Hazánkban a szexuális erőszak büntetőjogi meghatározása még mindig a fizikai erőszak alkalmazásán, nem pedig a sértett részéről a beleegyezés hiányán alapul – többek között erre is újfent ráirányítja a figyelmet az éppen most zajló 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen nevű kezdeményezés. A Keret Koalíció hangsúlyozza a Damu-ügy aggasztó fejleményei kapcsán a szabályozás felülvizsgálatát.
A szexuális erőszak áldozatai számára segítséget nyújtó Keret Koalíció („Koalíció a szexuális Erőszak Ellen a Túlélőkért”) – amely 2010-ben alakult meg magyarországi civil jogvédő szervezetekből: Amnesty International Magyarország, MONA Alapítvány, NANE Egyesület, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, PATENT Egyesület – megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy a Fővárosi Bíróság szabadlábra helyezte Damu Roland sorozatszínészt.
Damut 2010. november 18-án volt barátnője ellen elkövetett súlyos testi sértés kísérlete és erőszakos közösülés bűntette miatt állították elő, vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba. Tíz nap elteltével azonban a Fővárosi Bíróság elfogadta Damu ügyvédjének fellebbezését, amelynek érvelése szerint a gyanúsítottnak nincs lehetősége meghiúsítani az eljárást. Mindeközben a nyomozás folytatódik tovább.
A témával, azaz a partnerkapcsolati erőszakkal foglalkozó szervezetekként felelőtlennek és cinikusnak ítéljük a Fővárosi Bíróság döntését. A bántalmazó előzetes fogva tartásának megszüntetése súlyos fenyegetést jelent nemcsak az eljárás lefolytatásának menetére, de a sértett biztonságára nézve különösen. A párkapcsolati erőszak természetéből adódó sajátossága, hogy az elkövetők jogosnak érzik a partnerükkel szemben elkövetett tetteiket: nem tudunk egyetlen olyan esetről sem, amikor a bántalmazó a rendőri intézkedést követően ne vallotta volna magát ártatlannak. Ezért az a sokat hangoztatott tény, hogy a színész tagadja a vádakat, és poligráfos vizsgálatot kér magára, az ügy elbírálása szempontjából nem bír jelentőséggel. Jelen esetben a terhelt bizonyítottan erőszakos, nőbántalmazó előélete legalább annyira valószínűsíti a mostani bűncselekmények elkövetését, mint a sértetten lévő külsérelmi nyomok. Ugyanakkor, az orvosszakértői vizsgálat megállapítása, amely szerint a sértett nemi szervén nem látszik durva erőszakra utaló nyom, nem bizonyítja a szexuális erőszak meg nem történtét, mivel a szexuális erőszak az esetek döntő többségében nem okoz elváltozást a nemi szerven. Az ENSZ CEDAW Bizottsága – amelynek egyik feladata a nők elleni diszkrimináció minden formájának megszüntetését célzó kormányzati erőfeszítések ellenőrzése – több ízben felszólította már Magyarországot, hogy a szexuális erőszak büntetőjogi meghatározása ne a fizikai erőszak alkalmazásán, hanem a sértett részéről a beleegyezés hiányán alapuljon. Emlékeztetünk arra is, hogy a nemzetközi egyezmények alapján a magyar államnak kötelessége a nők elleni erőszak minden formájával szembeni hatékony és szakszerű fellépés, amelynek két fő pillére az elkövetők felelősségre vonása és az áldozatok biztonságának és védelmének biztosítása. Felkérjük a Legfelsőbb Bíróságot, hogy tegye közzé azokat a szakmai szabályokat, melyek általánosságban, és különösen a nők elleni erőszak eseteire nézve, iránymutatást adnak az eljáró bíróságok számára az előzetes letartóztatással kapcsolatos döntések meghozatalához.
Aggasztó jelképes üzenetet hordoz, hogy a Damu-ügy legutóbbi fejleményére éppen a „16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen” idején került sor: a november 25. és december 10. közötti időszak a nők elleni erőszak jelenségére való évenkénti figyelemfelkeltő rendezvények ideje a világ számos országában, így Magyarországon is.