Szex

A szexualitás, szex minden olyan folyamat, amely a nemi tevékenységgel kapcsolatos vagy azt ábrázolja, szűkebb értelemben az élő természetben mindenütt meglévő nemiség illetve kétneműség (heteroszexualitás). A szaporodás során rendszerint nem túl közeli és nem túl távoli rokonok egyesülnek. Az utódok (a leszármazottak) két független sorának egybeolvadása révén az új változatok és rasszok kiindulópontjait alakítja ki ugyanúgy, mint ahogyan a nemi jegyek vonatkozásában kiegyenlítően hat. A szexualitás így az élet fennmaradását szolgálja, ami csak akkor maradhat fenn huzamosabb ideig, ha megváltozott környezeti feltételekhez alkalmazkodik. Ez csak úgy lehetséges, ha az élet hordozóinak sokfélesége révén, állandóan kész arra, hogy a környezet megváltozásakor a megfelelő választék rendelkezésre álljon.

szex_noggyogyasznal

A sex, a szexualitás sokféle öröklődő tényező rendkívül bonyolult mechanizmusán alapul (komplementer poligénia). A nemi különbség és ezzel a szexualitás a növényekben és állatokban meghatározott, determinált. A szexualitás erőssége, vagyis a nemi jellegek megmutatkozási foka relatív. Ezért minden ember egy bizonyos helyet foglal el a férfi-nő biszexuális vonalán. Az ember, a szexualitásnak különféle jelentőséget és fontosságot tulajdonít. A szexualitás szerepe történelmileg alakul és a történelmi körülményektől függ. Az ember számára nem jelent feltétlen, elkerülhetetlen sorsot.
Az emberi szexualitás a viselkedések, folyamatok és társadalmi jelenségek széles körét öleli fel. Biológiai értelemben idetartoznak a közösülés és más nemi kapcsolatok (bár hogy pontosan mely típusai, arról nincs teljes egyetértés, valamint a szexuális viselkedés pszichológiai és fiziológiai aspektusai, a szociológia szemszögéből a kulturális, politikai és jogi vonzatok, filozófiai szempontból pedig az erkölcsi, etikai, teológiai, spirituális és vallási megközelítés. A szexualitás az emberi párkapcsolatok szerves része.
A közösülés vagy nemi aktus (latinul: coitus (koitusz) – szó szerinti jelentése: „összejövés”) a párosodás (kopuláció) emberekre vonatkozó általános elnevezése; az, amikor a hímvessző behatol a hüvelybe. A közösülés fogalma alatt általában a nemi egyesüléssel kapcsolatos szexuális tevékenységek tágabb körét értik, míg a koitusz kifejezetten a nemi szervek egyesülését jelenti. A közösülés szó szeretetet, szerelmet kifejező szinonimája a szeretkezés.
A magyar büntetőjogban a közösülés kizárólag a férfi és nő közötti, kizárólag genitális aktusra vonatkozik; e terminológia szerint minden más szexuális aktus (például azonos neműek közötti, orális szex stb.) megnevezése: fajtalanság. E büntetőjogi kategórizálás a freudi meghatározásokból adódott.
00 A szex – 01 Tények – 02 Működés – 03 Fogamzásgátlás – 04 Betegségek – 05 Szex a nagyvilágban – 06 Kézikönyvek – 07 Szexbajnokok – 08 A szex és az angol jog– 09 A története 10 Szexszótár.

Közösülés, nemi érintkezés

A közösülés vagy nemi aktus (latinul: coitus (koitusz) – szó szerinti jelentése: „összejövés”) a párosodás (kopuláció) emberekre vonatkozó általános elnevezése; az, amikor a hímvessző behatol a hüvelybe.

A közösülés fogalma alatt általában a nemi egyesüléssel kapcsolatos szexuális tevékenységek tágabb körét értik, míg a koitusz kifejezetten a nemi szervek egyesülését jelenti. A közösülés szó szeretetet, szerelmet kifejező szinonimája a szeretkezés. Tovább a teljes cikkre

Catherine M szexuális élete

Az ölelések és koituszok, férfiak és nők zűrzavara után nem várt fordulatot hoz az aktfotókat tartalmazó boríték: féltékenység, szenvedés, válság – Catherine M szexuális élete, második rész.
„A szexpartikon ugyan néha akadtak olyan férfiak, akiket ismertem, vagy akikre ráismertem, az ölelések és a koituszok láncolata és zűrzavara mégis olyan nagy volt, hogy ha olykor felismertem is egyes testeket valamilyen jellegzetességükről, nem tudtam mindig megkülönböztetni a személyeket. Akár csukott szemmel is felismertem például egy nőt az ajka lágyságáról, de a simogatásáról nem jöttem rá feltétlenül, hogy nő, mert az érintése lehetett nagyon erőteljes is. Egyszer az is megtörtént, hogy csak az aktus után ébredtem rá, hogy egy transzvesztitával szeretkeztem. ”
2001-ben jelent meg Franciaországban Catherine Millet könyve, a Catherine M. szexuális élete. Vele párhuzamosan egy másik könyv is, sok fotóval illusztrálva: Légendes de Catherine M. Az utóbbi szerzője, Jacques Henric, a botrányszagú írónő férje, fotóművész, aki fotók százait, sőt ezreit készítette a feleségéről. A könyv zseniális üzleti vállalkozás volt.
Megjelenése után azonnal az eladási listák élére került, miként férje fotóalbuma is. S nem volt ez másként egy évvel később, amikor magyarul is megjelent, nálunk sem. Az önéletrajznak feltüntetett szöveg persze inkább fikció, mint dokumentum. Nagyon is tudatosan illeszkedik a francia irodalom egyik erotikus vonulatába. A 17-18. századi libertinus regények közé. Meglehetős azonosságot mutat például Pauline Réage regényével, Az O történetével. De ez nem baj. Az ilyen könyvekre szükség van. Sokan szeretik ezeket az általam vágykeltő irodalomnak nevezett szövegeket olvasgatni. Talán szerelmeskedés előtt, netán helyett.
Amikor Catherine M., elsősorban üzleti célból részletezett orgiáit olvasgattam, megint csak Popper jutott az eszembe.
„Jóban voltam egy nővel, – mesélte nekem egyszer, – akinek korábban nagyon sok szeretője volt. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mit tud neki ennyi kapcsolat után egy új férfi adni, azt válaszolta. Engem nem érdekelnek a férfiak! Arra vagyok kíváncsi, milyen tudok lenni egy másik, egy harmadik, egy negyedik férfi mellett. Mert mind mást hoz ki belőlem.”
Szóval Catherine, ez a háromgyerekes lyoni polgárcsaládból származó francia művészettörténész, olyan könyvet írt, ami tökéletesen adagolja a műfaji kliséket. Az orgiák, és az orgiák helyszíneinek részletes leírását. Kis szado-mazo játékokat, kevés leszbikus ízzel fűszerezve, némi kukkolással megbolondítva, és tudatosan felháborodást keltő erkölcstelenséggel leöntve az egészet. A siker nem maradt el. Miért ne használta volna ki! Meg kellett írnia a sikerkönyv második részét is.

A Catherine M. szexuális életének második része a féltékenységről szól.
Ebben egy „másik Catherine” mesél, aki véletlenül rátalál egy aktfotókkal teli borítékra, mely leleplezi férje titkos életét. Közös ismerősök, akikből szerető lett, kegyes hazugságok, éveken át eltitkolt szenvedélyek. A harcedzett nő egy csapásra összeomlik, és menthetetlenül hatalmába keríti a féltékenység; az a testi-lelki válság, amelyet lázálomszerű képzelgések és pillanatra sem enyhülő szenvedés jellemez.