A problémám megkeseríti az életem! Egy 12 nm-es irodában dolgozom a főnökömmel (több mint egy éve) aki azt mondta szerelmes belém, és mindenáron azt akarja, hogy legyek a barátnője, persze titokban, mert felesége, családja van. A főnök 51, és 22 éves vagyok! Azt mondja, anyagilag támogatna, hiába mondom, hogy nekem van párkapcsolatom, nem kell támogatnia, és nem akarok tőle semmit, de nap mint nap felhozza, és én kénytelen vagyok minden alkalommal elmondani, hogy nem akarok a barátnője lenni, ekkor feldühödik, azt mondja ki vagyok rúgva, üvöltözik, már azt is mondta, hogy takarodjak haza, ha nem leszek a barátnője.
Órákig mondogatja, hogy mennyi mindent kaphatnék tőle, mert neki sok pénze van, szerinte ez minden munkahelyen így működik. Még alsóneműt is kért tőlem, megpróbál hozzám érni, megfogni a kezem, a derekam, mindig visszautasítom, de nem is értem, hogy nem tűnik fel neki, hogy undorodom tőle. Uralkodni próbál rajtam, és meggyőzni, hogy nem való hozzám a párom, pedig nem is ismeri. Az állandó vitatkozások közben nekem irányítanom kell a cégét, enélkül is nagy teher és felelősség van a vállamon.
Szeretnék megszabadulni ettől a munkahelytől, de amíg nem találok másik állást, kénytelen vagyok elviselni gyomorideggel, undorral. Sok ilyen vitatkozást rögzítettem a telefonomon, többek közt azt is, amikor azzal fenyeget, hogy ha elmegyek másik céghez dolgozni, rosszakat fog rólam mondani… Ettől nagyon félek. Legszívesebben elfelejteném az egészet, ha végre találnék másik munkát, de most már ettől is rettegnem kell, mert úgy érzem ez az ember nem teljesen normális, és nem fog békén hagyni, ha új állásom lesz. Nem tudom mit csináljak….
beosztott
Fiatal, jó alakú, mindenre nyitott nő, a főnökkel kúrni kell!
A személyi asszisztenst szexre is kereső férfitól még nem kaptam emailt, de gyorsan reagált egy másik hirdető, aki üzletvezetőt keres szexuális szolgáltatással. Elküldte az egyik jelentkezővel folytatott levelezését. A hirdetése:
Csinos, fitatal jó alakú mindenre nyitott üzletvezetőt keresek pesti színvonalas presszóba. Nagy forgalom, terasz, fiatalok, jó kollektíva, 2 pultos 4 felszolgáló (egy műszakban 3 fő), + takarítónő. Fizetés 200.000 Ft + Jutalék. Kérem olvassa el a hirdetést, ne csak elküldje az önéletrajzát! Itt a jelige: A főnökkel minden tekintetben jóban kell lenni!
Egy jelentkező: 176 cm magas vagyok, 62 kg, 30 éves, sose néztek 25-nél többnek, évekig dolgoztam a vendéglátásban, mint pultos, voltam személyi asszisztens évekig Magyarország vezető diákmunkaerő cégének egy vezető beosztású alkalmazottja mellett és az önértékelésem tökéletesen rendben van, ami a külsőmet és a tapasztalataimat illeti. Tehát nem ezért szívtam fel magamat, mert sose értem el semmit sem, hanem azért, mert süt a hirdetésből, hogy nem a felettes jobb kezét keresitek, hanem valakit, aki pont elég szép, dekoratív és adott esetben bevállalós ahhoz, hogy a főnök ágyasa is legyen. Nekem ment az, amit elértem anélkül is, hogy ezekhez a dolgokhoz le kell süllyedjek. Egyedül a pultosokat és felszolgálókat sajnálom, akik majd ennek az üzletvezetőnek az új “alattvalói” lesznek és hűséggel kell szolgálják azon érdekeket, amik az ő zsebét fogják duzzasztani… A teljes cikk a Szexpláza.hu Tagi szexhírek oldalon itt olvasható
Megdugtam a főnöknőmet – szextörténet
Nagyon sokat fantáziát róla, százsszor elképzelte, hogy nincs bugyi a szoknyája alatt. Most pedig felült az íróasztalra:
– Most pedig azt fogod csinálni, amit mondok.
– Igenis, főnökasszony… – suttogta Péter. Végignézett a nőn. Fehér, vékony selyeming, fekete miniszoknya…. Az ing alatt egy szexi csipke melltartó… Érezte, ahogy a nadrágját feszíteni kezdi szerszáma.
– Gyere, és kényeztess – zihálta, miközben formás melleit simogatva nézett Petire.
A fiúnak sem kellett kétszer mondani, leguggolt a főnöknője elé, fejét a nő combjai közé fúrta, és csókolgatni, nyalogatni kezdte követelőző főnöknőjének combjait… A teljes történet a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható
Fiatal, jó alakú, mindenre nyitott nő, a főnökkel jóba kell lenni!
A személyi asszisztenst szexre is kereső férfitól még nem kaptam emailt, de gyorsan reagált egy másik hirdető, aki üzletvezetőt keres szexuális szolgáltatással. Elküldte az egyik jelentkezővel folytatott levelezését. A hirdetése:
Csinos, fitatal jó alakú mindenre nyitott üzletvezetőt keresek pesti színvonalas presszóba. Nagy forgalom, terasz, fiatalok, jó kollektíva, 2 pultos 4 felszolgáló (egy műszakban 3 fő), + takarítónő. Fizetés 200.000 Ft + Jutalék. Kérem olvassa el a hirdetést, ne csak elküldje az önéletrajzát! Itt a jelige: A főnökkel minden tekintetben jóban kell lenni!
Egy jelentkező: 176 cm magas vagyok, 62 kg, 30 éves, sose néztek 25-nél többnek, évekig dolgoztam a vendéglátásban, mint pultos, voltam személyi asszisztens évekig Magyarország vezető diákmunkaerő cégének egy vezető beosztású alkalmazottja mellett és az önértékelésem tökéletesen rendben van, ami a külsőmet és a tapasztalataimat illeti. Tehát nem ezért szívtam fel magamat, mert sose értem el semmit sem, hanem azért, mert süt a hirdetésből, hogy nem a felettes jobb kezét keresitek, hanem valakit, aki pont elég szép, dekoratív és adott esetben bevállalós ahhoz, hogy a főnök ágyasa is legyen. Nekem ment az, amit elértem anélkül is, hogy ezekhez a dolgokhoz le kell süllyedjek. Egyedül a pultosokat és felszolgálókat sajnálom, akik majd ennek az üzletvezetőnek az új “alattvalói” lesznek és hűséggel kell szolgálják azon érdekeket, amik az ő zsebét fogják duzzasztani… A teljes cikk a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható
Munkahelyi pina
„Már megint szanaszét minden papír, munka a munka hátán, megőrülök! Nem leszek kész sosem a tudósításokkal.” Ezek a meglehetősen pesszimista gondolataim voltak, ahogy beléptem az irodám ajtaján reggel hétkor. Az egyik híres napilap szerkesztőségében dolgozom, mint sportújságíró. A foci az én világom! Kommentárokat, tudósításokat írok, sőt még intervjúkat is készítek, de azt ritkán. Unalmasnak indult a nap. Meleg is volt, fáradt is voltam, egyszóval semmihez sem volt nagyon kedvem. A barátnőmet vártam.
Tegnap szállt fel a gépe Miami-ból, szóval délre már elméletileg otthon kellene lennie. A főnökkel megbeszéltem, hogy engedjen el a munkáról, szóval egy fél szabad napra volt szükségem. A számításaimat azonban keresztül vágták.
A barátnőm 19 éves, gyönyörű nő. Külsőre ártatlannak tűnik, de ha valaki igazán ismeri, akkor tudja, hogy ez nem igaz. Kedves, barátságos, humoros és nagyon makacs, önfejű. Pont ezt szeretem benne. Mindig mindent megkap, amit akar. Viszont az egyik legjobb tulajdonsága talán az, hogy eszméletlenül szexéhes, mondhatni, hogy nimfomániás.
Semmi sem elég neki! Olyan, mintha egy pornószínésznővel élnék együtt. Az én pornószínésznőmmel. Előbb feltudnám sorolni azokat a napokat, amikor nem térdel le elém és szopja a farkam. Szokása, hogy otthon vár a vacsorával és mikor leülök enni, bebújik az asztal alá és játszik az ékességemmel. Alig tudom olyankor nyelni a falatokat. Azután mindig egy óriási kefélés a vége a dolognak, a konyhaasztal az egyik kedvenc helyszínünk. Imádom ezt a nőt! Gyönyörű rozsdászöld szemei, barna, hosszú, hullámos haja, az ajkai, a teste, egyszerűen számomra ő a tökéletes nő.
Ott hagytam abba, hogy keresztülvágták a számításaimat. Aki erre képes volt, az pont a drágám. Alice ugyanis hamarabb ideért, mint ahogy számítottam.
10 óra, kopogás az ajtón és rögtön besurran a kedvesem. Valószínűleg leeshetett az állam, mert elnevette magát.
– Szia édes! – köszönt és egy édes csókot is kaptam.
– Helló Baby, hogyhogy ilyen hamar megérkeztél? Én csak délre vártalak.
– Oh, nem számoltad az időeltolódást. Hiányoztál!-
– Áh, igen. Te is nekem, milyen volt?
Mesélj, addig tartok egy kis szünetet.
– Nem mesélni jöttem. Nincs rajtam bugyi szivem – súgta a fülembe kacéran és megpuszilta a nyakam. A szemeim elkerekedtek.
– De most nem mehetek innen ki.
– Nem is kértem – felült az asztalra, és széttette előttem a lábait. Valóban nem volt rajta bugyi és a puncija nedves és dagadt volt. Elvesztettem a fejem, azonnal tudtam mit akar. Fátyolos tekintetével nézett rám és várta, hogy mit lépek. Végigsimítottam azon a szép kis virágon, megremegett.
Puszilgatni kezdtem, egyre szaporábban lélegzett. Mélyen belenyaltam kelyhébe, az ismert íz az őrületbe kergetett.
– Ahhh, még, nyalj ki drágám – nyögött és csak nyomta az arcomba a punciját. Gyors tempóban kezdtem el lefetyelni és egyik ujjam becsúsztattam nyílásába.
– Unggghhh. Ez aaaz! – éreztem, hogy mindjárt elélvez.
A nagy nyalakodásból arra eszméltem fel, hogy valaki kopogtatott az ajtón, és abban a pillanatban be is lépett Mad, a főnököm. Elkerekedett szemekkel nézett ránk, azt hittem azon nyomban kidob mindkettőnket.
Drágám próbálta összeszedni magát, ráncigálta le a dereka fölé felcsúszott ruháját, ekkor azonban megszólalt Mad:
– Folytasd Mike! – jött a meglepő „utasítás”. Köpni, nyelni nem tudtam, Alice is zavarban volt nagyon.
– Mondom, folytasd! – utasított mégegyszer. Nem tehettem mást, folytattam, ahol abbahagytam. Alice pedig nem tudott magán uralkodni, és pár pillanat múlva elélvezett. Amikor felnéztem azt láttam, hogy Mad az asztal mellett áll és a barátnőm kezét ráteszi a nadrágjából kiálló farkára.
Alice kérdően rámnézett én pedig bólintottam. Nem mertem ellent mondani a főnökömnek. Verni kezdte az arca előtt lévő faszt, én pedig újra lefetyelni kezdtem édes kelyhét. A következő pillanatban, amikor felnéztem, Mad már tolta be a farkát Alice szájába.
– Szopjad! – parancsolt rá. Nem bírtam tovább, kivettem a nadrágomból akkora már rég álló ékességem és egy mozdulattal behatoltam kedvesem puncijába. Hatalmasat nyögött. Őrülten felvoltam izgulva, mindamellett, hogy a tudat és a látvány, hogy a főnököm a barátnőmet szájba bassza, kissé morbid volt.
Vadul dugni kezdtem Alice nedves nyílását. Mad pár pillanattal később hörögni kezdett és Alice szájába és arcára élvezett. Szivem is közel volt már, így még erősebben kezdtem el dugni.
– Elélvezek! – kiáltotta és abban a pillanatban jött a megszokott szorítás. Nem bírtam tovább, telelőttem a punciját. Kellett egy kis idő, mire lenyugodtunk.
– Úgy látom, a barátnőd nagyon szereti a faszt – vigyorgott a főnököm. Nem tudtam mit válaszolni, végül Alice segített rajtam.
– Sajnálom, de nem bírtam magammal.
Ez nagyon kellett.
– Megbocsájtom. Dolgozol valahol?-
– Nem, még nem találtam munkát, amit össze lehet hozni az egyetemmel is.
– Fel vagy véve! Mike, remélem nincs kifogásod ellene.
– Öh, nincs – válaszoltam. Valójában volt, mert tudtam, hogy Alice szájában fog járni mindennap a farka. Viszont azt is tudtam, hogy neki ez nem fog semmit sem jelenteni. Ezen a napon összekötöttük a kellemeset a hasznossal: volt egy véletlen, vad hármasban részünk és ennek a véletlennek a segítségével Alice nem szorult rá többé a szülei pénzére az egyetemet illetően.
Megpróbálta leszedni a ruhámat
A főnököm alapjában véve jó fej, egy álom főnök, engedékeny, nagyvonalú, jókat lehet vele bulizni, tényleg a tökéletes főnök, minden beosztottja nagyon kedveli. Szeretem a munkahelyem, nagyon jó itt dolgozni, a munka is érdekes és a munkatársak is nagyon jó fejek.
Volt egy céges buli más városban, nem ahol lakunk, szóval egy szállodában aludt a társaság. Éjfél körül elfáradtam, fel akartam menni a szobámba, a főnök utánam jött, azt hittem, ő is megy a saját szobájába, de nem.
Velem jött, mintha misem lenne természetesebb, belépett a szobámba, először azt hittem, valami bizalmas cégügyet akar velem megbeszélni, de egy pillanat alatt nekem esett. Ölelgetett, megpróbálta leszedni a ruhámat és annyit mondott ne tiltakozzak, mert persze rögtön vissza akartam utasítani!
Nagyon kellemetlen helyzet volt. Én csak annyit bírtam mondani, hogy „nem, nem, nem akarom!” Próbáltam leszedni magamról, de nem bírtam vele. Mindig csak azt mondta, nekem akar jót, ne tiltakozzak.
Szerencsére olyan részeg volt, hogy végül eldőlt az ágyamon és elaludt. De másnap, amikor kijózanodott, közölte velem, hogy legközelebb nem fog elaludni, és nem úszom meg.
Kirúgták a csajt, mert nem dugott a főnökkel
A vidéki város Munkaügyi Bíróságára havonta átlagosan 66 ügy érkezik. A bíróság elnöke nyilatkozza a kérdésre: a gazdasági válság hatására megnőtt-e a perek száma? A válság hatása közvetlenül nem tükröződik, ezt igazolják a statisztikák. Az viszont tény, hogy a válság hatása miatt is egyre bonyolultabb, elnehezült a munkaügyi jogviták jogi megítélése.
Az elbocsátások, leépítések mennyire jogszerűek?
– Vannak típushibák. Például a munkáltatók előszeretettel ajánlják fel a munkavállalónak a közös megegyezéssel való munkaviszony-megszüntetést. Egyszerű, gyors mód, de nem mindig szolgálja a munkavállaló érdekét, hiszen nem jár felmondási idő, sem végkielégítés, csupán a munkaviszony megszűnéséig az időarányos szabadságának megváltására kerülhet sor. A munkáltató sokszor nem foglalja írásba a közös megegyezést, a dolgozóval nem íratja alá.
A munkavállaló megalapozottan perelhet, 2-12 hónapig terjedő átlagkeresetnek megfelelő díjazást is igényelhet. Gyakoriak a munkabérrel kapcsolatos perek is. A munkavállalók nagy többsége akkor indít ilyen pert, amikor már a munkaviszonyuk megszűnt, akkor viszont 3 évre visszamenőleg követelik az elmaradt díjazást a túlmunkától kezdve a különböző pótlékokig.
A munkavállaló kötelezettsége bizonyítani: a munkáltató nem fizette meg. Gyakori hiba még az is, hogy a munkáltatók a gazdasági nehézségek miatt fizetés nélküli szabadságra küldik a dolgozót, így próbálják törvénytelenül kijátszani az állásidőt, az erre járó díjazást. Pedig fizetés nélküli szabadságra a munkavállaló nem küldhető.
Majdnem 30 éve bíró, 20 éve munkaügyi bíró. Mit tapasztal, mernek-e perelni a dolgozók?
– Érthetően mindenki szeretné megőrizni a munkahelyét. Az esetek nagy többségében akkor perel a dolgozó, ha már felmondtak neki.
Az ítéletek vajon a munkavállalók, vagy a munkáltatók javára dőlnek-e el inkább?
– Ilyen statisztikánk nincs, de talán fele-fele az arány. A munkánkról elmondható: a döntések ellen kevés a fellebbezés, a megfellebbezett ügyek túlnyomórészt helybenhagyással zárulnak.
Csinos fiatal hölgy, korosodó főnök. A hölgy visszautasította főnöke szexuális közeledését, átszervezés ürügyén lapátra került. Perelt, nyert, néhány millióval lett gazdagabb. A történetet egy másik bíró meséli, őt munkajogi ügyekben sokan keresik fel.
Tapasztalatom szerint az átszervezés és létszámcsökkentés időnként bűvös lepel, mert ápol és eltakar. Többször előfordul, hogy a főnök ezzel az eszközzel élve próbál megszabadulni potenciális vetélytársaitól, vagy azoktól, akik huzamosan betegek, vagy gyermekük miatt túl sokat hiányoznak. Alapvető munkajogi szabály: a munkáltatói jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni, a joggal való visszaélés tilos. Ha a munkavállaló bizonyítani tudja, hogy a valós ok nem a munkáltató által hivatkozott átszervezés vagy létszámcsökkentés, a látszólag támadhatatlan felmondási ok ellen is sikerrel indíthat pert.
Munkáltatói jogok gyakorlása: milyen anomáliák jellemzőek?
Különösen a kisebb cégek nem ismerik a munkajogi szabályokat, esetenként szándékosan megkerülik azok alkalmazását, törvényen kívül helyezik magukat. A munkáltatói jogkör gyakorlása felkészültséget és szakértelmet igényel. Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók nincsenek tisztában például azzal, ha egy korábbi cégből átkerült dolgozó ugyanazt a tevékenységet folytatja tovább, munkáltatói jogutódlásról beszélünk, tehát a korábbi cégnél eltöltött idő, például a felmondási idő, végkielégítés mértékénél jogszerző időnek számít.
Milyen tanácsokat a dolgozóknak?
Először is: ne szégyelljék, ha valamit nem tudnak. A jog világa bonyolult. Ezért munkaügyi problémáikkal, sérelmeikkel forduljanak szakemberhez. Sokan meglepődnek már azon, milyen lehetőségeik vannak. Ne várják meg munkaviszonyuk megszüntetését, már az első fenyegető jelzésnél keressenek fel ügyvédet, munkajogászt, sokkal könnyebb védekezniük. Végül még annyit: szakmailag felkészült, igényes a Munkaügyi Bíróság, de az téveszme, hogy munkavállaló-barát. A bíró a jogszabályokat alkalmazza, egyik fél irányában sem lehet elfogult.
Baszás a kolleganővel a főnök asztalán
Egy ismert és elismert napilapnál dolgoztam, és bizony volt néhány ingerlően szép kolléganőm, akikkel szívesen incselkedtem, élveztem, hogy láthatóan nekik sem volt ellenükre ez a kis évődés-cívódás, amitől szikrák pattogtak közöttünk a levegőben. Mostanra már három év is eltelt, ők is, én is másutt dolgozom, így megírhatom a történeteinket, nem lesz belőle probléma.
Szóval ott tartottam, hogy ment az a finom csipkelődés, amikor mindketten tudjuk: irgalmatlan kefélésbe torkollik a szitu, csak azt nem még, mikor.
Akkoriban rendszeresen azzal szórakoztam, hogy finoman erotikus utalásokkal, pajzán ígéretekkel „zavartam meg” az arra fogékony kolleganőimet a szerkesztőség számítógépes hálózatán, és figyeltem a lányok arcát, amikor megkapták az üzeneteimet.
Irultak-pirultak, öröm volt nézni, ahogy azt hitték: mindenki látja rajtuk, hogy forró és nedves a bugyijuk.
Az első kolléganőmmel – Edinával – egy hétfői éjszakán történt meg az a bizonyos aktus, mégpedig nem is máshol, mint a főszerkesztő szobájában, egyenesen az asztalán. Éppen mellékletet raktam össze, ilyenkor az ember észre sem veszi, és elröpül az idő. Már 9 óra is elmúlt, és észrevettem, hogy szinte kettesben maradtam Edinával.
Megkértem, hogy dobjon haza, fél óra múlva végzek, közben azonban arra gondoltam, ha szerencsém lesz, perceken belül teljesen kiürülhet a szerkesztőség, és akkor magamévá tehetem.
Nem is csalódtam, elköszöntek az utolsó munkatársak, Edinán és rajtam kívül csak a halkan zümmögő faxgép maradt bent, na meg egy-két bekapcsolva hagyott gép neszelt.
Odasétált hozzám, leült az asztalom szélére, táskájával a vállán várta, hogy végezzek. Én persze már csak szöszmötöltem, s közben észrevettem, hogy a szeméremdombja eszelősen erotikusan domborodik.
Abban a pillanatban a nadrágom is lüktetni kezdett, és talán kicsit túl rekedtesre is sikeredett a bókom. Megjegyeztem, hogy ma igazán vonzó, tudtam, nem lesz nehéz levennem a lábáról, hiszen nap-nap után láthattam, hogy hiányzik neki egy jó alapos kefélés. Kellemesen gömbölyű csípője, és apró, de formás mellei voltak, a szemei pedig óriási, ártatlan, kissé hideg kékek, amitől mindig kicsit távolságtartónak tűnt.
Nagyon zavarba jött a bókomtól, tudtam, ez az én pillanatom. Belemarkoltam finoman a hajába a tarkóján, magamhoz húztam az arcát, egészen közel, de nem csókoltam meg, csak finoman, cirógatva végigpuszilgattam az arcát és a száját, hogy érezze a leheletemet. Ezzel gyakorlatilag meg is tört a zavar, amit akkor éreztünk mindketten, amikor tudatosult bennünk, hogy itt az alkalom egy hatalmas kefélésre, de még nem tettük meg az első lépést…
Szóval gyengéden elkezdtem simogatni, végigfuttattam a tenyeremet a csípőjén, a combján, gyengéden maszíroztam a karját, s közben hátradöntöttem az asztalomon. Egy pillanatig sem ellenkezett, teljes volt a győzelmi mámorom!!! Kibújtattam a pulóveréből, cseppnyi csipkés melltartó zárta be formás keblecskéit. Egyszerűen kibújtattam őket a fogságukból, és lágyan, érzéssel kőkeményre szoptam a vörös bimbókat. Ekkor már hullámzott a csípője.
Támadt egy „perverz” gondolatom. Belesúgtam a fülébe, hogy a főszerkesztő asztalán akarom megkefélni, de hogy ne legyen ideje nemet mondani, azonnal húzni is kezdtem magam után.
A nagyember szobájában már maga bújt ki a nadrágjából, miközben én is ledobtam a saját ruhadarabjaimat, és ott állt előttem hófehér tangában, csipkés melltartóban, a háttérben az ablakból a Vár kivilágított vonalai adták a kíséretet a látványhoz.
Letérdeltettem, és egyszerűen a szájába adtam az akkor már keményen lüktető, ízlésesen borotvált, de hatalmas farkamat, biztattam is: „Azt akarom, hogy szopjad, vedd a szádba a golyóimat is, szívd keményre, hogy az arcodra élvezhessek!”
A nyelvével játszott a makkomon, mint egy óvatos hangszeren, miközben kezével ügyesen maszírozta-verze-húzogatta duzzadó faszomat. Bizony nagyon jól szopott, ezért megérdemelte, hogy a barátja helyett – ha már ő nem teszi – alaposan szétkúrjam a lucskos pináját.
Felfektettem a hatalmas fekete asztalra, végigcsókolgattam a csöpögő, kellemesen fazonra borotvált, az izgalomtól szétnyílt, remegő barlangot, aztán egyetlen, lassú, de feltertóztathatatlan mozdulattal beledugtam a faszomat. Nem túlzok, olyan hatalmas sóhajtás szakadt fel belőle, hogy egy pillanatra félni kezdtem attól, hogy az irodaház őrzővédői megnézik, mi gond lehet.
De ez az érzés hamar megszűnt, mivel a makkomat és aztán a faszomat teljes hosszában elnyelte, magába szívta a rózsaszín vágás. Minden mozdulatnál éreztem, hogy egészen a méhéig hatolok a szerszámommal, hol lassítva, hol újra meg újra begyorsítva kúrtam a pináját, és Edi annyira élvezte, hogy gyors egymásutánban két óriási orgazmussal is megajándékozott, na és persze főleg magát:-)
Jó hímsovinisztaként persze azonnal eszembe jutott, hogy nem oda Buda, azért túlzásokba sem kell esni, kicsit összeszorítottam a farpofáimat, és csak keféltem, döngöltem, basztam a pináját, addig, amíg érezni nem kezdtem, ahogy a golyóimból és a prosztatámból elindul a gyönyör folyója.
Óvatosan kiemeltem a farkamat, föltérdeltem az asztalra: „A szádba akarok élvezni” – mondtam rekedten, és Edina engedelmesen kinyitotta a száját, s meg is emelte szőkésbarna fejét, hogy jobb célpont lehessen a torka.
Csillagokat láttam, és talán fél percig is élveztem egyfolytában. Mindent elárasztottam nyálkás gecimmel, a torkát, a száját, az arcát, a kis melleit, jutott a hasára, az asztalra, de még a szőnyegre is. Frenetikus baszás volt, főleg a szitu izgatott fel ennyire mindkettőnket.
Aztán persze takarítottunk vagy fél órát, mielőtt hazavitt volna. A portán úgy rohant át, mint egy gepárd, nehogy meglássák, hogy tiszta sperma a haja.
Másnap ahányszor ránéztem napközben, mindannyiszor szemérmesen elpirult.
Aztán megismételtük még néhányszor, ha nem is a főszerkesztő irodájában.
Mindenesetre ahányszor beléptem a főszerkesztői szobába (pl fizetésemeléskor is, mindannyiszor az ominózus kefélés jutott eszembe.
A titkárnő
Nagyon fontos értekezletre készültünk. Megkértem Caitee-t, a titkárnőmet, hogy foglalja le a este nyolcra a konferenciatermet. Arra számítottam, hogy cégünk partnerei a hivatalos munkaidő után valamivel nyugodtabbak lesznek, és hajlamosabbak lesznek aláírni a szerződést. Mindketten megígérték, hogy eljönnek: Mr. James, a bank elnöke, és Mr. Roberts, a cég főjogásza is.Már hónapok óta azon dolgoztam, hogy ezt összehozzam. Ez volt az utolsó esélyem.
Megkértem Caitee-t, hogy segítsen a lebonyolításban.
– Rendben, Mr. B, semmi gond – nézett fel az asztaláról. – Tudom, hogy ez a szerződés mit jelent Önnek. Ott leszek, és segítek, amiben csak tudok.
– Nagyszerű, ez igazán kedves magától – feleltem. Caitee mintha egy pillanatra elvörösödött volna. Néha úgy éreztem, hogy flörtöl velem, mondjuk kihívóan tette keresztbe a lábát, vagy mikor mosolygott, közvetlenül a szemembe nézett. Persze ezt nem bántam, Caitee nemcsak kiváló asszitens volt, hanem kivételesen vonzó nő is: körülbelül száznyolcvan magas, nagyon formás testű, vállig érő barna hajú, ezenkívül okos, sőt, humoros! Többször álmodoztam már róla, hogy lebontom róla csinos kis kosztümjét.
7:45-kor értem vissza az irodába. Szürke, halszálkamintás öltöny volt rajtam, rózsaszín ing, és egy barna nyakkendő, amit Caitee-től kaptam szülinapomra. A hölgyike már ott volt, előkészítette a dolgokat. Nagyszerűen nézett ki: tengerészkék szoknyát viselt és hófehér, csipkés blúzt. A haját elegánsan hátrafogta.
A konferenciaterem készenállt a találkozóra. Az ovális mahagóniasztal körül hasított bőrülések álltak, a padlón drága keleti szőnyeg, az ablakon vastag függöny. A város fényei a nagy ablakon át bevilágították az asztal végét. A szobában valamiféle komolyság lengett, pont, ahogy elterveztem.
Mr. James és Mr. Roberts egyszerre érkezett. James 50 év körül járhatott, a haja már szürkült, és egy kis bajusza is volt. Roberts fiatalabb volt, valamivel alacsonyabb, frissen borotvált, sőt, a haja is rövidre volt nyírva. Mindketten elegánsan voltak felöltözve: sötét öltönyt, fehér inget és nyakkendőt viseltek.
– Uraim, ismerkedjenek meg az asszisztensemmel, Caitee-vel – mondtam, miközben a nő lesegítette róluk a kabátjukat. Észrevettem, hogy ujjai a kelleténél kissé hosszabban értek ügyfeleim karjához.
– Nos – válaszolta Roberts -, Ön szerencsés, hogy ilyen nagyszerű segítsége van. Lehet, hogy el fogom lopni magától – mosolygott a nőre, aki a szemébe nézett. Meglepetésemre egy kis féltékenység futott át rajtam. Caitee rámpillantott, mintha biztosítani akarna róla, hogy nem megy sehová, aztán leült az asztal mellé, hogy jegyzeteljen.
Végigtárgyaltunk egy órát, de semmire sem haladtunk. A szünetben Caitee odajött hozzám:
– Uram, azt hiszem, ha ezek az urak ellazulnának, nyélbe lehetne ütni a dolgot. – Egészen elémállt, az arca szinte hozzám ért. – Megengedi, hogy felpörgessem egy kicsit a dolgokat? Esetleg felbonthatnék egy üveg bort is.
– Hát… Egy próbát megér.
Mostmár bármit megtettem volna, hogy lezárhassuk ezt az üzletet.
Pár perc múlva visszatért James és Roberts.
– Uraim – mondtam. – Későre jár már, talán jobban menne a munka, ha el tudnánk engedni magunkat. Caitee mindjárt hoz egy kis bort. Megkínálhatom Önöket?
Ahogy kimondtam, Caitee be is jött, a kezében egy tálca volt, rajta egy üveg, és négy pohár. Caitee kiengedhette a haját, mert most szabadon hullott az arca köré. Sőt, a zakója sem volt már rajta, és a blúzát is kigombolta. Amikor előrehajolt, hogy töltsön nekem, megpillantottam a melltartója pántját. A többieknek is töltött, és ők is részesülhettek a látványban.
Caitee odahajolt hozzám, úgy suttogta:
– Minden rendben, Mr. B? Mit kíván, mit tegyek?
– Minden nagyszerű, Caitee – feleltem. – És mindent meg is teszünk, hogy lezárjuk ezt az üzletet.
Caitee szélesen elmosolyodott.
– Örülök, hogy segíthetek, uram.
Töltött magának egy jó nagy pohárral, aztán egy kissé elhúzta a székét az asztaltól. Ahogy leült, keresztbe tette a lábát, a szoknyája pedig pár centivel a térde fölé csúszott.
A beszélgetés kezdett oldódni, és el-elkanyarodott az üzletről. Mindenki felhörpintette a borát, és Mr. James megszólalt:
– Ez nagyon finom volt. Van még? Meg kell mondanom, hozzá tudnék ehhez szokni, Mr. B.
– Ennek örülök, Mr. James – búgta Caitee, és újratöltötte a férfi poharát. – Tudja, jó lenne, ha mind ellazulnánk egy kicsit. Kérem, engedje meg, hogy meglazítsam a nyakkendőjét…
Hátulról James-hez hajolt, a melle a férfi vállához szorult. Kioldotta a férfi nyakkendőjét, aztán kigombolta az ing legfelső gombját.
– Ugye így már jobb? – kérdezte, és megpaskolta James arcát.
Ezután Roberts-hez fordult. Éreztem, hogy vele nem szikrázott úgy, mint James-szel. Töltött neki egy kis bort, és segített neki a nyakkendőjével, de nem ereszkedett a vállára, és az arcához sem ért hozzá. Ezután odalépett hozzám.
– Azt hiszem, tetszik nekik a személyes varázsom. Igaz, uram? – suttogta, miközben az ujjai a nyakkendőmmel babráltak. – Lezárhatjuk az üzletet? – kacsintott.
– Szerintem igen, hölgyem – suttogtam én is. Aztán hangosabban folytatta, hogy a többiek is hallják. – És maga, Caitee, nem akar jobban ellazulni? Miért nem gombolja ki jobban a blúzát?
Caitee felénk fordult. Mindenki őt nézte.
– Igen, ez jó ötlet – mondta, és a saját poharát is teletöltötte. Jó nagyot kortyolt, aztán viszatette a tálcára. Az ujjai a gombjaihoz tévedtek, és lassan kibontották.
– Csak egy gombot? – nézett rám játékosan. Egy pillanatig habozott, de aztán kibontotta a következőt is. A blúza mostmár a melltartójáig nyitva volt. Egy kissé széttárta, és kivillantotta dekoltázsát. – Ez így sokkal lazább, nem igaz?
Caitee visszaült, és megint keresztbe tette a lábát. Ezúttal a szoknyája jobban felcsúszott a combján. Észrevettem, hogy James keze az asztal alá csusszan, mintha csak meg akarná igazítani a nadrágját. A hangulat hirtelen megváltozott, szexuális vonzással töltődött fel.
– Mr. B – mondta James -, tudja, hogy a titkárnőjének nagyon szép a lába? Bátoríthatná, hogy többet is mutasson belőle.
Caitee-re néztem, aki finoman bólintott.
– Caitee, Mr. James többet is szeretne látni a lábából. Megmutatná neki?
– Örülök, hogy tetszik, uram – mondta Caitee egyszerre nekem és James-nek. Felállt a székből, és az asztal végéhez lépett. Egyenként a férfiak szemébe nézett, és közben a combjáig húzta föl a szoknyáját. Tekintetünk Caitee-re szegeződött, ahogy előbb a térde, aztán a combja is szabaddá vált. Aztán abbahagyta, és megint végignézett rajtunk:
– Jól látták, uraim? Meg vannak elégedve?
– Nagyon is elégedettek vagyunk – – nyeltem egy nagyot. – Mr. James-nek igaza van, magának gyönyörű lábai vannak. Mutasson még belőle egy kicsit!
Caitee körözni kezdett a csípőjével, mintha táncolna. Mosolyogva összecsippentette a ruhájának anyagát, és feljebbhúzta a combján, míg a harisnyája csíkja láthatóvá nem vált. Meglepődve láttam, hogy harisnyakötőt viselt. Caitee kezdett belemelegedni, és mindhárman a műsorát figyeltük. Azon kaptam magam, hogy az ágyékomhoz nyúlok. Láttam, hogy az asztal túloldalán Mr. James ugyanezt teszi.
– Tudják, uraim – vörösödött el Caitee, és egy kis szünetet tarott -, eléggé szégyellem magam, mert elfelejtettem ma bugyit felvenni.
Ezután közvetlenül hozzám fordult:
– Remélem, nem bánja, uram?
– Dehogy, semmi gond, Caitee. Rajta, emelje csak kissé feljebb a szoknyáját.
Caitee megfordult, és előredőlt. A szoknyája visszahullt a combjára. Terpeszbe állt, és visszanézett ránk. Megint felhúzta a szoknyája szélét, és csak valahol félúton állt meg. Pár percig így táncolt és vonaglott előttünk, aztán visszaengedte a szoknyáját.
– Hát kedves hölgyem, ön aztán jól tudja szórakoztatni a vendégeinket – vigyorogtam. Aztán a fülébe súgtam: – James teljesen ellazult. Maga teljesen elvarázsolja.
– Csak segíteni próbálok, uram – válaszolta. – Gondolja, hogy készenáll az üzletre?
– Nem hinném, hogy ezek a pasasok most az üzletre gondolnának, kedvesem – még sosem hívtam így ezelőtt, de Caitee vidáman elmosolyodott. – Mutassunk nekik valami igazán izgalmasat?
– Én készenállok rá… ha maga is… – mondta, és legnagyobb meglepetésemre az ágyékomba markolt, sőt, meg is rázta egy kicsit. – És óóóóó… azt hiszem, nagyon is készenáll!
Vendégeinkhez fordultunk, akik mereven bámulták Caitee-t.
– Uraim – kezdtem bele -, önök is úgy gondolják, hogy a titkárnőm kivételesen figyelemreméltó hölgy? Annyira tehetséges, annyira szép…
A férfiak bólintottak, és James szólalt meg kiszáradt torokkal:
– Mr. B., maga tényleg szerencsés, hogy ilyen belevaló titkárnője van. Ön szerint másfajta képességeiről is meggyőződhetünk?
– Azt hiszem, ez nem lesz gond – mondtam. Caitee-hez fordultam, mögéálltam és átkaroltam. Mélyen beszívtam az illatát, egyszerűen a csontjaimig hatolt.
– Mmmmmm, ez nagyon finom, kedvesem – suttogtam a fülébe. Aztán a két férfire néztem. – Nagyon is figyelemreméltó képességei vannak, uraim. Nézzék csak!
Ujjaim Caitee blúzára tévedtek, és kigomboltam a negyedik gombot is, aztán a következőt, míg blúza szét nem tárult. James és Roberts jól hallhatóan nyelt egy nagyot, ahogy a nő fekete melltartója teljesen láthatóvá vált. Gömbölyded mellei szinte kibuggyantak belőle.
– Mr. James, lenne szíves segíteni? – kérdeztem.
James felállt a székéből, és előrelépett.
– Segítene a melltartómmal, Mr. James? – kérdezte Caitee. – Itt elöl kell kikapcsolni…
A férfi gyorsan megtalálta a kapcsot. Egy pillanatig tétovázott, és kérdően nézett rám. Nyilvánvalóan keményen állt már a cerkája, és ha jól láttam, Caitee is az ágyékát nézte. James kikapcsolta a kapcsot, széttárta Caitee melltartóját, és a finom húsba mélyesztette a kezét.
Roberts felnyögött a székében, az asztal alá nyúlt, és kioldotta a nadrágját. James és én Caitee melleit bámultuk. A titkárnő egy kicsit előredőlt:
– Hát… Kezd itt egy kicsit meleg lenni, nem igaz?
Visszaültem a székembe, Caitee bal oldalára. James ugyanígy tett a másik oldalon, és vágyakozva néztük a nő finom, fehér gömbjeit. Megnyaltam az ajkamat, és a titkárnőm szemébe néztem, aki egy kicsit előrelépett. Rózsaszín mellbimbója pár centire volt az arcomtól. Nem bírtam ellenállni, előrehajoltam, és megnyalintottam.
– Ez nagyon kellemes, uram – búgta Caitee. – Ön is megkóstolja, Mr. James?
James nem habozott, előrehajolt, és szájába vette a nő másik bimbóját. Egyszerre nyaltuk, szoptuk és cirógattuk a cickókat, a nő meg sóhajtozva állt előttünk. Aztán lehúzta vállairól a blúzt, az asztalra lökte, és rádobta a melltartóját is. Megfogta a melleit, és az arcunkhoz nyomta. James és én pár percig még elidőztünk rajtuk, úgyhogy a bimbók környéke teljesen nyálas lett. Caitee hátraengedte a fejét, és nyögdécselve, sóhajtozva élvezte a melleinek szentelt figyelmet.
Roberts még mindig ott ült az asztal túloldalán, és csak markolászta magát. Az farkam már nagyon feszült a nadrágomban, és gondoltam, hogy James is így van ezzel. Caitee kezdett zihálni, mostmár nyilvánvalóan felizgult. Megfogtam az államat, és felállított, akárcsak James-t, aztán letérdelt közénk. Felnézett rám, és mosolyogva a nadrágszíjamhoz nyúlt:
– Azt hiszem, uram, hogy elkél itt a segítség… Ugye? – kérdezte, és kibontotta a sliccemet. A farkam jól láthatóan dudorodott a selyemboxerem mögött.
– Ejnye, főnök, ezt nem is gondoltam volna… Ejnye-bejnye…
Ujjai a derekamra szaladtak, és lerántotta az alsómat, s így a szerszámom vidáman az arca elé ugrott. Egy finom sóhajjal előrehajolt, és megcsökolta lüktető makkomat. Az ajka rászorult, egy darabig ízlelgette, aztán nagyra tátotta, és felig a szájába küldte a szerszámomat. Nagyon forró volt, és hihetetlenül jó érzés. Előrenyomultam, és még benyomtam neki egy kicsit.
– Figyelj csak, Caitee – nyögtem fel – , nem feledkezhetünk meg a vendégeinkről. Talán Mr. James is szeretne egy kis törődést.
Caitee elengedett, és kérdően nézett fel James-re. A férfi is éppen őt nézte.
– Igen, Caitee. Kérem.
– Ez csak természetes, uram – felelte a nő, és rögtön megragadta az orra előtt dudorodó nadrágot. James kiengedte az övét; Caitee kigombolta a nadrág egyetlen gombját, és lassan lehúzta a cipzárt. A férfin egyszerű fehér alsó volt, a farka ott elöl szinte kilyukasztotta. – Hát ez meg itt micsoda? – suttogta izgatottan a titkárnőm, és lehúzta James nadrágját és az alsóját.
Amilyen vastag volt a farkam, olyan hosszú volt James szerszáma — legalább húsz centi, de lehet, hogy több is. Caitee szeme felragyogott, mikor meglátta. Egy pillanatig habozott, de aztán megnyalta az ajkát, megfogta James szerszámát, és a szájába vette. Közben a másik kezével végig az én farkamat fogta. James finoman felnyögött, amitől Caitee még jobban beszívta a dákót. Már a fél farok eltűnt a szájában, aztán kiengedte, majd újra vissza. Jól láttam, ahogy a makk belülről a nő szájához simul, mert jól kidudorodott az arca.
Caitee felémfordult, és bekapta vastag farkamat. Egész végig a szájába vette, az orra már a hasamhoz ért. A keze finoman táncolt a golyóimon, én meg kibontottam az ingemet, levettem, és lehajítottam a padlóra. A titkárnőm úgy szopott, hogy a csípőm az arcához ért. Közben láttam, hogy James-t is simogatja, sőt, közelebb húzta, és megint őt kezdte szopni. A nő ajkán ott fénylett az előváladékunk, a mi farkunk pedig jó nedves volt az ő nyálától.
Ámultan figyeltem, ahogy Caitee felváltva szopott minket: három-négy mozdulat után mindig váltott, ide-oda forgatta a fejét. Azt hiszem, még soha életemben nem állt ílyen keményen a farkam.
Nem sokáig bírtam már.
– Zárjuk le ezt az üzletet, uraim – mondtam, és felállítottam Caitee-t. – Drága hölgyem, álljon az asztalhoz, és hajoljon rá!
A nő engedelmesen az asztalhoz lépett, és a könyökére dőlt. Gyönyörű hátsó része kiemelkedett előttünk, meztelen mellei a sima, hűvös asztalhoz értek. Micsoda gyönyörű látvány!
Mostmár James és én is ledobtuk a nadrágunkat, bár James-en még rajta volt az inge. Feljebb emeltem Caitee szoknyájának szélét, és örömmel bámultam szabaddá váló combját és fenekét. A nő hívogatóan rázta meg a hátsóját:
– Kérem, uram… engedje belém… nagyon vágyok már rá… – dorombolta. Mögéléptem, kezembe fogtam a farkam, és a lába közé nyomtam. Ahogy a makkom a puncijába csúszott, a titkárnőm hangosan felnyögött. Kicsit keményebben nyomultam, Caitee pedig hátrafelé mozdult, hogy jobban beléhatolhassak.
– Óóóó iggennnnn…
Nagyon nedves volt, a farkam könnyedén beléhatolt, teljesen szétnyitotta. Újra és újra jó mélyen belédöftem kőkemény, vastag farkamat, finom húsa újra és újra megremegett, mikor a golyóim a combjához csapódtak. Mostmár teljesen az asztalra dőlt, a melle rászorult, karját széttárta, hogy megtartsa az egyensúlyát.
Roberts hátradőlt. Mostmár teljesen nyíltan verte a farkát, fel-le járt keze a kőkemény szerszámán, és kiszáradt szájjal figyelte a menetet. Hirtelen megszólalt mögöttem James:
– Mr. B… nem bánná, ha…?
Caitee válaszolt helyettem.
– Ez az, Mr. James…. Kérem, uram…. Szeretném magamban érezni a farkát… Kérem, keféljen meg…
Nagyot nyeltem, és átadtam a helyem James-nek. Caitee egy kissé feljebb emelte a fenekét, hogy a férfi jobban hozzáférhessen. A pasas egy kicsit szerencsétlenkedett, aztán mind a húsz centijét a titkárnőm csöpögő puncijába küldte.
– Óóóóóóóó jaaaaaaajjj – dorombolta Caitee – ez igeeennnnn…
A férfi szerszáma teljesen kitöltötte.
Megkerültem az asztalt, és Caitee arcához tartottam a farkam. A nő vette a lapot, oldalra fordította a fejét, és éhesen, mohón kapta be a szerszámom.
– Caitee… ez az… szopjál csak….. – nyögdécseltem. Ő csak hörögni tudott, de azárt a szája fel-le járt a farkamon. James tovább baszta hátulról, a nő pedig ide-oda mozgott, hogy felváltva töltsük ki a száját és a punciját.
– Élvezzen, uram… kérem, élvezzen el… – próbálta kinyögni, de tele volt a farkammal a szája. Még keményebben löktem neki, erre, ajkai rászorultak a dákómra. Olyan mélyen magába fogadott, hogy szerintem a makkom már a torkát érte. Azt is hallottam, ahogy James combja ütemesen a nő fenekéhez csapódik.
Az orgazmus kezdett feltörni az ereimből, úgyhogy nem volt megállás. Megfogtam Caitee fejét, magamhoz húztam, és a tövéig benyomtam neki a szerszámomat.
– Aghhhhhhh… Caitee…… – kiáltottam fel, és a nyelvére és a torkára lőttem a spermámat. Egymás után engedtem a sugarakat a szájába, ő meg jól láthatóan nyelte le mindet.
Ekkor James is megmerevedett, és felnyögött:
– El… elélvezek… ááááá…
Ő is tövig nyomta magát a titkárnőmbe, és mindent a puncijába engedett. Roberts is a markába élvezett. Caitee teste megremegett, ahogy rajta is végigszaladt az orgazmus. És ezzel vége is volt az egésznek.
Roberts visszagombolta a nadrágját. James és én is újra felöltöztünk. Caitee visszavette a blúzát, és kimerülten az egyik nagy bőrszékbe rogyott.
– Hűha, uram, ez fantasztikus volt – suttogta. – De ön szerint meggyőztem Mr. James-t?
Nem is kellett megkérdeznünk a férfit. Ahogy begombolta a nadrágját és magára vette a zakóját, benyúlt a belső zsebébe, elővett egy tollat, és aláírta a szerződést.
– Köszönöm a segítséget, Caitee – kacsintott rá a férfi. Roberts is aláírta a papírt, és mindketten elhagyták az irodát.
Caitee boldogan fogta meg a kezemet:
– Ez sokkal jobban ment, mint ahogy vártam – mondtam neki. – Maga egyszerűen lenyűgöző!
– Igen uram… Azt hiszem, jó csapat vagyunk – mondta. Felnyúlt és megcsókolt, és én tudtam, hogy a titkárnőmhöz fűződő kapcsolatom örökre megváltozott.