A késő délelőtti nap már rettentően égette testét. Körülnézett és látta, hogy a meztelenül napozóknak elkerített kicsiny kis területen megfogyatkoztak a nap szerelmesei. Mellbimbói megkeményedtek a hirtelen jött hidegtől. Lassú tempóban úszott part felét.
Gyakorlatilag hagyta, hogy a sós víz felhajtóerejére hagyatkozva a hullámok vessék a partra. Élvezte a tengert.
Amint kibotorkált mezítláb a kavicsos partra felkapta törölközőjét és a sós cseppeket letörölte testéről. Hanyatt feküdt a lepedővel letakart gyékényen és lehunyt szemmel fogadta a nap melegét. Pár perc elteltével a naptej után nyúlt és felült. Miközben tenyerébe nyomott a nap melegétől átforrósodott naptejből körülnézett, s meglepve tapasztalta, hogy rajta kívül csak négy-öt kitartó napozó maradt. – Mindjárt dél van. – gondolta miközben hasát elkezdte alaposan bekenni. Mellbimbói még mindig előremeredtek, s ő gyengéden kezdte szétkenni a krémet rajtuk. Amint hozzájuk ért egy apró kis „áramütést” érzett. Önkéntelenül is a tegnap estére gondolt, amikor a hotelszoba televízióján megtalálta az „éjszakai csatornát”. Csak egy pillanatra nézete, és most nem is értette, hogy miért ragadta meg az a pár másodperces látvány, hiszen tegnap este semmilyen reakciót nem váltott ki belőle, lekapcsolta a készüléket és fáradtan álomba zuhant.
Ellenben most szinte beleégett a látvány gondolataiba. A vonagló test, a kéjsóvár homályos tekintet, a vágy. Azon kapta magát, hogy még mindig melleit simogatja, bár a krémet jószerével bőre teljesen felitta.
– Úr Isten! – ijedt meg, s körülnézett.
– Megköveznek, ha valaki észre vesz. – mormogta maga elé, s újra a flakonért nyúlt. Combjait kezdte bekenni, s újra körülnézett, hogy látja-e valaki. Senki sem figyelt rá, s óvatosan, mintha a naptej gondos elkenésével foglalkozna megérintette teljesen csupasz punciját. Egy hihetetlen finom bizsergés futott végig a testén miközben középső ujjával megtalálta apró csiklóját. Talán csak egy századmásodpercig tartott, de érezte, hogy a kis „fenevad” megindult gondolataiban. Hanyatt feküdt, s megpróbálta gondolatait elhessegetni, de a tenger felől fel-feltámadó szellő éreztette vele, hogy puncija „sírva könyörög”. Hosszú percek teltek el. Égette a nap egyébként is feltüzelt testét és egyszerűen nem tudott úrrá lenni gondolatain. Hasra fordult és felkönyökölt.
– Hát ez nem igaz! – korholta magát és megpróbált a testét nyomó öklömnyi kavicsok dacára kényelmesen elhelyezkedni. Ahogy óvatosan fészkelődött egy a gyékény alatt heverő nagyobb kő egyszer csak elmozdult, és cinkosan „megérintette” borsószemnyire duzzadt csiklóját. Felsóhajtott. Napszemüvegén keresztül körülnézett, s látva, hogy figyelő szemek nem zavarják, csípőjét óvatosan megmozdította. A jóleső érzéstől azonnal megjelent a homlokán egy izzadságcsepp és végigfutott kipirult arcán. Szinte megrészegült. A tegnap este látott jelenet lebegett szemei előtt és azon kapta magát, hogy csípőjével önkéntelenül, apró, alig látható köröket rajzol a gyékényre.
Szégyellni kezdte magát. Szégyellte, hogy ennyire nem tud úrrá lenni érzésein. Vett egy mély lélegzetet és csomagolni kezdett. Magára kapta fehér, bő szoknyáját, felvette a bikini felső részét és a strandszatyorba kezdte pakolni a partra hozott cuccokat.
– Neked teljesen elment az eszed! – szidta magát, és elkezdte felcsavarni a lepedővel együtt gyékényét. A gyékény alatti apróbb kavicsok még sejtetni vélték testének vonalait, s ágyéka magasságában észrevette a kis „szemtelent”. Kézbe vette, méregette, s arcán kaján, de mérges vigyorral a kavicsdarabot is – talán büntetésként – a táskába dobta.
– Na menjünk! – nógatta magát és a hűs szobára gondolva megindult a szálloda felé.
Már majdnem dél volt és a kis mediterrán városka utcáin a tomboló hőség miatt csak pár mindenre elszánt turista vonszolta magát, valószínűleg éttermet keresve. A szálloda jó húszperces sétára volt a városka parttól induló sétálóutcájának végén, de inkább úgy döntött, hogy az árnyékot adó, apró, szűk kis sikátorokat választja. A város e részét még úgysem látta, s kíváncsian vágott neki az első kis utcácskának. Ráérősen sétált és nézegette a kis üzletek kirakatait, hátha talál valami apró ajándékot édesanyjának. Egy az utcán elhelyezett vitrinben megpillantott egy karkötőt és felcsillantak szemei:
– Hopp, az pont jó lesz Anyunak! – és a vitrinen nyíllal jelzett kapualj felé vette az irányt. Szűk kis folyosón keresztül jutott be az épület belső udvarára, de az ékszerüzletet zárva találta.
– Hát persze! Szieszta van. – gondolta, és végignézett a kis udvaron. Az ékszerbolttal szemben egy apró kis bejáratot fedezett fel, amin meglepetésére ott lógott a nyitva tartást jelző „OPEN” felirat. Első ránézésre nem tűnhetett fel senkinek, hogy milyen üzlet lehet, így Éva is – ékszerboltot keresve – benyitott az ajtón.
Másodpercek teltek el, mire megszokta szeme a félhomályt és először egy magas, karcsú lányt pillantott meg egy pult mögött. A lány kedvesen köszönt, Éva pedig mosolyogva bólintott felé. Körülnézett és meglepetésében összerezzent. Egy szexshop volt. Elvörösödve nézett újra a lányra aki angolul kérdezte: – Segíthetek?
– Kösz, csak körülnézek! – válaszolta automatikusan , és mustrálni kezdte a polcokat.
– Már csak ez hiányzott! – morgott kínosan magában. Lépkedett a polcok közötti szűk, apró folyosókon és körülnézve egy picit megnyugodva tapasztalta, hogy vásárlóként egyedül van. Most már kíváncsian, de még mindig meglepetten kezdett nézelődni. A lány, mintha ott sem lenne, csendben olvasott a pultnál. Az újságoknál állt és az egyik címlapon azt a lányt vette észre, aki a tegnap esti jelenet szereplője volt. Felvette és belelapozott az újságba. A képeken a filmen látott lány maszturbált, és Évának újra az éjszakai film részlete töltötte meg gondolatait.
– Szép lány, ugye? – hallotta a kérdést maga mögött és meglepve összerezzent. Az eladó állt mögötte és mosolygott.
– Igen, szép! – hebegte, és gyorsan becsukta a lapot, majd zavartan a szemközti polchoz lépett. A falra akasztott, nyitott szekrényben dildók sorakoztak. Hogy oldja a benne dúló feszültséget és zavarát a hozzá legközelebbit kézbe vette, de olyan esetlennek érezte magát, hogy legszívesebben kifutott volna a boltból.
– Mind ilyenek vagyunk ám! – nevetett fel a lány. Éva hálásan nézett a mosolygó lányra és visszatette a polcra a játékszert.
– Egyébként nekem is ilyen van, csak ajánlani tudom. – mondta a lány és megértést színlelve mosolygott Évára.
– Akkor ezt viszem! – vágta rá, de amikor kimondta, már abban a pillanatban megbánta, hogy ilyen liba módjára viselkedik.
A lány bólintott és az alsó polcról elővett egy csomagolt „példányt”, majd megindult a pult felé. Éva követte és a táskájában a pénztárcája után kutatott. A lány egy sötét, felirat nélküli táskába tette a dobozt, majd a pénztárgéphez lépett és beütötte az összeget. A pultra tette a nyugtát Éva felé fordítva a számokat. Éva először meglepődött az összegen, s kicsit mérges is volt magára, hogy nem fordult ki azonnal az üzletből.
– Ennyiért férfit is kapok! – gondolta, de mosolyt erőltetve magára kifizette.
– Az újság ajándék. – mondta a lány, és Éva csak most vette észre, hogy a lapot ott szorongatja baljában.
– Köszönöm! – és kisietett az üzletből. A boltajtó előtt vett egy mély lélegzetet, és megkönnyebbülten sietett ki az udvarból.
Perceken belül a szállodához ért. A portás mosolyogva köszöntötte, és kérés nélkül nyújtotta a szobakulcsot. Éva alig várta már a hűs, légkondicionált szoba magányát. Ledobta az ágyra táskáit és azonnal a fürdő felé vette az irányt, vágyott egy frissítő zuhanyra.
A fürdőből dideregve lépett ki, mert utoljára már szinte jéghideg vízzel verette testét. Fázott alatta, de mégis jól esett. Megtörölközött a szobában, majd a testápolóért nyúlt. Bőre szinte kiáltott a nyugtató krémért és alaposan tetőtől talpig bekente napról-napra barnább testét. A testápoló szinte azonnal beszívódott a naptól szárított bőrébe és Éva fáradtan az ágyra vetette magát. Hasra fordult, és pár perccel később elaludt.
A hátán feküdt, jobb keze a hasán nyugodott mikor felébredt. Nyújtózott egyet, majd lassan kinyitotta szemét. A szobában a majdnem teljesen leengedett redőny miatt félhomály volt, és a réseken beszűrődő meleg napsugarak kellemesen csiklandozták testét. Órájára pillantott, délután öt óra volt. Felült, majd hátát nekivetette az ágy támlájának.
– Szieszta. – mosolyodott el és körülnézett. A franciaágy másik felén még ott voltak táskái és a boltban kapott szatyorból kilátszott az ajándék újság. Kivette és fellapozta.
– Tényleg szép ez a lány! – gondolta mikor a lap végére ért, s az ölébe ejtette az újságot. Újra a filmrészlet jutott eszébe és egy cseppet sem bánta, hogy teste kezdett erőteljesebben reagálni a látottakra. Felállt, és a minibárhoz lépett. Miközben leguggolva kivett egy ásványvizet a hűtőből az ágy melletti tükrös szekrényre tévedt tekintete és saját meztelen testét nézve, elképzelte a magát a filmbéli jelenetben. Kortyolt a hűs vízből, leült a tükörrel szemben a szőnyegre és az ágyról levette a fekete táskát. Kivette a dobozt, kibontotta és kezébe vette a műpéniszt.
– Szia! – köszöntötte nevetve, majd tovább kutatott a dobozban. A tartozékként járó elemeket a helyükre tette s a kapcsolóval ellenőrizte a „drágaság” készenlétét. A doboz még tartalmazott síkosítót, illetve egy tapadókorongot, melyet egyszerűen rá lehetett csatlakoztatni a „szerszámra”. Maga mellé tette őket, s a tükörrel szemezve újra szájához emelte az ásványvízzel teli üveget. Ivott, majd nagyon lassan a nyakára öntött egy keveset. A hideg víz végigfutott mellei között, s mire elérte a kis patak ölét, már nem volt kellemetlenül hideg. Mellbimbói a hirtelen végigfutó hidegtől megkeményedtek, s miután az üveget az ágy mellé tette, lehunyt szemmel érintette meg őket.
Óvatosan, odaadással kényeztette a meredező, apró kis halmocskákat, és mellkasa a szaporább légzéstől egyre gyorsabban emelkedett és süllyedt. Az imént kilöttyentett víz apró kis foltot hagyott a puha szőnyegen és Ő ezen a hűsítő folton ült. Felhúzta kicsit térdeit, s mikor kinyitotta szemeit kinyílt rózsáját pillantotta meg. Szeretettel nyúlt le hozzá, és ujjbegyeivel körözni kezdett még megbúvó csiklója fölött. Lassan nyitotta szét szeméremajkait, és érezte, hogy kezdi elönteni teljesen a forróság. Ujjai egyre erőteljesebben, egyre erőszakosabban siklottak babszemén, s csípője meg-megemelkedett a testében szétáradó gyönyörtől. Hipnotizáltan nézte magát a tükörben, ahogy alig hallható sóhajok között gyorsan siklottak ujjai barlangja bejáratán. Fejét hátrahajtotta, gerince megfeszült s csípőjét megemelve tört rá a hangtalan orgazmus.
Lehajtott fejjel ült a tükör előtt, s keze még mindig lüktető punciját nyugtatta. Hosszú percek teltek el, mikor kinyitotta szemeit. Felült az ágy szélére és még mindig a gyönyörtől kipirult arccal hanyattdőlt az ágyon. A lány jutott eszébe a filmből újra, s punciján nyugvó kezének ujjai lassan újra megmozdultak. Felült, feltette a „drágaságot” maga mellé és a síkosítóért nyúlt. Kinyitotta és ő sem tudta miért, de az orrához emelte, hogy megszagolja. Nem volt illata. Jobb kezének három ujjbegyére nyomott egy kis halmot, majd lábait még mindig a szőnyegen tartava hátára feküdt. Bal kezével széthúzta puncija ajkait, majd a krémet egyenesen barlangja bejáratához nyomta, úgy, hogy a lehető legtöbbet magába zárjon. Mindet magába helyezte és újra a krém után nyúlt. Az előbbinél is többet nyomott ujjaira és ezt az adagot is egyre forróbb pinusába zárta. Összezárta combjait és az ujjain maradt krémmel sötétrózsaszín mellbimbóit kente be. Fejét megemelte és finoman ráfújt a krémtől csillogó bimbókra felváltva, többször, mire azok újra megkeményedve követelték a simogatást. Engedett a kérésnek és mindkét kezével melleit kezdte finoman, de erőteljesen masszírozni.
Barlangjában testének melegétől folyósabbá vált a krém és érezte, hogy ha szétnyitja lábait, csermelyként fog feltörni belőle a megolvadt krém és újból megindult nedveinek édes elegye. Felült és lassan szétnyitotta lábait. Lüktetve, ölének apró rezdüléseikor tört ki belőle az édes nedű. Olyan volt, mint egy fortyogó, kitörni készülő vulkán. Ujjaival simogatni kezdte magát úgy, hogy a maradék ne tudjon kibuggyanni belőle, s most már halk nyögései kísérete mellett kényeztette újra bejáratát. Szabad kezével a dildóért nyúlt és követelődzve engedett neki utat.
Halk sikoly kíséretében csúsztatta magába és a hirtelen mindent kitöltő örömtől hátra vetette magát. Lábait felhúzta az ágy szélére, hogy a lehető legtöbbet érezhessen magában a falloszból és óvatosan körkörösen mozgatni kezdte magában. Csípője mozgásával kereste azt a pontot, amit, ha megérint a kéjrúd, földöntúli örömöt okoz magának. És végre megtalálta. A rúd feje pihent a ponton és Éva ekkor szabad kezével életre keltette a kis jószágot. Szinte azonnal felsikított, és lábaival a magasba emelte csípőjét. Annyira a kéj uralta már minden mozdulatát, hogy a külvilágot egyszerűen kizárta magából. Érezte, hogy ezt nem bírja sokáig, érezte, hogy a gyönyör fékevesztett csikóként kezd száguldani a teljes beteljesülés felé, de Ő még nem akarta, hogy vége legyen. Elvette a rudat a G-pontról és lassan szeretkezni kezdett az izgő-mozgó aprósággal. Egyre lassabban játszott magával, majd megállt és tűzforró öléből kivette játékszerét.
A filmbéli lány jutott újra eszébe. Puncija erőszakosan követelte az érintést, de Ő a minibárhoz lépett és a kis fagyasztóból egy jégkockát vett ki. A hűs jéggel mellbimbóin kezdett táncolni míg az ágyhoz ért, s most újra az ágy mellé, a tükörrel szemben ült le felhúzott térdekkel. A jeget pillanatokra a szájába vette, s úgy mint a filmen, lassan babszemnyi csiklójához érintette. Az érzéstől egyszerűen összerándult. Égette, de mégis hűs volt. Újra, majd újra megérintette a jégdarabbal csiklóját, s mikor az érzés már egy cseppet sem volt égető, barlangjába engedte lassan a fagyott vízdarabot. Őrült érzés kerítette hatalmába, érezte ahogy hirtelen olvadni kezd a jég, erezte, hogy hüvelye először összerándul a hirtelen jött hidegtől, majd a gyors olvadással egyidejűleg újra követeli a kéjt, s közben észre sem vette, hogy nyüszít az örömtől.
Feltérdelt és rárakta a hímtagra a tapadókorongot. Hátat fordított a tükörrel borított szekrénynek, négykézlábra helyezkedett és újra szeretkezni kezdett a műanyag kéjrúddal. Fejét a szőnyegre tette, csípőjét kitolta a magasba és kezével hátulról tolta egyre mélyebbre, egyre gyorsabban magába új szerzeményét. Mindig így szerette a legjobban, ekkor jutott fel a csúcsok csúcsára, s most is hörgött a kéjtől.
– Mint a kutyákat… – nyögte hangosan, és fenekét nekitolta a szekrénynek. Hallotta amint a tapadókorong alól halk szisszenéssel távozik a levegő, és a sima felületre tökéletesen, szinte eltávolíthatatlanul odatapad a fallosz.
Megállt egy pillanatra. Felkönyökölt, de érezte, hogy már nem bírja sokáig. Nem mozdult, de mégis ütemesen, ahogy a levegőt kapkodta édeses nyögések törtek fel belőle. Fejét lehajtotta úgy, hogy a tükörben látta forró punciját, látta csillogni combjain kéjnedvét és látta a vastag műtagot, ahogy kitölti. A látványtól megrészegült és lassan mozogni kezdett előre-hátra. Figyelte, ahogy ki-be jár benne a műfütyi, érezte a rúdon kiképzett apró dudorok simogatását hüvelyfalán és a látvánnyal párosuló érzés teljesen hatalmába kerítette. Hátranyúlt lábai között és bekapcsolta a szerkezetet. Ez már több volt, mint amit tiszta tudattal el tudott viselni. Nyüszítve mozgott, nézte magát és fokozta a tempót. Feltápászkodott kezeire és testét előre-hátra ringatta egyre gyorsabban, most már követelve a beteljesülést. Fenekét a tükörnek nyomva, a rudat szinte teljesen magába rejtve tört rá a mindent elsöprő, gerincéig hatoló gyönyör. Nyögött, aprókat sikított, levegőért kapkodott és fenekét le-fel mozgatva élvezte az orgazmus utolsó pillanatait. Óvatosan előremászott, hogy a még mindig rakoncátlankodó műanyag rúd kicsúszhasson barlangjából és a földre rogyott.
Minden ereje elszállt, térdeit a melléhez húzta és csak nyögni tudott. Talán tíz perc is eltelt, mire újra gondolkozni tudott, mire az édes őrület határáról visszatért a valóságba. Felült s a még mindig mocorgó tagra nézett. RSS forrás: Mai szex blog