A lány már abbahagyta, de pár éve még az egyik legkeresettebb luxusprosti volt. Első ránézésre meg sem mondaná az ember, hogy mivel foglalkozik mellékállásban. Leginkább a különleges passziók szerelmesei foglalkoztatták, és mára annyi élményanyag gyűlt össze benne, hogy simán összedobhatna egy bestsellert. Az egyik ügyfelének különleges, ugyanakkor ártatlan és vicces passziója volt: be kellett pelenkázni és párszor alaposan tökön rúgni. Nem ettől élvezett el, ez csak a tüzét hevítette – általában attól ment el, hogy egy műfasszal szodomizálták. Adri elmesélte, hogy nyüszítve élvezett el, amit nagyon mulatságosnak talált.
Aztán volt egy fojtogatásra erektáló ügyvéd – ő rendszerint azt kérte Adritól, hogy álljon a háta mögé, kapja a nyakát a könyökhajlatába, majd kezdje el brutálisan fojtogatni. Mivel az ügyvéd úr elég szép szál legény volt, mindkettejüknek le kellett guggolniuk a művelethez. Az ügyvéd közben verte magának a saját faszát és amikor a csúcspontra ért, Adrinak üvöltöznie kellett a fülébe, mindenféle ocsmányságot, hogy „te hazug szemét geciláda, most aztán elkaptalak, ki leszel te csinálva!!”
A legborzasztóbb páciense egy olyan pasi volt, aki azt kérte tőle, hogy az általa hozott ezüst tűket finoman szúrja a bőre alá, a hátán – Adri eleinte nem akarta elvállalni, de annyi pénzt ajánlott neki az illető, hogy belement. Ugye, végül is ez a dolga, aki pedig kurva, az ne rinyáljon, ha megbasszák.
Mindössze egyetlen nő járt hozzá – egy negyvenes évei elején járó, elfoglalt üzletasszony. Ő biszex volt, tehát a pinára is ráindult. Ő velem rokonlélek volt, mert szintén lábfetisiszta volt, csak őt a női lábak érdekelték. Adrinak addig kellett nyomnia a lábát a nő pinájába, vagy a seggébe, amíg az nem szólt, hogy elég.
Volt egy bizarabb eset is: egy fiatal pár is feljárt hozzá, férj és feleség. A jelenet úgy nézett ki, hogy a férj lecibálta asszonyáról a ruhát, kikötözte egy székhez, és végig kellett néznie, amint megkúrja Adrit. Néha elengedték, hogy ő is beszálljon, néha hagyták csöpögni és a férj csak a faszát verette ki rá Adrival. Néha egyenesen az arcába ment a tejcigeci.
Természetesen nála is felbukkantak a gonosz kis kövér zsidómanók. Volt egy kövér úr, akinek az volt a szenvedélye, hogy egy vízzel tele eresztett kádban Adri a lábával lenyomja a fejét a víz alá – na, ennek is jó lehetett a gyerekkora, mert az fix, hogy ez valami korai trauma eredménye. Befeküdt kényelmesen a kádba, mintha csupán ejtőzne, és várta, hogy Adri lenyomja a víz alá. A csaj elmesélte, hogy néha olyan sokáig képes volt lent maradni, hogy már-már azt hitte, megfulladt az öreg. De nem, a le-és felmerülések aránya mindig osztható volt kettővel.
Kedvenc ügyfele egy 16 srác volt, aki azt kérte, hogy kenjen le neki egy nagy pofont és köpje le, majd pórázon sétáltassa körbe-körbe a lakásban. Ez még lájtosnak is mondható. Szerencsére szart és hányást senki nem kért tőle, de Adri azt mondta, nem is vállalt volna olyat, mert „az már ártana a pszichéjének.”
A beöntéses és pisis játékok viszont az alapfelszereltségbe tartoztak. Az ügyfelek gyakran kértek tőle olyat, hogy egy erre a célra gyártott latex bevonatú beöntő pumpával nyomjon fel neki vizet vagy pisát.
Elgondolkodtam, hogy milyen fura emberek vannak (beleértve magamat is) és azon, hogy, mi volt a legdurvább pornó, amit valaha láttam (a korábban elemzett hányáspornón kívül). Egyszer láttam olyat, hogy gumilepedőn, olajozott testű lányok birkóztak. Ez volt az alaptörténet. Természetesen ázsiai lányokról van szó, tőlük jön a legtöbb okosság, mert gátlástalanok és zsinórban képesek ontani a perverziót. Szóval az egész egy ’pornó olimpia’ felkészülését mutatta be. Az edző csaj valami olyan tornadresszben sanyargatta a lányokat, amit még általánosban volt kötelező minden lánynak viselni, az én időmben. Japánul hadovál, utasítgat, majd hirtelen leteremti az egyik versenyzőt valamiért. Megragadja a karját, mint a rossz kislányoknak szokták, és a gumiszőnyeg közepére penderíti. Lenyúzza magáról a tornadresszt és ráül a csaj arcára. A lány eleinte tiltakozik, majd heves fuldoklást mímel. Ezután az edzőnő leszáll róla és a szőnyeg szélére zavarja, a többi lány mellé, akik várakozva nézték az iménti csörtét. És most jön a fordulópont – egyszer csak az edzőnő leguggol, a kamera felé tartva a picsáját, majd szépen odaszarik a szőnyeg közepére. Ekkor magyarázni kezd a versenyzőknek valamit és két lányra mutat. A végén rájöttem, mi volt az utasítás: verekedniük kellett a szarért és a győztes elfogyaszthatta. Így is történt, a lányok szépen összemérték erejüket, tépték, cibálták egymást, (rendes karate ütésekkel verekedtek, hozzá Linda kiabálás, híííjjjá! rendesen kivédték az ütéseket) kicsit meg is ujjazták közben a másikat, volt nunanyalás is, majd a győztes két vállra fektette a másikat és diadalmasan nekilátott a vacsorának. Igen, tényleg megette, hányás nélkül. Megkérdeztem egy perverz videókban jártas barátomat, hogy áruljon már el erről a műfajról néhány kulisszatitkot. Azt mondta, hogy általában úgy zajlik az ilyesmi, hogy ha nem kell megenni a szart, akkor műszart használnak, ha meg kell enni, akkor valami szintetikus cuccot gyömöszölnek föl maguknak a dolog elején. Ha meg kell enni a szart és a néző már látta, hogy igazi jött ki a valagból, akkor azt egy vágókép során kicserélik másra – hiszen miért kéne megenni a színésznek azt a büdös szart, amikor ki is lehet kerülni? A hányáspornó is így működik, ott vagy beisznak előtte egy spéci folyadékot, amit viszonylag könnyű a felszínre csalogatni, vagy szoftban nyomják: pofazacskóban tartva és csak a becsapódásra állítják a kamerát, hogy de látszódjon a csalás.
A másik durva pornó az volt, amit azóta sem értek, és kurva élet, hogy nem nézem meg többször (ezt is félbe hagytam) amikor tolószékes és testi hibás középkorú népek orgiáját drukkoltam végig. Ennek nem tudom, mi volt a vége, mert nem bírtam végig nézni. Na, itt teljesen kizárt a rendezői koncepcióba épített csalás, ugyanis a szereplők valóban nyomorékok voltak, a felvételt sem a Spielberg rendezte, mert szar volt. Ott nem lehetett csalni. Kíváncsi vagyok, hogy hol szedik össze ezeket a… khm, színészeket? A szakértő barátom nagy bölcsen kijelentette, hogy egyszerűen csöveseket meg nyomornegyedben élőket keresnek fel és annyi pénzt adnak nekik, ami nekik soknak számít és valójában még nem is láttak annyi lóvét egyben. Nagyon sokan mondanak rá igent, lásd a műfaj töretlen fejlődését.
Láttam egy magyar alkotást is, Edd a meleg szart és Szarospalacsinta címmel. Ez sima szarszexről szólt – és a szakértő barátom elmondta, hogy a főszereplő férfi Kispesten volt csöves. Néha arra járok, de nem találkoztam vele. Biztos elszállt a sztárságtól, de lehet, hogy külföldi karriert futott be és feladta az oly jövedelmező csöves szakmát. Valamit valamiért.
Aztán itt van a móka kategória: egy vidéki paraszt tyúkot dugott, rendesen ráhúzta a faszára. Aztán láttam olyat, hogy két vörhenyes csöves esik egymásnak. Utólag megnéztem, van ilyen műfaj. A csöves szex elég bizarr, én még élőben sem szeretem őket, amikor nem is kúrnak csak kókadnak a járda mellett.
[Lolita történetek]
Történetek
Szex sztorik, szüzesség elvesztése, történetek, vágyálmok!
Baszás vidéken avagy Ribanc road show
A hétvégén egy 2 napos házibuliban + disznóvágáson voltam egy festői falucskában, a Mátra környékén. A sok erős parasztlegénynek mind rám állt a fasza. Nem is okoztam csalódást, amelyik életrevalóbbnak tűnt, és többet is kinéztem belőle szimpla kiskanos szerencsétlenkedésnél, bevállaltam. Még egy csaj is becsúszott – de menjünk sorba (nem vagyok nagy pinaimádó, de ebben a lányban volt valami).
Péntek este érkeztünk meg, hulla fáradtan, ezért egy alapos bebaszáson kívül másra nem volt energiánk. Egy helyes kis parasztházban voltunk elszállásolva. Szombat reggel a szomszéd Jani bácsi disznajával kellett elbánnia a fiuknak. Én sok mindent birok, de a malachalált nem – a haláltusa után csatlakoztam, amikor az állat már fel volt lógatva, kibelezve és megpörzsölve.
Később Bikám egy hatalmas rönkvágó fűrésszel birkózott a disznó gerincével, én meg a csajokkal töltöttem a kolbászt, hurkát, és előállítottunk némi töpörtyűt hozzá. Közben Jani bácsi, a szomszéd paraszt, előhozott valami kerítésszaggatót, azt ittuk.
– Ej, osztán hagyjatok neköm egy kis sült vírt! – mondta és mi örömmel teljesítettük a kedves ember óhaját és vérszomját.
A délutánt kocsmázással és vásárlással töltöttük az esti bulira. Szép napos idő volt, de hideg. Elmentünk a Spárba, ahol Tomi gálánsan levadászott egy karton Egri bikavért meg néhány üveg orosz pezsgőt. Ebben a társaságban mindenki tudja, hogy egy ribanc vagyok és ekképpen is bánnak velem. Közvetlenek, őszinték, kedvesek, viccesek. Bikám is csajozni jött, úgyhogy éjfél felé elváltak útjaink. Én rámásztam egy Bálint nevű 20 éves srácra. Nagyszájú volt és igazi pinabolond. Hamar meg is egyeztünk, hogy baszunk egyet a szobájában. Ő is a parasztházban lakott, ami egy kétszintes épület volt, istállóval, 1 mosókonyhával, 2 zuhanyzóval, mindennel. Egymásnak estünk, már a folyósón. Amint megéreztem a hatalmas dudorodó faszát a gatyáján keresztül, hirtelen annyira benedvesedtem, mintha bepisáltam volna. Amikor levetkőztettük egymást és az ágyba zuhantunk, elkezdek furulyázni ágaskodó faszán és várom, hogy mikor csúszik le végre a fitymája. De állj! Nem csúszott az sehova. A srácnak fitymaszűkülete volt. Mondtam neki, hogy vagy óvszerbe csináljuk, de így be nem rakja nekem, ki tudja, mi van alatta? Erre azt mondja, hogy a környékbeli lányoknak így is megfelel. „Hát az lehet, de nekem nem kell semmi fitymameglepetés!” Mivel kotonja nem volt, azt mondta, hogy mindjárt jön, megoldja. 10 perc múlva visszatért és hopp! le volt engedve neki. Ezt meg hogy csinálta? Azt mondta, hogy lekókasztotta a szerszámát, felhúzta nyakig a garbót – vagy inkább lehúzta – és rámerevítette a ceruzáját. Aztán lent maradt a fityma. Micsoda technika! Kérdem, hogy nem fáj, nem szorítja a makknyakát? Erre azt mondja, kissé, de ezzel ne is törődjek… jó az, ha szorítja egy picit, mert legalább nem élvez el tőle hamar. Amúgy is túl érzékeny a makkosa! A szabaddá vált makkját örömmel kaptam be. Éreztem, hogy úriemberrel van dolgom, mert előtte megmoshatta, ugyanis tusfürdőtől illatozott. Szeretem az ilyet. Az ágyba döntött. Határozottan, ahogy szeretem. Hány parasztlányt tehetett már boldoggá irdatlan dorongjával? Amint belemelegedtünk, úgy döntöttem, most már előveszem magam: néztem, hogy nyalogassam-e a lábujjait, de az asztalon égő olajlámpa sápadt fényében is láttam, hogy mennyire mocskosak. Emiatt hanyagoltam ma hőn szeretett passziómat: nyalogassa a kutya neki! A megvadult kis paraszt olyan vadul csókolt, hogy többször összekoccant a fogunk és néha idegesítően sokáig nézett a szemembe (már azt hittem, szerelmet vall, mert közben ijesztően komoly arcot vágott) szagolgatott és precíz felfedezőként mindenemet végigtapizta. Ha csiklandós lennék, kínszenvedés lett volna. Amikor megtalálta a pinámat, sokáig csak nézte és simogatta, mint egy cicát, majd a lábam közé vetette magát és úgy kinyalt, hogy a fejem az ágy támláját verte. Amikor berakta a kukiját, kicsit lejjebb ereszkedtem, mert most jött csak az igazi csörte! Erősen megbaszott, és szinte fuldokoltam a kéjtől. Megkértem, hogy legyen olyan szíves most már seggbe is kínálni. Ő nem tiltakozott. Megint egy örökkévalóságig csak nézte és tapogatta a valagamat, majd feldugta nekem az ujját. Először csak egyet engedtem be, de ő erőszakosan utat tört a többinek is. Ez bejött. Seggben is nagyon ügyes volt. Én hálából még egyszer leszoptam, közben az ujjaimmal az ő segge lukát simogattam. Bálint bejelentés nélkül élvezett az arcomba, ami nagy bárdolatlanság, de neki elnéztem.
Rajta kívül még két sráccal mentem el ezen a hétvégén, de ők említésre sem méltók, viszont a csajos esetemet elmesélem: a leányka igazi mucsai szépség volt. Igaz, ami igaz, én kezdtem ki vele. A nagykonyhában gyűltünk össze, majd miután a többiek kiütötték magukat, csak ketten maradtunk. Ékes tájszólása valahogy felbúgatott. Rövid haja volt, hozzá kicsit kövérkés alkat. Elkezdtünk a fiúkról és a szexről beszélni és az én közönséges, csöpögő beszámolómat annyira átélte, hogy rendesen beizgult tőle. Ezt közölte is velem. Erre én, mint valami olcsó pornóba, villámgyorsan a pinájához nyúltam: farmer volt rajta, de a pinameleg a vastag anyagon is átsütött.
– Ej, de felment a láza valakinek – mondtam neki.
Elkapta a karomat és lehúzott magához, majd a nyakamba csókolt.
– Osztan van kedvöd…? Illetve, vótá’ má’ lánnal? – kérdezte.
– Még nagyon régen, a gimis időkben – mondtam szendén.
Ekkor elmeséltem neki: a tornaórán volt egy Kati nevű, nagyon fiús, vékony, rövid fekete hajú csaj, akitől mindig elájultam. Mondom, alapvetően nem vagyok pinapárti, a többi csaj nem is érdekelt az osztályban, de ő lenyűgözött. Csak ültem a padon, és csak néztem, amikor kosarazott és repült a levegőben, izzadva. Nem sokat beszélgettem vele, de az elsősök gólyabálján összejöttünk. Ő kezdeményezett. Bátortalan puszikkal és tapogatózásokkal indult, majd a legvadabb pinaharapásokban végződött. Itt nyaltam először női segget, és megérte, mert neki gyönyörű volt és borotvált – ahogy egyébként a pincsije is. Fasz híján ujjaztuk egymást, és fantasztikus volt. Ez kétszer történt meg velünk összesen, utána valamiért nem akarta tovább folytatni. Azóta férjhez ment, azt tudom.
Erre a sztorira a parasztlány teljesen begerjedt: elkapta a fejem és belenyalt a fülembe, majd végig az arcomat, mint vizsla a fagylaltot. Ha fasza lenne, most könyörögnék, hogy basszon szájba istenesen. Újra bevetettem a mocskos számat:
– Légy ma estére a buzikurvám! – suttogtam a fülébe.
Felmentünk a szobájába – én nem akartam a mi szobánkba vinni, mert ha Bikám bent van, vagy éppen betoppanna, akkor biztos be akarna szállni, de én most csak a csajra kívántam koncentrálni. Most már leírom a nevét is, Viola. Viola elárulta, hogy most lesz először nővel, és én nem akartam elrontani azt a regényt, melynek első fejezetét én írhattam meg. Lassan, kényeztetve bántam vele, hogy majd örömmel emlékezzen vissza rám. Finoman kinyaltam a szőrös punciját, és amikor rá került a nyalás sora, ő elcsodálkozott, hogy miért borotvált az enyém.
– Há’ te így-e, csupaszon hordod, raúzsám? – mondta.
Violának hatalmas tenyere volt és rá is kéredzkedtem: kértem, hogy addig nyomja fel nekem izmos ujjait, amíg nem szólok. Ami érdekes volt, hogy sokat csókolgatta a csöcsöm és a combom belső részét. De ha már a csöcsöknél tartunk: neki hatalmas volt, szabályos és gyönyörű. Bele tudtam volna fulladni: ha csávó lennék, minden este ideverném a faszomat. Ezek a mellek arra születtek, hogy szexuális tárgyak legyenek. Na, szép szolidan elélveztünk mindketten, műfasz által (mindig hordok magamnál egyet, sose tudni, mikor jön jól).
Hát, ennyi, most nincs kedvem tovább írni – nem is történt már semmi, vasárnap este Tomival eljöttünk. Ő is elmesélte, kivel és hogyan baszott, ahogy én is. Neki csak egy szende városi tyúk jutott, aki szintén meghívott vendég volt (szépen berakott haj, és még éjszaka is egy hatalmas napszemüvegben közlekedett), ellentétben az én őslakos partnereimmel. Tomi kezd lepukkanni. Bennem meg sem fordult, hogy ne helybeliekkel kezdjek ki – ahogy a mondás tartja: „aki eljön Tokajba, bort igyék, ne sört!”
Műfasz bennem műfasz benne
Tegnap délben bejelentés nélkül leléptem Bikámtól. De ha érdeklődik is, akkor sem tájékoztattam volna, mert semmi köze hozzá. Nem féltékeny típus – mint már korábban ecseteltem, a mi kapcsolatunk nem szerelmen alapul, hanem szélsőséges szenvedélyen. Ha megyek valahova és látja, hogy nincs bevásárló cekker a hónom alatt, akkor sejtheti, hogy csak baszni megyek. Bejelentkeztem Ádámhoz. Nem vettem bugyit. A srác néha kiszőkítteti a haját, mint egy igazi köcsög és a kerekded fejéhez annyira nem passzol, mint a hatalmas napszemüvegek, amiket néha az arcába tol. Amikor felmentem hozzá, egyből azzal kezdte, hogy van számomra egy meglepetése. „Vajon mi lehet az – tippelek magamban – egy póni?” Lassan nekem lát, elkezd nyaldosni, fogdosni, nekidönt a falnak és harapdálja a fülemet. Egy idő után megunom az udvariaskodását és felszólítom őt, hogy most már legyen szíves úgy bánni velem, mint egy cafattal, és ne úgy, mint a picsányi barátnőjével. Ekkor megragadta a karomat és bevágott a hálószobába, leszorított az ágyra és keményen a nunámba markolt. Igen, ezt az iramot szeretem, nem a nyugdíjasházat! Ádám elérkezettnek látta az időt, hogy előrukkoljon a meglepetésével. Először egy felcsatolható műfaszra gondoltam, és majdnem el is találtam. Ugyanis a meglepi nem más volt, mint egy hatalmas vibrátor. Fekete. Nem volt olyan ijesztően nagy max 20 centi, egyenes, eres és valamitől síkos. Mintha már nem lenne szűz…
Tudtam én már előre, hogy nem nekem szánja a kis buzi, hanem saját magának.
Ádám rálökött az ágyra és a lábam közé tolakodott. Elkezdtük tépni egymásról a ruhát. Amikor már mindketten pucérak voltunk, mint a cseresznye, azonnal beverte a seggembe az orrát és éreztem, ahogy szimatol, mint egy kutya. Elfelejtettem mondani, hogy ő nagy seggszimatoló és nyaló is. Amikor megunta, előkapta a vibrit és egy óvszert kotort elő az éjjeliszekrény fiókjából. A fogával feltépte a csomagolást és ráhúzta a kotont a műfaszra. Azt tudom, hogy így szokták csinálni, mert jobban csúszik és higiénikusabb. Elkezdte tologatni, először a pincsimbe, majd a valagamba. Nagyon élveztem. Megkértem hogy forgassa, amikor bent van és gyorsabban rángassa ki-be. Egyszer csak kihúzza belőlem és a következőt mondja:
– Ha nem vagy túl irigy, és megosztod velem, én megköszönöm.
Semmi akadálya, mondom és átveszem a szerszámot. Ádám örömmel kínálja felém a seggét, pucsítva, mint valami fosni készülő macska. Szépen berakom neki és elkezdem tologatni. Hát, gyerekek ! A srác óbégatott örömében. Ekkora köcsedéket! Mondjuk, ezúttal háttérbe szorította oly rendszeres következetességét, ugyanis, amikor kihúztam belőle a faszt, csokis volt a vége. Igen, az anál szex egyik szabálya, hogy alaposan szard ki magad aktus előtt.
Látja, ahogy sietve lehúzom a gumit, mire ő azt hitte, hogy végeztünk. Meg is jegyezte:
– Miért húzod le, sietsz valahova? Nem mondtam, hogy végeztem, hülye kurva!
– Ne aggódj, gyöngyön, csak ízesített gumit rakok fel helyette…
– Ízesített gumit a seggemnek?? Normális vagy te?
– Kuss!
– Még mit nem? Fruttit ne kenjek rá??
A gumicsere után basztam még egy kicsit, majd kezdett elfáradni a kezem. Akkor hagytam abba, amikor ő sikeresen és zihálva kiverte a farkát, miközben tövig eltűnt a seggében a vibri. És velem mi lesz? Azt mondtam neki, hogyha valóban úriember lenne, akkor most kinyalna. A nyelvét nem kaptam meg a picsámba, de a műfaszt szívesen bevágta nekem. El is élveztem.
Hazafelé a buszon azon töprengtem, hogy a mai alkalmat szerintem ő jobban élvezte mint én. Annyira nem így terveztem a mai napot. Sírni tudnék, hagyni, hogy csak potyogjanak a könnyeim mindenhova. Köcsög! Hétfőn jövök legközelebb, drágáim! Szombaton kulturdiszkó lesz a program, úgyhogy nem fogok üres pinával távozni…
[Lolita történetek]
Thaiföldön láttam, pinából lövöldöznek a ribik
Eleinte a pinámból akartam kilőni a pingponglabdákat, mint a showműsorban a pattayai csajok, de csak a seggemből sikerült. De ne rohanjunk ennyire előre. Mindent a maga idejében, és ha csapongok, senki sem fog érteni semmit. A lényeg, hogy most hétvégén valóra vált a régóta dédelgetett álmom, miszerint kapok egy hatalmas fekete faszt. Bikám pajtással elmentünk egy belvárosi szórakozóhelyre, ahol szomorúan tapasztaltuk, hogy 15 éves megjátszós kisgyerekek játszóterévé vált. Pedig annyira jó hely volt. Mindegy. Szépen kiöltöztünk, rajtam egy fekete egybe ruha volt ametiszt színű övvel a derekán (kicsit 80s, de le van szarva) minderre egy vékonyabb tavaszi bőrkabát. Bikám is adott magára: fehér, feszülős farmer, piros izompóló, és ő is előásta a bőrkabátját hozzá. Amikor megérkeztünk a helyre, lecuccoltunk, löktünk valami bort és lötyögtünk egy kicsit a tánctéren. Már a távozást terveztük (mert annyira buzeráns techno szólt, hogy nem bírtuk már) amikor megjelent a faszom. Illetve, akkor még csak simán Ő. Egyedül volt. Habozás nélkül rástartoltam. Kicsit táncoltam neki, és feltűnően néztem. Hamar ki is szúrt. Elkezdtünk mosolyogni egymásra. Végre oda jött hozzám. Szerencsére eléggé jól beszélt magyarul, nem kellett szótáraznom. Leültünk és elkezdtünk csevegni lényegtelen témákról. A kínai piacon árul zoknit meg alsógatyát – engem pillanatnyilag egyetlen fehérnemű érdekelt: az, ami rajta volt, annak is a feltételezetten vaskos tartalma. Ekkor váratlan fordulat történt: a fekete fiú a következőt suttogta a fülembe: „mennyibe kerül egy éjszaka?” Belementem a játékba és azt mondtam, hogy ötezer 1 óra. Jó, nem tudom, mennyi a hivatalos árfolyam, biztos csak az útszéli szopás ennyi, de nem akartam elriasztani egy nagyobb összeggel. Az üzlet létrejött. Ő az elején leszögezte, hogy szeretne smárolni velem, de tudja, hogy az éjszakai pillangóknak fenntartásuk van ezzel kapcsolatban. Erre rávágom, hogy ennyiért azt tesz velem, amit nem szégyell. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy a fekete húsos szájában vagyok. A nyelve a torkomban matat, a mohó szája szivattyúzza a fejemet. Teljesen elolvadok, érzem, hogy már a saját pincsi levemben tobzódok és ha ez tovább így folyatódik, akkor fel kell utánam mosni.
Felajánlottam neki, hogy folytassuk nálam, nem messze lakom, gyalog is könnyen ott vagyunk. Erre azt mondta, hogy rendben van, már amúgy is be akarja rakni nekem a szondát, alig bír magával. Ezt szeretem!
Egy villanásnyira láttam Bikámomat, amint egy barnahajú, bohócra sminkelt lánnyal andalog. Ő még időben lepattant, mert már látta, hogy pasizom és a végén megint úgy jár, mint az orgián Ádámmal, magyarán, megint furulyáznia kell – és talán ezúttal nem úszná meg olyan könnyen, mint akkor – lehet, hogy a seggébe is befigyelne egy termetes negrus gigantikus hőmérője!! Látta, hogy mi a szitu velem és vigyorogva eloldalgott a tyúkkal.
A ruhatárból magunkra kaptuk a gönceinket és fekete lovagommal elindultunk hozzánk. Nem esett nekem az előszobában, pedig azt vártam tőle, hogy egy kicsit mohó és erőszakos lesz. Nem tartottam tárlatvezetést, nem mutattam be neki a lakást, hogy „itt a konyha, itt a vécé, tavasszal fogjuk a beázást megcsináltatni, meg az összlefolyót, mert szorul benne egy kicsit a víz”. Egyből a hálóba mentünk, ahol egymásnak estünk. Óvatosan kicsomagolt, mint valami finom ajándékot, ám én nem voltam vele ilyen körültekintő – úgy téptem róla a rongyot, mint afrikai éhező a segélycsomagot. Ráparancsoltam:
– Tedd ki a faszod nekem!
Amint kiszabadult ágaskodó répája mind, egyből rábólintottam és cumiztam neki. Nem volt valami marha nagy. Tulajdonképpen akkora volt, mint Bikámé – neki is nagy, de többet vártam a feketétől. Az viszont izgató volt, hogy olyan barna az egész szerszáma. Eszembe jutott, hogy pont ilyen árnyalatú fotel garnitúrát akarok a nappaliba, mert tökre menne a tapétához. Amikor berakta répáját a pinámba, magával ragadott a fekete kontinens ősi, vehemens varázsa. Éreztem magamban a primitív férfierőt. Kegyetlenül megbaszott.
Gondoltam, cserébe megmutatom neki, mit tudnak a magyar lányok, legyen mit mesélnie Zimbabwébe, és építsem az országimázst, előszedtem néhány pingponglabdát. Először nem tudta, mit akarok, és zavartan meredt rám. A lába közé ültem, hogy nagytotálban táruljon elé a lábam közti vidámság, majd az egyik labdát szépen felnyomtam a mókuskámba. Be is ment, nem is volt kényelmetlen. Elkezdtem erőlködni, próbáltam forgatni odabent, de nem sikerült kilőnöm, úgy mint a pornófilmekben. A labda egy idő után kifittyedt onnan, nem repült az sehova! Hiába, nem gyakoroltam előtte. Egyszer Bikámsal csináltuk és akkor sikerült. Talán túl nedves voltam. Na, akkor próbálkozzunk a másik nyílással. Négykézlábra álltam a fekete előtt (az elején bemutatkozott, de úgy ahogy volt, kiszállt a fejemből a neve). A valagamba nehezebben ment be, mert nem voltam kitágítva, megujjazva előtte. A fekete fiú csak a pinámmal foglalkozott, azt ujjazta is, nyalta is, baszta is. A seggemmel szerencsére már sikerült teljesíteni a tervet: amint bement, már lőttem is ki, majdnem kilőttem szegény fiú szemét. Ez nagyon tetszett neki. Egy darabig bűvészkedtem neki, majd ismét szophatnékom támadt. Egyszer csak hallom, hogy nyílik az előszoba ajtaja és Bikám beszélget valakivel. Benyitott a hálószobába, a háta mögött egy női fej. Döbbenten néznek mindketten. Hogy megtörjem a bénultságát, marokra fogtam a fekete faszt és, mint egy áruházi mikrofonba, beleszóltam:
– Kedves vásárlóink, a hálószopában már minden fasz elkelt, nézzenek körül a nappaliban! Köszönjük a figyelmet!
Bikám röhögve kifordult, de a fekete srác nem értette a poént. Na, az emberem sem volt teljesen normális, pedig féltem is tőle, hogy ezzel csak szimpla baszás lesz, semmi extra. Régebben hallottam már a hajfetisisztákról, de élőben még nem találkoztam egyel sem. Na, kis fekete barátom az volt. Már az elején is sokat babrálta, szagolgatta, most pedig egyenesen beleverte a faszát. Ezért jönnek ezek a fehér kontinensre – elég volt a bongyor pulikutya hajú vad nőkből.
Én még egy kicsit nyalogattam a talpát, ilyet se látott még, az tuti! Mint már tudjátok, imádom a hatalmas férfi lábfejeket. Gondoltam, hogy beleülök a lábujjába, de inkább arra kértem, hogy ujjazzon halálra. Ő készségesen meg is tette: elhevertem, ő pedig a hatalmas fekete ujjaival kisámfázott. Aztán hirtelen a lábam közé nyomta a fejét és úgy kinyalta a puncogómat, hogy azt hittem belehalok. Úgy tapadt a pinára, mintha valami kaja lenne, én pedig úgy éreztem magam, mint egy hamburger. Szétfalt.
”Friss fehér pinaság, mi?”
Elszunyókáltunk. Reggel arra ébredek, hogy öltözködik. A kabátjából előhalássza a tárcáját és 5 darab ezrest + kétezer borravalót, rak a párnámra mosolyogva. Elégedett volt a szolgáltatással. Ahogy én is.
Vigyorogva összeszedem a lóvét és felé nyújtom:
– Tartsd meg a pénzed
Ő nem akarja elfogadni, de erősködöm, így végül elteszi. Telefonszámot cseréltünk. Találkozunk mi még…
Kimentem a konyhába reggelit készíteni. Bikám a nappaliban kihúzta a szétnyitható ágyat és most ott hevert a csajjal, akit este felhozott. A lány szerelmesen a mellkasán feküdt, de Bikám ébren volt. Amikor találkozott a tekintetünk, ő ünnepélyesen felmutatta nekem a középső ujját. Beléd is.
[Lolita történetek]
Gyereket dehogy akarok
Nagyon korán kezdtem a szexuális életet, azt hiszem már az általánosban magamra rántottam az osztály rossz fiúját és csak alattam derült ki, hogy csak a pofája nagy, baszni azt nem tud, sőt, a nőkhöz úgy egyáltalán nem értett. A gyengébbeket elkalapálta a folyosón, de velem nem bánt el. Pedig bíztam benne. A szülei gyűlölték őt, ezért lett 24 éves korában öngyilkos szegény. Amikor megtudtam, hogy elpusztult, egy csepp sajnálat sem volt bennem. Ő születésétől kezdve gonosz ember volt, és semmi szükség arra, hogy egy újabb faszfejjel bővüljön az emberi populáció. Aztán nyolcadik végén vesztettem el a szüzességem, egy ballagás előtti osztálykiránduláson, egy zánkai táborban. Három fiúval kezdtem ki és három nap alatt mindhárom megvolt. Ők még egykorúak voltak velem, ám így, idősebb fejjel visszagondolva… nos, valahogy el kellett kezdeni. Mióta nagylány vagyok, rendszeresen készítek magamban mérleget, amikor éppen rám jön: a legfiatalabb szeretőm 15 éves, a legidősebb meg 62 volt – őt nem csak a lóvé miatt szerettem, de a szövegéért is. Igazi, régimódi, jó humorú úriember volt: zsebóra, avítt merci, diplomata táska stb. és minden alkalommal rögtön a seggemmel kezdte – úgy kinyalta, mint még azóta senki. A 15 éves kiskamaszról nincs mit beszélnem – egyszer chat-eltünk és kiadta magát valami nagy szexistennek és elküldte nekem Peter Andre fotóját, hogy majd biztos hanyatt esek tőle. Erre az amatőr próbálkozásra – gondoltam – rövidtávon reagálok, és kioktatom a kis taknyot. Azonnal találkozni akartam vele. Persze, tudtam, hogy nem Peter Andre fog érkezni, hanem egy másik buzigyerek. Amikor megláttam, kellemesen csalódtam. Magas, kék szemű, acélszürke hajú fiú várt rám. Így már más a helyzet. Egyből felvittem magamhoz – akkor még egyedül laktam – és lefeküdtem vele. Semmi extra nem volt, csak a hamvas fiútest – a tatával ellentétben, itt én nyaltam ki az ő seggét. Hamvas fiúvalag… Mmmm.
Bikámsal a minap elgondolkodtunk a gyerek témán. Miért is? Bikám nővérénél jártunk: a csaj egész jó fej, viszont a férje egy igazi menedzser geci, egy spúr fasz, 2 euróért még az anyját is megbaszná. Szóval elmentünk látogatóba és abajgatnom kellett a kölykét. Este beszéltünk Bikámsal erről. Ő határozottan leszögezte: nem hogy gyerek nem kell neki, de én se feleségnek! Na, kösz szépen!
Én bármennyire is elvetemült vagyok, gyerek nekem sem kell. Alapvetően nincs semmi bajom velük, csak nem szeretem őket. Vannak bájos gyerekek. Azokkal még én is leállok gügyögni. Bikám nővérének a kölyke viszont kifejezetten rossz arcú volt. Vannak gyerekek, akikről már kiskorukban meg lehet mondani, hogy egy címeres barom lesz, ha felnő, egy hazug csaló geci. Ez a kölyök is kifejezetten ellenszenves volt. Remélem, megfullad egy jóképű fasírozottól, útközben az élet autópályáján, mielőtt még nagycsoportos lenne.
Ennek örömére elhatároztuk Bikámsal, hogy libikókázunk egy kicsit néhány meg nem született gyerekkel. Egy fergeteges szex után megkértem, hogy verje az arcomra a fütykösét. Ő meg is tette, majd arra kértem, hogy nyalja le és köpje vissza rám. Bikám nem idegenkedett a saját biológiai anyagától– habozás nélkül megtette. Lenyalta és beleköpte az arcomba, egyenesen a szemem alá. A számat egyelőre nem nyitottam ki, nehogy túl hamar elfogyjon az anyag, mielőtt végeznénk vele. Utána természetesen lenyeltem a fiúgecit. Az egyik szárazföldi cimborám – aki egy sikertelen festőművész és nagy pinapárti hírében áll – elmesélte a „női ondó” fogalmát. Valós, érezhető és szagolható megtapasztalásához egyszer-kétszer nekem is volt szerencsém. „Tudod te, mi történik akkor, ha egy nő baromira elélvez? Legalább fél liter picsaszaftot öklendez az ember arcába, melynél kecsegtetőbb kincset aligha találhat férfiember!” – mesélte, egy kis túlzással. Állítólag ő rendszeresen megkapja ezt a női elismerést.
De vissza a gyerekekre. A szomszédunkban lakik egy 10 év körüli kislány, akinek az egész családja üvöltve beszél – a kislány a múltkor egy aranyszínű tornacipőben mászkált az utcán és lefeküdt keresztbe az úttesten lévő fekvőrendőrre. Kár hogy nem vasalta ki egy autó, a fogyatékos gondozás és a népszaporulat-szabályozás jegyében. Ehhez nem nagy egy kicsit? Januárban pedig kijött a járdára egy görkorival és az öreg, földszintes tacskójukat húzta maga után. De még mesélhetnék idiótáékról. Mondjuk az alkesz apja leszarja az anyja meg alig van otthon. Nagy a gyanúm, hogy apu néha kivereti a kislánnyal a faszát és elhiteti vele, hogy ez egy teljesen normális családi játék.
[Lolita történetek]
Alaposan meglocsolták a pinámat
Bikám már nem volt a lakásban. Szó nélkül lelépett. A levegőben éreztem a kibaszott aftersave-jének illatát. „Jól is teszi, ha elhúz, mert hozzám is jönnek” – gondoltam.
Muszáj volt nekem kikövetelni a napi faszadagot. Míg Bikám más nőt locsol, más tyúkot keneget a lőcsével, meglehetős nagy szégyen volna, ha én tétlen maradnék. Annyira baszta a csőröm, hogy elaltattam a bennem lakozó szolid úrinőt, és kikezdtem az egyik sráccal. Gábor hivatását tekintve BKV ellenőr volt. Egy csomó sztorit tud, hogyan lopták szét a vállalatot, és mennyit geciznek az utasokkal. Egyszer szerencsére el is verték este, mert egy cigánytól kérte a jegyet, de jegy helyett csak egy fülest kapott és agyrázkódást. Egyszer Bikámomat is elverték a cigányok, az egyik éjszakai BKV buszon: a bátor busz őrök pedig messziről nézték végig. Milyen az, hogy minden ok nélkül, bárkit elkaphatnak a szarfaszú cigányok és elverhetnek, csak úgy? Ezt magyarázza meg nekem valaki?? Persze, nem lehet kizárólag a cigányokon elverni a port: egyik barátomba egy részeg kötött bele egy éjszakai buszon, mire a bátor busz biztonsági őrök őt zavarták le, nem a randalírozót??!! Hallooo??
Gábor magas, macis, békés arcú fiú volt. Elszavalt egy szar locsolóverset, melynek központi témája a baszás volt, bazsalygott és pirult közben (naná, már gondolatban bennem járt). Lespriccelt valami márkás parfümmel, mire én megkérdeztem, hogy más folyadékot nem tudna-e rendelkezésemre bocsátani. Először nem értette, majd pirulva, de. Hogy oldjam a gátlásait, megkínáltam egy pohár kiváló borral. Ő szembe ült velem a konyhaszéken. Egyszer csak lerúgtam magamról a papucsot és a pucér lábammal nekiláttam az ágyékát gyúrni. Közben beszélgettünk. Addig dörzsöltem a talpammal, míg Fasz admirális vitorlát nem bontott és érezni nem kezdtem a fasztengely kellemes, reményt keltő dudorát. Végre igazi locsolást kapok! Gábor arca hirtelen elkomolyodott, minden addigi móka meghalt rajta, lezuhant, összetört, és most ott hevert cserepein a hülye bézs konyhakövemen. Végig vágtam izzadó gerincén mocskos szám ostorával:
– Add csak a spermát! Ide nekem!
Gáborból előbújt a férfi. A megalázással és elfojtással teli munkaórái alatt háttérbe taszított macsó most életre kelt benne. Pöcse akkor ritkán áll fel, max ha sikeresen megbírságol egy tétlenül totyogó japán turistát a Deákon – most úgy keményedett a hancúrléc, mint az amerikai Szabadságszobor kezében a fáklya.
Talán furán hangzik, de kicsi, tömzsi, és valahogy „gonosz” fasza volt. Nekiestem. Pontosabban egymásnak estünk. Ő még félénken és bizonytalanul fúrta arcát a nyakamba, majd egyre növekvő intenzitással elkezdett kihámozni a rucimból. Térdre estem előtte és bekaptam előváladéktól csillogó faszát. Hamar ki is vette répáját a számból, és remegve közölte, hogy mindjárt elélvez, pedig még nem akar elmenni… dugás nélkül. Egy kicsit pihentünk, erőt gyűjtve a hamarosani nagy menethez. Benyomtam közben a kedvenc számom.
Ittunk rá egy pohárka bort, majd felpakoltam magam a konyhaasztalra, szétvetve lábam, hogy a fiú hamar hozzá tudjon férni a mókuskámhoz. Berakta a pinámba meredező harci dárdáját. Egy darabig így nyomtuk, majd könyörögtem neki, hogy basszon seggbe is, legyen szíves.
Rátámaszkodtam a konyhaasztalra, felkínáltam neki a faromat, mint holmi szukacica.
Olyan sebesen nyomtuk, hogy szinte végig kocsikáztam az asztallal az egész konyhát. Mindent lesöpörtünk az asztalról, a kedvenc borsszóróm a kövön csattant. A sótartó valahogy megmaradt rajta, ami nem is baj, mert kurvára babonás vagyok, és meg kellett volna szakítani az észtvesztő menetet, hogy a bal vállam felett hátraszórjak egy csipetnyit.
– Ez az apám! – üvöltöttem zihálva, ő pedig erre válaszul mulatságos ó!ó!ó! –hangokat bocsátott ki. Ilyet még nem is hallottam. Á-t, Ú-t, Ű-t és egyéb magánhangzókat már igen, de ezt nem.
– Hann, hahnn, naf-naf! – artikulátlan hangok szakadtak fel belőlem, mintha valami történelem előtti istentelen nép mantráját hajtogatnám.
– Élvezek, élvezek!! – üvöltött fel hirtelen.
Már tudtam a dolgom: a lába elé vetettem magam és könyörögtem neki, hogy a számba menjen mind, ne mellé. Annyi geci jött belőle, hogy azt hittem, lepisál éppen.
Megkértem, hogy kicsit paskolja meg a pofám, szétcsapva rajta a kiáradt matériát.
Remegve omlott az egyik székre és lanyhuló faszát simogatva, mintha tűzből emelte volna ki éppen, remegett-lihegett.
Igen, ám, de a női orgazmus nem délibáb! Létezik az, bizony, és szándékomban volt újból feltérképezni minden rezdülését. Megkértem, hogy ujjazzon élvezésig. Lehevertem a konyhakőre, Gáborom pedig nekem látott. Hiába volt fantasztikus, csak nem akart bekövetkezni a nagy mennydörgés. Kicsik voltak az ujjai és az iménti fergetegisztikus baszástól el is fáradt szegény jószág. Kis szünetet kértem, hogy bocsásson meg, de hozok egy termetes műfaszt – azzal bizonyára több szerencsével járunk. Szépen felöltöztettem egy óvszerbe, hogy jobban csússzon (és ugye, higiénia) majd a kezébe adtam. Gyakorlottan bevezette a pincsibe és majdnem olyan ügyesen baszott meg vele, mint a saját kukijával. Csendesen sóhajtozva élveztem el.
Az izzasztó menet után elmentünk lezuhanyozni. Amikor távozott, a kezébe nyomtam egy csokitojást – búcsúzóul az arcára nyomtam egy puszit, jelezve, hogy máskor is szívesen látom egy baszásra, de többet ne várjon tőlem. „Alkalmatlan vagyok a szerelemre.” Arra gondoltam, hogy ha mindezt egy férfi csinálja, akkor vállon veregetést kap, ha viszont egy nő, azonnal leribancozzák.
[Lolita történetek]
Amire egy nő vágyik
21 éves koromra még mindig szűz voltam. Nem szégyelltem, csak már én is szerettem volna élvezni a szex adta örömöket. Ezért a neten kerestem magamnak partnert.
Nem kellett sok idő hozzá, megismerkedtem Tommal. Sötét haj, sportos test, igéző szem, egyszerűen elvarázsolt. Sokat beszélgettünk, mielőtt találkoztunk volna, izgatta a szüzességem.
Sok idő telt el mire találkoztunk, majdnem 1 év. Megbeszéltük hogy bemegyek Pécsre, és majd „felszed” valahol. Nagy izgalommal készültem erre az estére, elvégre nem sűrűn tesz ilyet egy ember… Este 10-kor találkoztunk. Beszálltunk az autóba, és elindultunk. Nem tudtam hova visz… őszintén nem is érdekelt.
Megérkeztünk egy kis családi ház elé, ami a haverjáé volt, de épp nem használta senki sem, majd bementünk. Kértem ne kapcsoljon villanyt, iszonyat szégyenlős voltam.
Ő leült az ágyra és vetkőzni kezdett, majd odahúzott magához. Kérésére felül csak egy inget viseltem, ruhán keresztül elkezdte ingerelni a mellemet. Símogatta, csókolta. Utána kinyitotta az inget, és a csupasz bőrömet is kényeztette. Nem nagyon izgatott fel, hogy a mellemmel játszanak, de hát gondoltam még az elején vagyunk…
Ő már meztelen volt, rajtam sem sokáig volt ruha, nagyon gyorsan levetkőztetett, majd leült az ágyra és a kezembe adta a férfiasságát. Ő irányított. Kezembe véve lassan húzogatni kezdtem, majd lassan lehajoltam, és belenyaltam a végén lévő lyukba. Oldalt kezdtem el nyalogatni, kicsit meg is harapva, majd bevettem a számba. Biztos, hogy ügyetlen lehettem, hisz ez volt nekem az első, de egy szót sem szólt, fejemre tette a kezét és úgy irányított. Próbáltam az emlékezetemből előhozni, amit a filmeken láttam. Nyalogattam a heréit, kezembe véve morzsolgatni kezdtem. Kezével nyomta le a fejem, így elértem az ánuszához, és azt is nyalni kezdtem, de kezem nem hagyta abba farkán a munkát. Pár perc elteltével felállított, lefektetett az ágyra, és elkezdte csókolni a testemet. Mellemmnél elidőzött, nyalta, gyúrta, majd lefelé vette az irányt. Elkezdett lent nyalogatni, de nem volt tul finom. Vadul harapdált, és keményen belémvágta egy, majd két ujját. Nem igazán élveztem, de gondoltam hátha később jobb lesz, kicsit finomabb lesz velem. De nem így lett. Kb. 3-4 perc nyalás, harapdálás után felhúzott egy gumit, betérdelt a lábam közé, és belémrakta a farkát. Nem finomkodott. Belémnyilalt a fájdalom, elkezdett mozogni bennem, minden mozdulata fájt, szinte durva volt. Pár percig dugott így, aztán felállított és állva hátulról jött belém. Nem igazán találta így el a ritmust, ezért letérdeltem az ágyra és hátulról engedtem magamba. Vadul nyomkodott, szinte durván mozgott bennem. Pár percnyi együttlét után kihúzta belőlem a farkát, levette a gumit és a számba nyomta a férfiasságát. A számba akart élvezni, nem engedtem, így a mellemre élvezett. Az egész nem tartott tovább fél óránál. Megalázva éreztem magam, de nem hibáztattam semmiért elvégre én is akartam. Letöröltem magam papírzsepivel, felöltöztünk és hazavitt.
Másnap levelet kaptam tőle, az volt benne hogy mennyire élvezte a tegnap estét, és hogy még mindig akar. Hiába mondtam neki, hogy nekem nem volt jo, bizonygatta hogy elsőre senkinek sem jo, mindenkinek fáj, de később én is élvezni fogom.
Legközelebb nálam találkoztunk. Ugyanolyan volt mint először. Durva és lényegretörő. Nem törődött velem, előjáték nélkül belémrakta a péniszét, és 2 húzás után elment.
Harmadik alkalomkor kipróbáltuk a kötözéses játékokat is. Összekötötte a kezem és bekötötte a szemem. Nagyon izgatott ez a fajta szex, erről beszéltünk már. De a koreográfia itt is az volt mint az első kettő együttlétnél.
A lényeg: kb. 1,5 év alatt 4x voltunk együtt, de semmi nem változott, ugyanolyan önző volt mint maradt. És hogy miért mentem bele ezekbe az estékbe? Mert naiv voltam, és reménykedtem benne, hogy egyszer, én is megkapom, amire vágyom, velem is foglalkoznak majd, megismerem milyen kielégültnek lenni. Ezt a történetet azért is írtam le, mert ezen az oldalon mindenki mindig mindent élvez. De igenis van olyan, hogy egy szeretkezés nem jó, mondhatni üres.
Életemnek ezt a szakaszát lezártam, már nem érdekel a szex. De reménykedek hogy találok egy olyan srácot aki meg tud adni nekem mindent. Mindent, amire egy nő vágyik….
Esterházy Péter: Egy nő (részlet)
Egy nő (1) Van egy nő. Szeret.
Egy nő (2) Van egy nő. Gyűlöl. Árnyék, így hív. Például ezt mondja: Hát itt?, ólálkodol, árnyék? Máskor meg ezt: Kelkáposzta lesz, árnyék, ebédre, rendben? Olykor pedig így tréfál: Előre vetem az árnyékom. Ez bizony én vagyok, rám vonatkozik. A tréfa nem okvetlenül jelent jókedvet, ám ha jókedvű, akkor előfordul, hogy fölkurjant: Árnyékvilág! Ezt is magamra kell vennem. Ha viszont kedvetlen – mondjuk telefonált a nővére Lübeckből, vagy úgy érzi, kövér, és hiába esküdözöm, hogy élek-halok a húsáért –, akkor odanyilatkozik, hogy én volnék az a fa, amelytől ő nem látja az erdőt. Nem tágítok mellőle. Ha kitátja a száját, áááá, én is tátogok. Ha leül, mellégubózom. Ha elájul, repülősót kérek. Lehunyja a pilláit, alig észrevehetően remegek. Ha fölemeli a kezét, magam is tornászom. Ha van tiszta falfelület, tud a gyerekeknek nyulat, kutyát és sast utánozni, ilyenkor nyúl, kutya és sas vagyok. Vágyódom rá, de eléggé nyögvenyelősen, cicózva halad az ügy; akadozunk. Hol közel vagyok hozzá, hol távol, de ebből nem következik semmi sem, szeszélyesen kell hajladoznom körötte, előtte, alatta, mögötte. Van valami apály-dagály a viszonyunkban. Hogyan érted ezt, árnyék?, dörren rám harsányan, ugyanis, ha megérzi a vágyamat, ha kiszimatolja, megnyugszik, vágyam nem vágyát korbácsolja föl, ellenkezőleg, belecsillapodik a birtoklásba. Van, hogy nem beszélhet velem nyíltan. (Ennek többféle oka lehet, politikai, munkahelyi, közlekedésszervezési vagy családi. Az édesapja nem állhat engem, árnyjáték, tartja a munkámról, árnyékbokszolás, meg hogy én önmagam árnyoldala volnék, és hogy beárnyékolom a lánya életét satöbbi; igazságtalan, vén hülye, mondanám, ha nem volna amúgy egy édes pofa, kiegyensúlyozott és vonzó – egy szép ősz férfi!) Ilyenkor az álcázás végett megkeményíti a hangját, és oly kásás közönnyel szól hozzám, hogy elszorul a szívem, megijedek, hogy elveszíthetem, s bármit megtennék, bármit, amit kér. Csakugyan? Még virágot is hoznál, árnyék? No nem, nem vagy te olyan, virágot nem hoznál. Inkább eltörnéd a kezed…, bólogat elégedetten. Rövid gondolkodás után azt felelem, igaza van, igazad van, kedvesem, de azután begipszelt kézzel igenis hoznék virágot. A hasamhoz szorítva, úgy vinném, kizárólag nagy darab virág jöhetne szóba, böhöm, dromedár virág, nehogy kiessék a gipsz és a hasam közt, kardvirág például, többnyire azt hoznék. Abban utaznék. Föl is ívelne a termelés. Úgy, árnyék, kardvirágot hát?! Azt, egyetlenem.
A kardvirágtól elbizonytalanodik, és megkíván. A fal elé áll, akár egy halálraítélt, hátulról világíttatja meg magát, lassan, elszántan közelít, megáll, megállok, nincsen vissza, dörzsöli, meszes lesz mindene, perlites (hőszigetelő vakolat), fehér, mint a bohóc arca. Liheg, reszket, én alig mozdulok. Most mondjam azt, hogy a kivégző osztag tagjai, nők, férfiak vegyest, már csőre töltöttek? Vagy hogy az ő arcuk is fehér, perlites, mint a bohócoké?
Egy nő (3) Van egy nő. Gyűlöl. Akar. Szünös-szüntelen telefonozik. Üzenetet hagy. Üzenetrögzítőt vett, hogy azon is üzenetet hagyjon. Sok dolga van. Mindig máshonnét hív. Nem beszélhetek nyíltan, súgja néha a kagylóba. Ezt a következő hívásban megmagyarázza. (Többféle oka lehet.) Ha találkozunk, a régebbi telefonokat értelmezi. Remeg a fürdőszoba, matáv és interurbán, kacarászik alattomos jókedvében.
Egy nő (4) Van egy nő. Szeret. Fölhív, és a nevemet mondja; mint valami varázsszót ismételgeti a nevemet. Hónapokon át. Nem is tudom, mikor alszik. Az iker persze a falra megy, csakis azért nem jelent föl, mert olykor bele tud hallgatni a „beszélgetésünkbe”. Közben a leesett hó elolvadt, a pocsolyák fölszáradtak, a fák kirügyeztek, már lehet nem üvegházi paprikát kapni, igaz, még csak darabra, a nyirkos testrészek, testodvak újra begombásodtak, a parlament megszavazta a 2. zsidótörvényt (május 3-a), és a török csapatokat is kinyomta már az ifjú Bádeni Lajos az országból. Tíz másodperc alatt tizenkétszer bírja kimondani a nevemet, de ez hosszú távon nem egészen mérvadó, mert időnként iszik egy-egy korty langyos vizet. Eddig még nem szóltam bele a kagylóba, tartok tőle, hogy szörnyethalna. Vagy ki tudja, téves kapcsolás.
Egy nő (5) Van egy nő. Szret. A múlttal küszködik, jelesül az egyén és a közösség, a saját és az ország múltjával. Nem tud belenyugodni. Például képtelen megemészteni a világosi fegyverletételt. Talán ha Dembinskibe parányival több tehetség szorul… Vagy mért nem szerette Kossuth Görgeyt? Tudja maga, nekem micsoda seggem volt? Nem, maga ezt nem tudja. Ó, ne afféle kancás farra gondoljon, valami tuti barokk örvényre, ne ilyen, megengedem, igényes trivialitásra… Maga csak azt látja, ami van. 1853. február 18-án Libényi János szabólegény sikertelen merényletet követett el a császár ellen. Maga csak azt látja, hogy megy le, hogy elindult, hogy elindult a seggem.
Szeret csókolózni (lásd Kossuth–Görgey), féktelen vidámság fogja el, nevet, kacag, nyihog – ezek mind csókfajták. De jó játék!, göcög közben a számba, még, na, még egy kicsit, a nyelve megkeményedik, szinte kopogtat a szájpadláson, trillázni kezd ott belül a sötétben, a sötétemben. Maga a csók Paganinije, alázatoskodom. Kuss! Dolgozok! Mászkálnak rajta a csókok, a nyakán, a barnára sült íven, orca, orr, szemgödör, csók a tekintetben, halánték, fejtető, megmozdulnak a combok, moccannak csupán, érintenek és elválnak, és bordák és csontok… A majtényi síkon, rebegi.
Egy nő (6) Van egy nő. Gyűlöl. Szájszaga van. Különböző szagok jönnek ki a szájából. Ezek két fő csoportra oszthatók, úgymint: ha evett és ha nem evett. Az előbbiek azonosítása vidám, meglehet érdektelen tudomány. Karfiolleves. Kelkáposzta feltéttel. Aztán a pappedlik: hagyma, fokhagyma. De már például a zöldsaláta póréhagyma-ízesítése kíván némi lelki csipkét. És hát tiszta nőről van szó, vagyis mindez a fogmosás, nemritkán szájvíz palástolásában.
Ha nem evett, akkor fordul komolyra a dolog, akkor nincsen tegnap vagy alkonyat, amikor evett volt valaki, nincsen ilyen, és nincsen idő, és nincsen ok és okozat, nincsen tehát logika, nincsen történelem, nincsen emlékezet (eképp morál sincs), és nincsen társadalom sem, országról, hazáról, nemzetről nem is beszélve, egy személy van (ismerem, azért mondom így), amelyből a személytelenség árad, ez a langymeleg, rohadt bűz.
Nem, nem bűz, ennél kevesebb, éppen ezért ijesztőbb. Kis, könnyű rossz szag. Módfelett, szerfölött: kevés; ha nem szeretnék mindenek fölött vele csókolózni, mindezt észre sem venném. Ha nem hajtana örökös, olthatatlan vágy az ajkaihoz, nem is volna tudomásom a teremtés e repedéséről, erről a sebről, nyílt gyalázatról. Az egész nő olyan, mint mikor lágy szellő fujdogál az enyvgyár felől. A legelviselhetetlenebb a gyöngédség. Ha gyors apróka csókokkal borítom be az arcát, csókolgatom a szemét, szemhéját, szemgödrét, orrát, fülét, orcáját, halántékát, és hát biz’ értelemszerűen az ajkait, a száját, az az iszony maga, az undor olyan vad bérceire érkezem, hogy szédülnöm kell. Viszont minél vadabb, érzéketlenebb és brutálisabb vagyok, vagyis abstart letámadom, mint az állat, valósággal kiharapva belőle a száját, mintha zabálnánk, csattogó állkapcsokkal, csapdosó nyelvekkel, a vérízzel, annál kevésbé kell az enyvgyárra gondolnom, melyet most, beszélik, bagóért privatizáltak.
Ezért van az, hogy ha csókolózásra alkalmas terepen pillantom meg őt, és manapság alig van hely, amely az egyéni vagy a közösségi ízlés, erény avagy jámborság tiltó hatálya alá esnék, akkor ahajt rohanni kezdek felé, akár egy rajzfilmfigura, a nyakam közé kapom a lábam, és usgyi!, egészen beleszaladva, egymásba csattanva, nem megtorpanva, mert tudom, akkor megcsapna, lecsapna rám ez a pállott üresség, hiányok záp hiánya, poshadt semmi, dögletes lég, amitől, volt már rá példa, öklendezni kezdek, taknyom-nyálam egyben – egyesülésnek éppen ez is egyesülés.
Mindezt tudja, ezért gyűlöl. Biztonságos érzés. Igaz, félreért, azt hiszi, nagylelkűségből teszem, ezért gyűlöl. Pedig nem, hanem mert megőrülök érte, ha becsukom a szemem, csak őt látom, ha kinyitom a szemem, mindent megteszek, hogy őt láthassam. Ha majd erre rájön, ő is szeretni fog engemet. De ez nem fontos, az a fontos, hogy láthassam.
[Történetek]
Szadómazó, tűkkel átszúrt fityma
Durva menet következik. Aki nem bírja, most azonnal forduljon vissza, mert nem szólok többször… Nem is olyan rég történt ez az eset: eleinte az volt a terv, hogy elmegyek a legközelebbi plázába felújítani a sminkkészletemet, mindenképpen kellett szemceruza, valami vadító rúzs meg alapozó, mégse nézhetek ki úgy, mint a saját öreganyám. De az élet úgy hozta, hogy ma ne plázacica legyek. A vilin inkább csak néztem ki az ablakon, nem akartam látni a rengeteg fásult arcot. Ahogy nézek-nézek, egyszer csak bódító parfümillat csapja meg az orrom, és szinte ijedten fordítottam el az ablaktól a fejem, annyira meglepő volt. Ugyanis a fásult emberekhez rendszerint valami megmagyarázhatatlanul büdös emberhús-szag is társult. Nem ragozom, a szemközti helyen ott ült előttem egy makulátlanul öltözött, húszas évei végén járó pasi, valami szuperpuha szürke öltönyben – azonnal láttam, nem angol használtruha boltban vette. Lábán szögletesen elvékonyodó hegyű, trendi fekete bőrcipő, tükörsimára suvickolva – pedig odakint a szél hordta a port, mint a homokot a sivatagi vihar. Ezek a gazdag fiatal vezető típusok mindig olyan tipp-toppok, mint állat…
Nagyon stírölt, szemlátomást tetszettem neki. Dögös kis fekete csipkeblúzban voltam, olyan mély dekoltázzsal, hogy a faszi majdnem a bimbóimig belátott. Szűk, segghez simuló farmergatya, vádliközépig feltűrve, alatta neccharisnya, legalul vérvörös, magas sarkú, szalagos cipellő. Ja, fölül még feszes kis összegombolt világoszöld blézer, rövid ujjú, ami még jobban kiemelte a cicim formáját és a karom gömbölyded puhaságát.
Nem is teketóriázott sokat – az ilyenek nem szarakodnak, mint a széplelkek –, rögtön rákérdezett: – Nem akarsz ma keresni egy húszast?
– Már hogyne akarnék – vágtam rá, meg sem gondolva, hogy most ribancnak nézett, mi a fasz? De a következő mondata enyhítette az előzőt: – Nem is kell csinálnod semmit, csak nézned…
– Így már jobban hangzik! – feleltem. – Aztán mit kellene néznem? Biztos nem azt, hogy hogyan malmozol otthon a karosszékben…
– Hát, nem éppen! De ha megengeded, ez legyen meglepetés!
– Legyen!
Egy rákosborzasztói kellemes családi ház nappalijában kötöttünk ki fél óra múlva, amelynek közepén egy hatalmas, zöld baldachinos franciaágy terpeszkedett. De ágynemű helyett valami ugyanolyan zöld műanyag szarral volt leterítve az egész.
– Most csak figyelj, de ha kedved lesz, beszállhatsz… – módosította ajánlatát a házigazdám, aki idefelé jövet Andrásként mutatkozott be. Eddig észre sem vettem, de a félárnyékba borult ágyról most felkászálódott egy fekete tűsarkú latexcsizmás, bőrszerkós, hosszú szőke hajú, zöld szemű csaj, „Anikó”. Fekete kutyakorbács volt nála, amivel kőkeményen odaterelte Andrást az ablak alatti radiátorhoz, és ráparancsolt, hogy vetkőzzön le. De hiába teljesítette a pasi a parancsot készségesen, a nő egyre-másra rásózott a meztelenné vált tagjaira, és azt is láttam, nem kamuból, mert mire végzett a vetkőzéssel, Andrásnak már emberes hurkák képződtek a karján, a vállán, a hátán meg mindenhol, ahol érte a csaj.
– A radiátorra hajol! – rivallt rá aztán Anikó. Én egy babzsákra ültem, onnan néztem őket. András engedelmesen tűrte az ezután következő csapásokat, amelyek immár nem a korbáccsal, hanem mogyorófavesszővel folytatódtak András seggén. Csak úgy süvített a vessző, valahányszor lesújtott. Öt perc alatt péppé, vagy ha úgy jobban tetszik, szarrá verte a picsa a férfi valagát, amely hamarosan olyan lett, mint Jézus teste a Mel Gibson filmben. Már kezdtem elunni magam, de akkor Anikó abbafejezte a műveletet, és sűrű parancsolgatások közepette lánccal a mellénél jó szorosan kikötözte Andrást a radiátorhoz, és a padlószőnyegre ültette. Na, aztán felélénkültem, mert olyat láttam, mint még soha.
– Miért jó ez neked? – faggattam a leláncolt házigazdát, míg Anikó kiment steril grillezőtűkért a konyhába.
– Hogy miért? A munkámban főnök vagyok, állandóan én parancsolgatok mindenkinek, jó néha alávetettnek lennem… meg aztán ettől indulok be… – adta meg a választ András, és merően nézte a dudáim közét – jut eszembe, meredezni is elkezdett a fasza közben. A kezem lassan elindult szegény, elárvult fasza felé. De közbeszólt az ördög.
–Hohó, lassan a fasszal ám… – figyelmeztette a felbukkant Anikó, és a vesszővel jól főbe kólintotta először Andrást, majd a faszfejére is csűrt egy rendeset. Visszazavartak a helyemre.
– Áá! Hülye picsa!
– A parancs az parancs! – felelte Anikó. – Azért vagyok, hogy fájdalmat okozzak –, s azzal fogta az első tűt, és András fitymáját durván fölhúzva a makk fölé, majd átszúrta két helyen. Mármint annak fitymáját. Aztán a másik és a harmadik tűvel is ezt tette.
Hú, ez durva, gondoltam, és mi a faszra jó ez? Merő kegyetlenség?
– Gyere, Csilla baba, hadd lássa András, mennyire szerethetik egymást a lányok… –, és Anikó kézen fogott, majd az ágyra ültetett, és gyengéden gombolni kezdte a blúzomat, míg ki nem buggyant András árgus tekintetétől kísérve a fél mellem. Anikó nyalogatni, harapdálni kezdte a bimbómat, úgy hogy a pasi jól lássa. Bár nem kérdezték, hogy „be akarok-e szállni”, de végül is húszezerbe ennyi belefér.
Oldalt sandítva egyszer csak látom ám, hogy András répája ágaskodik, de nem tud rácsbörtönéből kiszabadulni, csak nekifeszül a tűknek, és ott elakad. – Áá! – adta tudtunkra fájdalmát András. Ahogy hagytam Anikót nyalogatni, jobban megnéztem szerkóját: a sok bőrszíj között szabadon volt a mellbimbója és a pinája is, a játék kedvéért odanyúltam, és birizgáltam a pöckét, meg benyúltam ujjazni. Hamar tocsogott, András guvadt szemmel stírölt, véresre kínzott fasszal. Ez eltartott még jó darabig, de nem szaporítom a szót, utána Ancsa-picsa megkönyörült a pasin, és anélkül hogy eloldozta volna őt, a tűket kihúzva leszopta a hatlyukú faszt, illetve ha a gyárilag beépített lyukat is számítjuk, akkor hétlyukút. Hatalmasra duzzadt a szerszám, és a vérzés meglepően hamar elállt. Hiába, a nyál gyógyító hatású. Anikó utána beleült a sérült faszba, mire András hatalmasakat nyögött: elképzelem, milyen érzékeny lehet a sérült fitymát súrolni lágy picsaredővel… Ennyi képzelőerőm nekem is van… Ekkor valahogy megszállt engem is a perverzitás ördöge, és egyenesen odamentem hozzájuk, odafeküdtem melléjük, és közelről néztem, hogyan basznak.
– Na, beszállsz, ribi? – kérdezte Ancsa, és egy pillanatra kihúzta a picsájából a fénylő faszt, és mintegy felém nyújtva megkínált vele. Gyorsan lekaptam a gatyámat, és a fekete, áttört csipke bugyimat le nem húzva, csak félrehúzva, beillesztettem magamba az andrásfaszt. Nem sok kellett már neki a spricchez, és amikor András azt nyögte, hogy jön, lepattantam róla, és az egész geci az odatolakodó Ancsa képére fröccsent. Ondópatakban úszott, de élvezte.
Utána a szomszédos fürdőszoba szecessziós, álomzöld csempéi alatt „tisztálkodás” következett. András lepisálta Anikó képét, hogy megszabadítsa a nő által addig szétkent ragacstól…
– Egyébként a pisa is gyógyító hatású, Anikónak szép lesz a bőre… – viccelődött András. – Két ilyen homeopátiás szer mint a geci és a pisa kombinált hatását nem überolhatja egyetlen francia szépségápoló krém sem. Hálából Anikó is, meg én is lepisáltuk András lábadozó faszát, hogy a sebe el ne fertőződjön.
Kicsit évődtünk még, aztán a megfejelt stexszel – harminc rugó ütötte a markom végül – és a felejthetetlen tapasztalattal eljöttem a perverz kéjlakból.
Holnap csuda vicces dologról fogok mesélni, nem kevés műfasszal.
[Domina történetek]
Itt van Feri, aki a faszát a számba veri
Bikám és én külön buliztunk. Ő elment valamelyik plázás szajhájához én pedig egy 40 éves úriemberhez, Ferihez. Feri üzletember volt és nagyon régóta ismertük már egymást. Még leánykoromban, amikor sűrűn látogattam a szexpartner kereső oldalakat, ismerkedtünk össze. Párszor szexeltünk, és jó is volt minden, de ő tartós kapcsolatra vágyott, én pedig nem. Szerelmes volt belém. És mind a mai napig az. Ő csak kicsit volt perverz: szerette, ha elpaskolom a seggét, ennyi. Nem volt nős, családja se, lóvéja viszont dögivel. Eleinte a politikai szférában mozgott, majd bankozott, végül valami újságnál lett jogi tanácsadó. Na, kitaláltuk, hogy együtt lépünk át az Újévbe, pontosabban együtt basszuk át magunkat. Ez volt a terv. Fel is mentem hozzá a szép budai villájába. Imádom a levegőt arrafele, ahol már csak nyomokba szűrődik fel a város zaja és hallani madarak csiripelését és este látni a csillagokat az égen. Igen, van bennem romantika.
Feri már várt, főzött valami szép tésztát vacsorára. Csevegtünk. Feri majdnem láncdohányos volt, ezért finoman megkértem, hogy szex előtt mossa ki a száját valamivel, mert így olyan, mintha hamutartót nyalogatnék. A bőre is sokkal szebb lenne, ha ő szívná a cigit és nem a cigi őt. Fakó volt, beesett és a szeme is üveges fényben csillogott. Amint közeledett az éjfél, elkezdtünk rákészülni. A nappaliban volt egy kihúzható ágy és rápakoltuk magunkat. 23.40-kor elkezdtük és majdnem sikerült pont éjfélre elélvezni. Nem sikerült egyszerre, ő ment el előbb (a számba) én 5 perc múlva követtem. Szimpla dugás volt, nem részletezem. Nem ez lesz az izgalmas epizód, majd csak ezután jön. Vacsora után kitaláltam, hogy csináljunk valami extrát. Ő azt hitte, hogy az elfenekelésre gondolok, de kiábrándítottam – esetleg utána elfenekelem, de előtte az én kívánságom jön. Megkértem Ferit, hogy igyon meg 1 liter vizet. Ő kérdőn nézett rám, mondom neki, hogy jót fog tenni ennyi pezsgő után és ne kérdezzen többet, majd időben elmondom, mit akarok. Persze ő már kitalálta – pisaszex lesz! Megkértem, hogy vegyen fel egy szürke nadrágot, amin láthatóvá válik a folyadék. Ő kissé vonakodva, de teljesítette. Vártunk fél órát, hogy leérjen benne a víz, majd bementünk a fürdőszobába – az újévi szex után végig pucéron mászkáltunk – elétérdeltem és megkértem, hogy hugyozzon be a gatyájába. Ő habozás nélkül behugyozott. A látvány, ahogy a slicc környékén egyre terjedő folt jelent meg, letaglózott. Amikor végzett és láttam, hogy nem jön több, az arcomat belenyomtam a meleg foltba, és úgy dörgölőztem az ágyékának, mint egy macska a gazdi lábának. Megéreztem az arcommal, hogy Feri árboca meredezni kezd. Leültettem a kádra, lehúztam róla a nedves gatyát és nekiláttam furulyázni rajta.
A fasza tiszta húgy volt, a friss pisimeleg pedig újból beindított.
– Edd meg a faszom! – dörrent rám Feri, ezzel jelezve, hogy mindjárt jön a geciáradat. Jött is, de mivel ez volt a második menet, csak kevesebbet tudott a rendelkezésemre bocsátani az általam oly kedvelt folyadékból. Lecsöppent a combjára is pár csepp, mire rám parancsolt:
– Edd a fiútejem, amíg meleg!
Megettem a fehér gecitejcit.
Tulajdonképpen végeztünk is. Megfürödtünk és megettük a tészta maradékát.
Reggel elkunyeráltam a szétbrunyált gatyót – amúgy is megkaptam volna, ajándékba – Feri ismer engem. A nadrág már nincs meg: egy darabig szagolgattam, majd kihajítottam. Mondjuk barna szartól foltos, férfi alsót nem vinnék el, de ezt nem tudtam kihagyni.
[Lolita történetek]