fegyver

Miss Fehova szépségverseny

Posted on by models

miss_fehovaMiss FeHoVa vadászkiállítás és vásár szépségek vagy nem szépek versenye. A Veszprém TV húszperces összeállítást készített az idei FeHoVá-ról, amely nemcsak hűen visszaadja a szakkiállítás nyüzsgését, hangulatát, de részletesen beszámol a szerkesztőségünk által szervezett szépségversenyről is. Itt vannak az indulók és győztesek!
2013-ban az eredeti kiírástól eltérően a Huntingpress szerkesztősége négy szép és okos háziasszonyt választott (Garab Emőkét, Jankovicsné Mikó Erzsébetet, Dr. Szabó Esztert illetőleg Ronyecz Ildikót), és úgy döntött, hogy „intézményesíti” az ötletet. Szeretnénk elérni, hogy minden régióban, minden megyében legyen legalább egy VADÁSZLAP-os háziasszonyunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy rövidesen újra lehet majd jelentkezni háziasszonynak.
A lehetséges 50 pontból 45 pontot kapott a zsűritől Dombai Laura és Tüskés Éva, és a harmadik helyért a két 41 pontos, Kós Anna Dominika és Bodó Katalin versengett.
A zsűrielnök döntése alapján a második udvarhölgy címet Kós Anna Dominika kapta, ő vehette át Eördögh Katalin ékszerésztől a díjat. Az első udvarhölgy a 10-es számmal induló Tüskés Éva lett. Az első Miss FeHova királynői koronáját – amelyet Bencze László csontfaragó és Marek József ötvös készített el – Siklósi Csaba helyezhette el Dombai Laura fején. Bodó Katalin kapta a közönség díját, egyben a Tóth Kálmán által felajánlott kalocsai vázát.
Már háziasszony, dr. Szabó Eszter tevékenységének eredménye, hogy a Kos Fashion Vadászruha Manufaktúra Kft. ügyvezetője, Horváth Ákos fölajánlott egy különdíjat – egy húszezer forintos, divatos női vadászkabátot – annak a versenyzőnek, aki a legkevesebb pontot kapta a zsűritől. „Majdnem én jártam a legjobban” – mondta Tompos Klaudia, miután átvette a díjat.

A cikkben: Bodó Katalin, , , , , , , , , , , , Éliás Anett, , , , , , , , , , , , .

2014-ben a Miss FeHoVa szépségversenyt a Vadászlap Kft. szervezi, és évente egyszer, a Fegyver, Horgászat és Vadászat Nemzetközi Kiállítás alkalmával rendezi meg. Célja a vadászat, vadgazdálkodás, természetvédelem népszerűsítése. A Fecebook oldaluk itt. Induló döntősök bikinis fotói: Novothny Kamilla, Hudák Réka, Csoma Anikó, Éliás Anett, Varga Boglárka, Bényi Renáta. Indultak még Gyulai Melinda, Horváth Bianka, Fejes Éva, Huszti Zsófia, Tóth Edit, Kovács Kitti, Kaszonyi Melinda.

A vadászoknak nem jönnek be a bikinis csajok

Posted on by Pina

Fürdőruhában nem vonulhatnak fel az első vadászszépségverseny indulói a kifutón, mert a rendezők egyike nem találta méltónak a februári FeHoVa kiállításhoz a lenge viseletet. A vadászok vagy prűdek, vagy álszentek, ha nem jön be nekik egy csinos női test. Vagy csak az alkohol a jóbarát? A résztvevők nem értik ezt a szemérmességet. Juhász Dominika se mutathatja meg a testét.

juhasz_dominika_bugyiban

Bár a legtöbb szépségversenyen már a válogatókon is fürdőruhában mustrálják az indulókat, hazánk leendő legszebb vadásznője nem mutatkozhat lenge öltözetben a február 14-én kezdődő FeHoVa kiállításon.
– Örültünk, hogy olyan versennyel emelhetjük a 20. Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítás népszerűségét, amelyen vadászathoz értő, természetszerető hölgyek mutatják meg bájaikat – mondta a Borsnak Cseke Sándor, a Vadászlap főszerkesztője. – Néhány hete azonban kaptunk egy barátságos megkeresést a szervező Hungexpótól, hogy tekintsünk el a verseny során tervezett fürdőruhás felvonulástól – közölte a főszerkesztő… A többit a Bors oldalán olvashatod itt.

Halálkeringő: Dobó Kata meztelenül kokaint szív

Posted on by Video


Egy lepusztult polgári lakásban vagyunk napjainkban, nem számít, hogy pontosan hol, de talán egy kelet-európai nagyvárosban. A nappali romokban. Az asztalon egy pohár whisky, néhány kokaincsík, és egy frissen olajozott kézifegyver társaságában halványrózsaszín cumisüveg árválkodik.
A romok tetején Elza (Dobó Kata) a megtört rendőrnő roskad magába, kinek lába alól végleg kicsúszott élete talaja. Veszélyes szerelmi háromszögbe keveredett, szintén rendőr férjével (Patrik – Mészáros Béla), és annak bűnöző barátjával (Alex – Lengyel Tamás). Hatalmas nyomás nehezedik rá, melyet csak az alkohol és a kokain hamis káprázata képes valamelyest enyhíteni. Mindezek tetejében még terhes is, már jócskán a kilencedik hónapban. Sodródó személyisége némán kiált segítségért.
Bukott hősnőnknek váratlanul kétes „megmentője” érkezik, a rég nem látott, gyűlölt apa, Rusty, (Kern András) a nyomozólegenda személyében. A látogatás erőtlen ürügye a lány harmincadik születésnapja és még egy „apróság”. Szépre tervezett találkozásuk azonban rövid úton klausztrofób kergetőzésbe csap át, amikor is az érzékeny szimat számára nyilvánvalóvá válik, hogy Elza jelene szörnyű titkokat rejt.

Zavarba ejtően kusza a Halálkeringő Szabó István által írt forgatókönyve. A film felütése a klasszikus, akár még Roman Polanski Iszonyatát is felidéző pszicho-thrillerekre hajaz: az instabil női szubjektum megbomlása, amely (eleinte) megmagyarázhatatlan nyomokban, külszíni és lelki sérülésekben, valamint koszos tükörben megmutatott arcközelikben teljesül ki. Rusty érkezésével a súlypont inkább a nőt és az otthon szentségét fenyegető külső veszélyre helyeződik (ami már a domestic thrillerekkel rokonítja az opust), ellenben a szereplők motivációinak és kapcsolatának fokozatos feltárása még ezt az értelmezést is ellehetetleníti. Szabó szkriptje visszatartja a film dekódolásához szükséges információkat, az így létrehozott, ravasznak szánt flashback-szerkezet nem a felismerés aha-élményével, hanem értetlenkedésből fakadó fejcsóválással ajándékozza meg nézőjét.
Nem is beszélve arról, hogy Szabó ezzel mennyire megnehezíti a szereplők dolgát, akik súlyos (ám korántsem életszagú) frázisokat puffogtatnak ugyan, a késleltetés miatt ezek a borzalmasan szar életről előadott frázisok viszont teljesen légüresek maradnak. Dobó Katának egyszerűen nem áll jól a fröcsögő szájú káromkodás, ám becsületére legyen mondva, hogy mindent megtesz, a lehető legtöbbet próbálja meg kihozni Elza karakteréből, az igazán komplex drámai filmszerepre azonban még várnia kell. Rusty figurája is kifejezetten érdekes lehetett volna, ha nem Kern játssza. Kern teljesen elfuserált választásnak bizonyult, fásult, fáradt, majd’ minden megszólalása hiteltelen ? és ez rosszat tesz egy gyakorlatilag kétszereplős kamaradrámának. A forgatókönyv nem hozza helyzetbe az emiatt is alulmotivált karaktereket (sok a redundancia, az ismétlés), ezen kívül pedig meglehetősen túlzsúfolt. Egyszerre akar egy diszfunkcionális família rehabilitálásával, vagyis egy családi drámával, egy múltbéli és egy jelenbeli trauma pszicho-párbajba torkolló feldolgozásával, továbbá egy markáns bűnügyi szál lebonyolításával foglalkozni.
Elza és Rusty sajátos vetélkedése (előbbi a nyomok eltüntetésére, utóbbi a feltárásukra, majd szintén az eltüntetésükre törekszik) aztán thrillerből egy gyerekvállalástól rettegő asszony bizarr szerelmi háromszögébe csap át, ami Elza egykori férje, Patrik (Mészáros Béla), és Alex (Lengyel Tamás), a rendőrgyilkos drogdíler – történetesen Patrik legjobb barátja – között feszül. A thriller-vonalnak ezzel búcsút is inthetünk, a Halálkeringő szimpla bűnügyi filmként ér véget, a sporttáskában elrejtett kokain pedig előbb McGufinná, majd egy sajátos és gyomorforgató záróképben kulmináló mexican standoff katalizátorává válik.
A Halálkeringő igazi erényei csupán formai megoldásokhoz kötődnek. Köves állandó alkotótársa, Dobóczi Balázs operatőr hűvös, monokróm kompozíciói, és a szűk térben végrehajtott folyékony kameramozgásai kitűnő atmoszférát teremtenek (még akkor is, ha helyenként „túlzenélt” a film), a fókuszpont állandó és gyors változtatása pedig szépen rímel instabil főhősünk lelkiállapotára. Olykor-olykor azonban a – szigorúan vér-központú – hangulatteremtő képek (az újra és újra lepottyanó véres kés, a redőnyön lévő vércsepp lassú lefolyása, a vízbe csöppenő vér ultra-lassított szétterjedése) teljesen funkciótlanul szerepelnek a filmben, és inkább tűnnek szépelgő, ám teljesen üres motívumoknak, mint a történet szerves részét képező epizódoknak. Köves törekedett arra, hogy elemelje a Halálkeringőt a magyar valóságtól (ahogy Antal tette a Kontrollal), az egyetlen zárt helyszín és az ablakon keresztül látott, felismerhetetlen városkép ugyan még ezt a célt szolgálná, csakhogy a magyar rendőri egyenruha és igazolvány, valamint Újlaky Dénes díjbeszedőjének nyúlfarknyi szerepe „elárulja” a rendezőt, így teljesen feleslegessé és erőltetetté válik az egyetemesség hangsúlyozása.
Köves ugyan most mellétrafált, rövidfilmjeiből és a Halálkeringőből is kitűnik, hogy nagyon formatudatos és artisztikus kompozíciókban gondolkodó rendezővel van dolgunk (ami a film nagyszerű plakátján is látszik). Nerve munkacímen futó projektjét már nemzetközi vizeken fogja lebonyolítani, szívből kívánom, hogy legközelebb egy koherensebb forgatókönyv álljon a rendelkezésére.

Apajog és nemi erőszak

Posted on by Szexista

apajog_eroszakAz erőszaknak annyi formája van, hogy annál talán csak az okokból van több. A lényeg, hogy a nők megerőszakolására mindig van zsebből előrántható apropó. Amíg civilizálatlanok voltunk, addig a pasik a női melleken csüngtek. Anyajog volt világszerte, és a pasik olyanok voltak, mint az örök kisdedek. Az ártatlanság korában természetes volt, ha a fiával dugott az anyja, ha a húg nem tudta, hogy a bátyjával üzekedik, ha a lánya után kajtatott az apja. Persze azt is bírta mindenki akkoriban, hogy nem volt pénz, nem voltak városok meg országhatárok, nem volt tervgazdálkodás, adók, miniszterelnökök, és nem voltak tömegpusztító fegyverek sem. Később az idő múlásával és a társadalmak átalakulásával változott a helyzet, és korszerűtlenné vált az anyajog, mert a civilizációhívők szerint a természetnek nem arra volt szüksége, hogy csaj módjára empatizáljanak vele és/vagy elviseljék, hanem arra, hogy pasi módra megerőszakolják. Mindenki tudja, hogy a nemi szerepek leosztása egyidős a civilizációnkkal. Az apajog meg akkoriban vette át a terepet, amikor a hordákból nemzetségek, majd törzsek lettek, és kialakultak az első államok. Amióta fegyvert viselünk. Amióta a férfiak nemi ösztönből, vagy bosszúból, vagy hadászati stratégiából megerőszakolják a nőket. Az apajog azóta is töretlen népszerűségnek örvend, bár manapság leginkább demokráciának hívják, ami szintén pasitalálmány. Ennek lehet örülni, meg szomorkodni rajta, meg reformokat sürgetni, hiszen mégiscsak kétezerkilencet írunk, és mindenkinek jár az egyenjogúság. Bár a Földön több nő él, mint férfi, de az apajogú társadalmakban az általános közmegegyezés szerint az a leosztás a nemi szerepeket illetően, hogy például a pasik katonáskodnak, a csajok meg szülnek. És hogy a háborúkban a férfiak erőszakolják meg a nőket, és nem fordítva. És az most nem fontos, hogy a csajok valóban szeretnek-e a pasik áldozataivá válni, mert a nemi erőszak még békeidőben sem ér, nemhogy háborúban.
Az hagyján, hogy a japánoknál már évek óta lehet például lopakodós, megerőszakolós számítógépes játékokat kapni, de az alap, hogy ha egy nő nemet mond, akkor az nemet jelent. Ennek ellenére még az anyaföld sem tudja, hogy hány darab véres kard meg kiásott csatabárd hívott hadba a történelmünk során, és hogy hány darab nőt erőszakoltak meg ellenséges katonák például egy olyan háborúban, ami azért tört ki, mert a másik fél visszalőtt. Ennek ellenére mindenki tudja, hogy a nemzetek közötti fegyveres konfliktusok igen gyakori mellékhatása a tömeges nemi erőszak, elég csak a szovjet felszabadítókra vagy a délszláv viszályra gondolni, vagy például a japánokra, akik amikor a legutóbb háborúztak, akkor több százezer helyi nőt kényszerítettek szexrabszolgaságba a megszállt területeken állomásozó katonák kiegyensúlyozott nemi életének érdekében. A nemi erőszaknak számtalan oka lehet. Főleg a tömegesen elkövetett katonainak. Van, amikor parancsba adják, mert a harci stratégia része, hogy erőszakosan megtermékenyítsék az ellenséges nemzet nőneműit. Van, amikor önkéntes csapatépítő tréning gyanánt alkalmazzák, mint Boszniában. De akkor meg már tényleg inkább virtuálisan agresszívoskodjon egy illető, mint élőben.
Egyes vélemények szerint az emberiség akkor szabadul meg majd mindenféle idegzavaraitól és lelki nyavalyáitól, ha kielégítő nemi életet él. Mondjuk, mire eljön ez az idő, addigra egészen biztos, hogy nem lesznek háborúk, mert csak a béke és a gyöngédség gyarapodik majd, és senki sem akar többé legyőzni senkit. Addigra elmúlik a kölcsönös kisebbségérzeten alapuló félelem, és többé senki sem akarja birtokolni a másikat. És megszűnik a férfielvű birtoklásigény, a pasilibidó diktálta apajog, és a tekintélyelvű család sem akadályozza meg az emberi szexualitás természetes kifejeződését. És a csajok demokratikus eszközökkel kiszavazhatják a férfiakat az evolúcióból.