Mosolyogni kell, és engedni hogy perverz módon megbasszanak

arab_oromlany_dubajozo_kurvaA dubajozással kapcsolatos cikkeken felbátorodva, elhatároztam, hogy megosztom életem rövid történetét, melyben elmesélem saját utamat Dubajig. Azt, hogy a történet szomorú, tipikus, esetleg elítélendő mindenki döntse el maga.
Úgy döntöttem, rászánom magamat és leírom az estemet, amikor Dubaiban jártam, még hét évvel ezelőtt. A történetem talán segítségére lehetek azoknak a mai fiatal lányoknak, akik manapság hasonlóban gondolkodnak.
Nagyon korán érő lány voltam, és ez még egy nagy adag engedetlenséggel párosult. Amit a szüleim tanácsoltak, vagy tiltottak, annak mindig ellenkezőjét tettem. Mindent hamar meg akartam tapasztalni és addig nem nyugodtam, amíg ez meg nem történt. Sajnos meg is lett az eredménye. Tizenhárom évesen elvesztettem szüzességem, majd nyakra-főre cserélgettem. Fiuk körében nagyon népszerű voltam, gyakran is cserélgettem őket. Sajnos a lányok nem szerettek, irigyek voltak a külalakomra. Nem tagadom, tényleg nagyon jó testi adottságokkal rendelkezem. De ettől függetlenül szükségem lett volna egy barátnőre, akivel igazán tudok beszélgetni. A fiuknak csak egy dologra kellettem: a szexre. Míg teherbe nem estem, a szüleimnek nem mertem elmondani, akkor derült ki a dolog, amikor már látszott a hasamon. Sajnos nem tudom, hogy kilehet az apja, mert tényleg visszagondolva úgy éltem akkoriban, mint egy prostituált, kivéve, hogy nem kaptam pénzt a szexért.
A szüleim szerencsére kitartottak mellettem. A mai napig nem tudom meghálálni nekik eléggé azt a sok szeretet, amit adtak. Viszont tudtam, hogy egy gyerek nagy felelősség, és az eltartásához nagyon sok pénz kell. Ott hagytam a gímit, és miután megszültem a lányomat, munkát kerestem.
Korábban már megismerkedtem egy sráccal, akinek mondtam, hogy sok pénzre lenne szükségem. Ő mesélt először nekem Dubairól. Előtte nem is tudtam, hogy létezik ilyen hely, és hogy lányokat szállítanak ki gazdag arab uraknak. Megegyeztem vele, hogy ha egy hónapra kimegyek, annyi pénzt fognak nekem adni, amiből, tudok venni magamnak egy lakást, és a gyerekemet is el fogom tudni tartani egy jó darabig.
Szóval felültem a repülőgépre, és kimentem Dubaiba. Amikor megérkeztem nem hittem a szememnek. Mesélték, hogy nagyon nagy ott a jólét, de ezt nem gondoltam, volna, hogy ilyen mesés környezetben élnek emberek. Persze csak azok, akik ide születnek. Mindenki más csak csicska a szemükben, de én ezt akkoriban még nem tudtam.
A repülőtéren már várt egy közvetítő, aki autóba ültetett, és elvitt egy palotába, vagy villába nem is tudom, hogy minek nevezik ezeket. Mindeneste a panelházhoz képest, amiben éltem annak idején az tényleg egy kastélynak számított. Eleinte nagyon boldog voltam, királynőként bántak velem. Rajtam kívül voltak ott más európai lányok is, akikkel angolul tudtam beszélni. Amikor ugye kimentem nem tudtam túl sokat erről a helyről, viszont ekkor ezek a lányok nagyon sok meghökkentő történetet mondtak. Eleinte nem akartam elhinni egyet sem. Szóval nem is foglalkoztam velük.
Minden reggel a személyzet valamely tagja ismertette az aznapi programot. Azt mondták, hogy minden lánynak, egy-egy úrnak, kell a rendelkezésére kell állnia, és teljesíteni minden szexuális kívánságát. Azt mondhatom, én szerencsések közé tartozom, mert a lehetőségekhez képest egy kedves, megértő arabhoz kerültem. Igazán érdeklődött irántam. Életemben először éreztem azt, hogy törődik velem egy férfi. Több napot töltöttünk együtt. Volt olyan éjszaka, hogy mikor a lányokkal nyugovóra tértünk, bejött értem a szobába kiszöktetet, és egy dzsippel ki hajtottunk a sivatagba, ahol utána szeretkeztünk. Ezen az éjszakán azt mondta, hogy bármit megtenne, hogy a felesége lehessek, és egész életemre ellátni mindennel. Igazságszerint azon az éjszakán úgy érzetem, hogy ez minden vágyam. Ma már látom, hogy szörnyen naív voltam, de akkor ez mind csodálatos volt.
Majd az egyik nap, új arab úrhoz osztottak be. Mai napig nem tudom mért. De ez maga volt a pokol, még most is elszorul a torkom, ha visszaemlékezem. A mikor bemutattak neki, nagyon szótlan volt, egy darabig némán ültünk egymással szembe, ő valamilyen szivart szívott, vagy nem is tudom mit. aztán intett hogy kövessem egy sötét szobába mentünk. Közben felkészültem a legrosszabbra, mert tudtam, h ő más lesz, egyszer csak megfordult, pofon vágott, majd hassal az ágyra lökött, mai napig hallom, a fülemben a ruha szakadását, ahogy tépte le rólam. Aztán egyszer csak hátulról belém hatolt, életemben nem volt dolgom ekkora pénisszel, iszonyatos volt. Hihetetlen fájdalmas volt. Végig küszködnöm kellett, hogy ne sírjak, mert mikor oda mentem, az első az volt, hogy közölték, akármi történik, mindig mosolyogni kell, és tilos sírni, mert akin ezt észreveszik az büntetést, kap, amiről ne akarjuk megtudni, hogy az milyen lehet.
Miután visszamentem a szobámba, már kiengedhettem a könnyeimet. Egy másik lány látta ezt, sejtett, hogy mi történt, azt mondta hogy ezen mindenki átesik. És adott valami szert, valamilyen drog lehetett, amitől elkábulok egy kicsit és enyhíti a fájdalmat, de más ezt nem veszi észre. Kiderült, hogy az ilyet csomó lány használja. Azt mondta minden aktus előtt vegyek be belőle. A lányok csakis ilyenekkel bírják túlélni ezt az egész procedúrát. De erről ne beszéljek másnak, mert nem juthat az urak tudomására. Azt is mondta, hogy szeretik látni a férfijak, ha fájdalmat okoznak egy nőnek szex közben, szóval ezután tettetnem kell majd, a fájdalmat, hogy ne vegyék észre, hogy ilyet használok. Mosolyogj és szenvedj! Mindezt együtt. Ez volt az irányelv. (Forrás: Arabluxus blog)
Szóval az egy hónap utolsó egy két hete kínkeservesen telt el, de túléltem. A közvetítőmnek igaza, volt nagyon sok pénzt kaptam, de még ma se tudom, hogy megérte. Tizennyolc voltam mikor kimentem, és azt mondhatom, ideje korán felnőttem. Utána befejeztem estin a gímit, és egyetemre jelentkeztem. Közben megtaláltam a szerelmet is, és hozzámentem a mostani férjemhez, aki igazi apaként bánik a lányommal, őneki a mai napig nem mondtam el ezt az egészet. Ezért is írtam ide, mert úgy éreztem ,hogy ő előtte talán egy egész életen át kell titkolom a múltamat, de talán mások tanulnak a példámból, és így én is könnyíteni tudok a lelkemen. A következő történetet itt olvashatod el.