Ez is ugyanolyan reggel, mint a többi – gondoltam, miközben munkába készülődtem. Ma is késésben voltam, mint általában. Szaladnom kellett, hogy elérjem a vonatot. Már csukta volna be az ajtót, ám aki mögöttem jött, még fel akart férni. Én már a szerelvényen voltam, de akkora tömeg volt, hogy éppen csak befértem, mikor az utánam jövő egy határozott lökéssel beljebb nyomott, majd a szerelvény ajtaja nagy nehezen becsukódott.
Na, gondoltam, ha itt és most elájulnék a tömegtől, nem venné észre senki, mert még összeesni sincs elég hely.
Ezzel a tréfával elszórakoztam egy pillanatig. A szerelvény elindult, és én próbáltam elhelyezkedni, felvenni azt a testhelyzetet, amiben eltöltöm azt a néhány megállót, amíg a végállomásra érünk. Jobb kezemmel kerestem egy kapaszkodót, a ballal pedig magam elé húztam a táskámat, mert a hátam mögött valami mocorgást éreztem. Bár nem vagyok bizalmatlan, de hát az ember pénztárcája ugye jobb ha a közelben van. A mocorgás azonban nem szűnt meg. Kis idő alatt rájöttem, hogy egy tapizó áll mögöttem. Gondolkoztam mit is csinálhatnék, de beláttam hogy semmit. Olyan szűken vagyunk, hogy ha akarna sem tudna arrébb menni, viszont én sem. Hát megadtam magam, jöjjön aminek jönnie kell. Elkezdtem figyelni rá, hogy mit csinál. Ügyesen állt be mögém. Nem tudom véletlenül a nagy futásban, vagy kidolgozott terv szerint, de mindkét oldalon hozzáért a fenekemhez. Lassan megmozdította a kezét, és simogatni kezdte a popómat.
Mindent pontosan éreztem, mert május révén vékony miniszoknya volt rajtam. Óvatosan kezdett simogatni, azután amikor megmozdultam, abba hagyta. Úgy látszik, várta, hogy elkezdek-e sikítozni, vagy sem. Hát nem kezdtem, úgyis össze vagyunk zárva, és hátha még jó is lesz. Kis idő múlva újra megmozdult a keze. Közben rájöttem, hogy a másik oldalon meg a testét nyomja a fenekemhez. Hát elég izgalmas egy helyzet. Ahogy simogatott, azt vettem észre, hogy nem is rossz érzés.
Elkezdett izgatni a gondolat. Mégis egy zsúfolt vonaton vagyok, és mögöttem áll egy vadidegen, aki simogatja a fenekemet. Kezdett tetszeni a dolog, elkezdett bizseregni a puncim, és próbáltam észrevétlenül mozdulni is, hogy rásegítsek a simogatásra. Ettől hirtelen minden mozdulata megállt, várta a reakciómat. Kis szünet után megint megmozdult a keze, és óvatosan, mintha csak a szerelvény mozgása okozná, simogatta ismét a fenekemet. Mivel nem zavart, sőt egy kicsit jól is esett, nem csináltam semmit. Ez így ment egy darabig, amikor azt éreztem, hogy emberem felbátorodva, már nem csak olyan óvatosan, hanem teljes tenyérrel kezdett simogatni, és egyre erősebben.
Na ez már élmény volt. Nagyon jól esett, és már kívántam is, hogy folytassa. Folytatta, kezét lassan, észrevétlenül elindította felfelé, és eljutott a derekamig. Ott megállt, várt egy kicsit, és észrevehetetlen lassúsággal benyúlt a pólóm alá. Kicsit meglepődtem, arra azért nem számítottam hogy a pólóm alá is benyúl, de olyan jól esett ahogy a keze a bőrömhöz ért. Megborzongtam és már én vártam a folytatást, ami jött is. Lassan elkezdte simogatni a hátamat, derekamon oldalra csúsztatta a kezét, és ment felfelé.
Tehette ezt minden akadály nélkül, mert én a jobb kezemmel a felső kapaszkodót fogtam, mellettem egy válaszfal volt váll magasságig, és ráadásul pont a tömeg miatt ebbe a magasságba senki nem láthatott. Simogatott egyre feljebb, és az izgalom is egyre magasabbra szökött bennem. Vajon hol áll meg? Ment felfelé, lassan simogatott, kalandozott a bőrömön, és meg sem állt a melltartóm széléig. Teljesen beindultam. Úgy éreztem, mindjárt elájulok, de tartottam magam hogy senki ne vehessen észre semmit és vártam a folytatást.
A kéz próbálkozott feljebb is simogatni, de a melltartóm jelenléte, meg az a tény, hogy így könnyen hozzáérhet az előttem levő emberhez, elvette a kedvét attól, hogy a melleimet is megsimogassa, pedig be kell valljam, már nagyon vártam. Elindult visszafelé és a melltartóm pereme mentén simogatott végig. Kimondhatatlanul jó érzés volt ez a simogatás, és már bosszantott nagyon, hogy melltartót vettem ma éppen fel. Keze simogatta a hátamat, majd megállt középen, a melltartóm csatjánál simogatott és matatott.
Átvillant az agyamon az a gondolat, hogy kikapcsolja a melltartómat, de akkor nem tudom mit csinálok. Észrevétlenül leszállni, kikapcsolt melltartóban lehetetlen. Itt a szerelvényen rendbe hozni sem tudom magam, tehát ha megteszi, akkor oltári feltűnést fogok kelteni. Ez a gondolat csak még tovább korbácsolta izgalmamat. Nagyon nem akartam ilyen feltűnést, de az érzést sem akartam eldobni, így félelemmel vegyes izgalommal telve álltam mozdulatlanul és vártam a folytatást. Simogatott még ott egy darabig, és fokozta izgalmamat, de végül nem kapcsolt ki.
Gondolom ő is vívódott gondolkozott rajta, de neki is túl nagy volt a kockázat benne, ezért elállt szándékától. Szomorúan vettem tudomásul, de nem hagyott sokáig szomorkodni, mert a simogatás nem lankadt. Most a hátamon ment lefelé a kéz. Lassan, cirógatva simogatott, egyre tovább, sétált lefelé a hátamon, majd amikor elérte a derekamat, megint elindult jobbra-balra kicsit. Majd ismét lefelé a fenekemre tette a kezét, és azt simogatta tovább.
A fenekemet teljes területén birtokba vette, simogatta, markolászta, és mit tagadjam, nagyon élveztem is a dolgot. Ahogy markolászta a fenekemet, igazán nem is vettem észre, de minden mozdulattal egy kicsit emelt a szoknyámon, és egyszer azt éreztem, hogy már nincs közöttünk a szoknyám. Tenyere közvetlenül a bugyimon barangol. Simogatott és én közben arra gondoltam, hogy vajon milyen magasan van a vonat ablaka, mert elég érdekes lenne, ha most az utcán a járókelők azt néznék, hogy a száguldó szerelvényen a szoknyám alá nyúl egy ember és a fenekemet fogdossa. Nem volt sok időm gondolkodni, mert a kéz körbejárta a fenekemet, majd egészen feljött a derekamig. Némi keresgélés után egy határozott mozdulattal becsúszott a bugyimba.
Megállt minden körülöttem. Küzdöttem, hogy ne legyek feltűnő és közben az izgalom tombolt bennem. A gyomromban azt a sajátos nyomást éreztem, ami a szexuális izgalomhoz kapcsolódik, a puncim bizsergett és csupa lucsok volt a kiáramló izgalmi nedvektől, és a vonat, mint tömegközlekedési eszköz, egy szerelmi légyott tárgyává lépett elő. Egy vadidegen férfi benyúlt a bugyimba és a fenekemet simogatja. Simogatta a fenekemet, benyúlt a vágásba, középen, és ment lejjebb egyre lejjebb, és valami végtelen lassúsággal csinálta ezt, mint aki soha sem akar a végére érni. Iszonyatosan izgatott. Semmit sem tudok erről az emberről. Azt sem tudom, hogy néz ki és már a puncim környékén matat és el is élvezek rögtön az általa okozott gyönyörtől.
Ment lejjebb és lejjebb. Már próbáltam megemelkedni egy kicsit, és amennyire lehet szétnyitni a lábamat, hogy jobban hozzám férjen. Ő csak simogatott és már a fenekem legalján volt, ment tovább lefelé, és hozzáért a puncimhoz, az ajkaim leghátsó részéhez, és nem állt meg, hanem ment tovább, és benyúlt a puncimba.
És ebben a pillanatban a vonat beért az alagútba. A zaj felerősödött, egy pár pillanatig sötét is volt, és én nem bírtam tovább, elélveztem. Kezemmel görcsösen kapaszkodtam, hogy felsőtestem ne nagyon mozogjon, fenekemet pedig őrülten és féktelenül mozgattam oda-vissza. Csodálatos forróság futott rajtam végig, a szám kiszáradt, a fejem, mintha egy búrában lenne, a testem pedig teljesen elszállt.
Próbáltam összeharapni ajkaimat, de azt hiszem így is elhagyta a torkomat valami nyögés féle, de szerencsére ezt nem hallhatta senki. Legalábbis én így gondolom, mert nem voltam nagyon magamnál. A kéz ujjai simogatták a puncimat, és olyan jó volt, mint még soha. A testi érzések összekapcsolódtak azzal a tudattal, hogy egy teljesen különleges, perverz helyzetben történik mindez velem és ez a tudat úgy felerősítette az érzést, hogy olyat élveztem, amilyet még soha. Egy pillanatig azt sem tudtam, hol vagyok.
Közeledett a végállomás, és ezt ő is tudta, meg hát érezhette is, hogy velem mi történt, így lassult, majd megállt a kéz munkája.
A történtekhez képest nagyon gyorsan kibújt a bugyimból, talán még a szoknyámat is megigazította, és addigra be is értünk a végállomásra. Én még eléggé pihegtem és más állapotban voltam, de az ajtók kinyíltak, az utasok már szálltak le a szerelvényről és én is mozdultam, majd leszálltam, mintha semmi sem történt volna. Teljesen gépiesen csináltam, működött bennem a két ellentétes hatás, ami történt velem, meg az hogy az utasok ne vegyenek észre semmit. Indultam, és mentem a metró felé. Annyira bódult voltam, hogy nem is néztem hátra. Bár nagyon kíváncsi voltam a kéz gazdájára, de féltem attól, hogy a tekintetünk találkozik, és nem tudtam eldönteni, hogy a kíváncsiság erősebb bennem, vagy a gyávaság.
Mentem mint egy gép, be kellett érnem a munkahelyemre, mire igazán magamhoz tértem. Ott első utam a WC-be vezetett, megigazítottam a ruhámat, és végiggondoltam még egyszer a történetet, hogy mi is történt velem, és csak néztem, hogy én ezt hagytam, sőt még élveztem is. Végiggondoltam a történteket, megint teljesen beindultam a gondolatoktól, és – ami igazán nem jellemző rám – ott a női WC-ben az ismeretlen férfi ujjaira gondolva újra kielégítettem magam. Forrás: Andi Társkereső