A választ nem könnyű megadni, de sokan a világ minden kincséért sem vallanák be, mivel kínos mindenképpen. Szégyen, vagy sem? Gyengeség, vagy nosztalgia?
A szakítás utáni szex nem játék, vagy ha az, hát igencsak kegyetlen. Bár az első percben úgy tűnhet, mi aztán nem veszítünk vele, hiszen mindössze szexről van szó, fájni fog, ez biztos! Persze csak akkor, ha még valamit érzünk az exünk iránt!
Ha így nézzük, akár szerelemtesztnek is tekinthetjük az ágyba bújást, hiszen ha tényleg semmilyen kötelék nincs már két ember között, akkor mindenketten pozitívan fognak kijönni az esetből. De ez a ritkább, lássuk be. A legtöbben nem tudják feldolgozni a kapcsolat végén jelentkező, sokszor ellentétes érzéseket, a szeretetet, a dühöt, a fájdalmat, a csalódást.
Persze lehet, hogy az első percben csak azt éljük majd át, milyen jó megint annak a karjai közt lenni, aki ismeri testünk minden rezdülését, így nyilván azt is, hogy miért okozhat még mindig nekünk örömet.
Ilyenkor a megszokott újjá, frissé, izgalmassá válik, és nem értjük, vajon egy-két héttel a szakítás előtt ugyanaz az együttlét miért lehetett unalmas, most pedig rettentően izgató?
Ilyenkor már bizonyos távolságba kerülünk a másiktól, semmi sem biztos, talán egyedül a bizonytalanság az állandó. Talán ezért van az, hogy ilyenkor őrületes élményekben lehet részünk, szemben azzal, ha búfelejtőnek inkább egy idegent viszünk az ágyunkba. Pedig sokan ezt teszik, mégis, valószínűleg végig az jár majd a fejünkben, mennyire más volt azzal, akibe szerelmesek voltunk, akiben bíztunk.
Mindezek kegyetlen játékok, legfőképpen magunkkal szemben. Biztosan megéri ez? Nem lenne jobb átböjtölni a szakítás utáni szomorú hónapokat ahelyett, hogy egy ilyen lépéssel még tovább nyújtanánk az elszakadás kínjait?
Valószínű. De van egy helyzet, amikor végképp kerülnünk kell a szexet az exszel. Ha már van valakink, főleg akkor, ha az a valaki szeret minket. Mert ilyenkor a mocskos játékba a másikat is bevonjuk, és már előre tudjuk, hogy ha mi nem is, ő biztos csalódni fog.