A híres hatvanas évek nemcsak a Beatlest, a prágai bársonyos forradalmat és az európai diáklázadásokat hozták, hanem a szexuális forradalmat is. A világ pezsgésbe jött, mi – a Varsói Szerződés tagállamai – pedig tankjainkkal bevonultunk Csehszlovákiába. Nem éppen erotikus történet. De az erjedés megállíthatatlan volt.
Sok minden más mellett a fogamzásgátlás új módszere, a „tabletta” terjedt rohamosan, vasfüggönyön innen és túl egyaránt. Eleinte ma valószínűleg megdöbbentőnek tűnő kombinációk és adagok jelentek meg hormonális készítményekből, de a dolog visszafordíthatatlan volt. Az intim együttlét kockázatai jelentősen csökkentek, és ez, ha tetszik, ha nem, felszabadító hatású volt. A könnyű fogamzásgátlás erőteljesen csökkentette a szorongást, ami addig a szexualitás örökös kísérője volt. Mindezt a tudás társadalma, a hétköznapi emberi célok szolgálatába állított magas tudomány tette lehetővé. Azt akkor nem tudtuk, ma sem sokan tudják, hogy az első fogamzásgátló tablettákat kísérleti nyúlként, tudatlan és informálatlan Puerto Ricó-i nőkön tesztelték. Az, hogy a fogamzásgátlás a női szervezetben jön létre, máig is magától értetődőnek tűnik – holott egyáltalán nem az, hiszen a fogantatásban férfi és nő egyaránt részt vesz.
A hatvanas évek szűk levegője, ahogyan Cseh Tamás – egykor még haladó szellemű – énekes dalolta, nemcsak konszolidációt szült, hanem óvatos felszabadulást is, a könyvkiadásban és a párkapcsolatokban egyaránt. A kockázat nélküli élvezet világszerte (értve ezen a nyugati világot) ellenállhatatlannak tűnt. Hasonlóan a filteres cigarettához, ami hamis biztonságot kínált a dohányzás szerelmeseinek.
A hatékony fogamzásgátlással lehetővé vált a szaporodás és a szexualitás szétválasztása. Ez új dimenziókat nyitott a nemek közötti kapcsolatokban. A nyugati országokban ez idő tájt mintha csökkent volna az állam érdeklődése az állampolgárok nemi aktivitása iránt. Nyilván része volt ebben a folyamatban a csökkenő háborús veszély következtében a hadra fogható egyedek iránti csökkenő igénynek is. Minden esetre, az új társadalmi-kulturális feltételek az emberi intimitás számára új, eddig ismeretlen szabadságot kínáltak.
A képet árnyalják más folyamatok is. Az egyik a felszabadulást és biztonságérzetet elősegítő gyógyszerek gyártóinak hatalmas üzleti érdekeltsége, amely az orvostudomány közvetítésével jut el a fogyasztókhoz – akik ez idő tájt, mondjuk, önfeledten szeretkeznek. A másik az emberi testek és az emberek közötti intim megnyilvánulások ábrázolásának szabadsága és növekvő piaci értéke. Ez a művészi és a reklám célú ábrázolás területén egyaránt megjelenik. Mindehhez járul a női egyenrangúság kulturális és politikai megjelenése, a nőiségnek mint önálló jelenségnek a felértékelődése. A szeretkező heteroszexuális párok tehát – akaratukon kívül – egyszerre képviselték a modern kor felszabadult erotikáját és a következő évtizedek egyre súlyosabb ellentmondásait.

A szerelem, a piacfüggetlen intim kapcsolat azonban még működőképes. A háttérben közben már megindulnak azok a folyamatok, amelyek a hagyományos házasságon alapuló családot egyre inkább megkérdőjelezik. Például 1960 és 1985 között – tehát 25 év alatt – az Európai Közösség országaiban a válások száma a korábbi évekhez képest négyszáz százalékkal emelkedett.  A nemek kapcsolatát történelmi korokon át szabályozó tiltások fellazulása különös folyamatokat indít útjára.