Mohamed próféta azt mondta, hogy az evilági életben három dolgot szeretett, az egyik az imádság, a másik a jó illatok, a harmadik pedig a házasélet. Az iszlám egészen másképp áll a szexualitáshoz, mint a kereszténység.
A férfi legfontosabb feladata a család eltartása. Köteles biztosítani a lakhatást, ha több felesége van, akkor ez mindegyik feleség számára külön háztartást jelent a mai világban. Meg kell oldania a ruházkodást, étkezést… Van egyfajta ellátási minimum, amit meg kell teremtenie, és csak utána költhet önmagára. Ha a másik oldalt nézzük, a feleség, ha van saját vagyona, vagy keresete, akkor arra költi, amire akarja. A magyar jog szerint a házasságban vagyonközösség van, az iszlám jog ezt nem ismeri: a férfinek nincs joga a nő vagyonához hozzányúlni.
– Mi a helyzet a szexszel?
– Mohamed próféta azt mondta, hogy az evilági életben három dolgot szeretett, az egyik az imádság, a másik a jó illatok, a harmadik pedig a házasélet. Az iszlám egészen másképp áll a szexualitáshoz, mint a kereszténység. A házasélet az emberi létezés egyik legjobb, legörömtelibb, legélvezhetőbb és legfontosabb élménye, hiszen maga a Próféta is így vallott erről. Vannak helyzetek, amikor szinte előírás-szerű a nemi kapcsolat. Ide tartoznak a Ramadán időszakának estéi, hiszen ebben az időszakban nappal nem lehet enni-inni, és házaséletet élni. Este, hogy a test és a lélek is felüdüljön, ajánlott a házasélet.
A muszlim nőből nem sokat láthat a kívülálló…
– A Korán két helyen is előírja a szeméremtest eltakarását: nem otthon, és nem szűk családi körben ezt a területet mindenképpen fedni kell. A férfiaknál ez a köldöktől a térdig tart. A nőknél a szeméremtest – arabul aura – sokkal nagyobb felület: a lábfej, a kézfej és az arc kivételével bele tartozik minden. Szaúd-Arábiában és ahol a szélsőséges iskolák uralkodnak, ott az arcot is el kell fedni, sőt ezek az emberek azt gondolják, hogy a nők hangja is a szemérméhez tartozik. Eszerint a nők nem is beszélhetnek idegenek előtt. De ez a szélsőségek közé tartozik.
Az iszlám jog, a saría ugyan elvben lehetővé teszi, hogy a férfi négy törvényes feleséget tartson, illetve férfiként közeledjen a házában élő rabnőkhöz, ám ennek anyagi és fizikai terheit gyakorlatilag alig valaki tudja vállalni. A közel-keleti poligámia jószerivel éppen olyan fikció, mint a nyugati monogámia.
Az iszlám világban élő családok zöme monogám, illetve csak akkor egészül ki második feleséggel, ha az első inkább lenne nagymama, mint asszony. Kivételt ez alól jószerivel csak a gazdag, Öböl menti olajországok képeznek, ahol ma is divat két, egy fehér és egy fekete, feleség tartása.
Maga az iszlám elviekben csak a heteroszexuális, házastársi kapcsolatokat ismeri el szabályosnak, a gyakorlatban azonban ez alól jócskán van kibúvó. Az Öböl-országokban, de általában az arab világban meglehetősen gyakori a homoszexualitás, amit az iszlám világban Lót bűnének tartanak. Megnősülni elvben könnyű, s kötelező is, ha valakit nem jegyeztek el gyerekkorában, a gyakorlatban hihetetlenül nehéz társat találnia. A menyasszonyváltság és a lakodalom költségei ugyanis magyar pénzben milliókban mérhetők, s ezt a legtöbb iszlám országban a mai napig be is vasalják; de ha a menyasszonyváltságot meg is ússza valaki, a két-háromszáz fős lakodalmat nem kerülheti ki semmiképpen.
[Zita] Halálra szexelte a férje a 13 éves lányt – Arab amatőr csajok pornóznak
arab
Arab amatőr csajok pornóznak
[Xxx] Amateur arab sluts. Arab amatőr csajok pornóznak! Szerelem az iszlám titokzatos világa szerint!
Bódi Sylvi micsoda szemek
Az eredeti videót törtölték a Yoputube-ról. Minden celeb kurva erkölcsös akar lenni egyszeriben. További Bódi Sylvi témák: Bódi Sylvi prosti volt dubaiban – Bódi Szilvinek volt arab barátja – Mellei és popsija – Bódi Silvy újra pinát villantott – Bódi Sylvi és Pantinchin Edina meztelenkednek
[Babes – Videók]
Nyócker! Pénz, pénz, pina. Ez az élet regulája…
Cigányok, kurvák és időutazás a legújabb magyar rajzfilmben, ami biztosan tetszene Eric Cartmannek, bár csak néhányszor hangzik el benne, hogy pöcs. A Rákóczi tér a négyes-hatos villamosból szemlélve békés tájnak tűnik: az újságárus bódéja előtt nincs szögesdrótakadály, és a sarki görög fűszeres se alkalmaz automata fegyverrel felszerelt biztonsági őröket, hogy távol tartsa a söpredéket. A magyar társadalmi problémákat feltárni igyekvő rögvalóságfilmekből, meg persze Ganxsta Zolee munkássága alapján azonban tudjuk, hogy ez csak a látszat.
A gettó erre szült
A művészfilmek szerint a Józsefvárosban az élet fekete-fehér, ráadásul alulexponált, a málló homlokzatú házak előtt kurvák sétálnak a középosztály Suzuki Swiftjeire várva, a füstös kocsmákban meg régi cimborák késelik egymást a sörszagú pultba kapaszkodva.
A szókimondó magyar gettórap tovább árnyalja a képet, amennyiben roma vajdákkal hinti tele a teret, akik milliókat dominóznak el a betonpadokon, miközben kurváikat a kapualjban korrupt rendőrök szopatják grátisz. A Józsefváros egyszerűen mitikus hely lett, a magyar gettó, itt Kalasnyikovval érnek véget a viták, és ezen még az sem változtat, hogy azóta a kurvák többnyire már mind a külvárosba költöztek, a térfigyelő rendszer pedig véget vetett az agresszív dominózásnak. A művészkedő nyomorábrázolás és a műmájer gettóóbégatás után most végre itt a Nyócker, egy rajzfilm, ami nem veszi komolyan se a Józsefvárost, se saját magát. Az új egész estés, szélesvásznú magyar animációs filmben az orgazdaságból tengődő Lakatos család és a kurvákat futtató Csorba klán áll egymással szemben, de van itt roma Rómeó és pitbullt sétáltató Júlia, nem is beszélve a gyrosárusnál rejtőzködő Bin Ladenről, a kurvának sminkelt orosz kémről és az egész multikulturális körmenetről.
Cartman szeretné
A Nyócker, bármennyire tiltakozzanak is az alkotók, a South Park mocskos szájú gyerekcsapatát utánozza, a digitális technikával újraépített Józsefváros is pont ugyanolyan jellegzetesen sűríti magába az összes társadalmi taplóságot, mint az amerikai rajzfilmsorozat kisvárosa a korlátolt középosztály minden idiotizmusát, a fajgyűlölettől kezdve a kínos politikai korrektségig.
Ugyan a poénok nem szólnak akkorát, mintha Cartman mondaná őket, nem érezzük a késztetést, hogy azonnal szólnunk kéne a mozigépésznek, tekerje vissza a szalagot, hogy leírhassuk a csattanót, de azért végig lehet nevetni a film másfél óráját.
Legyen ráadásul bármennyire is őrült az ötlet, hogy a szereplők visszautaznak a múltba, hogy pár ezer mamut leölése árán olajmezővé változtassák a nyolcadik kerületet, és olajfúrótornyokkal díszítsék fel a Kálvária teret, azért ez közel sem olyan őrült, mint teszem azt, Szaddám Huszein és a Sátán homoszexuális románca. Ennek ellenére számos erénye van a Nyócker forgatókönyvének, például ez az első rajzfilm, amiben elhangzik, hogy „nyeli a gecit”, de ezenkívül is sok olyan történetszálat, poént vállaltak fel az alkotók, amitől a legtöbb kötött garbós magyar rendező a haját tépné, és Tarkovszkij nevét ismételgetné hisztérikus önkívületben.
PC-vel a csúcsra
Ráadásul a történet bukkanóit hamar elfeledteti a film különleges képi világa. A Nyóckerben háromdimenziós digitális térben mozognak a kétdimenziós karakterek, ráadásul valódi színészek arcát montírozták rájuk. A South Park minimalista látványvilágát messze túlszárnyaló képkockák közé egy adag vizuális poént is csempésztek az alkotók, így például a politikusokat elverő romák a kétdimenziós papírlaplétezésből hirtelen kilépnek a térbe, hogy pár Mátrix-rúgással elintézzék a miniszterelnököt, a polgármestert és az összes testőrt is.
Az alkotók szerencsére tudták, hogy mit lehet kihozni pár tucat személyi számítógépből, nem akarták lenyomni a Shrek2 képi világát, inkább ötletekkel pótolták a hardver hiányosságait. Összességében nézhető, sőt szórakoztató film a Nyócker, ami ugyan néhol döccen egyet-egyet, de így is többet mond a Rákóczi térről és az egész multikulturális nyomorról, mint a legtöbb fekete-fehér művészfilm, amikben atlétatrikós színészek hosszú snittekben abált szalonnát esznek egy lerobbant konyha félhomályában.