Hogy megértsük, miért szenteltek a taoisták ekkora figyelmet a szexuális technikáknak, be kell látnunk, milyen fontos a medencekörnyék szerkezete a csontos középrésszel, a keresztcsonttal együtt. Mivel a nyugati kultúra akkora hangsúlyt fektet a racionális elmére (pontosabban az agykéreg – neo-cortex – bal féltekéjére), a legutóbbi időkig teljes képtelenségnek tűnt a taoisták ragaszkodása az alsóbb elméhez, amely négyujjnyira helyezkedik el a köldök alatt (kínaiul tantien, japánul hara). Például az 1920-as években D. H. Lawrence-t kigúnyolták, mikor a „hasi idegközpont (solar plexus)” fontosságát hangsúlyozta; de az utóbbi két évtizedben, ahogy növekszik a Tai Chi és más tanok, az Aikido és a többi harcművészet, a Rolfinghoz hasonló terápiák népszerűsége, a medencekörnyéket kezdik tényleg „megszentelt közepünknek” elismerni, mint olyan területet, ahol a kozmoszt velünk összekötő energia áramlik. A szexuális funkciók, a magzati kor, a szülés, az étel feldolgozása, a mély érzelmek is ezen a területen összpontosulnak. A „megszentelt közép” a sacrumra, a keresztcsontra utal, erre a csontos lemezre; a „sacrum” névnek ugyanaz a latin gyökere, mint a „megszentelt (szakrált)” szónak. A keresztcsontot az az öt alsó csigolya alkotja, amelyek a felnőtteknél egyetlen görbe pajzsformájú lemezzé olvadnak össze. Mivel a teljes medenceöv izmai idekapcsolódnak, ez az a terület, amely emberré tesz minket. A megnövekedett emberi agy csak akkor fejlődött ki, amikor már valóban sajátunkká vált a felegyenesedett testhelyzet. Sőt, mindazok az izmok, amelyeknek szerepe van a járásban, állásban és ülésben, itt futnak össze. Ezek közül az ágyéki (psoas) izmok a legfontosabbak az emberi, felegyenesedett tartás kialakításában; a szeméremcsonti-farkcsonti (pubo-coccygeus) izmok pedig, amelyek a lábakat a gerinc belső oldalához kötik és felfelé haladva a medence szélét a bordákhoz és a mellcsonthoz erősítik, szó szerint összetartanak minket. Ez a két nagy, erős izomcsoport a medencekörnyéken kereszteződik, a nemi szerveket körülvéve. A Rolfing-terápia javító hatása nagyrészt a kultúránkban annyira jellemző túlságosan merev hasizmok kilazításában áll. Az ágyéki izmok így felszabadulnak és rendeltetésüknek megfelelően működnek; a test pedig átszerveződhet, hogy immár helyes viszonyba kerüljön a gravitációval. Laboratóriumi kísérletek bizonyították, hogy ezeknek az izmoknak a felszabadulása csökkenti, sőt gyakran teljesen megszünteti az akut szorongás állapotát, amely annyira elterjedt a kultúránkban. Ez az összefüggés a „mentális” állapot (ahogyan gondolunk rá) és ennek az izmok irányítása általi gyógyulása között kifog az általános nyugati logikán; a kínaiak azonban mindig is úgy tekintettek a „tantienre”, a medencekörnyékre, mint a „másik” elme székhelyére. A tantien nemcsak központja az erős érzelmeknek, hanem ha a Tai Chi segítségével fejlesztjük, képes érzékelni más emberekben is ezeket az érzelmeket, és jelzi a földben rejlő energiaáramokat. Például vízkeresőkkel végzett mai kísérletek bizonyítják, hogy a vízkereső testében éppen a medencekörnyék az a hely, amely jelzi a föld alatti víz jelenlétét. A legősibb harcművészetet, a Tai Chit a kínai hegyekben, a taoista Shaolin monostorban fejlesztették ki. 108 módozatának mindegyike pontosan a fent leírt izmokkal foglalkozik. Ezek az izmok, amelyeket a Tai Chi felszabadít, elengedhetetlenek a taoista szexuális rítusok gyakorlásához. A férfiak számára azért, mert ezek az izmok kellenek az ejakuláció nélküli orgazmus taoista módszeréhez; az ázsiai csajok számára azért, mert a hüvelyi orgazmus pillanatában a farkcsonti izmok, megfelelő gyakorlás után, azonnali tudatos erőfeszítés nélkül elzárják az ondó útját, és így automatikus fogamzásgátlóként működnek, ha szükséges. Ez utóbbi technika magyarázat lehet az első antropológusok zavarba ejtő beszámolóira: egyikük, Jane Belo, a csendes-óceáni szigetvilág déli részén megfigyelte, hogy az ázsiai csajok nem használnak fogamzásgátló szert, gyermekük mégis csak a férjüktől született, bár a törzs más tagjaival is szeretkeztek, ha a férjük halászni volt.