Háromféle lehúzás

Nem tűntem el teljesen, csak fogyott a lelkesedésem, ami a kalandjaim megéneklését illeti.  Amikor valami kellemes dolog ér, csendben örülök, amikor meg valami rossz, akkor gyorsan elfelejtem, nehogy valami nyomorult lúzernek érezzem magam és a végén még nekiálljak blogokat kommentelni. Zsinórban három masszázson jártam, amikben az volt a közös, hogy jók voltak, de a végén pénzszaggal elrontották a hőgyek.
Rendben van hogy pénzért dolgoznak és nem szerelemből, de lehetne izzadságszag nélkül is.

1. Óbudai lakópark, szemtelenül fiatal leány.
Nem ez van a hirdetésében, mert akkor oda sem megyek.  Továbbra sem szeretem a zsenge pipihusit, a jó masszázs a fontos és a végén kis kényeztetés, nőtől (!).
Ez a leány nagyon gyengén muzsikált, ami a masszázsát illeti, pedig csupa szakszerűséget hirdetett, viszont érett nőket megszégyenítő szakértelemmel viszonyult a romlásnak indult férfitestemhez. Baromi jólesett, ahogy rozzant kéjencekhez mért tempóval szépen lassan és türelmesen, lépésről lépésre izgatott fel, aztán szabályosan örült az eredménynek, jé, ezt az ágaskodó bájdorongot ő csinálta az előbb még rémülten szégyenkező, puha hernyóból.
Ugye jössz még? – kérdezte, aztán közölte: 15e a tiszteletdíja, mert másfél órát voltam és huszasból nem tud visszaadni.
Megoldottuk a problémát, de ő engem többet nem lát, van ugyanis a piacon száz másik lány, amelyik nem lehúzós.

2. Ugyanaz az óbudai lakópark, érett hölgy.
Kezdő a szakmában, állítólag.
A masszázsa szuper.
Az érzéki húzásai sem rosszak, bár egy kicsit tolakodó.
Nem szeretem, ha a terapeuta kéretlenül rámtehénkedik, beleszuszog a nyakamba, megnyalja a fülemet.
Nem vagyunk olyan viszonyban, vazzeg!
Az sem jó, ha kéretlenül nekiáll levetkőzni és a melltartó alól két sokszorosan összekaszabolt, ronda cici kerül elő.
De az végképp kiveri a biztosítékot, amikor a tizenkétezres masszázs után a huszast meglátva megkérdezi, mennyiből adjon vissza.
Hát mennyiből?
Tizenkétezerben maradtunk, nem?
Node a borravaló?
Micsoda????? Borravaló?
Kocsmában vagyunk, kedveském, vagy mifene?
Erre még az orrát is felhúzta.
No akkor ez is felejtős.

3. A harmadik egy wellness, fehérköpenyes nénivel.
Végigcsiviteli a masszázst.
Azt mondja, a férjével együtt osztrák síparadicsomokban dolgoztak mint masszőr és mint hegyimentő. Mindent tudnak a szakmáról.
Erotikáról szó sincs, de azonnal észreveszi, amikor véletlenül (?) becsusszan a keze az ágyékomban és ez nekem tetszik. Nem is kicsit, hanem húdenagyon.
Előadásba kezd ekkor, hogy a jó keringés milyen fontos, és hány infarktust megelőztek már úgy, hogy a potenciaproblémák rávilágítottak a keringési zavarokra. És ha most megengedem, akkor megvizsgálja, hogyan reagálok a lágyabb érintéseire, ez hozzátartozik az ő szakszerű kezeléséhez.
Megengedtem.
Már csak nem veszem el a néni önbizalmát?
Dicséretes, hogy ebben a korban valaki még szeret kísérletezgetni.
Pláne velem, pláne a potenciámmal.
Meg infarktust sem akarok, csak derítség fel, ha valami baj van az én koromban.

Baromi jólesett, amit a vén satrafa csinált.
Úgy izgatott fel, hogy nem érintette sem a farkamat, sem a zacskómat.
A keringésem tehát olyan rendben van, hogy jobban már nem is lehet.
Igenám, de ott henteregtem a masszázspadon, zászlóként meredező fütyivel.
A néni felajánlotta, hogy segít rajtam, én némi vívódást követően elfogadtam.
Rutinos vén rókaként fogta meg a lándzsa nyelét és alaposan lerendezett, mire a kakas kétszer kimondta volna, hogy kukurikú, törökcsászár!
Miközben összecihelődtem, beszólt, hogy ez plusz egy tízes.
Ugye csak viccelni tetszik?
Hát nem.
Hát egy nagy francot.
Akartam neki adni egy kis pluszpénzt, de nem egy tízest.
Így nem kapott semmit, inkább örüljön, hogy nem fújtam be a recepción.
Méghogy keringésellenőrzés, meg infarktusmegelőzés!

A ribancság csalhatatlan ismérvei 18+

Meglehetősen tarka a masszőrszakma, akadnak itt megszállott gyógyászok, kuruzslók, jólképzett szakemberek,  unatkozó háziasszonyok, megélhetési liboszómák és bedrogozott büdös kurvák is.

Szinte minden fajtájukra van igény és a rutinos maszatók nagyjából tudják, hol találják meg a számukra leginkább megfelelő szolgáltatót.

Még ha kevesen is, de vannak, akik kifejezetten buknak a ribancokra, a jóízlésű többség azonban ha lehet, igyekszik inkább elkerülni őket.
Nekik szeretnénk a következő nyolc figyelmeztető ponttal segíteni.

1. Pixelfej
Masszázsoldalak gyakori szereplője a műtermi fotón pózoló, fotosoppal agyonretusált hőgy, akinek még az arca is ki van takarva . Nem állítom hogy az összes ilyen csak egy szimpla rimpó, de a többségüktől nem várható jó masszázs.
Sőt, semmilyen sem.

2. Hazudós diszpécser
Nem gáz egy többszereplős maszodában alkalmazott telefonközpontos, a lányok igenis ne kapkodjanak a mobilhoz munka közben, de az bizony az ócska kupleráj tipikus jele, amikor felveszik egymás telefonját és azt hazudják, hogy ők azok, akit te épp hívtál. Vagy a telefonos csaj mutatkozik be Vicacicaként és nagyokat kacag, amíg elmondja, mit művel majd a becses testeddel, ha odamész.
Ha palimadár vagy és beveszed az ökörszart, nagyot nézel majd, hogy Vicacicának fingja sincs, mit beszéltetek meg. Nem is lehet, hiszen a telefonos ahogy elköszöntél, már el is felejtett, csak annyit írt fel, hogy jön egy veréb kettőre a bal négyesbe.
3. Gyorsan változó tiszteletdíj
A tipikus ribanc lehúzós.
Ezért szívesen játszik olyat, hogy a fizetéskor más árat mond, mint amiben megállapodtatok.
Ja, hát a kézi befejezés az nincs benne az alapárban.
Az kizárt, hogy hatezret mondtam, már másfél éve tizenkettőbe dógozunk!
Figyu, a türcsi az plusz egy ezres.
Tovább maradtál nyolc perccel oszt minden megkezdett félóra után kell fizetnem a szobájé’.
Kétszer vettem a számba a faszod, mitgondolsz, az benne van az árban?

 

 

4. Extra-arzenál
Ha már a telefonban azt hallom, hogy a masszázs az ötezer, a kézi befejezés plusz négy, a francia plusz öt, ha levetkőzöm az plusz kettő, ha hozzámnyúlsz az még három, a közös tusolás három, a csók szimpátia esetén négy, akkor azonnal előkészítem a gyors búcsúzást, hiszen a balsorsom nem maszodába, hanem lenyúldába vezetett.
Biztos, hogy jó masszázst nem kapok, de még annak is örülhetek, ha valami kellemetlenség nélkül megúszom a súlyos hibát, hogy odatoltam a pofámat.
Az ilyen helyeken az extrák között előbb-utóbb megjelenik az „aktus”, azaz a dugás is és a kedves vevő abban is biztos lehet, hogy az a nőstény, aki a puncijával is szolgáltat, akkor sem fog jó masszázst nyújtani, ha egyébként megszerezte az összes oklevelet.
Miért gyöntölne egy testet egy óráig néhány rongyos ezresért, amikor az odatartott muffjával 10 perc alatt megszerzi az alap dupláját?

 

5. Előbb a piszkos anyagiak
Vannak vendégek, akik masszázs után fizetés nélkül lelépnek.
A tisztességes masszőz bevállal ennyi üzleti kockázatot és azt mondja, inkább megmasszírozom minden ötvenedik ügyfelemet ingyen, semmint elrontsam a kedvét negyvenkilenc becsületes embernek, akikből visszatérő kuncsaft is lehet.
A ribanc nem kockázat, ő mindenkitől előre elkéri a zsét, aztán menj, barátcsokám, isten hírivel, mire újból eljönnél, én már bébiszitter leszek Londonban, vagy felvesznek a színművészetire.
A masszázsa is épp ilyen.

6. Szociokrimi
Te ott fekszel a padon, a kis szolgáltató épp szakszerűen kavircol a herezacskód körül, egyszerre sóhajtotok fel, te azért mert hahhdejó, ő meg épp nekikezd panaszkodni, hogy milyen szarul áll anyagilag, a ronda madám minden pénzét elveszi, ő vidékről jár fel Pestre és gyakran vonatjegyre sem marad pénze, a kishúgának meg kell operálni a szemét, mert megvakul, neki pedig a jövő hét végéig be kell fizetnie a tandíjat a főiskolán, különben kirúgják.
A palimadár ilyenkor megsajnálja és vastagon jattol, rosszabb esetben kölcsönad.

 

7. Letelt az óra!
A masszázs ára egy órára ennyi, három perc múlva letelik az idő, vagy menj el, vagy fizess még egy órát. Ez különösen akkor kellemes, amikor a kliens félálomban van és hirtelen reccsennek rá, vagy mondjuk izgalomról meredezik és már csak néhány húzás lenne a végkifejletig.

 

8. Nem tudok visszaadni
Régi trükk, tízessel vagy huszassal fizetnél, de valahogy az egész lakásban nincs egy nyamvadt váltópénz. Meg már csak nem vagy olyan köcsög, hogy egy tízesből visszakérsz kettőt, vagy egy huszasből ötöt?
Mé?
Há nemvót jó?
Azt pedig a trollok is kívülről fújják, hogy csak annyi pénz legyen nálad, amennyibe a kezelés kerül.

Még jobb az ilyen kuplerájokat nagy ívben elkerülni és masszőrt csak tisztességes helyekről választani..

Félperces jeges

Munkakapcsolatunkban és emberileg is korrekt a viszonyunk a főnökömmel
Talán az oka, hogy internetes cég lévén ritkán találkozunk személyesen, talán az, hogy emberi értékeink kölcsönös megismerése és elismerése után bővült a viszonyunk munkakapcsolattá.

Ritkás találkozásaink alaphangulata a hedonizmus: itt és most tegyük meg azt, ami mellett időhiány miatt egyébként elrohanunk. A szellemi lubickolás néha pálinkázással, néha egy jóféle pizzázó felderítésével párosul.
Legutolsó meghívásom egy nem túl régen megnyílt spaba szólt, aminek a szauna a specialitása – hirdetik a reklámkampányukban.
Nézzük meg, van-e benne valami, és közben beszéljük át a tennivalókat – telefonált rám a főnök.

Hideg-meleg vizes lábfürdővel kezdtem, a domború kövek a medencék alján masszírozták az akupunktúrás pontokat a talpaimon nem kis fájdalommal jelezvén, hogy nincsen minden rendben a testemben.
Hétköznap lévén sajnos nem tudtunk mindent kipróbálni, a szaunák fele zárva volt, de így is választhattunk száraz és nedves szauna, és a különböző hőfokok közt.
Elterültünk a fapolcon, meztelen testünk gyöngyözött az izzadtságtól, a hideg vizes csobbanás után következett a nedves szauna, ami nemcsak a salaktalanítást segíti, hanem vízhiányos bőrünkre is jótékonyan hat.

Haladunk szépen a szaunák során előre, a legutolsó a jégkamra.
Hatalmas tálon feltornyozva jégkása, ezzel edzed az ereid a szauna után hideg víz helyett neked tetsző helyeken, végig dörzsölheted az arcodtól lefele minden testrészed, mivel a pőreség megengedett. Állunk ketten a jégkása tál mellett, tele merítem a kezem és a gőzölgő arcom hűtöm, jól esik a hideg a forróság után, amikor egy jégkásával teli kéz nyúl a combom közé és a hüvelyem kezdi masszírozni a jéggel.
Döbbenetemben kitátott szájjal vettem nagy levegőt, amitől az összes jégkása a kezemből a torkomra szaladt, se köpni se nyelni nem tudtam részben a jégkásától, részben a hüvelyemet masszírozó jeges kéz okozta döbbenettől. A jeget végül nem nyeltem le, és azon kezdtem el gondolkodni, a hüvelyemet masszírozó jeges kéz vajon szexuális közeledés-jele-e egy jeges szauna körülményei közt.
Örkény után szabadon a félperces jeges masszázst végül sokkal inkább a főnök kíváncsi természetének, mint férfiúi közeledésének tudtam be. Alap természete a kísérletezés, s a jeges masszázzsal felfedezetlen területre lépett, így én is ráhangolódtam, követtem a gondolatmenetét magamban.

A masszázs lényege vérbőség okozásával az oxigén felvétel serkentése. Itt és most kétirányú a hatás a hüvelyemben, a masszázzsal vérbőséget okozna, amit a jégnek viszont azonnal kompenzálnia kellene.
A hüvelyemre koncentráltam.
A masszírozást alig éreztem, az érzést elfedte az erősebb, a jég okozta hideglelés, azt hogy masszíroznak inkánbb a kéz többi részének combjaim közti mozgásából feltételeztem, mintsem éreztem.

A főnök a fél perc elteltével rákérdezett, megmasszíroznám-e én is jéggel férfiassága hátuli páros függelékét, miközben vizslatva nézett, vajon zavarba hoz-e.
Nem, nem hozott zavarba, már bekandikáltam a gondolataiba.
Telemerítettem két kezem, mindkét tökét egyszerre kezdtem a jéggel adjusztálni a tőlem telhető legnagyobb beleérzéssel.
Masszőr végzettséget még hétvégi gyorstalapalón sem szereztem, így csak az intuícióimra támaszkodhattam.

Kommentet nem kaptam, így nem tudom, belőle milyen érzést váltott ki amatőr jeges masszázsom. Egyelőre tehát csak én állítom, a jeges szexmasszázs nem okozhat szexuális beindulást, mivel erősebb a hideg okozta hatás.

Talán fagyival is meg kelllene próbálni? Én a narancsos csoki fagyit szeretem főnökúr!

Viktornak csak kaland volt Bódi Sylvi?

bodi_sylvit_lekurta_viktorBár szenvedélyesen csókolózott a modell Bódi Szilvivel a Balaton Soundon, Veréb Viktor modell állítja, hogy nem jár a szexbombával. A jelek szerint Sylvike csak futó kapcsolatra volt elég számára. Egy nemzetközi karriert befutott modellel vívott szenvedélyes csókcsatát napokkal ezelőtt Bódi Sylvi, aki hatodmagával érkezett a Balaton partjára, hogy részt vegyen egy koktélversenyen. A hamarosan újabb naptárral előrukkoló díva szemmel láthatóan élvezte az izmos testű Veréb Viktor társaságát.
– Nem szeretnék erről beszélni, kérdezzétek az illetékest – mondta a Borsnak a modell fiú, majd kérdésünkre, hogy együtt vannak-e Bódi Sylvivel, kurtán válaszolt: nem vagyunk együtt.
Bódi Sylvi sem szívesen beszélt az esetről, azzal indokolva szűkszavúságát, hogy nem szeretné, ha újra a magánéletével lennének tele a lapok.
– Sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarom ezt a történetet – mondta Sylvi, majd miután elmondtuk neki, mit nyilatkozott Viktor a kapcsolatukról, gyorsan rávágta: akkor nem vagyunk együtt.
– Úgy gondolom, nincs semmi bűn abban, ha egy helyes, jóképű fiúval csókot váltok. Ezért senki nem ítélhet el – tette hozzá Sylvi. (Forrás Blikk)

Bizarr nyári kaland 2

keze továbbra is a férfi ölében feküdt. A hetediken béreltek apartmant, erkéllyel és kilátással a tengerre. Hát szálloda és szálloda között van különbség. Ez határozottan a sok csillagos kategóriába tartozott. A liftben közöttük álltam. A férfi alig volt magasabb nálam, és már több volt az ősz hajszála, mint a fekete. Elég sovány volt, vagy inkább szikár, így pontosabb. A nő alacsonyabb volt nálam, és teltebb, a melle, feneke nagyobb volt, mint az enyém, de azért karcsú, lapos sarkúban is szép lábakkal. Állapíthattam meg, amikor kiléptünk a liftből, és előre ment ajtót nyitni.
– Tudom, hogy kevés az időd, ha tízre haza akarsz érni – mondta – de azért az erkélyt nézd meg, gyönyörű a kilátás. Én addig viszek egy italt a hálóba. Kérsz te is?
– Nézz körül! – mutatott körbe a férfi, aztán kézen fogva kivezetett az erkélyre.
– Mindjárt hozok italt. Szereted a whiskyt?
– Igen. – ha szokott is otthon lenni, sose kóstoltam.
A kilátás tényleg gyönyörű volt, az égtől a tengerig a kék ezer árnyalatát fonta körbe az öböl partjának zöld-sárga-barna kígyója. Órákig elnéztem volna, különösen, mert pillanatonként hol megbántam, hogy ott vagyok, hol türelmetlenül vártam, hogy kezdődjön már el valami. Akartam is, meg féltem is, leginkább hagytam magam sodortatni, amikor a férfi figyelmesen bekormányozott a hálóba.
A halvány pasztellszínű falon ízléses rajzok lógtak. Nem másolatok, eredetiek, látszott. Vastag, puha szőnyeg, hatalmas és meglepően magas ágy, földig érő fehér prémmel letakarva. Az ággyal szemben tükör, oldalt apró asztalka, néhány székkel.
– Tetszik?
– Csodálatos. – tényleg az volt, filmekben látni ilyet.
– Fontos, hogy az ember jól érezze magát ott, ahol épp van. Nem?
– Itt az ital. Mondd csak, hogy is hívnak tulajdonképpen? – nyújtotta felém a poharat a nő.
– Rita.
– Rita, szép név. Akkor, Rita igyunk a találkozásunkra, és az ilyen szabad lányokra, mint te.
Ittam, nyeltem, aztán krákogtam és köhögtem.
– Ha túl erős, nem kell meginnod. Keresünk neked valami mást.
Hálás voltam a férfinak, hogy ezt mondja, úgy hogy egy köszönő pillantással le is tettem a poharat.
A whiskyvel majd inkább máskor ismerkednék. Amúgy is eléggé vert a szívem, és akkora gombóc volt a torkomban, hogy na. Mindenesetre figyelmesek voltak és kedvesek, és megígérték, hogy ha akarok, bármikor elmehetek. Ez megnyugtatott valamennyire.
– Gyere, ülj mellém az ágyra! – hívott a nő.
Mellé ereszkedtem, a prém nagyon finom és puha volt. A férfi állva maradt, az italát kortyolta, egy pillanatig minket nézett, aztán kisétált a szobából. Amint kiment, a nő átkarolta a vállamat, és minden bevezetés nélkül puhán megcsókolt. A nyelvével egy picit szétnyitotta és végignyalta az ajkamat. Jólesett, hagytam, hogy óvatosan hátradöntsön, és elnyúltunk az ágyon. Könnyedén, természetesen fedezte fel a számat, államat, nyakamat.
– Vedd le a bikini felsődet! – súgta a fülembe.
Az ajka puha volt és gyengéd. Felíveltem a hátam, hogy kigomboljam a melltartót, ő bal kézzel a pólóm alá nyúlt, és feljebb tolta. Csókolózás közben az egyik mellemet simogatta, két ujja közé fogta a bimbót és morzsolgatta. Aztán a keze a másikra vándorolt, és felváltva becézgette őket, amíg a szájával az enyémre borult. Kellemes volt, feloldotta a bennem futkározó feszültséget. Már majdnem a férfiról is elfelejtkeztem, amikor két kezet éreztem meg a fürdőruhám nadrágján.
Megemeltem a csípőmet, hogy segítsek neki lehúzni, és lesandítottam, hogy megnézzem magamnak. Már teljesen meztelen volt, és nem takargatta, dugdosta magát, mint a barátom szokta. Sőt, látva, hogy a nemi szervét nézem – hosszú volt, formás, rózsaszín, és nem tűnt túl vastagnak – még közelebb is jött, félig feltérdelt az ágyra.
– Tetszik neked? – mosolygott rám.
Nem tudtam felelni, mert a nő teljesen lefoglalta a számat, csak a szememmel ragyogtam feléje, hogy tetszik. Nagyon is tetszik, a kedvességük, a természetességük, a gyengédségük. Már nem féltem, már nem akartam elmenni. Lehunytam a szemem, hátradőltem, és elengedtem magam. Élveztem a nő becéző kezeit, száját, hagytam, hogy a férfi a csípőm alá nyúljon, kicsit megemeljen, és az ölemre hajoljon. Már nagyon nedves voltam, ő bedugta a nyelvét és azzal furkált, mozgott odabent. Ilyet még senki nem csinált nekem, szenzációs érzés volt. A nő elvált az ajkamtól, és a mellemet vette kezelésbe. A nyakamba gyűrte a pólót, a szájába vett, ráfújt a bimbóra, hogy végigborzongtam, csiklandozta a nyelvével, és nekem hangosan nevetni lett volna kedvem, olyan jó volt. A férfi nyelve közben odalent egyre gyorsabban mozgott. Nagyon jól csinálta. Aztán fönt a nő az egyik bimbót a szájába vette, és erősen szívta, a másikat a kezével simogatta. Ez alatt a férfi a csiklómat vette szájába, az ajkával szorította, nyelvével izgatta. Mintha áramot vezettek volna belém, megrándultam, nem tudtam, hol vagyok. A csípőmet nekivágtam volna a férfi arcának, de leszorítva tartott, a testem hullámzott, vonaglott alattuk. Soha még ilyen orgazmusom nem volt! És „csak” a kezük, szájuk által. Lihegve, kimerülten hullottam vissza.
– Jó volt? – kérdezte a nő.
– Nagyon.
– Nagyon érzéki a kislány – mondta a férfi – és úgy látszik, szereti az orális szexet.
– Feküdj csak vissza nyugodtan Rita. Ez csak egy kis hors-d’oeuvre volt.
– De lehet, hogy már szeretne hazamenni?
– Ó, nem, dehogy – tiltakoztam.
– Bámulatos egy lány vagy. – mondta a nő.
– Téged, hogy hívnak?
– Marie-Laure.
– Szép név, szelíd, mint te.
– Pihenj egy kicsit most. Addig mutatunk neked, valamit, jó?
Kényelmesen elnyúltam az ágyon, hátamat a fejtámlának támasztva, és a tükörből egy nagyon elégedett lány nézett rám.
– Szeretnéd, ha levetkőznék? – a nőre néztem.
Gyors mozdulatokkal szabadult meg a ruháitól. Igazi nő volt, csodás mellek, lapos has, sűrű, vörös szőrzet. Megfordult előttem, hogy megbámulhassam hátulról a csípő lágy ívét, a két méltóságteljes félgömböt. Szerettem volna megérinteni, végigsimogatni őket. Egymás mellett álltak, és gyönyörűek voltak. A férfi izmosan, félig mereven, hogy jó volt nézni a hímvesszőjét. Én is ledobtam a pólómat, és visszafeküdtem az ágyra, hogy sütkérezzek tekintetükben.
– Gyönyörű tested van Rita. – mondta a nő.
– Dehogy, a tiéd csodálatos.
– Különböző a felépítésünk, de te még sok férfit fogsz boldoggá tenni.
– Téged szeretnélek. – mosolyogtam rá.
– Csak őt? – kérdezte mosolyogva a férfi?
– Jaj nem, dehogy…
– Aranyos vagy Rita. Most nézd egy kicsit, mit csinálunk, jó?
A nő letérdelt a férfi lábai elé, és – hát ilyet még soha nem csináltam – a szájába vette a péniszét. Tudtam, ezt hívják szopásnak, és én szégyenlős tiszteletet éreztem a nő iránt, akinek a szájában néha teljesen eltűnt a hímvessző. Aztán félig előbukkant, csak hogy újra eltűnjön, közben a tövét könnyedén tartotta a kezében. Időnként kiengedte a szájából, hogy a nyelvével körbenyalja a végét, oldalát. Akkor már nagyon nagy volt, és kemény, a nő arca egészen behorpadt az erős szopástól. Látszott, hogy nagyon élvezi. Vajon ez tényleg ilyen jó?
– Szeretnéd kipróbálni?
– Még soha nem csináltam…
– Annál jobb, csak csússz közelebb az ágyon, így egész közel leszel a férjemhez.
Hasra feküdtem az ágyon, az arcom így épp egy magasságban volt a pénisszel.
– Itt van… – fordult felém.
– A legfontosabb, hogy a fogaddal ne érj hozzá.
– Csinálj úgy vele, mintha jégkrémet nyalnál! – mondta a nő.
– Oké.
– Csak belém ne harapj. – nevetett a férfi.
– Félted, mi? Vedd a szádba, amennyire tudod, és nyald a nyelveddel. Lehelheted, szophatod, nyalhatod, ahogy megy. Rá fogsz jönni, hogy nagyon sokféleképpen lehet csinálni. – ült mellém a nő az ágyra.
Nagyon izgatott voltam, azért lehet, hogy ez mégsem olyan egyszerű. Közelebb hajoltam, arasznyira volt az arcomtól. Most már nem rózsaszín volt, hanem vörös, a vége határozottan karmazsinszínű, és így néhány centiről észrevehetően lüktetett.
– Félsz? – kérdezte a nő.
– Nem…
Szélesre nyitottam a számat, és benyeltem, amennyit tudtam – teljesen nem sikerült – az ajkammal jó alaposan megszorítottam. Egészen kitöltötte a számat a meleg, lüktető, élő pénisz. Igyekeztem úgy csinálni, ahogy a nőtől láttam. Mozgattam a fejemet, hagytam, hogy csúszkáljon a számban, vigyáztam, hogy a fogam ne karcolja végig az érzékeny bőrt. Szokatlan volt, de tetszett. Amikor az álkapcsom már kezdett fáradni, kiengedtem, és nyalogattam. Aztán rájöttem, hogy ha csak a végét veszem a számba, akkor szívni tudom, és a nyelvem is mozoghat.
– Félelmetes! – nyögte a férfi.
– Tartsd a kezeddel, úgy könnyebb! – tanácsolta a felesége.
A szám ahhoz kicsi volt, hogy egészen benyeljem, de a maradékot át tudtam fogni az ujjaimmal. Emlékeztem, hogy a nő oldalról is játszott vele, hát kiengedtem, az arcomhoz szorítottam, végigcsókoltam, és nyalogattam. A szőrzete barna volt és durva, majdnem tüsszentenem kellett tőle, amikor az orromat neki dörzsöltem. Inkább a heréit birizgáltam óvatosan a nyelvem hegyével, itt olyan kevés szőr volt, mint a köldökénél. Amikor kipihentem magam, újra a számba vettem, és behorpadó arccal szoptam. Nagyon tetszett a dolog!
– Állj meg! – hallottam felülről.
Meglepődve engedtem ki.
– Valamit rosszul csináltam?
– Ellenkezőleg! Nagyon jól, csak nem akarja még befejezni. – simogatta meg a vállamat a nő.
– Igazán? Jól csináltam?
– Nagyon is! Bámulatos tehetség vagy. – hajolt hozzám a férfi, és egy puszit nyomott az arcomra.
Bámulatos tehetség, bámulatos nyelv, és ezt még soha nem mondták nekem. Büszke voltam rá, hogy igazi nő vagyok.
– Menjünk az ágy végébe! – mondta a nő, és megsimogatta az arcomat.
Szerettem őket, mindkettőjüket. A nő előrehajolt, háttal a férfinak, könyökével az ágyra támaszkodva. A tükörből láttam a fenekét, teltebb, nagyobb volt, mint az enyém. Az ágyon ülve néztem napbarnított, sima hátát, a gerinc vonalát a horpadásig, ahol a feneke kezdődött. A lába könnyű terpeszben volt, a tükör mutatta a combjai közül kitüremkedő vörös szőrzetét. Fejét a karjára fektette, melle a prémre simult. A férje mögéje állt, és lassan látszólag fáradtság nélkül dugta be neki. Amikor már egészen bent volt, megfogta a csípőjét, és keményen magára húzta. Így mozogni ugyan nem tudott, csak hozzádörzsölte az ágyékát.
Elképzeltem, hogy a pénisze, most a nő hüvelyét tölti ki ugyanúgy, ahogy az előbb az én számat. Láttam, hogy közben elől az ujjaival simogatja őt. A nő fojtottan nyögött, amíg a férje csinálta neki, és amikor erősebben lökte előre a csípőjét hangosan felkiáltott. Nagy szemeit félig lehunyta, de közben engem keresett a tekintetével.
– Simogasd magad Rita! Szeretném látni, ahogy a lábad közé nyúlsz, amíg a férjem szeret engem. Képzeld azt, hogy egyedül vagy az ágyban egy meleg nyári éjszakán!
Nem kellett kétszer mondania. Odacsúsztam egészen a fejéhez, szélesre nyitottam a lábamat, és szemérmetlenül maszturbálni kezdtem, amíg néztem őket. A férfi egyre gyorsabban simogatta a csiklót, lendületesebben mozgott a csípőjével, az ágy meg- megrázkódott.
– Simogasd magad, légy szíves! Nyúlj be kedves! Mélyebben! Gyerünk Rita! Gyerünk! – hallottam a suttogását.
A férfi szünet nélkül mozgott benne, dörzsölte, csavarta a csiklóját. Én magamban felejtettem az ujjamat, és bámultam őt. Rabul ejtett a látványa. Rabul ejtett, ahogy az ágyra hullott, a lábai erőtlenül lógtak a földre, a férfi mélyen benne, keze a hasa és az ágytakaró közé szorulva. Gyönyörű volt! Óvatosan szabadította ki a kezét, és húzta ki a péniszét. A felesége nem mozdult, lehunyt szemmel hevert, mintha aludna. A hímvessző fényesen csillogott. És ő még mindig nem ment el!
– Láttam, hogy tetszett neked a szopás, szeretnél most még egy kicsit segíteni? – kérdezte suttogva.
Bólintottam, és kezdtem lemászni az ágyról.
– Nem, nem maradj csak!
Félig ülve maradtam, fejemmel az ágytámlán. A férfi feljött az ágyra és fölém állt, a lába közé vett, a pénisze fölöttem lengett. Aztán letérdelt, és így már csak arasznyira volt az arcomtól. Egyik kezével felemelte a fejemet, hogy elérjem. Nyitott szájjal vártam, és ő a csípőjét előretolva bedugta. Aztán szorosan átfogta a fejemet, hogy nem tudtam mozdulni.
– Ne mozogj, csak nyisd ki a szád, és nyald, amikor benned vagyok!
Egyre gyorsabban mozgott ki be, a hímvessző csak nőtt és nőtt. Én szélesre nyitottam a számat, és hagytam, pedig olyan mélyre bedugta, hogy az elképzelhetetlen.
– Így akarsz elmenni? – húzódott közelebb a felesége.
– Nem, dehogy! De ez a kölyök csodálatos.
Folytatta a mozgást, a számmal szeretkezett. Lehunytam a szememet, és úgy lélegeztem, ahogy tudtam. Egy csoda volt, elképzelhetetlen, leírhatatlan csoda. Sokáig mozgott rajtam, gyorsabban, lassabban, egészen mélyen és alig a végével, nem gondolkoztam, csak éreztem, hogy odalent is lángba borulok. A lüktető, kemény pénisz égette a számat. Sötét volt, és hullámzott alattunk az ágy, mintha lágyan ringó vitorláson lettünk volna valahol a tengeren, és én nagyon boldog voltam. Arra tértem magamhoz, hogy mozdulatlan fölöttem. Felnéztem és láttam, a szeme lehunyva, sovány nyakán feszülnek az izmok. Mozdítottam volna a fejemet, de a felesége megfogott.
– Ne! Még ne!
Sokáig tartott, amíg felnyitotta a szemét.
– Rita, bámulatos vagy!
– Akkor talán átengedhetnéd egy kicsit nekem is, amíg összeszeded magad. Mit szólsz hozzá Rita?
– Persze.
– Rendben. – mondta a férfi, és az egyik székre telepedett, ahonnan jól láthatott minket.
A nő fejjel a lábam felé csúszott, megfogta a csípőmet és maga fölé lendített. Egy párnát gyűrt a feneke alá, és a combjait a vállamig húzta fel, vörös öle így egészen az orromhoz került.
– Így jól egymáshoz férünk. Kényelmes neked?
– Igen, nagyon jó.
Már teljesen nyíltan, minden tartózkodás és görcsölés nélkül beszéltem. Felszabadultam, amit csinálunk, azt ki is lehet mondani.
– Rita, próbáltad már az anális szeretkezést? – kérdezte a férfi.
– Nem, nem, még soha. – válaszoltam.
– És szeretnéd? – csókolt az ölembe a nő.
– Nem, azt hiszem, hogy az nagyon fájhat. – válaszoltam határozottan.
– Nem biztos – mondta a nő – sokan vannak, akiknek így erősebb az orgazmusa. Lehet, hogy te is ilyen vagy.
Hihetetlen pár volt! Úgy tudtak, új és ismeretlen dolgokra csábítani, hogy egy percig nem idegenkedtem. Soha életemben nem gondoltam ilyesmire, de most, hogy megemlítették…
– Lehet, lehet – mondta a férfi – de beszélgetés helyett miért nem csináltok inkább valamit?
Szétvetett lábakkal ült a széken és lágyan simogatta magát. Engem megint felizgatott a látvány. Egyszer megkértem a barátomat, hogy csinálja magával előttem, de nem volt rá hajlandó. Most meg láttam, hogy a férfi minden tartózkodás nélkül játszik a hímvesszőjével, amíg én a feleségével vagyok, és rettenetesen felizgultam. A nő nyelve a hüvelyemben matatott, az ajka rám simult, az orra csiklandozott. Amikor az egyik ujja is belém csúszott, én is ráhajoltam. Arcomat, államat a puha, vörös szőrzetbe temettem, szétfésültem az ujjaimmal, és megtaláltam a forrása előtt őrködő hosszú, rózsaszín csiklót.
Nagyon komolyan játszottunk egymás nemi szervével. Nem tudom, mennyi idő telhetett el, egy idő után az én bizsergésem folyamatos volt, és ő is állandóan hullámzott, tekergőzött alattam. Tiszta őrültek voltunk, az ujjammal benne vájkáltam, a nyelvemmel a csiklóját simogattam, miközben ő rázkódott alattam. Meglepődtem, amikor az egyik ujját a fenekembe dugta, ő pumpálta a hátsómat, én ütemesen szorítottam, elengedtem, egészen eszemet vesztettem az ötlettől. Aztán én is kipróbáltam rajta, de három ujjamat a hüvelyében hagytam, és a másik kezemmel izgattam a fenekében. Neki tetszett, én meg voltam lepődve, milyen könnyen tárul az ujjam előtt, ez a másik kapu. Egyszerűen úgy éreztem, nem elég a kezem, szájam, nyelvem, hogy mindent kipróbáljak vele. Amikor elmentem, karjával, lábával átkarolt, és magára húzott.
Éreztem, hogy belőlem rá ömlik a nedvesség, az én arcom az ő ölétől maszatos. Homályosan emlékszem, hogy a férfi is mellénk jött az ágyra. A felesége nem hagyta, hogy megnyugodjak, felszabadította a fenekemet, és két ujjával nagyon gyorsan kezdett játszani a hüvelyemben. Éreztem, hogy ő is ezt várja tőlem, és a vörös, szőrös nemi szervére borultam. A férfi közben markolászta és széthúzta a fenekemet. Mindegy, nem számított. Mindenre készen voltam, amit csinálnak velem. Tartozom nekik ennyivel, ezért az élményért! A nyelve ott járt, ahol az előbb a nő ujjai, és ez ugyanolyan jó forró, bizsergő érzés volt, mintha elöl csinálta volna. Miközben a nő elöl nyalt a férfi hátul, sőt bedugta a nyelvét. Lazán, könnyedén, szinte ellenállás nélkül. Az ujjaim közben mélyen a nőben, aki olyan nedves volt, hogy már a csuklómon csorgott, majszoltam a kemény, lüktető csiklóját, és a másik kezemmel a fenekébe is visszatértem. Így együtt olyan hatással voltam rá, hogy a karommal, arcommal erősen le kellett szorítanom, hogy meg ne szabadulhasson a mohóságom elől.
A férfi a forró, hosszú péniszével csapkodni, dörzsölni kezdte a fenekem vágatát, és egyszer csak újabb két ujj merült belém, az övé. Csak soha ne legyen vége! Csak vágja már belém, ugyanúgy, ahogy az előbb a feleségébe, mélyen, keményen! De nem! Az egyik ujját a fenekembe dugta, és pumpálni kezdett, mint a nő. Ki, be, körözés, ki, be. Nem volt rossz, de jöjjön már rám! Mindegy hova, csak jöjjön. Ha akar, szeretkezzen a fenekemben, csak csinálja már!
Igen, éreztem, ahogy a pénisze megérinti a végbelemet, és préseli, nyomja befelé. Nem fájt, olyan síkos volt, hogy szinte magától csúszott be. Igen, most már itt sem vagyok szűz! A szőrzete nekipréselődött a fenekemnek, és még mindig nem fájt, kicsit feszített. Nem baj!
– Jól vagy?
– Igen. – lihegtem bele a nő ölébe.
Lassan jöttek a következő – nem tudom hányadik – orgazmus hullámai. Egészen rászorítottam magam a nő nemi szervére, és téptem, nyaltam, marcangoltam, ő elölről tette velem ugyanezt, a férfi bennem dagadozott és mozgott. Micsoda pár! Istenem, mit műveltek velem! A férfi egyre gyorsabban mozgott bennem, és ez valami rendkívüli volt. Én már nem tudtam nyalni, vagy a kezemet használni, mert minden lökésével rápréselt az alattam vonagló izzadt, forró testre, a felesége tátott szájára. És akkor jött két iszonyatos lökés, hogy azt hittem szétszakít.
Felsikoltottam, és ahogy az ágyterítőbe markoltam az egyik körmöm behasadt. A nő fulladozott, elfordította a fejét, a férfi mélyen a fenekembe fröcskölt. Biztos, hogy együtt mentünk el mind a hárman, mert percekig tartott, amíg egyáltalán meg tudtunk mozdulni. Arra tértem magamhoz, hogy a férfi apró csókokat ad a vállamra, nyakamra. A pénisze még mindig bennem volt, de már puhán, és egy pici szorításomra ki is csusszant. Arcomat a nő sima, hűvös vádlijához szorítottam.
Mielőtt hazavittek volna, még egy jó fél órát, hevertünk egymás mellett az ágyon félálomban. Én voltam középen, simogatták az arcomat, fogták a kezemet. Olyan jó volt!
Az úton elmondták, hogy másnap már utaznak haza. Kamerunba, ahol a férfi dolgozik. Csak a szabadságukat töltötték itt. Címet cseréltünk, és karácsonyra írtam nekik. Válaszoltak. Tudom, hogy nekik csak egy kedves élmény voltam, de én velük, tőlük váltam felnőtt nővé, amit soha nem lehet elfelejteni.

Meguntam a lökött tyúkot!

Van a dilisségnek egy olyan változata, ami elsőosztályúvá teheti a szolgáltatót.
Vagy három éve már írtam egy bolond nőről, mely beszámolóm áldozatául esett a blog fejlődésének és amit a poszt páratlan kommentjei miatt sajnálok a leginkább, de oké, személyiségi jogok, meg masszázsinfó szerkesztőség, meg minden, a hölgynek tényleg ott volt az arca a poszthoz és valóban csúnya dolog kifecsegni egy azonosítható hölgy hálószoba-titkait. E hölgy masszázsa rémálom volt.
Ugyanakkor meg kell állapítsam, hogy már én sem vagyok egészen százas, ugyanis masszázs közben percekig a blog fogalmazásán, illetve az obligát komment-fordulatokon agyaltam, miközben egy lengőkeblű hölgyemény a lábaim között kotorászott. Eszembe jutott az is, hogy vajon mi hajt engem ebben a korban egy a párommal eltöltött boldog éjszaka után erotikus masszázsra, ahelyett hogy örülnék, hogy még állva tudok pisálni, sőt, jobbra oldalazva azt is ki tudom írni a hóba, hogy éljen a forradalom!
Nem jöttem rá a teljes igazságra, csak abban lettem biztos, hogy a kényeztető masszázs egészen másképp hat rám, mint egy szexuális együttlét. A masszázs csak és kizárólag rólam szól, nem kell egy másik lény örömeire figyelnem sem közben, sem utána, viszont a végén letett pénz fejében az illető szakértő hölgy egy álló órán át az én testem örömködésével foglalkozik.
Már ha nem lotyog közben egyfolytában hülyeségeket! Ez a másik hölgy pedig fosta a szót, derekasan.
Mondtam, neki, rendben anyukám, mondd csak, de ne kérdezz, vagy ha már muszáj kérdezni, akkor ne várj választ, mert én szeretnék kikapcsolni, nem pedig veled foglalkozni.
Én fizetek, szóljon ez az óra rólam, a hülyeségeidet tedd el másnak. Ez volt a bevezető, jó hosszú lett, bocs, de hátha valakinek segítettem megérteni egynémely fontos relációt.
Szóval az érettkorú hölgyre véletlenül találtam, egy olyan hirdetésre rámozdulva, ami semmit nem mutatott abból a szolgáltatóból, aki a helyszínen fogadott, engem meg a kalandvágy vezérelt.
Először nem látszott rajta, hogy lökött. Hogy gyagyás. Teljesen. Az elején még úgy beszélgettünk, mint két normális ember.
A dili akkor kezdődött, amikor meztelenre vetkőztem. Megzavarodott a helyzettől.
Úgy kezdett viselkedni, mint egy 15 éves csaj, amelyik először lát pucér farkast.
Dadogott az izgalomtól, elpirult  és zavarában elkezdte fosni a szót.
Elmondta, hány éves, hogyan került erre a pályára és miért, miért hagyta őt el a férje, milyen pasijai voltak, mennyire szereti a férfitestet, nemrég óta csinálja, nagyon tetszik neki, imádja ahogy összehangolódik a vendégével, nagyon fontos a szakszerűség, de a tanfolyam semmit nem ért, mindent a gyakorlat tanít meg neki, a vendégek visszajelzése nagyon fontos, és hogy jól csinálja? Eddig jó? Mehet így tovább? Meg engedem, hogy benyúljon az ágyékomba? A gyerekei nem tudják, mivel foglalkozik, meg a volt kollégák sem, de a tanári fizetésből nem lehet megélni. Meg nagyon nehéz elviselni azt a sok földhözragadt hülyét, akivel együtt kell dolgozni. Meg azok a szülők is borzalmasak.  Vagy mindenbe beleszólnak, vagy nem is érdekli őket az iskola. Jó lesz így? Nem túl erős? Nem fáj? Az igazgató meg egy vén picsa, foximaxit végzett és még mindig ő a főnök, amikor rég el kellett volna mennie nyugdíjba és mindenki félt tőle. Hátratenné a karját? Nem baj ha egy kicsit megemelem? Nem hangos ez a zene? Tegyek be másik cédét? Villamossal járok dolgozni és olyan tömeg van és annyi büdös ember, hogy néha majdnem elhányom magam. Tegnap is pisis volt az egyik ülés, majdnem beleültem, képzelheti. Hozhatok majd a végén egy teát? Vagy inkább ásványvizet? Bubisat? Nem szabad ám hideget inni, mert árt a toroknak. Szokott hideget inni a kánikulában? Hogy bírja a meleget? Itt most nagyon meleg van! Megengedi, hogy levegyem a pólómat?  Levenném a melltartót is, de már nem szép a mellem. Nem lóg, csak nem olyan gömbölyű, mint régen. Akkor kellett volna hogy lásson, amikor még Délegyházára jártam. Most akkor tényleg ne vegyem le?
És így tovább.
Kis idő múlva már zsezsegett a fejem.
Mégis, volt benne valami jó.
Az első pettinget idézte az az öröm, ahogy a testemet taperolta. Főleg szakszerűen masszírozott, de a kimért mozdulatok között mindig volt olyan boldog, izgatott felfedezés, ahogy sok éve Piroska fogdosott a bokorban, amikor 12 évesen elbújtunk a világ szeme elől.
Régi motoros vagyok, már nem izgat fel akármi, de ez az amatőr lelkesedés nagyon bejött, mert őszinte volt. Fogtam egy kezdőt, aki néhány hónap kígyóbűvölés után ugyanolyan unott vagy megjátszós lesz, mint a többi háromszáz masszőrhölgy.
Visszamentem hozzá, másodszor, harmadszor és negyedszer lett belőle elég.
Amikor már előre tudtam, hogy most mit fog mondani.
A szerencsétlen lelkesen masszírozott, de a szövegei pontosan, menetrend szerint ismétlődtek. Nem csak a monológ elemei, hanem a kérdések is.
Most egy darabig kihagyom, pedig élveztem az érintését. Meg közel volt és olcsó is volt. De még mindig zúg tőle a fejem. Forrás: Olimpiq.com

Szex az autóban

Szeretkezni bárhol, csak nem az ágyban! A nyár szabadság. Ettől beindul a fantáziánk. Egzotikus helyekre utazunk – ettől aztán még jobban. A nemi vágyunk szárnyal, és bárhol szeretkeznénk, bárhol és mindenhol. Egy kis elővigyázatossággal mindent lehet! szaguldas_szex_faszveresA vágy, utazás, kaland, távolba tűnő utak. Az ember ott áll meg, ahol neki tetszik, lehetőleg védve az illetéktelen tekintetektől. Itt nem az otthon védett melege, hanem a kalandvágy hajtja az ösztönöket. A kéjvágy most duplájára nő: egyrészt egy véletlenül arra sétáló kiránduló intim tekintetének a veszély miatt, másrészt… sokunk emlékezetében feldereng az első csók, az első testi közelség, amit egy autó hátsó ülésén éltünk meg… kamaszként.
A valóság: Egy megfelelően félreeső zugot találni nem is olyan könnyű, mint képzelnénk. Hacsak nem egy kihalt, sivatagos, turistáktól mentes helyre zarándokolunk… A kényelemről nem is beszélve. Bár a reklámok szerint teljes komforttal rendelkeznek a mai autók, és elég tágasak is, nem a szerelmeskedésre képezték őket… Mi a teendő?
Hátul mindenképpen kényelmesebb, mint az első üléseken. Ha csak a kéziféket nézzük… Kapjon elő egy pokrócot, kispárnát – minden autóban kell lennie! -, készítsen neki pillanatok alatt egy kényelmes fészket. Legyen kéznél papírzsebkendő, vagy higi törlőkendő, akkor ha testbe vagy testre élvezünk. Nem árt egy kis falkon szénsavmentes víz. Ja és valami cukorka: ha lenyeli a spermát a hölgy akkor jól jön, főleg akkor ha puszilgatni fog minket.  Döntse hanyatt, most már öné a terep! Saját ritmusa, kénye-kedve szerint hullámozzon rajta és fölötte, érezze a kezét csípőjén, hallgassa egyre szaporább lélegzetvételét. Egedje el magát, és hagyja, hogy ösztönei – és az övéi – vezessék.

Női szexturizmus: a fizetett kaland szoft formája

Nők is keverednek fizetett „kalandba” távoli országokban, idegenekkel, csakhogy ez a fajta szexturizmus egészen másképp működik, mint a férfiak thaiföldi kirándulásai. A neve ugyanis nem véletlenül románcturizmus: a szolgáltatás itt erős érzelmi töltetettel is rendelkezik.
Erika házasságának kudarca óta a szüleinél lakik, és gyűlöli a „szingli” címkét: „Képtelen vagyok öntudatos, büszke nőként megélni a magányt. A válásomat követően a munkámba temetkeztem, és fogalmam sincs, mikor szórakoztam itthon utoljára. Hat éve, júliusban egy barátnőm unszolására végül elutaztam Spanyolországba. Talán az idegenség, a nyelvtudás hiánya vagy az ismeretlenség tette, nem tudom. Soha életemben nem viselkedtem még annyira oldottan és gátlástalanul, mint a tengerparton. Azóta minden évben itt töltöm az öthetes nyári szabadságomat.” Koránt sincs ezzel egyedül: a világ különböző tájairól nők tömegei keresik fel az „egzotikusnak” mondott – vagy otthonról legalábbis annak tűnő – országokat, hogy saját pénztárcájuk terhére eltöltsenek néhány napot egy helyi férfival. Merthogy ez a sorok között rejlő igazság.

Titkárnőszindróma vagy románcturizmus
„Kanadaititkárnő-szindróma” – keresztelték el a jelenséget a barbadosiak. Megérkeznek az agyonstrapált, ámde tehetős, kalandéhes csajok a Karib-tengerhez, és már az első estéjüket sikerül egy, többnyire náluk pár évvel fiatalabb csábító karjaiban tölteniük. „A törökországi terepmunkám során találkoztam Jeannel, egy ötvenes amerikai nővel – meséli egy antropológushallgató. – Szinte semmilyen reális ismerettel nem rendelkezett a térségről, csak ájuldozott, hogy mennyire gyermekien tiszták és kedvesek a helyiek. Hamarosan sikerült közelebbi kapcsolatba kerülnie egy igen jóképű, isztambuli egyetemista sráccal, aki fel is bontotta az eljegyzését a menyasszonyával, hogy aztán a rákövetkező évben hites férjként zöld kártyát kaphasson az Államokba.” Rosszmáj ide vagy oda, a történetből látható, hogy a nők sok esetben egészen más típusú viszonyokba keverednek az „őslakosokkal”, mint a szexturistának nevezett férfitársaik.
Az angol nyelvű szakirodalom inkább „románcturizmusnak” hívja a nők nyári portyáit. A férfiakkal ellentétben a hölgyek például igen ritkán fizetnek magáért a szexuális szolgáltatásért: „Nem úgy kell elképzelni, hogy ácsorognak a srácok forrónadrágban a víz mellett, nyakukban az árcédulával – avat be egy Görögországba járó német asszony. – A barátnőimmel sétálgatunk az utcákon, betérünk egy-két klubba, táncolunk, és előbb-utóbb úgyis akad valaki, aki felajánlja, hogy megmutatja a várost. Ilyenkor már nem kérdés, hogy te állod a cechet, ha elvisz a legpatinásabb koktélbárokba – kicsit vonakodik, zajlik a színjáték, hogy ő csak a bejáratig kísér, ez nem neki való hely satöbbi, de ettől válik még izgalmasabbá a játék. Ha jól sikerül az éjszaka, gyakran előfordul, hogy ugyanazzal a pasival töltöm az egész nyaralást. Nem mondanám, hogy ekkor már az érzelmeknek nincs szerepe, de hazatérve úgyis mindig helyreáll minden. Egyszerűen feltöltődöm, és borzasztóan jót tesz az egómnak is a kényeztetés!”
Szociológusok szerint a női szexturizmus a prostitúció igénybevételének afféle szoft formája: tekinthetjük üzletnek, hiszen nyilvánvaló az adás-vétel, csak az áru és a vásárlás stílusa más. Míg mondjuk a Thaiföldön vadászó férfiak egyértelmű, világosan körülírható, egyszeri szolgáltatást várnak el és kapnak meg a pénzükért, addig a nők esetében jóval elmosódottabbak a portéka körvonalai. A biznisz többnyire nem egyszerűen a testiség, hanem a romantikus kaland, a „szerelemre lobbanás” eljátszása, az egyre nagyobb tétekkel zajló flört körül forog – miközben a háttérben zajló „csúnya” pénzügyi tranzakció is átszíneződik és újraértelmeződik: „Oké, itthonról belátom, hogy ezeknek a srácoknak egyszerűen kell az anyagi plusz az életben maradáshoz. De amikor ott vagyok, szeretem átadni magam az érzésnek, hogy a csillogó tekintetek az én számukra szokatlan szépségemnek vagy annak a szexuális szabadságnak szólnak, amit a helyi lányokkal ellentétben velem igenis átélhetnek!” – írja egy francia nő a blogján Kubáról.
A direkt szexuális szolgáltatás megvásárlását elutasító, vagyis inkább a „színházért” fizető nők a mindennapi életükben általában erős nyomás alatt álló, jól fizetett dolgozók, akik ritkán szabadulnak meg a rájuk nehezedő súlyoktól (és itt nem egyszerűen a munkahelyi terheléssel, hanem az általuk viselt merev álarcokkal is számolnunk kell, amelyek nem teszik lehetővé a spontán viselkedést vagy az érzelmek kimutatását). A románcturisták életébe így egy furcsa kettősség épül be: a túlszabályozott, mindenféle gátlással/önfegyelemmel turbózott hosszabb szakaszba beékelődnek a szabadság periódusai, amikor az idegen hely egy újfajta személyiséget hív elő. A nyaralás alatt számos olyan érzelem/vágy is vállalhatónak tűnik – a tetszés, a csábítás, a nőies nőként létezés, a flörtölés, a testiség vagy az élvezet igénye -, amelyről „civilben” vagy nem vesznek tudomást, vagy meglehetősen lekicsinylően értékelik.

Bár úgy tűnik, hogy az „őszintétlen mindennapok” néhány hetes kompenzációja megoldást kínálhat a problémákra, azért számos a hátulütő: „Egész évben erre az öt hétre spórolok. És eddig még mindig bejött: csodálatos napok voltak – mondja Erika. – Mégis, képtelen vagyok rájönni, hogy itthon miért nem működik mindez. Mások a férfiak? Más a magyar mentalitás? Nyilván ez is benne van a pakliban. De amikor véget ér a szabim, úgy érzem, mintha az igazi életemből kellene visszatérnem valami látszatvalóságba. Hónapokig rendesen depressziós vagyok, és a végén már úgy látom, hogy ezekkel a spanyol utakkal is ugyanúgy átverem magam, mintha ki sem mozdulnék”. A személyes kudarccal való szembesülés mellett persze felmerül a kérdés, hogy vajon a gazdag, nyugati nő plusz a kevesebb vagyonnal rendelkező, a testét – némiképp más módon, de mégis – áruba bocsátó helyi férfi kapcsolata nem ugyanarról a nagyképű erőfitogtatásról, az „én itt bármit megtehetek, hiszen mindent megvehetek” attitűdről, vagyis arról a sokat kárhoztatott kizsákmányolásról szól-e, amiért a férfi szexturistákat kíméletlenül kritizáljuk.

Átlagos nő: Bejelentés nélkül a számba élvezett

cumshotHát, ez hirtelen jött. Körülbelül öt perc alatt döntöttem – a férfi előtte órákon át, kitartóan fűzött. Cseppet sem vagyok magamra büszke, de egy kicsit ücsörögtem a dolog fölött, és úgy találtam, nem történt hiába. Egész egyszerűen végleg kizökkentett az érzelmekkel átitatott, de mégis csak testi [abból is a lealacsonyítóbb fajta] távmarhaságomból, és megismertetett velem egy gyökeresen különböző eljárást [és még hány, de hány létezhet…], ami kipukkasztotta a „majomlufit”.

Simogatott. Végre… ölelt, csókolt, nyalt, megőrült értem. Aktus végén nem átallott bejelentés nélkül a számba élvezni, én meg korlátolt [enyhén pityókás] lélekjelenléttel ebből minél többet elkerülni, és bár bosszantóan nem örülök neki, emígyen újabb pipa került az „indexembe”, amivel esetleg később számolnom kell egy véglegesnek tervezett kapcsolatban [amennyiben nem tanulok meg addig ilyesmikre határozottan, akár a kapcsolat feláldozásával nemet mondani]. Íze? Nincs. Hálistennek.

Megpróbálom elfogadhatóan részletezni, mi is volt ez valójában. Megbecsült, másik épületben dolgozó, nagyjából velem egyidős, pár hónapig alkalmazott, és most jön a kulcsszó, külföldi kolléga búcsúztató estje [mediterranium, hév és szavak]. Távolról sem terveztem, hogy belemegyek mostanában ilyesmibe, de nem vagyok az a fajta elvember [mint remélem eddig kiderült], aki amiatt maradt szűz, vagy rövid mérlegelés után ne volna immár tudatában a veszélyeknek, következményeknek – és nem utolsósorban a kellemes együtthatónak.

Mert leginkább ez döntött. Én a főnököm jelenlétében kevésbé, ő rendkívül berúgott, és olyan rekirugaszkodással udvarolt, nógatott, hülyített [menjek vele, itt marad stb], és tulajdonképpen finoman, de erőszakoskodott, aminek nehezen tudtam ellenállni, tekintve, hogy másnap tényleg hazamegy, aláhúzva az egyéjszakás kaland előnyeit, a találkozás hiányában begyógyuló szégyenérzet, vagy éppen a nemkívánatos folytatás felelősségének fizikai kizárása által.

Óvszer volt nálam, ezért a döntés nem ezen múlott – máskülönben nem lett volna dilemma tárgya, és ez nem elvi kérdés. Mikor már az ágyán ültem, habozott, mondogatta, így szeret, úgy szeret, én meg határozottam visszakérdeztem: mit szeretne csinálni? To be with you. Szexelni? Igen. OK, belemegyek, mer én is akarom [nem hazudtam]. Legyen 50-50%. A lépcsőházat már végigsmároltuk, de ilyenek előfordulnak szűzekkel is [akik aztán úgy is maradnak], viszont most a villanyoltást követően… új kaland várt rám.

Nem hagyott érintetlen felületet, nem is finomkodott nagyon, a nyakamtól a lábujjam hegyéig mindenhova kijutott a délies vonzalomból. Képes volt szinte teljes egészében „beborítani”, ülve, hátulról egészen hozzámtapadt, miközben szabályosan birtokolta a mellemet és környékét [ez még a behatolás előtt történt]. Orál közben tapasztaltam, hogy mégsem olyan nagy akadály az egyhónapos szőrzet, ezt sem óvatoskodta túl, de fájdalmat egy pillanatra sem okozott. Amikor az én köröm jött, tapasztaltam, hogy a mélytoroknak van egy egyszerűbb formája, nevezetesen az, hogy nem is ér el a torkomig. Ennek nem meglepő folytatásaként a megszokottnál körülményesebbre sikerült az aktus, mert a kicsusszanásokkal mindig kizökkentünk. Érdekes módon ő is szerette, ha csöcsörésztem, kért 69-est, és új szót tanultam: „black hole” – az igen rossz emlékeket őrző végbélnyílásomra célzott, ami – mint megtudtam – az abortuszellenes délieknél sajátosan bevett módi. Megujjazta [talán a szokás hatalma], de többre nem jutott, határozottan megkértem.

A dolgok végére levarázsolta a gumit, odakért cumizni [ekkor még fogalmam sem volt, hol tart], egyszercsak folyt szét a számon a magja. Jópárszor megálmodtam már, hogy ha valaki egyszer velem így jár el – azaz előzetes egyeztetés nélkül -, a cipőmet is a lépcsőházban fogom felvenni, olyan sebesen távozom. Mondanom sem kell, hogy nem így történt, de a megrökönyödésemet, és a játék elszúrását, tudniillik nem nyeltem vagy maszatoltam vagy mittudomén, azonnali verbalitással kísértem: eddig még nem csináltam ilyet. Talán az is közrejátszott, hogy félrekommunikáltuk az eseményt, mert előtte még azt is megkérdezte, hogy szűz vagyok-e még, én erre minden kétséget kizáróan tiltakoztam.

Másnap reggel futottam haza, hogy munka előtt még rendbejöjjek, ezért a gyors, fejfájós búcsú után már nem találkoztunk, estére elrepült. Rájöttem, hogy minden aktus után, még ha ugyanazzal a személlyel van is, mocskosnak érzem magam. És arra is rájöttem, miért: mert még mindig a közelébe sem értem annak, hogy egy valódi, a lelkünk mélyén összeérő, mély szerelemmel bíró társsal tegyem mindezt. Most egyszerűen élveztem a választási lehetőséget, a szabadságot, a tréninget – „akkor sem vagy luvnya” -, és nem utolsósorban azt, hogy kedvenc kollégánkat boldoggá tettem. Még az is lehet [sőt], hogy nem én voltam az egyetlen.