Jajjistenem, „Tereskova-botrány pinázással”. Hát igen, mit is gondoltunk már megint, hogy vannak dolgok, amiket ki kellene már mondani, hogy a női test is szóhoz jusson végre. Mert bebizonyosodott, hogy nem hallgatják meg. Tereskova zenei munkássága hozzám nem áll túl közel, de a dalszövegeit olvastam már korábban is. A mondanivalója egyszerű, a beszédmódja egyenes, tiszta, komplikációktól mentes. És én ezt értékelem benne. Hogy kimondja azt, hogy igen, egy nő bizony képes annyit adni magából a férfinak, hogy az már túl sok is legyen vagy hogy milyen érzés felkínálkozni vágytól túlcsordulóan és elutasításban részesülni, a testünk elutasításában. A kedvencem pedig, hogy az illatos pinájáról énekel. Szerintem ez egy nagyon szép gesztus a részéről!

De pont ezért csinálnak belőle botrányhősnőt, és a prűd közönség kivonul a felvételről hangos kifütyülések közepette. Mert egy nő ne mondjon olyat a férfinak (nem egy férfinak, hanem a férfinak általában) hogy „a gerincem helyén nem a faszod áll”, a folytatásért pedig végképp boszorkányégetés jár, miszerint „a pina helyén pedig nem a szaporodás”! Pedig nem…

Tehát a felháborodottaknak ajánlom, hogy inkább menjenek el az egyik női magazin által szervezett „Run in stiletto-ra”, azaz tűsarkúbanfutóversenyre. ennyit a fjordokról.