Zita vagyok, szeretem a melleimet. A fő erogén zónáim között van. Néha aggodalmakra adnak okot. Másodlagos női nemi jellegünk a mellünk. Ez az a testrészünk, ami az évek során folyton alakul, duzzad, nő, fogy, megereszkedik, és menstruáció előtt, alatt fájdalmas is tud lenni. Azonban ezzel vigyáznunk kell, jó esély van arra, hogy a havibaj közbeni furcsa fájdalmakból eredhet később a mellrák. Mivel mellünk az évtizedek folyamán gyakorlatilag önálló életet él, az egyre újabb jelenségek újabbnál újabb kérdéseket és aggodalmakat vethetnek fel bennünk.
Amíg tinik vagyunk, folyton azt vizslatjuk, kinek mekkora már, nekünk milyen lesz, olyan, mint anyunak vagy lehet hogy egyáltalán nem is lesz? Aztán később mégis kinő, feszes lesz és szép, de akkor még nem tudjuk, mink van, csak a baj van vele, kicsit szégyelljük, kicsit büszkék vagyunk rá, és persze jön a melltartópara, majd a fájások a változástól. Vannak olyan szerencsések – bár ők lehet, hogy az ellenkezőjét képzelik – akiknek az első menstruációval a mellük is szépen kifejlődik. Igen ám, de a többi lánynak az isiben még nincs ott semmi, és jön a szégyenérzet. Hiába mondja anyu, hogy szép, hiába mondja a nagyi, hogy húzd ki magad! Te csak görnyedsz, hogy minél kisebbnek tűnjön, azt kívánod bár deszka lennél, és akkor még a férfiak is zavarba hoznak elismerő pillantásaikkal.
De ott az ellenkező eset is, hogy Jézusom, már mindenkinek van, nekem még mindig semmi, már mindenki menstruál, én meg sosem fogok. És mikor végre megindul valami, és úgy tűnik, mégsem vagy mutáns, akkor rögtön ott a következő, hogy ez tök kicsi, ezért szégyellsz melltartón venni, mert nyilván az eladók csak arra várnak, hogy bejöjjön egy kis mellű, és mutogassanak rá, hogy ennek meg minek a tartó… Aztán vagy lesz ebből egy valamilyen elfogadható méretű mell, vagy örökre a kis melleden keseregsz, hiába minden elismerés, dicséret, imádat.
Szóval van mellpara bőven, hogy most akkor nekem vajon szép vagy nem? Olyan, ami tetszik a pasiknak? A kor haladtával és az állandó hízás-fogyással ráadásul könnyen megereszkedik, megnyúlik, veszít a rugalmasságából, csíkos lesz vagy nem. Szerencsétlen az a típus, aki sokat diétázik, aztán sokat hízik. Mert, amikor húsos a test, szépen feszül a mell, aztán mégiscsak az lenne a jó, ha lapos lenne a poci, szép kerek, de kicsi a popó, és ekkor fogyókúrába kezdünk, igen ám, de honnan fogyunk először? Hát persze, hogy a mellünkből, a pocak a legutolsó, ami eltűnik. Ja, és akkor a mellbimbókról még nem is beszéltünk. Átlátszik – nem látszik át, kicsi – nagy, feláll – nem áll fel, és persze ez az, amit a csávók gátlástalanul a képünkbe is mondanak ugye.
Melltartó igen vagy nem? – A következő egyházszakadás a melltartópártiak és a szabad mellek hívei között következett be, az egyik oldal ketrecben tartja őket, mondván ezzel meg lehet előzni a lógást, hisz nem hagyjuk megnyúlni a megnyúlni valót, s fityiszt mutatunk a gravitációnak. A másik iskola azt mondja, ha az izmok helyett mesterségesen tartjuk a cuccot, az izmok elgyengülnek, ráadásul idővel bármit teszünk lógni fog, legalább addig mutogassuk, amíg van mit. A tudomány is bizonytalan. Egyébként jellemzően harminc éves korig a mellnek jó a rugalmassága, ám a sporttal és állandó súlyváltozásokkal inkább ellene dolgozunk, mint mellette. A megfelelő melltartó kiválasztása mindenképp segítség, sporthoz természetesen a sportmelltartó dukál, ennek használata állítólag hetvennégy százalékkal csökkenti a mellek felpattogását. Tornával is segíthetünk, ha a hát veszít a izomtónusából, nagy az esély arra, hogy mellünk vége a köldökünknél lesz. Hátizom- és vállgyakorlatokkal ezt meggátolhatjuk, a mellizom erősítése óvatosságot igényel. Egy kutatás szerint a dohányzás és a koffein hozzájárulnak a lógó mell kialakulásához, s bár ez nem bizonyított, tény, hogy egyik sem tesz jót a bőrünknek. Hideg-meleg váltóvizes fürdővel, masszázzsal és szaunakesztyűvel való dörzsöléssel is fokozhatjuk a mell és a dekoltázs feszességét.
Ne aggódj, figyelj! – A mellparák másik fele az egészséget illeti, mert ugye akármennyi bajunk is van ezzel a két dudorral, nőiességünk alapjaiban omlana össze, ha nem lennének. Legnagyobb mumusunk ugye a rák. A daganatos megbetegedés leginkább ott ütheti fel a fejét, ahol a családban már előfordult, és ez nemcsak a rák típusától függ. Ha gyakrabban fájnak a mellek vagy szinte mindig a menstruáció előtti napokban, érdemes megnéznünk, vagy orvoshoz fordulnunk a problémánkkal. Nehezíti a helyzetet, hogy a mellrák kezdetben nem fáj, tehát nem lehet észrevenni. A harmincas években szülés után tapasztalható, hogy gyakoribbak a csomók, melyek a szoptatásból fennmaradtak, ennek fiziológiai okai vannak, érdemes orvoshoz fordulni. Negyvenes éveiben járó nőnél gyakoribb, hogy már cisztát talál a mellében, amit szűréssel megvizsgáltat, vajon okozhat-e komolyabb problémát.
A mellrákos megbetegedések gyógyítása kilencven százalékos eséllyel történhet, ha a legkorábbi stádiumban észrevesszük. De hogyan tegyük ezt? Mindenhol elhangzik, hogyha a nők hanyagolják az önvizsgálatot, a korai felismerés lehetőségét csökkentik. De sajnos mi magunk nem tudjuk kitapintani a mellünkben lévő csomókat, és azt meg egyáltalán nem érzékeljük, mi a különbség a már meglévő zsírcsomók és egy nem odavaló zsírcsomó között, ráadásul van, akinek tele van a melle mindenféle csomóval, úgy alapból is. Elvileg kéthetente meg kellene vizsgálnunk, még útmutató táblákat is láttunk, de ez az életben azért nem ilyen egyszerű. A nőgyógyásznak nem kötelessége kivizsgálni, jártunk már úgy, hogy azt a választ kaptuk, ő nem ért hozzá, inkább ír egy beutalót egy emlőszűrő központba. (Megjegyezzük, női pályafutásunk során még nem találkoztunk olyan nőgyógyásszal, akinek eszébe jutott volna megtapogatni.)
A háziorvos is könnyen leveszi magáról ezt a terhet, s döbbenet, de elvileg hazánkban a mell kitapintása és kezelése hagyományosan a sebészek feladata lenne. Ha a szakember megállapítja, hogy eltérés van a szövetekben, akkor képalkotásra, azaz mammográfiára vagy ultrahangra küldi a beteget. Ez a menet, amit egyébként hagy némi kívánnivalót maga után. Szükség esetén a cisztából mintát (biopsziát) vesznek. Végezetül jöhet szóba a csomó eltávolítása, súlyosabb szövődményeknél a mell részleges vagy teljes eltávolítása. A ciszta korántsem biztos, hogy rosszindulatú, rákos megbetegedést takar, ezért nem kell rögtön a legrosszabbra gondolnunk.
Szűrés, önvizsgálat, de csak finoman – Szervezett szűrés hazánkban 2001-től létezik, harmincöt minősített központban végeznek mellszűréseket. Magyarországon a 45 és 65 év közötti nőknek kötelező mellvizsgálatra menniük, kétévente. Fiatalabbaknak nem kötelező, és ez szomorú, pontosan a feljebb említett okok miatt, mert már jóval korábban veszélyeztetettek vagyunk a daganatra. Szűrésre érdemes eljárni fiatalabb korunkba is, de mammográfiát kerüljük, szenvedünk még tőle úgyis eleget idősebb korban. Nem egy leányálom az a vizsgálat, két lap közé beszorítják a mellett és húzzák, cibálják, csoda, hogy nem szakad le. Viszont ez a módszer legalább kimutatja még a legkisebb csomókat is.
Mit lehet tenni a mellünkért? – Mindenhonnan az alábbiakat halljuk: csökkentsük a stresszt, mert az csak a bajt hozza ránk, együnk egészségesebben, zöldséget, gyümölcsöt rendszeresen fogyasszunk. A mell önvizsgálatát el kell sajátítanunk, ha még nem voltunk emlőszűrő központban, menjünk el és kérjük szakember segítségét. A bőrünket védjük a naptól, bár divat a minél barnább bőr, és jól is esik a napfény, azért ne vigyük túlzásba, mert korán úgy fogunk kinézni, mint Gábor Zsazsa. A hidratálást meleg-hideg vízsugárral locsoljuk körbe mellünket legalább ötször, és naponta masszírozzuk kefével vagy törölközővel körkörösen.
A lélek útvesztői – A mellrák kiváltója – és ez az össze többi betegségnél is leképezhető – eredeztethető lelki okokra is. Már az ókori orvosok is számon tartottak, diagnosztizáltak „rákos személyiségeket”, akik depresszívek, magukba fordulóak és félénkek voltak. Az egyértelmű ok-okozati összefüggéseket nehéz találni, de nagy arányban vannak mellrákos nők, akik magát alávető típusúak. Egyre elterjedtebb az a nézet, mely szerint a test minden megbetegedése valamilyen lelki probléma megnyilvánulása. A mell zavarait, sok hozzáértő a partnerkapcsolat lelki-szellemi zavarainak tudja be. A mellrákot megkeseredettséghez vagy a túlérzékenységhez kötik. Ép lélek vezet az ép testhez. Forrás: Cotcot.hu
