Családi orgia a nagynénivel

Nagymama elcsábítja az unokáját, családi szex – Családi vérfertőző szex, kislány az apjával – Családi szex, testvérek a nagyival – Apuci és a nagymama családi szex kapcsolatban – Családi szex: anya, lánya, testvér – Családi szex: anya, lánya, testvér egy ágyban – Családi orgia a nagynénivel, képgaléria:


Családi szex történetek: Az öcsém bevezetése, családi szextörténet – A tesóm és mi, családi szextörténet

Pornót írt rémtetteiről Fritzl

Irtózatos tartalmú jegyzettömböt koboztak el az őrök Josef Fritzltől (75), aki a cellájában írta önéletrajzi regényét.
Az osztrák rém 24 éven át tartotta fogva házuk alagsorában lányát, Elisabethet, legalább 3000-szer erőszakolta meg, és hét gyermeket nemzett neki. A történet állítólag szadista, perverz részletekkel volt tele, a steini fegyház vezetősége azonnal a „mű” elégetése mellett döntött, pedig még joga sem volt hozzá.
– Fritzl egy jogi kiskaput kihasználva látott hozzá életrajzi regényéhez, de a lánya érdekében még időben megsemmisítették – tudatta a brit Thurs nevű lapban egy bennfentes.
– Olyan részletekkel volt tele, ami tönkretehette volna a lánya és a gyerekek további életét. A törvény ezt a jogát is biztosítja a bűnözőknek, mint ahogy azt is, hogy lakótelepet építtessen a börtönből.
Korábbi cikkek családi erőszak témában: Natascha Kampusch 3096 napja részlet – Fritzl savval akart végetvetni a vérfertőzésnek – Natascha Priklopil rabja maradt – Öngyilkos lett a Natasha Kampusch ügy főnyomozója – Hallották a megerőszakolt Fritzl-lány sikoltozását a szomszédok

Állatszexre kényszerítették gyermekeiket

Embertelen gaztettekkel vádolnak egy négygyermekes házaspárt, s a kicsik nagyapját. Mindannyian megerőszakolták a 10 évesnél fiatalabb fiúkat, akiknek a kutyájukkal is fajtalankodniuk kellett.
Szörnyetegek: Jelzőket is nehéz találni arra, amivel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség gyanúsítja a Rásonysápberencsen élő M. Bélát, a feleségét és a férfi apját. A vád szerint a 43 éves férfi, 35 éves felesége és a 68 éves nagyapa 2008 előtt hetente többször bántalmazták a 4, 8, 9 és 10 éves gyerekeket – seprűnyéllel vagy puszta kézzel verték őket. A három felnőtt szexuális aktusokba is bevonta a négy kicsit, sőt még a család kutyájával is fajtalankodásra kényszerítették őket. Később M. Béla brutális kínzások közepette végzett az ebbel a gyerekek szeme láttára: felakasztotta, majd feldarabolta a négylábút. A gyerekeket a gyámhivatal elvette a családtól, nevelőszülők vigyáznak rájuk. A gyerekek azóta is pszichiátriai gondozásra és gyógyszeres kezelésre szorulnak.
A három vádlott előzetes letartóztatásban volt, ahonnan nemrég hazamehettek. A Bors felkereste a közös házban élő M. családot, munkatársunknak a nagyapa nyitott ajtót.
– Egy szó sem igaz az egészből – szögezte az idős férfi.
– Aljas rágalom! Soha nem lennénk képesek ilyen borzalmakra. A gyerekeket elvették tőlünk, nevelőszülőkhöz kerültek, ők találták ki ezt az egészet.
A nagyapát követve lépett ki a házból az anya.
– Sárba tiportak bennünket, elvették a becsületünket, miért nem tudnak békén hagyni?! – mondta az asszony, majd kisvártatva az édesapa is megjelent.
– Takarodjanak innen, azonnal tűnjenek el! – ordította magából kikelve M. Béla, akit felesége fogott vissza a támadástól.

Még a kutyával is fajtalankodásra kényszerítették gyerekeiket

Brutalitás és degeneráció: Megkezdődött a büntetőper a Borsod megyei bíróságon szerdán abban az ügyben, amelyben a vád szerint apja, anyja és nagyapja bántalmazott és zaklatott – szexuálisan – négy gyereket egy borsodi faluban. Tulajdonképpen az egész család fajtalankodott a gyerekekkel.
A Czibrik Attila vezette bírói tanács meghallgatta a három rásonysápberencsi vádlottat, akik tagadták a bűncselekmény elkövetését. A bíróság tanúként hallgatta meg azt a házaspárt, akik jelenleg nevelőszülőként gondoskodnak a család három gyermekéről (a negyedik fiú jelenleg intézetben van).
Szintén tanúként állt a bíróság előtt a nevelőszülők lánya, aki velük és az érintett gyermekekkel egy háztartásban él, illetve egy tanítónőt is meghallgattak, ő a legidősebb gyerek osztályfőnöke volt korábban. Elmondása szerint nem vett észre semmit a fiún, aki inkább csendes volt és visszahúzódó.
A vád – a 43 éves férfi, 35 éves felesége és a férfi 68 éves apja ellen – 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények. A bíróságon felolvasták az érintettek korábbi vallomásait is. Martossy György főügyészségi osztályvezető ügyész, sajtószóvivő korábban az MTI-nek azt mondta: az egyik borsodi faluban élő három vádlott – a gyermekek apja, anyja és nagyapja – közös háztartásban, együtt nevelte 2008-ig a négy kiskorú fiút. A gyerekek a cselekmények időpontjában, 2008-ban 10, 9, 8 és 4 évesek voltak. A vádlottak mindhárman rendszeresen bántalmazták a gyerekeket, és szexuális aktusokra kényszerítették őket.
Hozzátette: hetente többször is verték, illetve zaklatták a négy gyermeket a felnőtt hozzátartozók, emellett még a család kutyájával is fajtalankodásra kényszerítették őket. Később az állattal brutális kínzások közepette végzett az apa, a gyermekek szeme láttára.
Martossy György közölte: a cselekményeket évekig folytatták a vádlottak. A bántalmazások azonban nem szűntek meg. A szülők és a nagyapa rendszeresen puszta kézzel vagy seprűnyéllel, bodzavesszővel ütlegelték a gyerekeket.
Azt is elmondta, hogy a négy gyermeket 2008-ban kiemelték a családból, majd nevelőszülőkhöz kerültek; nekik számoltak be a velük évek alatt megtörtént szörnyűségekről.
A vádlottak cselekményükkel a gyerekek testi, értelmi, erkölcsi, szellemi fejlődését súlyosan veszélyeztették. A gyerekek pszichiátriai gondozásra szorulnak, súlyos magatartászavarokkal küszködnek, folyamatos gyógyszeres kezelés alatt állnak azóta is.
A kirendelt elmeorvos szakértő megállapította, hogy a vádlottak mindhárman súlyosan pszichopatizálódott személyiségűek, infantilis ösztönvezetésűek, szexuálisan szadisztikus erőszakos magatartás jellemzi őket. A vádlottak 10-től 18 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

Kislánya pornófotóival fizetett az anya

Néhány tízezer forintos adóssága fejében 15 esztendős gyermeke pornográf fotóival fizetett hitelezőjének az anya. Mi több: a beteges férfi ágyába is belekényszerítette volna Tímeát.
A pécsi asszony pornográf képeket készített lányáról, az akkor 15 éves Tímeáról. A bíróság szerint súlyosan szeméremsértő képekről van szó, amelyek alkalmasak a nemi vágy felkeltésére. Ilyen képekre tartott igényt G. Ferenc villánykövesdi pincér, akit ezért hat hónap felfüggesztett börtönre ítélt a Baranya Megyei Bíróság.
– Mondtam neki, hogy nem tudom még visszafizetni a 15 ezer forintos kölcsönt, ezért kitalálta, hogy készítsek a telefonommal meztelen képeket a kislányomról, és küldjem át neki MMS-ben – vallotta be bűnét a Borsnak Timi édesanyja, aki már belátja: meggondolatlanul cselekedett.
Egy újabb kölcsön után a pincér már többet akart, Timi testét kívánta meg, ezért anyát és lányát vendégül látta egy vacsorára munkahelyén, az egyik villánykövesdi étteremben. Az volt a szándéka, hogy utána magáévá teszi Timit a fogadó egyik szobájában. Ennek érdekében az édesanya is mindent megtett, de a kerítés nem járt sikerrel, a lány ezt már nem vállalta be, elszökött a nővéréhez, tőle kért segítséget, így derült ki az eset.
– Már megbocsátott nekem a lányom, nem haragszik rám, azt mondja, hogy kitart mellettem, és megvár, amíg leülöm a büntetésem. Nagyon szégyellem magam – mondta a Borsnak az anyuka. Forrás: Borsonline

Egy család életéből 3.

Mikor hazaértem Steve – t fent találtam az emeleten a szobájában, egy könyv volt előtte, azt olvasgatta. Köszönésképpen a szájára adtam egy puszit.
– Szia kicsim, hogy vagy?
– Hát eléggé le vagyok lombozódva – mondta. Alig bírtam már kivárni, hogy haza gyere.
– Ne félj, kárpótollak. Hoztam neked egy kis meglepetést. Nemsokára megmutatom, csak előbb elmegyek letusolni.
Bementem a fürdőszobába, és bevittem magammal a vásárolt bugyit és a babydollt. Gyorsan lezuhanyoztam, a hajamat is kimostam és felvettem a vörös bugyit és a babydollt.
Így vonultam be a fiam hálójába. A hatás leírhatatlan volt, Steve mikor rám nézett, először tátva maradt a szája, nem is tudott megszólalni, aztán nyelt egy nagyot és elismerően füttyentett.
– Ez igen – mondta elhaló hangon, kiszáradt szájjal. Anya, Te aztán nagyon dögösen nézel ki.
– Drágám ezt csak neked vettem. Szeretném, ha tetszenék neked.
– Anya, Te e nélkül is nagyon tetszel nekem – mondta, de a szemén láttam, hogy végignéz. A melleimnél kezdte, ami kis piros ruha ellenére teljes szépségében látható volt, a nagy barna mellbimbó udvar közepén ágaskodó bimbóval, majd lassan lecsusszant tekintete a bugyira, aminek a kivágása egy picit szétnyílt és kikandikált a vékony fanszőr csík, és talán a puncimból is látható volt valamennyi.
Körbenyalta kiszáradt száját, nyelt egy nagyot és végigsimította először a bal mellemet, majd a hasam után puncimnál állt meg. Először csak a vénuszdombot simogatta, majd ujja betévedt a bugyi vágásába és megkereste a csiklómat. Én viszont eltoltam a kezét, mert támadt egy perverz gondolatom.
– Megvan még az a múltkori videó, amit rólam készítettél a fürdőszobában?
– Persze, vétek lenne letörölni – mosolygott. De én nem igazán mondtam el a teljes igazságot a múltkor. Tudod anya, nemcsak téged vettelek fel, és nem csak a fürdőszobában van webcamera, hanem tulajdonképpen minden hálószobába is.
Sajnos erről még nem volt időnk beszélni.
– Te az egész házat bekameráztad?
– Na nem az egészet, csak a földszinti, és emeleti fürdőszobákat, és a hálókat.
– Ha a mi szeretkezésünk is megvan, akkor azt akarom megnézni! Remélem nem baj?
– Dehogy, hisz az az egyik kedvencem!
– Steve, szeretném megnézni magunkat. Gyerünk, gyerünk, ne várakoztass már! – Rángattam meg tréfásan a haját.
– Várj, anya, van egy másik érdekes videóm is, szintén a kedvencem. Azonnal megmutatom.
Odaült a számítógép elé és bekapcsolta. Aztán felállt és hozott egy széket nekem is, hogy mellé tudjak ülni. Elindította a videót. A filmen most nem az a fürdőszoba volt, ahol az én masztizásomat felvette, hanem a lenti, amibe a kád is van, és most nem is én voltam rajta, hanem a lányom.
– Steve, nem izgulok a lányomra! – koppintottam az orrára.
– Várd ki a végét!!
Ahogy belépett a fürdőszobába Kathy, szöszmötölt valamit, levetkőzött, majd belépett a kádba és megnyitotta a vízcsapot, átállította a zuhanyra, és magára engedte a vizet.
A víz végigszaladva a testén vékony fénylő patakocskákba gyűlve csorgott le gyönyörű fiatal testén, majd apró vízgyöngyöket hagyott mellein és a hasán. A függönyt nem húzta be, pedig mindig mondom neki, hogy így teljesen eláztatja a fürdőszobát. Beszappanozta magát, és komótosan elkezdte a fürdőszivaccsal dörzsölni szoláriumozott testét. Hiába volt nyár, a fürdőruha alatt nem érte a nap, és ahhoz elég szégyenlős volt, hogy nudizzon, ezért járt szoliba. Azért a puncija és a cicijei így is halványabb barnák voltak, mint teste többi része.
A mellei hegyesen meredeztek a szappanhab alól, a szőke, bozontos puncija is tiszta habos volt. Nem borotválja magát? – ámélkodtam félhangosan. Ma már a második ember, akin szőrt látok odalent – gondoltam, de ezt nem mertem hangosan kimondani, nehogy Steve – nek feltűnjön a dolog. Most, hogy nincs fiúja, biztosan nem tartja annyira fontosnak. De ahogy lemosta magáról a habot kilépett a kádból és az apja fiókjába kotorászva egy borotvát halászott elő. Tom szerette a hagyományos pengés, csavarós borotvát.
Azt mondta, hogy azok az egyszerhasználatos borotvák, amiket én is használok a puncim borotválásához, nem felelnek meg az ő igényeinek. Kathy előszedte a borotvahabot is és leült a kád szélére. Lábait szétnyitotta, előtűntek a rózsaszín nagyajkai között megbúvó kisajkak, és felettük a csikló. Kathy két – három habkukacot nyomott a szőrére, majd elkente teljes punciján egészen a fenekéig. Szerintem a csiklóján azért kicsit tovább időzött a kelleténél – dehát az én lányom. Alig vártam, hogy ő is elkezdjen maszturbálni, mint én, de kicserélte a borotvába a pengét és elkezdett borotválkozni.
Miután a vénuszdombot lecsupaszította, egyik kezével megfogta kisajkait, és félrehúzva az egyik oldali nagyajkat kezdte borotválni. Mikor végzett ugyanígy tett a másik oldallal is. Befejezve felállt, megfordult, lehajolt, és így teljesen megmutatta hátulról a fenekét, és csodás csupasz punciját. Egyik kezével hátranyúlva széthúzta fenekét, másik kezével lábaközt átnyúlva borotválni kezdte pihés fenekét, óvatosan körbe a lyukat, és a gátat is. Bár nem vagyok egy leszbikus típus, de őrjítően izgató volt a látvány, ahogy a széthúzott feneke között látni lehetett a hátsó bejáratot, és a szétnyílt puncijának rózsaszín belsejét.
Mikor végzett, újra zuhanyozni kezdett, bőséges vízsugárral locsolva most már teljesen csupasz puniját. Ekkor meglepetésemre Tom lépett a fürdőszobába, és egy zavart Bocs, kicsim nagyon sietek felkiáltással elkezdett a fiókjába matatni. Kathy elfordult, és behúzta a függönyt. Tom idegesen kotorászott, majd Kathyhoz fordulva kérdezte:
– Nem láttad a borotvámat, meg a habot? Délután egy értekezletre kell mennem a nagyfőnökhöz, ezért hazaugrottam borotválkozni, de az istennek se találom.
– Bocsesz apa, de én használtam.
– Már ezerszer megmondtam, hogy ne használjátok a borotvámat.
– Ne félj, nem lesz semmi bajod tőle, amúgy is kicseréltem benne a pengét!!! – Csattant fel Kathy hangja.
Kathy most újra kihúzta függönyt, és úgy nyújtotta apjának a borotvát. Tom először szemlesütve nyúlt érte, de aztán tetőtől talpig végigmérte a lányát. Mellein elidőzött, majd tekintete lesiklott Kathy csupasz puncijára.
– Na gyere csak, Te rosszcsont, majd megtanítalak én viselkedni – mondta Tom és elkapva Kathy kezét kényszerítette, hogy az kilépjen a kádból.
Tom leült a kád szélére, és Kathyt ahogy volt, vizesen a térdére fektette. Vagy három – négyszer rápaskolt a fenekére, de az utolsó igazából már inkább simogatásnak tűnt. Kathy feneke azért még így is elkezdett pirosodni apja tenyerének nyomán.
– Ne, apa, ez nem jó! Hangzott nem túl meggyőzően.
– Majd most megtanulod. Igaz, hogy nem feleselhetsz vissza apádnak? A rossz kislányokat meg kell büntetni!
Tom még egyszer – kétszer meglegyintette Kathy fenekét, majd – megdöbbenésemre – egyik kezével lánya fenekét széthúzta, másik kezének középső ujját benyálazta és Kathy hátsó lyukán kezdett körözni.
Kathynak sem lehetett ellenére a dolog, mert először csendbe tűrte, de egy idő után már csak az izgatott lihegését lehetett hallani. Tom egy perc múlva a fenekéről áttért a puncijára. Előbb a fenék és puncit elválasztó vékony érzékeny bőrt simogatta, majd a kinyílt puni kisajkai következtek. Mikor Kathy csiklójához ért, a lányom megvonaglott és szabályszerűen könyörgött az apjának a folytatásért. Tom bedugta középső ujját a punciba, és egyre gyorsabban kezdte mozgatni benne. A lányom puncijából kifolyó nedv foltot hagyott apja nadrágján.
Tom is észrevette, mennyire felizgatta lányát, mert most középső ujja után bedugta gyűrűs ujját is a punciba. Kathy dobálta magát és mikor azt gondoltam, hogy ezt már nem lehet fokozni, akkor Tom a kisujjával is befurakodott az akkor már jól kitágított lyukba. Egy ideig három ujjal baszta lánya punciját. Mutató ujjával a fenéklyukon körözött, majd óvatosan előbb félig majd tövig nyomta Kathy fenekébe. Ahogy ujjazta lányát, a cuppogó hangok engem is teljesen felizgattak. Átnyúltam fiamhoz, és nadrágon keresztül kezdtem el a farkát simogatni, mikor a farka már annyira megnőtt, hogy nem fért a nadrágjába akkor sliccét lehúzva kivettem, és úgy vertem tovább.
Steve pedig egyik mellemet markolászta, majd kivette a ruhából, és a bimbómat kezdte izgatni. Ahogy néztük a videót, éreztem, hogy nekem is megeredtek a nedveim a puncimból. De a film még nem ért véget. Most Tom felállította Kathyt és a megmerevedett bimbóit kezdte csókolgatni. Jobb keze lányom lábaközt járkált, ballal a nadrágját gombolta ki és kivette farkát. Kathy letérdelt apja elé, és óvatosan a fogai közé fogta a szerszámot. Aprókat harapott rajta, majd a makkot a szájába véve szopni kezdett.
A hatalmas szerszám nem fért teljesen a szájába, de így is óriási kidudorodást okozott Kathy arcán. A lányom olyan hevesen szopta apja farkát, hogy majdnem megfulladt. Tom is zihált már, de most kihúzta faszát lánya szájából, felállt és letolta a nadrágját. Kathy szintén felállt, megfordult és a kád szélére támaszkodott, apja a háta mögé állt és hatalmas faszát lánya pinájának bejáratához illesztve elkezdte a makkjával dörzsölni.
– Kérlek, dugd be apa, kérlek kefélj, már annyira kívánok egy nagy faszt magamba érezni.
– nyögdécselte elfúló hangon.
Kathy egyik lábát a kád szélére tette, így teljesen kinyílt hamvas, szőrtelenített pinájával is jelezve, hogy készen áll apja hatalmas faszának a befogadására. Tom lánya pinájába dugta farkának végét, majd egy gyors mozdulattal tövig belökte. Kathy feljajdult, majd utána egyből kéjesen nyögni kezdett. Ekkor már én se bírtam tovább és a székemből áthajolva a fiam faszát a számba vettem. Steve is kőkemény volt már, és teljesen fel volt izgulva, amit a számba is éreztem, amikor a sós előnedveitől síkos makkot szoptam.
Most csak a számítógépből áradó cuppogó hangokat hallottam, amit Tom okozott a lánya baszása közbe. De az az érzés hogy fiam hatalmas faszát újra a számba érezhettem, feledtette azt, hogy nem láthatom, amint a férjem bassza a lányomat. Steve apró lökésekkel baszta a számat, miközben én lenyúltam és a bugyi vágását széthúzva dörzsölgetni kezdtem csiklómat. Nedveim már síkossá tették pinám bejáratát, így rögtön két ujjamat dugtam magamba. Steve fejemet megfogva nyomta lefelé a torkomon a faszát.
– Igen, anya ez nagyon jó.
Szopjál, szopd jó keményre a faszomat. Én, mint szófogadó anya szoptam, és közben egyik kezemmel pinámat ujjaztam, másikkal fiam heréit simogattam. Mikor már úgy éreztem, hogy Steve – nek közeleg a vég, egy cuppanó hang kíséretében – ami a faszának szívásakor csinált vákum okozott – kicsúsztattam faszát a számból. A nyálamtól és az előnedvektől fénylő fasza a hasához csapódott és fénylő csíkot hagyott rajta. Ujjaimat kivettem a pinámból és Steve szájához raktam, aki megérezve rajta a bódító női illatot örömmel kapta be azokat, és nyalta tisztára.
– Várj, még ne menj el, szeretném, ha jól megbasznád anyát. Akarom, hogy az a gyönyörű nagy faszod csúszkáljon a lucskos pinámba. Kérlek tedd meg, hogy jól megbaszol. Gyere Steve keféld szét anyád tüzes pináját.
De ahelyett, hogy Steve felállt volna, én léptem elé. A másik mellemet is kivettem a babydollbol és két kézre fogva fiam szájához nyomtam. A fiam bekapta, és nyelvével a bimbómon kezdett körözni. Egyik kezével hátulról belemarkolt a fenekembe, másikkal lábaim közé nyúlt és széthúzva pinám bejáratát rögtön hüvelyembe dugta két ujját.
– Anya, már tiszta lucskos a puncid – csodálkozott.
– Igen, már régóta vágyom, hogy újra jól megbasszál, felizgatott, ahogy látom amint apád bassza a húgodat, és ahogy szopom a faszod, és azt akarom, hogy tölts tele a geciddel. Tudod, mennyire szeretem a spermád. Szeretem, mikor szétkeféled a pinám, szeretem, mikor belém spriccel a spermád, és szeretem a gecid izét érezni a számba.
Megfogtam a csuklóját, kihúztam Steve kezét a pinámból, és a számhoz emeltem. Most én nyaltam le ujjairól saját izgalmi nedvemet.
Majd megfordultam, félretoltam a számítógép billentyűzetét, lehajoltam és az asztalra könyököltem. Orrom előtt a monitorral most közvetlen közelről láthattam, ahogy a férjem vastag dorongja csúszkál lányom meztelen pinájában. Tom faszán végig fehér hab fénylett a lányom puncilevétől.
– Gyere kicsim, nyald ki anya pináját. Izgasd a nyelveddel a te szerető anyukád vágyakozó pináját.
Stevet sem kellett tovább biztatni, a sexi bugyit kétfelé húzva rátapadt pinámra, nyelve csiklómat izgatta, orra a fenekem lyukán fujtatott.
Utána két kézzel megfogta fenekem félgömbjeit, széthúzta azokat, majd nyelvével végignyalta létől csöpögő pinámat, de nem állt meg a puncimnál, hanem a előbb a gátat kezdte nyalogatni, majd a fenekembe próbálta bedugni nyelve hegyét.
– Ah, ez nagyon jó, ne hagyd abba kérlek, nyalj ki! Nyald ki mindenemet!!! Igen, így, folytasd, olyan izgató, mikor nyalod anyád pináját és fenekét. Kérlek, ujjazd meg a fenekem, dugd be az ujjadat, ahogy apa tette a húgoddal!
Éreztem, ahogy ujja egy kissé erőszakosan, de annál nagyobb izgalmat okozva furakodott fenekembe.
Ugyanúgy csinálta, mint ahogy a videón látta az apjától. Három ujja a puncimba, egy a fenekembe csúszkált. Hátranyúltam, lábaim között megfogtam a karját, és úgy diktáltam az ütememet egyre gyorsabban és gyorsabban. Egy percnyi ujjazás után éreztem, hogy elönt a forróság, és pinám rángatózva elélveztem. De nekem ez sem volt elég, ki akartam élvezni a fiammal töltött időt, és szerettem volna, ha jól meg is kefél, ezért felegyenesedtem és úgy, ahogy voltam háttal neki elkezdtem beleülni a farkába.
Steve segítség képen újra széthúzta a piros csipkebugyiba bujtatott fenekem. Pinám az élvezéstől már csatakos volt és tüzelt, Steve fasza minden akadály nélkül csusszant bele, mikor beleültem az ölébe. Előrenyúlt, megkereste a pamacscsikk alatt a csiklómat és elkezdte simogatni, miközben másik kezével szintén előrenyúlva mellemet gyúrta. Minél tovább el akartam húzni, nehogy Steve idő előtt elmenjen, ezért nem lovagoltam, csak benne ültem az ölébe. Farka teljesen kitöltötte sóvár pinámat és a méhszájam makkjának végére tapadt.
Fenekemmel apró köröket írtam le, így a fiam nagy farka körbejárta pinám belsejét. Eközben a monitorra tapadt szemekkel figyeltem, mint bassza az apja a lányát. Még mindig az előző pozícióba voltak, de Tom most amellett hogy szerszámával gyorsan baszta lányomat, egyik ujját megint a fenekébe dugta, másik kezével pedig Kathy fenekét csapkodta. Kathy már nem is csak zihált, hanem egyenesen hörögve élvezett, miközben biztatta apját:
– Igen apa ez az, büntesd meg a kislányodat, rossz kislány voltam.
Fenekeld el a te rossz feleselő kislányodat!
Tom ütései nagyokat csattantak lánya fenekén, ami már tűzpiros volt és a tenyérlenyomatok először fehéren, majd a beáramló vértől vörösen világítottak rajta. Ujjával Kathy fenekének belsejét és egyben saját farkát is maszirozta. Farka minden egyes lökésnél majdnem tövig merül lányának izzó hüvelyében, fenekén az izmok megfeszültek, ahogy próbálta a lehető legmélyebbre lökni faszát a lányába. Mooost, most nagyon jó, most mindjárt elmegyek – ordította Kathy.
Még pár ütés, és hallottam, amint Tom kielégülése előtt a már számomra oly megszokott módon kezd hörögni. Nem élvezett Kathy pinájába, hanem farkát kivéve a lány ívbehajlott hátára spriccelt beterítve spermájával azt. A lányom is ebben a pillanatba élvezett el, hörgésük összeolvadt, és Tom kielégülve hajolt lányának hátára, csókolgatva annak nyakát. Kathy felegyenesedett, szembefordult apjával, megfogta apja faszát, és gyengéden húzogatta rajta a bőrt kifejve ezzel a még bent maradt spermát. A megjelenő cseppeket kezével elkente apja makkján miközben csókolózni kezdtek.
Itt a kép kimerevedett, de most jött el az én időm. A látottaktól felizgulva egyre nagyobb köröket írtam le fenekemmel, fiam farka így egyre jobban izgatta pinámat, keze megállás nélkül a csiklómon dolgozott. Lassan felemelkedtem, addig, míg Steve faszának csak vége volt bennem, majd visszaereszkedtem és pinám tövig nyelte azt. Egyre gyorsítottam tempón, érezve fiam egyre gyorsuló lihegését a hátamon. Pinámból Steve faszán folyt le a lé, benedvesítve megduzzadt szőrtelen golyói. Lenyúltam és elkentem rajtuk nedveinket, majd számba véve ujjaimat, a nők kéjes illatától elbódulva őrült iramba kezdtem lovagolni fiam hatalmas, kőkeményre duzzadt faszán.
Golyói minden egyes lökésnél nekicsapódtak kisajkaimnak és csiklómnak óriási izgalmat okozva.
– Várj még – szóltam neki. Még ne menj el, hagy élvezzem ki magam a fiam faszán, ha már ilyen keveset lehet bennem. Kicsim, imádom azt a hatalmas nagy faszodat, olyan jó mikor bennem van. Basszál Steve, bazd szét anya lucskos pináját!!! Iiiiigen ez az, lökd be tövig anya pinájába azt az isteni farkadat. Ne, még ne menj el, azt akarom, hogy a számba élvezz, szeretném a gecidet érezni a számban.
Mondd, hogy beleélvezel anya szájába, akarom hallani!!!
– Igen, anya a szádba fogok élvezni!! Tele fogom spriccelni gecivel a szádat és te anya le fogod nyelni mindet.
– Igen fiam, ezt akarom, lenyelni az összes spermádat, kérlek, tedd meg, hogy az összest belém spicceled, kérlek…, könyörgök, csináld! Saját hangomtól megrészegülve lovagoltam fiamon, míg meg nem éreztem újra a kielégülés hullámait. A hőség elborított, pinám körbefogva rátapadt fiam faszára, hátam görcsösen megfeszülve élveztem el újra és újra.
Gyorsan leszálltam Steve – ről és ahogy voltam, a babydollból kivett melleimmel, szétbaszott, elélvezett vörös, piros nylonbugyiba csomagolt tüzelő pinával a fiam elé térdeltem és mohón bekaptam nedveimtől lucskos, erektől duzzadt faszát. Steve államat megfogva kényszerített szám kinyitására, így nyitott szájjal, egyik kezemmel golyóit fogva a másikkal vertem bele a számba a drága nedűt.
– Mooooost! – kiáltotta Steve – most élvezek. Anya, most spriccelem tele a szádat a gecimmel.
Az első adag az orrom mellé az arcomra érkezett, a többit ügyesen beirányítottam a számba. A spermája a szájpadlásomnak és a torkomnak csapódott, majd lefolyt a nyelvemre, összegyűlve a nyelvem alatt teljesen kitöltötte a nyitott számat. Az első három – négy adag után lenyeltem, ami a számba érkezett, de még nem volt vége Steve élvezésének. Nyelés közben a zárt számra is jutott bőven, sőt még szemeimre is. Hősiesen igyekeztem minél hamarabb lenyelni a számból, hogy aztán újra fel tudjam kínálni neki a nyitott számat.
Steve most már erőszakosan államnál fogva kényszerített, hogy tátsam ki újra. Mikor kinyitottam akkor bedugta faszát és pár lökéssel még több spermát spriccelt bele. Térdeltem előtte, ajkaimról folyt le a gecije a mellemre, számba gyűlt még mindig a sperma, mikor fél szemmel megláttam, hogy Kathy állt meg a nyitott ajtóban. Pár másodpercig földbe gyökerezett lábakkal nézte amint az anyja éppen – a bátyja spermájától áztatott arccal, térdelve előtte – szopja a saját fia faszát, majd hallottam elfúló, megdöbbenéstől, és izgalomtól remegő hangját:
– Hát ti! Ti meg mi a jó francot csináltok itt!?

Natascha: Szexrabszolga életem a börtönben

„Amikor az ajtó bezáródott, zokogni kezdtem. Egyedül voltam, bezárva egy üres szobában valahol a föld alatt. Élve konzerváltak egy föld alatti trezorban. A börtönöm egy körülbelül két méter hetven centiméter hosszú, egy méter 80 centiméter széles és két méter negyven centiméter magas cella. Tizenegy és fél köbméter levegő. Nem egészen öt négyzetméter terület, amelyben ketrecbe zárt tigrisként ide-oda rohantam, egyik faltól a másikig. Hat kis lépés oda, hat kis lépés vissza. Négy nagy lépés oda, négy nagy lépés vissza. Az elrablóm a pincében töltött első napok alatt folyamatosan égve hagyta a villanyt. Én kértem erre, mert rettegtem az egyedülléttől a teljes sötétségben. De ez ugyanolyan szörnyű volt, mint amilyen megnyugtató. Fájt tőle a szemem, ráadásul a hermetikusan lezárt pincében teljesen elvesztettem az időérzékem, fogalmam sem volt, mikor van éjjel és nappal. Még egy hang sem jött be, az egyetlen zaj, ami kintről jött, a levegőbefúvó állandó kattogása. Ez a hang maga volt a kínzás. Az apró helyiségben néha annyira hangossá vált, hogy befogtam a fülem, ne halljam többé” – írta le könyvében a nyolc és fél évig az otthonául szolgáló fogdát Natascha Kampusch. Tovább a teljes cikkre
További cikkek a témában: Natascha Kampusch 3096 napja részlet – Natascha Kampusch a pincében – Natascha Kampusch 3096 napja könyvben megjelent – Natasha Kapmush élvezte a pincét – 18 évig volt szexrabszolga az elrabolt lány – Natascha Kampusch vágyik a pincébe – Natascha Priklopil rabja maradt – Öngyilkos lett a Natasha Kampusch ügy főnyomozója – Szexbotrány, szexrabszolgaként tartotta lányát – Hallották a megerőszakolt Fritzl-lány sikoltozását a szomszédok – Szexrabszolgaként tartották fogva a tinilányt – Szexrabszolga volt egy magyar lány

Sorra erőszakolta lányait

Sokkoló eset látott napvilágot a napokban Romániában. Egy Konstanca megyei, több gyermekes családban az apa sorra erőszakolta lányait. A legutolsó áldozat, egy 14 éves kamaszlány tanárainak mesélte el egy éve tartó kálváriáját.
A lány bevallása szerint azért nem fordult eddig senkihez segítségért, mert szégyellte a történteket – írta a manna.ro. Amikor azonban két nagyobbik lánytestvére is ugyanazt a megaláztatást osztotta meg vele, bátorságot kapott.
A férfi tagadja, hogy szexuálisan bántalmazta volna gyermekeit, szerinte a vádakat a lányok anyja találta ki, és vette rá a gyermekeket a hazugságokra, hogy megkaparintsa a házat a férfitól, akitől már több éve elvált.
A rendőrség a település polgármesteri hivatalának szociális munkásaival karöltve az eset kivizsgálása után úgy döntöttek, hogy öt gyermeket nevelőotthonba küldenek. Az apa felügyelete alatt csupán egy 16 éves fiú maradt.

Egy család életéből 2.

Eltelt kb. 3 – 4 nap mióta Steve jól megkefélte a puncimat, de azóta sajnos nem akadt újabb alkalom az együttlétünkre, pedig igen vártam már. Reméltem, hogy nem ez volt az első és egyben az utolsó szeretkezésünk. Kerestem az alkalmakat, de vagy Steve nem volt otthon mikor én, vagy mindenki otthon volt a családból. Azért a szemén láttam, hogy huncutul mosolyog, mikor találkozott a tekintetünk. Hogy kellene elintézni, hogy kettesbe legyünk? Nagyon sokat gondolkoztam ezen, már azt is gondoltam, hogy kiveszek egy nap szabadságot és felhívom az egyetemen, hogy jöjjön haza, mert nem érzem jól magam.
De erről letettem, mert nem akartam megijeszteni. Nem tudom mi lett velem, de mióta szeretkeztünk azóta csak azt vártam, hogy újra együtt legyünk. Érezni akartam újra azt a csodálatos nagy farkát a számban, utána keféljen meg jól és szeretném érezni a spermája ízét újra a számban.
Aztán az egyik szerdai napon rám mosolygott a szerencse. Steve előző este bejelentette, hogy másnap nem lesz az egyetemen előadás, mert a tanárok valami sztrájkot tartanak, és így itthon marad. Reggel még aludt mikor elmentem otthonról.
Egész nap azon járt az eszem, hogy mikor lesz már vége a melónak, hogy rohanjak haza az én édes nagyfaszú fiamhoz. Igaz, hogy azóta voltam együtt Tommal, de Steve – vel teljesen más érzés volt a kefélés. Az az izgalom, amit ez a tiltott kapcsolat okozott semmihez nem hasonlítható. Már a gondolattól, hogy a saját fiam hatalmas farka járkál bennem olyan izgalomba hozott, hogy a puncim rögtön benedvesedett, és elkezdett bizseregni a csiklóm. Mivel vevő nem volt a boltban többször végig simítottam – persze csak ruhán és bugyin keresztül – a puncimat.
Már majdnem vége volt a munkaidőmnek, mikor bejött egy magas kreol bőrű 40 – 45 éves úriember, azzal a szándékkal, hogy egy öltönyt szeretne vásárolni magának a fia esküvőjére. Annak ellenére, rögtön szimpatikus lett, sőt talán azt is mondhatnám, hogy megtetszett, azért haragudtam rá. Zárás előtt bejönni öltönyt vásárolni, mikor az akár órákig is eltarthat, mire többet felpróbál, kiválasztja, stb. Nem is beszélve arról, hogy a puncim simogatása miatt már igencsak fel voltam izgulva, és alig vártam, hogy hazaérjek.
Ennek ellenére mosolyogva kiválasztottam az alkatának és a méretének megfelelő öltönyöket. Egy sima fekete, de elegánst, és egy halvány halszálkás öltönyt. Bevitte a próbafülkébe, és onnan szólt ki mély bariton hangján:
– Ha már volt olyan kedves választani helyettem, akkor legyenszives segíteni, hogy melyik lenne az alkalmasabb.
– Ez csak természetes – mondtam. A vevő nálunk nem mehet el kielégítetlenül – mosolyogtam magamban. Ha tudná, hogy én ezt hogy értettem, akkor biztos nagy kurvának tartana – gondoltam.
Kidugta a fejét a függönyön keresztül és nevetve válaszolt kivillantva hófehér fogait.
– Egy ilyen csinos hölgy szájából igen jó ezt hallani. Remélem, méltó leszek a figyelmére.
A “szájából” szót igen erősen hangsúlyozta, ami fel is tűnt, de akkor nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget, észrevettem, hogy az Ő figyelme nagyon is elkalandozott, láttam, hogy a melleimen állt meg, ami egy mélyen dekoltált blúzból kandikált elő. Miközben öltözött bezártam az ajtót, mert már lejárt a nyitvatartási idő és nehogy valaki még betévedjen.
Pár perc múlva cipő nélkül, de öltönybe lépet ki a próbafülkéből. Igencsak jól állt neki a fekete. Elismerően néztem rá, miközben Ő a tükör előtt nézegette magát. Mellé álltam, hogy a tükörben szemből is lássam. Felém fordult és kérdőn nézett rám.
– Tökéletes – mondtam. Mintha direkt önnek készítették volna.
A zakó hajtókáján észrevettem egy kis gyűrődést, amit végigsimítottam. Egy kicsit közelebb lépett hozzám, de én hátrább léptem, mert a nadrág szárán láttam, hogy egy kicsit meg van rogyva.
Leguggoltam elé és a vasalás élét megpróbáltam kihúzni. Pár centivel hosszabb volt a nadrág, vagy csak nem volt rendesen felhúzva, ezért még mindig guggolva megpróbáltam feljebb húzni, miközben az oldalt lévő tükörben figyeltem a végeredményt. Ő is oldalra fordította a fejét, hogy ne csak a fejem búbját lássa. Sikerült kicsit feljebb tornázni a nadrágot, és úgy nézett ki, most már tökéletes. Minden hátsó szándék nélkül végigsimítottam a nadrág elejét, miközben a farkának a dudorodásához értem. Meglepetésemre a dudor az érintéstől láthatóan nőni kezdett.
Megfogta a vállamat, és a karomat kezdte el emelni. Azt hittem fel akar segíteni, de mikor megfogta a kezemet, egyszerűen a farkára tette. Meglepetésemben – meg akaratlanul is, ha egy farok van a kezemben – gyengéden megszorítottam. Éreztem, ahogy a kezembe egyre keményedett. Na ebből elég – gondoltam, nem erre készültem ma. Megpróbáltam felállni, de a vállamra tette a kezét és gyengéden visszanyomott, így folytattam a farka masszírozását, miközben Ő a tükörből nézett. A szoknyám felcsúszott a combjaimon, és így látszott a csipkés bugyiba bujtatott puncim.
Egy kicsit a tükör felé fordítottam lábaimat, és szétnyitottam, hogy Ő is jobban láthassa. Miközben az egyik kezemmel a farkát fogtam, a másikkal elkezdtem kigombolni a nadrág sliccét. Ha már azt mondtam, hogy nem mehet el kielégítetlenül, nehogy hazugságon kapjon. A kigombolt sliccén keresztül megfogtam az alsónadrágját és lehúztam annyira, hogy ki tudjam halászni a farkát. Mikor előkerült a szerszáma, először igen rövidnek tűnt, de lehet hogy a hosszával nem volt baj, csak a dús szőrzete miatt hatott rövidebbnek az átlagosnál.
Csodálkoztam is, hogy még van olyan ember manapság is, aki nem borotválja a fanszőrzetét. Viszont a vastagságán meglepődtem. Olyan vastag volt, mint egy rúd szalámi. A kezemmel nem is értem át. A természet így kompenzálta hossza miatt. Egyszóval rövid, tömzsi, de annál vastagabb volt a fasza. Most a golyói következtek, benyúltam a sliccen keresztül a nadrágba, és gyengéden a markomba fogtam a golyóit. Természetesen azok sem voltak leborotválva, de a méretei csodálatra méltók voltak. Mint két tojás.
Markomba a tojásaival kihúztam a kezem, így most már teljes férfiassága a nadrágon kívülre került. Jobb kezemmel a faszán kezdtem húzgálni a bőrt, a ballal a heréit morzsolgattam. Kiverem neki aztán nyomás haza egy jó kefélésre a fiamhoz – gondoltam. De neki erről más elképzelése lehetett, mert ahogy egyre jobban zihált a hajamba túrt és a fejemet a farka felé nyomta. Ez azt akarja, hogy leszopjam?! Igaz, hogy ilyen vastag fasz még sose volt a számba, de egy most betévedt idegen egyből leszopni, az azért igencsak kurvás.
De hajtott a kíváncsiság. Csak nehogy szétrepedjen a szám ekkora szerszámtól, bár még mindig jobb mintha a puncimat repesztené szét, gondoltam. Most elengedtem a golyóit, és a puncimat kezdtem simogatni, míg a másikkal tovább vertem a farkát. Fejemet egyre közelítve óvatosan bekaptam a faszát. Elkezdtem szopni, és erőteljesen megszívtam a hatalmas makkot. Most már én is rendesen benedvesedtem odalent, amit a kezemmel is éreztem, ugyanis a bugyim teljesen át volt ázva. Már említettem, hogy bő szokott lenni a szerelmi nedvem, hát most is kitett magáért a puncim.
Bugyim teljesen átázott, és kezem a bugyin keresztül is nedves lett. Számba a faszával, egyik kezemmel vertem neki, másikkal maszturbáltam, nyelvemmel a makkján köröztem. Ő egyre jobban nyögött, és megpróbált felállítani, gondolom azért, hogy megkeféljen. Ohó azt már nem, én ma a fiammal akarok kefélni, erre készültem napok óta. Most nem fogom magam engedni, azonkívül óvszer sincs nálam. Elégedjen meg azzal, hogy leszopom. Így hát eltoltam a kezét és egyre gyorsabban kezdtem el verni a farkát. Időnként abbahagytam, ilyenkor tövig nyeltem a faszát.
A szőre az orromat csiklandozta, a makkja a szájpadlásomnak feszült. Éreztem, ahogy a farka megfeszül, golyói összehúzódnak, hát gyorsan kivettem a számból a faszát, és anélkül, hogy abbahagytam volna a farka verését a szőrös golyóit kezdtem nyalogatni. Ő már nem bírta tovább, hangosan hörögve élvezett el, beterítve a fél arcomat a spermájával. Éreztem, hogy a hajamra is jutott bőven. Ő a tükörből nézte az akciót. Ilyen élvezést még nem láttam, legalább tizenötször spriccelt összekenve mindenemet.
A hajamról csöpögött az ondó, az arcom nem is igazán látszott a rengeteg spermától. Mikor felálltam a tükörbe nézve gyönyörködtem magamba, fasza még mindig a kezemben, kezdett elernyedni. A sperma csomókba lógott a hajamról és az arcomról folyt le a dekoltázsomra. A másik kezemmel szétkentem arcomon az anyagot. Igen izgató látvány volt, ilyet még nem csináltam, tükörbe látni magam gecitől csöpögő arccal. Ha nem sajnálnám annyira ezt a drága nedűt otthon is bevezetném. A férfinek is tetszhetett, ahogy szétkenem magamon, mert a farka igencsak lüktetett a kezembe.
Gyorsan elengedtem, már így is késésbe voltam. A pucim tisztaságát sikerült megőrizni. Remélem, hogy a fiam jól ki fogja nyalni.
Hát nem semmi nő vagyok, gondoltam magamba. Most szoptam le egy vadidegent, a spermája még mindig csöpög rólam, én meg már azon gondolkodom, hogy a fiammal mekkorát fogunk kefélni. Az igaz, hogy ez az akció csak a “kuncsaftnak” hozott kielégülést, de engem rettenetesen felizgatott. Szabályszerűen tüzelt a puncim. Ezt a tüzet csak a fiam spermája olthatja el.
Tehát irány hazafelé. A “kedves vevő” már elrakta a farkát, de még mindig kiguvadt szemekkel figyelte a tükörből, ahogy a spermája vékony csíkokban folyik le az arcomról a mellemre.
– Remélem, uram meg van elégedve a szolgáltatásunkkal – mondtam.
– Tökéletesen, ilyen kielégítő vásárlásban még nem volt részem. De ez csak az egyik öltöny, szeretném felpróbálni a másikat is, hátha az is ilyen jól áll – mosolygott. Pár nap múlva visszanéznék, remélem akkor már, nemcsak az öltönyt tudom felpróbálni, és ön is vállalkozóbb kedvű lesz – villantotta ki újra a fogsorát.
– Legyen szerencsénk, de, most ha megbocsát, nagyon kell sietnem, vár a fiam.
Míg bement átöltözni, elővettem egy zsebkendőt és elkezdtem letakarítani az arcomat és a hajamat. Már a harmadik papír zsebkendőt használtam el mire elkészült. Búcsúzásul meg akart csókolni, de csak az arcomat tartottam oda neki. Nehogy már azt higgye, most már mindent szabad. Miután elment még egyszer ellenőriztem magam a tükörbe, majd gyorsan rendet csináltam. Visszaakasztottam az öltönyt, mikor észrevettem, hogy a nadrág eleje is tiszta fehér folt a rászáradt ondótól.
Legközelebb, ha jön ezt is, eladom neki, mert így már nem lehet másnak eladni, és amúgy is Ő csinálta. Bezártam az üzletet most már kívülről, és lementem a földalatti parkolóházba az autómhoz. Igyekezni kell, minél több időnk legyen kettesben a fiammal.
Az úton hazafelé már azon gondolkoztam, hogy fogom kényeztetni Steve – t. A nedves bugyim most hidegen tapadt a puncimhoz, de a jókedvemet nem tudta elvenni semmi. Egy buta kis gyerekdalocskát dúdolgattam, mikor az elsuhanó épületek között az egyiknek a homlokzatán megláttam az eroticshop táblát.
Egy hirtelen ötlettől hajtva megfordultam és beálltam a parkolójába. Félve léptem be az üzletbe, mert még ilyen helyen soha nem jártam, de kellemesen csalódtam. Ha hirtelen körbenéz az ember, és nem veszi észre, hogy milyen áruk vannak a polcokon, akkor tisztára, mint egy kisebb supermarket. Csak ha jobban körülnézünk, akkor láthatjuk, hogy az egyik sornak a polcain különböző méretű és színű műpéniszek sorakoznak, a másik soron vibrátorok, a harmadikon erotikus fehérneműk, a negyediken pornó DVD – k, a falakon mindenhol a legkülönbözőbb szexuális segédeszközök a korbácstól, szájpecektől, gumibabáktól a bilincsig.
Az üzletben az eladónőn és rajtam kívül még két másik vevő volt, mindketten férfiak. Ahogy beléptem először furcsán néztek rám, de ez csak pár pillanatig tartott, utána napirendre tértek a dolog felett, mármint hogy egy NŐ be mert jönni egy szexshopba. Az eladónő hozzám sietett és azt tudakolta miben segíthet. Egyelőre csak nézelődöm hárítottam el a szívességét. Először a műpéniszeket nézegettem végig, kezembe fogtam egy kb. 30 cm hosszú és kb. 8 – 10 cm átmérőjű fekete csodát, és ámulva gondoltam el, hogy van olyan nő, aki ezt magába tudja dugni, és még élvezi is.
Bár ha otthon lenne egy ilyen biztos én is kipróbálnám. Következtek a vibrátorok, de nem sok figyelmet szenteltem nekik, mert az viszont van otthon. Annál inkább lekötött a fehérneműs polc. Vajon Steve minek örülne? Volt ott mindenféle. Volt apácaruha, ápolónői ruha, és rendőregyenruhára hasonlító ruha is. Legyek szigorú rendőrnéni aki megbünteti a rosszalkodókat, vagy legyek ártatlan – faszt még soha kézbe nem vevő – apáca, esetleg öltözzek be ápolónőnek és “ápoljam le” a kisfiam?
Egyelőre valami “szolidabb” kell gondoltam. Ahogy nézelődtem, a kezembe akadt a tökéletes ajándék. Egy csupacsipke vérvörös nylonbugyi, amely teljesen átlátszó volt, amellett a lába között szét volt vágva, ami teljes hozzáférést biztosított nemcsak a puncihoz, hanem a hátsó bejárathoz is. Ez az, ez kell nekem, ebben a bikavadító bugyiban úgy is lehet kefélni, hogy az ember lánya le sem veszi, amellett sexi is. Mindenesetre azért még kiválasztottam egy fekete egyberészes fűzős – harisnyatartós ruhát, aminek a mellrésze legombolható volt.
Ezt kigombolva a cici teljesen szabadon marad, csak a pántok fogják közre, és így egy kicsit meg is emelik. Ezenkívül kiválasztottam egy fekete harisnyatartót, fekete nylonharisnyát is, az oldalán egészen a lábfejig lefutó mintával, és egy a bugyihoz színben menő nylon babydollt, ami szintén teljesen átlátszó volt. Ezekben olyan leszek, mint a mesében, van is rajtam ruha meg nincs is, viszek is ajándékot meg nem is. Mielőtt a pulthoz mentem volna fizetni, még körbesétáltam az üzletben. Az egyik falon egy nyitott ajtó volt, benéztem, fülkék voltak egy teremben, némelyik fülke ajtaja alól TV képének a villódzása szűrődött ki, és elfojtott sikolyok, nyögések hallatszottak.
Tovább mentem és egy másik falon újabb ajtó, ami nem volt nyitva, de felette táblán a SwingerClub felirat volt. Aha, ez a párcserélős klub. Állítólag nemcsak párcsere lehet, hanem bárki beszállhat bárhova, akár 3. – nak, 4. – nek, vagy 5. – nek is, lényegében mindegy, csak jól érezzék magukat, meg egymást. Én még nem voltam ilyenbe, de már hallottam róla. Miután minden számomra érdekes dolgot láttam, fizettem és nyomás haza. A kocsiban megnéztem az órámat, még mindig van kb. 3 óránk Steve-vel kettesben….

Natascha Kampusch 3096 napja – részlet

1998. március 2-án az iskolába vezető úton a tízéves Natascha Kampuscht az akkor 35 éves, állástalan híradástechnikus, Wolfgang Priklopil egy fehér furgonba tuszkolta. Órákkal később az elrabolt kislány lepedőbe csavarva egy sötét pincében találta magát. Nyolc év múlva szabadult ki, a gyerekkora fogságban telt el. A 3096 napban Natascha először meséli el egy könyvben hihetetlen történetét: nehéz gyermekkorát, hogy mi történt pontosan elrablásának napján, hosszan tartó rabságát az öt négyzetméteres pincében, valamint a mentális és fizikai megaláztatásokat, amelyeket elrablója, Wolfgang Priklopil okozott neki.

Régi életem utolsó napja: Megpróbáltam kiáltani. De egy hang se jött ki a torkomon. Hangszálaim egyszerűen felmondták a szolgálatot. Minden egyetlen kiáltássá sűrűsödött bennem. Néma kiáltássá, amelyet senki sem hallhatott.
Másnap szomorúan és zaklatottan ébredtem. Azért fájt leginkább a szívem, mert anyám rajtam töltötte ki a mérgét, pedig nyilvánvalóan apámra volt dühös. De még ennél is jobban gyötört, hogy anyám eltiltott tőle, hogy soha többé nem láthatom őt viszont. Egyike volt ez azoknak a könnyelműen kimondott döntéseknek, amelyeket a felnőttek a gyerekek feje fölött hoznak – dühből vagy hirtelen felindulásból –, nem gondolva bele, hogy mit okoznak ezzel a gyereknek, aki tehetetlen és kiszolgáltatott az ilyen helyzetekben.
Gyűlöltem ezt a tehetetlenséget és kiszolgáltatottságot, mert folyton arra emlékeztetett, hogy még gyerek vagyok. Végre már felnőtt akartam lenni, abban a reményben, hogy az anyámmal való összetűzések talán már nem érintenek olyan közelről. Meg akartam tanulni, hogyan fojtsam magamba az érzéseimet és ezzel egyidejűleg azt a mélyreható szorongást, amelyet a szülőkkel való vita a gyermekekben kivált.
Tizedik születésnapommal magam mögött tudtam életem első és a legkevésbé önálló szakaszát. Az önállóságomat hivatalosan is szentesítő dátum közelebb került ezzel: még nyolc év és elköltözhetek, találhatok valami hivatást. Akkor nem függök többé azoknak a felnőtteknek a döntéseitől, akiknek az én igényeim és szükségleteim mit sem számítanak, és egyenesen csökkent értékűek az ő kicsinyes vitáikhoz és féltékenykedéseikhez képest. Még nyolc év, amelyet arra kell használnom, hogy előkészítsem magam a magam igényeihez szabott életre.
Néhány hete egy fontos lépést már megtettem az önállósághoz vezető úton: meggyőztem anyámat, hogy egyedül is elengedhet az iskolába. Jóllehet már negyedikes voltam, még mindig autóval vitt és rakott le az iskola előtt. Még csak öt percig sem tartott az út. Mindennap megszégyenültem a többi gyerek előtt a gyengeségemért, amely akkor vált szemmel láthatóvá, amikor kiszálltam a kocsiból, és anyám adott egy búcsú puszit. Már jó ideje tárgyaltam vele, hogy eljött az idő, amikor már egyedül szeretnék iskolába járni. Ezzel nemcsak a szüleimnek, de magamnak is meg akartam mutatni, hogy immár nem vagyok pici gyerek, és képes vagyok leküzdeni a szorongásomat.
Mert a bizonytalanság volt az, ami a leginkább gyötört. Már akkor rám tört, amikor átmentem a lépcsőházon, folytatódott a házak között, és egészen határozott alakot öltött, ha a lakótelep utcáin járkáltam. Védtelennek és eltiporhatóan parányinak éreztem magam, és gyűlöltem magam ezért. De ezen a napon szilárdan elhatároztam, hogy erős leszek. Úgy döntöttem, hogy ez a nap lesz új életem első és egyben a régi életem utolsó napja. Utólag ez szinte cinikusan hangzik, mert valóban éppen ezen a napon fejeződött be a régi életem. Persze olyan módon, ami meghaladta minden képzelőerőmet.
Határozott mozdulattal löktem félre a mintás ágytakarót, és talpra szökkentem. Mint mindig, anyám ezúttal is kikészítette a ruhákat, amelyeket fel kellett vennem. Farmeranyagból készült felsőrész, csíkos, szürke flanel szoknya. Formátlannak éreztem magam ebben a ruhában, mintha belepasszíroztak volna, hogy megtartson abban az állapotban, amelyből már rég ki akartam nőni.
Kedvetlenül bújtam bele, aztán kimentem a konyhába. Az asztalra anyám odakészítette a tízóraimat – a szalvétán a Marco Polo telepen lévő kisbolt logója és anyám neve állt. Induláskor belebújtam vörös anorákomba, és felvettem tarka hátizsákomat. Megsimogattam a macskákat, és búcsút vettem tőlük. Aztán kinyitottam a bejárati ajtót, és kiléptem. Az utolsó lépcsőfordulóban megálltam, és azon a mondaton rágódtam, amelyet anyám több tucatszor is elismételt: – Sose válj el haraggal! Ki tudja, látjuk-e még valaha egymást?
Lehetett bár dühös vagy durva, és sokszor könnyen eljárt a keze, de búcsúzáskor mindig kedves volt, és szeretetteljes. Tényleg elmenjek így, egyetlen szó nélkül? Megfordultam, de aztán mégis győzött bennem a csalódottság, amelyet az előző este okozott. Nem adok neki több puszit, és a hallgatásommal büntetem. Azonkívül meg: ugyan mi történhet?
„Ugyan mi történhet?!” – mormoltam félhangosan magam elé. A szavak visszhangzottak a szürke csempével kirakott lépcsőházban. Megfordultam, és lementem a lépcsőn. Ugyan mi történhet? Ez a mondat amolyan mantrává lett számomra az utcán és a háztömbök közt, az iskolába vezető úton. Az én mantrám a szorongás és a lelkifurdalás ellen, hogy nem búcsúztam el anyámtól.
Elhagyva a lakótelepet, elhaladtam a falak végtelen sora mellett, és megálltam a zebránál. Eldübörgött előttem egy villamos, telezsúfolva a munkába menő emberekkel. Bátorságom alábbhagyott. Minden, ami körülvett, egy csapásra sokkal nagyobbnak tűnt, mint én. Az anyámmal folytatott vita utolért, és ezzel együtt a szorongató érzés is, hogy tönkre fogok menni abban a harcban, amelyet az egymással vitázó szüleim és az engem elutasító új partnereik folytatnak egymással. Az aznap általános jó érzését legyőzte ama bizonyosság, hogy egy puszta helynél azért többet kellene kiharcolnom e családi csatározásban. Ám hogy sikerül megváltoztatni az életemet, ha még a zebra is leküzdhetetlen akadálynak bizonyul számomra?
Sírva fakadtam, elfogott az ellenállhatatlan vágy, hogy egyszerűen eltűnjek, semmivé foszoljak a levegőben. Néztem az előttem áramló forgalmat, és elképzeltem, hogy lelépek a járdáról, és egy autó maga alá gyűr, vonszol egy darabig, míg meg nem halok. Elképzeltem, ahogy mellettem hever a hátizsákom, és a vörös anorákom mintegy jelzőfény lenne az aszfalton, amely ezt kiáltja: – Nézzétek meg, mit tettetek ezzel a gyerekkel! – És anyám ekkor kirohanna a házból, sírva ölelne át, és belátná összes hibáját. Igen, ezt tenné. Biztosan.
De természetesen nem ugrottam egy autó elé sem, villamos elé meg még kevésbé. Soha nem akartam volna ilyen feltűnést kelteni. Ehelyett összeszedtem magam, átmentem a zebrán, és elindultam a Rennbahnwegen a Brioschwegen található általános iskola irányába. Az út pár csendes mellékutcán át vezetett, az út mentén az ötvenes években épült kis családi házak sorakoztak, előttük szerény kertecskék. Ezen az ipari épületek és a panelházak uralta környéken e kis utcácskák és apró házaik anakronisztikusan, ám egyben megnyugtatóan hatottak. Mikor befordultam a Melangasséba, letörültem utolsó csepp könnyeimet is, aztán leszegett fejjel baktattam tovább.
Nem tudom, mi vett rá, hogy mégis felemeljem a fejem. Valami zaj? Egy madár? Annyi bizonyos, hogy pillantásom egy fehér furgonra esett. Az utca jobb oldalán állt, és ezen a nyugodt vidéken nagyon idegenül, nem odaillően hatott. A kisteherautó előtt egy férfi állt; vékony, nem túl magas, aki valahogy céltalanul járatta körbe a tekintetét, mint aki vár valamire, de azt már nem tudja, mire.
Lelassítottam a lépteimet, járásom merev lett. Irányíthatatlan szorongásom egy pillanat alatt visszatért, karom libabőrös lett. Valami rögtön azt súgta, menjek át a másik oldalra. Képek villantak fel, szófoszlányok zsibongtak a fejemben: „ne állj szóba idegenekkel… ne szállj be idegen ember autójába…” Eszembe jutott az a mindenféle gyerekrablás, bántalmazás, megerőszakolás, mindaz a sok történet, amelyeket az elrabolt kislányokról a tévében korábban láttam. De ha valóban felnőtt akartam lenni, nem engedelmeskedhettem ennek a homályos érzésnek. Össze kellett kapnom magam és rákényszeríteni, hogy továbbmenjek. Ugyan mi történhet? Egyedül menni iskolába – ez volt a vizsgám. Nem térek ki előle.
Utólag visszatekintve, már nem tudom megmondani, hogy a furgon megpillantásakor miért szólalt meg bennem azonnal a vészcsengő; talán valami ösztönös érzés volt, de az is lehet, hogy túlcsordultak bennem azok a szexuális bántalmazásokról szóló riportok, amelyeket akkoriban a Groëreset nyomán sugároztak. A kardinálist 1995-ben azzal gyanúsították, hogy kiskorúakat zaklatott, a Vatikán reakciója szabályos médiahisztériát váltott ki, és egyházi népszavazáshoz vezetett Ausztriában. Ehhez jöttek aztán az elrabolt és meggyilkolt gyerekekről szóló beszámolók, amelyeket a német tévéből már ismertem. De feltehetően páni félelmet okozott volna minden olyan férfi, akivel valami szokatlan helyzetben találkozom az utcán. Az, hogy elrabolnak, gyermeki szememben kézzelfogható lehetőség volt, de lelkem legmélyén azért mégiscsak olyasmi, ami a tévében történik, nem pedig a valós életben.
Mikor nagyjából két méterre megközelítettem, a férfi a szemembe nézett. És ebben a pillanatban összes szorongásom szertefoszlott. Kék szeme volt, és a kissé túl hosszúra növesztett hajával egészében úgy hatott, mint egy diák a hetvenes években készült tévéfilmek egyikében. Tekintete furcsán üresnek tűnt. Te szegény, gondoltam, mert olyan fokú elesettség sugárzott belőle, mely rögtön felkeltette a vágyat, hogy segítsek neki. Talán ez furcsán hangzik, mert azt sugallja, mintha lenne a gyermeki hitben valami feltétlen ragaszkodás ahhoz, hogy létezik a jó az emberben. De amikor ezen a reggelen először néztem a szemébe, valóban elveszettnek és nagyon sebezhetőnek hatott.
Igen. Ezt a próbát kiállom. El fogok menni a férfi mellett. Nem szívesen találkoztam más emberekkel, és a lehető legtávolabbról akartam elhaladni mellette, nehogy akár véletlenül is megérintsem.
Aztán minden nagyon gyorsan történt.
Abban a pillanatban, amikor lesütött szemmel elmentem volna a férfi mellett, derékon ragadott, és a nyitott ajtón át beemelt a furgonba. Mindez egyetlen mozdulattal történt, mintha megkoreografálták volna a jelenetet, mintha közösen tanultuk volna be, hogyan hajtsuk végre az előírt mozdulatokat: a rettenet koreográfiáját.
Kiáltottam? Azt hiszem, nem. És mégis: minden egyetlen kiáltás volt. Felfelé nyomult, és megmaradt a torkomban – néma üvöltéssé változott. Mintha valóra vált volna ama rémálmok egyike, amelyekben az ember kiáltani akar, de egyetlen hang sem hallható, amelyekben az ember el akar rohanni, de a lába mintha futóhomokon mozogna.
Védekeztem? Megpróbáltam megzavarni a tökéletes rendezést? Feltehetően ellenálltam, mert másnap egy kék folt éktelenkedett a szemem alatt. Az ütés okozta fájdalomra másnap már nem emlékeztem, csak a bénító tehetetlenség érzésére. A gyerekrabló könnyűszerrel elbánt velem. Ő 170 centi magas volt, én mindössze 150. Én kövér voltam, és amúgy sem különösebben gyors, ráadásul a nehéz hátizsák akadályozott a szabad mozgásban. Az egész alig néhány másodperc alatt történt.
Hogy elraboltak, és valószínűleg meg fogok halni, az abban a pillanatban tudatosult bennem, amikor a kocsi ajtaja becsapódott mögöttem. A szemem előtt felvillantak a Jennifer temetésén készült képek, akit januárban erőszakoltak és gyilkoltak meg egy autóban, miután megpróbált elmenekülni. Emlékeztem a Carla életéért aggódó szülők arcára – a kislányt eszméletlenül hajították egy tóba, s egy hét múlva meghalt. Akkoriban sokat töprengtem rajta, milyen lehet meghalni, és hogy mi van a halál után. Hogy vajon érez-e fájdalmat az ember röviddel előtte, és hogy ilyenkor valóban lát-e valami fényt.
A képek vad összevisszaságban keveredtek a fejemben száguldó gondolatokkal. Egy hang ezt kérdezte: ez most tényleg megtörtént? Velem? Micsoda ostoba gondolat, elrabolni egy gyereket, az ilyesmi soha nem működik – mondta egy másik hang. És miért éppen engem? Kicsi vagyok, és kövér, egyáltalán nem illek bele egy gyerekrabló zsákmányszerzési szokásaiba – így könyörgött a harmadik hang. A tettes hangja húzott vissza a valóságba. Megparancsolta, hogy üljek le a földre a csomagtérben, és meg se moccanjak. Rosszul járok, ha nem teljesítem az utasításait. Azzal beült az első ülésre, és elindult.
Mivel nem volt válaszfal a vezetőfülke és a rakodótér között, hátulról jól láthattam a férfit. És azt is hallhattam, milyen hevesen üti be a számokat a telefonjába. De nyilvánvalóan nem ért el senkit.
Eközben tovább zakatoltak a fejemben a kérdések: – Váltságdíjat fog követelni? És ki fogja kifizetni? Hova visz? Milyen autó ez? Most hány óra van? – A furgon ablakai sötétített üvegből készültek, így aztán a padlóról nem láthattam pontosan, hova megyünk, a fejemet pedig nem mertem olyan magasra emelni, hogy kilássak az első szélvédőn. Az út hosszúnak és céltalannak tűnt; gyorsan elveszítettem az idő- és térérzékemet. De a fák koronájából és a villanyoszlopokból, amelyek mellett elhúztunk, olyan érzésem támadt, hogy alighanem körbejárunk a környéken.
Beszélni. Beszélnem kell vele. De hogyan? Hogyan szólít meg az ember egy bűnözőt? A bűnözők nem ismernek tiszteletet, az udvarias megszólítási forma használhatatlannak tűnt számomra. Akkor hát marad a tegeződés. Az a megszólítás, amely voltaképpen azoknak volt fenntartva, akik közel álltak hozzám.
Képtelenségnek tűnik, de először azt kérdeztem tőle, hányas lába van. Ezt a „Megoldatlan esetek” című tévésorozatból jegyeztem meg. Az ember legyen képes pontosan leírni a tettest, a legapróbb részlet is fontos lehet. Választ nem kaptam, természetesen. Ehelyett durván rám parancsolt, hogy maradjak nyugton, akkor semmi rossz nem történik velem. Máig sem tudom, honnan vettem a bátorságot, hogy figyelmen kívül hagyjam az utasítását. Talán mert azt gondoltam, hogy mindenképpen meghalok – és ennél nem jöhet rosszabb.
– Most akkor megerőszakolsz? – kérdeztem.
Ezúttal válaszolt:– Ahhoz még kicsi vagy. Soha nem tennék ilyet. – Aztán megint telefonálgatni kezdett, miután letette, azt mondta: – Most elviszlek egy erdőbe, és átadlak a többieknek. Attól kezdve semmi dolgom veled. – Ezt a mondatot többször és gyorsan megismételte: – Átadlak, és aztán semmi dolgom veled. Soha nem látjuk viszont egymást.
Ha az volt a célja, hogy megrémítsen, akkor jól választotta meg a szavakat, hiszen a kijelentésétől, hogy átad a „többieknek”, elakadt a lélegzetem, és megdermedtem a rémülettől. Több szó se kellett, tudtam, mire gondol: a gyermekpornóhálózat hónapok óta az egyik vezető téma volt a sajtóban. A múlt nyáron nem akadt olyan hét, amikor ne erről beszéltek volna: az elrabolt, szexuálisan bántalmazott és közben lefilmezett gyerekekről. Lelki szemeim előtt már pontosan láttam az egészet: egy csomó férfit, akik bezárnak egy pincébe, összevissza fogdosnak, miközben a többiek lefényképezik az egészet. Eddig a pillanatig szent meggyőződésem volt, hogy hamarosan meghalok. Ám ami most fenyegetett, még a halálnál is rosszabbnak tűnt.
Nem tudom, meddig tartott az út, míg végül megálltunk. A Bécs környékén nagy számban található fenyőerdők egyikébe jutottunk. Leállította a kisteherautót, és megint telefonálni kezdett. Úgy tűnt, valami félresiklott. – Nem jönnek, nincsenek itt! – átkozódott maga elé. Izgatottnak, megfélemlítettnek látszott. De talán ez is csak egy trükk volt, talán azt akarta, hogy ezzel magához kössön, szövetséget alkotva a „többiek” ellen, akiknek át kellett volna adni, és akik most felültették. De talán csak azért találta ki őket, hogy még jobban megfélemlítsen, még jobban megbénítsa az akaraterőmet.
Kiszállt és megparancsolta, hogy egy tapodtat se mozduljak. Némán engedelmeskedtem. Hát Jennifer nem egy ugyanilyen autóból akart elmenekülni? Hogyan próbálta meg? És mit csinált rosszul? Fejemben egymást kergették a gondolatok. Ha nem lenne bezárva az ajtó, talán félre tudnám csúsztatni. És aztán? Két lépés, és máris elkap. Nem futok elég gyorsan. Ráadásul fogalmam sem volt róla, melyik erdőben vagyunk, és merrefelé kellene menekülnöm. Ráadásul itt vannak a „többiek”, akik elkaphatnának, és akik bárhol lehetnek. Élénken láttam magam előtt, ahogy loholnak a nyomomban, elkapnak, lelöknek a földre. Már láttam is magam előtt a holttestemet, elkaparva egy fenyő alatt.
A szüleim jutottak eszembe. Anyám délután bizonyára elmegy értem a napközibe, de az ügyeletes tanárnő azt mondja: – De hiszen a Natascha ma egyáltalán nem is volt itt! – Anyám erre kétségbeesik, és nincs rá lehetőségem, hogy megóvjam ettől. Majdnem meghasadt a szívem, ha arra gondoltam, hogy elmegy a napközibe, én meg nem vagyok ott.
Ugyan mi történhet? Ma reggel egyetlen szó nélkül, búcsú puszi nélkül jöttem el otthonról. „Ki tudja, látjuk-e még valaha egymást?”
A tettes szavaitól eszméltem fel: – Nem jönnek. – Aztán beszállt, beindította a motort, és megint elindultunk. A háztetőkről ezúttal felismertem, melyik irányba haladunk: vissza a város peremére, és aztán egy leágazó úton át Gänserndorf irányába.
– Hova megyünk? – kérdeztem.
– Strasshofba – válaszolta őszintén.
Mikor Süssenbrunnon áthaladtunk, elfogott valami mélységesen mély szomorúság. Anyám régi üzlete mellett mentünk el, amit nemrég adott fel. Még három hete is itt ült délelőttönként az íróasztalnál, és a hivatalos ügyeit intézte. Kiáltani akartam, de csak egy csenevész vinnyogás tört elő belőlem, amikor elhaladtunk az utca mellett, amely nagyanyám házához vezetett. Itt töltöttem gyerekkorom legszebb pillanatait.
Aztán a férfi egy garázsba érve megállt az autóval. Megparancsolta, hogy maradjak fekve, azzal leállította a motort. Utána kiszállt, előhúzott egy kék takarót, rám dobta, és szorosan belecsavart. Alig kaptam levegőt, miközben körülölelt a teljes sötétség. Amikor felemelt, és kivett a kocsiból, akár egy madzaggal átkötött csomagot, pánik fogott el. Ki akartam kerülni ebből a pokrócból. És ki kellett mennem vécére.
Hangom tompán és idegenül csengett a takaró alatt, amikor arra kértem, hogy tegyen le, és engedjen ki vécére. Egy pillanatig habozott, aztán kibugyolált a pokrócból, és egy előtéren át egy kis vendégvécéhez vezetett. A folyosóról röpke pillantást vethettem a vele határos szobába. A berendezés elegánsnak és drágának látszott – számomra ez ismételten megerősítette, hogy valóban egy bűnöző áldozata lettem, ugyanis a tévében látott krimiben az összes bűnözőnek nagy és értékes bútorokkal berendezett háza volt.
További cikkek a témában: Natascha Kampusch 3096 napja könyv – Natascha Kampusch 3096 napja könyvben megjelennni – Natasha Kapmush élvezte a pincét – 18 évig volt szexrabszolga az elrabolt lány – Natascha Kampusch vágyik a pincébe – Natascha Priklopil rabja maradt – Öngyilkos lett a Natasha Kampusch ügy főnyomozója – Szexbotrány, szexrabszolgaként tartotta lányát – Hallották a megerőszakolt Fritzl-lány sikoltozását a szomszédok – Szexrabszolgaként tartották fogva a tinilányt – Szexrabszolga volt egy magyar lány