Gólyatábor – meztelen lányok, alkohol, drog, szex

Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép Kép

Közözösségépítő, szép hagyomány vagy az ivászat, a szex és a szívatás triumvirátusára épülő szenvedéshalmaz? Menni vagy nem menni – ez itt a kérdés.
„Visszahúzódó, antialkoholista lány vagyok, szeptembertől új városba kerülök gimibe. Augusztus végén lesz a gólyatábor, de nem tudom eldönteni, menjek-e. Azt hallottam, az ivászatról meg a szívatásról szól az egész, szóval tökre félek. Ti mit tennétek a helyemben?” – írta, egy lány Egerből. Bizonyára szép számmal vannak, akik hasonló dilemmával küzdenek – éppen ezért nem árt szót ejteni a kisgimisek és a friss egyetemisták első igazi kihívásáról, a gólyatáborról.
Amikor az általános iskolai, netán középiskolai éveket magad mögött hagyod, tagadhatatlanul lezártál egy korszakot, ami többet soha nem tér vissza. Ballagás, gólyatábor, érettségi, a jogosítvány megszerzése, vallásosak számára a bérmálkozás, a konfirmáció vagy a bar-mitzva – csupa olyan esemény, amelyek mérföldkövet jelentenek a felnőtté válás rögös útján (klisészótár, hetvenkettedik oldal). A hivatalos események mellett persze az élet mindennapos történései is jelzik, valahányszor útelágazáshoz érkeztél: az első menstruáció, az első szex, az első nyaralás szülők nélkül, az első buli fiúkkal és alkoholos italokkal, az első önálló pénzkereseti forrás… mindez azt mutatja, nyakunkon az a fura, merev valami, amit felnőttkornak hívnak. 14 éves kortól legális a szex és büntetőjogi felelősségre vonható az ember gyereke, 18 éves kortól ihatsz és dohányozhatsz, szavazhatsz és választható is vagy – talán nem véletlenül kapcsolódnak ezek az korhatárjelzők az általános- és a középiskola elvégzésének időpontjához.
Ahogyan a közösség születik: Tizennégy és tizennyolc évesen, mikor már pontosan tudod, szeptembertől melyik város melyik sulijának melyik padjában ülsz majd, valószínűleg már levelet is kaptál a leendő alma matertől, hogy várnak (gólyatá)borozni. Gólyatábor – miről is van szó pontosan? Az általában egyhetes közös táborozás lényege, hogy a rengeteg különféle helyről érkező elsős remekül összespannol, a leendő csoporttársak egymásra találnak, összefuthatsz felsőbb éves szaktársaiddal (akik kiokosítanak, mit és hogyan érdemes csinálnod, hogy minden oké legyen), emellett pedig részed lehet rengeteg kötetlen beszélgetésben, érdekességeket hallhatsz neves előadóktól, lesznek játékok, kirándulások, koncertek, mindezeknek pedig jobb esetben egy frappáns buli ad keretet, ami már önmagában véve is közösségkovácsoló erővel bír. Márpedig a közösségi szellem kialakulásának, a csapatformálásnak vannak bizonyos fázisai, amiből nem árt ott lenni, hiszen aki lemarad, az kimarad. Mert a közösség itt kezd épülni.
További erotika és szex: Sztori a képekhez itt – Diáklányt szeretett a leszbikus tanárnő, féltékenységből leszúrta – Tinikurvák úgy öltöznek, hogy szellőzzön a picsájuk – Iskolás szűzlányokból tartott fenn háremet – Öt szeretőt tartott a 13 éves lány – Egyre korábban kezdik a szexet a tinik – Szexi Thai diáklányok

Erőszakos szex, perverz csajok megalázva

eroszaskos_szex_geci_ribanccal

Erőszakos szex, perverzc csajok megalázva. Pornó képsorozat, kattints és néz! További ribancok megalázva: Sex and Submission Rita Faltoyanóval – Erőszakos szex képgaléra – Megbaszott büdös kurva hardcore képek – Lucrezia domina úrnő halálra kínozta szolgáját – Szadómazó BDSM pornóképek – SM szex Sex and submission – Baszd meg a ribancot – Alázd meg a faszszopó kurvát – Kikötözött ribancok BDSM extrém szex!

Lucrezia domina úrnő halálra kínozta szolgáját

domina_urno_felszereleseiÉletével fizetett a szado-mazo szexért egy brit férfi, aki egészen Belgiumig utazott, hogy megkínozza Európa legperverzebb dominája Lucrezia. Lucrezia akit valójában Ira V.D.-nek hívnak egyébként közismert alakja a szélsőséges szexuális szolgáltatásokra gerjedők körében, a csendes falucskában, Sint-Job-in-’t-Goorban lévő otthonában már öt éve berendezett egy börtöncellát a klienseinek, ahol kérésre kikötözte, megalázta és kínozta a „csúnya, rossz fiúkat”.
Az 58 éves vendég a zuhany alatt esett össze, életét már nem tudták megmenteni a kiérkező mentők. A férfi – ahogy a rendőrség fogalmazott – egy „intenzív aktuson” vett részt Lucrezia úrnő és segítője, Juno belgiumi villájában. A két nőt letartóztatták és halált okozó testi sértéssel vádolták meg őket. A 46 éves Lucrezia – akinek valódi nevét nem hozták nyilvánosságra –Európa legperverzebb dominájaként hirdeti magát honlapján. Az oldalon azt írják, hogy specialitásuk az „extrém fájdalom” okozása, amit fotókkal és műtéti eszközökkel is bizonyítanak. A szerencsétlenül járt férfi dinitrogén-oxidot – más néven kéjgázt – kapott, amit műtéteknél fájdalomcsillapításra használnak. A törvényszéki orvosszakértő szerint elképzelhető, hogy ez okozta a halálát.
„Az aktusok egy órán át, de akár három napon keresztül is tarthatnak. Extrém hosszú és orvosi esetekre specializálódtam. Szadista vagyok, intelligens és perverz” – írta Lucrecia a honlapján. A nő belgiumi szomszédja a The Daily Mail című brit bulvárlapban azt nyilatkozta, hogy a csendes környék teljesen megváltozott, mióta megnyílt a szado-mazo pince.
„Lucrezia érkezése után tele lett az utca drága, külföldi rendszám autókkal, a hiányosan öltözött vendégek pedig hozzám csengettek be, mert sokszor eltévesztették a házszámot. De a pohár akkor telt be, amikor a kertben is folytatták a szadista aktusokat, így a gyerekeimet ki sem tudtam engedni játszani” – mondta a nő, aki érthetően megkönnyebbült, amikor hírét vette a letartóztatásnak.

További bejegyzések a témában: Sex and Submission – Bőr nyakörv volt már a nőd nyakában? – A szadó-mazó és csoportszex alapnak számít! – Sztárok és luxusmadámok – Kötözés, kiszolgáltatottság erőszak – Dominák szolgái többnyire diplomások – Szadómazó a tűkkel átszúrt fityma – Kegyelmezz nagyuram utórezgések – Bondage, kikötözlet és megalázlak – Asian slave, ázsiai csaj megkínozva – Kikötözött ribancok BDSM extrém szex – Spanking fenekelős bdsm videók – SM erőszak brutális kínzás megalázás – Normális szex a szadó-mazó – Fisting, öklözés pinába, seggbe, és duplán – Dominához járnak a magyar férfiak fojtogatós szexért – A BDSM szexet próbáltad már? – Dominancia az ágyban és a magánéletben – Hogyan lehetsz Domina – Mi mozgatja a szado-mazochistákat?
Történetek: Domina és szolga szerepcsere, Emlékezetes nyár szadóazó vágyakkal,  Szadó-mazó vágyakba beavatás 1 – 2 – 3 – 4,  BDSM Dominák megalázzák szolgáikat 1 –2, A háziszolga, Nyakörvet teszek a nyakadba és megalázlak – Dominák világa 1. rész – 2. rész, Domina férfit fegyelmez, Az új rabnő, Úrnőm tiszteletére.

Szadó-mazó vágyakba beavatás 1

Takarítónőként dolgoztam. Több mint egy éve, hogy az egyik kolléganőm Tercsi az egy munkahelyi buli után alaposan kiverte a meztelen fenekemet egy mogyoróvesszővel. Ettől kezdve minden nap kiporolta pucér hátsómat, egy hajkefével munkahelyemen, kivéve a pénteki napokat, amikor a lakásán kaptam hátsómra tőle és barátnőjétől kiadós verést, meztelenül és nádpálcával. Éppen most is Tercsi térdein feküdtem keresztben. A köpenyem a hátam közepéig felhajtva, és mivel bugyit tilos volt hordanom a munkahelyemen, a csupasz popómon csattogott a hajkefe.
Miután azon a napon több hibát is vétettem, kettőszáz ütés volt az aznapi fejadagom. Már túl voltam a százhatvanadik ütésen is, mezítelen fenekem már élénk vörös színben lángolt. Ahogy ott hasaltam Tercsi ölében, csak bal kezemen támaszkodtam a földön, így jobb kezemmel hátra nyúltam a puncimhoz és csiklóm izgatásával voltam elfoglalva.
Tercsi ezt nyilván észre vette, de őt annyira lekötötte, hogy minél jobban kiporolja a fenekem, hogy nem törődött vele. Így egyikünk sem hallotta meg, hogy feljött a lift az emeletre, ahol az én munkaterületem volt. Csak arra eszméltünk fel, hogy betoppant a szobába Gizi az egy éve kinevezett új csoportvezetőnk. Mikor meglátott minket, először zavarba jött, de aztán túltette magát rajta és Tercsire ripakodott, hogy mit csinál.
Erre ő elmondta, hogy én ma is elkéstem, és ráadásul a takarítást is nagyon hanyagul végeztem el, ezért úgy gondolta, hogy megbüntet érte. Gizi tudta, hogy a főnökük pártfogoltja vagyok, így megkérdezte tőle, nem fél-e, hogy beárulom a főnöknek?
Tercsi, csak legyintett és azt válaszolta, nem, mert nem első eset, hogy így elfenekel. Nyilván tudom, hogy megérdemlem a verést, mert még soha nem panaszkodtam érte senkinek. Gizit ez láthatólag megnyugtatta, de azért megjegyezte, hogy nem vagyok már kislány, hogy a térdére fektessen, és úgy fenekeljen el. Azt kértem tőle, amit most látott, az maradjon köztünk, mivel nem szeretném, ha az összes kolléganőm ezen pletykálkodna. Gizi beleegyezett, de csak azzal a feltétellel, hogy majd ő másnap megmutatja, hogyan kell megfenyíteni egy korombeli lányt.
A következő nap épp péntek volt, ezért a munkahelyemen nem járt nekem verés Tercsitól, csak majd munka után otthon várt rám a nádpálca. Így egy kicsit izgultam, vajon mit talált ki számomra Gizi?
A munkanapom kezdetén feljött hozzám, és rám ripakodott, hozzak be egy vödör vizet. Mikor odavittem neki, a nála lévő nylon zsákból kivett három vesszőnyalábot. Egy zacskó sót beleöntött a vízbe, majd a virgácsokat beleállította. Persze nem valami Mikulás-virgácsra kell ám gondolni, mert ezeknek a fenyítő eszközök mindegyike hét-nyolc szál hetven, hetvenöt centi hosszú fűzfavesszőből állt a vastagabb végüknél összekötve. A vékonyabb végüknél nem voltak vastagabbak másfél milliméternél. Én már kaptam annyi verést a fenekemre, hogy lássam, ezekkel a vesszőkkel, ha keményen használják azokat, komoly tortúra vár rám. Ezt csak fokozta a sós vízben való beáztatásuk.
Gizi azt mondta, ha végeztem a munkámmal, keressem majd meg. Mikor ez történt, már Marcsi is ott várt rám. Ezután mindannyian átmentünk és bezárkóztunk az egyik osztályvezető üres irodájába. Itt Gizi rám szólt, vegyem le a köpenyemet. Mikor ezt megtettem, ott álltam előttük egy szál melltartóban és papucsban, mert bugyit ezúttal sem viseltem. Gizi ezen egy kicsit csodálkozott, és szóvá is tette, miközben megkért, hogy feküdjek hason a nagy tárgyalóasztal tetején. Miközben elhelyezkedtem, elmondta csodálkozásának okát.
Úgy akart megfenyíteni, hogy először megbeszéljük a munkám és magatartásom hibáit, meghallgatom észrevételeit, és eközben, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon, valamint azt hangsúlyosabbá tegye, megvesszőzi fenekemet. Azt, hogy a beszélgetés alatt hányat kapok, nem döntötte el előre, de várhatóan ötven és száz vesszőcsapás között lesz majd.
Ezen ütéseket elképzelése szerint bugyiban kaptam volna, de miután nem volt rajtam, így természetesen az ütések mezítelen fenekemen csattannak majd el. Nyilván jobban fájnak, de nem olyan vészes a különbség. Büntetésem második része az, amit a beszélgetés után kapok majd, a tényleges fenyítés. Ezt viszont előre eldöntötte, hogy annak mértéke százötven vesszőcsapás lesz, és ezen nem is fog változtatni. A tervezett verésemnél úgy gondolta, ha akarom, visszavehetem köpenyemet. Ekkor viszont az eredeti büntetés dupláját, vagyis háromszázat kapok. Erről majd ráérek dönteni, ha a beszélgetésen túl vagyok.
Gizi ekkor szól Tecsinek, hogy fogja a két kezemet, és megkezdődött „beszélgetésünk”. Hosszasan ecsetelte rosszaságaimat és a nagyobb nyomaték kedvéért, gyakran húzott jó erősen a vesszővel előtte heverő meztelen popómra. Rettenetesen csíptek ezek az ütések a beáztatott vesszővel és kiverte az egész testemet a hideg veríték, mire végeztünk. Pedig, nem kaptam többet hatvan-hetven csapásnál.
Mikor idáig jutottunk megkérdezte, hogy mit választok a hátra levő büntetésnél? Maradok-e így, vagy felveszem a köpenyem?
Nem tudom, miért, Gizi gúnyos mosolya, vagy az eddig elszenvedett verés égő fájdalma, vagy a tudat, hogy a vesszőzés után még Tercsinél is vár rám egy alapos pálcázás, esetleg az jutott-e eszembe, ha felveszem a köpenyem, akkor annak erős vászon anyaga nagyon lecsökkenthetii a vékony vessző okozta fájdalmat?
Szóval azt választottam, hogy visszaveszem a köpenyemet. Mikor visszahasaltam a tárgyalóasztalra, még az alsó két gombot sem gomboltam be, hogy az egyébként feszes köpeny lazábban takarja a popómat, ezáltal is csökkentve a vesszőzés hatékonyságát.
Ekkor Gizi megkérdezte, hogy akkor a háromszáz vesszőcsapást és a köpenyt választom-e?
Igent mondtam. Ekkor szólt Tercsinek, aki elővette a zsebéből a már általam ismert négy kötéldarabot és kezeimet-lábaimat a tőle megszokott akkurátus módon odakötözte a tárgyalóasztal négy lábához. Mindegyik kötelet úgy meghúzta, hogy a két és fél méter hosszú asztalon a testem teljesen kinyúlva feszült és odasimult az asztallaphoz.
Ezzel még nem volt vége a kikötözésemnek, mert, Gizi a zsákból, amelyikben a vesszőket hozta, elővett egy hatvan centi széles és huszonöt centi átmérőjű lószőrrel keményre tömött párnát. Olyat, amilyent a régi időkben az ágyvégbe tettek. Intett Tercsinek, aki megragadta derekamat és fölfelé emelt, hogy Gizi a lószőrhengert ölem alá tudja tenni. Egyáltalán nem akartam ellenkezni, de annyira ki voltam feszítve, hogy még Tercsi hathatós segítségével is alig tudta a párnát alám préselni. Ettől azután a fenekem lett a legmagasabb az asztalon.
Közben sajnos, az amúgy is rövid köpeny, amit olyan „okosan” nem gomboltam be alul, felcsúszott rajtam annyira, hogy a fenekem és a combjaim találkozásánál, jó öt centis sávot nem takart el. Az jutott eszembe, hogy mikor a vesszőcsapásokat kapom, amelyek kicsit lejjebb találnak el, azok úgy fájnak majd, mint azok, amit eddig kaptam a pucér hátsómra.
Épp gondolkoztam magamban, szólni kéne Tercsinek, húzza lejjebb a köpenyt rajtam, de azután elvetettem az ötletet. Nem akartam, hogy azt higgye, annyi fenekelés után, amennyit tőle kaptam, még mindig ilyen mimóza vagyok. Tercsinek úgy látszik, már az is sok volt, hogy a köpenyen keresztüli vesszőzést választottam, mert odalépett mellém, és a köpenyemet felhajtotta jócskán derekam fölé, és erős kezeivel lefogta azt. Mégpedig úgy, hogy az újból lemeztelenített fenekemet mozdítani sem tudtam. Mikor én hangosan tiltakozni kezdtem az eljárása miatt, csak annyit mondott, mit akarok?
A köpenyem rajtam, van, és ne féljek mind a háromszázat megkapom majd. Be kellett látnom, ugyan becsaptak, de amit tesznek az jogos, hiszen azt egy szóval sem mondta senki, hogy a köpenyemet nem hajtják majd fel.
Megkezdődött hát vesszőzésem. Gizi lassan, de határozottan ütötte pucér popómat. Minden egyes csapás után hátra lépett és az újabb vesszőcsapásnál egy gyors előrelépéssel, fokozta a lesújtó vesszőnyaláb lendületét, erejét. A meztelen fenekemen csattanó vesszők vékony végei belemartak felemelkedő, megfeszülő popómba, és égő fájdalommal töltötték el. Minden egyes ütésnél, hiába voltak beáztatva, letört valamelyik szálnak a végéből egy-egy kis darab. Ilyenkor fölsértve a rengeteg fenekeléstől edzett hátsómat. A verés során megvallom sírtam, jajgattam, ahogy a torkomon kifért. Giziéket egy csöppet sem hatotta meg, nem törődtek a zajjal, mert az osztályvezető bezárt irodájának párnázott ajtaja mögül úgysem szűrődött ki a nesz. Az épület még üres volt.
A megveretésem nagyjából harminc-harmincöt percig tartott, és meg kell mondanom, hogy ez a jó félóra nem tartozott életem legkönnyebb időszaka közé. A vesszőket Gizi százütésenként cserélte, mert azok addigra, már vagy tíz-tizenöt centit rövidültek mezítelen fenekemmel vívott harcban.
A fenyítés végén testem az elszenvedett veréstől verítékben úszott, megkínzott popómat sötét bíbor-, és lila színű vékony csíkok borították szinte összefüggően, és sok helyen szivárgott belőle a vér. Ott ziháltam az asztalon, amíg Marcsi eloldozott.
Csak fátyolosan hallottam, ahogy Gizi kijelenti: „na, valahogy így kell megfenyíteni az ilyen magaviseletű lányokat”.
Azt már tisztán hallottam, mikor fúlemhez hajolva súgta: igyekezzek, szedjem rendbe magam, mert aztán indulunk hozzájuk a szokásos pénteki fenekelésre. Nem akartam hinni a fülemnek, egy ilyen alapos vesszőzés után alig egy óra múlva, újra verni akarja pucér fenekemet. Persze ellenszegülni nem mertem, így negyedóra múlva már úton voltunk feléjük.
A villamoson könyörgőre fogtam a dolgot. Kértem, halasszuk el a verést szombatra, vagy vasárnapra. Tercsi viszont kijelentette, hogy arról szó se lehet, mert barátnője mára hívott vendégeket. Barátnőit, akiknek elmesélte, hogyan szoktak engem megleckéztetni. Ha most nem megyünk, barátnője marad hazugságban. Különben is a mai alkalom kedvéért vett egy lovaglópálcát is. Beláttam, nincs kifogás, mindenképpen kiverik pucér fenekemet ismét. Sőt az a tudat, hogy most több, számomra idegen nézője is lesz elfenekelésemnek, határozottan izgató volt.
[Domina történetek]

Megtanultam nyüszíteni

Egy őszi délután találkoztunk először, szerelmi bánatom volt. Barátot láttam benne elsősorban és nem nőt, hiszen a neten több hónapja érintkeztünk és tudtam, van partnere, akit hercegeként emleget. Az éjszakát együtt töltöttük ébren. Reggel szex. A kezdetek óta tisztában volt vele, hogy az erősebb fájdalmak okozása és a félelem látványa az, ami e szado-mazo kapcsolatban örömet okoz.
Azt mondta, Ő ‘soft’ és nem is valószínű, hogy valaha más lesz. Egy hét múlva túl volt az első tűkön, ezután saját kérésére szúrtam át mellbimbóit… Aztán történtek olyan dolgok, hogy jobbnak láttam, ha leállok. Lehet, hogy egyedül vagyok ezzel, de kezdett elgyengülni a bennem lévő Domin és kezdte átadni a szerepét más valakinek…
Szerettem volna valami hardot, amit nem ismerek még. Akkoriban már hetek óta nem történt semmi. Utólag derült ki, hogy „lelki rákészülés” volt az oka. Még akkor sem volt biztos benne a kedvesem, hogy végig tudja csinálni, amikor belekezdett. Az ágyon ültem, és a hátam mögött bilincselte össze a kezem. Aztán hanyatt fektetett, ez már önmagában is enyhén szólva kényelmetlen. Jó alaposan összekötözte a bokáimat, de csak a bokáimat! Majd oldalra fordított, és a bilincshez kötötte azokat. Újra hanyatt fordított és a fülembe súgta, hogy „szeretlek, ugye tudod?”
Végezetül egy-egy ruhacsipesz került a mellbimbóimra. Azt mondta, lesz menekülőszavam. De nem én határozom meg, hanem Ő. Féltem, hogy valami megjegyezhetetlent ad. Nem, a safeword az lett, hogy Csaba! (Hercegem neve).
Behozta a fürdőszobából az előzőleg beáztatott vesszőt (erről sem tudtam semmit), és nagyon hamar kerültem olyan állapotba, hogy nem emlékszem pontosan, mik és milyen sorrendben történtek. Azt tudom, hogy a talpamra is kaptam, kétszer is. Puncira, csiklómra is. Ha összezártam a térdem, finoman széthúzta újra. Néha tartott egy kis szünetet, simogatott, puszilt, megcsókolt. De ez mindig csak pár másodperc volt. Emlékszem, próbáltam forgolódva elkerülni az ütéseket. Vagy ha már többet kaptam ugyanoda, akkor úgy mozogni, hogy máshol érjen. Többször oldalra fordultam, sőt, egyszer hasra is, amennyire tudtam. A fájdalomtól még azt sem éreztem, hogy a melleimen lévő csipeszek nyomnak. Annyira fájt, hogy még sírni sem bírtam, csak vinnyogtam, meg nyüszítettem. Piros csíkos lett a mellem, a fenekem, majdnem feketén lila foltos a combom és vérzett a mellbimbóm, mert több helyen felhasadt. Hogy miért nem mondtam ki a menekülőszót? Mert annyira el voltam foglalva a kínommal, hogy egyszerűen nem jutott eszembe, hogy van. Nem a szó maga, hanem az a tény, hogy egyáltalán van és kimondhatnám. Fogalmam sincs, mennyi ideig tartott az egész, és mennyi ütést kaptam.
Azután eloldozott, felitatta a szivárgó vért, és óvatosan belém hatolt. Háááát, nem voltam száraz. Elképesztően gyengéd szex lett vége.

Nyakörvet teszek a nyakadba és megalázlak

Tamásnak hívják, bár sosem szólítottam így. Ő sem szólított a nevemen, pedig tudja. Sok mindent tud rólam. Ismeretlenül bár, de ismerjük egymást. A síri csendet kopogás töri meg. Tudom, hogy csak ő lehet.
– Nyitva van! Gyere be!
Az ajtó kitárul, felcsillan egy barna szempár, igen határozottan belépsz, magad mögött becsukod az ajtót. Felállok, lassan elindulok feléd. Szinte tapintani lehet a közöttünk lüktető feszültséget. Már egészen közel értem hozzád, de megállok két lépésre tőled. Amint mélyen belemerülök tekintetedbe, látom és érzem minden belső gondolatodat. Mindenre elszánt vagy, mint a kitörni készülő vulkán, tüzes és forró vagy, mégis félsz. Félsz, mert tudod, mi vár rád, de elszántan és rendíthetetlenül akarod minden percét. Lassan a hátad mögé sétálok, szemeddel követsz, amíg tudsz, de fejedet nem fordítod hátra. Két kezem a válladra teszem. Egy pillanatra megremegsz, a kabátodon keresztül érzem, ahogy testedet végigjárja a láthatatlan, de finoman érezhető remegés. Leveszed kabátod, felakasztod a fogasra, majd ismét felém fordulsz. Szűk izompóló van rajtad, csillogó barna hajad szépen megfésülve. Megtöröm a feszült csendet.
– Örülök, hogy végre személyesen találkozhattunk. Gyere beljebb, hozok valamit inni.
Látom rajtad, hogy megszólalnál, de inkább mégsem mondasz semmit, talán nem tudod igazán, mit kellene mondani, úgyhogy inkább nem szólsz, csak követsz a nappaliba.
– Ülj csak le nyugodtan.
A bárpulthoz megyek, brandyt töltök mindkettőnknek, majd elindulok feléd. Leülök melléd, mire te zavartan felállsz, de miután leültem, visszaülsz mellém.
– Úgy gondolom, már elég jól ismerjük egymást. Térjünk tehát a lényegre. Ha vissza akarsz lépni, most még megteheted!
– Maradni szeretnék – mondod magabiztosan, de már lehorgasztott fejjel.
– Látom, tényleg komolyan gondolod. Most meg kell beszélnünk egy forgatókönyvet.
– Nem akarom Úrnőm, én n bízom benned.
Talán nem tudod, milyen nagy örömet szereztél nekem a feltétlen bizalmaddal, de ugyanakkor hatalmas felelősséget jelent számomra a továbbiakban ez a helyzet.
– Rendben van. Azt hiszem, itt az ideje fürödni. Elkísérlek a fürdőszobáig.
– Itt találsz tusfürdőt és törölközőt. Aztán ne időzz sokat a zuhany alatt!
– Sietni fogok Úrnőm.
Közben visszamentem a nappaliba, pontosan tudtam, mit fogok tenni. Gondolataimba merülve észre sem vettem az idő múlását. Neszt hallottam, megfordultam. A tekintetünk egy pillanatra találkozott, te azonnal térdre estél, fejed lehajtottad. Csak egy törölköző volt rajtad.
– Gyere ide.
A lábaim elé kúsztál. Az íróasztalfiókból elővettem egy nyakörvet. Rendkívül elegáns volt: piros, széles, indaszerű nyomott mintákkal. Különleges nyakörv volt, éreztem, hogy kapcsolatunk is különleges lesz. Felcsatoltam a nyakadra a nyakörvet.
– Most már az enyém vagy – közben a nyakörv csatjától kezem lejjebb vándorolt, ujjaimmal végigszántottam a hátadon, majd ahogy a törölköző sarkához értem, egy hirtelen mozdulattal lerántottam rólad. Ott térdeltél előttem, lehajtott fejjel, kívül-belül meztelenül.
Éreztem azt a megmagyarázhatatlan érzést, mely azt súgta nekem, hogy nagy izgalmak következnek. Egy piros kendőt vettem elő, megkerültelek, majd mögéd léptem. Bekötöttem a szemed. A nyakörvednél fogva a szoba közepére vezettelek. Bizonytalanul másztál utánam, azonnal észrevettem, mennyire bizonytalannak érzed magad bekötött szemmel, ezt igyekeztem kihasználni. Vezettelek körbe-körbe, az ajtóig és vissza, majd ismét a szoba közepére. Akkorra már azt sem tudtad, hol vagy, talán abban sem voltál biztos, hogy ugyan abban a szobában vagy. Élveztem a bizonytalanságod, és tudom, hogy te is. Határozott mozdulattal a hátadra löktelek. A kötél akkor már a kezemben volt. Jobb csuklódra hurkoltam az egyik kötelet, majd szorosan megkötöttem, ügyelve arra, hogy ne szorítsam el teljesen a csuklódat, de érezd, amint a kötél belevág a húsodba. Majd a csuklódhoz húztam a jobb bokádat és összekötöttem, ügyelve arra, hogy a kötél feszesen tartson. A másik kötelet a bal csuklódra kötöttem, szorosan mellékötöttem a bal bokádat. Térdeid szétfeszítettem, combjaid között előtűnt kéjrudad.
Még semmi nem történt de már nedves vagy. Végigsimítom a combod, majd a hasad, a melled és a nyakad, hallom, ahogy egyre nagyobb és mélyebb levegőket veszel, majd felállok és az íróasztalhoz megyek. Várakozással teli csönd következik. Közben meggyújtok egy gyertyát. Te még semmit sem sejtesz. Lassan elindulok feléd, gyertyával a kezemben. Látom, ahogy figyelsz a lépteimre, megpróbálod kitalálni, hol lehetek. Belenyugszol, látásod nélkül csődöt mond térérzékelésed. Fölötted állok, egész magasról pár csepp viaszt ejtek a hasadra. Szinte már a levegőben megszilárdulnak a cseppek, mégis váratlanul érnek.
Minden viaszcsepptől megremegsz, libabőrös leszel. Közelebb engedem hozzád a gyertyát. Egyre gyorsabb ütemben érkeznek az egyre forróbb cseppek. Majd hirtelen megszűnik minden, vége a forró viaszesőnek. Azt hiszed végleg vége, pedig csak most kezdődik igazán. Megvárom, míg nagyobb mennyiségű viasz gyűlik össze a lángnyelv körül. Közvetlen közelről a köldöködbe öntöm a forró viaszt. Felsikoltasz, mindened összerándul, szabadulni próbálsz a kötelektől, de azok csak mélyebbre hatolnak a bőrödbe. Nem tudsz menekülni. Ez alatt még egy gyertyát meggyújtottam, s most dupla annyi égető csepp potyog a bőrödre. Felfelé a hasadon, majd a melleden. Helyenként egy-egy csepp eléri a mellbimbódat.
Megrándulsz és felszisszensz, majd újra nyugalom következik, de már tudod, ez csak a vihar előtti csend. Hirtelen égő láva önti el mindkét mellbimbódat, felsikoltasz. Újra meg újra összerándulsz, dobálod magad. Kis idő múlva lecsillapodsz, légzésed még mindig szapora. Pihegsz és remegsz. Könyörtelenül megindulnak a forró cseppek mindkét combodon, egyre közelebb és közelebb érve ágyékodhoz, majd egyszerre és kíméletlenül végigfolyik farkadon és herezacskódon a forró tüzes láva, befolyik feneked vágatába is. Csak folyik és folyik, szűnni nem akaró forróság és fájdalom árasztja el testedet, és a fájdalom hirtelen kéjjé változik. Felsikítasz, de már magad sem tudod, hogy a fájdalomtól, vagy a gyönyörtől szakad ki belőled a mindent elborító sikoly. Teljesen elernyed minden izmod a kimerültségtől.
Már a gyertyák sem égnek. Tested páncélként borítja a kemény, megszikkadt viasz. Ismét elmegyek, de nemsokára újra fölötted állok, kezemben egy ceruza vékonyságú pálcával.
– Nem végzek félmunkát… a viaszt bizony le kell szedni.
Tested még mindig ernyedt, gondolataid valamiféle rózsaszín ködben úsznak, de hamar vissza kell térned a valóságba, hiszen a pálca bizony hasítja a levegőt, sivít és lecsap. Felsikoltasz, hiszen teljesen váratlanul ért a fájdalom. Az első ütést sorra követi a többi, számolatlanul. Az ütések lassacskán felrepesztik a viaszpáncélt, ami kisebb-nagyobb táblákban pereg le megkínzott bőrödről. A lepergő viaszréteg alatt felcsillan az egyöntetűen pirospozsgás bőr. A pálca egyre többször csap le olyan helyre, ahol már nincs viasz, az ütéseket piros csíkok, kiemelkedő hurkák követik. Hasadról, melledről már minden viasz lepergett, a pálca néha eltalálja egyik-másik mellbimbódat, ekkor a folyamatos nyöszörgést megtöri egy-egy fájdalmas, vagy inkább kéjes sikoly.
A verés abba marad. De csak kis időre, amíg helyzetet változtatok. Most combjaidat veszem célba, egyre lejjebb és lejjebb, mígnem a sivító pálca hatalmas lendülettel falloszodon csattan. A csattanást követően elcsuklik a hangod.
Sikoltani szeretnél, de nem jön ki hang a torkodon. Szád kiszáradt, hangszálaid elfáradtak, már csak nyöszörögni tudsz, és sorozatban sivít és csattan a vessző, céklavörösre festve péniszedet, herezacskódat, míg egy igazán nagy ütést követően nedved elfolyik, tested elernyed.
Hatalmas levegőt veszel és másodszor is felérsz a csúcsra. Öröm, kéjittas mámor tölt el és érzed, hogy valami kemény hatol beléd. Popsid lyukánál egyetlen lüktető és egymásba folyó fájdalmat érzel, minden érintés fáj, de mégis örömmel adod át magad nekem. Érzem, hogy mindjárt én is elmegyek, minden lehomályosul, ködbe burkolódzik.
Ahogy a köd kitisztult, talán jobban értem és érzem, hogy mit és hogyan érzel, amikor tök pucéron kikötözve, szemed bekötve, szád betömve négykézláb vagy előttem, teljesen kiszolgáltatva minden kényemnek és kedvemnek. Egyik kezemben a vibrátor, másikban a lovaglópálcámmal már nem egynegyed erővel sújtok le csupasz fenekedre, hanem egyre erősebben, hogy megtapasztald a fájdalomnak és élvezetnek olyan fokát, amekkorát egyedül magadnak soha nem tudnál okozni. Szemedből a könny kicsordul. Feneked egyre pirospozsgásabb.
Élvezeted nőttön-nő! Hiszen már túl vagyunk a bemelegítésen, amikor a forró viasz végigsimogatta hátadat, karodat, a combodat, lábadat, jólesően nyaldosta végig a finom bőrt testeden. Túl vagyunk a kezdeti ismerkedésen a lovaglópálca hatalmával. Még friss az emlék, hiszen alig néhány perce történt, hogy bejöttél a szobába, s rád szóltam, hogy vetkőzz le!
Figyelmem nem kerülte el egyetlen mozdulatodat sem. Igyekszem leplezni kíváncsiságomat, hiszen most látlak először meztelenül. Fürödni küldtelek, és nyitva hagyatom veled az ajtót. Míg Te fürödtél, módosítottam egy kicsit az öltözetemen és előkészítettem a szükséges új játékszereket. Utána odaálltam az ajtóba és figyeltem, hogyan tisztogatod magad. Jó alaposan a testnyílásokat, testhajlatokat. Elnézegettelek szívesen sokáig, de még sok élmény várt ránk.
Megtörölköztél, és utasítottalak, hogy menj vissza a szobába. Persze én nem mozdultam az ajtóból. Így gondba kerültél. Hogy tégy eleget az utasításnak úgy, hogy ne viselkedj tiszteletlenül, és ne lökj fel? Megoldottad. Hozzám érve átcsusszantál köztem és az ajtófélfa között. Kikötöttelek, szemed elé maszk került, hogy vizuális ingerek ne zavarjanak.
Megvizsgáltam testedet, kézzel, lovaglópálcával, mely betekintett popsidba, s magadra hagytalak egy kicsit az érzéseiddel. Addig én is lezuhanyoztam és újra felöltöztem.
De térjünk csak vissza a jelenbe!
Látom, lassan kezded úgy érezni, hogy már nem bírod tovább a vesszőzést, legszívesebben szólnál, hogy hagyjam abba, de nem teheted, hiszen betömtem a szád. Éppen azért, mert most senki sem kíváncsi a véleményedre és a jajgatásodra. Különben is mindez a Te élvezeted és vágyaid kiélése érdekében történik. Örülj, hogy végre szenvedhetsz! Meglepődsz, hogy többet bírsz, mint gondoltad volna, s ezt még mindig lehet fokozni. Csipeszek kerülnek a mellbimbóidra, amelyek stabillá és állandóvá teszik a fájdalomérzetedet. A könnycseppek kijutnak a maszk alól, éppen akkor, mikor újabb, minden eddiginél erősebb ütés éri a fenekedet, és el is hagyja valamiféle tompa elnyújtott űű – féle hang a fekete golyóval kipeckelt szádat.
Tulajdonképpen tetszik nekem a visítási próbálkozásod, és ez újabb csapásokra ösztönöz. Úgy látom itt az ideje váltani. Újra előkerül a korbács, amellyel most a lábad közé becsapkodva kényeztetem heréidet. Egyre jobban remegsz!
Mi van veled?
Tudod jól, hogy minél előbb elélvezel, annál előbb szabadulsz a csipeszektől, a fájdalomtól, az ütésektől. Segítek neked! Bal kezemmel megragadom farkad, herezacskód és környékét masszírozom, előre- hátra körbe-körbe. Az jár a fejemben, hogy milyen szép, formás és kívánatos a csinosan kipirosított feneked. Te persze ezt nem tudhatod, a külvilág megszűnik létezni számodra, mert elborít a kéj. Az idő is elveszítette jelentőségét. Csak az élvezet pillanata létezik. Hosszú, folyamatos, mérhetetlen pillanata. Középről indulva le- és felfelé haladva végigjárja egész testedet valami kellemes érzés, amit már ismersz régről, de így még soha nem élted át. Ez most valami más. Vágyaid beteljesedésének estéje, amire örökké emlékezni fogsz. Minden jónak vége szakad egyszer.
Átadja helyét valami másik jónak. Leveszem a csipeszeket a mellbimbódról. És a szájpecket is. Gyönyörű az arcod. Bár szemed eltakarja a maszk, de így is gyönyörű. Barázdákat szántottak rajta a könnycseppek. Egyszerre érezhető rajta az öröm, a fájdalom, és valamiféle dac is, büszkeséggel párosulva. Azt hiszed, kicsit haragszol rám az erős suhintások miatt, egyben boldog és hálás is vagy nekem az átélt élményekért. Az én arcom is boldogságról árulkodhatna, de ezt most senki nem látja. Dicséretes az önuralmad. Persze véleményem megtartom magamnak.
Tudod, hogy a szájpecek levétele még egyáltalán nem jelenti azt, hogy neked jogod lenne megszólalni. Jogod annyi, hogy jogodban áll feltétel nélkül engedelmeskedni, hiszen az enyém vagy testestől-lelkestől. Belemarkolok a hajadba és hátrahúzom a fejedet. Megcsókollak. Finom. A sós könnyed és az édes nyál íze keveredik ajkainkon. Ismét és ismét, míg már alig bírok uralkodni magamon, és így épp itt az ideje, hogy megszolgáld, amiért ennyi időt fecséreltem rád, és vesződöm a neveléseddel.
Lehúzom a butyimat. Kíváncsi lennél rá? Érezheted, de nem láthatod. Még nem érdemled.
Azt sem tudod megállapítani a zajokból, hogy pontosan mi történik. Nyisd ki a szád! – utasítalak, s te szolgaian engedelmeskedsz. Most végre érezheted puncim ítét a szádban.
Újra megmarkolom a hajadat. Én szabályozom a ritmust. Te nyalod a puncimat. Az ütem gyorsul. Nyugodj bele, nem lesz sétagalopp! Kiélvezem elég ideig a szád kényelmét. Ez az!
Erre most nem találok szavakat. Még jó, hogy ki vagy kötözve, mert most már magamon se tudok uralkodni és elélvezek a szádba. Hú! Kell egy kis idő, míg visszatérek a földre. Eloldozlak és megparancsolom, nyalogasd a bugyimat, és simogasd vele a farkad. Boldogan megköszönöd a kegyet és amint kis tangám a farkadhot ér, nyűszítve élvezel el. Megbeszéljük, jelentkezni fogsz újabb szolgálatomra és boldogan csókolod hálád és elismerésed jeléül a lábamon lévő tűsarkú cipőt.
[Domina történetek]

A magyar pornós csajok szarrá alázva, Zoliboy.com

Mint ahogy Molnár Anikó kivételével minden celeb csaj tagadja, hogy járt Dubaiban, a pornós csajok is tagadják, hogy jártak Zoliboynál. Ha be akarunk lépni a Zoliboy.com oldalra nem sikerül, mert a magyar látogatók IP cím alapján tiltva vannak. Márpedig azért, mert itt szinte csak magyar lányok szerepelnek, a közízlés szerint megalázó, durva, undorító, alja pornó szerepekben. Ki akarná hogy felismerje valaki, hogy Zoliboy szájba hugyozta egy kádban, és az éjszakás sötétsárga büdös vizeletet meg is itta? Melyik csaj lenne büszke rá, hogy bézboll ütővel és ököllel basszák a seggét és pináját, és beleköpködnek a szájába, és belepisálnak spekulummal kitágított vaginájába vagy ánusába? Vagy hogy szaros férfi segget kell nyalnia, miközben a méhszáját kamera mutatja permier plánban?
Járt itt Angelina Crow, Candy Strong, Pocahontas Melinda, Mészáros Dóra, Lora Craft, Mercedes Dragon, Orsay, Jenny Noel, Eve Angel, Victoria Dark, és még több száz a pornó szakmában ismert, vagy csak egy-két  filmes lány… A TGP oldalakon viszont megtalálhatjuk a tarilereket, pl linkek itt a Livelulu.com jóvoltából. További galériák: 01 02 03 04, videók: 01 02 03 04 05 Mészáros Dóra, pisilős trariler videó.