Dominák világa 2. rész

Már nem kellett újabb büntetést elszenvednie elgyötört hímtagjaimnak, a kis vörös csajt persze a többiek kiröhögték, amiért rám lett mérges, gondoltam magamban szereztem egy újabb ellenséget, de láthatólag félvállról vették az egész mókát. Lehet, hogy ez a színjáték ezen a helyen szinte mindennapos.
Nem sokára vége lett a játéknak ,még persze utoljára mindenki megfogdosta a farkamat, hogy tényleg jó munkát végeztek és végre egyedül hagytak , holtfáradtan kínoktól gyötörten rogytam le az ágyra, szinte mindenhol fájt, de legjobban a nemi szervem. Nem nagyon tudtam aludni, pedig ilyen fáradtnak még sohasem éreztem magam. A fájdalom hullámokban érkezett, de egyre tompábban és egyre kevésbé reagáltam rá, végül mély álomba zuhantam, talán még sohasem aludtam ilyen mélyen, de egy nagyon kemény nap állt mögöttem, igazán szét sem néztem az új otthonomban. Arra ébredtem, hogy mások is érkeznek a kis cellámba, már teljesen sötét volt , amikor még két fickót löktek be hozzám. A két férfi semmit sem szólt, alig volt rajtuk ruha,ami inkább hasonlított egy ormótlan zsákhoz, a testük tele régi forradásokkal, nyakukon nyakörv, a lábukon pedig valamilyen lánc volt. Teljesen alázatosan viselkedtek a fogva tartóinkkal szemben, állandóan a földet nézték míg beszéltek hozzájuk és úgy látszott mindig a megfelelo válaszokat adták, ami általában csak ennyi volt: igenis urnom. Az úrnojük, ahogy így félálmomban halottam mindenféle munkával kapcsolatos dolgokról beszélt velük. Ahogy egyre jobban eszméltem úgy vettem észre, hogy ez az a no, akit régebben a királynoi székben láttam. O volt az, aki akkor a bemelegítésünket irányította.
– Holnaptól újra visszakerültök a mezogazdasági részlegbe – mondta a királyno és sarkon fordult és elviharzott a magasszárú csizmájában a cellák között visszhangzott végig a folyosón, ahogy egyre gyorsabban ment.
– Holnapra szerezzetek nekem ujakat – kiáltotta vissza a folyosó végérol.
A két csaj levette a billincseket majd belökte a fiukat a cellámba, így már hárman voltunk bent, persze elotte még megrugdosták oket.
Alighogy szitkozódval elmentek az orök, hogy keressenek alkalmasabb szolgákat, rögtön megindult az információcsere hármunk között.
– Uj vagy mi ? Mikor kerültél ide – kérdezte a magasabbik, akit mindenki csak Szivarnak hívott, ahogy késobb megtudtam. Persze csak a szolgák egymás között, amugy mindenkinek volt egy azonositója egy 5 jegyu szám és így kezeltek, meg azonosítottak bennünket.
– Igen , tegnap- válaszoltam kedvtelenül.
– Figyelj jól, most elmondunk mindent, hogy hogyan lehet túlélni vagy hogy tedd elviselhetové ezt az egészet
– Én már egy éve vagyok itt fogoly, már kétszer megszöktem – szólt az alacsonyabbik srác.
– Na tehát holnap lesz a válogatás, szét fognak bennünket osztani különbözo helyekre, szerintem a legjobb hely a gazdasági szekció, azon belül is az irodai munka, de oda egyenlore semmi esélyed sincs, hogy bekerülj, mert csak a legmegbízhatóbbak mehetnek oda és oket keményen ellenörzik. -mondta a Szivar.
– Igen és ott még mik a lehetoségek? -kérdeztem érdeklodoen.
– Na, a gazdasági részen állítjuk elo a kaját, itt folyik mindenféle mezogazdasági munka és a pénzügyek is ebben a szekcióban zajlanak. Neked úgy kell tenned majd, mintha régen itt lennél a kiválasztásnál követsz minket, itt nincs semmiféle ellenorzés és így elkerülhetsz most egy csomó felesleges dolgot.
– Nem értem, mi az, amit elkerülhetek? – kérdeztem.
– Eloször is kapsz egy kis tetoválást a fenekedre, meg a farkadra is , persze, ha szerencséd van ezekbol is kimaradhatsz, de a 80 % az elso alkalommal megkapja a jeleket, azon senki sem fog csodálkozni, hogy nincs rajtad, ez az egész tetoválgatás nem rég került bevezetésre, mert már nem lehetett követni, hogy ki hol volt hova ment stb. , pappíron is rögzitik a helyzetedet, de eléggé hanyagul kezelik a dolgokat és hát így lehet megoldani azt is, hogy velünk gyere. Persze ez nem a legkiméletesebb módja és hidd el, jól jársz, hogy kimaradsz az egészbol. Na meg az elején egy halom kínzást kapsz, hogy ne tudj kereket oldani olyan könnyen, mi olyanokról hallottunk az újoncoktól, hogy a húgycsövüket különbözo módszerekkel kisebesítették és így csak katéterrel voltak képesek egy héten keresztül vizelni, persze utána sem ment egykönnyen, de addigra már teljesen beletörodtek a helyzetükbe.
– Hogy érted azt, hogy kisebesítették???
– Hát konkrétan azt hallottam, hogy bedugtak egy üvegcsövet a hímvesszobe és egy kalapácssal osszetörték és belülröl összevágta a húgycsövet, vagy ami még rosszabb felhevítettek egy vékony hosszú tut, amire ráhuztak egy valamilyen hoszigetelo vékony csövet, persze errol a delikvens semmit sem tudott és odamentek hozzá, szépen felvezették a farkába, kicsit beszélgettek vele, majd hirtelen kirántották a szigetelo csövet és hát az a fájdalom képzelheted.
– De valójában, akkor jársz a legrosszabbul, ha a kórházi kísérleti telepre kerülsz – hát ott aztán van mindenféle dolog, amelyekrol jobb, ha nem tudsz. – mondták szinte egymást túllicitálva az információkat.
A veríték csorgott rajtam végig, amikor elképzeltem, hogy velem is bármikor megtehetnek ilyen és ehhez hasonló dolgokat, a fiuk még sokáig mondták a jó tanácsokat sok értékes dolgot meséltek a benti életrol, beszélgetésünket a lefekvést jelzo csengo szakította félbe, mint arról már beszámoltak ilyenkor azonnal le kell feküdni és egy pisszenést sem lehet hallatni, mert az orök szorosan a cellánk ajtaja elott mennek el és ahol hallanak valamit, oda berontanak és mindenkit megbüntetnek, általában csak két három cellatársaságot szoktak megbüntetni esténként, mert többre nem marad ido, ez úgy kb. 9-15 embert jelent, mert általában 3-5 -en vagyunk egy helyen. Ezen az estén sem volt másként lemasírozott a kb. 10 fobol álló különítmény és jól elintézték az ujoncokat, persze, ahol vegyesen voltak, mint nálunk ott a régiek ügyeltek a teljes csendre.
Másnap már teljesen az esti beszélgetések alapján cselekedtem, felvettem az egyik kukából egy kidobott ruhát és így nem lógtam ki a régiek közül és úgy tettem mindent, ahogy egy jólnevelt oreg rókához illik. Ahogy mentünk végig a folyosón az újoncokat kirángatták közülünk, mindenki fagyos arccal nézte oket, többek között én is. Ezután egy terembe értünk, ahol 12 no várt ránk, mindegyik a saját részlegének az úrnoje, a fiuk elsorolták, hogy milyen részlegek vannak. A legfontosabb, hogy a kísérleti telepet elkerüljem, a következo részleg a filmgyártó, amit szintén igyekeztem elkerülni, mert ott készülnek a különbözo pornófilmek és sajnos nem a szereplok válogatnak, hogy éppen milyen készüljön, úgyhogy semmi kedvem sem volt például egy állatos vagy egy homo filmben foszereplonek lenni. A fiuk elbeszélései alapján a királyno közvetlen szolgálata után a mezogazdasági részleg tunt a legoptimálisabbnak. Szerencsém volt, a filmes részleg fonöke teljesen átnézett rajtam és egy vékony srácot rángatott elo ducisex-hez, négyen a mezogazdasági részleghez kerültünk, hallottam, ahogy elvittek még vagy két embert az adminisztrációra. A fiuk azt mondták, hogy valószínüleg az ujoncok nagy része a kisérleti telepre kerül, de oket még eloször átvezettek a másik terembe, ahol a tegnap esti beszélgetések értelmében egy kis tortúra várt rájuk. A lábunkon lánc volt és a kezünk is össze volt bilincselve, így kellett közlekednünk a szuk kis folyosókon. Már kíváncsian vártam, hogy mi lesz a helyemen a dolgom. Még mielott megtapasztalhattam volna, hogy milyen is az élet a mezogazdasági részlegen, át kellett mennünk segédkezni az ujoncokhoz a kisérleti telepre.A feladatunk roppant egyszeru volt, le kellett oket fogni, mint ujdonsült barátaim mondták: az a lényeg, hogy ne tudjanak ficánkolni sem, mert ha mégis sikerül nekik, akkor rajtam fogják megbosszulni a kínzóik. Tehát igyekeztem ennek az egyszeru követelménynek eleget tenni és hálát adtam az égnek, hogy elkerültem az újoncsággal járó összes tortúrát.
Beléptünk egy terembe, ahol nagyon sok asztal volt, az asztalokon pedig billincsek, amikkel egy pattintással lehetett rögziteni a delikvensek végtagjait. A feladatunk abból állt, hogy az egyessével bejövoket feltegyük az asztalra. Valójában létszámfölényben voltunk itt, mint foglyok, de a terem felso szintjérol fegyveres orök figyelték minden mozdulatunkat. Szerencsémre nem azok a kínzók voltak itt, akikkel már találkoztam és esetleg felismerhettek volna, de amúgy sem foglalkoztak velünk, hanem szemmel láthatóan felcsigázta oket az újoncok érkezése. A foglyok kettesével jöttek be, egy folyosóról, ahol a plafonról lecsapódó rácsokkal már kisebb csoportokra szabdalták oket. Nem lehettek többen 12-nél volt, aki már régebb óta itt vannak mások egy-két napja érkeztek és még eléggé kábán viselkedtek.
Néztem az elsoket, hogy milyen bizonytalanul léptek ki majdnem meztelenül a sötét folyosóról a bevilágított teremben, ahol 30-40 ember várta oket, foleg rabszolgák és kb. olyan 15 no lehetett.
– Gyerünk fogdd meg a lábát -kiáltottak rám a mellettem állok.
Mintha egy álomból ébredtem volna máris elkaptam a ball lábát, minden végtagra jutott egy ember, vízszintes helyzetbe fordítottuk és már vittük is a legtávolabbi asztalhhoz. Persze a lefogott társunk ordított és rángatta a testét összevissza, dobálta magát, de mindannyian szorítottuk, ahogy bírtuk és gyorsan lebilincseltük az asztalra.
Egyikünknek ott kellett maradni, segíteni, ha valamiért nem lenne elég no. Maradtam, egyszeruen nem tudtam volna még egy rabot átcipelni a fél termen. Szép lassan megtelt a terem, persze alábbhagyott az ordítozás is, mert minden lekötözöttre felkerült egy szájpecek is, vagy valami hasonló. A szertartás valami olyasfélén nézett ki, hogy mindenhol maradt egy szolga és egy csaj az újonccal. A megmaradt nok kb. 5-en, mint valami orvosi team egyszerre indultak meg és kezdték el munkájukat az egyik asztalnál. A feleslegessé vált szolgákat kiküldték a terembol az egyik oldalsó ajtón.
– Na gyerünk ujfiucska – mosolygott rám a velem maradt leányzó.
– Mit csináljak Úrnöm? – kérdeztem félénken.
Erre o mellém lépett és benyúlt a ruhám alá, megmarkolta a heréimet. Éppen csak nem fájt, de én már szinte lábujhegyre álltam és feszülten vártam a fejleményeket.
– Nahát nahát, szépen levetkozteted és hozol nekem a nagy asztaltól két hosszabb zsineget, amivel majd szépen, összehurkolom a heréit. – válaszolta és közben megszorította a golyóimat, amire egy kicsit felnyögtem, de amint elengedte már tettem is a dolgomat.
Az asztalok mellett volt egy kis szék is, amin különbözo ampullák voltak kipakolva, meg valami injekciós tuhöz hasonlók. Gyorsan lerángattam a fogolyról a ruháit, volt egy kés is ott, ami nem jött le azt egyszeruen levágtam. A mellettem álló nonek láthatólag tetszett, hogy gyorsan dolgozom, és csak mosolyogva figyelte, hogy hogyan teszem a dolgom. Más asztaloknál a segítok is kaptak egy-egy ütést, de én egyelore semmit sem. A hölgy gyorsan megkötötte a zsinórral a delikvens heréit, majd ellenörzésképpen a tenyerével rácsapott a felfelé meredezo kifeszült golyókra, a sorstársam egy hatalmasat ordított volna, ha nem lett volna a szája is bekötve így csak egy kis nyöszörgés hagyta el a testét.
– Na most pedig te jössz! – kiáltott rám az úrnom.
– Micsoda ? – kérdeztem vissza eléggé meggondolatlanul.
– Hogy – hogy micsoda?????? – gerjedt haragra.
– Te szemtelen szolga, fel a ruhát szét a lábakat!!! – kiáltotta hangosan.
Gyorsan felrántottam a ruhámat és szétraktam a lábamat, hasonló procedura játszódott le, mint az elobb szépen komótosan körbetekergette a heréim, majd amikor készen volt rájuk csapott.

– Ááááááhhhh – kiáltottam teli tüdobol, tudtam, hogy ez vár rám, de még így is olyan hirtelen történt az egész, valahogy nem készültem fel a fájdalomra.
– Na majd ordítasz a másik helyett is – mondta röhögve.
– És akkor kezdodhet a zene – tette hozzá miközben rám mosolygott és már nyoma sem volt haragnak a szemében. Nem egészen értettem mire gondol zene alatt, de nem kellett sokáig várnom és kiderült. Egy vékony falécet vett a kezébe és ütemesen elkezdte verni a társam heréit, aki minden ütés után felnyögött, azután következtem én egy sorozattal, persze minden ütés után egy-egy ordítás hagyta el a számat. Azután felváltva majd megpróbált különbözo ütemeket, azután hirtelen abbahagyta és a társammal kezdett el foglalkozni.
Nem nagyon láttam mit csinál, de az eros nyögésekbol úgy gondoltam semmi jót nem tesz. Engem elengedett és rám parancsolta, hogy álljak a falhoz a többiekhez, akik már mind ott álldogáltak hátratett kézzel és megbabonázva figyelték az asztalokon folyó kínzásokat. Az asztaloknál körülbelül ugyanaz a helyzet játszódott le. Miután kikötözték a foglyokat és a golyóikat körbetekerték egy zsineggel utána az egyik ampulla tartalmát beinjekciózták a szolgák farkába a bor alá, valamiféle izgató folyadék lehetett, mert mindenkinél, aki már megkapta az adagját, a helyzet ellenére izgalmi pozícióba került a hímtagjuk. Mindenfelé meredezo farkakat láttunk.
– Most szépen lefejik oket – suttogta az egyik mellettem álló szolga. És hát ez történt a folyadék megtette a hatását még rásegítettek kézzel is, hogy minél hamarébb elsüljenek a delikvensek és szépen egy kis üveget húztak a péniszükre, aminek a vége kigömbölyödött és így amikor belelövelték a a testnedvüket, nem engedte kifolyni a folyadékot. Amikor megtörtént a lefejés az üveget letették, persze a hímtagok a folyadék hatására még mindig zászlórúdként álldogáltak. Ezután két fémlapból álló szerkezetet tettek a golyókra, a fémlapok három csavarral voltak összefogva, amiket kézzel lehetett csavarni és ahogy csavarták a lapokat úgy szorították össze a heréket, amelyeknek a másik végénél a zsineg nem engedte meg az önkéntelen visszahúzódásukat. Óriási nyögéseket hallottunk, teljesen földbegyökerezett lábbal álltam, és áldottam a szerencsémet, hogy ezen a torturán nem kellett részt vennem. Szinte a látvány is fájt. A foglyok megpróbáltak szabadulni, a testüket mozgatták, de teljesen eredménytelenül, mert szorosan le voltak rögzítve. Akiket láttunk közelebbrol szinte palacsinta vékonyságúra volt már összenyomva a férfiasságuk. Úgy látszik elégedettek voltak az eredménnyel, mert nem folytatták a mutatványt, hanem rögzítették az utolsó pozícióba a fémlapokat és szépen leültek a kikészített kis székekre. Az áldozatok persze tovább nyöszörögtek megállás nélkül, mert a fájdalom nem enyhült az alhasukban. A fájdalom ellenére még mindig meredezett mindenhol az árbocrúd. Csak mi álltunk csendben és vártuk, hogy mikor lesz szükség újra ránk. Újabb eszközt vettek elo a hölgyek ez egy vibrátorra emlékezteto dolog volt, csak annyiban különbözött, hogy a feje sokkal nagyobb volt és apró kis rücskök álltak ki a felso rész oldalából, maga a test teljesen simának tunt.
– Újabb fejés következik – szólt újra a társam.
– Most a prosztatát fogják ingerelni – mondta teljesen érzelemmentes hangon.
Én még mindig nem bírtam megszólalni, csak álltam és figyeltem az eseményeket. A kínzók ellenorizték, hogy muködnek-e a kis szerkezetek beindították oket és nézték, hogy forog-e a felso gömbformájú rész. Mindenhol muködött és szép lassan bevezették a szolgák fenekébe a szerkezetet, ami éppen nem ment simán, volt ahol többször is kihúzták és újra bedugták. Utána, amikor már kello mélységben volt beindították a motorokat és a szolgák péniszére újra ráhúztak egy üveget. Ezuttal sokkal lassabban sültek el a delikvensek, gondolom a szétlapított herék és az elozmények hatására. Már szinte zsibbadt a lábam a sok állástól és teljesen erotlen voltam a sok látványtól, amit átéltem. A homlokomat újra és újra elöntötték az izzadságcseppek, nem akartam a többiek sorsára jutni, mindképpen el kell kerülnöm a hasonló szituációkat és már nagyon vártam, hogy mikor lesz vége ennek a szörnyu procedúrának. A dominákat láthatólag nem zavarta az egész, hogy kivel meddig kell bajlódni, úgy látszott szinte élvezik azt, hogy most milyen sok idobe telik mire megtölthetik a következo üveget. Szép lassan újra elélveztek a kikötözött társaink. Akik gyorsak voltak azoknak több ido jutott a pihenésre, mert ezután szép lassan kieresztették a golyóikat a fémlapok közül és pihegve feküdtek sajgó fenékkel és félelemmel várták a folytatást. A dominák mindent felírtak egy kis lapocskára, akárcsak egy kórházban lettünk volna. Túlságosan messze voltunk, hogy lássam miket irogatnak, de a többiek felvilágosítottak, hogy szinte mindent felírnak. Ki mikor élvezett el, pontosan hány perc kellett hozzá, milyen hosszú a farka stb. szépen lassan már csak egy delikvens volt, akinek nem sikerült még mindig elélveznie és remego fenékkel nyögdécselve feküdt az ágyán a többi domina, aki már végzett mind ott állta körül a szerencsétlent és azon vitáztak, hogy milyen kegyetlen büntetést lehetne adni a fogolynak, mert ilyen lassú. De egy 10 perc múlva óriási hörgések közepette o is utolsóként is beadta a derekát és kiengedte elgyötört golyóiból a nedveket.
Ezután újra elokerültek az injekciós tuk, de ezúttal a herékbe adtak be valami folyadékot, amitol megdagadtak és az újoncok még jobban szenvedtek. Hagyták oket egy ideig még vergodni az asztalokon aztán szóltak nekünk, hogy egyesével szedjük le oket és kísérjük vissza a celláikba, persze itt már nem kellett attól tartani, hogy esetleg el fognak szaladni. Remego lábbakkal és még mindig hatalmasra dagadt golyóikkal fáradtan karoltak belénk, hogy szinte alig tudtak menni, mert annyira le voltak gyengülve a sok kínzástól. Ezután mehettünk vissza a celláinkba mi is, ahol már meg is kaptuk az aznapi ebédünket. Miután bekajáltunk le is feküdtünk, mert azért mi is fáradtak voltunk, meg ki kellett használni, hogy most nem kell semmit sem csinálni úgyhogy átadtuk magunkat az édes pihenésnek.
Másnap már a mezogazdasági részlegen kellett dolgoznom és kaptam egy kis jelet a ruhámra, ami egy zöldszínu fát ábrázolt – ez jelentette az új helyemet.

Dominák világa 1. rész

Egy szép napos délelőtt, amikor éppen hazafelé mentem azt láttam, hogy egy férfit 3 álarcos ember egy kocsiba próbál betuszkolni. Egy kicsit közelebb mentem, és ekkor a fal takarásából elő lépett még egy álarcos és egy pisztolyt fogott rám, egy tompa puffanást halottam és a világ elkezdett homályosodni, elájultam.
Mikor magamhoz tértem egy alagsori pincében voltam, a kezem és a lábam le volt bilincselve és az egész testem ki volt feszítve függőlegesen, nem volt rajtam semmilyen ruha, teljesen meztelen voltam, mellettem még egy fickó volt hasonlóan kifeszítve. Előttem kb. tíz nő álldogált fekete színű bőrszerelésben. Még nem tértem teljesen magamhoz, amikor halottam feltehetőleg a vezetőjüket, amint éppen előadást tart a többieknek, hogy milyen jó, hogy egyszerre két szolgát is szereztek, mert így gyorsabban fog haladni a betanítás is, ha egyszerre mind a kettőn lehet dolgozni.
Csak kapkodtam a fejemet, hova kerültem mibe csöppentem bele, a falon oldalt különböző fém vágó és szúró eszközök, korbácsok, láncok, bilincsek és különböző kínzó eszközök, amiknek a funkciójáról halvány sejtelmem sem volt.
– Na már ébredeznek, akkor hozzá is kezdhetünk a kínzáshoz – mondta az egyikük.
– Legalább gyorsabban haladunk, ha nem beszélünk annyit, mint a múltkor. – szólt a másik csaj, aki egy kicsit talán mérgesebben nézett ránk.
– Legyen műtét is – szólt bele még egyszer a mérgesebb.
– Jó – mondta a főnök, – de csak a végén.
Nos azért gondolom, hogy ő volt a főnök, mert velünk szemben helyezkedett el egy trónon és a teste tele volt rakva mindenféle csillogó ékszerrel. A fején pedig egy díszes aranyos korona volt.
A mellei szabadon voltak, közepes mellek voltak nagy hegyes mellbimbókkal.
– Kezdjük egy kis korbácsolással – mondta az egyik izmos csaj és leemelt egy korbácsot.
Odalépett a hátunkhoz, a többiek követték, elkezdett az egyikük hangosan számolni és máris csattant a fenekemen az első ütés, a hirtelen belém hasító fájdalomtól felordítottam, és már jött a következő ütés is , még nagyobb fájdalmat éreztem a hátsó részemen. Hallottam, ahogy az egyikük hangosan mondja : három, négy és sorba jöttek a csapások, a mellettem lévő fickónak be volt kötve a szája és nem tudott ordítani csak hangosan nyöszörögni. Az én számon is volt, de már az első ütésnél lecsúszott a kötés és így jött ki belőlem minden ütést követően egy hangos orditás. Már talán húsz csapás is volt, amikor még négyen oda mentek és kis lovagló pálcákat vettek le a falról és azzal kezdték el ütlegelni a fenekemet és a combom felső részét. A lábaimat az ütlegek hatására össze-vissza rángattam, amennyire a bilincsek engedték.
– Ne ficánkolj annyit, mert többet fogsz kapni – szólt rám a mérgesebb csaj.
– Verjétek szép pirosra a feneküket – mondta az egyik szemben álló hosszú szőke hajú lány, akin csak egy fekete tanga és egy fekete top volt.
Ez a csaj miközben, most már úgy percenként kaptam egy korbács ütést, odajött hozzám és megfogta a farkam.
– Nagyon szép kis farok, sehol egy sérülés, hát itt majd egy cseppet át fog alakulni. – mondta mérgesen, ahogy rám nézett és megigazította a szájkendőmet.
Ezután ahogy fogta a farkamat erősen húzta maga felé és már az egész testem kifeszült és úgy éreztem menten kitépi tövestül a farkamat.
– Egész jó kis farok csak kár, hogy nem én foglak megkínozni, mert akkor én egy kicsit alakítanék rajta. – mondta nevetve a kis csaj.
Ezután odaállt a másik fickóhoz és ott is játszadozott a férfi hímvesszőjével.

– Na most már elég lesz – mondta a főnök.
Ekkor két vékony, de izmos lány ment a hátunkhoz, kezükbe egy-egy kb. 35 cm-es bothoz hasonló tárgy, amelyen a teljes hosszán kb. 5 egyre nagyobb gömb helyezkedett el, az első kb., akkora lehetett, mint egy nagyobb szőlőszem , az utolsó pedig egy nagyobb alma.
– Na fiuk, most megbaszunk titeket, de előbb kimossuk a seggeteket – mondta az egyik csaj .
Ekkor többen is odajöttek hozzánk és leszedték a bilincseket, majd felfektettek egy asztalra, a társam megpróbált ellenállni, de gyorsan lenyomták, a dühös csaj gyorsan odalépett és megragadta a golyóit a fickó azonnal abbahagyta az ellenállást, de a csaj még csak egyre jobban szorította a heréit. A férfi fájdalmasan nyögött és a többiek lekötözték az asztalra, a hátára , engem a hasamra kötöztek le.
– Javasolnék egy kis bemutatót az engedetlen rabszolgának – mondta a dühös kis csaj.
– Mit csináljunk vele – kérdezte az egyik, aki épp a rángatózgató lábát kötözte le.
– Kínozzuk meg a heréit, majd utána kezdődhet rajta a műtét, legalább az egyiken csináljuk meg. – mondta
Nekem úgymond adtak egy beöntést, ami inkább kellemetlen volt, mintsem fájdalmas, feldugtak a végbelembe egy vékony csövet, amelynek segítségével tele engedték vízzel ez egy kicsit fájt, de nem nagyon, majd láttam, hogy az egyik csaj leöltözött és fel csatolta ezt a félméteres farkat magának, a másik lazított a lábbilincseken és felhúzta a térdeimet, majd újra rögzítette, most már a fejemet és a kezeimet elöl egy kalodában rögzítették. Így a seggem hátul felfelé meredt az égnek.
– Egy kicsit felizgatom. – mondta a csaj, aki az előbb lekötözött.
Elém állt és így nem láttam, hogy mit csinálnak a másik sráccal, csak halottam, hogy hatalmasakat nyög. A csajszi elkezdett vetkőzni és nagyon jó test állt előttem és már érzetem is, hogy a farkam is keményedik, ekkor benyúlt a lábam közzé és megragadta a farkamat, elég gyors ütembe elkezdte húzogatni a bőrt rajta. Közben a másik kezével megfogta a golyóimat és kb. percenként megszorította. Ezt vagy 5 percen át csinálta már majdnem elélveztem, amikor éreztem a fenekembe hatoló dárdát.
– Nyomd neki – kiáltotta az egyik csaj .
– Nem engedi, összeszorította a fenekét – mondta a másik.
– Azt akarod, hogy jól elverjük a pici golyóidat – mondta nekem a másik csaj.
Rögtön elő is vett egy kötelet és szorosan összekötötte a heréimet a farkamtól külön , elővett egy vonalzó szerű dolgot és ütemesen csapkodta a meredező farkamat, na milyen lesz, ha majd a golyóidra csapok ezzel – mondta nagy mérgesen, közben látszott rajta, hogy mennyire élvezi a helyzetet.
– Na lazítsd el a segged te szemét rabszolga – mondta, amelyik a hátamnál állt és épp próbálta bedugni a botot a seggembe.
– Ha nem lazítod el, akkor az összekötött ékszereidre fogok csapni. – mondta a másik.
– Csapjad , nem akar ez a dög engedelmeskedni. – mondta a hátsó.
És ekkor egy óriási fájdalmat éreztem, a golyóimat nagyon is eltalálta az ütés. Bár igazán nem volt hely, hogy lendületet tudjon venni, mert egy kis terpeszben térdepeltem, de így is óriási volt a fájdalom, amit az alsó testemben is éreztem. Ekkor amennyire csak tudtam ellazítottam a fenekemet és éreztem, hogy az első gömb belém hatol, majd a második is és a harmadiknál újból megakad a szerszám. Óriásiakat nyögtem a fájdalomtól, úgy éreztem számon jön ki a dárda vége, iszonyúan fájt a végbelem. Ezután nem haladt tovább befelé, hanem szép lassan húzta ki a dárdát a lyukamból és ez is fájdalmat okozott, még mielőtt teljesen kiért volna újra megindította befele, a másik meztelen csaj pedig a farkamat izgatta és a másik kezével saját magát.
– Na élvezed igaz, te kis buzi – mondta a meztelen szőkeség.
– Egyre nehezebb nyomni befele, lehet, hogy megint meg kellene ütögetni a golyóit – mondta a másik.
Erre hevesen ráztam a fejemet és nagyokat nyögtem. És megint lazítottam a fájdalomtól remegő fenekemen.
– Na nézd már milyen gyorsan tanul. – mondta, az amelyik éppen baszott.
– Nem hinném, hogy ez elég volt neki, de most nézzük meg a másik delikvenst is. – mondta a meztelen szőke.
– Oké megyek én is mindjárt csak még vagy kettőt lökök rajta.
Megint belém vágta majd gyorsan kihúzta, majd újra gyorsan belém. Még vagy kétszer háromszor megismételte és utána lecsatolta a dárdáját és otthagyott. Most láttam, hogy én még teljesen szerencsés vagyok a másik fickóhoz képest, mert éppen az összes csaj körül állta és egyfolytában nyögött a kínok miatt. A srác két lába majdnem spárgában szét volt feszítve és a plafonról lecsüngő láncokhoz volt rögzítve a két bokája és a két bokája közzé pedig egy rúd volt berögzítve szintén a bokáján lévő bilincsekhez, hogy ne tudja összezárni és mozgatni a két lábát. Teljesen körbe állták a nők, épp a here kínzásával voltak elfoglalva. Egy kötéllel neki is össze volt kötözve a két golyója, a kötél pedig a plafonon egy csigán volt keresztül vezetve és vissza le volt vezetve egy szerkezethez, ami a horgászbot csévélőjéhez volt hasonló. Az egyik nő éppen ezen a csigán tekert még egy negyed kört és így a golyók még jobban megemelkedtek a pacák pedig már visított is. Két csaj oldalról erős csipeszeket rakott a pattanásig feszült golyókra, a fickó egyfolytában nyögött. A két meztelen csaj, akik eddig velem foglakoztak most épp azzal voltak elfoglalva, hogy egy borszeszégőnél felhevített vékony vasrudat dugjanak fel a fickó fenekébe. Be is dugták a hatás nem maradt el a fickó teste megfeszült és valami szörnyű vinnyogásban tört ki. Gyertyákat vettek elő és körbe állták a már teljesen kipirosodott heréket, és sorban csöpögtették rá a faggyút, amire a rabszolga aprókat nyögött. Ezután leszedték a csipeszeket és egy furcsa készüléket toltak az asztalhoz.
– Na a beteg meghalt, jöhet az újra élesztő berendezés – mondta röhögve a főnök csaj.
– A műtét alatt is hagyjuk rajta, hátha szükség lesz még az újraélesztéshez, mondta nagy komolyan az egyik fekete hosszú hajú csaj.
– Na gyerünk tegyük már gyorsan fel – mondta az egyik meztelen csaj és a keze a punciját dörzsölte.
Ezekből a mondatokból semmit sem értettem, de lassan világos lett előttem, hogy mit takart ez az orvosi duma.
Két csiptetőt raktak a herék két oldalára.
– Kérem a főnővért készítse elő a beteget. – mondta a főnök az egyik rövid hajú szőke cicának.
A szőke főnővér gyorsan lemosta a heréket és levette a fickó szájáról a kötést, ezután oda lépett a géphez és bekapcsolta.
– Na megbánta bűneit a kedves rabszolga? – kérdezte a főnök nő.
– Mit akarnak tőlem? , szemetek ezt még megfogják bánni csak kerüljek ki innen. – mondta a fickó miközben nagyokat nyögött.
– Főnővér egyes fokozat, bemutatónak, nem tanul a kedves rabszolga – mondta bosszúsan a főnök.
A rövid szőke benyomott egy gombot, a fickó ordított egy óriásit, részben a meglepetéstől részben a kellemetlen élménytől, részben a szokatlanul nagy fájdalomtól, amit az áram okozott, amit végig vezettek a vizes golyóin.
– Kettes fokozat! – mondta gyorsan a főkínzó.
– Neeee – tört fel az ordítás a fickóból.
A rabszolga egy óriásit sikított.
– Ne könyörgöm ne tegyék még egyszer, mindent megteszek, amit csak kérnek. – mondta gyorsan a pacák.
– Na akkor megbánta a kedves kis szolga a bűneit? – kérdezte ismét a főnök.
– Igen – vágta rá határozottan a pacák.
– Akkor most már kezdődhet a műtét. – mondta a főnök.
– Micsoda, milyen műtét. – kérdezte a rabszolga.
– Nahát, nahát kíváncsiak vagyunk, na mit gondolsz milyen műtét – mosolygott az egyik szőkeség.
– Nem tudom – mondta bizonytalanul a kör közepén a pacák.
– Na mi a legnagyobb büntetés egy fickó számára? – kérdezte a szőke hosszú hajú bombázó.
– Csak nem ki akarnak herélni? – kérdezte bizonytalanul a fickó.
– Fogd úgy fel, hogy egy felesleges dologtól szabadítunk meg. – mondta a nő.
– Ne, kérem ne, ne tegyék – zokogta a fickó.
– Dehogynem, hidd el ez csak használni. fog. – mondta az egyik meztelen csaj és rögtön el is kapta a férfi mogyoróit.
A csaj háttal állt nekem és takarta, amit éppen csinált, de úgy gondoltam, hogy éppen a kasztráláson serénykedik.
– Nézzétek, hogy reszket a szerencsétlen, tépjük ki tövestül, hogy még hugyozni se tudjon. – mondta újra a szőke bombázó.
– Neee, inkább öljetek meg. – zokogta a fickó.
– Dehogyis, előbb jól megkínozzuk a tökeidet és csak utána vágjuk le. – mondta röhögve a szőke és a többiek is csak röhögtek körbe a fickón.
– Kérem ne tegyék, könyörgöm, mindent megteszek, amit csak kérnek. – hadarta gyorsan a fickó.
– De nekem szükségem van egy kis szorgalmas eunochra a fürdőszobámba szolgának. – mondta a szőke mérgesen.
– Nyugi csak vicceltünk, ennek még nem jött el az ideje. – mondta a főnök nő.
– Hát akkor mi lesz . – kapkodta idegesen a fejét a rab.
– Kapsz egy kis díszt a makkodra, remélem neked is tetszeni fog. – tört fel a röhögés a szőke nőből.
– Gyerünk, gyerünk műtétre felkészülni.- mondta a főnök nő.
– Neeee – zokogta a rab.
– Gyerünk Angela állítsd fel a farkát ennek a szerencsétlennek. –
A csaj elkapta a farkát és gyorsan járt a keze rajta, mint egy hegedűn, a másik szőkeség pedig a melleit nyomta a férfi arcába, egy pár másodpercen belül már állt is a ficak farka. A kínzói legnagyobb örömére. Vagy hárman kesztyűt húztak és hozzá láttak a műtéthez. Ebből már nem láttam semmit, mert én is sorra kerültem.
Négyen oda jöttek hozzám és levették a kalodát a fejemről és leszedtek az asztalról és gyorsan kivittek, levették a számról a kötést és a lábaimat meg a kezeimet összebilincselték így csak nagyon aprókat tudtam lépni.
– Ez az új rab nagyon hallgatagnak tűnik, csak nem elfelejtett beszélni. – mondta röhögve a rövid hajú szőke, aki még mindig meztelen volt.
– A feneke is elég szűk, nemcsak a szája. – mondta az a csaj, aki egy 10 perccel ezelőtt éppen megbaszott.
– Csak kérdezz nyugodtan Te kis mulya. – mondta az előttem menő izmos nő, aki fekete bőrszerelésben volt, ami a melleinél ki volt vágva és a fenekét sem takarta csak egy nagyon vékony csíkban.
– Gyerünk kérdezz valamit, mert megropogtatom a golyóidat. – kapta el az egyik izmos kezü csaj a farkamat.
– Mi ez az egész ? – tettem fel az első kérdést miután összeszedtem minden bátorságomat.
– Nahát jól figyelj ide Te kis pöcs, először is ha kérdezel valamit rögtön tedd hozzá, hogy Úrnőm, mert mi most a te számodra azok vagyunk és te vagy a mi rabszolgánk. – mély levegőt vett, miközben az egész társaság megállt, majd folytatta. – Mi uralkodunk a tested felett és a gondolataid felett is, csak engedelmeskedned szabad. Ez egy kastély, ahol a férfiak átnevelése folyik, a világtól el vagyunk zárva, menekülésre nincs lehetőség. Egyenlőre ennyi a többit majd úgyis megtudod a kellő időben a celládban. – fejezte be az előadást.
Folytattuk az utunkat egy zegzugos folyosón, ami egy tágas helyiségbe vezetett, ahol bilincsek lógtak le a plafonról, ami elég magasan volt és a padlón is voltak bilincsek párosával , két nő a rajtam lévő bilincseket a plafonon és a padlón lévőkhöz erősítette.
– Most pedig jön a fürdetés, a tisztaságra nagyon kell vigyáznunk. – mondta a bőrszerkós.
Csak kapkodtam a fejemet ez a terem egy hatalmas tusolóra emlékeztetett, csak a zuhanyrózsák hiányoztak. Még hoztak be férfiakat, akiket szintén úgy kikötöztek, ahogy engemet is így álltunk sorban most már vagy egy tucatnyian. A nők magunkra hagytak minket. A többi férfi rám nézett. A legtöbbnek vaskarikák voltak a farkuk végén a fenekük is, amennyire láttam eléggé sebes volt.
– Nézzétek megint hoztak egy új fiút. – mondta az egyikük.
– Nocsak, nocsak megint szaporodtunk. – mondta a másikuk.
– Mi ez itt? – szakítottam félbe az üdvözlő szavakat.
– Te most egy nők által vezetett kínzó táborba kerültél, ahol nekik kell dolgoznod és még nem tudjuk, hogy mi lesz a vége, elengednek-e egyáltalán vagy itt kell meghalnunk. – mondta az egyik fickó, akinek már két karika is volt a farkában.
– Mióta vagytok itt? – kérdeztem.
– Hát én lennék itt a legrégebben, úgy két és fél éve. – mondta a két karikás fickó.
– Na uraim nem gond, ha most megszakítom a megbeszélésüket. – mondta egy félmeztelen csaj, aki épp most jött be a nevezzük így zuhanyzóba kezében egy slaggal.
Rögtön el is kezdte a mosdatásunkat, szépen haladt sorba, akit eltalált a vízsugár heves mozgásba kezdett, mert hol a lábunk közét vette célba, hol pedig az arcunkat, a láncok valamennyire engedték a mozgást így eltudtunk fordulni a nagy nyomású víz elöl.
Ezután bevittek egy cellába, kaptam kaját és magamra hagytak. Vajon milyen munkára foghatnak minket? Meg mire jó ez az egész kínzás? Azt láttam már, hogy egy jó páran élvezik ezt az egészet, de csak ennyi lenne az egész.

Reggel a bőrszerkós nő jött értem két másik csajjal, levittek egy szobába, ahol különböző kínzó eszközök voltak felhalmozva. Ezen a szobán átmentünk, majd egy iroda szerűségbe érkeztünk, ahol egy titkárnőszerű csaj fogadott minket.
– Kezdődhet a kihallgatás. – mondta a csaj.
– Neve? Kérdezte keményen.
Gyorsan válaszoltam, majd hozzá tettem úrnőm, ez láthatólag tetszett a titkárnőnek.
– Menjetek ki, gyorsan megcsinálom magam is, csak előbb kötözzétek ki. – mondta most már mosolyogva a titkárnő.
Szép szőke hosszú haja és nagy hideg kék szemei voltak a titkárnőnek, meg egy szemüveg, lehet csak ennek köszönhette az általam kitalált elnevezést.
Mielőtt kikötöztek volna levették rólam újra az összes ruhát és most megint teljesen meztelenül álltam kifeszítve a padló és a plafon között az íróasztallal szemben. A nő talán 3 percig is szemlélt, hosszasan nézte a farkamat, majd a hátam mögé állva megnézte a fenekemet is (gondolom én) , de egy ujjal nem ért hozzám. Még kérdezett egy két dolgot a rokonaim felől, amire én a tőlem telhető legpontosabb választ adtam. Közölte velem, hogy most felveszi amit mondok és le fogják ellenőrizni és ha egy kis eltérés is lesz a valóság és az általam állított között, akkor jobb arra nem is gondolni.
– Ideje most már keményebb vizekre evezni. – mondta nyugodtan.
– Milyen bűnöket követtél el a nők ellen? – kérdezte és közben átment a másik szobába, hozott magával valamit, de nem láthattam, mert a hátam mögött volt az ajtó, csak hallottam, ahogy a levegőt suhogtatta azzal a vesszővel vagy lovaglópálcával.
– Semmilyet úrnőm. – feleltem bátortalanul.
– Ezt nem hiszem – mondta nyugodtan.
És egy hatalmasat csapott a fenekemre, csípett nagyon a csapás, de hallgattam.
– Azt akarod, hogy letépjem a golyóidat. – mondta nyugodtan.
– Nem, úrnőm nem akarom. – feleltem bizonytalanul.
– Akkor meg mond meg az igazságot, ha kérdezlek. – mondta.
Gyorsan rácsapott még a fenekemre vagy tízszer, egy kis szünet majd újra egy sorozat, már elviselhetetlenül fájt a sok csapás. Egy kis időre abbahagyta, leöltözött meztelenre. Ekkor megcsörrent a telefon, előttem állt teljesen meztelenül a lábai enyhe terpeszben voltak, félig ráült az íróasztalra, a farkam megmerevedett, a telefonálás közben látta, hogy a farkam feláll. Gyorsan befejezte a beszélgetést és odalépett hozzám.
– Neked meg kimondta, hogy csak úgy rám nézhetsz és felállíthatod a kis töködet te szerencsétlen.
– Elnézést. – rebegtem zavartan.
– Na most ki kell találnom valami kegyetlen büntetést a számodra, mert azért ez mégis csak tűrhetetlen. – mondta elgondolkozva.
– Mindjárt vége lesz. – mondtam zavartan és megpróbáltam valami semleges dologra gondolni.
– Most már elkéstél vele. – mondta mosolyogva a titkárnő.
– Tudom is már mit fogok veled csinálni Te kis fasz állítgató.
Átment újra a másik szobába és hozott magával egy kis szerkezetet. A szerkezetből két vezeték jött ki az egyik egy csipeszben a másik egy horgolótűre emlékeztető hosszú fémben végződött.
Odalépett elém és a farkamba kezdte dugni a hosszú fémet közben izgatta a farkamat is, gondolom, azért, hogy továbbra is álljon, mert így könnyebb volt beledugni a fémet, amelynek a vége már szinte tű vékonyságú lehetett. A kínoktól óriásokat nyögtem, mert a fém egyre vastagodott és feszítette szét a húgycsövemet, szinte égető érzés hasított a faszomba, amikor végre annyira beledugta, amennyire gondolta. Még így is vagy 10 cm kint volt belőlem. Ekkor jó erősen megdöntötte minden irányba, óriási szúró fájdalmat éreztem, ami rövidesen még kellemetlenebb égető érzésbe ment át. Ezután a csipeszt gondosan az egyik heregolyóm mellé csíptette úgy, hogy a golyómat teljesen beszorította, a másik csipeszt hasonló módon tette fel. Eközben én ordítottam a fájdalomtól és kiabáltam, hogy hagyja abba minden megteszek, amit csak kér. Tudtam, hogy áramot fog végig vezetni a farkamon és úgy gondoltam tanulva az előzőekből, hogy nagyon fájdalmas lehet. Amikor készen lett, újra elment és hozott egy pohár vizet, amit szemből rá öntött a golyóimra.
– Kérem ne kapcsolja be, mindent megteszek önként. – mondtam szinte kiabálva.
– Te ezt nem érted ez a büntetésed, még szép, hogy mindent meg fogsz tenni nekem. – mondta mosolyogva és odalépett a kapcsolóhoz.
– Ne, ne tegye. – mondtam könyörögve.
– Dehogynem, hidd el jobb túl lenni rajta. – mondta mosolyogva.
– Ááááááhhhh elég volt nagyon fáj – kiáltottam.
– Majd én döntöm el, hogy mikor elég, ez még csak az 1-es fokozat volt, na mi lenne, ha mondjuk megnéznénk a 4-es fokozatot. – mondta mosolyogva.
– Neee, kérem ne – mondtam most már zokogva.
– Nesze te kis fasz – mondta röhögve és a kapcsolót vagy 15 másodpercig nyomta.
– Ááh – már szinte sikítottam a fájdalomtól, ami az alsó testemben volt.
– Na most már elég, remélem megjegyezted magadnak, hogy a farkadat többé nem te irányítod, hanem mi. – mondta még mindig mosolyogva.
Ezután leoldozta a készüléket a farkamról persze közben megszorította a golyóimat.
– Tudod, szeretem az ilyen engedetlen rabszolgákat. – mondta.
Majd megfogta a farkam és elkezdett izgatni a kezével.
– Most hoznak egy rabszolga nőt, akit szintén móresre kell tanítani, te pedig segíteni fogsz nekem. – mondta.
– Igen úrnőm. – feleltem gyorsan.
Behozták a nőt, nagyon szép volt. A két csaj, akik behozták a lányt egyforma ruhában voltak, ez lehetett itt belül az uniformis. Felül egy top volt, alatta nem viseltek melltartót és a ruha nagyon feszes volt, úgyhogy látszott a meredező bimbójuk, alul pedig fekete rövidnadrágot hordtak, ami szintén eléggé szűk volt, persze a lábukon comb középig érő fekete tűhegyes magas sarkú csizma volt. Gyorsan lekötözték az íróasztalra a titkárnő odalépett a csajhoz és letépte róla a bugyit és benyúlt a fenekébe, a csaj felnyögött. Elővett egy kis krémet és bekente a csaj fenekét, majd odajött hozzám nekem is bekente a farkam.
– Na most látunk egy kis akciót igaz csajok. – mondta a titkárnő.
– Most te jössz, fogta meg újból a faszomat.
– Csak a seggembe ne – nyögte a csaj.
– Hallgass – mondta az egyik kisérő.
– Oldozzátok el – mondta a titkárnő és leszedték a lábamról a bilincset, majd a kezeimen lévőt is kiakasztották a
lecsüngő láncról, amin eddig lógtam. És odavezettek a lányhoz a farkamnál fogva, a titkárnő szépen beirányította a lány fenekébe. Elsőre nem sikerült túl szűknek bizonyult a nyílás, ezért először a kezével próbálta feszíteni, majd a két lány széthúzta a fenekét.
– Nyomjad neki – szólt nekem a bíztatás.
Nem is nagyon kellet bíztatni, a csaj feneke nagyon szűk volt, és éreztem nemsokára elmegyek.
– Mielőtt elélveznél szólsz nekünk, értve vagyok – mondta a titkárnő.
– Mert különben nagyon megjárod – tette hozzá a másik.
A csajnak még g ott volt a kezében a pálca és rávágott a fenekemre.
– Na most akkor nyomod be, ha rád csapok. – mondta.
– Iiigen úrnőm -feleltem.
A nő csapkodta ütemesen a fenekemet, de nem nagyokat, gyorsított az ütemen. A kis csaj pedig akárhányszor benyomtam nyögött egy nagyot.
– Na most teljesen benyomod – mondta.
Megpróbáltam teljesen bevágni, a csaj felsikított.
– Ez az – mondta a titkárnő.
– Mindjárt elmegyek – mondtam.
Abbahagyta a csapkodást így én is megálltam. A két csaj odalépett hozzám és az egyik jól megszorította az egyik golyómat, a testem összerándulta, másik is hasonlóan a másik golyómat, majd újra az előző következett, én eközben ordítottam és kapkodtam a levegő után. Még vagy háromszor megismételték, amikor már teljesen összehúzódott a farkam.
– Na elég volt – mondta a titkárnő.
– Na most újra beteszed a seggébe – mondta az egyik kínzóm.
A farkam nem akart felállni, ezért a meztelen titkárnő szépen elkezdte izgatni rövidesen újra felállt. Ekkor újra odavittek az asztalra kötözött csajhoz. Most a titkárnő állt a hátam mögé és alulról megmarkolta a heréimet, nem szorította csak éppen fogta és néha erősen megszorította, hogy ne tudjak elélvezni
Ez így ment nem tudom hány percen keresztül talán volt egy óra is, amikor már majdnem elélveztem, akkor hoztak egy kis műanyag flakont és abba kellett bele élveznem. Ezután kezdődött minden elölről újra felállították a farkamat és még egyszer elélveztem egy másik műanyag flakonba. Már teljesen kivoltam, éhes is voltam hiszen egész nap semmit nem ettem és már dél körül lehetett. A fogva tartóim felöltöztettek úgy, hogy a farkam és a heréim meg a fenekem kint volt pucéron. A két szolga kivezetett és ahogy mentünk a folyosón hallottam, ahogy a csaj hevesen kiáltozta, hogy mindent megteszek csak ezt ne tegye. A folyosó lassan haladtunk, mert a lábamon is volt egy bilincs meg a fejemre is raktak egy bőrsapkát és alig láttam ki a két lyukon. A két nő úgy vezetett, hogy az egyik hátulról lökdösött, a másik pedig a farkamat fogta és húzott előre. Szembe is találkoztunk hasonló csapatokkal, volt olyan is, hogy egy férfit csak egy nő kísért, de előfordult olyan is, hogy egy nőt vittek ketten a nők öltözete abban különbözött, hogy a mellük is szabadon volt. A férfiakkal, akikkel szembe találkoztam valamiféle letargiát láttam mindegyikük a földet nézte, általában a testük tele volt sebekkel, és nyakörv is volt rajtuk ennek segítségével vezették őket a kínzóik.
Egy félóra múlva megérkeztünk a cellámhoz belöktek rajta és rám zárták az ajtót. A cellában volt egy ágy és egy szék na meg a sarokban egy kamera, ami néha mozgott és átment egy másik cellába a tetőnél egy kis sínen. Teljesen hangtalanul járt a kis kocsi, ami mozgatta a kamerát. A széken egy kis könyv volt kikészítve, a címe ez volt : Szabályok és jogok a nőuralmi táborban, mellette volt egy másik könyv, amelynek ez volt a címe: Élet a nőuralmi táborban és kastélyban. A falon képek voltak, ahol a nők férfiakat kínoztak. Az egyik kép alá csak ennyi volt írva golyó lapítás és egy férfi állt kikötözve két nő pedig a férfi golyóit egy kis satuba szorította.
A sarokban volt egy kis asztal és ott volt rajta ennivaló gyorsan leültem és ettem, közben azon töprengtem, hogy fogok innen kijutni és mi ez az egész. Hamar lefeküdtem, mert már az álmosságtól alig láttam
Korán ébresztettek a fogva tartóim, pontosabban 3 fiatal lány rontott be a cellámba és lekötöztek az ágyamra. A heréimet összekötötték egy rövid zsinórral, közben a farkam szép lassan ágaskodott.
– Hát ez még nem tanulta meg, hogy csak akkor állhat fel, ha arra parancsot kap.
– Vegyük gyorsan el a kedvét – mondta mosolyogva a másik.
– Na kapsz fél percet, hogy alapállapotba hozd a faszod, ha nem sikerülne arra jobb nem is gondolni- mondta a harmadik.
Koncentráltam, de egyszerűen nem ment.
– Na oké, akkor most mi jövünk- mondták a lányok.
Egy kis fémtálat raktak a heréim alá. A farkamat pedig félre húzták, hogy ne legyen útban. Az egyik kiscsaj elővett egy kis kalapácsot.
– Ne, könyörgöm ne tegyék- kiáltottam fel.
– Elkéstél, ezzel most egy kicsit lapítunk a tökeiden- mondta a nagymellű csaj.
Ekkor a nagymellű csaj finoman odakopintott a heréimre.
– Auh – kiáltottam fel a fájdalomtól, pedig igazán ez még nem is fájt.
– Nézzétek már, hogy lekókadt a farka – mondta a nagymellű.
– Ha fel fog állni nagyobbat kapsz – mondta és közben levette a pólóját.
Két hatalmas mell bujt ki a ruha fogságából, a farkam újra megpróbált kiegyenesedni, a csaj elkapta a dákóm és szakértő módon megmozgatta a kezét rajta, már rögtön pattanásig feszült a farkam, elengedte és ismét lecsapott a golyóimra a kalapácssal, de most már erővel.
Iszonyatos fájdalmat éreztem és szinte felsikítottam, a farkam persze teljesen összehuzta magát.
– Na akkor jöhet a harmadik menet mondta az alacsony vörös hajú lány és lassan levetkőzött, a farkam még egyszer megpróbált felágaskodni, de most erőt vettem magamon és megpróbáltam másra gondolni.

Pornót forgattak Szeged utcáin

nyilvanos_szexA budapesti forgatás után, ismét a nyílt utca adott helyszínt annak a vállalkozó kedvű három nőnek, akik Szeged belvárosi utcáin szabadultak meg ruháiktól. Az öncélú pőreség elérte a célját, hisz a járókelők megbotránkoztak, a vetkőzésről készült videót pedig már csaknem egymillióan látták az interneten – adta hírül elsőként a Délmagyarország című lap. A videón végig hallhatóak a kameramantól érkező „jó tanácsok”. – Várjál, most gyerekek jönnek. Most jó! Peti, te a zsarukat figyeld – hallani a háttérből az operatőr instrukcióit. A botrányszagú videó kimeríti a pornóban rejlő számtalan lehetőséget. Akad benne vetkőzés, ahol a nők nemi szerve sem marad takarásban, de az utcán való pisiléstől sem rettennek meg az amatőr „művésznők”. Puszta magamutogatásnak tartja a szexológus az utcán vetkőző nők megbotránkoztató tettét. – Az ilyen típusú magatartásnak egyetlen lényege van, mégpedig, hogy aki csinálja, fel akarja hívni a figyelmet magára. Visszaigazolást akar arról, hogy szép – vélekedett Rusz Edit szexuálpszichológus. A videó tartalma nem szeméremsértésnek, hanem közerkölcs megsértésének minősül, ami tízezer forint bírságot von maga után. – Ebben a esetben a jegyzőnek van eljárási joga, azaz a rendőrök az illetékes jegyzőnél jelentik fel a bűnösöket – magyarázta Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
„Várjál, most gyerekek jönnek. Most jó! Mehet! Peti, te a zsarukat figyeljed!” – halljuk az operatőr utasításait egy videóban, amelyben annyit látunk: egy lenge öltözetű nő sétál Szegeden, a vértói erdőben. Leguggol, pisilni kezd. „Húzd csak le a ruhádat!” – jön az újabb instrukció, a szereplő pedig előbb a melleit teszi szabaddá, majd nemi szervét. A háttérben a Rókusi körút és a buszmegálló látszik. Sokan várakoznak itt. A felvétel a legnagyobb internetes fájlmegosztóhoz hasonlóan működő, pornográf videókat bemutató portálon látható.
Több olyan videó is látható az interneten, amelyet Szeged közterületein forgattak. Egy másik felvételt például a belvárosban, a Bartók téren rögzítettek. Egy toporgó, járkáló nőt mutat a kamera, amint fényes nappal leguggol a bokrok előtt, és pisilni kezd. Olyan harisnyában van, amely szabadon hagyja nemi szervét. Felhúzza pulóverét, és láthatóvá válnak mellei. A háttérben sorban húznak el a buszok, trolik, egy nő is elfut mellette. Néhány méterre a Bartók téri buszmegálló. A háttérben gyerekzsivajt hallani – közel a dühöngő, lehet, hogy éppen játszanak a kicsik. Több iskola felé mennek erre a diákok, a közeli Mars térre is sokan igyekeznek. A júliusban feltöltött képeket eddig 590 ezren látták.
Hasonlóan „népszerű” az a képsorozat is, amelyet a Huszár Mátyás rakparton rögzítettek, az egyik úszóház előtt. Az operatőr az úszóházra vezető hajópallóról filmez. Néha instrukciókat ad – úgy hallani, németül. A nő felhúzza szoknyáját, mögötte közlekednek az autók. Két fiatal a partfalnál észreveszi, nevetnek, obszcén jeleket mutogatnak neki. Több, felháborodást okozó eset történt idén Budapesten is: az egyik legismertebb internetes oldalon például egy fiatal lány a Hősök terén kelleti magát lenge öltözetben, az ismeretlen katona sírja mögött, majd maga a rendező teszi magáévá, miközben több turista fényképezi. Hopka Ferenc pornó- producer az egyik lapnak azt nyilatkozta: külföldi, minden bizonnyal német pornósok előszeretettel forgatnak közterületeken, illetve tömegrendezvényeken.
Legfeljebb 60 ezer a bírság: A közerkölcs megsértésének és köztisztasági szabálysértésnek minősül az, ami a videón látható – tájékoztatott Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Előbbi 10 ezer, utóbbi 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. E szabálysértésekben a jegyzőnek van eljárási joga, ha a rendőrök hasonló esetet látnak, intézkednek, és feljelentik a vétkeseket a helyi jegyzőnél. Előbbi akkor merül fel, ha valaki közterületen vagy nyilvános helyen közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, utóbbi pedig akkor, ha valaki a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi. Kamarás Péter jogi szakértő szerint szeméremsértés bűncselekménye akkor valósul meg, ha az elkövető saját nemi vágyának kielégítése céljából mutogatja magát. A pornóban viszont dolgoznak, és nem kielégülnek a szereplők.
Amatőr filmesek: Szélpál Gábor, a Szegedi Városkép Kft. ügyvezető igazgatója általánosságban elmondta: ha a filmforgatás rendezvénycélú, vagyis használnak például díszleteket, forgatási kellékeket, hangosítást, azt be kell jelenteni. Ilyen volt legutóbb a Magic Boys rögzítése vagy a Red Bull utcai parádé filmezése. Amatőr filmesek viszont közterületen ott fényképeznek, videóznak, ahol akarnak. Képek  a nyilvános pisilésről – Videók a pisiszex forgatásról itt

Japánok extrém szexuális szokásai

hentaiA japán férfi többnyire éjjel vad szexgép, nappal aktakukac: A japánok munkaőrületéről és a társadalom nyomasztó teljesítmény kényszeréről világszerte legendák keringenek, s az egyetlen dolog, ami a nyugatiak szemében még a távoli szigetország munkamoráljánál is „perverzebbnek” tűnik, az az a mód, ahogyan a japánok kieresztik a fáradt gőzt…
Egy átlagos japán férfi napi 10-13 órát görnyed a vállalati irodaasztalnál, aztán kikapcsolódásképp a szabadidejét is a munkatársakkal tölti, nem a családjával. Gyakran azért sem lehetséges, hogy délután hazaruccanjon, mert éppen „kiküldetésben van”, azaz hónapokra távol kerül otthonától. Így aztán nem csoda, hogy férj és feleség külön-külön, mindegyik a maga útját járva – igaz legtöbbször a fantázia világában – élik ki természetes vágyaikat.
A fantázia alatt pedig a hentai (erotikus manga) világát kell érteni. Az eladott példányszámok alapján a magukra hagyott feleségek kedvence ebben a műfajban az Amour magazin, melyben gyakran közölnek brutális megerőszakolási jeleneteket ábrázoló szituációkat. Hozzáértők szerint a dolog hátterében kulturális okok állnak: Japánban a 19. században a nők feladata egyértelműen az új nemzedék biztosítása volt, s a gazdagabb harcosok megengedhették maguknak, hogy poligámiában éljenek. A házon belül örökös intrika folyt a férj kegyeinek – pillanatnyi – megszerzéséért, a nő állandó féltékenységben élt, de ezt nem mutathatta ki.
Ami azt illeti, a modern idők sok mindenben hasonlítanak a 19. századi történetre. A nők és férfiak ugyan házasok, de sokszor fizikailag és lelkileg is szinte állandó a távolság köztük. A nők általában csupán a diplomaosztótól a férjhez menésig dolgoznak pár évet, aztán a családnak szentelik az életüket.
A féfiak pedig egyfajta „szexuális nyugtalanságban” élnek. Fantáziavilágukat a 17 év körüli, matrózruhás, hosszúcombú lánykák töltik ki, a való életüket pedig gyakran a dominák. A japán üzletemberek, vezető pozíciójú férfiak olyan elképzelhetetlen nyomás alatt élik az életüket, hogy úgy érzik, a stressztől már csak egy kreatív és brutális nő keze alatt szabadulhatnak meg.
A japán szadomazót a 16. századi kínzásmesterek és technikái ihlették. Képviselői legendásak voltak arról, hogy egyetlen érdes kötéllel, az idegpályákat változatos sorrendben elszorítva, gyötrelmes halálba vezessék az áldozatot.
A dominák Japánban évekig tanulják veszélyes mesterségüket, ám csak másodállásban luxus kötöző-korbácsoló-mesterek. Többségük olyan nő, aki fittyet hányva az előírt, szenvedő anyuka szerepének -egyedülálló, erős egyéniségű író, festőművész vagy táncos. Tokióban becslések szerint ma mintegy 300 hivatásos domina dolgozik, nem is olcsón: egyetlen feszültségoldó szeánsz ára elérheti a 400 dollárt is. Magyar domina itt. Japán erotikus manga, hentai műfajok itt.

Úrnőm tiszteletére 3.

domina_megalazFeküdj le háttal a földre, te kis patkány! Most teljesítem életed egyik legnagyobb vágyát – mondta az Úrnő. Természetesen azonnal engedelmeskedtem a parancsnak, s a háton fekvés már csak azért is kellemes érzéssel töltött el, mert heréimnek nem kellett tovább tűrniük a rájuk akasztott súlyok húzó fájdalmát, így szenvedésem kicsit enyhült. Ahogy lefeküdtem a földre, az Úrnő átlépett rajtam.
Egyik lábával szorosan a jobb-, másik lábával pedig mellkasom bal oldala mellé állt, majd térdét behajlítva lassan ereszkedett lefelé. Gyönyörű látvány és csodálatos érzés volt, ahogy a hőn tisztelt kéjbarlang egyre jobban közelített felém.
– Megszagolhatod a pinámat! – mondta az Úrnő! Élvezheted finom illatát. De figyelmeztetlek, csak azt engedélyeztem, hoigy megszagold és a nyamvadt farkadat tartsd kontroll alatt, ha jót akarsz! – fejezte be mondandóját, aztán leguggolt és a pináját közvetlenül az orromhoz nyomta.
Örjítően finom és nőies illat volt! Szinte kábítószerként hatott rám a csábító puncii illlat, s bár én nem érzékeltem, de Úrnőm reakciója azonnal rádöbbentett, hogy a varázslatos pina szépségét és finom illatát már jobban élvezem a megengedettnél. A készenlétbe helyezett pálca ismét lesújtott farkamra…
– Csak hogy semmiképpen se jusson eszedbe semmi butaság! Jobb megelőzni a bajt – mondta az Úrnő mosolyogva, miköz testem a falloszomra mért újabb ütéstől nagyot rándult.
De az Úrnő nem fosztott meg a további gyönyörűségtől. Hagyta, hogy tovább élvezzem puncija finom illatát. Nagyokat szívtam magamba a varázslatos illatból, s próbáltam teljesen kiélvezni a illatának minden zamatát. Azután az Úrnő váratlanul felállt.
– Na jól van, azért ennyi elég lesz neked egyenlőre! – mondta, majd pálcájával megpiszkálva a farkamat, megvizsgálta állapotát. Valószínűleg a pálcázás és a csipeszek okozta fájdalom miatt, de teljesen lekonyult állapotban voltam.
– Tetszik, nagyon tetszik, hogy nem engedted szabadjára ezt a csökevényt! – piszkálta meg lenézően ismét a farkam az Úrnő, majd folytatta: -ágaskodnia nem szabad! Kivéve, ha…. – hagyta félben a mondatot és nézett rám kérdően az Úrnő, mintegy felkínálva, hogy befejezzem a csonka gondolatot.
-…Ha Úrnőm úgy parancsolja! – válaszoltam habozás nélkül.
– Így van! – vágta rá az Úrnő. Most pedig azt parancsolom, hogy állítsd fel a faszod! – mondta felemelt hangon! Engedélyezem, hogy feltérdelj, s adok két percet, hogy farkad úgy álljon, mint a cövek! Gyerünk, hadd lássam, milyen ez a korcs, mikor meg akarsz baszni valakit!
A parancs meglepett, de szó nélkül követtem. Térdre emelkedtem, s elkezdtem simogatni a farkam. A súlyok túl erősen húzták, szinte semmit nem éreztem rajta, teljesen érzéketlen volt. Simogattam, de úgy éreztem, hogy nem fog felállni. A másodpercek gyorsan teltek, az Úrnő oda sem nézett rám.
– Már eltelt több, mint egy perced! – mondta szemrehányóan. Lassan szeretnék valami életet látni abban a csúfságban!
Éreztem, hogy nem fog sikerülni, simogattam, simogattam, de teljesen érzéketlennek tünt, az idő pedig vészesen szaladt. Kétségbe esésemben felhagytam a simogatással és erőteljesen verni kezdtem, remélve, hogy attól talán feláll, szinte mániákusan rángattam, mintha az életem múlt volna rajta! S szerencsém volt: kicsit keményedni kezdtem…
– Lejárt az időd, mutasd, mit produkáltál! – mondta az Úrnő és lenézően megpiszkálta a farkam pálcájával.
Ez utóbbi is jót tett neki: felállt. Nem volt teljesen kemény, de azért volt benne valami élet, állt.
-Nem valami szép látvány! – fitymálta le meredező férfiasságom az Úrnő. Szánalmas látni, ahogy térdelsz itt ezzel a meredező pöccsel. Undorító, fúj! – kiáltott fel és elfordította a fejét!
Majd egy pillanatra ismét felém fordult és undortól eltorzult arccal fejezte ki nem tetszését.
– Nem akarom látni, ez undorító, verd ki! – adta parancsba.
Verni kezdtem a farkam. Húzogattam oda-vissza, néha lassabban, néha gyorsabban, miközben az Úrnő vonzó testét néztem. Már éreztem, hogy közeledik a vég, mikor az Úrnő hirtelen rám parancsolt:
– Állj! – kiáltotta. Undorító és szánalmas vagy! Nem akarom látni, ahogy kivered – mondta hangjában egy nagy adag megvetéssel és undorral. Vedd le róla a csipeszeket! – folytatta számomra váratlanul, majd döbbent arcomat látva a fejével bólintott, hogy a parancs végrehajthatóságát nyugtázza.
Kezemmel a farkamhoz nyúltam és elsőként leakasztottam a két súlyt a csipeszről, majd utána leszedtem magát a csipeszt. Előbb az egyiket, aztán szép lassan a másikat. Orülten fájt! Eltorzult az arcom a fájdalomtól, amit az Úrnő szemmel láthatóan örömmel nyugtázott.
– Tedd le a csipeszeket a földre és mindkettőt csókold meg hálából a szenvedésért, amit okoztak a farkadnak! – mondta határozottan.
Természetesen egy pillanatra sem merült fel bennem, hogy parancsait ne kövessem. Megcsókoltam mindkét csipeszt.
-Jól van! – folytatta az Úrnő. Most pedig menj ki a fürdőbe és verd ki ott a faszod! Nem akarom látni és hallani, ahogy csinálod! De maximum három perced van rá, hogy az ondóddal a tenyeredben térden állva jelentsd nekem itt a szobában, hogy maradéktalanul teljesítetted a parancsot. Megértetted? – kérdezte az Úrnő.
-Megértettem Úrnőm! – válaszoltam, s négykézláb kimentem a fürdőbe, s első dolgom volt, hogy megnéztem a farkam.
A pálcával rámért ütések nyomai még most is vastag hurkákban jelezték az Úrnő szigorúságát, a csipeszek fogai pedig mély, lila foltokat hagytak a zacskómon. Egy kicsit megmasszíroztam az elcsépelt hímtagot, ami nagyon jól esett, de aztán eszembe jutott, hogy mindössze három percet kaptam az Úrnőtől…
Verni kezdtem a farkam, de nem igazán élveztem. A fájdalom, a csipeszek helye okozta bizsergés még túl erős volt ahhoz, hogy igazán kellemes legyen a maszturbálás. Okulva az Úrnő színe előtt tapasztaltakból, kicsit fokoztam a tempót, s őrült gyorsasággal kezdtem verni a farkam. Bejött! Egyre keményebb lettem, érezhetően egyre közelebb kerültem az orgazmushoz, tudtam, hogy már nincs sok hátra. Még egyet-kettőt rántottam a fitymán, aztán teljesen mélyről jövő, hatalmas robbanásban törtem ki. A gecim szinte lávaként lött ki és folyt szét a kezemen. Gondosan ügyeltem rá, hogy minden egyes csepp ondót a tenyerembe fogjak fel, ahogy az Úrnő parancsolta, mert tudtam, hogy egy esetleges hiba számomra nagyon sokba kerülne. Lehúztam a falloszomra ragadt ondót, hogy minden a tenyerembe kerüljön és nem tudván, hogy időben hogy állok, elindultam vissza az Úrnő színe elé.
– Nos? Máris kész? Nagyszerű, még lett volna bő fél perced! – mondta az Úrnő, miközben elég lenézően tekintett rám. Na hadd nézzem, mutasd a gecidet, hadd lássam mit vertél ki? – jött az újabb parancs.
A kezemet magasra tartva nyújtottam az Úrnő felé, majd szétnyitottam a tenyeremet, ujjaim össze voltak ragadva a még nyúlós állapotú ondótol, a tenyeremben pedig nagy tócsában állt a sűrű, fehér nedv.
– Fúj, Úristen, de undorító! – kiáltott fel az Úrnő! Nem bírom látni ezt, ettől hánynom kell! -kiáltotta.
Elszégyeltem magam spermám miatt. Az Úrnő arckifejezése egyértelműen elárulta, hogy a ondóm látványa taszítja, de aztán parancsával minden kétséget kizáróan is elárulta ellenszenvét.
– Azonnal takarítsd el a szemetedet! De gyorsan, még mielőtt összebüdösíti az egész szobát! Undorodom, még a szagától is. Tüntesd el! – kiáltotta az Úrnő!
Kicsit tanácstalanul térdeltem előtte, s a geci már kezdett lefojni a kezemről. Tanácstalanságomat az Úrnő is észre vette, s önmagát nem megtagadva, immár egyértelműbben és nyomatékosabban ismételte meg parancsát.
– Nyald le a kezedről a gecit! Ha idepiszkítottál, takarítsd is el – kiáltotta, majd hogy súlyt adjon a felszólításnak, a hátamra húzott egyet a nádpálcával.
A felszólítás ezen módja már hatásos volt, s bár soha nem ettem előtte spermát, most mégis mohón nyalni kezdtem a saját ondómat. Azt nem mondom, hogy finom volt és élveztem, de lenyaltam. Néhány csepp a kezemröl közben a földre cseppent, de az Úrno figyelmét az sem kerülte el.
– Nyald fel azt is, ami a földre csöppent! – kiáltott rám. Nem tűröm, hogy egy hitvány kutya összegecizze a lakásom!
Félve az újabb veréstől, mohón és észvesztve nyaltam a szőnyegre került apró cseppeket, ügyelve arra, hogy alaposságommal az Úrnő elégedettségét is kivívjam. Miközben nyaltam a szőnyeget, váratlanul a csengő hangja törte meg a csendet…
Nyalod tovább! – parancsolt rám az Úrnő. Mire visszajövök, ragyogjon a szőnyeg, spermád nyomát nem akarom látni! – mondta, majd elindult az ajtó felé.
Engedelmeskedve a parancsnak, tisztára nyaltam a szőnyeget, még a legapróbb geci foltot is igyekeztem alaposan felnyalni, hogy az Úrnő elégedett legyen velem. Közben kintről úgy hallottam, mintha jött volna valaki, de egyáltalán nem voltam biztos benne, csak furcsa neszeket véltem hallani. Az Úrnő számomra hosszúnak tűnő percekig nem jött vissza a szobába, s ez a bizonytalanság kicsit zavart, mert nem tudtam, hogy mi történhetett? Aztán nyílt az ajtó, s az Úrnő belépett. Még hallottam, ahogy az ajtóból visszaszól:
– Ha készen vagy, Úrnődnél jelentkezel szolgálatra!
Nem tudtam ezzel mit kezdeni. Ezek szerint mégis jött valaki? Az Úrnő felém fordult.
– Rendesen felnyaltad a piszkodat? – kérdezte.
– Igen, Úrnőm! – válaszoltam kötelesség tudóan.
– Mégis geciszagot érzek! – mondta ingerülten. Majd tekintetével a farkamra mutatott.
– Azt a korcsot is letisztítottad? – kérdezte határozott hangon.

Úrnőm tiszteletére 2.

mistressAz Úrnő közel hajolt hozzám és fájdalomtól eltozult arcomat látva elégedetten folytatta: ha megérted, az jó! Akkor biztos azt is belátod, hogy fontos megkövetelnem a fegyelmet, – ugye? – Igen Úrnőm! – válaszoltam elcsukló hangon, mert a farkam még mindig sajgott a fájdalomtól. Úgy éreztem, mintha már nem is lenne, mintha az Úrnő egyetlen ütéssel leszakította volna. -Nagyszerű! – nyugtázta az Úrnő, – akkor jó, ha megjegyzed, hogy a farkad csak abban az esetben állhat fel, ha kifejezetten azt parancsolom! Érthető, te féreg?

Ha nem, akkor a nádpálcámmal majd én gondoskodom róla, hogy ez a szánalmasan nyamvadt farok olyan állapotba kerüljön, hogy ne legyen kedve ágaskodni! Megértetted?
– Igen, Úrnőm! – válaszoltam, de szinte még nem is feleltem, az Úrnő máris folytatta:
– Ha így viselekedsz, hamar elintézem neked, hogy még a hugyozás is akkora fájdalmat okozzon, hogy rettegj tőle és ne merj egész nap inni! Ha folyton mereven himbálod nekem itt ezt a vackot, én esküszöm, hogy olyan dagadtra és véresre verem ezt az nyomorék ondótartályt itt a lábad között, hogy hetekig gondolni sem mersz majd nőre, mert már az is fájni fog! Megértetted?
– Igen, megértettem Úrnőm! – válaszoltam kicsit remegő hangon, mert valóban úgy éreztem, hogy ez itt már korántsem játék. Őszinte alázatomat valószínűleg az Úrnő is észre vette, mert nyugodt hangon folytatta:
– Megértem én, ha tele van a zacskód és ez nyomaszt.. Megértem, hiszen csak egy szánalmas férfi vagy, s mint ilyen, a faszodban hordod az eszed! De tudod, azzal együtt, hogy megértem, abszolút nem érdekel! Szolga vagy, tehát szolgálj! Ha pedig ki akarod verni azt a rút dögöt ott a lábad között, dolgozz meg érte, érdemeld ki! – mondta mosolyogva, majd a farkamra mutatva folytatta:
– nézd csak meg, a pálca máris segített neki, hogy megtanulja a rendet! – mondta az Úrnő szinte kacagva, majd a néhány lépésnyire lévő ajtóhoz ment és átlépett a másik szobába.
Odaátról némi zaj szűrődött át, mintha az Úrnő telefonált volna, de ebben nem voltam biztos. Közben, amennyire a nyakamon lévő szoros kötés engedte, lehajtottam a fejem, s megnéztem még mindig izzóan sajgó farkam. A látvány őszintén megrémített, hiszen a péniszemen egy dagadt, szinte bíborvörös csík futott végig, amely egy világosab árnyalatban folytatódott a combomon is. Bár az ütés óta talán már percek is elteltek, ágyékomon az égető fájdalom cseppet sem csitult, s a férfiasságom helyét betöltő kínzó fájdalom immár vizuálisan is sokkoló volt számomra. Tudatom legmélyén mindig erre vágytam, de ahogy most megláttam a lábam között, tényleg erőtlenül lógó, vérvörös farkam, őszintén megijedtem. Úgy éreztem, hogy nem vagyok ura férfiasságomnak, s bár próbáltam rákoncentrálni, a tüzes fájdalmon kívül semmit nem éreztem ott, ahol máskor lüktető érzések kerítettek hatalmukba. Sok morfondírozásra azonban nem volt időm, mert nyílott az ajtó, s az Úrnő belépett a szobába. Nem hittem a szememnek! Mindössze egy szűk, rövid bőr felsőrész volt rajta, amely szorosan ölelte körül telt kebleit, kidomborítva ezzel is sugárzóan csábító nőiességét.
– Gondolom, most már bírsz a pöcsöddel, – mondta vigyorogva – de ha mégsem, arra az esetre itt a pálcám! Erre mindig számíthatsz, bármikor kisegít! – mutatta a jobb kezében lévő nádpálcát, amely fenyegetően meredezett rám, de engem ezúttal lefoglalt a szemem által közvetített meseszép látvány, s igazi ámultba estem, hiszen az Úrnő szinte teljesen meztelenül állt előttem!
Egészen bele feledkeztem az előttem varázslatosan ringó női test csodálatába, de az Úrnő szavai megtörték szinte önkívületi állapotomat.
– Most pedig lépjünk tovább! – mondta. Eloldozlak, s bár nem szokásom figyelmeztetni a nehéz felfogású szolgákat a szabályokra, azért veled most kegyes leszek és kivételt teszek: ne feledd, hogy négykézláb a helyed és továbbra sem akarom a farkadat keményedni látni, kivéve, ha azt parancsolom! – mondta, miközben tekintetével a kezében lévő pálcára mutatott.
A pár perccel ezelőtti lecke elég tanulságos volt, úgyhogy értettem a célzást… Az Úrnő közel lépett hozzám, majd leoldozta a fali rögzítést, aztán a deszkától is eloldozott. Én parancsait és a szabályokat követve négykézlábra emelkedve vártam utasításait.
– Azt hiszem ideje, hogy köszönetet mondj Úrnődnek az eddigi leckékért! – mondta, majd jobb lábát felém nyújtotta.
Én azonnal tudtam, mi a dolgom, s kecses lábat alázattal csókolgatni kezdtem.
– Egészen jól haladsz, te kis féreg! – mondta az Úrnő láthatóan elégedetten. Ha így folytatod, talán egyszer még használni is tudlak valamire! Persze addig még sok munkám lesz veled, meg azzal a hitvány farkaddal is, de talán nem hiába… – morfondírozott magában. Azt azért ne hidd, hogy a honolului strandon sütteted a hasad, – emelte fel kicsit hangját, mintegy visszazökkenve a velem folytatott párbeszéd korábbi stílusához – minden engedelmességedért és tiszteletlenségedért a falloszod fizet! S ha esetleg kárt kell tennem benne, ne hidd, hogy sírni fogok a sajnálattól! – fejezte be mondandóját, immár a reá nagyon is jellemző határozottsággal. Aztán odament az egyik polchoz, s néhány olyan dolgot vett le róla, amelyről nem láttam pontosan, hogy mire való, de sokáig nem voltak kétségeim.
– Tedd szét a lábad, hímringyó! – kiáltott rám, majd a lábam közé nyúlt, én pedig úgy éreztem, mintha beleharapott volna a herezacskómba.
Ahogy négykézláb térdeltem a földön, a fejemet lehajtva odapillantottam, de csak óvatosan, mert nem tudtam, vajon szabad-e ilyet tennem? A kiváncsiság és furcsa fájdalom azonban erősebb volt a kétségnél. Egy fémcsipeszt láttam a zacskómon, s éreztem, amint fogai mélyen bele vájnak a zacskó érzékeny bőrébe. Feljajdulni nem mertem, de sok időm sem volt rá, mert mire felismertem, hogy mi történik velem, az Úrnő máris tett egy újabb csipeszt a zacskómra, ezúttal a másik felére. Ismét megpróbáltam lopva odapillantani, de ezúttal már az Úrnő is észre vette, hogy miben mesterkedem.
– Fáj? – kérdezte cinikus mosollyal a szája szegletében.
– Igen Úrnőm! – feleltem, goindosan ügyelve arra, hogy ne sértsem meg a szabályokat, de válaszom az Úrnőt ennek ellenére sem tette elégedetté.
– Ez még nem fájdalom, amit érzel, te tetű! – mondta, majd a polcról leemelt két nem tudom mekkora súlyt és azt durván a herezacskóm bőrébe fémfogaival egyre mélyebben belevájódó csipeszekre akasztotta minden óvatosságot nélkülözve. A két súly szinte megtépte a zacskómat, úgy éreztem, mintha valaki teljes súlyával ráfüggeszkedett volna, férfiúi büszkeségem egy darabjára. Iszonyatos feszítést éreztem!
– Na, ez már egy kicsit fájhat, de még ez sem komoly! A többi fájdalmat viszont már te okozod magadnak! – kacagott fel az Úrnő, s szinte nem is fogtam fel szavainak értelmét, mikor szétterpesztett lábaim között nagyot csattant a nádpálca!

Az ütés nyomán ösztönösen megrándult testem és hatalmasat ugrottam, de ekkor a heréimre rögzített nehéz súlyok rángatni, szinte tépni kezdték a zacskómat. Őrületesen fájt. Minden egyes mozdulatnál úgy éreztem, mintha éppen leszakadna a zacskóm, a nehéz súlyok mozgása pedig lassan csillapodott. Fájdalomtól eltorult arccal próbáltam tűrni a fájdalmat, de hirtelem újabb nagyon hangos csattanást hallottam. A hangot előbb észleltem, mint a néhány tizedmásodpercnyi késéssel jelentkező fájdalmat, de az ütés kínjait szinte már elnyomta az a heréim körül mindent elborító, izzó, égető érzés, amely szinte már perzselte a bőröm. Úgy éreztem, mintha valaki tűzzel égetné heréimet, miközben folyamatosan rángatva le akarná tépni.
Elmondhatatlanul fájdalmas volt. A férfiasságom körüli égető fájdalom egy fajta önkívületi állapotba sodort, nem tudtam már figyelni a külvilágra, megszüntek számomra a zajok, megszüntek a fények, megszűnt minden, ami körül vett, számomra már csak a heréim léteztek, bár igazán azokat sem éreztem már. Az Úrnő pedig nem kegyelmezett, lesújtott ismét és ismét és ismét…
Nem tudom, hány pálcaütést kaptam a farkamra, de azt tudom, hogy sokat. Az ütések egy idő után már nem okozotak újabb kínt, csak a már meglévő fájdalom érzést stabilizálták. A lassan múló kínt egy-egy újabb ütés ismét felerősítette. Én szinte önkívületi állapotban rángatóztam, vonaglottam, ösztönösen próbáltam kitérni, miközben már nem is igazán voltam tudatában annak, hogy mi történik velem? Egyszerűen, csak azt éreztem, szinte lángol a lábam köze. A heréim körüli égető, tépő fájdalom szinte kiszakított a világból, nem voltam már tudatában annak, hogy az Úrnő a farkamat veri-e? Szinte már a fájdalmat is máshogy éreztem, megszüntem ebben a világban létezni… Ekkor hirtelen sokkoló érzést rántott vissza a valós világ színpadára. Az Úrnő egy vödör jegesvizet öntött a fájdalomtól lángoló heréimre. Leírhatatlan érzés volt, a farkamat már szinte nem is éreztem, olyan volt, mintha amputálták volna, a fájdalomtól forró volt és mégis jéghideg.
Nem tudom, mennyi ideig pálcázta az Úrnő a heréimet, mert közben elveszítettem az időérzékemet, de az időnek már nem is volt jelentősége, mert most már valóban én is úgy éreztem, hogy az Úrnő a rabszolgájává, a tulajdonává tett… Megtörésemet és őszinte alázatomat az Úrnő is örömmel konstatálta:
-köszönd meg Úrnődnek a leckét! – mondta elégedett mosollyal, látva a fájdalomtól és önkívületi állapottól még mindig eltorzult, szenvedő arcom, miközben lábát felém nyújtotta. Nagy alázattal kezdtem csókolgatni a kecses lábfejet, s csókjaim mögött már magam is éreztem egyfajta őszinteséget, éreztem azt a vágyat, amely miatt tulajdonképpen örömet okozott számomra, hogy csókolgathattam Úrnőm lábát.
– Mintha mutatnál némi előrehaladást! – nyugtázta őszinte lábimádó csókjaimat az Úrnő. Mit gondolsz, talán már némi jutalmat is megérdemelsz? – kérdezte felém fordulva.
– Ahogy Úrnőm jónak látja! – feleltem, s éreztem, hogy ez volt az első olyan válaszom, amely az Úrnő tetszését is maximálisan elnyerte.
-Úgy van! – válaszolta az Úrnő elégedetten!
Megmarkolta a hajam és fejemet közel húzva magához, nagyon halkan azt mondta:
-tudom, hogy mi kell neked… Aztán elengedte a fejemet, hátra lépett a nádpálcájáért, s folytatta:
-ezt azért magamnál tartom, de remélem, tudsz már viselkedni annyira, te patkány, hogy nem lesz rá szükségem! Úgye?
-Igen, Úrnőm, tudok! – válaszoltam kötelesség tudóan négykézláb, hűséges kutyaként térdelve a padlón az Úrnőm lábai előtt, s még mindig bizsergő heréimre gondolva valóban úgy éreztem, hogy az Úrnő minden parancsának eleget kell tennem. A még mindig rajta függő csipeszek és azokon lógó nehéz súlyok okozta fájdalmat, szinte már nem is éreztem. A zacskómon folyamatosan jelen lévő fájdalom érzés férfiasságom részévé vált, megtanultam együtt élni vele. Úrnőm tiszteletére 1. rész