Látod máris magad előtt, tudom. Ott áll előtted, villogtatva bájait, akár egy görög isten. Kinyújtod a karod, hogy megérintsd, de a látomás tovaszáll, mielőtt még észbe kaphatnál. Pislogva állsz, még nem tértél magadhoz a kábulatból és csak bámulod az üres teret, amit maga után hagyott. Hát igen, így illan ki az óvatlan női ujjak közül egy igazi macsó. Az mondják erre a bölcsek: Mégis mit vártál? Ő erre született. Hódít, te behódolsz, majd mint aki jól végezte dolgát, távozik. De végiggondolta már valaki egyáltalán, mi okozhatja ezt az ádáz viselkedést? Ami valljuk be, nem túl szép dolog egy férfitól. Mi váltja ki a macsó reakciókat? Miért gázol át ösztönösen a női szíveken? Kerestem a választ és úgy érzem, megtaláltam. A következőket minden csaj és pasi figyelmébe ajánlom, olvashatja szende szűz és tanulhat belőle. De mindenekelőtt a vad hódítók figyeljenek. Hiszen róluk szól a kórkép. Megfigyeléseim alapján mindig is az volt a benyomásom, hogy a macsó szív egy hatalmas egót takar. Bár soha nem tudtam, melyik a nagyobb. A macsó szív, vagy az egó. Így nem lehetek benne biztos, hogy pontosan mi is takar mit. Mindenesetre azt biztosan tudom, hogy a nagy egóval rendelkező férfiegyedek igencsak rejtegetnek valamit a külvilág elől. Tudom, most arra gondolsz, amit pár centivel a köldök alatt lelsz, valahol a nadrág mélyén. Igen, valószínűleg aprócska az is, de én most nem erre céloztam. A nagy semmire gondoltam, amit az egó eltakar. Kedvenc mondásom is így szól: „A nagy egó az a pajzs, ami a nagy semmit védi.” Ebben az esetben feltételezhető, hogy a hódítás csupán az önfényezés eszköze. Sok csaj egyenlő sok trófea. Büszke haverok. Rosszabb esetben nagyon büszke apa. Büszke, hogy egyetlen fia folytatva a családi hagyományokat a szívtördelés bajnoka. Szánalmas. Volt idő, amikor kerestem a lelket ezekben a pasikban. Sejtettem, hogy valahol mélyen rejtegetik. De most már tudom, feleslegesen keresem. Nincs. Nem létezik. Valahol a kezdetek kezdetén megáldotta őket az Isten eggyel, de jó ég tudja hol, időközben elvesztették. Volt lelkük, nincs lelkük. ISTEN ÓVJON TŐLÜK! Na de azért nem minden macsó ilyen kegyetlen. Hála az égnek, létezik érzőbb fajtájuk is. Persze a külvilág felé ezt ők sem nagyon mutogatják. Biztos, ami biztos. Ők a tipikus szépfiúk hatalmas és ellenállhatatlan kisugárzással. Ha belépnek valahova, megáll az idő. És a levegő is. Majd csettintenek egyet és mint a Csipkerózsikában, a világ újra feléled, és mehet újra minden a maga útján. Ők azok, akik saját sármjuk áldozatai lettek. Hiszen a nők döglenek utánuk, akár a legyek. Szebben fogalmazva: úgy vonzzák a nőket, mint édes vattacukor az éhes kis méheket. Még a kisujjukat sem kell megmozdítaniuk. Csak válogatni kell, hiszen a választék adott. Nem rosszak ők, csak kihasználják azt, amit felkínál nekik az élet. Vagy azt, aki felkínálja magát. Egy kicsit azért mohók. Kedvükre merítenek, de nem mindig választanak okosan. Sok-sok butácska, üres fejű, hisztis, megcsalós csaj akad a hálójukba. Mivel ezek a macsók a jobbik fajtából valók, alkalomadtán beleszeretnek egy-egy ilyen csajba, majd jön a csalódás. Itt-ott már felütik fejüket a sebek, de semmi pánik. Egy macsó ember mindig erős, le nem gyűrheti semmi. Ezentúl majd ügyesebben választ, szól a fogadalom. Akárkinek nem adja magát. Bájos, kedves, sugárzó lányt keres, lehetőleg olyat, akibe azért szorult is ész jócskán. Egyszóval kemény fába próbálja vágni a fejszéjét. Adja Isten, hogy ne törjön bele! De mi van, ha mégis?
Ha túl sokat akart egyszerre? A mondás is így szól, sokat akar szarka, de nem bírja a farka.
Akkor jönnek az újabb sebek a heges kis szívére. S itt jön a veszte, ami egyben a nők veszte is. Bezárkózik. Ha lehet mondani, még nagyobb macsó lesz. Elhatározza, hogy ő aztán ki nem nyitja a szívét senki ember leányának. Persze hódításai nem szakadnak meg, viszont most már ő kezdi összetörni a szíveket, bár mentségére legyen mondva, sokszor teljesen akaratlanul. De a sors útjai kifürkészhetetlenek, s azt mondják, Istennek jó a humora. Megáldja hát hősünket egy okos, szép, kicsit visszahúzódó, de egyben konok teremtéssel. Na ezzel mit kezdesz? Megnyílsz neki vagy elfutsz?S ekkor bekövetkezik a csoda. A megsebzett macsót eltalálja Ámor nyila. A kis angyal ügyesen dolgozott. A pasi küzd, kapálózik, menekülne a csapdából. De már késő. Nincs olyan isten, csodatevő jótündér, aki megmenthetné. Végzetesen és véglegesen szerelmes lett. Ha bevallaná érzéseit, kénytelen lenne lemondani a macsó címről, ami azért valljuk be, nem akármilyen rang a férfiak körében. Viszont, ha továbbra is tiltakozik az érzések ellen, megőrül. Mit tegyen hát? Hol marad a segítség? S itt jön a nő. A megmentő. A szerelem tárgya. Feladata, hogy kinyissa és begyógyítsa ezt a vérző és érzős szívet. Ki nem szeretne a helyébe lenni? Hiszen titkon minden nő egy ilyen megsebzett macsóról álmodik, aki nem vár másra, csak arra, hogy szívét végre tenyerünkbe helyezhesse. Jutalmul kapunk egy igéző szempárt, ami csak nekünk ragyog és rajtunk pihen meg. Mellékel hozzá egy féloldalas, sármos mosolyt is. Mindezt persze grátisz. Csak nekünk. Csak itt. Csak most. Hölgyeim, kívánom, hogy életünk során sok ilyen megsebzett macsó keveredjen utunkba! Addig is, míg ez várat magára, sok-sok boldog, ábrándokkal teli órát kívánok mindannyiunknak!