta elzúgó vizet. De jó lenne minél hamarabb véget vetni mindennek. Sötét gondolatok kúsztak fel gyomrából elméjébe. A szeméből lecsorduló könnycsepp, ahogy az álláról a sötét mélybe hullott és bele veszett a kavargó forgatagba, a férfi gondolatai is úgy kavarogtak. Ő is egy csepp a világ nagy kavargásában, ő is csak egy kis senki a kozmosz forgatagához, de a fájdalma az valós, a bánata az mély és úgy érzi, örök sebet kapott.
Vajon kimosná a mély víz a szÍvéből ezt a fájdalmat, a gyomrából a remegést? Vagy magával viszi a túlvilágra? Ott is szenvedni fog? Ki tudja erre a választ? Ki tudja megmondani, mi lesz tovább?
Majd eszébe jutott, nagyon jol tud úszni, biztos, hogy az életösztön nem engedné, hogy egyből elmerüljön a vízben. És lehet, hogy kiúszna a partra.
Nem jó a víz. Igy hát marad az álomba szenderülés. Majd jól begyógyszerez és megiszik rá annyi alkoholt, amennyit csak tud. És lefekszik, elalszik és többet nem ébred fel. Álomban meghalni nem lehet rossz. Nem is lehet rossz. Igen ez igy jó lesz!
Megrázta a fejét a férfi. Micsoda bolond gondolatok. Honnan jönnek ezek elő, a pokol mely, sötét bugyrából? De vajon onnan jönnek-e? Hátha van egy kiút ebből a gyötrelmes életből, hátha van egy egyetlen és valóságos út a számára? Hiszen senkinek nincsen rá szüksége, akkor csak az lehet a valós út, az igazi választás. A sötét gondolatok az igazi párja, a halál közeli gondolata, a fekete semmi, vagy a megvetett túlvilági sors. Vajon magával viszi a fájdalmat? Vajon ezt a nehéz terhet az örökkévalóságba cipelnie kell? Örökké? Ráadásul még azzal a teherrel megtetézve, hogy saját akaratából ment el a túlvilágra? Vagy nincs semmi a halálon túl? Csak a végtelen fekete űr? Ki mondja meg neki az igazat? Az Isten?
Mit tegyen, ki tudna tanácsot adni neki? Mit érne most egy vígasztaló szó, mit érne most egy kiadós sírás, mit érne most egy kedvesen átölelő kar…mit ér az élet?
Elázott a nedves kőpárkánytól a könyöke, megvonta a vállát, na és? De kiegyenesedett és lassú léptekkel tovább ment. Szétnézett, látta, hogy már nincs sok hazáig, maga is elcsodálkozott, hogy öntudatlanul is, de hazafelé ment. Lehajtotta a fejét és gondolataiba merülve folytatta útját, csendes és kényelmes léptekkel. Elvégre ráér, senki nem vár rá. Hazaérve és szobájába belépve csak levetközött és úgy meztelenül végigfeküdt az ágyon. Nem érzett semmi mást, mint a szívében a fájdalmat, gyomrában a remegést. És az ágyékában az egyre feljebb kúszó vágyat a kedves teste után. Érezte keményedő férfiasságát, oldalra fordult és kezét lába közé dugta, mintha azzal meg tudta volna akadályozni, hogy a vágy felkússzon benne.
Nem tudott úrrá leni gondolatán és vágyán, egyre maga előtt látta az alatta vonagló csodaszép női testet. Nyögött, fájt minden porcikája már, fejét mélyen párnájába fúrta, de nem múlt el az édes vágy. A kínzó vágy. Szinte öntudatlanul játszott el magával, miközben végigélte szeretkezésük egyes mozzanatait. De a kielégültség érzése nem tudott eljönni. A szívében és gyomrában lévő fájdalom egyre előtört és félre söpörte a szép gondolatokat. Most már tudatosan akarta, hogy rá gondoljon, hogy szeretkezéseikre gondoljon, hogy a vágya kielégüljön. Röpke pillanatokra elfelejtette fájdalmát. És az jó volt…
Hasra feküdt és megpróbált elaludni…de félálomban egyre csak a veszteség gondolata és érzete kavargott benne: az álom elszállt, a valóságra felébredt, a csodaszép napok elmúltak, a lila köd felszállt, és neki csak a fájdalom és veszteség maradt. Ezzel a gondolattal aludt el hajnalban, azzal az utolsó gondolattal, hogy talán felébred és jót nevet az egészen.
Hogy milyen bolond álma volt, milyen szép és szenvedélyes. És milyen fájdalmas a vége. És egy újabb könnycsepp gördült elő lehunyt szempillái alól, de ezt már a hosszú és fájdalmas hajnalban nem érezte. Álmodott és álmában egy angyali hang szolt hozzá: Aludj, te szegény ember, aludj, fájó szíved leljen megnyugvást, lelkedbe költözzön béke és szeretet, és bizz, higyj egy jobb jövőt.

Bizarr nyári kaland 2

keze továbbra is a férfi ölében feküdt. A hetediken béreltek apartmant, erkéllyel és kilátással a tengerre. Hát szálloda és szálloda között van különbség. Ez határozottan a sok csillagos kategóriába tartozott. A liftben közöttük álltam. A férfi alig volt magasabb nálam, és már több volt az ősz hajszála, mint a fekete. Elég sovány volt, vagy inkább szikár, így pontosabb. A nő alacsonyabb volt nálam, és teltebb, a melle, feneke nagyobb volt, mint az enyém, de azért karcsú, lapos sarkúban is szép lábakkal. Állapíthattam meg, amikor kiléptünk a liftből, és előre ment ajtót nyitni.
– Tudom, hogy kevés az időd, ha tízre haza akarsz érni – mondta – de azért az erkélyt nézd meg, gyönyörű a kilátás. Én addig viszek egy italt a hálóba. Kérsz te is?
– Nézz körül! – mutatott körbe a férfi, aztán kézen fogva kivezetett az erkélyre.
– Mindjárt hozok italt. Szereted a whiskyt?
– Igen. – ha szokott is otthon lenni, sose kóstoltam.
A kilátás tényleg gyönyörű volt, az égtől a tengerig a kék ezer árnyalatát fonta körbe az öböl partjának zöld-sárga-barna kígyója. Órákig elnéztem volna, különösen, mert pillanatonként hol megbántam, hogy ott vagyok, hol türelmetlenül vártam, hogy kezdődjön már el valami. Akartam is, meg féltem is, leginkább hagytam magam sodortatni, amikor a férfi figyelmesen bekormányozott a hálóba.
A halvány pasztellszínű falon ízléses rajzok lógtak. Nem másolatok, eredetiek, látszott. Vastag, puha szőnyeg, hatalmas és meglepően magas ágy, földig érő fehér prémmel letakarva. Az ággyal szemben tükör, oldalt apró asztalka, néhány székkel.
– Tetszik?
– Csodálatos. – tényleg az volt, filmekben látni ilyet.
– Fontos, hogy az ember jól érezze magát ott, ahol épp van. Nem?
– Itt az ital. Mondd csak, hogy is hívnak tulajdonképpen? – nyújtotta felém a poharat a nő.
– Rita.
– Rita, szép név. Akkor, Rita igyunk a találkozásunkra, és az ilyen szabad lányokra, mint te.
Ittam, nyeltem, aztán krákogtam és köhögtem.
– Ha túl erős, nem kell meginnod. Keresünk neked valami mást.
Hálás voltam a férfinak, hogy ezt mondja, úgy hogy egy köszönő pillantással le is tettem a poharat.
A whiskyvel majd inkább máskor ismerkednék. Amúgy is eléggé vert a szívem, és akkora gombóc volt a torkomban, hogy na. Mindenesetre figyelmesek voltak és kedvesek, és megígérték, hogy ha akarok, bármikor elmehetek. Ez megnyugtatott valamennyire.
– Gyere, ülj mellém az ágyra! – hívott a nő.
Mellé ereszkedtem, a prém nagyon finom és puha volt. A férfi állva maradt, az italát kortyolta, egy pillanatig minket nézett, aztán kisétált a szobából. Amint kiment, a nő átkarolta a vállamat, és minden bevezetés nélkül puhán megcsókolt. A nyelvével egy picit szétnyitotta és végignyalta az ajkamat. Jólesett, hagytam, hogy óvatosan hátradöntsön, és elnyúltunk az ágyon. Könnyedén, természetesen fedezte fel a számat, államat, nyakamat.
– Vedd le a bikini felsődet! – súgta a fülembe.
Az ajka puha volt és gyengéd. Felíveltem a hátam, hogy kigomboljam a melltartót, ő bal kézzel a pólóm alá nyúlt, és feljebb tolta. Csókolózás közben az egyik mellemet simogatta, két ujja közé fogta a bimbót és morzsolgatta. Aztán a keze a másikra vándorolt, és felváltva becézgette őket, amíg a szájával az enyémre borult. Kellemes volt, feloldotta a bennem futkározó feszültséget. Már majdnem a férfiról is elfelejtkeztem, amikor két kezet éreztem meg a fürdőruhám nadrágján.
Megemeltem a csípőmet, hogy segítsek neki lehúzni, és lesandítottam, hogy megnézzem magamnak. Már teljesen meztelen volt, és nem takargatta, dugdosta magát, mint a barátom szokta. Sőt, látva, hogy a nemi szervét nézem – hosszú volt, formás, rózsaszín, és nem tűnt túl vastagnak – még közelebb is jött, félig feltérdelt az ágyra.
– Tetszik neked? – mosolygott rám.
Nem tudtam felelni, mert a nő teljesen lefoglalta a számat, csak a szememmel ragyogtam feléje, hogy tetszik. Nagyon is tetszik, a kedvességük, a természetességük, a gyengédségük. Már nem féltem, már nem akartam elmenni. Lehunytam a szemem, hátradőltem, és elengedtem magam. Élveztem a nő becéző kezeit, száját, hagytam, hogy a férfi a csípőm alá nyúljon, kicsit megemeljen, és az ölemre hajoljon. Már nagyon nedves voltam, ő bedugta a nyelvét és azzal furkált, mozgott odabent. Ilyet még senki nem csinált nekem, szenzációs érzés volt. A nő elvált az ajkamtól, és a mellemet vette kezelésbe. A nyakamba gyűrte a pólót, a szájába vett, ráfújt a bimbóra, hogy végigborzongtam, csiklandozta a nyelvével, és nekem hangosan nevetni lett volna kedvem, olyan jó volt. A férfi nyelve közben odalent egyre gyorsabban mozgott. Nagyon jól csinálta. Aztán fönt a nő az egyik bimbót a szájába vette, és erősen szívta, a másikat a kezével simogatta. Ez alatt a férfi a csiklómat vette szájába, az ajkával szorította, nyelvével izgatta. Mintha áramot vezettek volna belém, megrándultam, nem tudtam, hol vagyok. A csípőmet nekivágtam volna a férfi arcának, de leszorítva tartott, a testem hullámzott, vonaglott alattuk. Soha még ilyen orgazmusom nem volt! És „csak” a kezük, szájuk által. Lihegve, kimerülten hullottam vissza.
– Jó volt? – kérdezte a nő.
– Nagyon.
– Nagyon érzéki a kislány – mondta a férfi – és úgy látszik, szereti az orális szexet.
– Feküdj csak vissza nyugodtan Rita. Ez csak egy kis hors-d’oeuvre volt.
– De lehet, hogy már szeretne hazamenni?
– Ó, nem, dehogy – tiltakoztam.
– Bámulatos egy lány vagy. – mondta a nő.
– Téged, hogy hívnak?
– Marie-Laure.
– Szép név, szelíd, mint te.
– Pihenj egy kicsit most. Addig mutatunk neked, valamit, jó?
Kényelmesen elnyúltam az ágyon, hátamat a fejtámlának támasztva, és a tükörből egy nagyon elégedett lány nézett rám.
– Szeretnéd, ha levetkőznék? – a nőre néztem.
Gyors mozdulatokkal szabadult meg a ruháitól. Igazi nő volt, csodás mellek, lapos has, sűrű, vörös szőrzet. Megfordult előttem, hogy megbámulhassam hátulról a csípő lágy ívét, a két méltóságteljes félgömböt. Szerettem volna megérinteni, végigsimogatni őket. Egymás mellett álltak, és gyönyörűek voltak. A férfi izmosan, félig mereven, hogy jó volt nézni a hímvesszőjét. Én is ledobtam a pólómat, és visszafeküdtem az ágyra, hogy sütkérezzek tekintetükben.
– Gyönyörű tested van Rita. – mondta a nő.
– Dehogy, a tiéd csodálatos.
– Különböző a felépítésünk, de te még sok férfit fogsz boldoggá tenni.
– Téged szeretnélek. – mosolyogtam rá.
– Csak őt? – kérdezte mosolyogva a férfi?
– Jaj nem, dehogy…
– Aranyos vagy Rita. Most nézd egy kicsit, mit csinálunk, jó?
A nő letérdelt a férfi lábai elé, és – hát ilyet még soha nem csináltam – a szájába vette a péniszét. Tudtam, ezt hívják szopásnak, és én szégyenlős tiszteletet éreztem a nő iránt, akinek a szájában néha teljesen eltűnt a hímvessző. Aztán félig előbukkant, csak hogy újra eltűnjön, közben a tövét könnyedén tartotta a kezében. Időnként kiengedte a szájából, hogy a nyelvével körbenyalja a végét, oldalát. Akkor már nagyon nagy volt, és kemény, a nő arca egészen behorpadt az erős szopástól. Látszott, hogy nagyon élvezi. Vajon ez tényleg ilyen jó?
– Szeretnéd kipróbálni?
– Még soha nem csináltam…
– Annál jobb, csak csússz közelebb az ágyon, így egész közel leszel a férjemhez.
Hasra feküdtem az ágyon, az arcom így épp egy magasságban volt a pénisszel.
– Itt van… – fordult felém.
– A legfontosabb, hogy a fogaddal ne érj hozzá.
– Csinálj úgy vele, mintha jégkrémet nyalnál! – mondta a nő.
– Oké.
– Csak belém ne harapj. – nevetett a férfi.
– Félted, mi? Vedd a szádba, amennyire tudod, és nyald a nyelveddel. Lehelheted, szophatod, nyalhatod, ahogy megy. Rá fogsz jönni, hogy nagyon sokféleképpen lehet csinálni. – ült mellém a nő az ágyra.
Nagyon izgatott voltam, azért lehet, hogy ez mégsem olyan egyszerű. Közelebb hajoltam, arasznyira volt az arcomtól. Most már nem rózsaszín volt, hanem vörös, a vége határozottan karmazsinszínű, és így néhány centiről észrevehetően lüktetett.
– Félsz? – kérdezte a nő.
– Nem…
Szélesre nyitottam a számat, és benyeltem, amennyit tudtam – teljesen nem sikerült – az ajkammal jó alaposan megszorítottam. Egészen kitöltötte a számat a meleg, lüktető, élő pénisz. Igyekeztem úgy csinálni, ahogy a nőtől láttam. Mozgattam a fejemet, hagytam, hogy csúszkáljon a számban, vigyáztam, hogy a fogam ne karcolja végig az érzékeny bőrt. Szokatlan volt, de tetszett. Amikor az álkapcsom már kezdett fáradni, kiengedtem, és nyalogattam. Aztán rájöttem, hogy ha csak a végét veszem a számba, akkor szívni tudom, és a nyelvem is mozoghat.
– Félelmetes! – nyögte a férfi.
– Tartsd a kezeddel, úgy könnyebb! – tanácsolta a felesége.
A szám ahhoz kicsi volt, hogy egészen benyeljem, de a maradékot át tudtam fogni az ujjaimmal. Emlékeztem, hogy a nő oldalról is játszott vele, hát kiengedtem, az arcomhoz szorítottam, végigcsókoltam, és nyalogattam. A szőrzete barna volt és durva, majdnem tüsszentenem kellett tőle, amikor az orromat neki dörzsöltem. Inkább a heréit birizgáltam óvatosan a nyelvem hegyével, itt olyan kevés szőr volt, mint a köldökénél. Amikor kipihentem magam, újra a számba vettem, és behorpadó arccal szoptam. Nagyon tetszett a dolog!
– Állj meg! – hallottam felülről.
Meglepődve engedtem ki.
– Valamit rosszul csináltam?
– Ellenkezőleg! Nagyon jól, csak nem akarja még befejezni. – simogatta meg a vállamat a nő.
– Igazán? Jól csináltam?
– Nagyon is! Bámulatos tehetség vagy. – hajolt hozzám a férfi, és egy puszit nyomott az arcomra.
Bámulatos tehetség, bámulatos nyelv, és ezt még soha nem mondták nekem. Büszke voltam rá, hogy igazi nő vagyok.
– Menjünk az ágy végébe! – mondta a nő, és megsimogatta az arcomat.
Szerettem őket, mindkettőjüket. A nő előrehajolt, háttal a férfinak, könyökével az ágyra támaszkodva. A tükörből láttam a fenekét, teltebb, nagyobb volt, mint az enyém. Az ágyon ülve néztem napbarnított, sima hátát, a gerinc vonalát a horpadásig, ahol a feneke kezdődött. A lába könnyű terpeszben volt, a tükör mutatta a combjai közül kitüremkedő vörös szőrzetét. Fejét a karjára fektette, melle a prémre simult. A férje mögéje állt, és lassan látszólag fáradtság nélkül dugta be neki. Amikor már egészen bent volt, megfogta a csípőjét, és keményen magára húzta. Így mozogni ugyan nem tudott, csak hozzádörzsölte az ágyékát.
Elképzeltem, hogy a pénisze, most a nő hüvelyét tölti ki ugyanúgy, ahogy az előbb az én számat. Láttam, hogy közben elől az ujjaival simogatja őt. A nő fojtottan nyögött, amíg a férje csinálta neki, és amikor erősebben lökte előre a csípőjét hangosan felkiáltott. Nagy szemeit félig lehunyta, de közben engem keresett a tekintetével.
– Simogasd magad Rita! Szeretném látni, ahogy a lábad közé nyúlsz, amíg a férjem szeret engem. Képzeld azt, hogy egyedül vagy az ágyban egy meleg nyári éjszakán!
Nem kellett kétszer mondania. Odacsúsztam egészen a fejéhez, szélesre nyitottam a lábamat, és szemérmetlenül maszturbálni kezdtem, amíg néztem őket. A férfi egyre gyorsabban simogatta a csiklót, lendületesebben mozgott a csípőjével, az ágy meg- megrázkódott.
– Simogasd magad, légy szíves! Nyúlj be kedves! Mélyebben! Gyerünk Rita! Gyerünk! – hallottam a suttogását.
A férfi szünet nélkül mozgott benne, dörzsölte, csavarta a csiklóját. Én magamban felejtettem az ujjamat, és bámultam őt. Rabul ejtett a látványa. Rabul ejtett, ahogy az ágyra hullott, a lábai erőtlenül lógtak a földre, a férfi mélyen benne, keze a hasa és az ágytakaró közé szorulva. Gyönyörű volt! Óvatosan szabadította ki a kezét, és húzta ki a péniszét. A felesége nem mozdult, lehunyt szemmel hevert, mintha aludna. A hímvessző fényesen csillogott. És ő még mindig nem ment el!
– Láttam, hogy tetszett neked a szopás, szeretnél most még egy kicsit segíteni? – kérdezte suttogva.
Bólintottam, és kezdtem lemászni az ágyról.
– Nem, nem maradj csak!
Félig ülve maradtam, fejemmel az ágytámlán. A férfi feljött az ágyra és fölém állt, a lába közé vett, a pénisze fölöttem lengett. Aztán letérdelt, és így már csak arasznyira volt az arcomtól. Egyik kezével felemelte a fejemet, hogy elérjem. Nyitott szájjal vártam, és ő a csípőjét előretolva bedugta. Aztán szorosan átfogta a fejemet, hogy nem tudtam mozdulni.
– Ne mozogj, csak nyisd ki a szád, és nyald, amikor benned vagyok!
Egyre gyorsabban mozgott ki be, a hímvessző csak nőtt és nőtt. Én szélesre nyitottam a számat, és hagytam, pedig olyan mélyre bedugta, hogy az elképzelhetetlen.
– Így akarsz elmenni? – húzódott közelebb a felesége.
– Nem, dehogy! De ez a kölyök csodálatos.
Folytatta a mozgást, a számmal szeretkezett. Lehunytam a szememet, és úgy lélegeztem, ahogy tudtam. Egy csoda volt, elképzelhetetlen, leírhatatlan csoda. Sokáig mozgott rajtam, gyorsabban, lassabban, egészen mélyen és alig a végével, nem gondolkoztam, csak éreztem, hogy odalent is lángba borulok. A lüktető, kemény pénisz égette a számat. Sötét volt, és hullámzott alattunk az ágy, mintha lágyan ringó vitorláson lettünk volna valahol a tengeren, és én nagyon boldog voltam. Arra tértem magamhoz, hogy mozdulatlan fölöttem. Felnéztem és láttam, a szeme lehunyva, sovány nyakán feszülnek az izmok. Mozdítottam volna a fejemet, de a felesége megfogott.
– Ne! Még ne!
Sokáig tartott, amíg felnyitotta a szemét.
– Rita, bámulatos vagy!
– Akkor talán átengedhetnéd egy kicsit nekem is, amíg összeszeded magad. Mit szólsz hozzá Rita?
– Persze.
– Rendben. – mondta a férfi, és az egyik székre telepedett, ahonnan jól láthatott minket.
A nő fejjel a lábam felé csúszott, megfogta a csípőmet és maga fölé lendített. Egy párnát gyűrt a feneke alá, és a combjait a vállamig húzta fel, vörös öle így egészen az orromhoz került.
– Így jól egymáshoz férünk. Kényelmes neked?
– Igen, nagyon jó.
Már teljesen nyíltan, minden tartózkodás és görcsölés nélkül beszéltem. Felszabadultam, amit csinálunk, azt ki is lehet mondani.
– Rita, próbáltad már az anális szeretkezést? – kérdezte a férfi.
– Nem, nem, még soha. – válaszoltam.
– És szeretnéd? – csókolt az ölembe a nő.
– Nem, azt hiszem, hogy az nagyon fájhat. – válaszoltam határozottan.
– Nem biztos – mondta a nő – sokan vannak, akiknek így erősebb az orgazmusa. Lehet, hogy te is ilyen vagy.
Hihetetlen pár volt! Úgy tudtak, új és ismeretlen dolgokra csábítani, hogy egy percig nem idegenkedtem. Soha életemben nem gondoltam ilyesmire, de most, hogy megemlítették…
– Lehet, lehet – mondta a férfi – de beszélgetés helyett miért nem csináltok inkább valamit?
Szétvetett lábakkal ült a széken és lágyan simogatta magát. Engem megint felizgatott a látvány. Egyszer megkértem a barátomat, hogy csinálja magával előttem, de nem volt rá hajlandó. Most meg láttam, hogy a férfi minden tartózkodás nélkül játszik a hímvesszőjével, amíg én a feleségével vagyok, és rettenetesen felizgultam. A nő nyelve a hüvelyemben matatott, az ajka rám simult, az orra csiklandozott. Amikor az egyik ujja is belém csúszott, én is ráhajoltam. Arcomat, államat a puha, vörös szőrzetbe temettem, szétfésültem az ujjaimmal, és megtaláltam a forrása előtt őrködő hosszú, rózsaszín csiklót.
Nagyon komolyan játszottunk egymás nemi szervével. Nem tudom, mennyi idő telhetett el, egy idő után az én bizsergésem folyamatos volt, és ő is állandóan hullámzott, tekergőzött alattam. Tiszta őrültek voltunk, az ujjammal benne vájkáltam, a nyelvemmel a csiklóját simogattam, miközben ő rázkódott alattam. Meglepődtem, amikor az egyik ujját a fenekembe dugta, ő pumpálta a hátsómat, én ütemesen szorítottam, elengedtem, egészen eszemet vesztettem az ötlettől. Aztán én is kipróbáltam rajta, de három ujjamat a hüvelyében hagytam, és a másik kezemmel izgattam a fenekében. Neki tetszett, én meg voltam lepődve, milyen könnyen tárul az ujjam előtt, ez a másik kapu. Egyszerűen úgy éreztem, nem elég a kezem, szájam, nyelvem, hogy mindent kipróbáljak vele. Amikor elmentem, karjával, lábával átkarolt, és magára húzott.
Éreztem, hogy belőlem rá ömlik a nedvesség, az én arcom az ő ölétől maszatos. Homályosan emlékszem, hogy a férfi is mellénk jött az ágyra. A felesége nem hagyta, hogy megnyugodjak, felszabadította a fenekemet, és két ujjával nagyon gyorsan kezdett játszani a hüvelyemben. Éreztem, hogy ő is ezt várja tőlem, és a vörös, szőrös nemi szervére borultam. A férfi közben markolászta és széthúzta a fenekemet. Mindegy, nem számított. Mindenre készen voltam, amit csinálnak velem. Tartozom nekik ennyivel, ezért az élményért! A nyelve ott járt, ahol az előbb a nő ujjai, és ez ugyanolyan jó forró, bizsergő érzés volt, mintha elöl csinálta volna. Miközben a nő elöl nyalt a férfi hátul, sőt bedugta a nyelvét. Lazán, könnyedén, szinte ellenállás nélkül. Az ujjaim közben mélyen a nőben, aki olyan nedves volt, hogy már a csuklómon csorgott, majszoltam a kemény, lüktető csiklóját, és a másik kezemmel a fenekébe is visszatértem. Így együtt olyan hatással voltam rá, hogy a karommal, arcommal erősen le kellett szorítanom, hogy meg ne szabadulhasson a mohóságom elől.
A férfi a forró, hosszú péniszével csapkodni, dörzsölni kezdte a fenekem vágatát, és egyszer csak újabb két ujj merült belém, az övé. Csak soha ne legyen vége! Csak vágja már belém, ugyanúgy, ahogy az előbb a feleségébe, mélyen, keményen! De nem! Az egyik ujját a fenekembe dugta, és pumpálni kezdett, mint a nő. Ki, be, körözés, ki, be. Nem volt rossz, de jöjjön már rám! Mindegy hova, csak jöjjön. Ha akar, szeretkezzen a fenekemben, csak csinálja már!
Igen, éreztem, ahogy a pénisze megérinti a végbelemet, és préseli, nyomja befelé. Nem fájt, olyan síkos volt, hogy szinte magától csúszott be. Igen, most már itt sem vagyok szűz! A szőrzete nekipréselődött a fenekemnek, és még mindig nem fájt, kicsit feszített. Nem baj!
– Jól vagy?
– Igen. – lihegtem bele a nő ölébe.
Lassan jöttek a következő – nem tudom hányadik – orgazmus hullámai. Egészen rászorítottam magam a nő nemi szervére, és téptem, nyaltam, marcangoltam, ő elölről tette velem ugyanezt, a férfi bennem dagadozott és mozgott. Micsoda pár! Istenem, mit műveltek velem! A férfi egyre gyorsabban mozgott bennem, és ez valami rendkívüli volt. Én már nem tudtam nyalni, vagy a kezemet használni, mert minden lökésével rápréselt az alattam vonagló izzadt, forró testre, a felesége tátott szájára. És akkor jött két iszonyatos lökés, hogy azt hittem szétszakít.
Felsikoltottam, és ahogy az ágyterítőbe markoltam az egyik körmöm behasadt. A nő fulladozott, elfordította a fejét, a férfi mélyen a fenekembe fröcskölt. Biztos, hogy együtt mentünk el mind a hárman, mert percekig tartott, amíg egyáltalán meg tudtunk mozdulni. Arra tértem magamhoz, hogy a férfi apró csókokat ad a vállamra, nyakamra. A pénisze még mindig bennem volt, de már puhán, és egy pici szorításomra ki is csusszant. Arcomat a nő sima, hűvös vádlijához szorítottam.
Mielőtt hazavittek volna, még egy jó fél órát, hevertünk egymás mellett az ágyon félálomban. Én voltam középen, simogatták az arcomat, fogták a kezemet. Olyan jó volt!
Az úton elmondták, hogy másnap már utaznak haza. Kamerunba, ahol a férfi dolgozik. Csak a szabadságukat töltötték itt. Címet cseréltünk, és karácsonyra írtam nekik. Válaszoltak. Tudom, hogy nekik csak egy kedves élmény voltam, de én velük, tőlük váltam felnőtt nővé, amit soha nem lehet elfelejteni.

Bizarr nyári kaland 1

Idén érettségizem. A múlt nyáron két hetet a francia Riviérán töltöttem a szüleimmel. Persze nem lóghat az ember állandóan a szülei nyakán, a szállodában és a strandon sok velem egykorú lánnyal és sráccal ismerkedtem meg. Együtt mászkáltunk, végig látogattuk a környék összes strandját, esténként diszkóztunk, jól éreztük magunkat. Egyik nap egyedül csavarogtam a strandon, és bevallom, veszettül unatkoztam. A szüleim csak tízre vártak, de én már délután elindultam. Felvettem egy hosszú pólót a fürdőruha fölé, hónom alá csaptam a strandszatyrot, és kálltam az útra stoppolni.
Általában nem kell sokat szobroznom az út szélén, de válogatós vagyok, meg óvatos. A magányos férfiakat, ha lehet, kerülöm, úgy biztonságosabb. Szóval egy tucat kocsi elhúzott mellettem, mire egy jónak tűnő megállt. Nagy, fekete autó volt, hogy milyen márka, nem tudom, nem vagyok szakértő. Ketten ültek benne.
– Hova mész? – kérdezte a nő.
– Nizzába asszonyom.
– Mi is. Szállj be! – hátra nyúlt, hogy kinyissa az ajtót, én pedig bevágódtam a széles, kényelmes hátsó ülésre.
– Nagyon köszönöm – mondtam udvariasan.
Elvégre az ember legyen udvarias, ha stoppol. Nem?
Bonjour-ral köszöntek, és már indultunk is. Jobb oldalon ültem, láthattam a volánnál lévő férfi profilját. Arcra negyven körülinek látszott, de haja már majdnem teljesen ősz volt. A fehér pólóhoz képest bőre erősen napbarnított. Hangja, amikor köszönt, szimpatikus, és a férfi jóképű volt. Végülis tökmindegy, hogy ronda vagy szép, de az ember mégis csak jobban szeret jóképű utitárssal utazni. Nem?
Beljebb araszoltam az ülésen, hogy a nőt is szemügyre vegyem magamnak. Őt harmincra saccoltam, csinos, rövidre vágott haja volt, és nagy szemei. Talán kékek, ezt nem láthattam. Hátul gombolódó, kék blúzt hordott. Mintha megérezte volna, hogy nézem, hátrafordult.
– Na? Mit gondolsz rólunk?
– A francba! – csak gondoltam.
– A tükör visszafelé is mutat – bökött fölfelé mosolyogva.
– Szóval? – gyönyörű fehér fogai voltak, elől egy kis hézaggal, és a szeme tényleg kék.
Hát, most mi a csudát mondjak?
– Szóval? Úgy gondolod, hogy szép pár vagyunk? Volt némi irónia az arcán, ahogy kérdezte, és rám nézett.
Most mit mondjak, hogy szépek?
– Igen, igen… azt hiszem – nyögtem ki, és a továbbiakban igyekeztem az egyébként abszolút érdektelen tájat tanulmányozni.
– Hát, ha te nem szólalsz meg – folytatta a nő – én azért elmondhatom, hogy téged nagyon is csinosnak talállak. Nincs igazam Henri?
A férfi megigazította a tükröt, láthattam az arcát, amíg engem tanulmányozott. Markáns arca volt, férfias, de mégis gyengéd.
– Nagyon is, nagyon is csinos – mondta a férfi.
Tulajdonképpen én is megdicsérhetném őket, gondoltam. Nincs abban semmi, és tényleg szépek.
– Én is úgy gondolom, hogy maguk nagyon szépek – böktem ki.
– És, és nagyon jól néznek ki együtt – fűztem még hozzá.
A nő hangosan felkacagott.
– Nem rossz! Hallod ezt Henri?
– Tudod, mi tökéletesen összeillő pár vagyunk – fordult hátra még mindig kacagva.
– Azonos az ízlésünk, azonosak a vágyaink, ugyanarra gondolunk ugyanabban a pillanatban.
– Igen? És ebben a pillanatban mire gondolnak ketten együtt? – csúszott ki a számon némileg szemtelenül.
Egymásra néztek és mosolyogtak.
– Tudod, ha tíz perce kérdezed, mielőtt találkoztunk volna, azt mondom, hogy hazamenni, átöltözni, és elmenni valahova vacsorázni… – mondta a nő.
– De most – folytatta a férfi – inkább rád lenne étvágyunk.
Elakadt a lélegzetem. Most vagy nem értettem jól, amit mondott, vagy szemrebbenés nélkül azt közölte velem, hogy hármasban szeretkezzünk? Tizennyolc éves voltam, és nem igazán tudtam elképzelni, mit is csinálhat három ember együtt.
– Na, mit szólsz hozzá? – kérdezte a nő mosolyogva.
Á, hülyeség, egyszerűen rosszul értettem valamit, nem ismertem a kifejezést. A férfi csak kedves akart lenni, és vacsorázni hívott? Én meg fantáziálok, tök ciki lenne egy ilyen félreértés.
– Semmit, nem is tudom, mit gondoljak…
– Gondold azt, hogy mi azt szeretnénk, ha közöttünk lennél a hálószobánkban. Mi pedig szeretnénk téged csókolgatni, simogatni, és ezer más módon kényeztetni. Na, mit szólsz? – és mosolygott, de a szeme nagyon is komolyan csillogott.
Nem tudtam megszólalni. Nem voltam már szűz, de azért mégis! Ilyen csak Franciaországban fordulhat elő! Egy pár nőtagja mosolyogva kifejti, hogy a barátjával együtt le akarnak fektetni. Ilyen nincs! Másrészt viszont valahol a dolog rettenetesen izgalmas. Hát mikor történhet az ember lányával ilyen kaland? Tagadhatatlanul egy vonzó, attraktív pár. Mikor találkozhatok én ilyen emberekkel, mondjuk otthon?
– A szüleimmel nyaralok, tízre várnak haza – mondtam.
– Értem, de egyelőre hat óra sincs. Szóval az ajánlatunk, beérünk Nizzába, eljössz hozzánk, megiszunk egy italt. Aztán levetkőztetünk, és megpróbálunk neked örömet szerezni. De ha nem érzed jól magad, bármelyik pillanatban felállhatsz, és eljöhetsz. Erre szavamat adom, és a férjem is.
Szóval házasok, csak nem hordanak gyűrűt. Menjek velük? Az igazság az, hogy igenis velük akarok menni. Mert izgat a dolog, mert nőnek néznek, igazi nőnek.
– Igen, igen, szeretnék – nyögtem ki.
– Nagyon jó! – mosolygott a nő – És voltál már együtt párral?
– Nem, még nem.
– Ez lesz az első? Igazán?
Bólintottam.
– De fiúval azért már voltál?
– Hát persze, azért teljesen kezdőnek nem kell engem nézni.
– Izgulsz?
– Egy kicsit. – mondtam őszintén.
– Csak nem vagy még szűz?
– Nem, nem, már egy éve. – mondtam.
– Bravó! És azóta, gyakran csinálod?
– Hát néhányszor – de azért tudok a dolgokról, tettem hozzá gondolatban.
– És lányokkal voltál már?
– Ó, igen, persze – azért mindenre nem rázhatom a fejemet! Különben simogattuk már egymást egy barátnőmmel. Szomorú volt szegény, mikor ott hagyta a fiúja. (Azért hihetetlen, hogy ez a pár milyen nyugodtan beszél ilyesmiről.) Hát igen, a híres francia tabu mentes erkölcs…
– A barátnőddel? – vette át a szót a férfi.
– Igen, válaszoltam.
– Sok barátnőd van?
– Persze: három, négy. Gondoltam, ha már lúd, legyen kövér.
– Akkor itt nagyon unatkozhatsz, nem? Vagy kisegíted magad néha?
– Hogy?
– Arra gondoltam, hogy maszturbálsz-e?
Hát ez nem igaz! Igen, magamhoz nyúlok, és nem csak itt, hanem otthon is! És akkor mi van? Mit akartok még tudni?
– Mondd csak, tulajdonképpen hány éves is vagy te? – kérdezte a nő.
– 18 éves, mondtam magabiztosan.
– De nem francia vagy, ugye?
– Nem, magyar.
– Magyar? Bocsáss meg, azt hittem, német. A német lányok ilyen bátrak és felszabadultak, mint te – mondta a nő.
Egymásra néztek…
– Hát, ha nem gondoltad meg magad, akkor megpróbálunk neked olyan örömöt adni, amilyet talán még soha nem kaptál, sem a barátaidtól, sem saját magadtól. Jó?
Rendben, Henri? – fordult még a férjéhez.
– Nagyon jó. – bólintott a férfi.
Nekem is jó -gondoltam, – de azért kíváncsi leszek rá. Azért, mert jó a szex, tényleg jó. Ám nekünk, lányoknak egy szép esti séta sokkal többet jelent annál, hogy a fiúk se szó, se beszéd nekünk essenek. Ezt már tapasztaltam néhány barátomnál. A nő biztos náluk is csak a férfi kedvéért megy bele ebbe, engem viszont izgat a dolog. Láttam, hogy a nő keze átvándorolt a szomszéd ülésre.
Előre hajolni nem mertem, biztos a nadrágon keresztül simogatja. Én is nedvesnek éreztem magam egy kicsit, jó lett volna megnézni az ujjammal, de biztos észrevették volna.
– Megérkeztünk, itt lakunk az utca végén. – fordult hozzám a nő.

Bondage, rabnő megkötözése

bondage_kotozesA nő megalázása, megkötözése ínyenceknek való. A mell körüli kötés, egy tipikus, a bondage mesterek körében kedvelt kötözési mód, különösen alkalmas rabszolganők összekötözésére. Ez a BDSM kiszolgáltatottság a rabnőt izgatja, továbbá a kötés erejétől függően lehet alkalmazni büntetésként, vagy büntetés kiegészítéseként. Most, mivel egy leszbikus lányt kell megbüntetnem engedetlenségért és pimazságáért, eldöntöttem, ezt fogom alkalmazni. Magamhoz szólítottam egyik rég bevált rabszolgámat, hogy kedvére gyönyörködhessen, illetve segítségemre legyen.
A rabnő felkészítése abból áll, hogy bizonyos testékszerektől eltekintve vegye tudomásul, e kötél lesz egyetlen öltözete. A kötél megfelelően hosszú és vastag kell, hogy legyen, és nem túl durva. A túl vékony kötél a szoros kötés miatt felsértheti a bőrt, kidörzsöli, és bele is vágódhat, míg a túl vastag ezeknek a kellemetlen érzeteknek még a látszatát sem kelti, és szorosan megkötni is nehezebb. A megfelelő vastagságú kötél kiválasztása mindig az Úrnő feladata.
A hosszú kötelet először a rabnő nyakán kell hátul átvetni, és hagyni elöl lelógni a vállakon át. Nem tekeredik a nyak köré, csak lazán át van vetve, mint egy sál.
Eközben a rabnőnek terpeszben, lehajtott fejjel és hátratett kezekkel kell állnia. A kötél két végét hónaljak alatt kell hátra vinni, hogy az a vállizületekre szorosan ráfeküdjön. A kötél szoros meghúzásakor hátrahúzza a vállakat, és ezzel kiemeli a rabnő melleit.
A kötelet keresztezzük a hát közepénél, és a csípő fölött előre hozzuk, majd a lábak között megy ismét hátra. A hát az egyetlen pont, ahol a kötél két szára keresztezi egymást, és ez az utolsó olyan pont, ahol a kötél eligazítása közben laza lehet. A két láb között erősen meg kell húzni, ügyelve arra, hogy az mindenhol megfelelően feszes legyen. Ellenkező esetben a kötél egyes helyeken laza marad, így nem éri el a kívánt hatást, ezzel a gyakorlatlan mestert tenné nevetségessé a nézőközönség-, rosszabb esetben a rabnő előtt.
A köteleket a két láb között ajánlott a nagyajkakon kívül, vagy a nagyajkak és a kisajkak közé fektetve vezetni. Ez utóbbi kellemetlenebb a rabnő számára, és a kötél feszülése minden egyes mozdulatnál figyelmezteti majd, hogy a mocorgás számára tilos!
Amikor eddig a pontig eljutottunk két lehetőség is van a kéz megkötözésére.
Az egyik: a két két egymáshoz kötése. Ez sok rabnő esetében nagyobb kiszolgáltatottság érzést okoz. Mégsem ajánlott gyakorlatlan mesterek számára, mert nehéz úgy megcsinálni, hogy közben a kötél feszes maradjon, és a későbbiek folyamán a középen levő kéz gátolhatja az érzékeny területek vesszőzését is. A kezek egymáshoz kötözése megfelelően szoros kell, hogy legyen, és az említetteken kívül azzal az előnnyel is jár, hogy a rabnőt hanyatt fektetve további homorításra kényszeríti. Természeseten a kötélnek meglehetősen szorosnak kell lennie.
A másik lehetőség az, hogy a kezeket külön-külön kötözzük meg. Ekkor a kötelet csak egyszer körbehurkoljuk a csuklón, és utána, most már feszesen tartva előrevisszük. Így a kezek a fenék két oldalán, hátul helyezkednek el, és sok rabnő számára nem olyan szoros, mint a hátrakötött kéz, ezért hajlamosabbak vesszőzés, vagy egyéb büntetés alatt mozgatni a kezüket, megpróbálni odakapni, ami persze lehetetlen, de nagyon megalázó. További előnye ennek a módszernek, hogy így a kötél a végső csomó megkötéséig külön halad a két oldal felé, és a csomó szoros meghúzása előtt eligazítva széthúzza a farpofákat, és láthatóvá, könnyebben elérhetővé teszi az érdekes részeket.
Végül a kötelet a csípő körül körbevisszük, és elöl megkötjük. Ilyenkor ajánlott egy másik kötéllel a has fölött szorosan körbekötni a rabnőt, ami a karok mozgását gátolja jobban. Ezt a kötelet néhányszor a két kar köré húzzuk, a rabnő háta mögött meghúzzuk, hogy a két könyök egymás felé, a hát közepe felé mozduljon, majd csak ezután kötjük össze elöl. Esetleg néhányszor az egész test köré kötjük.
A rabnő ezzel tulajdonképpen fel van öltöztetve, sokféle parancsot végre tud hajtani, és bárhogy is izeg-mozog a mellei minden esetben elérhetők maradnak, nem tudja a vállait előre húzni, és megpróbálni védeni a melleit mesterétől, úgy, mintha csak egyszerűen hátra lenne kötve a keze. Ezért ezt a kötést melltartó kötésnek is nevezik.
Ha a kötés nem lett elegendően szoros, vagy szorítást a lehető legnagyobb mértékre akarjuk növelni, két helyen is lehetőség van pótfeszítések létrehozására.
Az egyik a fenék közepénél a két kötélszár összehúzása. Ez azzal jár, hogy a kötelek rendkívül feszesek lesznek a nemi szerv táján, és könnyen becsúszhatnak a kisajkak közé. Ugyanakkor elvész az eredeti kötésnek az a tulajdonsága, hogy a szétfeszíti a feneket, ez lehet, hogy hátrány. A másik feszítés a fenéknél megkötött zsinór felfelé, illetve a nyaknál átvetett zsinór lefelé való húzása a könyököket összekötő kötélhez. Ezekkel a kiegészítésekkel teljesen kész a melltartó kötés.
Természetesen hátra van a lábak megkötözése, amennyiben ez a rabnő fenyítéséhez, oktatásához szükséges. Ez után a rögtönzött bemutató után megengedtem, hogy régi rabszolgám büntesse meg őt. Persze ott álltam, miközben szájpecekkel látta el, melleit megkínozta, és csipeszeket tett a nagyszájú, engedetlen lány nemiszervére és élvezettel néztem végig, amint nemi szervét, melleit, szabadon maradt fenekét jól elpáholja. Szívem boldogsággal telt meg. Hát hiába, az én tanítványom!
Cikkek a témában: Kötözés, kiszolgáltottság, erőszak képek – Kötözés, kiszolgáltottság erőszak – Bondage, kikötözlek és megalázlak – Fétis képek és videók – Bondage sex, kötözés kínzás – Ashley Renee bondage – Bondage sex, kötözés kínzás – Kikötözött ribancok, BDSM extrém szex – Bondage BDSM képek

Az Úrnő szeretője

Ismét szombat van. A tervezett indulás előtt egy órával bevetem magam a fürdőszobába. Hajat mosok, leborotválom puncimon a szőrzetem, zuhanyozok. Amíg szárad a hajam, elnyúlva zenét hallgatok. Erővel kell magam távol tartani Gary Moore-tól. Túl szép, túl érzelmes, elgyengítene, és most nem erre van szükségem. Az egy héttel korábbi nap hangulatát nem akarom felidézni. Gyorsan öltözöm, semmivel sem fordítok rá több figyelmet, mint máskor, egyetlen dolgot kivéve: azt a bugyit veszem fel, amit később is viselni akarok. Megérkezünk a benzinkúthoz, amelynek háta mögött a panzió vár bennünket. A shopban eszünk egy szendvicset, majd kávéval és ásványvízzel felszerelkezve megyünk a szobánkba. Az alsó szinten telepszünk le, a lépcső előtt lévő asztalnál. A kávé és cigi után, ahogy elképzelted, mosolyogva, csendesen szólok:
– Kérem az ajándékomat.
A zsebedből veszed elő a fekete combfixet. A táskámba dobom.
– Vetkőzz… Ugye tudod, hogy mostantól csak azt teheted, amit mondok?
– Igen, Úrnőm, úgy lesz – válaszolsz.
Közben kiveszem a táskámból a vesszőt, és azzal „piszkálva” irányítgatlak, hogy merre fordulj. Élvezem a zavarodat. Végül megállítalak velem szemben. Intek, hogy állj közvetlenül elém. Újra a táskámba nyúlok, vékony zsinórt veszek elő.
– Húzd hátra a bőrt! – mondom.
A makk pereme alá igazítom a zsinórt, a hasad felé eső oldalon keresztezem, majd a derekad köré tekerve úgy kötöm meg, hogy teljesen a hasadhoz húzza a lassacskán már merevedő farkadat. A lépcsőkorlát aljához állítalak, a fürdőszoba felé fordulva. Rád rakom a nyakörvet és a pórázzal a korláthoz kötözlek.
Felkapom a táskám, és elindulok a lépcsőn felfelé. De a második fokon megtorpanok. Fölényes mozdulattal nyúlok az állad alá és szinte magam felé rántom az arcodat. Tudod, hogy nem nézhetsz rám, és zavarban is vagy, hát gyorsan becsukod a szemed. Nézlek pár másodpercig, majd megteszem azt, amihez már két hete is kedvem lett volna, és amit már nem bírok tovább halogatni: megcsókollak.
Hmm, nagyon finom, pár pillanat után határozottan váltok igazi, szinte erőszakos csókra, de mielőtt bele feledkeznénk, abbahagyom, és felszaladok az emeletre.
Minden úgy van, ahogy számítottam: két heverő, köztük éjjeliszekrény. A jobb oldali heverőre sorban egymás mellé kikészítek mindent, amire később szükségem lesz, majd visszamegyek a földszintre. Rád ügyet sem vetve megyek egyenesen a fürdőszobába. Az ajtót nem csukom be, csak behajtom, hogy semmit ne láss, de mindent hallj, kitámasztom belülről a táskámmal. Semmi szükségem az újabb zuhanyozásra, de remélem, okoz egy kis testi-lelki kínt, hogy találgathatsz, épp mit csinálok.
Fogat mosok, megfésülködöm és felöltözöm. Minden fekete rajtam: a kombiné, a visszavett, kicsit már nedves bugyi, a harisnya és a cipő. Csiga lassúsággal megyek ki. Eléd állok és végigsimítok rajtad, többször is. Leveszem a nyakörvet, kioldozom a zsinórt.
– Most te következel. Olyan alaposan mosakodj meg, ahogy még soha életedben! Az ajtót hagyd sarkig nyitva, nézni akarom, hogy megfelel-e, amit csinálsz!
Arra a pontra húzok egy széket, ahonnan jól belátok a fürdőszobába. Cigit veszek elő, kényelmesen, keresztbe tett lábakkal elhelyezkedem és rágyújtok. Figyelem, ahogy hajat mosol, majd kétszer is végigmosod magad. Alaposan leöblíted tested, elzárod a vizet és már nyúlnál is a törülközőért. De ekkor meghallod:
– nem, még nem vagy elég tiszta! Tedd le azt a törülközőt, és menj át a WC-be! Állj meg a kagyló előtt egy lépéssel, kis terpeszben, háttal, és hajolj le, fogd meg a bokádat!
Nem kellett nagy fantázia hozzá, hogy kitaláljam, mi következik. A tűvel való közjáték, csak a megnyugtatásomra és a félelmem csökkentésére volt hivatott, de nem igazán érte el a célját. Úrnőm késedelem nélkül hozzálátott kezeim, és bokáim lekötözéséhez. Pár perc múlva szinte mozdulni sem tudtam. Ő elégedetten mosolyogva ült mellém, kezében egy új tűvel.
Rémültem néztem, ahogy eltávolítja a kupakot, és nézi a testem, a helyet keresve.
– Csukd be a szemed, nem kell, hogy nézd! – szólalt meg lágy hangon, szinte anyáskodva, de irgalomról szó sem volt.
Amikor a testemhez ért, összerándultam és nagyon pici fájdalmat éreztem az egyik mellem alatt. A szemem nem mertem becsukni, pedig bíztam benne, de bármennyire is féltem, látni akartam az arcát.
– Ugye, szinte nem is éreztél semmit? – mondta, miközben újabb tűt készítette elő, és a köldököm körül simogatta testem.
– Nem, Úrnőm! – rebegtem, és a testem szinte pattanásig feszült.
Megtalálta a következő tű helyét, és szép lassan belém szúrta. Ez már kicsit jobban fájt, mint az első, és egyre ijedtebb lettem, hiszen céltudatosan haladt terve véghez vitelében.
Mozdulni sem mertem, könyörgésnek pedig nem volt értelme.
A következő tű már az ágyékomba hatolt, és egy cseppet sem fájt. Kiszolgáltatottan és szorongva néztem minden mozdulatát, és arcának rezdüléseit. Láttam, milyen nagy gonddal keresi a helyet, és mikor megtalálja, mennyire figyeli a reakciómat, miközben belém nyomja a kínzóeszközt. Azt is láttam, hogy élvezi, amit csinál.
Leírhatatlan érzés volt, ahogy ott voltam egy WC-ben kikötözve. Védtelenül, egy szadista asszony vágyainak kiszolgáltatva. Féltem, és ugyanakkor boldog voltam, hogy megismerhetem ezt az érzést. Egy Domina játékszere voltam, aki úgy bánik velem, mint szolgával, és mint szeretővel.
Az egyik tűnél éles fájdalmat éreztem, egészen a nemi szervem tövében, nem bírtam ki felszisszenés, vagy talán kiáltás nélkül. Úrnőm azonnal megsimogatott.
– Ez valószínűleg izmot talált, nem láttam pontosan a szőrtől – mondta mosolyogva, mikor látta, hogy múlik a fájdalmam.
Még vagy háromszor nyögtem fel. Feszült ívben a testem, Úrnőm tűket szúrt még herezacskómba és péniszem bőrébe is. Mindenhová, úgy, ahogy tervezte.
Elégetten nézett rám és szájon csókolt. Nagyon megnyugtató volt és ezt sem síette el. A csókolózás után ismét végignézett rajtam, és megpiszkálta egyik-másik tű végét.
– Akarod látni? – kérdezte.
Amennyire tudtam, megemeltem a fejem és láttam a testemből kiálló tűk végét.
– Most egy kicsit fájni fog! Szorítsd össze a fogad! – mondta felkészítve a fájdalomra, amit a tűk kiszedésével fog okozni.
Valóban úgy volt, ahogy mondta, de elviselhető fájdalommal járt. Sorban kiszedte a testemből a tűket, pontos leltárt készítve a tűkről és kupakokról, hogy egy se maradhasson bennem.
– Na ugye, nem is volt olyan borzalmas?
Megkönnyebbülve álltam kikötve, és bár a testem még remegett, éreztem, hogy a feszültség szünőben van.
Úrnőm folytatta a tortúrát
– Csukd be a szemed, és ne merd kinyitni! – hangzott a határozott parancs.
Valami olyasmi történt, amire nem számítottam. Éreztem, hogy előszőr a kezével majd a szájával veszi kezelésbe lankadt farkam, aztán egyre erősödő szorítást éreztem. Fogalmam sem volt, mit csinál, de nem volt kellemetlen, a szemem pedig nem mertem kinyitni. Néhány perces bíbelődés után azt éreztem, hogy áll a farkam. Ő eloldozott és meredt péniszemnél fogva maga után húzott az ágyig. Szemem bekötötte és az ágyra lökött. Megparancsolta szelíden, forduljak a hátamra. Engedelmeskedtem. Éreztem, amint ráül testemre lovagló pózban. Éreztem, hogy a testében vagyok, de a farkamat egyre jobban szorította valami.
– Kinyithatod a szemed! – mondta lovaglás közben. Láttam magamon testét, és próbáltam fejemmel elérni melleit, hogy csókolhassam, szophassam őket. Persze úgy játszott velem, mint macska az egérrel, de nem volt ellenemre.
Mikor megelégelte a lovaglást, leszállt rólam, és megmutatta, mi a furcsaság. A farkam köré finom kötelet tekert, és óvszert húzott rá. Ugyancsak meglepődtem, Ő pedig elégedett volt.
– Még soha sem csináltam ilyet, de rég ki akartam próbálni.
Egészen jól sikerült – mondta a művében gyönyörködve, aztán kicsomagolta a nemiszervem.
Meglehetősen fáradt voltam már, de a tortúrának még nem volt vége.
Úrnőm arcán huncut mosoly jelent meg, és végigsimította a testem, majd fölém hajolt.
– És most megeszlek! – mondta nevetve.
Azonnal tudtam, mi következik, és rémülten próbáltam szabadulni alóla.
– Nee! Kérlek, irgalmazz! – könyörögtem kétségbe esetten.
Persze hiába. Ismét elszabadult a pokol. Úrnőm harapott, markolt, ott, ahol a legérzékenyebb volt a testem, a hasam és környékén. Üvöltve dobáltam a testem, sokszor azt hittem bele halok a csiklandozásba, finom, olykor vad harapásokba, de szerencsére, hagyott egy kis szünetet is. Igaz, éppen csak annyit, hogy kifújhassam magam, aztán újra nekem esett.
Hosszú percekig tartott a tortúra, amit hol nevetve, hol szinte sírva, és könyörögve viseltem. Addig gyötört, míg teljesen ki nem fulladtam, azután mellém simult és kibontotta a csuklóimat fogva tartó kötelékeimet.
Hosszú perceken át pihegtem, míg le tudtam csillapodni. És úgy simultam kínzómhoz, mint gyermek az anyjához. Háromnegyed öt volt, alig akartuk elhinni. A játékot valamivel tizenkettő előtt kezdtük el.

Fekete csipkeharisnya

Elena puritán körülmények között nevelkedett egy eldugott kis faluban. Szülei mindig állig fel voltak öltözve, és gondosan vigyáztak arra, hogy a kislány ne tudjon semmit, hogy mi történik a hálószobában. A kislány félelemmel figyelte a lányokat és fiúkat az aratásnál, ahogy el – eltűntek egy boglyában. Este az anyja az összes aprószentet leszedve pocskondiázta, főleg a lányokat. Elhordta őket mindenféle riherongynak, meg szajhának, meg falu rongyának, apja pedig sűrűn bólogatott rá. Tizenegy éves volt, amikor a tragédia bekövetkezett. A szénát hordták be, amikor a nehéz szekér feldőlt a szüleivel, és azok ott haltak meg a lovak, gerendák, és nyomtatók alatt. Elena a temetés után bekerült a városi árvaházba, mivel nem maradt élő rokona.
Az árvaházban kinevették, csúfolták visszahúzódottsága miatt. Csak egy barátnője volt Bea, akinek tetszett Elena viselkedése, és próbálta egy kicsit irányítani, az új életében.
– Nem kell ennyire félénknek lenned, amikor a többi lány csúfol, vágjál nekik oda! Erősebb vagy mint ők.
– Isten rossz néven veszi az erőszakot – pirult el a kislány.
– Szerintem a mulyaságot még rosszabb néven veszi. Ha nem teszel a lányok ellen semmit, mással is megcsinálják ugyan ezt, és akkor rosszat tettél. Elena elgondolkodott a dolgon, és másnap, amikor a hangadó Bessy megint csúfolni és taszigálni kezdte, Elena keze meglendült, és a csúfolódó a padlón találta magát, egy hatalmas vörös folttal a képén. Ezek után többet nem csúfolták, sőt lassan befogadták maguk közé.
Ősztől aztán a szomszédos iskolába kezdtek járni. Elena szorgalmas volt, és hamar megszerették a tanárok. Csak azért aggódtak, mert a többi maga korabeli lánnyal ellentétben, elutasította a fiúk közeledését. Játszott ugyan velük a szünetekben az udvaron, de amikor Joe McCartny a zálogosdi során arcul csókolta, Elena arcul ütötte. Az igazgató behivatta magához.
– Miért ütötted meg Joe – t?
– Mert megcsókolt. Az anyám szerint, aki csókot lop, az bűnt követ el – az igazgató égnek emelte a szemét, és arra gondolt, hogy miért szigorúbbak egyes emberek, mint az Isten?
– Ha Te is akarod, hogy megcsókoljon az a fiú akkor nem bűn. Hozzá tartozik az élethez. Amikor a barátnőidet csókolod arcon, amikor találkoztok, az sem bűn – Elena bólintott, és ezen túl a lány társaival sem puszilkodott.
Tizenhárom éves volt, amikor végre utolérte az első szerelem. Csinos, fejlett volt. Fekete haja, szinte már arisztokratikus arcot keretezett. Szája érzékien vastag volt, zöld szeme pedig mindig szelíden tekintett a világra. Karcsú volt, és már nőies. Mellei hegyesen domborodták ki a ruháját. Az árvaházi egyenruha is jól állt neki, és a sötétkék szín kiemelte szeme színét. A fiúk addig is bomlottak utána, de hiába. Elena mindet visszautasította. Miss. Jéghidegnek hívták. A szerelem Benny Moore képében kísértette meg. Új fiú volt, és Elenát emlékeztette az apjára. Magas, széles vállú volt, és jóképű. Kettővel felette járt, de az udvaron jól megnézték egymást, aztán Bennyt felvilágosította a többi fiú Miss Jéghidegről.
Este aztán, Bea sírva találta barátnőjét.
– Mi a bajod? – kérdezte.
– Nem tudom. Úgy bánt, hogy az új fiú is megtudta, hogy nem szeretem a fiúkat.
– Barátnőm, te szerelmes vagy! – kiáltott föl a lány, és átölelte barátnője vállát, aki legnagyobb meglepetésére, nem bújt ki az ölelésből.
– Most mit tegyek? – nézett rá az rémülten.
– Semmit. Járjál vele. A mamád is járt valószínűleg a papáddal mielőtt hozzá ment?
– Nem. Őket úgy adták össze, hogy sosem látták egymást.
– Gondoltam – motyogta maga elé Bea, hangosan pedig így szólt: – Ma már szerelemből házasodnak az emberek. Így helyes. Előbb megismerni egymást, aztán házasodni. Nem érdekből, a földért.
– Igen, ezt a mama is mondta. De ne gondold azt, hogy nem szerették egymást a papával.
– Szerencséjük volt. Gyűlölhették is volna egymást.
Éjjel aztán Bea furcsa zajra ébredt. Elena ágya felől érkezett. Már éppen fel akarta ébreszteni, amikor rájött, hogy mi is történik. Barátnője aludt, lábai széttárva, a takaróval pedig a csiklóját dörzsölte. Nyögdécselt, és zihált. Közel állt a kielégüléshez. Bea visszafeküdt, és elhatározta, hogy mindent elkövet, hogy barátnőjéből kinevelje anyja butaságát. Nem szenvedhet ez a szép, és kedves lány szülei kényszerházassága miatt. Bea aztán másnap reggel el is kezdte megvalósítani tervét. Oda ment Benny Roogerhez és elmondta neki, hogy Elena szerelmes belé, csak nagyon félénk. Elmesélte neki, hogy milyen neveltetést kapott a lány, aztán a többit Bennyre bízta. A fiú délben oda ült az ő asztalukhoz, és beszélgetni kezdett velük. Először a tanári kar után érdeklődött, majd elmesélte, hogy honnan jött, végül meghívta őket moziba. Ügyes fiú, gondolta magában Bea, hármasban könnyebben kötélnek áll majd Elena. Elfogadták a meghívást.
Bea ráerőltette barátnőjére egy blúzát, meg egy miniszoknyáját. Haját feltűzték, és engedte egy kicsit kifesteni is magát. Gyönyörű volt. Benny a mozi előtt várt rájuk. A szava is elállt mikor meglátta Elenát. Egy szerelmes filmre vett jegyet, Bea elfelejtett szólni neki, hogy Elena általában ott hagyja a filmeket a felénél, mert felháborodik az erkölcstelenségeken, csók, ölelkezés stb., de most nem így történt. Benny illendően viselkedett, és csak Elena kezét fogta, meg néha súgott neki pár szót. Hazafelé, pedig illendően mentek egymás mellett. Bea végül beszaladt a cukrászdába fagyiért, hogy kettesben maradhassanak. Mikor kijött barátnője éppen akkor törölte képen a fiút, és el akart szaladni, ám az megfogta a kezét, és könyörgőre fogta a szót. Bea várt addig, amíg látta, hogy Elena már nem akarja a fiút faképnél hagyni, aztán vitte oda a fagyit.
Végül Elena és Benny két hónapig jártak együtt, de a fiú végül megunta, hogy órákat kell könyörögnie egy apró csókért. Elena két napig sírt, amikor a fiú szakított vele.
– Látod, ezek a buta elveid – korholta- Bea. – Ma már nem így élünk. A szerelem nem bűn, hanem boldogság. Csókolózni, lelkezni pedig jó. Nem lesz az ember lánya egyből terhes, amikor valaki szereti, nem tanítottalak eleget, hogy hogyan kell vigyáznod magadra? De hiába minden. Elena nem sokat változott. Még három fiúval járt tizennyolc éves koráig. A csókolózásnál többet egyiknek sem engedett meg. Ha fenekéhez, melléhez értek azonnal kibontakozott az ölelésből, és beburkolózott hűvös tartózkodásába. Végül eljött a születésnapja, amikor az árvaház kötelékét el kellett hagynia. A szülei házát és földjét eladták, és nem messze az árvaháztól vettek egy lakást neki. Munkája is volt, egy állami fuvarozó vállalatnál lett a főnök titkárnője. Az első pár hónap nagyon gyorsan és monotonon telt. A monotonságot csak Bea heti egy – két alkalomkor való látogatása zavarta meg. Ilyenkor jókat nevettek, beültek egy moziba, vagy barangoltak a városban.
A változás januárban következett be. A főnök fia hazajött. Magas, kreolbőrű fekete hajú, kékszemű férfi volt. A neki fenntartott iroda eddig üres volt. Az egyetem után bejárta a fél világot, csak utána kellett elfoglalnia az állását apja mellett. Elena az első nap szemet szúrt neki. Sűrűn hívta be diktálni, gépelni. A második pénteken, pedig megkérte, hogy maradjon bent vele rendezni a régi irattárat. Elena nem is tudta, de jóleső izgalmat érzett az együttöltött idő iránt. A fiú felhozatta az irodájába az összes ügyiratot, kartotékot, és kettő után nekiálltak a munkának. Elenán, mint mindig állig begombolható blúz volt. Melege volt.
– Miért nem gombolja ki a blúzát? Még itt megfullad nekem – nevetett rá a férfi, és Elena most az egyszer nem pirult el mérgében, mert ilyet mertek neki mondani, hanem kigombolta a blúza nyakát. Rendezték, selejtezték a régi iratokat, és a férfi sűrűn hajolt közel a lányhoz, akit szinte már elbódított a férfias arcszesz illata. A férfi pedig szigorúan a munkával foglalkozott, és Elenát először dühítette, hogy valaki nem veszi észre.
– Nagyon késő lett – mondta a férfi, amikor végeztek – Meghívhatom vacsorázni? – Elena szíve nagyot dobbant, felvetette fejét benne ismét anyja hangja „Ne bízz a férfiban lányom. Ne menj vele sehova!„ de most nyelt egyet, és azt mondta, hogy köszöni, elfogadja a meghívást.
Az étterem drága, és elegáns volt. Jól érezte magát. A férfi kellemes társalkodó volt, és azon kívül, hogy, néha ha sóért nyúlt, vagy a pohárért, a kezük összeért, nem érintette meg. Végül kocsival hazavitte, és búcsúzáskor kezet csókolt neki. Elena teljesen el volt bűvölve. Felhívta barátnőjét, és boldogan mesélte el neki a történteket. Bea mikor letette a telefont, konstatálta, hogy barátnője a legveszedelmesebb férfi fajtával akadt össze, de valószínűleg ez kell neki, hogy végre megismerhesse a testi szerelmet. Hétfőn aztán Elena egy csokor virágot talált az asztalán. Kedden egy doboz parfümöt, szerdán pedig egy pár fekete csipkeharisnyát.
– Nem érdemlem meg én az ajándékokat – mondta a férfinak, és a parfümöt, meg a harisnyát letette a kis főnök íróasztalára.
– De. Adhatok a plusz munkákért pénzbeli jutalmat is, de én úgy gondoltam, hogy ezeknek jobban örülne – mondta a férfi, és remélte, hogy van annyira naiv a titkárnője, hogy el is hiszi, amit mond neki. Elena szeme pedig szikrát hányt, ahányszor csak valami zavarba ejtő dolgon törte a fejét.
– Hétvégén egyébként megint szükségem lenne magára.
– Jó – bólintott a lány, és kivitte magával az ajándékait. A hétvégét alig várta. Fekete szoknyát, és fehér blúzt vett fel. Vett magának egy harisnyakötőt, és felvette a harisnyát. Nyakára egy pöttynyi parfümöt tett, és elindult dolgozni.
A férfi örömmel konstatálta, hogy minden úgy alakul, ahogyan eltervezte. Alig várta, hogy ismét egyedül maradjanak délután. Ismét nekifogtak a munkának, és ő megint nem nyúlt Elenához, ám látta, hogy a lány azt szeretné, ha már kezdeményezne valamit. Már alig bírt magával, de tudta, hogy ehhez a lányhoz türelem kell. Az alkalom, pedig este hétkor jött el. Elena egy kimutatást kért, és át-hajolt az íróasztal felett. A férfit megcsapta a jól ismert parfüm illata, és nem bírta tovább, könnyedén szájon csókolta a lányt. Elena hátra hőkölt, de aztán elöntötte a méreg. Megint az anyja uralkodik rajta, gondolta, aztán átkarolta a férfi nyakát, és visszacsókolt. A férfi felállt az asztaltól, Elena is, és egymás karjába simultak.
– Szeretlek! – suttogta a férfi a lány fülébe, aztán apró csókokkal halmozta el azt.
– Én is – nyögte a lány, és arcát belefúrta a férfi vállába. A férfi a lány nyakát, haját csókolgatta, miközben keze hátát, fenekét simogatta. Elena keze is kalandozni kezdett, és csodálkozva tapintotta ki kedvese merev péniszét. Az mosolyogva eltolta magától a lányt, lehúzta a sliccét, és elővette. Elena szeme tágra nyílt.
– Nem láttál még kukit? – kérdezte a fiú, és tudta, hogy a lány ártatlanabb, mint gondolta.
– Nem, lányok között nevelkedtem – a fiú odalépett a lányhoz, és combjához dörzsölte – Ugye jó? Fogd meg! – Elena pedig megmarkolta. A férfi pedig megfogta a lány kezét, és lassan húzogatni kezdte a szerszámán azt. Elena pedig gyorsan tanult.
– Várj! – mondta a férfi, és eltolta magától ismét a lányt.
– Megengeded? – kérdezte, és elkezdte kigombolni Elena blúzát, a lány csak bólintott, majd az izgatottságtól megnyalta a száját. Hamarosan kivillant a fehérblúz alól fekete melltartója. A férfi sejtette, hogy fekete csipke melltartó van rajta, de elképedt a gyönyörű darabtól. Áldotta a lány rendkívüli ízlését. Lehajolt, és megcsókolta a formás, hegyes kis melleket a csipkén keresztül, mire a lány kéjesen felnyögött. Erre kibuggyantotta a tartóból kebleit, és felváltva szopni, becézgetni kezdte őket. Elena megtántorodott, és az íróasztal sarkába kapaszkodott meg. Hamarosan mellbimbói kemények lettek, és minden kis érintésük apró kis kéjes hullámot indítottak el benne. Öle, érezte, hogy egyre nedvesebbé válik. Keze ismét kedvese szerszámát kereste, és mikor megtalálta, már maga is tudta mit kell tennie. A férfi lehúzta róla a szoknyát, és felültette az asztalra.
– Gyönyörű rajtad a harisnya – dicsérte, majd végigcsókolta a lábait. Úgy volt, ahogy gondolta. A lányon a melltartó bugyi része volt, és hozzávaló harisnyakötő. Mikor a combjait is végigcsókolta, lassan elhúzta a kis bugyit, és becsókolt a lány kitárulkozó ölébe. Az felsikoltott. A sikoly pedig meglepetést, és kéjt sugárzott, elutasítást nem. Elena boldogan adta oda magát most az egyszer. Ha anyja szavai fel is tolultak benne, nem törődött velük. Kedvese nyelve pedig teste egyre érzékenyebb pontjait érintette. Kezével is ingerelni kezdte, Elena pedig egyre hevesebben vette a levegőt. Belseje rángani kezdett, és kedvese haját markolva életében először ébren is elélvezett. A férfi felállt, és gyorsan levetkőzött. Merev pénisze, mint Elena boldogságának zászlaja meredezett.
– Most Te jössz. Kapjad be – Elena egy kicsit meghökkent, de aztán úgy döntött, hogy eddig is minden jól esett. Letérdelt a férfi elé, és bekapta a furcsa szagú, és ízű nyalókát. Nyelte, szopta, és egyre jobban esett neki. Boldogan nézett föl kedvesére, és látta, hogy örömöt szerez neki.
A férfi lenyúlt, és a kezét is irányította, majd ő kapaszkodott a lány hajába, és nagyokat lökve beleélvezett a szájába, Elena pedig magán is csodálkozva nyelte a gecit. A férfi letérdelt mellé, és gyöngéden megcsókolta.
– Ugye, hogy milyen jó, Te kis drága?
– Igen – pihegte a lány.
– Szólíts a nevemen!
– Richard – a férfi ismét szájon csókolta, aztán leültek a padlószőnyegre, Elena az ölébe hajtotta a fejét, és félig aludt, miközben a másik cirógatta őt.
– Éhes vagyok – ült föl egy idő után a lány.
– Én is, csak én rád – mondta Richard és megsimogatta kedvese arcát – Várj, van egy kis meglepetésem – azzal felállt, és a hűtőből elővett egy üvegpezsgőt, meg szendvicseket. Pohár is került a szekrényből, aztán pukkant a pezsgősdugó, és amúgy a padlószőnyegen nekiálltak enni, meg inni.
– Finom. – mondta Elena teli szájjal, és ivott egy kortypezsgőt, pedig már zsongott egy kicsit a feje tőle.
– Így nem is annyira – mosolygott Richard, azzal levett egy darab sonkát, és Elena meztelen mellére rakta.
– Na, összekensz – méltatlankodott az, ám a férfi hozzá hajolt, és onnan kezdte el enni az ételt. Elena prűdségének teljesen véget vetett az ital.
– Na várj csak! – mondta, és nyakon öntötte a férfit pezsgővel, majd lenyalta nyakáról, válláról, melléről.
– Nem úgy kell azt – nevetett a másik, kivette a lány kezéből a poharat, töltött még, aztán beledugta ismét ágaskodó hímtagját. Elenának több sem kellett, és gyorsan bekapta. Szopni kezdett, Richard pedig a hátán áthajolva a fenekéről itta a pezsgőt. Aztán hanyatt fektette a lányt, és egy összegöngyölt sonkát dugott a hüvelyébe, onnan ette meg. Aztán Elena érezte, hogy a férfi meredező farkát a hüvelyéhez nyomja. Feltámadt benne az anyja által beléplántált félelem. Hallotta amint apjának mondja a konyhában a szénakazalban cicázó lányokra: „Isten megbünteti őket. Az ilyeneknek nagyon fáj az első.”
– Ne. Tolta el magától a férfit.
– Nem akarod? – kérdezte az csalódottan a lányt.
– De. De félek, hogy fájni fog.
– Ahogy én csinálom, nem. – súgta a lány fülébe Richard, és ismét simogatni kezdte.
Elena szinte elolvadt a karjaiba. Richard hanyatt döntötte, aztán ismét a lábai közé hajolt. Először kézzel, majd szájjal izgatta kedvesét, végül a dákójával kezdte ingerelni. Mikor már a lány teljesen nedves volt, lassan elkezdte bevezetni, aztán egy lökéssel felszakította a szűzhártyát. Elena éles, bár nem túl nagy fájdalmat érzett, és meleg vére végigfolyt a combján. Richard azonnal kihúzta, és simogatni, becézgetni kezdte.
– Nagyon fájt?
– Nem – bújt hozzá a lány. Aztán a férfi gyöngéden maga mellé fektette, egyik lábát felemelve ismét beléhatolt. Lassan gyöngéden kezdte el a mozgást, Elena pedig, mint oly sokszor az este folyamán elcsodálkozott teste reakcióin, boldogan adta át magát ismét a gyönyörnek. Richard minden egyes lökés után beljebb, és beljebb hatolt a forró kis barlangban. Aztán a lány lábát a nyakába vette, így most szembe került vele. Ismét lökött egyet, és betöltötte teljesen Elenát, a lány érezte, hogy heréi minden egyes lökésnél a fenekét verdesik. Öléből apró kis gyönyörhullámok indultak el, szeme megtelt könnyel, szája ki-száradt, háta ívbe görbült, és magával ragadta az ősi mindenbetöltő boldogság. Kedvese arca is eltorzult, még két nagyot lökött rajta, aztán a lány ismét meleg folyadékot érzett a combján, de ez most nem a vére volt, hanem kedvese kiömlő magja.
Boldogan feküdt Elena Richard mellett, és hálát adott a sorsnak, meg Beának, hogy nagyszülei döntése miatt ő nem jutott anyja szerelemnélküli, boldogtalan sorsára.

Szopjál

A haragos vörössé vált napkorong már épp letűnni készült a narancsszín égen, amikor Almácska a tükör előtt szemlélte magát. Dinnyécskényi domborulatati büszkén duzzadoztak az áttetsző fehér topban, szoknyájáról egy sokat próbált stylist sem tudta volna megmondani, hogy mexikó forradalmár öv –e vagy csak kicsit rövidre sikerült. A mai esti buli nagyon izgalmasnak ígérkezett, hiszen ott volt Bálint is, akit a háta mögött osztálytársnői csak Bráner-Bajnoknak becéztek. Almácska az extra-hosszúságot ígérő spirállal kipingálta egyébként sem rövid szempilláit, és gyakorolta a bájos rebegtetésüket egészen addig, míg már kisebb légörvény nem keletkezett a fürdőszobában.
Amint az eredmény tökéletes volt, csöngettek a barátnői és el is indultak a szomszéd utcában lévő házibuliba.
Almácska természetesen egyből felfedezte Bálintot, akit addigra már felajzott lányfalka vett körül. A fiú hímneműi tökéletességének biztos tudatában támasztotta az egyik asztalt, miközben alatta már az egyik leányzó furulyázott szerszámán igen diszkréten. Ám Bálint amint megpillantotta Almácskát, eltávolította szerszámát a készséges leány szájából és gyorsan elcsomagolván a tekergő tigrispitont már rohant is az újonnan érkező felé.
– Szia Alma! Micsoda dögös dudáid vannak ebben a szerkóban!
Almácska elpirult az úriemberi bóktól, és a jól begyakorolt pillarebegtetéssel válaszolt hálája jeléül.
– Nesze, igyál! – nyomta a kezébe Bálint az egyik poharat, és Almácska engedelmesen azonnal ledöntötte a pohár tartalmát.
A fiú hozzá lépett, és megmarkolta a hátsóját. Almácskát sosem érzett szerelem és még addig sosem tapasztalt hőség vette birtokába, és mivel tudta hogy ez még nem lehet a klimax, csakis a hirtelen feltörő, elemésztő erejű vágynak tudta be eme forróságot. Annyira melege lett, úgy érezte, megfő, ha nem szabadul meg azonnal a ruháitól.
A fiú rendkívül figyelmes volt, nyilván észrevette ezt rajta és miközben keze már félre is söpörte a szoknya alatt megbúvó cérnaszálnyi tangapántot,megkérdezte tőle:
– Van kedved felmenni?
Almácska érzelmektől és italtól bódultan bólintott, és a fiú után sietett. Érezte ez lesz élete nagy napja. Amikor végre megtapasztalja az addig csak filmekből és barátnőktől ismert szexet. Alig várta.
Amint beléptek az egyik elsötétített szobába, Bálint Almácskához fordult és térdre nyomta.
– Szopjál!
Almácska azonnal nedvesedni kezdett, amint meglátta a hatalmas méretű pitont, és rózsaszínre rúzsozott ajkai közé vette, majd buzgón nyaktornába kezdett, mint a kínai gyártmányú bólogatós kutya, csak ő vízszintes tengely mentén hajtotta mindezt végre. A fiú mély torokhangokat hallatott tetszése jeléül, majd megfogva Almácska mindkét fülét tövig nyelette az „X tengelyt” a lánnyal. Amaz készségesen engedte torokra a hatalmas tagot és végigbizsergett minden tagja az évezettől. Bálint, hogy ne kínozza sokáig az addigra már tocsogó, és éhesen őrá váró nőiséget, hanyatt döntötte a lányt az ágyon és széttárva lábait azonnal beledugta a farkát. Almácska a földöntúli kéjtől visítva fogadta a teljes új, ám rendkívüli élményt és nemsokára akkorát élvezett, hogy kigyulladt a balatoni viharjelző, valamint hetes erősségű földrengést mértek Törökországban. Magához téve az orgazmusból Almácska készségesen kínálta fel Bálintnak a másik még szűz bejáratot is, aki az aktus alatt végig szerelmes szavakkal halmozta el. Miután az „élvezd te kurva” „érzem hogy tocsogsz, ribanc” bókok kellően felizgatták, Almácska négykézlábra állt, és nagy nyögés kíséretében magába szívta a szeretett fiú farkát a másik bejáraton át. Az újabb cunami-veszélyt rejtő orgazmusa előtt azonban Bálint kivette férfiasságát és a lány arcára ürítette szerelme minden bizonyítékát. Almácska boldogságban és spermában úszva azt érezte, hogy most értette meg végre a női lét értelmét, és azt, hogy mi is az igazi nővé válás.
Meghatottságában könnyezett, miközben Bálint nagy igyekezettel dörgölte arcához lankadó szerszámját. Szexistennővé válását megünneplendő Almácska nem tiltakozott a besorjázó többi fiú ellen sem, akik felváltva látogatták mindkét felszentelt barlangját, és csordultig töltötték az erőt adó elixírrel. Éjfél is jócskán elmúlt, mire nem maradt több fiú, aki még érintetlenül hagyta volna Almácskát, akinek sorozatos élvezései nyomán berepedeztek a szomszéd házak ablakai, valamint több autó riasztója is megszólalt. Eyjafjalla vulkán kitörése talán csak véletlen egybeesés lehetett.
Hősnőnk végül nagy megelégedettség és barátnői kíséretében hazaindult. A házukhoz érve halkan kinyitotta az ajtót, felosont a szobájába, majd spermától nedves arcához szorítva plüssmaciját édes álomba szenderült, mire a hajnal első bágyadt fénysugara betekintett szobája ablakán.

Bár soha ne jönne el a reggel

Talán egy éve találkozhattam Karesszal, akibe első pillantásra beleszerettem. Mindent elkövettem, hogy felfigyeljen rám, és idővel észrevettem, hogy én sem vagyok közömbös számára. Telt-múlt az idő. Találkozgattunk, beszélgettünk. Mindig nagyon kedves volt, de ennél több nem történt. Már kezdtem úgy érezni, hogy ez minden, mígnem egy nap csörgött a telefonom. Felvettem, és ő volt a vonal túlsó végén. Randira hívott, de ez most más volt, mint a többi. Volt valami a hangjában, amivel eddig nem találkoztam, és ez engem is egészen felizgatott. Vártam, hogy a napnak vége legyen, és vele lehessek. Kora este volt, de a nyári nap meg mindig fényesen ragyogott, amikor megérkezett. Útközben a nyaraló fele kellemesen elbeszélgettünk csupa jelentéktelen dologról. Közben Karesz egyik keze a térdemen pihent, és néha finoman megsimogatta. Próbáltam a zavaromat leplezni, nem sok sikerrel.
A nyaraló rendkívül romantikus képet nyújtott. Szebbet nem is lehetett volna elképzelni. Egy percig csak néztem, mintha egy festmény lenne. A piciny házikó fákkal, bokrokkal volt körülölelve. Béke és nyugalom honolt ezen a helyen. Messze a város zajától, egy csodálatos helyen voltunk mi ketten. Csak ő és én.
– “Éhes vagy?” – kérdezte mosolyogva miközben haladtunk az ajtó felé.
– “Igen” – válaszoltam röviden.
– “Nagyszerű, mert főztem neked valamit. Remélem, hogy ízleni fog.”
– “Biztos lehetsz benne” – mosolyogtam. “Farkas éhes vagyok.” Egymásra néztünk, és összenevettünk, amikor beléptünk a ház ajtaján. A nyaraló belülről legalább olyan szép volt, mint kívülről. Ilyen romantikus helyen meg sohasem jártam azelőtt. Az asztal már meg volt terítve. Karesz rögtön hellyel is kínált, és nekiláttunk az általa készült étel elfogyasztásának, ami nagyon ízletes volt. Meg is dicsértem, hogy milyen jól tud főzni, mire ő csak szerényen elmosolyodott.
– “Ha ezzel végzünk, azt hiszem jobb lesz, ha felmegyünk az emeletre. Ott sokkal kellemesebb.” – mondta.
Én csak helyeslően bólogattam, mert éppen egy falattal birkóztam, és ő csak mosolygott, és azt mondogatta, hogy mindent meg kell ennem, addig nem szabadulhatok az asztaltól. Az emeletre fából készült csigalépcső vezetett fel, amin elég bizonytalanul haladtam felfele. Karesz megnyugtatott, hogy ne féljek, ha véletlenül leesnék, ő majd elkap. Néhány bútor, egy kanapé, és egy franciaágy töltötte be a fenti szintet, amiről egy erkély nyílt. Ő meg a konyhában volt, és italokat készített elő, amíg én felfedeztem az épületnek ezt a részét. Kiléptem az erkélyre, és nagyokat lélegeztem a friss levegőből. Boldog voltam, és nyugodt. A csillagos eget kémleltem, amikor egy puha érintést éreztem a derekamon.
– “Örülök, hogy itt vagy” – mondta lágy hangon.
– “Én is. Csodálatos ez a hely, és te is nagyon kedves vagy hozzám.”
Szavak nélkül álltunk így az erkélyen a csillagos ég alatt. Kavarogtak bennem az érzések. Végül ő törte meg a csendet.
– “Gyere, menjünk be, kicsit lehűlt a levegő, nem akarom, hogy megfázz.” – Nem ellenkeztem. Kézenfogva mentünk be a szobába, és leültünk a kanapéra, beszélgettünk, néha összetalálkozott a tekintetünk, de mindketten túl zavarban voltunk ahhoz, hogy hosszan egymás szemébe nézzünk. Beszéltünk mindenről ami eszünkbe jutott, és amikor már a sok beszédből elég lett, kértem, hogy hallgassunk zenét. Felállt, és egy kazettát helyezett a magnóba, majd visszajött hozzám, de nem mellém ült le, hanem a földre.
– Mit csinálsz?” – kérdeztem meglepődve.
– “Gyere, feküdj az ölembe.” – mosolygott rám, mint mindig, és én ismét engedelmeskedtem neki.
Lefeküdtem, és ő finoman elkezdte simogatni az arcomat. Annyira kellemes volt…..nyugtató…..izgató. A szívem egyre hevesebben vert, azt kívántam bárcsak megcsókolna. Meg soha nem csókolt meg, és én erre vágytam amióta csak megismertem. Behunyt szemmel élveztem az érintését. Kezei lassan elhagytak az arcomat, és a nyakamat kezdték el cirógatni, majd végigsiklottak a mellemen, a hasamon, a lábamon, és aztán vissza. Halkan sóhajtoztam. Éreztem, hogy a mellbimbóim megkeményednek, amikor a kezeivel végigsimogatta őket, és ezt minden bizonnyal ő is észrevehette a vékony blúzon át. Nem tudom meddig dédelgethetett így, de egy idő után már nem bírtam tovább. Kinyitottam az addig lehuny szememet, és ránéztem.
Felemelkedtem annyira, hogy elérjem az ajkait és megcsókoltam. Ő finoman viszonozta, majd kézen fogott és szavak nélkül odavezetett az ágyhoz. Lefektetett rá, ahol tovább csókolóztunk.
– “Kívánlak……..örülten kívánlak” – súgta remegő hangon miközben a fülcimpámat harapdálta finoman. Én nem szóltam, de egyre vadabbul kezdtem el csókolni, és lefejtettem róla a ruháját. Fölém hajolt, és csak néztünk egymás szemébe. Én kezeimmel a mellkasát simogattam, majd felemelkedtem, és elkezdtem nyalogatni a mellbimbóját. Halk sóhajai nyugtázták, hogy jólesik neki a nyelvem érintése, de nem sokáig kényeztethettem így. A kezei a blúzom alá csúsztak, majd egy röpke mozdulattal megszabadították tőle. Aztán a nadrágom következett. Már csak a melltartó és a bugyi takarta a testemet, de alig vártam, hogy az is a földre kerüljön. Nem kellett sokáig várnom. Néhány perccel később mar teljesen meztelenül feküdtem az ágyon, és Karesz éhes szemeit legeltette rajtam, miközben a hasamon ült. Két kezével megfogta a melleimet és csak simogatta, markolgatta.
– “Istenem, de gyönyörűek… látom alig várják, hogy a számba vegyem őket. Nézd milyen hegyesen állnak a bimbócskáid.” – mosolygott.
A tekintetem a mellemre irányítottam, de mire odaért Karesz már éhesen nyalogatta a bimbóimat. Közben nem hagyta abba a simogatásukat sem. Lágyan ringtag, ahogy megszívta, majd elengedte őket, és én nagyon élveztem minden egyes érintést. Hagytam, hogy csináljon velem azt, amit csak akar. A testem minden porcikája kívánta, hogy az öve legyek. Remegtem egész testemben, és halk szavakkal, sikolyokkal adtam a tudtára mennyire élvezem amit csinál. A fejét és a hátát simogattam, majd mikor betelt a melleim nyújtotta gyönyörrel felkúszott az ajkaimhoz, és ismét csókolóztunk. Mellém feküdt, és egyik kezével az arcom simogatta, a másikkal pedig elindult felfedezni a testemnek eddig számára nem ismert zugait. Kívántam, hogy mindenhol megérintsen, és hogy én is őt. Ziláltan feküdtem mellette, úgy éreztem mozdulni sem tudok, csak azt akartam, hogy kényeztessen, minden érintéssel, és csókkal egyre hevesebben vert a szívem, és a testem szinte izzott a forróságtól.
Akaratlanul is szétnyíltak a lábaim, és ő az ujjával megérintette a nedves puncimat.
– “Látni akarom” – mondta és szinte egy pillanat alatt a lábaimnál termett. Ott térdepelt előttem a férfiasságát simogatva egyik kezével, és teljesen kiszolgáltatva éreztem magam, ami még inkább csak izgatott. “Kérlek, húzd szét a szirmaid. Látni akarom a puncidat… teljesen.” – a hangja annyira elhaló volt, szinte alig értettem a szavait. A kezem végigsiklott a testemen egészen a szirmaimig, és halk nyögéssel kísérve széthúztam őket. Izgató volt látni őt, ahogy betelik a testem nyújtotta látvánnyal. Lassú mozdulattal odahajolt, és hosszan végignyalta. Majd újra és újra. Minden egyes nyalás ami végigsiklott a csiklómon halk sikolyt hozott fel belőlem. Karesz tökéletesen tudta, hogy mivel tud az eszméletvesztésig felizgatni. Miközben nyalogatott egyik ujjával lassan belémhatolt.
Halk cuppanások szakították meg a sikongatásomat. Úgy éreztem nem bírom tovább……
– “Gyönyörű vagy kicsim, és borzasztóan finom a puncid.” – mondta lihegve, miközben felkúszott rám, megcsókolt, és a férfiasságát a melleim köze helyezte. Két oldalról összeszorítottam őket, és Karesz lassan elkezdett mozogni föl-le. Én közben próbáltam elérni az ajkaimmal, a nyelvemmel, és amikor sikerült felnyögött. Nyitott szemmel nézte, amint a farka föl-le csúszkál a melleim között, és ahogy a nyelvem megérinti. Látszott rajta, hogy nagyon izgatja, és hogy már ő sem bírja sokáig visszatartani magát.
– “Akarlak!” – mondta vadul, és hanyatt feküdt az ágyon. “Kérlek ülj rám… pont ide.” Fölé hajoltam, és finom mozdulattal magamba illesztettem a férfiasságát. Hangosan felsikoltottam a gyönyörűségtől. Erre vártam már hosszú idő óta, és most megtörtént. Először csak lassan mozogtam rajta. Élveztem, ahogy megfeszül bennem, és ahogy egyre mélyebbre csúszik, de tudtam, hogy nem sokáig bírom így. Két kezünk egymásba volt kulcsolódva, és én egészen fölé hajoltam. Miközben így mozogtam rajta, ő hol az egyik, hol a másik bimbómat szopogatta. Még mohóbb volt, mint azelőtt, néha szinte fájt, annyira szívta. Így élveztük egymás testét, és amikor elértük a gyönyört mindketten megfeszültünk és hangos sikoltások, lihegések törtek fel belőlünk. A testére rogytam, nem éreztem erőt a tagjaimban. Kielégülten feküdtünk egymás mellett, a karjai bölcsőként ringattak álomba, s azt kívántam, bár soha ne jönne el a reggel.