Gyönyörű nők és jóképű férfiak fonódnak össze, esőcseppek szaladnak végig meztelen testükön, a nő körmével beleváj a férfi hátába… Ilyen a jó szex, mondják a filmek. És hogy mi az igazság?
A filmes szexjelenetek szinte egyidősek a mozgóképpel. Bármilyen művészi csomagolásban is jelenjenek meg, valójában nincs más funkciójuk, mint erotikus izgalmat vagy sóvárgást kiváltani a nézőből, leginkább a férfiakból. Ám sohasem szabad saját szexuális életünket a tökéletesen koreografált, ideális szögből megvilágított filmes jelenetekhez hasonlítani. Főleg azért nem, mert ezek tévhiteket népszerűsítenek, és nagyon sok filmes szexjelenet ugyanolyan fikció, mint a lézerkard vagy a farkasember. Most szemügyre vesszük, mit hazudnak nekünk a filmek a szexről.
A falnak döntött nő pillanatok alatt a csúcson van
Rengeteg filmen láthattuk, hogy sötét sikátorban, aluljáróban, de akár lakásban is, a férfi a falnak nyomja a nőt, letépi a bugyiját, és a szenvedélyes penetráció után a nőnek szinte azonnal orgazmusa lesz. Ez történik például David Keith és Pamela Anderson között a Jó zsaru, rossz zsaruban, vagy Al Pacino és Ellen Barkin között A szerelem tengerében. Nulla előjáték, nulla öröm-fokozás, és a klitorisszal sem törődik senki.
Az igazság: a legtöbb nő nem képes orgazmusra kizárólag attól, hogy a férfi beléhatol.
Zuhany alatt szeretkezni eszméletlenül jó
Sylvester Stallone és Sharon Stone, Tymothy Olyphant és Jennifer Garner és még nagyon nagyon sokan mások szeretkeztek a zuhany alatt a filmvásznon. Könnyen ment nekik, és hihetetlenül jó volt.
Az igazság: a probléma részben az előzőhöz kapcsolódik. Egyrészt álló helyzetben elég nehéz a csúcsra juttatni a nőt, hacsak nem segítünk a kezünkkel is (akkor viszont nehéz megtámaszkodni valamiben). Másrészt a víz tönkreteszi a síkosságot, és „döcögősebbé” válik a behatolás. A nő hüvelyén kívül viszont eléggé csúszik minden, úgyhogy könnyen elvágódhatunk, és eltörhetjük valamelyik végtagunkat.
Tehát: a zuhany alatti szeretkezés lehet jó, csak sokkal nagyobb figyelmet, energia-befektetést és óvatosságot igényel, mint a filmen. Ja, és a pénisz is folyton kicsúszik közben.
Minden nőben egy sztriptíztáncos veszett el
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt igen merész lépésnek számított egy sztárszínésznő pályájában, ha vetkőzőszámot mutatott be a filmvásznon. Demi Moore azonban népszerűvé tette a műfajt. Utána rengeteg színésznő mutatta meg, hogyan kell jól csinálni a sztriptízt mindenféle tanfolyam nélkül.
Az igazság: a sztriptíz is egy mesterség, és érteni kell hozzá. A nők ezt tudják vagy érzik, és legtöbbjük számára kényelmetlen egy ilyen show bemutatása. Ha a nő mégis vetkőzőszámot mutat be neked, semmiképpen ne várd el tőle, hogy „olyan” legyen. Egyébként a nadrágviselet ilyenkor kifejezetten előnytelen: ha megfigyeled, filmeken mindig szoknyából bújnak ki, nem farmerből.
Együtt elmenni könnyű
A filmes pároknak nemcsak hogy minden alkalommal orgazmusuk van, de mindig együtt is érik el. A Kaliforgia főszereplője például a kisujját sem mozdítja, mégis mindig összejön neki a szimultán orgazmus.
Az igazság: ezt nem is kell ecsetelni annak, aki már szeretkezett életében. A szexuális együttlét során ezt a legnehezebb megvalósítani. Ha nem alkalmazol késleltető technikákat, és nem társul be egy kis szerencse is, sosem jön össze. Ami nem is baj, a lényeg, hogy előbb a nőnek sikerüljön.
Óvszer? Mi az?
Hány olyan filmet láttál, ahol a főszereplő abbahagyja az izgatást, megáll, hogy felhúzzon egy óvszert? Egész biztosan nem sokat, noha a filmes szexjelenetek igen nagy hányada egyéjszakás kalandot mutat be. De úgy, mintha a védekezés nem is létezne.
Az igazság: te is tudod, mi az igazság. Alkalmi partnerhez soha ne közeledj, ha nincs nálad óvszer.
Minden a péniszen múlik
Mást nem is kell használni – sugallják a filmek. Az igazság: Kizárólag a péniszt használni szex közben unalmas, és kiábrándítja a nőt. Ideális esetben teljes arzenált kell bevetni, ha igazán jó együttlétet akarsz. Használd a kezed, az ujjad, a karod, a szád, a nyelved, sőt, a szavaid, a gondolataid is!
A jó szexhez kell a jó zene
Gyakran láthatsz olyan filmet, ahol a férfi valamilyen romantikus zenét tesz fel, hogy ezzel ellazítsa partnerét, és szexuális izgalomba hozza. És sikerül is neki. Ha nem teszi meg a főszereplő, megteszi a rendező, és elindul valami zene, amint elkezdődik a szex.
Az igazság: minden emberre különbözőképpen hat ugyanaz a zene. Téged beindíthat valamelyik zeneszám, de a partnered lehet, hogy a dalszöveget fogja figyelni, vagy zavarni fogja, hogy egyáltalán megy valami zaj a háttérben. Sokkal biztosabb, ha nem kísérletezel ezzel.
A szeretkező emberek gyönyörűek
Tökéletes smink, tökéletes haj, nem izzadnak, nem rándul görcsbe a lábuk, semmijüket nem kell borotválniuk, nem jelennek meg rajtuk vörös foltok, nem vágnak vicces arckifejezéseket.
Az igazság: ennek az ellenkezője. A szeretkező emberek kívülről nézve gyámoltalanok és ügyetlenek, akár a párosodó kutyák. De ne törődj vele!
További moziszex cikkek: Moziszukák Andrea Riseborough, Mia Wasikowska – Görög Zita visszatért – Julia Roberts csak szexre kellett Richard Gere-nek – Szex a moziban Gryllus Dorka Nyugalom – Gryllus Dorka és Parti Nóra szexelnek Zuhanórepülés – További cikkek moziszex témában: Túl jó nő a csajom Alice Eve az ágyban – Rudolf Péter és Kecskés Karina Üvegtigris – Szopós szájú szexistennők: Emmanuelle Béart és Béatrice Dalle, Brigitte Bardot és Jeanne Moreau, Susan Sarandon és Geena Davis, Charlize Theron és Penélope Cruz, Penélope Cruz és Salma Hayek, Monica Bellucci és Sophie Marceau – Szex a mozivászon, Ismeretlen nyugdíjasok szexelnek Tejút 2007 – Gálffi László és Szabó Dávid Férfiakt – Oroszlán Szonja és Szabó Győző Valami Amerika – Rudolf Péter és Kecskés Karina Üvegtigris – Gsyllus Dorka és Makranczi Zalán Nyugalom – Tóth Ildikó Jadviga párnája szexjelenet – Kristi Stubo és Ulrich Tomsen Ópium Egy elmebeteg nő naplója – Sárközi Nagy ilona és László Zsolt Májusi zápor – Tóth Orsi és egy idős farok Johanna – Hámori Gabriellát dugja Nagy Ervina a moziban Kaméleon – Hámori Gabriella és Leonardo Madeiros Budapest – Dobó Katát dugja Árpa Attila The Kiss Goodnight – Kerekes Vica és Keresztes Tamás Felnőttfilm – Hernádi Judit szex Nyugalom – Molnár Piroska és Czene Csaba Taxidermia – Kerekes Vica és Jiri Machánek szex Nestyda – Görög Zita Pinája 8 mm gruppenszex a filmben – Gryllus Dorka és Parti Nóra Zuhanórepülés – Tóth Ildikó és Bodó Viktor Jadviga párnája – Szirtes Ági és Mucsi Zoltán Roncsfilm – Kerekes Éva és Nagy Ervin Szezon – Lucia Brawley és Nagy Péter Lora – Nemes Wanda és Nagy Zsolt Panel – Marozsán Erika és Joachim Krol Szomorú vasárnap – Görög Zita gruppenszex Johnathon Schaech és Lori Heurig 8 MM 2 – Liptai Claudia és SzabóGyőző Valami Amerika – Oroszlán Szonja, Herendi Gábor Valami Amerika – Eredendő bűn Angelina Jolie meztelen – Pornó és szadizmus a művészfilmekben Grotesque – Zongoratanárnő – Titkárnő – Ken Park – Az érzékek birodalma – Kilenc dal – Pannon töredék szex pornó és forradalom – Szopós szájú szexistennők egymást kívánják
mozi
Sharon Tate – Polanski felesége akit brutálisan meggyilkoltak
A filmes Roman Polanski, a fiatalkorú kislány megrontója – vannak, akik csak ennyit hallottak róla. Pedig ha már nem a munkáiról van szó, akkor is találunk ennél ezerszer fontosabb sztorit az életében. Ami ráadásul nem kevésbé volt botrányos a maga idejében, és ami Polanski életére – állítása szerint – a legnagyobb hatással volt. Második felesége, Sharon Tate ugyanis nemcsak a hatvanas évek egyik legszebb nője és Hollywood ígéretes sztárjelöljte volt, hanem az egyik legbrutálisabb gyilkosságának áldozata is.
Polanski 1966-ban első amerikai stúdiófilmjére, a Vámpírok báljá-ra készült, amihez főszereplőnőt keresett. Illetve ő nem is nagyon keresett már, mert Jill St. John személyében megtalálni vélte, de a producerek ragaszkodtak hozzá, hogy megnézzen egy akkoriban szárnyait bontogató sztárjelöltet, Sharon Tate-et, mert vele már amúgy is volt szerződésük. Egy londoni partin mutatták be őket egymásnak, és azon kívül, hogy Polanski megállapította róla, hogy feltűnően szép nő, nem sokat foglalkozott vele. A szerepre túlságosan amerikai kinézetűnek találta.
Mivel azonban egy szép nőt nem hagyott csak úgy futni, a buli után még rácsörgött, és megbeszélt vele egy randit. Ekkor változott meg róla a véleménye. Benyomtak egy kis LSD-t, eldumcsiztak, zenét hallgattak, órákig csak lötyögtek Polanski lakásában, aztán reggelre az ágyban kötöttek ki. Polanski másnap Svédországba repült, de már az úton rájött, hogy ez az este több volt, mint egy egyéjszakás kaland. „Ami a legnagyobb hatással volt rám – leszámítva a kivételes szépségét -, az a kedvességéből és természetéből fakadó kisugárzása volt. Persze voltak szorongásai, de amúgy teljesen szabadnak tűnt. Sosem találkoztam előtte olyannal, mint ő” – emlékezett vissza Polanski a memoárjában.
De a Vámpírok bálja főszereplőjét továbbra sem látta benne, legfeljebb egy újabb randit. Nyilvánvaló volt, hogy ez bántja Sharon önérzetét – a találkozók elől többször kitért. És mivel a producerek részéről továbbra is volt rajta nyomás, Polanski végül beleegyezett egy próbafelvételbe. Ekkor állítólag elég volt egy paróka ahhoz, hogy meglássa benne a film főhősnőjét. Az egyik férfi főszerepet pedig magára osztotta. A forgatás elején gyorsan újra összejöttek, és már senki előtt nem titkolták, hogy egy pár lettek. A szerelem és a munka azonban nem volt jó hatással egymásra. „Nem meglepő módon Sharon alakítása egyre jobban megszenvedte, hogy a kapcsolatunk mélyülni kezdett” – idézi fel Polanski. „Ez annak volt a következménye, hogy nagyon akart bizonyítani. Később azt mesélte, hogy minél jobban megismert mint szeretőt, annál kevésbé tudott ellazulni a forgatáson. Nem volt meg benne a természetes előadók magabiztossága, majd’ belehalt, hogy jól teljesítsen. Be akarta bizonyítani, hogy a képességei miatt érdemelte ki a szerepet. Nem volt könnyű megadni neki a visszaigazolást.” És persze Polanski sem volt a legkönnyebb rendező.
A szerelem viszont jól alakult. A forgatás végeztével is együtt maradtak, és ingáztak Polanski korábbi otthona, London és Los Angeles között. „Minden másodpercet élvezek, amit veled töltök” – írta Polanskinak egyszer. „Olyan boldog vagyok. Komolyan, nem tudom, hogy írjam le, de mindent szeretek benned. Tudom, hogy giccsesen hangzik, de egyszerűen szeretlek.”
És míg Polanski a Vámpírok bálja utómunkáit végezte, újabb filmre kapott felkérést a Paramounttól, ezért áttette a székhelyét Amerikába. Bob Evans producer kérte fel a Rosemary gyermeke megrendezésére.
Érekes, hogy addigra már eléggé szétválhatott benne a Sharon iránti szerelme és a rendezői énje. Fel sem vetette a producereknek, hogy Tate játszhatná a főszerepet – noha Mia Farrow, aki végül életre keltette Rosemaryt, alkatilag egyáltalán nem áll távol Sharon Tate-től. Mindketten törékeny, szőke amerikai szépségek. Csakhogy Mia Farrow tehetsége annyira meggyőző volt Polanski számára, hogy az első találkozójuk (és próbájuk) után neki adta a szerepet.
Mialatt elkezdődött a forgatás, kijött a mozikba a Vámpírok bálja – de egy olyan verzióban, amelyhez Polanskinak nem sok köze volt. A szerződés szerint ugyanis átadta a végső vágás jogát az egyik producernek, aki élt is vele. „Amikor megnéztem a filmet, úgy éreztem magam, mint az anya, aki torzszülöttnek adott életet. A fickó (Marty Ransohoff producer – a szerk.) totálisan széttrancsírozta a filmemet. Le akartam vetetni a nevemet a stáblistáról, hogy ehhez a szégyenletes fércműhöz közöm se legyen, de az MGM-mel kötött szerződésem nem engedte.” Bosszúból minden fontos interjúban elmondta, mi történt, a film pedig megbukott.
„Az összes probléma ellenére Sharonnal nagyon jól éreztük magunkat Hollywood krémjében. Folyamatos bulizás zajlott Beverly Hillsben és Bel Airben, a hét minden napján partikra jártunk. Mint a filmvilág két feltörekvő csillagát, mindenki tárt karokkal fogadott minket – a régi holywoodi sztároktól kezdve a menő, fiatal arcokig” – írja Polanski. Még inkább így volt ez, miután elkészült a Rosemary gyermeke – ami óriási siker lett, és ezzel párhuzamosan Sharon Tate is egyre jobb szerepeket kapott.
Bár Polanski nem tudta megállni, hogy meg ne csalja őt, de társként abszolút komolyan vette. Amikor úgy érezte, eljött az ideje, megkérte a kezét, és feleségül vette Londonban. Sharon Tate a szabad szellemisége mellett példás háziasszony volt, főzött annak a millió vendégnek, aki megfordult náluk, ő vágta Polanski haját, és ha el kellett utaznia, a bőröndjét is becsomagolta. Még csak 24 éves volt, de egyértelművé tette, hogy mihamarabb gyereket szeretne. És bár Polanski egyáltalán nem volt biztos benne, hogy ő ugyanúgy akarja, nem is ellenkezett.
Sharon pedig teherbe esett, de még mielőtt túl nagyra nőtt volna a pocakja, egy filmet is leforgatott Olaszországban, Polanski meg a Rosemary gyermeke utáni alkotói válságból próbált kikecmeregni Londonban. Kereste a megfelelő forgatókönyvet, belekezdett egybe maga is, és folyamatosan tárgyalt különféle producerekkel. Hol együtt voltak, hol külön a munkájuk miatt, de amikor már előrehaladott a terhesség, Tate visszautazott Los Angelesbe, hogy ott szülje meg a babát. Polanski még Londonban maradt befejezni a forgatókönyvét, de azt tervezte, a szülés idejére már Amerikában lesz ő is.
Utoljára tehát Londonban találkoztak, és kivételesen valóban könnyek között váltak el. Polanski azt írja, bármilyen bizarr, de volt egy olyan érzése, hogy utoljára látja a feleségét. Persze aztán elhessegette magától a gondolatot.
Visszatért a forgatókönyvéhez, amivel sehogy sem tudott zöldágra vergődni. Újra és újra elhalasztotta a Los Angeles-i útját. Sharonnal minden nap beszélt telefonon, így tudta, hogy a felesége egyre türelmetlenebb. „Augusztus 8-án, pénteken a szokásosnál hosszabban beszéltünk. Elmesélte, hogy talált egy kóbor cicát a kertben, hogy szemcseppentővel próbálja etetni, és szeretné megszelidíteni. Jó móka ez a cica, mondta, de elég idegesnek hangzott.” Még két-három hét volt hátra a baba születéséig.
Polanski vergődése nem akart véget érni, úgyhogy végül segítséget kért egy forgatókönyvírótól, és kérelmezte a vízumot Amerikába. (Akkor ugyanis még lengyel útlevele volt.) Augusztus 9-én is a forgatókönyvéről tárgyalt, és egyeztetett arról, hogyan folytassák, amíg ő Amerikában lesz. Kollégák között volt tehát, amikor este 8-kor telefont kapott.
Bill Tennant, egy amerikai barátja hívta a szörnyű hírrel. Addigra túl volt azon, hogy azonosította mind az öt holttestet, akiket a Los Angeles-i házban találtak brutálisan meggyilkolva. Polanski kilenc hónapos terhes felesége, Sharon Tate az estét szűk baráti körben töltötte.
„Körbe-körbe kezdtem sétálni a szobában, a kezem ökölbe szorítva a hátam mögött. Hallottam, hogy Andy Gene Gutowskit (producer, Polanski közeli barátja – a szerk.) hívja telefonon. ‘Gyere át azonnal!’ – mondta. Egy pillanattal később már ordított: ‘Csak gyere át!’ Nem sokkal többre emlékszem. Gene szerint magam elé motyogva mondogattam, hogy ‘Nem, nem’, és és előbb ökölllel ütöttem a falat, aztán a fejemet vertem bele olyan erővel, hogy attól féltek, kárt teszek magamban. Átvetette rajtam a karját, és szorosan magához vont. ‘Tudta, hogy mennyire szeretem?’-kérdeztem tőle lengyelül, újra meg újra. ‘Tudta? Tudta?!’
Ahogy ilyen fajsúlyú traumánál lenni szokott, Polanski még sokáig nem tudta felfogni, mi történt. Altatókat, nyugtatókat tömtek belé, és az amerikai konzul azonnali intézkedésének köszönhetően már másnap Los Angelesbe utazhatott. Még a temetésen sem hitte el, hogy a felesége fekszik a koporsóban. És a rendőri kihallgatásokon sem tudott ép tudattal részt venni.
Amikor túl volt a kezdeti sokkon, azzal kellett szembesülnie, hogy a média támadást indított ellene – illetve ellenük. Azt a képet próbálta sugallni, hogy a gyilkosságban a drog is szerepet játszott, noha a valóságban alig pár füves cigit találtak a házban, és egy kis kokaint az egyik áldozat autójában. Sharon Tate a teherbe esése óta semmilyen szert nem használt. Később, a gyilkosság részletes feltárása után az is kiderült, hogy nem egy féktelen buliról volt szó, hanem egy baráti lazulásról – ketten beszélgettek, a többiek itt-ott heverésztek a házban, amikor Charles Manson bandája rájuk tört.
Polanski mindenfélére gondolt, ki követhette el a gyilkosságot, megszállottan nyomozott maga is, és Sharon Tate édesapja sem hagyta a rendőrségre a dolgot. Mindenki abból indult ki, hogy a baráti körben kell keresni a gyilkost vagy gyilkosokat. Ugyanakkor Polanski – mint egy jó rendező – megérezte, hogy nem állhat szokványos indíték az ügy hátterében. Azt azonban ő is nehezen hitte el, hogy egy hippibanda követte el a tettet. A hippiket addig Sharon és ő is szimpatikus, szabad szellemű embereknek tartották, akik teljesen ártalmatlanok a társadalomra nézve.
„Furcsa, de amint letartóztatták a gyilkosokat, nem éreztem többé bosszúvágyat. Érezhettem volna, de nem éreztem. Sokkal erősebb volt bennem a bűntudat, amiért nem voltam ott, a házban aznap este. A mai napig hiszek abban, hogy ha ott vagyok, Frykowski és én leszereltem volna a három nőből és egy férfiból álló bandát, amikor átmásztak a kerítésen, és betörtek a házba. Frykowski sérülései arról árulkodtak, hogy a végsőkig harcolt ellenük.”
Polanski felépülése a sokkból évekig tartott. Leghamarabb a szexuális életét folytatta, mint írja: „az aktus egyfajta megkönnyebülés volt, bizonyíték arra, hogy az én létezésem folytatódik. Rossz hírem terjedt, a ‘notórius Roman Polanski’ lettem.” Az egyéjszakás kalandok mögött persze valódi kínszenvedés lapult.
„Sharon halála az egyetlen komoly vízválasztó az életemben. Mielőtt meghalt, az élet gondtalan, határtalan tengerén hajóztam, tele várakozással és optimizmussal. Utána bármikor éreztem egy kis örömöt, rögtön bűntudat is társult mellé. Egy pszichiáter, akivel röviddel a halála után találkoztam, arra intett, hogy négy évig tart majd, míg túljutok a gyászon. Sokkal tovább tartott.”
Porból lettünk és pornó – szexfilm vetítések a Fogasházban
A kétheti rendszerességgel jelentkező filmklub első szeánszán Gerard Damiano 1972-es klasszikusát, a Mély torok című pornómozit nézhetjük meg, ami nem csak a műfajon belül vált hivatkozási ponttá. A női fejlődéstörténetben a stáblista szerint önmagát alakító Linda Lovelace nem talál elég örömöt a szexben, ezért orvoshoz fordul, aki beható vizsgálat után megállapítja, hogy a nő csiklója a torka hátuljában helyezkedik el. Az orvosnak és a film férfi hőseinek van elképzelésük a gyógymódról, ami a különös adottságokkal megáldott nőnek sincs ellenére…
Július 23-án újabb klasszikus érkezik: a Gyorsabban, cicamica, ölj, ölj! A három hiperagresszív go-go táncosnő szexszel és erőszakkal kísért road movie-ját a nudie-filmek koronázatlan királya, Russ Meyer készítette. Az igazi exploitation darabban kő kövön nem marad a megvadult amazontrió után – a Mojave-sivatagban zajló kincs- és skalpvadászat E-kosár és lőfegyverek segítségével fajul a végletekig.
Egy igazi kamaszlány – Az augusztus 6-i alkalommal az addigi vadulás után az intellektuális művészpornóba is belekóstolhatunk. Az Egy igazi kamaszlány, napjaink női de Sade-jának két és fél évtizeden át betiltott alkotása saját, 14 évesen írt, de felnőtteknek szóló regényén alapul. A cselekmény a 14 éves Alice testi változásairól és ébredező szexualitásáról szól, ugyanakkor számos súlyos pszichológiai és filozófiai kérdést vet fel a nemi szerepekről.
Az eseménysorozat zárónapján a Mély torok mellett talán a legtöbbet hivatkozott pornóklasszikus kerül sorra. A több szempontból is úttörő, egész estés hardcore pornófilm megjelenésének évében két vállra fektette a cenzorokat. A zöld ajtó mögöttben a kor egyik legnépszerűbb felnőttfilmes színésznője, Marilyn Chambers alakítja az elrabolt, majd különböző szexuális játékokra kényszerített Gloriát, aki nem csak saját libidóját leli meg ama bizonyos zöld ajtó mögött… A vetítések látogatása természetesen csak 18 éven felülieknek javasolt.
Részletes program:
Július 9., 20.00: Mély torok (Deep Throat. r.: Gerard Damiano, 1972)
Július 23., 20.00: Gyorsabban, cicamica, ölj, ölj! (Faster, Pussycat! Kill! Kill! r.: Russ Meyer, 1965)
Augusztus 6., 20.00: Egy igazi kamaszlány (Une vraie jeune fille / A Real Young Girl. r.: Catherine Breillat, 1976)
Augusztus 13., 20.00: A zöld ajtó mögött (Behind the Green Door. r.: Artie és Jim Mitchell, 1972)
Intensive Anal DVD film
Intensive Anal DVD film pornófilm, kattints és nézd!
Pornómozi: ingyen szexfilmek, kattints és nézd
Pornómozi, ingyen szexfilmek, kattints és nézd: GGG Verliebt In Sperma DVD pornófilm. További teljes játékidejű pornófilmek: Teen Dreams 16 – Extreme Titten Fotzen pornófilm nagycsöcsű csajokkal – Mad Sex Party Factory Fuckers – 2 Pitos and A Chica – Young Girls In Love – GGG Volle Ladung – Interracial Superstars 2 XXX (2010) – Extrem Climax 22 – GGG Die Sperma Praktikantin – Euro Domination 6 – Selection Exces Anal – Oh No Theres A Negro In My Daughter – Spit swappers – Booty Talk – GGG Maria die Sperma Jungfrau – Best Of New Sensations – Baby Loves The Shaft – Drunk Sex Orgy All Night Love Lounge – Black Ass Ballin – Anal Buffet – Penthouse Identity – Black Assassin 3 – Black Teen Punishment – Shameless Amateurs – Rocco Russian Teen Test – 40 plus In der Blüte ihrer Geilheit – Fetish Fuck Dolls – Private Life Of 64 Black Angelika – Anal Asspirations 10 – Diggin In The Gapes – Big Tits Round Asses – The penetrator – Super Luxury Body Wife – Privát gangbang party – Tini álmok – Double Airbags – Deepthorat, mélytorok szopások – Incumming 15 – Tengeri atrakció – My Cruel Sluts
Szopós szájú szexistennők: Emmanuelle Béart és Béatrice Dalle
Közös filmben szerepel a francia filmművészet két legérzékibb ajkú színésznője Emmanuelle Béart és Béatrice Dalle. A Bye Bye Blondie című alkotást az a Virginie Despentes rendezi, aki Dugj meg! című első filmjével tíz évvel ezelőtt keltett botrányt. A Dugj meg! azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy brutális erőszakot keverte valódi szexjelenetekkel közeliben mutatták a penetrációt, a két főszerepet pornószínésznők játszották.
A Bye Bye Blondie is a korábbi filmhez hasonlóan sikamlósnak ígérkezik. A történet szerint Gloria (Dalle) egy kisvárosban él, se munkája, se családja, idejét a helyi rockkocsmában tölti piálással. Frances (Béart) egy párizsi tévécsatorna sztárriportere, férje sikeres író, de házasságuk színjáték, mindketten homoszexuálisok. Frances munkaügyben abba a kisvárosba utazik, ahol Gloria lakik, találkoznak, és kiderül, hogy 25 évvel korábban a két nő viharos románcot folytatott egymással. Emmanuelle Béart és Béatrice Dalle nem arról ismert, hogy bármilyen rázós jelenettől is visszariadna, elég csak A szép bajkeverő-re gondolni, amelyben Béart körülbelül három órát töltött pucéran, vagy Dalle szinte bármelyik filmjére (Betty Blue, Process, Kínzó mindennapok, Ott bent, stb.). A Bye Bye Blondie forgatókönyvét azonos című 2006-os regénye alapján a rendezőnő írta, a forgatás június végén kezdődik. A filmtörténetben nem áll példa nélkül, hogy két karrierje csúcsán lévő istennőt eresztenek össze egy filmben!
Béatrice Dalle Béatrice Cabarrou néven látta meg a napvilágot 1964. december 19-én a franciaországi – pontosabban Bretagne-beli – Brestben. 1986-ban debütált filmszínésznőként, a kultuszfilmé avanzsált Betty Blue-ban ő játszotta a több mint zűrös címszereplőt, akinél az őrületig fokozódnak a szerelem és az indulatok. Nyílt szexualitásával és ösztönös játékstílusával azonnal a sztárstátuszba emelkedett, és olyan világhírű szexszimbólumokkal hasonlították össze, mint Brigitte Bardot.
[Babes]
Szopós szájú szexistennők: Brigitte Bardot és Jeanne Moreau
Brigitte Bardot és Jeanne Moreau (Viva Maria!, 1965)
Bardot egy Maria nevű anarchistát játszik, aki hidakat és rendőrállomásokat robbant fel, majd összeáll Moreau-val (akit szintén Mariának hívják) és együtt véletlenül feltalálják a sztriptízt. A történet 1907-ben, valahol Közép-Amerikában játszódik. Maria II, egy ír terrorista lánya apja halála után találkozik Maria I-gyel, egy cirkuszi énekesnővel. Elhatározza, hogy ő is csatlakozik a cirkuszhoz. Első fellépése alkalmával az éneklést „véletlenül” összeköti a sztriptízzel, ami a cirkuszt egy csapásra híressé teszi. A térségben forradalom tör ki a diktátor ellen és Maria I beleszeret a forradalom vezetőjébe, Flores-be. Amikor a forradalmárt halálosan megsebesítik, a lány megfogadja, hogy folytatja szerelme harcát. Maria II – némi vonakodás után – lelkesen (és hatékonyan) támogatja harcukat. Vállalkozásukat kezdetben siker koronázza, de váratlanul akadályok merülnek fel…
[Babes] Brigitte Bardot önpusztító élete – Brigitte Bardot és a Lolita szindróma – Brigitte Bardot szőrös pinája
Szopós szájú szexistennők: Charlize Theron és Penélope Cruz
Charlize Theron és Penélope Cruz (Nézz az égre!, 2004)
Az arisztokrata származású, ambiciózus fényképésznő, Gilda Bessé a ’30-as évek Franciaországában él és dolgozik. A lány megosztja luxus párizsi lakását egy Írországból érkezett diákkal, Guy-jal és egy spanyol szökevénylánnyal, Miával. A három szinte elválaszthatatlan jó barát életébe azonban beleszól a második világháború, és kapcsolatukat igencsak megtépázza az Európát lángba borító, fellángoló gyűlölet. Gilda ugyanis csak a karrierjével és egyedi életformájának fenntartásával törődik, míg Guy és Mia kötelességüknek érzik, hogy harcoljanak a fasizmus ellen. A romantikus háborús történet igazi sztárszereposztással kel életre.
A Nézz az égre is az a fajta film, amiről rengeteg cikkeznek, miközben készül, de a bemutatója után mindenki udvariasan hallgat róla. Pedig nem olyan rossz, mint a híre, és már csak Theron és Cruz közös tangójelenete miatt is érdemes megnézni és a közös szexjelenetük sem bántó a szemnek.
[Babes]
Szopós szájú szexistennők: Penélope Cruz és Salma Hayek
Penélope Cruz és Salma Hayek (Bandidas, 2005)
1880, Mexikó. Sara (Salma Hayek), a gazdag bankár lánya és Maria (Penélope Cruz), a szegény farmercsalád sarja összefognak, amikor megjelenik Tyler Jackson (Dwight Yoakam), a New York-i hitelbank képviselője. A könyörtelen banktisztviselő egy csapásra tönkreteszi mindkét lány családját, amikor jogtalanul elveszi tőlük a földjeiket. Sara és Maria elhatározza, hogy pisztolyt ragadnak és bosszút állnak a családjaikat ért sérelemért. A Luc Besson-filmgyárból érkezett ez a könnyed westerkomédia, ami annyira felejthető, hogy már azt sem tudjuk felidézni, hogy valójában láttuk-e a teljes filmet, vagy csak az előzetesét. Csúnyán megbukott mindenütt, az amerikai mozikban be sem mutatták.
[Babes]
Szopós szájú szexistennők: Monica Bellucci és Sophie Marceau
Sophie Marceau és Monica Bellucci, Ne nézz vissza… (Ne te retourne pas, 2009)
A Ne te retourne pas című filmet egy olyan ígéretes rendezőnő (Marina de Van) készítette, akinek egy előző filmjét (Dans ma peau – A bőrömben) annak ellenére is méltattuk, hogy a magyar mozikat sajnálatos módon kikerülte.
A francia írónő (Marceau) zavartan beszél bizonyos, az életében tapasztalt változásokról, és arra a kérdésre, hogy mi változott meg, annyit felel: „minden”. Kívánsága hamarosan horrorszerű fordulatok közepette teljesül, és közvetlen környezetében mindenki arra gyanakszik, hogy megőrült. Egy videófelvételen már egy olasz szépséget (Bellucci) lát maga helyett és a trailer abból is ad egy csepp ízelítőt, ahogy Marceau arca valóban átalalakul Bellucciévá. Erre a rémálomra szívesen benevezünk…
Azt gondolná az ember, hogy két ilyen színésznővel nem lehet elrontani egy filmet. Marina de Van rendezőnőnek mégis sikerült. A tavalyi cannes-i filmfesztivál egyik legnagyobb csalódása volt ez a röhejes thriller, pedig előtte úgy vártuk, mint a Messiást.
[Babes] További cikkek moziszex témában: Túl jó nő a csajom Alice Eve az ágyban – Rudolf Péter és Kecskés Karina Üvegtigris